Fogászatot érintő szabályozások

Ez a könyv a fogászatot érintő, és azt szabályzó törvények és rendeletek leírásáról, értelmezéséről szól.

Államigazgatás

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Hatósági ügyintézés (fogászatot érintő)

Engedélyek

Bejelentési kötelezettség

Hatósági nyilvántartás

Hatósági ellenőrzés

A háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi alkalmasság orvosi vizsgálatát végző foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyekről

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének közleménye a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt alkalmasság orvosi vizsgálatát végző foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyekről

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet végzők alkalmassági vizsgálatára jogosult szakellátóhelyek jegyzékét a következők szerint közzéteszi, egyidejűleg az Egészségügyi Közlöny 2000. évi 4. számában azonos címmel megjelent közleményt visszavonja.

Megye Cím
Budapest, Pest megye Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
Telefon: 215-7890
Baranya Dél-Dunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ Kft.
7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 2.
Telefon: 72-252-432
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Üzemi Szakrendelés Szakambulancia
6000 Kecskemét, Nyíri út 38., Pf. 149
Telefon: 76-516-758

Fax: 76-481-219
Békés Csabai Foglalkozás-egészségügyi Kft.

5600 Békéscsaba, Gyulai út 18.
5601 Békéscsaba, Pf. 49
Telefon: 66-441-411/177
Fax: 66-441-192
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
3501 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76., Pf. 188
Telefon: 46-321-211/1271, 1138
Csongrád Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat
6722 Szeged, Tisza Lajos körút 97.
Telefon: 62-471-711/306
Fejér S+G Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
8000 Székesfehérvár, Távírda út 5.
Telefon: 22-313-355
Győr-Moson-Sopron Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
9024 Győr, Szent Imre út 41.
Telefon: 96-418-244/1713
Hajdú-Bihar Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézet Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
4026 Debrecen, Bethlen u. 12-17.
Telefon: 52-320-577
Heves Prevenció Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
3300 Eger, Klapka György út 11.
Telefon: 36-310-133

Fax: 36-310-227
Jász-Nagykun-Szolnok Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet

5000 Szolnok, Hősök tere 2-4.
Telefon: 56-377-777/225
Fax: 56-413-151
Komárom-Esztergom megye Dr. Schaffer Egészségügyi Szolgáltató Bt. (Megyei Kórházban)
2800 Tatabánya, Dózsa Gy. út 77.
Telefon: 34-515-441
Nógrád Szent Lázár Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
3100 Salgótarján, Füleki út 64.
Telefon: 32-522-000

Fax: 32-311-779
Somogy "Kaposi Mór" Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelése

7400 Kaposvár, Tallián Gy. út 20-34.
Telefon: 82-501-3000/544
Fax: 82-411-535
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat "Jósa András" Kórház Rendelőintézet Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
4400 Nyíregyháza, Bocskai út 73.
Telefon: 42-465-666/1578

Fax: 42/461-174
Tolna Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2.

Telefon: 74-501-571
Fax: 74/501-530
Vas Vas Megyei Markusovszky Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely

9700 Szombathely, Március 15. tér 3.
Telefon: 94-312-365/3353, 94-515-538
Veszprém PREVENCIÓ 2000 Foglalkozás-egészségügyi Szövetkezet Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
8400 Ajka, Móra Ferenc út 28.
Telefon: 88-212-017
Fax: 88-214-034
Zala Zala Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1.
Telefon: 92-311-410/1180

Az ÁNTSZ szakmai felügyelete

Megvan tehát az engedélyünk, beindul a szolgáltatás. Az élet azonban továbbra sem egyszerűsödik, mivel tevékenységünknek számos feltételnek kell folyamatosan megfelelnie. A szakmai felügyelet az állami szerepvállalás kinyilvánítása az egészségügyi szolgáltatások minőségével kapcsolatban, amelyet az ÁNTSZ révén gyakorol. Az egészségügyi törvény szerint az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere biztosítja. Ennek megfelelően az egészségügyi szólaltatok és a szolgáltatások felett a szakmai felügyeletet az ÁNTSZ, mint az egészségügyi hatóság gyakorolja.

Célja, hogy "az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények". A szakmai felügyelet vizsgálja a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés minőségét; a gyógyító-megelőző ellátás szakmai elveinek érvényesülését, az intézmények és szolgálatok együttműködését; az egészségügyi jogszabályok, valamint a szakmai irányelvek, módszertani levelek, útmutatók és elvi állásfoglalások szakmai vonatkozású rendelkezései végrehajtását; a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; a betegbeutalás rendjét; az ügyeletikészenléti ellátás rendjét és összhangját; az egészségügyi vállalkozás és az orvosi magángyakorlat szakmai feltételeit, a működés szakszerűségét; az igazságügyi orvostan szakfőorvosai a halottkémlés szakszerűségét.

A szakmai felügyelet keretében az ÁNTSZ tehát vizsgálja, ellenőrzi az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülését, az érvényesítés érdekében eljár. Erre a feladatára az ÁNTSZ a vele szerződéses jogviszonyban álló szakfőorvosi hálózatot működteti. A szakfőorvosok ebbéli minőségükben az ÁNTSZ (az egészségügyi hatóság) megbízottjai. A szakfőorvosokat tevékenységi körükben működési területükre és szakágukra utaló felügyelő szakfőorvosi cím illeti meg (pl. városi szakfőorvos, megyei sebész szakfőorvos).

Az ápolás és a védőnői munka szakmai felügyeletét az ÁNTSZ köztisztviselőiként dolgozó megyei, fővárosi, városi, fővárosi kerületi vezető ápolónők, vezető védőnők segítségével látja el. Az alapellátás szakmai felügyeletét a városi vezető védőnők, városi vezető ápolónők, a háziorvosi felügyelő szakfőorvosok, a gyermekgyógyász szakfőrvosok révén, bizonyos kivételektől eltekintve az ÁNTSZ városi, kerületi intézetei gyakorolják.

A háziorvosok, a házi gyermekorvosok tevékenységét felügyelő városi szakfőorvosokat - a megyei tisztifőorvos egyetértésével - a városi, fővárosi kerületi tisztifőorvos nevezi ki.

A megyei intézetben dolgozik a megyei vezető védőnő, a megyei vezető ápolónő, a megyei intézet működteti a megyei szakfőorvosi hálózatot, melynek tagja többek között a megyei háziorvosi felügyelő szakfőorvos, a megyei gyermekgyógyász szakfőorvos, a megyei foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos, a megyei stomatológus szakfőorvos is.

A városi szakfőorvos és munkahelye szakmai tevékenységét a megfelelő megyei szakfőorvos felügyeli. Emellett regionális szinten is dolgoznak szakfőorvosok némely szakterületen.

A szakmai felügyelet körében a szakfelügyelők az egészségügyi szolgáltatóknál ellenőrzéseket végeznek, a dokumentumokba betekinthetnek, adatokat gyűjtenek, területükről jelentéseket készítenek. Az ellenőrzés tervezett, de szükség esetén szúrópróbaszerű is lehet. A szakmai felügyeletet végzők az illetékes városi, kerületi, megyei, fővárosi tisztifőorvos által jóváhagyott munkaterv alapján járnak el és kötelesek betartani az államigazgatási eljárás szabályait, melynek lényegesebb eleme, hogy minden ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek megállapításait közölni kell az ellenőrzöttel. Az ellenőrzöttnek a vizsgálattal kapcsolatos nyilatkozattételi joga van. Ezt követően a szakmai felügyelet jelentést készít, melyben javaslatot tesz a városi, kerületi, megyei, fővárosi tisztifőorvosnak a további teendőkre, valamint a tapasztalatairól tájékoztatja a vizsgált intézmény, szolgálat vagy tevékenység vezetőjét és fenntartóját. Amennyiben a szakfőorvos azonnali intézkedést igénylő súlyos hiányosságot (pl. szakmai hibát, jogszabályba ütköző cselekményt) észlel, köteles jelentését soron kívül megtenni, azt a szolgálati út betartásával az intézkedésre jogosulthoz eljuttatni. A szakfőorvosok szakmai véleményt nyilvánítanak minden olyan kérdésben, amelyek véleményezésére az illetékes tisztifőorvos felkéri, az orvosi magángyakorlat és az egészségügyi vállalkozások engedélyezési eljárása során; felkérés esetén a vezető állásra pályázókról és pályázatokról.

A szakmai felügyelet köréhez kapcsolódik a működési engedélyben meghatározottak érvényesülésének ellenőrzése is. Az ellenőrzést az engedélyt kiadó városi, fővárosi kerületi intézet az alapellátás tekintetében legalább évente, az egy szakfeladatot ellátó szolgáltatók tekintetében legalább kétévente, míg az engedélyt kiadó megyei, fővárosi intézet (a több szakfeladatot ellátó szolgáltatók tekintetében) legalább évente végzi. Az ellenőrzés eredményeként - amennyiben kiderül, hogy az engedélyében szereplő feltételeknek nem tesz eleget a szolgáltató - különböző szankciókban részesülhet. így, ha nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglévő feltételek, a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére, vagy amennyiben az engedélyben szereplő szakfeladatot attól eltérően látja el, akkor a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre, illetve ha a közegészségügyi előírásoknak nem teljesülnek, akkor külön jogszabályban meghatározott intézkedések következhetnek. Az illetékes tisztifőorvos visszavonja a működési engedélyt, amennyiben az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szakfeladatot vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt, vagy a fentiekben előírt határidőre a szükséges feltételeket nem teljesíti.

A fenti területeken túlmenően látnunk kell, hogy az egészségügyi szolgáltatások munkahelyek, ezáltal a járványügyi, munkaegészségügyi, környezetegészségügyi, kémiai biztonsági, ionizáló és nem ionizáló sugáregészségügyi, élelmezés és táplálkozásegészségügyi jogszabályok, előírások további érintkezési felületet jelentenek az ezeken a területeken felelősséggel bíró ÁNTSZ illetékes intézeteivel.

Követelmények új rendelő kialakítása esetén

Egy új fogorvosi rendelő nyitásakor a törvényi szabályozás rengeteg követelményt állít a működtető elé, ezekről a minimumfeltételekről a 60/2003 (X. 20.) ESZCSM rendelet szól részletesen. A minimumfeltételek alatt a rendelet olyan személyi és tárgyi feltételeket ért, amelyeket a szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell. Vannak olyan feltételek, melyeket minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell, ilyen a gyógyszerek tárolására alkalmas szekrény, az egészségügyi dolgozó számára biztosított kézmosási lehetőség, a váróhelyiség, a kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiség, az egészségügyi dokumentáció tárolására szükséges eszköz. Adott szakmára vonatkozó további minimumfeltételek a rendelet mellékletében találhatóak meg.

Fogorvosi rendelő nyitásakor a személyi feltételeket tekintve egy fogorvosnak és egy fogászati asszisztensnek vagy klinikai fogászati higiénikusnak kell rendelkezésre állnia. A tárgyi feltételek ennél sokkal szerteágazóbbak (fogászati kéziműszerkészlet, dento-alveorális sebészeti kéziműszerkészlet).

A fogászati rendelők minimális alapterülete 12 m2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterületnek legalább 9 m2-nek, a belmagasságnak legalább 2,5 m-nek kell lennie. A rendelő burkolatára vonatkozó szabályok szerint a falat 2,1 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat csak a vizesblokk mögött követelmény) anyagnak kell borítania. A padlóburkolat szintén mosható, fertőtleníthető, csúszásmentes, résmentes, elektromosan nem töltődő anyagból kell hogy készüljön. Hideg-meleg vizes orvosi csapteleppel szerelt kézimosó szintén elengedhetetlen, úgy mint a fali kézfertőtlenítő szert adagoló, egyszer használatos, papírtörlőtartó és folyékonyszappan-adagoló. Törekedni kell továbbá arra, hogy az eszközfertőtlenítés és a sterilizálás külön helyiségben történjen, ehhez szükséges az eszközmosogató medence. A berendezésnek moshatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie. Továbbá a betegek részére fenntartott váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2-nél nem lehet kisebb. Külön biztosítani kell személyzeti és betegek számára használható kézmosóval ellátott mellékhelyiséget, valamint szennyestárolót a takarítóeszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil átmeneti tárolásához. A rendelőben lehetőség szerint természetes szellőzést kell biztosítani, mesterséges szellőzés kialakítása esetén a IV. helyiségcsoportra vonatkozó követelményeket kell kielégíteni. A rendelőben az orvos, az asszisztens és az adminisztrációs terület, valamint az eszközök, műszerek tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló tér és a sterilizáló készülék területe szétválasztandó. Előírás, hogy minden kilincs, kapcsoló, a kezelőegység felszíne sima, fertőtleníthető legyen, továbbá függöny, szőnyeg, élő növény nem lehet a rendelőben.
Minimum feltételek ...

Espertise MAGAZIN - 2005. május 2. évfolyam 1. szám
Törvényi szabályozások
Követelmények új rendelő kialakítása esetén

A röntgenvizsgálatokkal, a röntgenkészülékek telepítésével kapcsolatos előírások, ajánlások

Gazdaságossági, valamint sugárvédelmi szempontok alapján a röntgenkészülékek többnyire külön helyiségben vannak. Különösen indokolt ez több kezelőhelyiséggel rendelkező fogorvosi praxisok, egységek esetében és akkor is, ha a rendelő több, különböző célt szolgáló, eltérő teljesítményű röntgenkészülékkel rendelkezik.

Az elmúlt években a fogorvosi röntgenkészülékek sokat változtak (magasabb kV, ólombélésű, ill. belső fémkollimátoros tubusok, sugárvédelmi szempontból biztonságos, standard expositiót biztosító kapcsolók) illetve új röntgen eljárásokat vezettek be (RVG-radiovisiographia, digitalizált felvételek). Számos országban módosították, szigorították a sugárvédelmi előírásokat. Magyarországon az MSZ 824 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken szabvány 1993. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ez tartalmazza többek között a röntgen munkahelyek kialakításának általános követelményeit és a röntgenmunkahelyek sugárvédelmi előírásait.

Új fogászati röntgen berendezés beszerzése esetén a várható előírásokra tekintettel a következő szempontok figyelembevétele javasolt:

  • a csőfeszültség ne legyen 50 kV-nál kevesebb, lehetőség szerint 70 kV legyen;
  • a fogászati röntgenberendezések tubusának (arcbőrrel érintkező) végén a kilépő sugárnyaláb átmérője legfeljebb 60 mm legyen;
  • alumíniumszűrő kötelező, a röntgencső önszűrésével együtt, a teljes szűrés 70 kV alatt 1,5 mm Al-, 70 kV értékben és felette 2,5 mm A1 egyenértékű; a fókusz (jelölése kötelező);
  • a bőrtávolság 60 kV-ig nem lehet kisebb 20 cm-nél;
  • a tubus lehetőleg nyitott végű, illetve hosszú tubus legyen (a kúp alakú műanyag tubus alkalmazásakor nagy a szórtsugárzás);
  • az exponálás standardizált legyen (pl. microprocessorral vezérelt);
  • az alkalmazott film feleljen meg a nemzetközi szabvány előírásainak, érzékenysége ultraspeed (D), illetve ektaspeed (E) legyen; (Lejárt filmet nem szabad használni. A filmet a gyári előírásoknak megfelelően kell tárolni.)
  • a fogászati röntgenfelvételeket optimális expozíciós idővel kell készíteni, és tökéletesen kell előhívni; (Az optimális expozíció kellő feketedést eredményez a gyári előírások szerint előhívott filmen.)
  • a hibásan exponált, vagy nem megfelelően előhívott film diagnosztikai értéke korlátozott, vagy a kép értékelhetetlen. (Megengedhetetlen, hogy ilyen hibák miatt a beteget többlet sugárterhelésnek tegyük ki.

A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 3. számú melléklete foglalkozik a sugárvédelmi képzés és továbbképzésre vonatkozó előírásokkal. "... alkalmazási körében az a személy foglalkoztatható, aki a 3. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben részt vett."

A fenti rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint "... alkalmazásához engedély szükséges".

Ahol a fogászati röntgenosztálynak nincs orvos vezetője, ott a fogászati rendelést vezető orvos a felelős a vonatkozó rendelkezések betartásáért. A felelős orvosnak, valamint a röntgenfelvételek készítésében részt vevő személyeknek (asszisztensek) megfelelő sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkeznie.

A röntgenengedélyezéssel kapcsolatos eljárás

Az Országos Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági Főigazgatósága (1396 Budapest, Pf: 453.) szakhatósági hozzájárulást ad ahhoz, hogy az adott készüléket a fogorvos birtokolja, telepítse és működtesse:

  • tervrajz
  • műszaki leírás
  • illeték szükséges.

Az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (ORSI Budapest, 1046 Fóti út 79.) engedélyezési javaslat:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • illeték szükséges.

Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI Budapest, 1221 Anna u. 5.) szakvélemény:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • illeték szükséges.

Az ÁNTSZ illetékes helyi intézetétől (telepítési terv jóváhagyás kérése) kell beszerezni fogászati röntgenemeltetési engedély kérelmet, amely az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • ORFK engedély,
  • OSSKI előzetes engedély, - ORSI engedély,
  • kérelmező neve, címe,
  • tevékenység megnevezése, - berendezés típusa,
  • (magyar nyelvű gépkönyv, ORKI engedély).

Az ÁNTSZ előzetes tervjóváhagyási engedélye után, ha elkészült a röntgen, akkor az OSSKI üzembe helyezés előtti sugárvédelmi mérése (szerződés alapján) szükséges.

Az OSSKI mérés után a megyei (fővárosi) ÁNTSZ-től működési engedélyt kell kérni, melyhez szükséges megadni a sugárvédelmi megbízott nevét, a sugárvédelmi megbízott nevét, a sugárvédelmi képesítést, a diplomaszámot, a szakképesítés számát és keltét, a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatot, a sugárveszélyes munkakörben dolgozók nevét, számát.

Fogászati asszisztensek szakfelügyeleti ellenőrzése

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Budapest Fővárosi Intézete
Ápolásfelügyeleti Osztály

EN ISO 9001.2000
www.antszfov.hu antsz@antszfov.hu
1138 Váci út 174. 1393 Bp. 62 Pf:412 Tel.: 465-3842 Fax: 4653-800/1500 m

JEGYZŐKÖNYV

A szakfelügyelet időpontja:
helye:
Jelen vannak:
ÁNTSZ részéről:
Szolgáltató részéről:

Tárgy: FOGÁSZATI ASSZISZTENSEK SZAKFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSE

A vizsgált praxis általános jellemzői: Praxis neve:
Fogorvos neve:
Telefonszám / Fax:
Engedélyezett telephely, rendelő címe:
Praxis működési formája:
o önkormányzati
o társas vállalkozás
o egyéni vállalkozás
o csoport praxis
o egyéb:
* Működési engedély:
o száma:
o típusa:
* Engedélyezett szakfeladatok:
o Területi ellátási kötelezettség:
+ van
+ nincs
* Tájékoztatás a rendelési időről:
o feltüntetve
o pontosan feltüntetve
o pontatlanul feltűntetve
o nincs feltüntetve
* Információs tábla:
o rendelet szerinti
o nem a rendelet szerinti
* A praxisban ellátottak:
o felnőtt korúak
o gyermek korúak
o vegyes korcsoport
* Átlagos havi betegforgalom: (előző havi adatok alapján):
* Ügyeleti ellátásban az asszisztens:
o részt vesz
o nem vesz részt
* Személyi feltételek
o Szakdolgozó neve:
o Iskolai végzettsége:
o Milyen szakképesítéssel rendelkezik az asszisztens?
+ Szakképzetlen
+ Fogászati asszisztens
+ Klinikai fogászati higiénikus
o Alkalmazási jogviszonya:
+ közalkalmazott
+ alkalmazott
+ egyéb:
+ Teljes munkaidőben foglalkoztatott
+ részmunkaidőben foglalkoztatott
o Rendelkezik-e munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel vagy egyéb munkaviszonyra irányuló megállapodással rendelkezik-e?
+ Nem rendelkezik
+ Igen, de nem érvényes
+ Igen, és érvényes
o Munkaköri leírás
+ Nincs
+ Van munkaköri leírása, de nem személyre szóló
+ Van munkaköri leírása és személyre szóló
o Regisztrációs kártyával rendelkezik-e?
+ Nem
+ Folyamatban van
+ Igen
o Pontszerző továbbképzésen való részvétel
+ Nem vett részt
+ Részt vett, de nem pontszerző továbbképzésen
+ Pontszerző továbbképzésen részt vett
o Tartós távollét esetén helyettesítése:
+ megoldott
+ nem megoldott
o Munkahelyi sérülések dokumentálásra kerülnek-e?
+ igen
+ nem
o Munkaalkalmassági vizsgálaton részt vett-e?
+ igen
+ nem
* A szakdolgozók tevékenysége
o Végzett tevékenység:
+ nem fogászati megelőzés - szűrésigennem
+ óvodás gyermek megelőzés - szűrés igennem
+ ált.-középiskolások megelőzés - szűrés igennem
+ felnőtt lakosság megelőzés - szűrés igennem
+ fogszabályozás igennem
+ egyéb tevékenység igennem
o Felvilágosítási, - szűrési, - terápiás tevékenységben való részvétel
+ Nem végez, csak egy tevékenységet, vagy egyet sem
+ Legalább kétféle tevékenységet végez
+ Mindhárom tevékenységet végzi
o Fogászati felvilágosítás, egészségnevelés szemléltető eszközök, szórólapok:
+ van
+ nincs
o Röntgen felvételeket készít-e?
+ igen
+ nem
o Fertőtlenítő kézmosás történik-e a szakma szabályai szerint?
+ Egyáltalán nem történik
+ Igen, történik, de nem a szakma szabályai szerint
+ A szakma szabályai szerint történik
o A rendeléshez szűkségen steril eszkőzők megléte és/vagy hiánya illetve lejárata
+ Nincsenek steril eszkőzők
+ Részben lejárt vagy sérült csomagolású steril eszkőzők
+ Megfelelő steril eszkőzők
o Védőeszközök használata ( védőruha, védőkesztyű, arcmaszk )
+ Egy eszközt használ, vagy egyet sem
+ Legalább kettő védőeszközt alkalmaz
+ Mindhárom eszközt használja
o Az asszisztens tevékenységéhez kapcsolódó eszkőzők, műszerek, használati tárgyak tisztasága
+ Elhanyagolt, szennyezet
+ Átlagos tisztaságú
+ Kiemelkedő tisztaságú
o A használatos eszközök, műszerek megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek-e?
+ igen
+ nem
o Időszakos karbantartás:
+ megtörtént
+ nem történt meg
o Veszélyes hulladék kezelés
+ Nincsenek az előírásnak megfelelő eszkőzők, nem az utasításnak megfelelő gyűjtés
+ Vannak az előírásnak megfelelő eszkőzők, de nem az utasításnak megfeleiően használják
+ Előírásnak megfelelő eszkőzők, utasításnak megfelelő gyűjtés
o Veszélyes hulladék szállítására szerződés:
+ van
+ nincs
o Veszélyes hulladék utolsó dokumentált leadási időpontja:
o Gyógyszerek tárolása, kezelése
+ Szabálytalan tárolás, lejárati időn túli gyógyszerek
+ Szabályos tárolás, de lejárati időn túli gyógyszerek
+ Szabályos tárolás, lejárati időn túl nincs gyógyszer
* Szakmai környezet
o Újraélesztés feltételei
+ Nincs biztosítva
+ Van, de a tárgyi feltételek részben hiányosak és/vagy nehezen elérhető
+ Van elérhető helyen és minden tárgyi feltétel biztosított
o Dokumentáció
+ Dokumentáció vezetése:
# karton
# számítógép
# mindkettő
# forgalmi napló,
# egyéb:
+ Vizsgálati kérőlapok, nyomtatványok:
# biztosított
# nem biztosított
+ Adatvédelem
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak nem felel meg
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak részben megfelel
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak megfelel
+ Betegtájékoztatás
# Nem történik
# Szóban történik
# Szóban és írásos anyaggal is megtörténik
+ Betegjogi képviselő elérhetőségéről tájékoztató:
# van
# nincs

A szakfelügyelet során tapasztaltak, észrevételek, javaslatok rövid leírása:

Az ellenőrzött egység felelős vezetőjének vagy megbízott képviselőjének nyilatkozata:

A jegyzőkönyvben foglaltak a valóságnak megfelelnek, melyet jóváhagyólag aláírással hitelesítjük.

A jegyzőkönyv:..........számozott oldalt tartalmaz.

felelős vezető aláírása:........................

ÁNTSZ részeről:........................

fogászati asszisztens:........................
Vissza a Hatósági ügyintézés menüp

Kérdőív - Fogászati rendelők higiénés vizsgálata, különös tekintettel a vér és testváladékok útján terjedő fertőzések prevenciójára

A kérdőívet az ÁNTSZ F.I. Kórházhigiénés Osztálya állította össze az OEK Kórházi-járványügyi Osztályának jóváhagyásával

A vizsgálatot végző hatóság megnevezése:
A vizsgálat helye:
A vizsgálat időpontja:

A rendelőben dolgozó orvosok száma:

Az asszisztensek száma:

A rendelő alapterülete: ...........m2

  • hány munkahelyes:
  • bokszosított-e:

A műszakok száma:

Az utolsó 3 hónap átlagos napi betegforgalma: ...........beteg/műszak/1 fogorvos
Ellátás:

A betegek vizsgálata során alkalmazott partedli:

A nyálszívó:

  • egyszerhasználatos
  • fém (fertőtlenítés módja)

Alkalmaznak-e intraorális beavatkozás előtt antimikrobiális öblítést:

  • mindig/néha/soha
  • az antimikrobiális szer megnevezése:

Öblítőpohár:

  • egyszerhasználatos igen/nem
  • ha nem, a fertőtlenítés módja
  • poharak mennyisége

Kézmosás, kézfertőtlenítés:

Tárgyi feltételek:

  • orvosi csaptelepes kézmosó van/nincs
  • kézfertőtlenítőszer adagoló van/nincs
  • az alkalmazott kézfertőtlenítőszer neve:..........................
    • egyfázisú
    • kétfázisú
  • szilárd szappan van/nincs
  • kéztörlési lehetőség:
    • papírtörlő
    • egyszerhasználatos textiltörlő
    • textiltörlő (csere gyakorisága): ..................................
  • Az orvos kesztyűben dolgozik-e: mindig/néha/soha
  • A kesztyűt cseréli-e betegenként: mindig/néha/soha
    • a néha/soha válasznál 2 beteg közt végez-e kézfertőtlenítést: mindig/néha/soha
  • Végez-e kézfertőtlenítést a kesztyű levétele után: mindig/néha/soha

Eszközkezelés:

Tárgyi feltételek:

  • külön fertőtlenítő helyiség van/nincs
  • műszermosogató medence van/nincs
  • speciális műszeráztató kád van/nincs
  • egyéb megoldás:

Alkalmazott eszközfertőtlenítő szerek:

  • orvosi kéziműszerekhez
  • kézidarabokhoz:
  • speciális fogászati eszközökhöz, fúrófejhez:
  • lenyomati mintákhoz:
  • fogászati tükrökhöz
  • öblítőpohárhoz

Eszközfertőtlenítés menete:

Kézidarabok:

  • mennyisége: ........... db
  • fertőtlenítésének és sterilizálásának menete:

A fertőtlenítéshez használt védőeszközök felsorolása:

Sterilizálás

A sterilizálás módja:

  • autokláv
  • hőlég
  • bérsterilizálás (hol, mit, milyen gyakorisággal)
  • folyadéksterilizálás
    • mit:
    • miben:
    • öblítőszer:

Steril eszközöket használnak-e minden beteghez: igen/nem

Sterilizáló berendezés típusa: életkora .............év

Alkalmazott paraméterek:

Csomagolás módja:

Alkalmazott indikátor típusok:

Steril eszközök utótárolása (hol, hogyan):

Sterilizáló naplót vezetnek-e: igen/nem

Milyen adatokat rögzítenek a sterilizálási naplóban:

Sterilizálási programok száma/műszak:

  • Biológiai tesztvizsgálatok: gyakorisága
  • utolsó vizsgálat időpontja
  • eredménye

Felületfertőtlenítés

Alkalmazott fertőtlenítőszerek:

Fertőtlenítés gyakorisága:

Veszélyes hulladék kezelése

Gyűjtés:

  • miben történik:

Veszélyes hulladékként kezelik:

  • tű, fecskendő igen/nem
  • használt tampon igen/nem
  • eltávolított fog, protézis igen/nem
  • használt gumikesztyű igen/nem
  • egyszerhasználatos pohár, partedli igen/nem

Veszélyes hulladék szállítást

  • ki végzi
  • bemutatott szerződés igen/nem
  • gyakorisága:

Veszélyes hulladék átmeneti tárolása hol történik:

A használt tűre a védőkupakot visszahúzzák-e: mindig/néha/soha

A fecskendőt és tűt együtt helyezik-e el a veszélyes hulladékgyujtőbe: igen/nem

Dolgozók egészségvédelme

Szúrásos, vágásos baleset történt-e az elmúlt 1 évben: igen/nem

A balesetről készült-e jegyzőkönyv: igen/nem

A kivizsgáláshoz szükséges protokollal rendelkeznek-e: igen/nem

Egyéni védőeszköz használata:

Orr/szájmaszk

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Védőszemüveg

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Arcvédő félálarc

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Védőruha

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

HBV immunizáció:

Teljes oltási sorozatot kapott orvosok száma:

Befejezés éve:

asszisztencia száma:

Befejezés éve:

Történt-e ellenanyagszint mérés: igen/nem

Oltási dokumentáció: egyéni/központilag vezetett/nincs

Dokumentációt bemutatták: igen/nem

Egyéb védőoltások (pl.: influenza, Dy-Te):

Ki végzi a dolgozók védőoltását?

Dolgozók képzése

Rendelkeznek-e higiénés működési szabályzattal: igen/nem

  • Infekciókontrollal kapcsolatos képzés történt-e: igen/nem ha igen: ki tartotta, milyen témában, hány órában

Az ÁNTSZ által végzett utolsó ellenőrzés időpontja: ............
A helyszínen elvégzett Gregersen vizsgálatok száma: ............
............ vizsgált eszköz
............ pozitív

Sterilezés és dezinfekció a fogászatban

"... minden eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkakártyájával, testüregeivel érintkezésbe kerül." (Pecho-Milassin: Tájékoztató a sterilizálásról, 1993-as kiadás, 13. oldal.)

A magyar egészségügy számára az OKI dezinfekciós osztálya dolgozta ki a sterilezés és dezinfekció kötelező módszereit, és önálló kiadvány formájában jelentette meg a betegellátásban, illetve a területi járványügyi munkában alkalmazható fertőtlenítőszerek listáját. Ezek a tájékoztatók általános irányelveket tartalmaznak, a különböző orvosi szakmák a maguk speciális adottságaiknak megfelelően adaptálták azokat. A fogászati területet érintő adaptálást szeretném most megkísérelni.

Személyi higiéné - védőfelszerelések használata és kézdezinfekció

A védőruhák lehetnek textil és egyszerhasználatos papír védőruhák.

A védőkesztyű lehet hagyományos, autoklávozható sebészi gumikesztyű, és lehet kézre húzható fertőtleníthető műanyag kesztyű. Fontos védőfelszerelések még a védőszemüvegek, az orr- és szájmaszkok, valamint a különféle arcvédők.

Szájsebészeti, fogászati műszerek, fúró-, csiszoló-, gyökérkezelő eszközök

Használat után azonnal hideg folyóvízzel leöblítendők (ha erre nincs elegendő idő, akkor hideg vízzel telt edényben kell áztatni), így megakadályozható, hogy a véres, nyálas szennyeződés rászáradva rontsa a későbbi fertőtlenítés és sterilezés hatásfokát.

A következő vértelenítő áztatás időtartama harminc perc. E célra az OKI a Haemosol 5%-os vizes oldatát írja elő. (Számos egészségügyi intézményben hallgatólagos jóváhagyás mellett a Sekusept Pulver 2%-os vizes oldatát használják.) Ezek az oldatok vér- és fehérjeoldó hatásuk mellett virucid, baktericid és fungicid spektrummal is rendelkeznek, de nincs sporocid hatásuk. A szétszerelhető műszereket természetesen szétszerelt állapotban kell öblíteni, áztatni és vérteleníteni. A munkavédelmi előírásokat gondosan be kell tartani.

A vértelenítő áztatás után a műszereket mechanikusan is tisztítani, majd meleg folyóvízzel öblíteni kell. A mechanikus tisztításnál különösen ügyeljünk az eszközök mélyedéseire, zárószerkezeteire. Igen jó hatásfokot lehet elérni ultrahangos mosogatógépek használatával. Általában három-öt perc alatt, 35 kHz frekvenciájú ultrahang, legalább 40 °C-on, megfelelő mennyiségű tisztítóoldat képes a jó hatásfok elérésére. Az ultrahanggal megtisztított műszereket alaposan le kell öblíteni és meg kell szárítani. A fogászati fúró- és csiszolóeszközök élettartamát az ultrahanggal működtetett mosogatógép alkalmazásával jelentősen meghosszabbíthatjuk.

Az így megtisztított és megszárított műszereket ezután sterilezni kell, ami történhet hőlégezéssel, klávozással, gázzal, plazmával, sterilező oldatokkal.

A hőlégezés a fogászatban a legelterjedtebb sterilezési mód. A hőlégsterilizátorok két nagy csoportra oszthatóak: az egyikben nincs beépített ventilátor, ezt állólevegős vagy gravitációs készüléknek hívják. Ma már korszerűtlen, nem teljesen megbízható. A másik típus a cirkulációs, ventilátoros vagy mozgólevegős. Csak ez utóbbi készülékek üzemeltethetők, de ezek közül is csak azok, amelyek érvényes ORKI-engedéllyel rendelkeznek, és a félévenként kötelező ÁNTSZ-ellenőrzésen megfelelő minősítést kapnak.

Ha a sterilezés és a felhasználás ugyanabban a helyiségben történik és a műszereket azonnal felhasználják, eltekinthetünk a becsomagolásuktól. Minden egyéb esetben - a steril utótárolás biztosítása érdekében - a sterilezésre kerülő műszereket be kell csomagolni. Csomagolásra kétrétegű alumíniumfóliát, fémdobozt, fémtokot, poliamid fóliatömlőt lehet használni. Célszerű ún. indikátorszalagot alkalmazni. Az indikátorszalag színváltozással jelzi, ha a csomagot hőbehatás érte. A hőlégsterilizátor munkaterében a műszereket úgy kell elhelyezni, hogy a forró levegő szabadon áramolhasson, ezért csak a munkatér kétharmadáig helyezzük el lazán a rakományt. A csomagoláson fel kell tüntetni a sterilizálás időpontját, az eltarthatóság idejét, a sterilizálást végző személy nevét vagy jelét.

  • Az alumíniumfóliában sterilezett műszerek 14 napig, a fémdobozban, fémtokban 30 napig ,
  • lehegesztett poliamid fóliatömlőben egy évig tarthatók el sterilen a műszerek.

A cirkulációs hőlégsterilizátorok paraméterei: 160 °C-on 45 perc, 180 °C-on 25 perc, 200 °C-on 10 perc.

Az autoklávozás túlnyomáson, telített vízgőzzel történő sterilizálás.

A sterilizálandó műszereket a megfelelő előkészítés után becsomagolt és légtelenített állapotban klávozzuk. A csomagolástól ugyanabban az esetben tekinthetünk el, mint amit a hőlégezésnél már említettünk.

Csomagolásra speciális sterilizálási csomagolópapír (Wipac Medical), kombinált papír-műanyag zacskó, tömlő, megfelelő hegesztőkészülékkel lehegesztett állapotban használható. Készíthetünk csomagot sűrű szövésű textíliából (műtőlepedő), csomagolhatunk olyan kötszerdobozba is, amely baktériumszűrővel, fedelén és fenéklapján pedig zárható perforációval rendelkezik. A Wipac csomagolóanyagok indikátorcsíkkal vannak ellátva, a más módon csomagolt eszközöknél az indikátorszalagot úgy kell elhelyeznünk, hogy a hőbehatás utólag, vizuálisan érzékelhető legyen. Az autokláv munkaterét sem szabad túlzsúfolni, a készülék aljára, oldal- vagy fedőlapjához csomagokat helyezni nem szabad.

A készülékek sokféle típusba sorolhatók. Működésük szerint megkülönböztetünk kézivezérlésű, részben automatikus és automatikus autoklávokat:

  • egy- és kétköpenyes építésűek,
  • álló, fekvő, egyoldali, kétoldali készülékek , - a légtelenítés módja szerint: gravitációs, elővákuumos,
  • gőzellátás szempontjából gőzhálózati és saját ellátású.

A gázsterilezés során a gázsterilizátor légtelenített, megfelelő relatív páratartalmú és hőmérsékletű zárt munkaterébe juttatjuk a gázt, amely az előírt behatási idő alatt csírátlanít. Bizonyos mikrobaszám felett még a megfelelő paraméterek mellett sem jön létre sterilitás, ezért különösen fontos a sterilizálandó anyagok, eszközök előzetes tisztítása. Gázsterilezés végezhető etilén-oxiddal vagy formaldehiddel. Mindkét gázféleség erősen irritatív, egészségkárosító hatású, ezért az újrafelhasználáskor a műszereknek már gázmentesnek kell lenniük. A rakományt minden esetben be kell csomagolni, erre a papír-műanyag kombinált Wipac csomagolóanyag a legalkalmasabb. A sterilezés után a rakomány etilén-oxid gázmentesítése külön szellőztetőkamrában történik. Ez 50-55 °C-on 16-18 óra alatt megy végbe. (Kamra nélkül, szobahőmérsékleten 96-120 óra alatt.) A formaldehiddel működő készülékek teljesen automatizáltak, nem kell külön szellőztetőt alkalmazni. A rakomány ép csomagolásban megfelelő tárolás mellett 12 hónapig felhasználható.

Sterilezés plazmával (Sterrad-rendszer): A sterilizálandó műszerek, anyagok az előírt előkészítés után kerülnek a készülékek munkaterébe, ahol alacsony hőmérsékleten (max. 50 °C-on) vákuumhatás mellett automatikusan, a befecskendezett hidrogén-peroxidból külső elektromos erőtér hatására plazma-halmazállapot jön létre. Ennek aktív szabad gyökei pusztítják el a mikroorganizmusokat. A folyamat végén vízgőz és oxigén marad vissza, a rakomány száraz és azonnal használható. (A készülék "szépséghibája" az ára, ami kb. 20 millió forint.) Kamraméret: 100 liter, ciklusidő 75 perc, alapterülete 1,2 nm.

Sterilezés folyadékokban - "hideg" sterilezés: Bizonyos széles spektrumú vegyületek oldatai előírt koncentrációban, meghatározott behatási idő alatt sterilező hatásúak. A már ismertetett előkészítés után a rakomány műszertálcára vagy műszerkosárba helyezve kerül az oldatba. Ugyelni kell arra, hogy az eszközöket az oldat ellepje. A keletkezett légbuborékok enyhe rázogatással eltávolítandók. Az edényt le kell fedni.

Az engedélyezett oldatok és behatási idők idók:

  • Aldehyd-instrumenten 7,5% 3 óra
  • Cidex hígítás nélkül 10 óra
  • Gigasept-FF 10% 4 óra
  • Gludesin hígítás nélk 3 óra
  • Kohrosolex 10% 5 óra
  • Lysetol-FF 10% 6 óra
  • Predental 20% 1 óra
  • Spovirid 20% 1 óra
  • Virusept 20% 1 óra
  • Sekusept Forte 5% 1 óra

Az előírt behatási idő leteltével a sterilezett műszereket steril csipesszel vagy más alkalmas steril eszközzel kiemeljük, és szintén steril, perforált fémtálcára helyezzük, majd steril desztillált vízzel alaposan leöblítjük.

Az oldatban eszközöket tárolni tilos, de a korrózió veszélye miatt nem is célszerű. A steril csomagban történő utótárolásra az OKI négyrétegűre (két belső és két külső) hajtogatott steril, sűrű szövésű textíliát (mütőlepedő) ír elő. Eltarthatósági idő hét nap.

Egyenes, könyök, turbinás kézidarabok

Használat után a külső felszíneket Haemosol vagy Sekusept Pulver oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd egymás után kétszer bepermetezzük a Barrycidal 33, a Minuten Spray vagy a Trigene fertőtlenítő oldatok valamelyikével. Ezután 20-30 másodpercig üresen járatjuk bekapcsolt hűtéssel. A hőálló kézidarabok megfelelő szilikonos kenés mellett autoklávozhatók.

Öblítőpoharak

Legjobb az egyszerhasználatos. Üvegpoharak esetében a folyamat: használat után hideg folyóvizes öblítés, félórás áztatás Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatában, meleg vizes utóöblítés, 1%-os Neomagnol/10 tbl. 1 liter vízben, oldatban tároljuk.

Amalgámpisztolyok

Külső felszíneit használat után Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd Barrycidal 33, Minuten Spray vagy Trigene felületfertőtlenítő oldatok valamelyikével kétszer bepermetezzük.

Lenyomatok, munkadarabok

Folyóvizes öblítés után egymás után kétszer bepermetezzük Dento Sol fertőtlenítő oldattal. A rendelő bútorainak, gépeinek, padlójának fertőtlenítése Na-Hypoklorit 90, Disinpure 10 vagy Incidur, Liquor formaldehydi saponatus vagy Bradophen, Metasept, Mikrozid liquid fertőtlenítő oldatok valamelyikével történik.

Egyszerhasználatos tűk és fecskendők

Újrasterilezésük szigorúan tilos! Az újrasterilezésnél mérgező hatású vegyületek szabadulnak fel, amelyek az injekciós oldatokkal keveredve a pácienst veszélybe sodorhatják. Ugyanez a helyzet állhat elő, ha a lejárati időn túl használjuk fel az egyszerhasználatos steril eszközöket.

Az engedélyezett és törzskönyvezett fertőtlenítőszerek száma ma már Magyarországon is jóval száz felett van, ezért befejezésül álljon itt néhány név az OKI I. sz. listájáról.

Kézfertőtlenítők: Betadine, Betaisodona Lösung, Biotensid, Bradoderm, Bradoman, Clarasept, Desosap, Dodesept tinctura színezetlen, Higisept kendő, Kvaternol, Kodan Forte színezetlen, Leverman DS, Neomagnol, Poly-alcohol, Primasept-M, Sagrosept, Spitaderm, Sterillium, Ultra-Sol.

Felületfertőtlenítő szerek: Antiseptica 7, Bradophen-H, Demykosan, Des-net, Disinpure-10, Divolac-D, Divomil combi, Divosept 101, Dodenal Neu, Flóraszept, Incidin Perfekt, Incidur, Incozan-W, Biosan, Klorogenium, Melsitt, Metasept, Mikrozid liquid, Minuten spray, Minuten-Wipes, Na-Hypoklorit-90, Neomagnol, Perform, Polysan-DS, Sacti-med DS, Sanisept Forte, Sekusept Pulver, Septo-Dol, Sumarein, Unipon-TF-klór, Vantropol.

Eszköz- és műszerfertőtlenítő szerek: AldehydInstrumenten, Astro-BIB, Barrycidal-33, Cidex, Dodarcana-S, Formalin, Gigasept-FF, Gludesin, Haemosol, Incosan-W, Biosan, Kohrsolex, Liquor formaldehydi saponatus, Lysetol FF, Minuten spray, Minuten Wipes, Predental, Sekusept Forte, Spovirid, Sekusept Pulver, Virusept.

DR. ALFÖLDY GÁBOR (idézve a Magyar Fogorvosból)

32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasítás - az iatrogen fertőzések megelőzéséről

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. Törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya kiterjed az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményekre, intézetekre, az orvostudományi egyetemekre és az Orvostovábbképző Intézetre, továbbá a tanácsok által fenntartott járó- és fekvőbetegellátó egészségügyi intézményekre és intézetekre (a továbbiakban: intézet).

2. § (1) Az egészségügyi ellátás során, illetve azzal összefüggésben keletkezhető fertőző ártalmak (a továbbiakban: iatrogen fertőzések) megelőzése, következményeinek leküzdése az intézetek vezetőinek és dolgozóinak feladata és kötelessége.

(2) Az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók képzésében és továbbképzésében résztvevő, gyakorlati oktatást végző intézetek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a képzésben, illetve a továbbképzésben résztvevők az iatrogen fertőzések megelőzésére vonatkozó ismereteket elsajátítsák.

3. § (1) Az intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az iatrogen fertőzések megelőzéséhez szükséges személyi, anyagi és műszaki feltétel biztosításáért, valamint e célra az intézeti tervekben rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért.

(2) Annak érdekében, hogy a munka hatékonyabbá váljék, az intézményekben e feladattal külön is megbízott dolgozók munkáját szervezettebbé kell tenni.

4. § (1) Higiénikus főorvosi állást a 800 ágyszámmal nagyobb intézetekben kell szervezni, valamint azokban az intézetekben, ahol ezt az ellátás szakmai sajátossága indokolja.

(2) Azokban az intézetekben, amelyekben higiénikus főorvos nem működik, az (1) bekezdésben említett feladatok ellátására az intézet vezetője a főorvosok egyikét bízza meg (a továbbiakban: megbízott higiénikus főorvos).

(3) Az intézetek higiénés-járványügyi feladatainak ellátása a higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos feladata.

(4) Az orvostudományi egyetemeken a higiénikus főorvosi állás mellett 1983. december 31-ig higiénikus adjunktusi állást kell szervezni.

5. § (1) A higiénikus főorvosi és higiénikus adjunktusi munkakör csak főfoglalkozásban látható el, és ezen állások terhére más szakterületen dolgozó orvos nem foglalkoztatható.

(2) A higiénikus adjunktus a higiénikus főorvos helyettese. Feladatát a higiénikus főorvos megbízása alapján látja el.

(3) A higiénikus főorvos és higiénikus adjunktus kinevezésére és képesítése követelményeire külön jogszabály az irányadó [19/1978. (Eü. K. 15.) EüM utasítás].

(4) A megbízott higiénikus főorvost - a fővárosi, illetve megyei felügyelő higiénikus szakfőorvos (a továbbiakban: megyei) higiénikus szakfőorvos) egyetértésével - az intézet vezetője a vezetők állománycsoportjába tartozó orvosok közül bízza meg. A megbízott higiénikus főorvos ezt a tevékenységet az alapfeladatának ellátásán túl, többletmunkaként végzi.

(5) A higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos e feladatkörét az intézetvezető közvetlen alárendeltségében látja el.

6. § (1) A higiénikus főorvos és a megbízott higiénikus főorvos (a továbbiakban: higiénikus főorvos) feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A higiénikus főorvos feladatát az intézetben látja el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézeten kívül elhelyezett, alapellátást biztosító, nem integrált egységek higiénés járványügyi ellenőrzését a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetőleg Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség végzi.

7. § (1) A higiénikus főorvost feladatának ellátásában a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, illetve - (3) bekezdésben meghatározott esetben - a higiénés feladatok ellátásával megbízott egészségügyi szakdolgozó segíti. Feladatukat a 3. számú melléklet állapítja meg.

(2) Közegészségügyi-járványügyi ellenőri állást azokban az intézetekben indokolt szervezni:

- ahol higiénikus főorvos működik:

1 000 ágyszámig egy állást,

1 000 ágyszám felett két állást;

- ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat meghaladja.

(3) Egészségügyi szakdolgozót kell megbízni a higiénés feladatok ellátásával - a munkaidőn belül napi három órában - azokban az intézetekben, ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat nem haladja meg.

8. § (1) A higiénés feladatokat ellátó dolgozók tevékenységüket a kórházhigiénés osztály, illetve ha létszámuk ötnél kevesebb - kórházhigiénés csoport keretében végzik. E szervezetbe tartoznak: a higiénikus adjunktus, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, a higiénés feladatokkal megbízott szakdolgozó, a központi sterilizáló és ellátó szolgálat dolgozói, valamint az intézetben fertőtlenítéssel, házi rovar- és rágcsálóírtással foglalkozó dolgozó.

(2) A gyógyító-megelőző intézetek kórházhigiénés osztályát, illetve kórházhigiénés csoportját a higiénikus főorvos vezeti.

9. § (1) Az intézetben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében közegészségügyi-járványügyi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell működtetni.

(2) A bizottság elnöke az intézet vezetője, titkára a higiénikus főorvos. A bizottság állandó tagjai: a sebészeti, a szülészeti-nőgyógyászati, a gyermekgyógyászati, a fertőző, a laboratóriumi és kórbonctani osztályok vezető főorvosai, a gazdasági igazgató, az intézetvezető főnővér és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete intézeti bizottságának képviselője. Több azonos profilú osztály esetén az intézet vezetője jelöli ki a bizottságban résztvevő főorvost.

(3) A bizottság elnöke - az állandó tagokon kívül - más személyeket is felkérhet a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság ülésére minden alkalommal meg kell hívni a megyei higiénikus szakfőorvost, az intézet helye szerint illetékes megyei, fővárosi, Közegészségügyi-Járványügyi Állomás kórházhigiénés feladatokat ellátó epidemiológusát, valamint a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetve Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség vezetőjét.

(4) Az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a bizottság összetételét - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egyetem rektora határozza meg.

(5) A bizottság szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Az üléseket a bizottság titkára készíti elő.

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság által meghatározott feladatok végrehajtásáról az intézet vezetője köteles gondoskodni.

10. § (1) Az intézetek higiénés-járványügyi munkáját szakmai szempontból a területileg illetékes fővárosi, megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (a továbbiakban: KÖJÁL) felügyeli és irányítja, a megyei higiénikus szakfőorvos és a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi szervek bevonásával.

(2) A megyei higiénikus szakfőorvos - a 20/1975. (Eü. K. 12.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően - segíti és ellenőrzi a higiénikus főorvosok szakmai tevékenységét.

(3) A KÖJÁL vezetője és a megyei higiénikus szakfőorvos évente egy alkalommal munkaértekezletet tart az intézetek vezetői és higiénikus főorvosai részére, a kórházhigiénés tevékenység szakmai értékelése, valamint az iatrogén fertőzések megelőzésével kapcsolatos aktuális feladatok ismertetése céljából. Az értekezletre a fővárosi, megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjét kell meghívni. Meg kell hívni továbbá azon járási, kerületi, valamint városi tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjét is, amely fekvőbeteg ellátó intézetet, illetve önálló rendelőintézetet tart fenn.

11. § (1) Az intézet vezetője az intézet higiénés-járványügyi helyzetét évente legalább egyszer - főorvosi értekezleten - értékelni köteles, melyre meg kell hívni a területileg illetékes KÖJÁL vezetőjét és a megyei higiénikus szakfőorvost.

(2) Az intézetek vezetői az intézet higiénés-járványügyi helyzetéről évente, a tárgyévet követő január 15-ig beszámoló jelentést kötelesek készíteni a területileg illetékes KÖJÁL-ok részére.

12. § Az utasítás végrehajtása létszámfejlesztéssel nem járhat.

13. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a fekvő- és járóbeteg-gyógyintézetekben a közegészségügyi-járványügyi orvosok és bizottságok működéséről szóló 15/1967. (Eü. K. 11.) EüM utasítás és a kórházi higiénikus orvosok munkájához kiadott szakmai irányelvek (Eü. K. 1970. évi 2. szám) hatályukat vesztik.

1. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A higiénikus főorvos feladatai

Kórházhigiénés-járványügyi tevékenység fő irányai:

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység.

II. Iatrogen fertőzés előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység.

III. A gyógyító-megelőző intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozási szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység.

IV. Az intézeten belüli, a felügyelő higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység.

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvos legfontosabb feladata az iatrogen fertőzések megelőzése. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a higiénikus főorvos a működési területét képező betegellátó intézet viszonyait és a helyzetét illetően kellően tájékozott legyen. A higiénikus főorvosnak ismernie kell a betegellátó osztályok és részlege elhelyezését, a kiszolgáló és óvó felszereltség színvonalát, a személyi ellátottságot, általában minden olyan személyi, tárgyi és funkcionális tényezőt, mely a higiénés viszonyokat befolyásolhatja. Az ilyen irányú tájékozottság csak gondos felmérő munka során szerzett információkkal és adatokkal biztosítható, amire a higiénikus főorvosnak fel kell készülnie.

A) Kórházhigiénés tevékenység

1. Megelőzés céljából végzett higiénés szemle.

1. 1. A szemlék gyakorisága

A fekvőbetegellátó gyógyintézet osztályain, integrált intézményeiben, valamint a járóbetegellátó gyógyintézet rendelő részlegein, továbbá az említett betegellátó intézetek egyéb munkahelyein az iatrogen fertőzések megelőzése érdekében időszakos higiénés szemlét kell végezni.

A szemlék gyakoriságára vonatkozóan a következők irányadók:

- Legalább 3 havonként kell ellenőrizni az iatrogen fertőzések szempontjából különösen veszélyeztetett osztályokat, így az újszülött -, koraszülött csecsemő és gyermekosztályokat, a pathológiás újszülött osztályokat, perinatális intenzív centrumokat, továbbá a műtéti és fertőző osztályokat, valamint az intenzív therápiás és égési sérültek osztályait, és a művese állomásokat. Az említetteken kívül 3 havonként kell ellenőrizni a lefejt anyatej gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának körülményeit, a tej- és tápszerkonyhákat, infúziós oldatokat, magisztrális gyógyszereket előállító intézeti gyógyszertárakat, továbbá járóbetegellátó gyógyintézetben a rendelő helyiségeket és betegvárókat.

- Félévenként legalább egyszer kell ellenőrizni az intézet többi fekvőbetegellátó osztályát, a felvételi részleget, a központi konyhát, a személyzeti ebédlőt, a mosodát, a fertőtlenítő részleget és a szociális helyiségeket.

- Évenként kell ellenőrizni fekvőbetegellátó intézetben a szoptatós anyák részére biztosított elhelyezés körülményeit, valamint a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb osztályokat, munkahelyeket és a nővérszállásokat.

A higiénés szemlét az ismertetett gyakorisággal a higiénikus főorvosnak kötelező elvégezni. Miután a betegellátó intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az aktuális higiénés helyzet, valamint az iatrogen fertőzések előfordulása ismeretében elrendelheti, hogy a higiénikus főorvos az előírtnál gyakrabban végezzen higiénés szemlét. Ezen túlmenően a higiénés szemlét soron kívül és minden részletre kiterjedően el kell végezni a járványügyi vizsgálattal egyidejűleg azon a fekvőbetegellátó osztályon, vagy rendelőintézeti orvosi munkahelyen, ahol halálos kimenetelű iatrogén fertőzés, vagy házijárvány fordult elő.

1.2. A higiénés szemle résztvevői

A higiénés szemlén a higiénikus főorvoson és a mellé beosztott közegészségügyi-járványügyi ellenőrön, vagy a higiénés feladatok ellátására kijelölt egészségügyi szakdolgozón kívül az ellenőrzendő osztály, részleg, illetve egyéb munkahely vezetője, vagy helyettese, az osztály főnővére és műtéti osztályokon a vezető műtősnő vesz részt.

1.3. A higiénés szemle szempontjai és iránya

A higiénés szemle során a betegellátó osztály (részleg) jellegéből, továbbá az aktuális higiénés viszonyoktól függően különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, melynek következtében az ellenőrzés iránya is ennek megfelelően változik. A részletes ellenőrző szemlék mellett szükség van olyan szemlékre is (célzott ellenőrzés), amikor a higiénikus főorvos egy-egy fontos kérdés, vagy kérdéscsoport szempontjainak megfelelően végzi ellenőrző munkáját, vagy egy foganatosított intézkedés hatékonyságát kívánja lemérni.

A higiénés szemle szempontjai:

a) A gyógykezelés és betegellátás higiénéje.

Ennek vizsgálata során fokozott figyelemmel kell kísérni:

- az orvosi beavatkozások higiénéjét. Ezek közül különösen a műtétek, az injectiózás, intravénás beavatkozás, lumbal és egyéb punctiok, valamint a katheterezés, az endoscopos vizsgálatok és a sebkötözés higiénés körülményeit;

- a betegek elhelyezését, különös tekintettel az elkülönítés lehetőségére;

- a betegek étkeztetési rendjét és feltételeit;

(különösen kora-, újszülött- és csecsemőosztályokon kell erre nagy gondot fordítani);

- a betegek tisztálkodási és fürdési lehetőségét, valamint a magatehetetlen betegek ellátását;

- a betegek ágyneműjének és fehérneműjének tisztaságát és cseréjük gyakoriságát;

- általában az osztály higiénés helyzetét befolyásoló műszer és textilia ellátottságot.

b) Az egészségügyi dolgozók személyi higiénéje

Az egészségügyi dolgozók higiénés magatartása, a test, a kezek, valamint a ruházat kifogástalan tisztasága elengedhetetlen higiénés-epidemiológiai követelmény.

Ezért ellenőrizni kell:

- az előírt módszernek megfelelően, a szükséges gyakorisággal végzik-e a fertőtlenítő kézmosást;

- megfelelő-e a hajzat fedése az ápoló és műtőszemélyzetnél;

- helyesen viselik-e a maszkot és cserélik-e a szükséges gyakorisággal;

- megfelelő-e a védőruházat tisztasága, és a váltás gyakorisága;

- a dolgozók szociális létesítményei biztosítottak-e és a betegektől el van-e különítve.

c) Egyéb higiénés vonatkozások

Ezek közül kiemelt jelentőségű:

- a betegek elhelyezésére szolgáló kórtermek állapota, illetve ilyen célra való alkalmassága;

- a betegellátó helyiségek fala és bútorzata festésének, illetve mázolásának gyakorisága;

- a szociális helyiségek tisztasága;

- a világítás, fűtés és szellőztetés módja;

- a vízellátás, ezen belül elsősorban a melegvíz szolgáltatás;

- a szemét és hulladék tárolásának, megsemmisítésének, illetve elszállításának módja;

- a betegellátó intézményben dolgozókra vonatkozó munkaegészségügyi előírások betartása, valamint a munkaegészségügyi helyzet javítását szolgáló intézkedések végrehajtása;

- a dolgozók munkába állását megelőző alkalmassági és időszakos vizsgálatok elvégzésének ellenőrzése;

- a nők és fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos előírások betartása;

- az intézményben dolgozók morbiditási adatainak figyelemmel kísérése;

- az egészségügyi miniszter 3/1979. (V. 29.) EüM rendeletének végrehajtása, különös tekintettel az egyéni védelem eszközeire, elsősorban a védőruha ellátottságra és rendeltetésszerű felhasználására;

- a konyhákra (központi főző-, tej és tápszer-, továbbá az osztályos tálalókonyhák), valamint az ottani munkafolyamatokra, az ételszállításra, tálalásra és ételminta vételére vonatkozó előírások végrehajtása;

- a mosogatásra vonatkozó előírások végrehajtása és a tiszta edény tárolásának körülményei;

- a hűtőszekrények rendeltetésszerű használata és tisztántartása;

- a betegek részére a hozzátartozók által behozott élelmiszer tárolásának módja;

- az ételmaradék kezelésének, tárolásának és elszállításának körülményei.

1.4. A higiénés szemle értékelése

A higiénés szemle során tapasztaltakat a résztvevőknek értékelni, és az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére javaslatot kell tenni. Ha azok megszüntetése a betegellátó osztály vagy részleg vezetőjének hatáskörét meghaladja, de azt az intézet szervezéssel, vagy a költségvetési keretből meg tudja oldani, a javasolt intézkedést feljegyzés formájában az intézet vezetőjéhez kell továbbítani. A higiénés szemlék tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javasolt intézkedéseket, továbbá a foganatosított intézkedések hatékonyságát a higiénikus főorvos a közegészségügyi-járványügyi bizottság soron következő ülésén ismertesse. A higiénés szemlék tapasztalatait a higiénikus főorvos évi jelentésében foglalja össze.

2. A beteglátogatás rendjének higiénés vonatkozásai

A higiénikus főorvos kísérje figyelemmel a beteglátogatás rendjét, a látogatásra vonatkozó központi és intézeti előírások betartását, valamint esetleges járvány idején a látogatási tilalmat előíró rendelkezések végrehajtását. Ha erre a betegek érdekében szükség van, a higiénikus főorvos az intézet vezetője felé tegyen javaslatot a szükséges rendszabályok foganatosítására.

3. A betegellátó intézet rekonstrukciója, illetve bővítése esetén végzett tevékenység

Szükséges, hogy a higiénikus főorvos ismerje az intézmény fejlesztési és rekonstrukciós terveit. Az ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken és tárgyalásokon a higiénikus főorvos részvételét az intézmény vezetőjének biztosítani kell.

B) Megelőző jellegű járványügyi tevékenység

1. A sterilizálás rendszere

A sterilizálási eljárásokra vonatkozóan, az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról. III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" című kiadványában foglaltak kötelezőek. Ennek alapján elsősorban a sterilizálás technológiai folyamatainak ellenőrzésére kell súlyt helyezni és vizsgálni kell.

a) az előfertőtlenítési-tisztítási munkafolyamatokat;

b) az előkészítést és csomagolást;

c) a sterilizálást, illetve a különböző sterilizálási eljárásokat (autoklávozás, hőlégzés, etilenoxid gázsterilezés), melynek során fokozott figyelemmel kell ellenőrizni az előírt paramétereket;

d) a szállítás módját;

e) az utótárolás rendszerét az osztályokon, részlegeken.

A felsoroltakon kívül fokozott gonddal kell ellenőrizni a sterilitási szavatossági idő betartását és a sterilen forgalomba hozott egyszerhasználatos disposibilis eszközök előírás szerinti felhasználását.

2. A sterilizáló gépek biológiai hatékonyságának ellenőrzése

A sterilizáló gépek ellenőrzése műszaki és biológiai szempontok alapján történik és a biológiai ellenőrzést mindig műszakinak kell megelőznie. A műszaki ellenőrzést műszaki szakember végzi. A biológiai ellenőrzést - a gépek mikrobiológiai hatásfokának az ellenőrzését - üzembeállításkor, a továbbiakban félévenként, valamint az esetleges javítás után és ezen túlmenően minden szükséges esetben el kell végezni. Erre vonatkozóan is kötelezőek az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" c. kiadványában foglaltak.

3. A fertőtlenítés rendszere

A betegellátó osztályok, illetve részlegek, valamint az ilyen jellegű munkahelyek, továbbá a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb munkahelyek fertőtlenítési rendszerének ellenőrzése során az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" című kiadványában részletezett fertőtlenítési fokozatok irányadók. Fokozott figyelemmel kell vizsgálni:

- az inkubátorok fertőtlenítési módját és ennek hatékonyságát;

- a betegellátásban közvetlenül érintett helyiségek fertőtlenítő takarítását;

- a septicus és asepticus műtétek, illetve egyéb beavatkozások, továbbá kezelések térben és időben történő szétválasztását és az ennek során a gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítés módját;

- a beteg- és halottszállítás körülményeit, illetve az ilyen célra használt kocsik tisztításának és fertőtlenítésének gyakoriságát;

- az ágytálak, beöntő és éjjeli edények, kacsák, köpőcsészék fertőtlenítésének módját;

- a szennyes ruhanemű kezelését, tárolását és szállításának körülményeit a mosodai viszonyokat, a fertőtlenítő mosásra vonatkozó előírások betartását, a mosatás átfutási idejét, továbbá a tisztaruha kezelés, szállítás és raktározás feltételeit;

- a betegek utcai ruhájának tárolási lehetőségét és fertőtlenítésének módját;

- a betegellátó osztály, vagy részleg fertőtlenítő és takarítószerrel való ellátottságát.

4. A rovarok és rágcsálók elleni védekezés szervezése és irányítása

A megelőző jellegű járványügyi feladatok közé tartozik a fertőzést terjesztő, illetve egyéb egészségkárosodást okozó rovarok és rágcsálók elleni intézeten belüli védekezés. Az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni védekezés céljára alkalmazható eljárásokat és az ennek során felhasználható írtószereket a "Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. Országos közegészségügyi Intézet kiadványa tartalmazza.

A rovarok és rágcsálók elleni védekezést az intézmény szakembere is elvégezheti, de ez a tevékenység rovar és rágcsálóírtást végző vállalattal, szövetkezettel is végrehajtható. Az írtások szakszerű végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a területileg illetékes KÖJÁL segítségét lehet kérni. A megelőző feladatok közé tartozik a tetvesség elleni védekezés szervezése és végrehajtása az egészségügyi miniszter 23/1971. (Eü. K. 14.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően.

5. A kötelező, vagy fertőzőbetegség miatt szükségessé váló védőoltások szervezése

A higiénikus főorvos szervezi meg a betegellátó intézetben a dolgozók kötelező védőoltásait, és a fertőző megbetegedés esetén szükségessé váló védőoltásokat. A védőoltások rendjére a mindenkor érvényes jogszabályok irányadók, melyek vonatkozó utasításait a higiénikus főorvosnak ismernie kell.

C) A megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység során végzett laboratóriumi vizsgálat

Az időszakos higiénés szemléket esetenként szükséges laboratórumi vizsgálatokkal is kiegészíteni, a laboratóriumi vizsgálat azonban önmagában nem helyettesítheti az időszakos higiénés szemlét. A szennyezettségi - kivételt képez ilyen szempontból a rendszeresen végzett vérnyomkimutatás - vizsgálatokat a higiénés szemle során csak akkor végezze a higiénikus főorvos, ha a higiénés helyzet hiányosságaira tett megállapításait laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztani kívánja. Fertőzöttségi vizsgálatok végzése elsősorban iatrogen fertőzés előfordulása esetén, góckutatás jelleggel, fertőző forrás kimutatására és a terjedés útjának tisztázására indokolt. El kell végezni továbbá a vonatkozó szabvány előírásának megfelelően a kórházi mosodák hatásfokának elbírálásához szükséges vizsgálatokat is. A sterilitási vizsgálatok esetében fontos a kellő számú és szakszerűen végzett mintavétel. Ezekre elsősorban a központi sterilizáló részlegek, valamint a sterilizáló berendezések effektusának vizsgálatakor kerül sor. Ilyen vizsgálatát kell továbbá elvégezni mindazon tárgyaknak, eszközöknek és anyagoknak, melyeknek betegellátó intézményben sterilnek kell lenniük. A kórház higiénés laboratóriumi vizsgálatokhoz a mintavételt a higiénikus főorvos, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, vagy egészségügyi szakdolgozó végzi. A járványügyi vizsgálatok során történő mintavétel a KÖJÁL által megadott, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelő szempontok alapján történik.

A járványügyi vizsgálat során levett mintákat, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók epidemiológiai indikáció alapján végzett szűrővizsgálatát minden esetben a KÖJÁL laboratóriuma végzi. A higiénés helyzet regisztrálása céljából vett minták vizsgálatát a betegellátó intézet laboratóriuma, valamint a higiénikus főorvos irányítása mellett működő laboratórium is - felkészültségétől és kapacitásától függően - elvégezheti.

II. Iatrogén fertőző megbetegedés sporadikus és járványos méretű előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvosnak időszakos preventív tevékenysége mellett legfontosabb feladata a fekvő- és járóbetegellátó gyógyintézet jelentkező iatrogen fertőzés, valamint a kialakult házijárvány leküzdése.

1. Tennivalók behurcolt és iatrogen fertőzés előfordulása esetén

A betegellátó osztály, illetve rendelő részleg az észlelt behurcolt, vagy iatrogen fertőzésről a higiénikus főorvost telefonon, vagy szóban azonnal értesíti, és a megbetegedés írásban történő bejelentésének is - a vonatkozó rendelkezés értelmében - 24 órán belül eleget tesz. A fertőzőbeteg bejelentő lapon feltüntetett adatokat a fekvőbetegellátó osztályon vagy a rendelőintézeti szakrendelésen vezetett fertőzőbeteg nyilvántartó naplóba kell bevezetni. A fertőzőbeteg nyilvántartó napló adatait a higiénikus főorvosnak a bejelentett fertőzőbeteggel kapcsolatos járványügyi vizsgálat során ellenőriznie kell, amit a napló megfelelő rovatának aláírásával igazol. A boncolás során megállapított bejelentésre, kötelezett fertőző megbetegedést, iatrogen fertőzést, a boncoló orvos az előzőekben ismertetett módon jelenti, nyilvántartásba veszi és a higiénikus főorvost, valamint az illetékes osztályt, értesíti.

2. Járványügyi vizsgálat sporadikus iatrogen fertőzés esetén

A sporadikusan előfordult iatrogen fertőzés (Betegség, illetve tünetmentes ürítés) körülményeit a higiénikus főorvos irányításával a betegellátó osztály, illetve rendelő részleg vezetőjének, vagy helyettesének bevonásával haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során az adott körülményeket figyelembe véve kell dönteni a beteg osztályon belüli elkülönítéséről, fertőző osztályra történő szállításáról, továbbá a fertőtlenítő eljárás módjáról. A fertőző forrás és a terjedési mód felderítése érdekében a higiénikus főorvosnak gondoskodnia kell az epidemiológiai szempontból indokolt laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről, valamint - amennyiben erre az adott eset kapcsán szükség mutatkozik - a környezet (betegek és az egészségügyi dolgozók) járványügyi megfigyelésének, szűrővizsgálatának és esetleges védőoltásának megszervezéséről. Az elvégzett járványügyi vizsgálat eredményét, valamint a foganatosított intézkedéseket az erre a célra rendszeresített vizsgálati lapon 2 példányban rögzíteni kell, amit a higiénikus főorvos és a fekvőbetegellátó osztály, illetve a rendelő részleg vezetője aláír. A járványügyi vizsgálati lap 2 példánya a higiénikus főorvosnál marad és az iatrogen fertőzések csoportonkénti, valamint fekvőbetegellátó osztályokkénti, illetve rendelő részlegek szerinti nyilvántartására szolgál.

3. Járványügyi vizsgálat házijárvány, septicotoxicus állapottal járó, valamint halálos kimenetelű iatrogen fertőzés, továbbá gázgangraena esetén

Iatrogen fertőzés járványos méretű halmozódását, halálos kimenetelét, valamint a súlyos klinikai kórképet mutató septico-toxicus állapotot, továbbá gázgangraena esetét a higiénikus főorvos haladéktalanul köteles az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak - a jelentőlapon történt bejelentéssel egyidejűleg - telefonon vagy telex útján jelenteni. A KÖJÁL az így tudomására jutott előzetes adatokat telefonon vagy telex útján az Országos Közegészségügyi Intézet Kórházi Járványügyi Osztályával haladéktalanul közli. A higiénikus főorvos a KÖJÁL, epidemiológussal közösen végzi a helyszíni járványügyi vizsgálatot, erről a járványügyi vizsgálati lapot 3 példányban állítják ki, melynek 1 példánya a KÖJÁL számára készül, a további 2 példány az előző pontban foglaltak céljából a higiénikus főorvosnál marad.

A járványügyi vizsgálat során tisztázni kell az érintett betegek (tünetmentes ürítők) pontos számát, epidemiológiai szempontból fontos adataikat, valamint az egyes megbetegedések időbeli sorrendjét és fel kell jegyezni az érintett fekvőbetegellátó osztály, vagy rendelő részleg jellemző higiénés viszonyait. Nagy súlyt kell helyezni a járványt előidéző kórokozó mielőbbi kimutatására és annak megállapítására, hogy ugyanaz a kórokozó azonos sero- illetve fágtípusa idézte-e elő és tartja-e fenn a házijárványt. A járvány során a szűrővizsgálatot a kontakt ápoltakra, valamint az egészséges személyzetre is ki kell terjeszteni. A járványügyi vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről a KÖJÁL képviselőjének, valamint a higiénikus főorvosnak az intézet vezetőjét együtt kell tájékoztatni.

III. A betegellátó intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozású szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység

1. A közegészségügyi-járványügyi bizottság működésének megszervezése

Az intézetekben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében, közegészségügyi-járványügyi bizottságot kell létrehozni. A bizottság összetételét és működésének főbb szempontjait az idézett rendelkezés meghatározza. A közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájának szervezője - mint a bizottság titkára - a higiénikus főorvos; előkészíti a bizottság félévenkénti, vagy soron kívüli üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, gondoskodik az ülés lebonyolításának feltételeiről, valamint az ülésre szóló meghívók időben történő szétküldéséről. Az ülés első napirendi pontja a higiénikus főorvos beszámolója, melyben ismerteti az elmúlt időszak (az eltelt félév) fontosabb higiénés-epidemiológiai eseményeit, különös tekintettel az észlelt iatrogen fertőzésekre, illetve azok járványos méretű előfordulására. Célszerű ezzel kapcsolatosan rámutatni a bejelentési fegyelem esetleges hiányosságaira is. A beszámolóban külön ki kell térni a higiénés szemlék során tapasztaltakra és ismertetni kell az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat, a fonatosított intézkedéseket, valamint azok eredményét. A higiénikus főorvos beszámolója mellett még további napirendi pontot kell beiktatni, mely kiemelten foglalkozik olyan higiénés problémával, ami egy, vagy több osztályt, illetve részleget érint. Ennek előadója az illetékes osztályvezető főorvos, vagy a téma illetékes szakembere legyen. A bizottság a napirendi pontokban elhangzottakat megvitatja, állást foglal a szükséges tennivalókat illetően. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az ott elhangzottakat, különös tekintettel a bizottság állásfoglalására és az elfogadott javaslatokra. Az osztálya higiénés- járványügyi helyzetéről beszámoló főorvos az osztály munkaértekezletén is ismertesse beszámolóját, tájékoztassa a dolgozókat a bizottsági ülésen elhangzottakról és a meghatározott feladatokról.

2. A kórházhigiénés osztály illetve csoport keretében dolgozók működésének irányítása

Az utasítás 8. §-ában foglaltak szerint a kórházhigiénés osztály illetve csoport vezetője a higiénikus főorvos, aki az osztály illetve csoport tevékenységét meghatározza és a munkát irányítja.

3. Oktató és továbbképző feladatok

A higiénikus főorvos oktató feladatai közül az egyik legfontosabb az egészségügyi dolgozók higiénés-epidemiológiai szemléletének formálása. A szakdolgozók számára tartott előadásokon, továbbképző tanfolyamokon elsősorban a fertőzések útjának megszakítására szolgáló eljárásokat és módszereket (fertőtlenítés, sterilizálás), valamint a személyi és környezeti higiéne szabályait, továbbá a higiénés-epidemiológiai szempontból helyes magatartást kell részletesen ismertetni. Az orvosok számára tartott előadásokon az előforduló iatrogen fertőzések gyakoriságára, okaira, megelőzésük és leküzdésük korszerű lehetőségeire kell rámutatni.

A higiénikus főorvos azt is kísérje figyelemmel, hogy részt veszenek-e az intézet dolgozói az egyéb szervek által számukra rendezett higiénés epidemológiai tárgyú továbbképző tanfolyamokon. Ezek közül fontos a KÖJÁL által rendezett sterilizáló tanfolyam, miután a sterilizáló gépeket kezelő egészségügyi dolgozók számára ennek elvégzése kötelező.

Foglalkoznia kell a higiénikus főorvosnak a kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében dolgozók szakmai tudásának állandó bővítésével és elmélyítésével.

4. Jelentési-nyilvántartási kötelezettség

A higiénikus főorvos legfontosabb jelentési és nyilvántartási kötelezettsége a következő:

- éves munkaterv készítése;

- évi jelentés, amit megadott szempontok alapján kell készíteni és a tárgyévet követő év január 15-ig kell az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak megküldeni;

- a szemlék során tapasztalt higiénés hiányosságokról feljegyzést kell készíteni, amit a hiányosságok megszüntetésére vonatozó javaslatokkal együtt intézkedésre az intézet vezetőjének kell megküldeni;

- jegyzőkönyv készítése a közegészségügyi-járványügyi bizottság üléseiről;

- járványügyi vizsgálat során a járványügyi vizsgálati lap kitöltése;

- a beteganyagban észlelt behurcolt és iatrogen fertőzésekről betegségekkénti és betegellátó osztályok (részlegek) szerinti nyilvántartás vezetése. Erre a célra a 2 (járvány esetén 3) példányban kitöltött járványügyi vizsgálati lap használható fel.

IV. Az intézeten belüli, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység

1. Intézeten belüli kapcsolat

A higiénikus főorvos közvetlen felettese, az utasítás 5. §-ának (5) bekezdése alapján a fekvőbetegellátó intézetekben, szakorvosi rendelőintézetekben az intézet főigazgatója, igazgatója, az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a rektor. A higiénikus főorvos munkájának eredményes ellátása érdekében intézeten belül tartson szakmai kapcsolatot az osztályvezető főorvosokkal, a felvételi részleg, a prosectura és a laboratórium vezetőjével. Ezzel biztosítható, hogy korai jelzéseket kapjon az iatrogen infectiók előfordulásáról és intézeten belüli terjedéséről. Amennyiben ellenőrző tevékenysége során hibát vagy hiányosságot észlel, arra kellő határozottsággal és segítő szándékkal mutasson rá és ennek megfelelően tegyen javaslatot azok megszüntetésére. Javaslatainak kidolgozása során mindig szem előtt kell tartania a betegellátó intézet elsődleges gyógyító feladatát, és a javasolt intézkedéseknek és rendszabályoknak - összhangban a gyógyító munkával - a betegek érdekét kell szolgálniuk.

A higiénikus főorvos működése során az intézet igazgatójához - a folyamatos táéjékoztatáson túl - akkor forduljon, ha a szükséges intézkedések elrendelése és végrehajtása az érintett osztály, illetve részleg vezetője részéről késik, vagy ha az osztály, illetve részlegvezető hatáskörét meghaladja.

2. Kapcsolat a KÖJÁL-lal

A higiénikus főorvos tartson szakmai kapcsolatot a megyei higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL megfelelő osztályaival, elsősorban a járványügyi osztállyal, (a kórházhigiénés osztállyal) valamint a település-, munka- és élelmezés-egészségügyi osztállyal. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a higiénikus főorvos tájékozott legyen az intézet működési területének mindenkori közegészségügyi-járványügyi helyzetéről. Ennek ismeretében, területi járványok idején, lehetőség nyílik a felvételre kerülő betegek közvetítette fertőzés intézeten belüli terjedésének megakadályozására. Iatrogen fertőzés bizonyos eseteiben, valamint járványos méretű előfordulása esetén a higiénikus főorvos tevékenysége a KÖJÁL utasításaihoz igazodik és azzal összehangolva történik. A KÖJÁL és a higiénikus főorvos kooperatív tevékenysége közül ki kell emelni a közösen végzett intézeti ellenőrzést, a laboratóriumi háttér biztosítását, valamint az intézeti közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájához nyújtott támogatást.

A kórházhigiénés főorvosnak a megyei higiénikus szakfőorvossal, továbbá a KÖJÁL-lal való szoros és közvetlen munnkakapcsolata elengedhetetlen feltétele a fekvő-járóbetegellátó gyógyintézetekben végzett higiénés-epidemiológiai munka eredményességének.

A higiénikus főorvos ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy felettes szerve feladatkörébe utal.

2. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében foglalkoztatott dolgozók feladata

1. Higiénikus adjunktus

Ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a higiénikus főorvos megbízza.

2. Közegészségügyi-járványügyi ellenőr illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó

A kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja munkáját.

Ellenőrző tevékenysége kiterjed:

- a betegápolás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az egészségügyi dolgozók személyi higiénjére;

- az intézet tisztaságára, higiénés rendjére;

- az előírt fertőtlenítési és sterilizálási utasítás végrehajtására;

- a beteg és személyzeti élelmezés higiénés rendjére;

- a kórházi szennyes és tiszta textília kezelésének és szállításának higiénés rendjére, valamint a kórházi mosoda működésére;

- a szemét és hulladék kezelése illetve eltávolítás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az intézet rovar- és rágcsáló helyzetére és az ezzel kapcsolatos irtási tevékenységre,

További feladatai:

- mintavétel laboratóriumi vizsgálatok céljára;

- kéziműszerek, elsősorban fecskendők és tűk, sterilizálás előtti vérszennyezettségi vizsgálata;

- közreműködés a közegészségügyi-járványügyi bizottságok üléseinek előkészítésében;

- az intézet szakképzetlen dolgozóinak higiénés képzése és továbbképzése;

- részvétel munkavédelmi szemléken;

- adminisztrációs tevékenység;

- további minden egyéb feladat, amivel a higiénikus orvos megbízza.

3. A központi sterilizáló és ellátó szolgálat

A központi sterilizáló szolgálat feladata a betegellátó egység steril eszközökkel és anyagokkal való ellátása. Ezirányú tevékenységét az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően végzi. A sterilizálási munkát egészségügyi szakdolgozó irányítja, akinek tevékenységét a központi sterilizáló működéséért felelős higiénikus főorvos ellenőrzi.

4. Szakképzett kórházi (intézeti) fertőtlenítő

Működését a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja; tevékenységét szakmai szempontból az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)". c. kiadványában foglaltak határozzák meg.

5. Szakképzett kórházi (intézeti) gázmester

Feladata a rovar illetve rágcsálóirtás elvégzése az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően. Ezirányú tevékenységét a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja.

A fogászati asszisztens munkaköri leírása

Munkaköri leírás, a munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogászati asszisztens a fogászati alapellátásban, kórházi, klinikai ellátásban

  • előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál,
  • kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket,
  • együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában
    és gondozásában,
  • elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,
  • a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt,
  • felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről.

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Kommunikáció, információ szerzése, továbbítása

  • a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,
  • a páciens irányítása, felvilágosítása,
  • az orvos tájékoztatása,
  • segélyhívás érzékelése,
  • kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatárssal,
  • informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése

  • műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,
  • aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,
  • védőruha, védőeszközök alkalmazása,
  • fertőző betegek elkülönítése,
  • balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,
  • környezetvédelmi előírások betartása,
  • sugárvédelmi előírások betartása.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

  • fogorvosi szék beállítása,
  • eszközök, gyógyszerek előkészítése érzéstelenítéshez,
  • eszközök, műszerek előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,
  • fogröntgenfelvételek elkészítése,
  • röntgenfilmek előhívása, kidolgozása,
  • asszisztálás fog- és gyökértöméseknél,
  • asszisztálás a fogpótlás folyamatában,
  • asszisztálás fogeltávolításnál,
  • előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,
  • előkészítés és segédkezés szájnyálkahártya és fogíny kezelésénél,
  • asszisztálás gyermekfogászati beavatkozásoknál,
  • asszisztálás a fogszabályozás menetében.

1.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedőknél

  • műtéti előkészítés,
  • műtétek utáni betegmegfigyelés,
  • segítségnyújtás mozgásában korlátozott betegnek,
  • segítségnyújtás rosszullét esetén,
  • kardinális tünetek ellenőrzése,
  • szájhigiéne elvégzése szájműtét után eszméletlen betegnél és idős páciensnél,
  • fogászati betegek állapotának figyelemmel kísérése, gondozási feladatok ellátása,
  • fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése.

1.5. Elsősegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén

  • veszélyhelyzet felismerése,
  • fogászati sürgősségi ellátás felismerése,
  • életjelenségek ellenőrzése,
  • szabad légutak biztosítása,
  • újraélesztés megkezdése,
  • elsődleges sebellátás elvégzése,
  • vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,
  • végtagok ideiglenes rögzítése csont és ízületi sérülésnél,
  • segédkezés arckoponya sérülésének ellátásában.

1.6. A munkaterület és munkafolyamatok szervezése

  • fogászati várók kialakítása,
  • fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,
  • új beteg előjegyzése, felvétele, visszarendelt betegek fogadása,
  • mozgósítás fogászati szűrővizsgálatokhoz,
  • fogászati egészségnevelési programok szervezése,
  • fogászati felvilágosítás szemléltetőeszközeinek beszerzése.

2. Követelmények

A fogászati asszisztensi feladatok elvégzésére legyen képes

2.1. Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás

  • adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,
  • alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,
  • az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni,
  • mentőszolgálatot hívni,
  • informatikai eszközöket szakszerűen alkalmazni,
  • számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni,
  • önmagát képezni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények biztosítása

  • tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,
  • gondoskodni az eszközök javításáról, pótlásáról,
  • a munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használni, sterilezni,
  • a váladékokkal szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően
    kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni,
  • a védőeszközök és a védőruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni,
  • a fogászati nosocomiális ártalmakat megelőzni.

2.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

  • előkészíteni a különböző fogászati beavatkozások eszközeit,
  • a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint előkészíteni,
  • a kezelések alkalmával szakszerűen asszisztálni,
  • a különböző életkorú, viselkedésű pácienseket pszichésen segíteni.

2.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése

  • vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,
  • szakszerűen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst,
  • orális műtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni a beteget,
  • elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjét,
  • segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében,
  • felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait,
    adagolását,
  • a krónikus betegeket pszichésen segíteni.

2.5. Elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése

  • veszélyhelyzetet felismerni,
  • a bőrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni,
  • segítséget hívni,
  • az életjelenségeket ellenőrizni,
  • a szabad légutak biztosítását szakszerűen elvégezni,
  • újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,
  • felismerni az allergiás jelenségek tüneteit,
  • előkészíteni a készenléti gyógyszereket,
  • szabályszerűen elvégezni az elsődleges sebellátást,
  • eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást,
  • asszisztálni az orvosnak sürgősségi fogászati beavatkozásoknál.

2.6. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatai

  • a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,
  • a fogászati betegforgalmat megszervezni,
  • fogászati szűrővizsgálatokat előkészíteni és abban részt venni,
  • fogászati egészségnevelési programokat szervezni,
  • felvilágosító munkájához szemléltető nyomtatványokat, eszközöket beszerezni.

Jelen munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszek és magamra nézve kötelezőnek tartom.
A munkaköri leírás egy példányának átvételét elismerem.

Dátum:

Munkáltató

Munkavállaló

A fog- és szájbetegségek járóbeteg-ellátásának minimumfeltételei

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről
...
Szakmakód: 1300, 1301, 1302, 1303, 1304, 1305
A fog- és szájbetegségek járóbeteg-ellátásának minimumfeltételei:
http://www.fogaszatiportal.hu/files/fog_es_szajbetegsegek_minimumfeltete...

A munkavédelemről és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

David beküldött cikke alapján ( http://fogaszatiportal.hu/foglalkozas-egeszseguegyi-szolgaltatas-bejelen... ) utána néztem ezeknek a fogalmaknak, hogy mi is az:
- foglalkozás-egészségügyi szolgálat
- munkavédelem
Bevallom én nekem mindez újdonság.

Forrás, háttér:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV
- 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500089.KOR
- Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség http://www.ommf.gov.hu/
- Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) http://www.omfi.hu
- Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) http://www.okbi.hu
- http://foglalkozasegeszsegugy.lap.hu

Kivonat:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

(2) A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

Alapelvek

2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.

4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.

7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
--------------------------
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

2. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni

a) székhelyének és telephelyeinek címét,

b) tevékenységeit,

c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,

d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató

a) a közte és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint

b) a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának feltüntetésével

a változás megtörténtétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

A fogászatokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek

Az OSAP megszűnt, de az erről szóló cikkeket nem törlöm, helyette az OSZMK által felügyelt fogászati audit az érvényes (lásd az aloldalon)

OSAP 2007

Tárgy: OSAP 2007 - Éves fogászati adatszolgáltatás

Tisztelt Szakfelügyelő Kollégák!

A Regionális Tisztifőorvossal történt mai egyeztetés alapján minden fogászati alap-és szakellátónak cégenként, de az orvosok nevének tételes feltüntetésével kell beküldenie a 2007. évi betegforgalmi és beavatkozási tevékenységek című adatlapokat 2008. 01. 31-ig nevemre, a fővárosi sztomatológus szakfelügyelő főorvosnak címezve: ÁNTSZ Km. Regionális Intézete- Egészségügyi Igazgatási és Koordinációs Felügyeleti Főosztály 1138. Bp.Váci u.174. A szükséges nyomtatványok letölthetők a www.ofszsz.hu honlapról az Aktualitások/ OSAP Fogászati Adatlap/ rovatból.
2008-01-11
Üdvözlettel és Boldog Új Évet kívánva: Dr.Kuhajda István

A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai, 2008

2008. évi éves és 2009. évi évközi kérdőívek Kormányrendelet alapján kötelező, KSH elrendelésű adatgyűjtések közül a következő kitöltése vár ránk:
„A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai, 2008” kérdőív beadásának határideje: 2009.06.01
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/info/02osap/osap_0809.htm#o201608

A magyar egészségügyi kiadások számbavétele céljából a Központi Statisztikai Hivatal 2000-ben kezdte el a Nemzeti Egészségügyi Számlák összeállítását az OECD által kidolgozott és az Európai Unió által elfogadott módszertan szerint. A Nemzeti Egészségügyi Számla az egészségügyi kiadásokat a szolgáltatás jellege, a szolgáltatást nyújtók típusai és a finanszírozók szerint veszi számba...

Tovább: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/info/02osap/2008/kitoltesi/d082016.doc

Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása

KSHXML Elektronikus adatgyűjtés

A vállalkozások számára lehetőség van a statisztikai adatlapok elektronikus úton történő kitöltésére, illetve továbbítására. A KSHXML elektronikus adatgyűjtési rendszer használatával, Internetes összeköttetéssel, hitelesített és titkosított módon, papír nélkül teljesíthetők az előírt adatszolgáltatások.

Tovább: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,110041&_dad=portal&_schema=P...

CsatolmányMéret
ksh_Adatszolglev_XML_1019_info_ujASZ.pdf254.52 KB

Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása elektronikus úton történő kitöltése lépésenként

A vállalkozások számára lehetőség van a statisztikai adatlapok elektronikus úton történő kitöltésére, illetve továbbítására. A KSHXML elektronikus adatgyűjtési rendszer használatával, Internetes összeköttetéssel, hitelesített és titkosított módon, papír nélkül teljesíthetők az előírt adatszolgáltatások.

A rendszer kétféle formában érhető el:

- Az adatszolgáltatónál történt telepítés után a program ikonján keresztül,
vagy
- web böngésző segítségével a képernyő jobb felső részében található, gombra kattintva vagy a
https://asp.ksh.hu/kshxmlasp/bejelentkezes.do címen keresztül.

Nos én az utóbbit választottam:

1. lépés: a www.ksh.hu oldalán a nyíllal jelölt menüpontra kattintunk

2. lépés:
- ha még nem regisztráltunk, akkor 1. számú nyíllal mutatott linkre kattintva megtehetjük (e-mail-ben másnap megkapjuk a felhasználói nevet és a jelszót)
- ha rendelkezünk felhasználói névvel és a jelszóval, akkor 2. számú nyíllal mutatott linkre kattinthatunk

3. lépés: bejelentkezés

4. lépés: bejelentkezés utáni kép

5. lépés: a feladatlista 1/1 mutat

6. lépés: a feladatlista kibontása, adatszolgáltatásra kattintás

7. lépés: kérdőívre kattintás

8. lépés: a mezők kitöltésére (1) a kód beillesztése (2) menüpontot kell használni

9. lépés: az Ellenőrzés menüponttal kiszűrjük az esetleges hibákat

10. lépés: a teljes oldal kitöltve

11. lépés: lezárás, jóváhagyás, küldés

1. lépés: záró kép

Egészségügyi szolgáltatók 2008. évi pénzügyi elszámolása

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES EGÉSZSÉGÜGYI PÉNZÜGYI ELEMZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY
1139 Budapest, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf.: 27.
Tel: 288-5100 Fax: 288-5399
Ny. szám:1176094-406-99/12/2009.
Tárgy: Egészségügyi szolgáltatók 2008. évi pénzügyi elszámolása
Ügyintéző: Dr. Horváth László (3819) Melléklet: pénzügyi elszámolás táblázat, útmutató

Tisztelt Szolgáltató!
A Szolgáltatóknak az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzösszegek felhasználásáról az Eb. törvény 36.§ (3) bekezdése finanszírozási szerződés 6. 3. pontjában meghatározottak szerint elszámolást kell adniuk.
Mellékelten megküldöm az elszámolás elkészítéséhez szükséges nyomtatványt és útmutatóját. Amennyiben lehetőség van rá kérem, hogy az alábbiakban megadott email címre adja meg elektronikus elérhetőségét (email címét) ül. szolgáltató nevét, ennek alapján eljuttatjuk elektronikus úton is a kitöltendő táblázatot. Kérem, hogy azt kitöltve és aláírva a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Egészségügyi Pénzügyi Elemzési és Ellenőrzési Osztályára 2009. szeptember 01-ig postai úton eljuttatni, továbbá elektronikus úton az alább megadott email címre is visszaküldeni szíveskedjen:
horvath.laszlo1@oep.hu

Kérem a határidő pontos betartását!
Kelt: 2009. augusztus 6.
Tisztelettel: Dr. Országh Attila egészségügyi igazgató-helyettes

Útmutató az „elszámolás a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók E. Alapból folyósított pénzeszközeinek nyilvántartásáról és elszámolásáról" (fogászat)

Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg felhasználására vonatkozó adatokat szolgáltatóként kell megadni. Betéti Társaságok, Korlátolt Felelősségű Társaságok esetében amennyiben egy szolgáltató kód alatt, több szolgálat működik (pl. több praxis működtetése esetén), szolgálatonként kell feltüntetni az adatokat.
Amennyiben a költségek és kiadások a könyvelési nyilvántartásokban nincsenek elkülönítve /pl. gyógyszerek egy számlán kerültek beszerzésre és könyvelésre/, abban az esetben, a számviteli dokumentációiba (pl. számviteli politika, szabályzat, egyéni vállalkozó esetében feljegyzés) határozza meg az arányos megosztás módját, és ezen számítások alapján kérjük könyvelésükben kimutatni, illetve jelen elszámolásban feltüntetni az egyes praxisok költségeit.

Jelen elszámolást nem az adóbevallás alapján kell elkészíteni, hanem a könyvekben rögzített pénzforgalmi adatok alapján a finanszírozott bevétel felhasználásáról.
Felhívjuk a Szolgáltatók figyelmét, hogy az elszámolás nem csak adatközlés, hanem az Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) alapján a pénzügyi ellenőrzés alapdokumentuma, mely a betegellátás érdekében a szolgáltató működtetésére fordított összeg elszámolását tartalmazza.
Azon szolgáltatók, amelyek egészségügyi tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytatnak, és az egészségügyi tevékenységüket év közben megszűntetik, záró ellenőrzése során az év végi elszámoltatásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A szolgáltatónak jogszabályi és az ÁSZF szerint vállalt kötelezettsége, az E. Alapból finanszírozott pénzeszköz elkülönítése más egyéb pénzeszközeitől a vállalkozáson belül. (1997. évi LXXXIII. tv. 35. §. (1))
I. BEVÉTELEK
A szolgáltató E. Alapból származó bevételei:
Az 1. pontban az előző elszámolási időszak pénzmaradványa szerepel: a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én meglévő pénzkészlet, amelyet a működtetés során a szolgáltató még nem használt fel.
A 2 - 9. pont adatainak meg kell egyezni az elszámolási időszak finanszírozási adataival, amelyet az Egészségbiztosítási Pénztár megküld a szolgáltatónak. (Elszámolás az aktuális év társadalombiztosítási támogatás kiutalásáról szóló táblázat „TBIZ")
A 11. pontban a közvetett finanszírozással az Önkormányzattól, vagy ügyeleti szolgáltatóktól számlák alapján kapott díjazásokat kell feltüntetni.
A 12. pontban a finanszírozott bevételből vásárolt eszközök értékesítéséből, hasznosításából, üzemeltetéséből származó bevételt, valamint a kapott kamatokat, árfolyamnyereséget kell szerepeltetni.
II. KIADÁSOK
A Szolgáltató beruházási és működési kiadásainak adatai:
Ezekben, a sorokban az adott évben a tényleges pénzforgalomnak kell szerepelnie. Abban az esetben, ha a vállalkozás hitel felvételére kényszerült bármilyen formában és konstrukcióban, ügyelni kell arra, hogy az adott évben a finanszírozott bevétel terhére, csak a pénzforgalmilag teljesített kiadás szerepeljen az adatszolgáltatásban.
II/1. Befektetett eszközök
A befektetett eszközök csoportjába azon eszközök tartoznak, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a szakmai tevékenységet, és meghaladják az Áfa -át is magába foglaló 100 e forintos értékhatárt.
Kizárólag az ÁSZF-ben megjelölt feladatok működését támogató eszközberuházások és felújítások számolhatók el.
Az eszközök értékei nem amortizáció útján kerülnek az elszámolásba, hanem a tényleges pénzforgalmi adatok alapján, amely a könyvekben rögzítésre került. A beszerzések miatt pénzforgalmi hiány nem szerepeltethető.
Amennyiben hitelre történt az eszköz beszerzése, akkor az adott évben ténylegesen törlesztésre kifizetett összeg számolható el (pl. egy EKG készülék beszerzésre került 600.000.- Ft értékben hitelre, a hitel 5 év alatt számolható el pénzforgalmilag a finanszírozott pénzből, tehát az adott évben 120.000.- Ft teljesül).
- Immateriális javak között kell kimutatni a forgalomképes, vagyoni értéket megtestesítő nem anyag jellegű eszközöket. (pl. szakmai programok)
- Ingatlanok: Az E. Alapból kifizetett pénzeszközök terhére csak és kizárólag azon beruházásokat lehet elszámolni, amelyek az ÁNTSZ engedély és Alapszerződésben megjelölt rendelőkben valósultak meg.
- Szakmai gépek, berendezések, között kell elszámolni a finanszírozott egészségügyi tevékenységhez szükséges nagy értékű szakmai berendezések, eszközök, beszerzési felújítási kiadásait. (pl. EGK, fogorvosi szék stb.)
- Egyéb gépek, berendezések, felszerelések között kell elszámolni a számítástechnikai és kommunikációs eszközök, valamint bútorok és berendezések kiadásait. Az eszközöket a finanszírozott rendelőben kell beüzemelni.
- Jármű: a szolgálat (szolgálatok) működéséhez szükséges jármű beszerzése és felújítása számolható el. Személyes felhasználás nem szerepeltethető. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a finanszírozott feladathoz használt gépjármű - szolgálatonként egy, kivéve az ügyeleti feladatokat ellátók esetében - költségeit lehet elszámolni. A betegszállításra szerződött szolgáltatók a XIII/2. sz. mellékszerződésben rögzített gépjárművek költségeit számolhatják el.
II/2. Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése: a kis értékű tárgyi eszköz értékhatára megegyezik az adó-, és számviteli törvényben leszabályozott 100.000.- Ft-os értékhatárral, vagy a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott értékkel.
- Szakmai kis értékű tárgyi eszközök /pl. vérnyomásmérő stb. /
- Számítástechnikai és kommunikációs kis értékű tárgyi eszközök
- Egyéb kis értékű tárgyi eszközök
II/3. Anyagköltség
II/3.1. Gyógyszer költség: gyári és magisztrális gyógyszer, tápszer, gyógyászati, diagnosztikai segédanyagok.
II/3.2. Szakmai anyagok beszerzése: ide tartozik a szolgálat működése során felhasznált minden szakmai anyag, amely nem gyógyszer (pl.:a fogászatban tömőanyag, lenyomatanyag, nyelvlapoc, egészségügyi textíliák stb.) beszerzése.
II/3.3. Munkaruha, védőruha beszerzés: csak és kizárólag a szolgálaton dolgozóknak vásárolt - az SZJA tv. által meghatározott - ruházati költségekre kifizetett összegek szerepeltethetők a soron.
II/3.4. Szakmai könyv, folyóirat: a feladat szakmai tevékenységét segítő könyvek, közlönyök, adathordozók költségei (pl. CD Jogtár). A szakkönyv beszerzéseknél csak a tételesen felsorolt szakkönyvről szóló számlákat lehet elszámolni.
II/3.5. Irodaszer, nyomtatvány: soron kell elszámolni a feladat működtetéséhez szorosan kapcsolódó papír, nyomtatvány és írószervásárlásokat.
II/3.6. Hajtó- és kenőanyag beszerzés: a szakmai célt szolgáló járművek üzemanyag és kenőanyag beszerzését kell itt elszámolni, (pl. benzin, gázolaj, motorolaj, és egyéb hűtő-, kenőanyag) a hatályos adójogszabályok szerint.
II/3.7. Egyéb fogyóeszköz: soron kell kimutatni a szolgálat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó egyéb anyagokat, készleteket, pl. a kommunikációs eszközök készletnek minősülő tartozékait, számítástechnikai segédanyagait (pl. patron), járművek üzemeltetéséhez és felújításához kapcsolatos készletbeszerzéseket, valamint az egyéb üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos készleteket.
II/3.8. Karbantartási anyagok: sorban kell szerepeltetni az orvosi rendelő, illetve berendezésének karbantartásához felhasznált anyagokat, készleteket.
II/3.9. Tisztítószer beszerzés: a szolgálat működéséhez szükséges tisztítószer számolható el a soron. Más, egyéb tevékenységhez fűződő költség és személyes jellegű felhasználást nem lehet az elszámolásban szerepeltetni.
II/4. Szolgáltatások: Az Alapszerződésben vállalt feladat sikeres elvégzése érdekében felmerülő igénybevett szolgáltatások, illetve egyéb szolgáltatások költségeit kell kimutatni az alábbi sorokban. Személyes felhasználás nem szerepeltethető. Felhívjuk a Szolgáltatók figyelmét, hogy csak olyan költséget tüntessenek fel, amely valóságosan a finanszírozási szerződésben megjelölt feladat ellátása érdekében merült fel a szerződésben megjelölt helyen.
- Épületek, Gépek szerződés szerinti bérleti díja /pl: orvosi rendelő vagy szakmai . gépek bérleti díja/.
- Oktatás, továbbképzés: Felhívjuk a Szolgáltató figyelmét, hogy az E. Alapból kapott összeg csak meghívóval, hiteles bizonyítvánnyal igazolt tanulmányút fedezetére használható fel /pl: belföldi szakmai vagy pontszerző konferenciák/.
- Könyvviteli és jogi szolgáltatás díja: a szerződés alapján kifizetett összegek, amennyiben más egyéb tevékenységéből származó bevétele keletkezik a szolgáltatónak, abban az esetben a választott megosztási módszer figyelembevételével bontsa meg a finanszírozott tevékenységre jutó összeget.
- Számítástechnika szolgáltatás díja
- Vásárolt szolgáltatások díja: Más egészségügyi vállalkozónak helyettesítés jogcímén kifizetett összegeket kell szerepeltetni a soron.
- Javítás, karbantartás költsége
- Telefon és internet díja: A betegellátás érdekében felmerülő tényleges költségek számolhatóak el, figyelembe véve a mindenkori hatályos adótörvényekben a magánhasználatra előírt rendelkezéseket.
- Postaköltség
- Rezsi költség: villamos energia, gáz energia, víz- és csatornadíj számolható el az Alapszerződésben megjelölt orvosi rendelőre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az orvosi rendelő egy tetőszerkezet alatt található a lakással és nem rendelkezik külön mérő órákkal, akkor ezen költségeket, a tulajdonos által meghatározott és írásban rögzített elszámolási módszer alapján kell megosztani.
- Veszélyes hulladékszállítás
- Tagsági díjak (MOK díja)
II/5. Egyéb szolgáltatások költségei
- Hatósági, igazgatási díjak: A szolgálat finanszírozott tevékenysége érdekében felmerült díjak (pl: ÁNTSZ díja).
- Bankköltségek
- Gépjármű biztosítás (Casco, kötelező)
- Vagyonbiztosítás: A finanszírozási szerződésben megjelölt orvosi rendelő vagyonbiztosítása szerepeltethető.
- Kötelező felelősség biztosítás
II/6. Személyi jellegű ráfordítások
Bérköltségként kell elszámolni a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletményét, illetménypótlékait, egyéb juttatásokat munkaköri csoportonként. Bér: munkáltatóval létesített, munkaviszonyból származó jövedelem, amely tartalmazza az SZJA-t, nyugdíjjárulékot, magán nyugdíjpénztári tagdíjat egészségbiztosítási járulékot és a munkavállalói járulékot. Csak a szolgálat(ok)ban dolgozók adatai szerepeltethetők a sorokban.
Vállalkozói kivét: Az egyéni vállalkozó költségként elszámolható jövedelme. (Az egyéni vállalkozó orvos a vállalkozói kivétet a bérköltségek soron tüntesse fel.)
Személyi jellegű egyéb kifizetések: között kell elszámolni az alkalmazásban állók /alkalmazott, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja/ részére kifizetett jutalom, helyettesítés, végkielégítés, napidíj, biztosítási díj, jubileumi jutalom, betegszabadság idejére fizetett díjazás, tanulmányi szerződés alapján járó támogatás, a nyújtott üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás kifizetett összegét.
Reprezentáció: figyelembe kell venni az adótörvényben leszabályozott értékhatárt, valamint ténylegesen csak dokumentált üzleti reprezentáció költségét lehet elszámolni. Személyes felhasználás nem szerepeltethető.
II/7. Osztalék
Az egészségügyi szolgáltatók, az aktuális évben osztalékra kifizetett tényleges kiadásait tartalmazza bruttó összegben. Osztalékban a vállalkozás azon tagjai részesülhetnek, akik közvetlenül részt vesznek az egészségügyi feladat ellátásban.
II/8. Járulékok
A járulékalapot képező személyi jellegű ráfordításokat terhelő, a költségvetés részére megfizetett járulékok, illetve hozzájárulások összegét kell szerepeltetni a sorokban.
II/9. Adók
A szolgálatok összes adó kötelezettségét tartalmazza, megfelelő bontásban.
- Személyi jövedelemadó soron kell kimutatni: az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét, valamint a természetbeni juttatások után megfizetett SZJA-t.
- Cégautó adó
- Társasági adó
- Helyi adó: iparűzési adó, gépjárműadó
- Különadó
II/10. Közvetített szolgáltatások értéke
Ide tartozik minden olyan kiadás, amelyet vállalkozói szerződés alapján fizetnek ki. A vállalkozó szakdolgozók bérjellegű kifizetése, ha számla alapján került elszámolásra.
II/11. Fizetett kamatok
Kamatokon, az üzemi célú tárgyi eszközök megvásárlásához szükséges hitelek költségként elszámolható kamatait kell érteni. Nem tartozik ebbe a körbe a szolgálat működésével nem összefüggő kamatok kifizetése pl: késedelmi kamat.
II/12. Összes kiadás: A II/1.-11/11. pontokban beírt költségek és kiadások összege.
II/13. Záró pénzügyi egyenleg: A I. Bevétel sorok - 12. Összes kiadás sorok egyenlege. A záró pénzügyi egyenleg pozitív vagy nulla érték lehet, a pénzforgalmi szemlélet miatt negatív szám nem értelmezhető.
Ügyeljenek az elkülönítés szabályaira, a megmaradt finanszírozott pénzeszköz nem használható a vállalkozás más céljaira. A kimutatott pénzeszköznek a vállalkozás bankszámláján, házipénztárában meg kell lennie.

Fogászati alap- és szakrendelések összesítő évi jelentése 2008. évről adatlapjai

Letölthető adatlapok
CsatolmányMéret
2008 évi fogászati alap- és szakrendelések összesítő jelentése 1-1.doc14.5 KB
2008 évi fogászati alap- és szakrendelések összesítő jelentése 1-1.pdf54.54 KB
1516_adatlap.doc31.5 KB
1516_adatlap.pdf49.16 KB

Állásfoglalás és értesítés a 2008. évi fogászati alap- és szakellátások kötelező éves adatgyűjtésről (OSAP)

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
Dr. Kivovics Péter
Egyetemi docens
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő
Levelezési cím: 1088 Budapest Szentkirályi u. 47. Tel.:+36-1-318-00-11,
Fax: +36-1-317-52-70
Mobil: +36-20-825-03-15 E-mail: ofszsz@gmail.com
E-mail: www.ofszsz.hu

Korábbiakban a 76/2004 ESZCSM rendelet intézkedett a fogászati alap- és szakellátások kötelező éves adatgyűjtéséről. A rendelet végrehajtásáról minden évben, utoljára a 2006-os évre vonatkozóan, minisztériumi utasítás jelent meg. A 2008-as év adatgyűjtéseire vonatkozó OSAP elrendelésben, a fogászati alap- és szakellátások adatainak gyűjtésére vonatkozó utasítás szerint, az adatokat a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete gyűjti és összesíti a Központi Statisztikai Hivatal számára.

Információt a http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,658711&_dad=portal&_schema=P... oldalról kaphatunk.

A 2009. évtől a továbbiakban, a fogászati alap-és szakrendelések, ideértve a fogszabályozást is, éves statisztikai adatgyűjtését az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ illetve a szakfelügyelet végzi. Az eddig is folyamatos éves adatszolgáltatás mind tartalmilag, mind formailag megváltozik. A tartalmi változás azt jelenti, hogy az év során illetve a kezelések kapcsán diagnosztizált betegségeket, számszerűsítve és a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódlista alapján  kell majd jelenteni. Ugyanezen elv alapján az év során ill. a kezelések kapcsán elvégzett beavatkozásokat, számszerűsítve és az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) tevékenységi kódlista alapján kell majd jelenteni. A hivatalos BNO és OENO kódok listája elérhető lesz az Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelet honlapján (www.ofszsz.hu) is. A formai változás az lesz, hogy az adatszolgáltatás csak on-line módon lehet megtenni, tehát interneten keresztül, és az OSZMK honlapjának (www.oszmk.hu)  kijelölt rovatában kerül rögzítésre. Időbeli változás azonban nem lesz, mindig a tárgyévet követő januári hónap 31-ig kell az adatokat a fentiek szerint, de szolgáltatóként összesítve, közölni. Célszerű olyan írott ill. elektronikus dokumentációt vezetnie minden szolgáltatónak,melyek  alapján a tárgyévben előforduló BNO és OENO kódok folyamatosan rögzítésre kerülnek és a kötelező adatszolgáltatáshoz éves szinten is kigyűjthetőek.

Budapest, 2009. január 22.

Dr. Kuhajda István
Budapesti Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos Helyettes

Dr. Kivovics Péter
Egyetemi Docens
Az Orvostudomány Kandidátusa
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos

Fogászati audit

Az egészségügyi miniszter 22/2009 (VII.17.) sz. rendelete értelmében 2010. január 1-től az alábbi auditok és adatgyűjtések kerültek elrendelésre az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ gyűjtése és feldolgozása vonatkozásban.

  1. Ágazati adatgyűjtések (nem érint)
  2. Audit adatgyűjtések (ezen belül)
    • Fogaszati audit
      • Elrendelő: egészségügyi miniszter, 22/2009 (VII.17.) sz. rendelete útján, 3026/1/09 számon, illetve az adott szakma tekintetében az Országos Szakfelügyelő
      • Szakmakód:
        • 13 Fogászati ellátás
          • 1300 fogászati ellátás (ideértve a fogászati alapellátást is)
          • 1301 dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)
          • 1302 fogszabályozás
          • 1303 parodontológia
          • 1304 gyermekfogászat
          • 1305 iskolafogászat
          • 1306 fogászati röntgen
          • 1307 klinikai fogászati higiénia
          • 1308 konzerváló fogászat, fogpótlástan
        • 0303 Arc-, és állcsontsebészeti ambuláns ellátás
      • Adatszolgáltatás jellege: országos, teljes körű
      • Adatszolgáltatók: Tulajdoni formától függetlenül, valamennyi 13 és 0303 szakmakód szerinti egészségügyi szolgáltató.
      • Adatgyűjtés megnevezése: Fogászati és szájsebészeti diagnózisok és a vonatkozó definitív beavatkozások.
      • Az adatgyűjtés célja: Az un. „ Tudatos Orvoslás” alapja - többek közt - a pontos és jól definiált diagnózis (BNO) kódok alapján végzett, lehetőség szerint egy vagy több irányú, de lehetőség szerint mindenre kiterjedő, korábbiakban szakmai protokollokban vagy szakmai irányelvekben ill. a „Szabálykönyvben” rögzített adekvát terápiák. (OENO).
      • Esetleges sikertelenségek vagy szövődmények esetén is (pl. panaszügyek kapcsán is) mindig vizsgálatra kerülnek az orvosi felelősség szakmai vonatkozásai is, melyek egyik fontos és nélkülözhetelen eleme a fentiekben már definiált gondolatmenet, vagyis a megfelelő kódokkal alátámasztottan/ BNO és OENO / történő gyógykezelés.
      • Természetesen a sikeres terápiák további elengedhetetlen záloga a felelős szakmai elkötelezettség és az egyéni képességek folyamatos fejlesztése, melyek szilárd alapjait képezik hazánkban a fogászati és szájsebészeti ellátás elvártan és folyamatosan javuló színvonalának.
      • Egyebek közt az audit révén győződhet meg a szakma, hogy „hogy és hogyan” találkozik a gyógyító munka során az elmélet és a gyakorlat. A statisztikák folyamatos megismerése és elemzése után a szakfelügyelet a jövőben is megteszi a szükséges javaslatokat és intézkedéseket.
      • Adatgyűjtés tárgya: Valamennyi orvos-beteg találkozás esetében a felállított diagnózis és a vonatkozóan elvégzett beavatkozások összegyűjtése.
      • Adatgyűjtés elrendelési száma: 3026/1/09
      • Adatlap azonosító jele: 1300-1-v3_090801
      • Struktúra leíró táblázat azonosító jele: 1300-1-v3_090801
      • Mindezek megtekinthetők a www.oszmk.hu honalapon, „Ágazati adatgyűjtés 2009” menüpont alatt:
      • Adatszolgáltatás módja: A www.oszmk.hu honlapon történik. Regisztrációt követően, bejelentkezés nyomán az on-line adatlap „Fogászat audit” néven elérhető.
      • Adatgyűjtő: OSZMK Informatikai, Adatkezelési és Elemzési Osztály
      • Elrendelés kezdete: 2010. január 1.
      • Elrendelés vége: 2010. december 31.
      • Adatszolgáltatás jellege: havonta,folyamatos
      • Reinformáció: A szakfelügyelet előterjesztése alapján elfogadott, alapadatokból számított indikátorok
      • Reinformáció rendje:
        • negyedévet követő hónap 25-ig negyedéves,
        • félévet követő hónap 30-ig féléves,
        • tárgyévet követő március 15-ig éves.
      • Szakmai elrendelő: dr. Kivovics Péter Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos,
      • Szakmai koordinátor: dr. Kuhajda István Országos Fogászati és Szájsebészeti Helyettes Szakfelügyelő Főorvos

Tehát az évenkénti papíralapú OSAP jelentés megszűnt. A fogászati adatszolgáltatás digitálissá vált, nincsen szükség további papír alapú adatszolgáltatásra az éves jelentés elkészítéséhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs lehetőség papír alapú adatszolgáltatásra ezen a területen. A mindenkire kötelező érvényű adatszolgáltatást nem évente, hanem havonta kell megtenni.

  • Abban az esetben, ha a TETFOG betegkezelő programot használjuk, az OEP jelentések menüpontból, az OSZMK jelentés menüponton keresztül, az OSZMK honlapjára (www.oszmk.hu) kell eljutni, ahol a bejelentkezés után elérhető lesz az online fogászati adatszolgáltatásra javasolt menüpont sor: Adatszolgáltatások - Szakfelügyelő auditok - Fogászati diagnózisok és beavatkozások.Fogászati diagnózisok és beavatkozások menüpont
    Az adatszolgáltatás havi gyakorisággal történik, elsı alkalommal, visszamenőleg a 2009. év január- márciusi adatokat is kérjük beküldeni.
    A TETFOG program friss verziójához készült használati utasításban megtalálható annak az opciónak a leírása, mely elıállítja a havi adatokat a felhasználó gépének merevlemezén. (A FOG kiterjesztésű állomány legenerálásakor megjelenő rekordszám az OSZMK-nak szükséges jelentésnek megfelelő összesített esetszámok sorait jelöli, mely összesítés kevesebb számú rekord a konkrét eseteknél.)

    Ezeknek azt adatoknak a feltöltése az OSZMK rendszerében az alábbiak szerint történik:

    1. 1. Nullás adatok jelentését az OSZMK nem várja.
    2. 2. Mindazon adatszolgáltatók, akik még nem regisztráltak a www.oszmk.hu portálon,
    3. azoknak regisztrálniuk kell.
    4. 3. A regisztráció nyomán, az annak során kapott felhasználói név és jelszó segítségével, be kell jelentkezni a www.oszmk.hu honlapon a „Bejelentkezés” opcióval (Jobb felső sarokban található. Alatta a bejelentkezés folyamatának leírása PDF formátumban)
    5. 4. Bejelentkezés után megjelenő képernyő bal oldalán található Adatszolgáltatások - Szakfelügyelő auditok - Fogászati diagnózisok és beavatkozások menüpontra kattintunk.
    6. 5. A megjelenő oldalon – első alkalommal – az adatszolgáltatót kell azonosítani: „Új osztály felvétele”. Ez általában sikerül a legördülő mezőkben megadott listák alapján. Ha mégsem, kérjük az ott leírtak szerint ezt számunkra jelezni szíveskedjenek.
    7. 6. Ha mindez megtörtént a „Lezárás” gomba megnyomásával léphetünk tovább.
    8. 7. A következő képernyőn a pecsétszám, illetve a beszámolási hónap kiválasztása történik. Egyszerre csak egy hónap adatainak kezelésére van lehetőség.
    9. 8. Végül eljutottunk az adatok feltöltéséhez. Az oldalon leírtak szerint, az előzőleg a TETFOG program megfelelő opciójával elmentett adatok (lásd bevezető), feltölthetik az OSZMK rendszerébe.
    10. 9. Ezzel a havi adatszolgáltatás befejeződött!

    Képes leírás itt: http://fogaszatiportal.hu/tetfog-38-build-009-010-011

  • Abban az esetben ha nem a TETFOG betegkezelő programot használjuk, vagy egyáltalán nem használunk betegkezelő programot az adatokat az adatszolgáltatást a www.oszmk.hu oldalról kezdjük. A pecsétszám megadása és a megfelelő hónap kiválasztása után, a használati útmutató segítségével történik az adatok összegyűjtése és szükséges feltöltése. A nem TETFOGOS adatközlés esetén, a "Kézi szerkesztés" gombot kell kiválasztani. Ezt követően az adatlap kitölthető. Az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai vagy egyéb érdemi kérdéseket a foginfo@oszmk.hu e-mail címre kérjük elküldeni szíveskedjenek.
    Tehát aki nem a TETFOG programot használja, annak is online, a neten keresztül kell elküldenie a kért adatokat.
    Részletes leírás itt: http://fogaszatiportal.hu/files/Fogaszat_BAAfelt_leiras_v1_00.pdf

A jogszabályi előírás szerint az adatszolgáltatás - tulajdoni formától függetlenül - minden fogorvos, illetve rendelő számára kötelező, tehát nem csupán az OEP szerződéssel rendelkező rendelők, hanem, az OEP szerződéssel nem rendelkező, magánrendelők is kötelesek a kért adatokat az OSZMK számára megküldeni.

Forrás:

Gyógyszer, recept

A fogászatot is érintő gyógyszerekről, receptfelírásról szóló oldalak

A gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet (R.) szerint megfelelő minősítéssel ellátott szoftverek: http://www.ebf.hu/index.php?m=7.4

Magánorvosi vényjelentések feldolgozása során tapasztalt előforduló hibák, hiányosságok

FŐVÁROSI ÉS PEST MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES

1139 BUDAPEST, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel: 288-5253, Fax: 288-5254

Ikt. szám: 34690-67-6/259/2008. Hiv. szám:
Tárgy: tájékoztatás
Melléklet:
Ügyintéző: Dr. Faradzs-zade Magdolna 288-5274

Tisztelt Doktor Úr / Doktornő!
A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz beérkezett magánorvosi vényjelentések 2007. évi feldolgozása során tapasztalt leggyakrabban előforduló hibákra illetve hiányosságokra szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, egyben kérjük az alábbiak figyelembevételével elkészíteni és beküldeni negyedéves jelentésüket a megadott határidőre.

Leggyakoribb hibák
• beküldött adathordozó jelentést nem tartalmaz. Mentést követően szükséges ellenőrizni, hogy az adathordozó vényadatokat tartalmaz-e.
• téves megyekód feltüntetése (minden esetben „01" kódot kell használni)
• peresített orvosi bélyegző rögzítésekor csak az 5 jegyű pecsétszám került feltüntetésre vagy a pecsétszám"/" jelzés és a perszám
helyes rögzítés: pecsétszám per értékkel együtt "/" jel nélkül 01—>1-es perszám esetén, 02—> 2-es perszám esetén, pl.: 1234501, 1234502
• 9 jegyű ágazati azonosító kód helyett az adathordozón és a kísérőjegyzéken is ÁNTSZ engedélyszám szerepel
• társadalombiztosítási támogatás nélküli készítmények is szerepelnek a jelentett vényadatok között (csak a társadalombiztosítási támogatásban részesülő készítmények adatait kell jelenteni)
• a hatályos vényírási szerződésben szereplő valamennyi 9 jegyű ágazati kód alapján jelentést kell készítem
• amennyiben adott 9 jegyű ágazati kód alapján nem történt vényfelírás - papíralapú (csak kísérőjegyzék) nullás jelentést kell küldeni.
• vényazonosító mind a 18 karakterét rögzíteni kell

Hatékonyabb együttműködés érdekében kérjük
• a határidők pontos betartását (jelentések beküldése tárgynegyedévet követő hónap 10-éig)
• MOJ jelentések küldésekor a borítékra szíveskedjen ráírni az aktuális negyedévet
(pl.: MOJ 2008. I. negyedévi jelentés, stb.)
Javított jelentés küldése esetén az érintett negyedévet
(pl.: MOJ 2007. IV. negyedévi javított jelentés)
• jelentést készítő program rendszeres frissítése a www.oep.hu honlapról
• minden olyan változást amely a hatályos vényírási szerződésben szereplő adatokat érinti, jelenteni szükséges (pl.: praxis megszűnése, szüneteltetés, egyéb adatváltozás)
• MOJ jelentésekkel kapcsolatos probléma esetén a levélen feltüntetett ügyintézőt szíveskedjen keresni.

Fontos tudnivalók
• Bármely programmal elkészíthető a magánorvosi jelentés, amely alkalmas a rekordképnek megfelelő jelentés előállítására.
• A régi OEP vényíró program elérhetősége 2008. január 1-jétől megszűnt, használata nem javasolt. Az új program kizárólag MOJ jelentés elkészítésére szolgál. E program letöltése előtt ajánlott elolvasni a telepítési útmutatót, valamint a felhasználói kézikönyvet.
• Amennyiben kérdésük, észrevételük van az új programmal kapcsolatban a moj@oep.hu e-mail címen ez feltehetik.
A jövőbeni eredményes együttműködésünk érdekében kérjük, a fentiek szíves figyelembevételét és remélhetőleg ezzel csökken a hibás jelentések miatti levelezések száma.
Segítő együttműködését köszönjük. Budapest, 2008. február 12.
Tisztelettel:
Dr. Országh Attila
egészségügyi igazgatóhelyettes

Alkotmányellenes a vényekre írni a beteg adatait

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a beteg nevét, lakcímét és TAJ-számát, ezért megsemmisítette az erről szóló rendeleteket. A jogalkotók év végig kaptak időt a szabályozás átalakítására.

Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal, tájékoztatott Sereg András, a testület sajtófőnöke csütörtökön.

Az Ab az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet arról a részéről állapította meg az alkotmányellenességet, amelyik azt mondja ki, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie - egyebek között - a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát.
hirdetés

A testület szerint ugyancsak alkotmányellenes a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelet egyik pontja, ezért 2009. december 31-i hatállyal azt is megsemmisítette. Ez a rendelkezés előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.

Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést. Tartalmi szempontból pedig azért ellentétesek az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadáshoz, közölte Sereg András.

Az alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.

Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására.

Az Ab-döntést az Egészségügyi Minisztérium tudomásul vette, jogszabály-módosítást kezdeményeznek a határozatban foglaltaknak megfelelően a megjelölt határidőig, közölte a tárca sajtóosztálya.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Horváth Tamás azt mondta, a határozat helytálló, de szükség van a vényeken feltüntetett személyes adatokra a későbbi elszámolhatóság, adatkezelési okok miatt.

Azzal egyetértenek, hogy egy magasabb szintű jogszabálynak kell kimondania ezeknek az adatoknak a szükségszerűségét a gyógyszerkiadásban. "Ha minden funkcióját nézem a vénynek, nincs rajta felesleges adat" - fogalmazott Horváth Tamás.

Forrás:
http://index.hu/belfold/2009/03/19/alkotmanyellenes_a_venyekre_irni_a_be...
http://www.mti.hu/cikk/363472/
http://www.origo.hu/itthon/20090319-ab-alkotmanyellenes-feltuntetni-a-ve...

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2/2009- MAG sz. Közleménye a magisztrális gyógyszerkészítéshez felhasználható kémiai gyógyszeranyagok, zsiradékok, viaszfélék, növényi drogok, illóolajok és gyógyszerkészítmények listájáról

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28) ESzCsM rendelet 3.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében az OGYI jelen közleménnyel ismételten közzéteszi a magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját.

A gyógyszeranyagok gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét a Formulae Normales VII. kiadása (FoNo VII.),illetve az OGYI-P-65-2004 módszertani levél tartalmazza. Ahol a táblázat ötödik oszlopában „-”jelölés látható, a Ph. Hg. VII. régóta ismert neveit kell továbbra is használni és a szokásos módon kell a genitivus partitivus alakot képezni.

Keresztjelzés A GYÓGYSZERANYAG NEVE A PH. HG.VII. (ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK) SZERINT A GYÓGYSZERANYAG PH. HG. VIII.-BANHIVATALOS NEVE ÉS ANNAK HIVATALOS
RÖVIDÍTÉSE 		GYÓGYSZERANYAG MINŐSÉGE *TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK AFELHASZNÁLHATÓSÁGHOZ GENITIVUS PARTITIVUS

KÉMIAI GYÓGYSZERANYAGOK, ZSIRADÉKOK ÉSHASONLÓ ÁLLOMÁNYÚ ANYAGOK

Acetonum Acetonum (Aceton.) Ph. Hg. VIII. Acetoni
+ Acidum aceticum concentratum Acidum aceticum glaciale (Acid. acet. glac.) Ph. Hg. VIII. Acidi acetici glacialis
Acidum aceticum dilutum 20% - Ph. Hg. VII. Acidi acetici diluti 20%
Acidum acetylsalicylicum Acidum acetylsalicylicum (Acid. acetylsalicyl.) Ph. Hg. VIII. Acidi acetylsalicylici
Acidum aminoaceticum Glycinum (Glycin.) Ph. Hg. VIII. Glycini
Acidum ascorbicum Acidum ascorbicum (Acid. ascorb.) Ph. Hg. VIII. Acidi ascorbici
Acidum asparticum Acidum asparticum (Acid. aspart.) Ph. Hg. VIII. Acidi aspartici
Acidum benzoicum Acidum benzoicum (Acid. benzoic.) Ph. Hg. VIII. Acidi benzoici
Acidum boricum Acidum boricum (Acid. bor.) Ph. Hg. VIII. Acidi borici
+ Acidum chloratum concentratum 36% Acidum hydrochloridum concentratum (Acid. hydrochlor. conc.) Ph. Hg. VIII. Acidi hydrochloridi concentrati
Acidum chloratum dilutum 10% Acidum hydrochloridum dilutum (Acid. hydrochlor. dil.) Ph. Hg. VIII. Acidi hydrochloridi diluti
Acidum citricum Acidum citricum monohydricum (Acid. citr. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Acidi citrici monohydrici
Acidum dehydrocholicum - Ph. Hg. VII. Acidum dehydrocholicum
+ Acidum folicum Acidum folicum (Acid. fol.) Ph. Hg. VIII. Acidi folici
Acidum lacticum Acidum lacticum (Acid. lact.) Ph. Hg. VIII. Acidi lactici
+ Acidum nicotinicum Acidum nicotinicum (Acid. nicot.) Ph. Hg. VIII. Acidi nicotinici
Acidum oleinicum Acidum oleicum (Acid. oleic.) Ph. Hg. VIII. Acidi oleici
+ Acidum phosphoricum concentratum Acidum phosphoricum concentratum (Acid. phosph. conc.) Ph. Hg. VIII. Acidi phosphorici concentrati
Acidum salicylicum Acidum salicylicum (Acid. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Acidi salicylici
Acidum silicicum colloidalehydrophobum Silica hydrophobica colloidalisanhydrica (Silic. hydrophob. coll.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 4,5-6,5 g/100 ml(Ph. Hg.VII. 691. old. Acidum
silicicum colloidale hydrophobumcikkely Tisztasági vizsgálat rész
[3]-as pontja alapján). Izzítási veszteség: legfeljebb 3%(Ph.
Hg.VII. 691. old. Acidum silicicum colloidale hydrophobumcikkely
Tisztasági vizsgálat rész [6]-os pontja alapján). 		Silicae hydrophobicae colloidalisanhydricae
Acidum silicicum colloidalehydrophylum Silica colloidalis anhydrica (Silic. coll. anhydr.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 3,5-6,5 g/100 ml (A vizsgálat a Ph. Hg.VII. 693.old.
Acidum silicicum colloidale hydrophylum cikkely Tisztaságivizsgálat
rész [6]-os pontja alapján készül). Izzítási veszteség: legfeljebb
3%(Ph. Hg.VII. 693. old. Acidum silicicum colloidale
hydrophylumcikkely Tisztasági vizsgálat rész [10]-es pontja
alapján). 		Silicae colloidalis anhydricae
Acidum sorbinicum Acidum sorbicum (Acid. sorb.) Ph. Hg. VIII. Acidi sorbici
Acidum tannicum Tanninum (Tannin.) Ph. Hg. VIII. Tannini
Acidum tartaricum Acidum tartaricum (Acid. tart.) Ph. Hg. VIII. Acidi tartarici
+ Acidum trichloraceticum Acidum trichloraceticum (Acid. trichloracet.) Ph. Hg. VIII. Acidi trichloracetici
Acriflavinium chloratum N.F.X. Összetétel-vizsgálat (köv.: BP 2008Acriflavinium chloride c.
cikkely alapján) Nehézfém-vizsgálat: legfeljebb: 40ppm (BP 2008
Acriflavinium chloride c. cikkely alapján) 		Acriflavini monochloridi
Adeps solidus 3 Adeps solidus (Adeps solid.) Ph. Hg. VIII. Szappanszám: 240-255 (Ph. Hg.VII.701. old. Adeps solidus 3 c.
cikkely Kémiai mutatószám rész[7]-es pontja alapján). Hidroxilszám:
legfeljebb: 3(Ph.Hg.VII. 701. old. Adeps solidus 3 c. cikkely
Kémiaimutatószám rész [8]-as pontja alapján). 		Adipis solidi
Adeps solidus 50 Adeps solidus (Adeps solid.) Ph. Hg. VIII. Szappanszám: 220-240 (Ph. Hg. VII.702. old. Adeps solidus 50 c.
cikkely Kémiai mutatószám rész[7]-es pontja alapján). Hidroxilszám:
40-50 (Ph. Hg. VII.702. old. Adeps solidus 50 c. cikkely Kémiai
mutatószám rész[8]-as pontja alapján). 		Adipis solidi
Aethacridinium lacticum Ethacridini lactas monohydricus (Ethacridin. lact. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Ethacridini lactatis monohydrici
Aether Aether Ph. Hg. VIII. Aetheris
Aethylium aceticum Ethylis acetas (Ethyl. acet.) Ph. Hg. VIII. Ethylis acetatis
Aethylium oleinicum Ethylis oleas (Ethyl. oleas) Ph. Hg. VIII. Ethylis oleatis
++ Aethylmorphinium chloratum Ethylmorphini hydrochloridum(Ethylmorphin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Ethylmorphini hydrochloridi
Albumen tannicum - Ph. Hg. VII. Albuminis tannici
Alcoholum 96% Ethanolum (96 per centum) (Ethanol.96 %) Ph. Hg. VIII. Ethanoli 96 %
Alcoholum dilutum 70% - Ph. Hg. VII. Alcoholi diluti 70%
Alcoholum cetylicum Alcohol cetylicus (Alc. cetyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis cetylici
Alcoholum cetylstearylicum Alcohol cetylicus et stearylicus (Alc. cetyl. et stearyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis cetylici et stearylici
+ Alcoholum isopropylicum Alcohol isopropylicus (Alc. isopropyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis iso­propylici
Alcoholum polyvinylicum Poly(alcohol vinylicus) Poly(alc.vinyl.) Ph. Hg. VIII. Átlagos relatív molekulatömeg:28 000-40 000 Poly(alcoholis vinylici)
Alumen Alumen Ph. Hg. VIII. Aluminis
Alumen ustum - OGYI-S-252-1987 Aluminis usti
Aluminium chloratum Aluminii chloridum hexahydricum(Alum. chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Aluminii chloridi hexahydrici
Aluminium hydroxydatum Aluminii oxydum hydricum (Alum. oxid. hydr.) Ph. Hg. VIII. Aluminii oxydi hydrici
Aluminium sulfuricum Aluminii sulfas (Alum. sulf.) Ph. Hg. VIII. Aluminii sulfatis
+ Aminophenazonum - Ph. Hg. VII. Aminophenazoni
Ammonia soluta concentrata 25% Ammoniae solutio concentrata (Ammon. sol. conc.) Ph. Hg. VIII. Ammoniae solutionis concentratae
Ammonia soluta 10% - Ph. Hg. VII. Ammoniae solutae 10%
Ammonium bitumensulfonicum Icthammolum (Icthamm.) Ph. Hg. VIII. Icthammoli
Ammonium bromatum Ammonii bromidum (Ammon. brom.) Ph. Hg. VIII. Ammonii bromidi
Ammonium chloratum Ammonii chloridum (Ammon. chlor.) Ph. Hg. VIII. Ammonii chloridi
++ Apomorphinium chloratum Apomorphini hydrochloridum (Apomorph. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Apomorphini hydrochloridi
Aqua demineralisata Aqua purificata (Aqu. purif.) Ph. Hg. VIII. Aquae purificatae
Aqua destillata Aqua purificata (Aqu. purif.) Ph. Hg. VIII. Aquae purificatae
Aqua destillata pro injectione Aqua ad iniectabilia (Aqu. ad ini.) Ph. Hg. VIII. Aquae ad iniectabilia
+ Argentum aceticum - Ph. Hg. VII. Argenti acetici
Argentum colloidale Argentum colloidale ad usumexternum Ph. Hg. VIII. Argenti colloidalis
+ Argentum nitricum Argenti nitras (Argent. nitr.) Ph. Hg. VIII. Argenti nitratis
+ Argentum nitricum fusum Argenti nitras (Argent. nitr.) Ph. Hg. VIII. Argenti nitratis
Argentum proteinicum - Ph. Hg. VII. Argenti proteinici
Argininium chloratum Arginini hydrochloridum (Arginin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Arginini hydro­chloridi
++ Arsenum trioxydatum Arsenii trioxidum ad praeparationeshomeopathicae (Arsen. trioxid.
ad praep. hom.) 		Ph. Hg. VIII. Arseni trioxydi ad praeparationeshomeopathicas
++ Atropinium sulfuricum Atropini sulfas (Atrop. sulf.) Ph. Hg. VIII. Atropini sulfatis
+ Barbitalum Barbitalum (Barbital.) Ph. Hg. VIII. Barbitali
+ Barbitalum natricum - Ph. Hg. VII. -
Barium sulfuricum Barii sulfas (Barii sulf.) Ph. Hg. VIII. Barii sulfatis
Benzaldehydum - BP 2008 vagy USP 32 Benzaldehydi
Benzalkonium chloratum Benzalkonii chloridum (Benzalkon. chlor.) Ph. Hg. VIII. Benzalkonii chloridi
Benzinum - Ph. Hg. VII. Benzini
Benzocainum Benzocainum (Benzocain.) Ph. Hg. VIII. Benzocaini
Benzylium benzoicum Benzylis benzoas (Benzyl. benzoas) Ph. Hg. VIII. Benzylis benzoatis
Betainium chloratum - Ph. Hg. VII. Betainii chlorati
Bismuthum subcarbonicum Bismuthi subcarbonas (Bism. subcarb.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subcarbonatis
Bismuthum subgallicum Bismuthi subgallas (Bism. subgall.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subgallatis
Bismuthum subnitricum Bismuthi subnitras ponderosus(Bism. subnitr. pond.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subnitratis ponderosi
Bismuthum subsalicylicum Bismuthi subsalicylas (Bism. subsalicyl.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg:16-29 g/100 ml (Ph. Hg. VII. 821. old.
Bismuthumsubsalicylicum cikkely Tisztasági vizsgálat [5]-ös
pontjaalapján). 		Bismuthi subsalicylatis
Bolus alba Kaolinum ponderosum (Kaolin. ponderos.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság (III.tisztasági osztály) Arzén: legfeljebb
2 µg/g (Ph.Hg.VII. 824. old. Bolus alba cikkely Tisztasági
vizsgálat[5]-ös pontja alapján). 		Kaolini ponderosi
+ Bromisovalum - Ph. Hg. VII. Bromisovali
+ Butobarbitalum - Ph. Hg. VII. Butobarbitali
Butyrum cacao - Ph. Hg. VII. Butyri cacao
Calcium bromatum - Ph. Hg. VII. Calcii bromati
Calcium carbonicum Calcii carbonas (Calc. carb.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 30-53 g/100 ml (Avizsgálat a Ph. Hg. VII. 836. old.
Calcium carbonicum c. cikkelyTisztasági vizsgálat rész [3]-as
pontja alapján készül). 		Calcii carbonatis
Calcium chloratum Calcii chloridum hexahydricum(Calc. chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Calcii chloridi hexahydrici
Calcium gluconicum Calcii gluconas (Calc. glucon.) Ph. Hg. VIII. Calcii gluconatis
Calcium glycerinophosphoricum Calcii glycerophosphas (Calc.glycerophosph.) Ph. Hg. VIII. Calcii glycero­phosphatis
Calcium hydrogenphosporicum Calcii hydrogenophosphas dihydricus (Calc. hydrogenophosph.
dihydr.) 		Ph. Hg. VIII. Calcii hydrogeno­phosphatisdihydrici
Calcium lacticum Calcii lactas pentahydricus (Calc. lact. pentahydr.) Ph. Hg. VIII. Calcii lactatis pentahydrici
Calcium oxydatum - Ph. Hg. VII. Calcii oxydati
Calcium sulfuricum ustum - Ph. Hg. VII. Calcii sulfurici usti
Camphora Camphora racemica (Camphor. racem.) Ph. Hg. VIII. Camphorae racemicae
Capsula amylacea (ostyakapszula) - Ph. Hg. VII. -
Capsula operculata (kemény zselatinkapszula) - Ph. Hg. VII. Lásd. Ph. Hg. VIII. Gelatinacikkelyt -
Carbamidum Ureum Ph. Hg. VIII. Urei
Carbo activatus Carbo activatus (Carbo activ.) Ph. Hg. VIII. Carbonis activati
Carbomer Carbomera Ph. Hg. VIII. Carbomerorum
+ Carbromalum - Ph. Hg. VII. Carbromali
Carmellosum natrium Carmellosum natricum (Carmellos. natr.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 450-650 mPa·s (Ph. Hg. VII. 864. old.
Carmellosumnatrium c. cikkely Fizikai mutatószám rész [1]-es
pontjaalapján). 		Carmellosi natrici
Cellacefatum Cellulosi acetas phthalas (Cell. acet. phthal.) Ph. Hg. VIII. Cellulosi acetatis phthalatis
Cellulosum microcrystallicum Cellulosum microcristallinum (Cell. microcrist.) Ph. Hg. VIII. Cellulosi micro­cristallini
Cera alba Cera alba (Cer. alb.) Ph. Hg. VIII. Cerae albae
Cera flava Cera flava (Cer. flav.) Ph. Hg. VIII. Cerae flavae
Cera lanae Adeps lanae (Adeps lan.) Ph. Hg. VIII. Adipis lanae
Cetaceum Cetylis palmitas (Cetyl. palm.) Ph. Hg. VIII. A gyógyszeranyagok eredete eltérő,kémiai mutatószámaik különbözőek,
felhasználás szempontjábólazonban a Cetylis palmitas
helyettesítheti a Cetaceumgyógyszeranyagot 		Cetylis palmitatis
Cetrimidum Cetrimidum (Cetrimid.) Ph. Hg. VIII. Cetrimidi
+ Chinidinium sulfuricum Chinidini sulfas (Chinidin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Chinidini sulfatis
Chininium chloratum Chinini hydrochloridum (Chinin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Chinini hydrochloridi
Chininium sulfuricum Chinini sulfas (Chinin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Chinini sulfatis
+ Chloralhydratum Chlorali hydras (Chloral. hydr.) Ph. Hg. VIII. Chlorali hydratis
++ Chloramphenicolum Chloramphenicolum (Chloramphen.) Ph. Hg. VIII. Chloramphenicoli
Chlorhexidinum solutum 20% Chlorhexidini digluconatis solutio (Chlorhexid. digluconat. sol.) Ph. Hg. VIII. Chlorhexidini di­gluconatissolutionis
+ Chlorobutanolum Chlorobutanolum hemihydricum (Chlorobutanol. hemihydr.) Ph. Hg. VIII. Chlorobutanoli hemihydrici
+ Chloroformium - Ph. Hg. VII. Chloroformii
Chlorogenium - Ph. Hg. VII. Chlorogenii
Chlorophyllum - OGYI-V-89-1982 Chlorophylli
Cholesterinum Cholesterolum (Cholesterol.) Ph. Hg. VIII. Cholesteroli
Cliochinolum Clioquinolum (Clioquin.) Ph. Hg. VIII. Clioquinoli
++ Cocainum chloratum Cocaini hydrochloridum (Cocain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Cocaini hydrochloridi
++ Codeinium chloratum Codeini hydrochloridum dihydricum (Codein. hydrochlor. dihydr.) Ph. Hg. VIII. Codeini hydrochloridi dihydrici
++ Codeinum phosphoricum Codeini phosphas sesquihydricus * (Codein. phosph. sesquihydr.) Ph. Hg. VIII. * Az 1989/2. számú OGYI közleményszerint a Codeini phosphas
sesquihydricus helyettesíthető aCodeini phosphas hemihydricus
(Codein. phosph. hemihydr.)gyógyszeranyaggal 		Codeini phosphatis sesquihydrici
Coffeinum Coffeinum (Coffein.) Ph. Hg. VIII. Coffeini
Coffeinum citricum - OGYI-S-26-1987 Coffeini citrici
Coffeinum natrium benzoicum - Ph. Hg. VII. Coffeini natrii benzoici
Coffeinum natrium salicylicum OGYI-S-262-1987 Coffeini natrii salicylici
Collodium - ÖAB 2009 vagy USP 32 Szárazanyag-tartalom: 3,7-4,3 %(OGYI-V-147-1987 Tartalmi
meghatározás (3)-as pontja alapján) 		Collodii
Copolymerisatum vinylpirrolidini etvinylacetici Copovidonum Ph. Hg. VIII. Copovidoni
Cuprum sulfuricum Cupri sulfas pentahydricus (Cupr. sulf. pentahydr.) Ph. Hg. VIII. Cupri sulfatis pentahydrici
Diammonium hydrogenphosphoricum - OGYI-V-148-1987 Diammonii hydrogenphosphorici
++ Dihydrocodeinium hydrogentartaricum Dihydrocodeini hydrogenotartras (Dihydrocodein. hydrogenotartr.) Ph. Hg. VIII. Dihydrocodeini hydrogenotartratis
Dikalium hydrogenphosphoricum Dikalii phosphas (Dikal. phosph.) Ph. Hg. VIII. Dikalii phosphatis
Dinatrium hydrogencitricum - Ph. Hg. VII. Dinatrii hydrogencitrici
Dinatrium hydrogenphosphoricum Dinatrii phosphas dodecahydricus (Dinatr. phosph. dodecahydr.) Ph. Hg. VIII. Dinatrii phosphatis dodecahydrici
Dithranolum Dithranolum (Dithranol.) Ph. Hg. VIII. Dithranoli
+ Drotaverinium chloratum - Ph. Hg. VII. Drotaverinii chlorati
++ Emetinium chloratum Emetini hydrochloridumheptahydricum (Emetin. hydrochlor.
heptahydr.) 		Ph. Hg. VIII. Emetini hydrochloridi heptahydrici
+ Ephedrinium chloratum Ephedrini racemici hydrochloridum (Ephedrin. racem. hydrochlor.)
(Azanyag helyett az Ephedrini hydrochloridum is használható) 		Ph. Hg. VIII. Ephedrini racemici hydrochloridi
++ Epinephrinum - Ph. Hg. VII. Epinephrini
++ Ergotaminium tartaricum Ergotamini tartras (Ergotamin. tartr.) Ph. Hg. VIII. Ergotamini tartratis
++ Erythromycinum Erythromycinum (Erythromycin.) Ph. Hg. VIII. Erythromycini
+ Erythromycinum lactobionicum Erythromycini lactobionas (Erythromycin. lactobion.) Ph. Hg. VIII. Erythromycini lactobionatis
Ferrosum sulfuricum Ferrosi sulfas heptahydricus (Ferros. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Ferrosi sulfatis heptahydrici
Ferrum chloratum Ferri chloridum hexahydricum (Ferri chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Ferri chloridi hexahydrici
Ferrum pulveratum Ferrum ad praeparationeshomoeopathicae (Ferr. ad praep. hom.) Ph. Hg. VIII. Ferri ad praeparationeshomoeopathicas
Ferrum reductum - Ph. Hg. VII. Ferri reducti
Fluoresceinum natricum Fluoresceinum natricum (Fluorescein. natr.) Ph. Hg. VIII. Fluoresceini natrici
+ Formaldehydum solutum Formaldehydi solutio (35 percentum) (Formald. sol. 35 %) Ph. Hg. VIII. Formaldehydi solutionis 35 %
Fructosum Fructosum (Fructos.) Ph. Hg. VIII. Fructosi
Fuchsinum - Ph. Hg. VII. Fuchsini
Gelatina alba Gelatina (Gelat.) Ph. Hg. VIII. Gelatinae
++ Gentamicinium sulfuricum Gentamicini sulfas (Gentamicin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Gentamicini sulfatis
Glucosum anhydricum Glucosum anhydricum (Glucos. anhydr.) Ph. Hg. VIII. Glucosi anhydrici
Glycerinum Glycerolum 85 per centum (Glycerol.85%) Ph. Hg. VIII. Glyceroli 85 %
Glycerinum monostearinicum Glyceroli monostearas 40-55 (Glycerol. monostear. 40-55) Ph. Hg. VIII. Glyceroli mono­stearatis 40-55
Hexachlorophenum - Ph. Hg. VII. Hexachlorophenum
+ Hexobarbitalum Hexobarbitalum (Hexobarbital.) Ph. Hg. VIII. Hexobarbitali
+ Hexobarbitalum natricum - Ph. Hg. VII. Hexobarbitali natrici
++ Homatropinium bromatum Homatropini hydrobromidum (Homatropin. hydrobrom.) Ph. Hg. VIII. Homatropini hydrobromidi
++ Hydrargyrum chloratum amidatum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri chlorati amidati
++ Hydrargyrum oxydatum flavum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri oxydati flavi
+ Hydrargyrum sulfuratum rubrum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri sulfurati rubri
+ Hydrogenium peroxydatumconcentratum 30% Hydrogenii peroxidum 30 per centum (Hydrogen. peroxyd. 30 per
cent.) 		Ph. Hg. VIII. Hydrogenii peroxidi 30%
Hydroxyaethylcellulosum Hydroxyethylcellu-losum (Hydroxyethylcell.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 300-400 mPa·s(Ph. Hg. VII. 1050. old.
Hydroxyaethylcellulosum c. cikkelyFizikai mutatószám rész [1]-es
pontja alapján 		Hydroxyethylcellu-losi
Hydroxypropylcellulosum Hydroxypropylcellu-losum (Hydroxypropyl-cell.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: legalább 75 mPa·s(Ph. Hg. VII. 1053. old.
Hydroxypropylcellulosum c. cikkelyFizikai mutatószám rész [1]-es
pontja alapján 		Hydroxypropylcellu-losi
+ Indometacinum Indometacinum (Indometacin.) Ph. Hg. VIII. Indometacini
Indosolum - OGYI-S-386-1994 Indosoli
+ Iodum Iodum (Iod.) Ph. Hg. VIII. Iodi
+ Isoprenalinium chloratum Isoprenalini hydrochloridum (Isoprenalin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Isoprenalini hydrochloridi
Kalium bromatum Kalii bromidum (Kal. brom.) Ph. Hg. VIII. Kalii bromidi
Kalium carbonicum Kalii carbonas (Kal. carb.) Ph. Hg. VIII. Kalii carbonatis
Kalium chloratum Kalii chloridum (Kal. chlor.) Ph. Hg. VIII. Kalii chloridi
Kalium dihydrogenphosphoricum Kalii dihydrogenophos-phas (Kal. dihydrogeno-phosph.) Ph. Hg. VIII. Kalii dihydrogenophos-phatis
Kalium hydrogencarbonicum Kalii hydrogenocarbonas (Kal. hydrogenocarb.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydrogenocarbonatis
Kalium hydrogentartaricum Kalii hydrogenotartras (Kal. hydrogenotartr.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydrogenotartratis
+ Kalium hydroxydatum Kalii hydroxidum (Kal. hydroxid.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydroxidi
Kalium iodatum Kalii iodidum (Kal. iod.) Ph. Hg. VIII. Kalii iodidi
Kalium natrium tartaricum Kalii natrii tartras tetrahydricus (Kal. natr. tartr. tetrahydr.) Ph. Hg. VIII. Kalii natrii tartratis tetrahydrici
Kalium nitricum Kalii nitras (Kal. nitr.) Ph. Hg. VIII. Kalii nitratis
+ Kalium perchloricum Kalii perchloras (Kal. perchlor.) Ph. Hg. VIII. Arzén: legfeljebb 2 µg/g.(Ph.Hg.VII. 1081. old Tisztasági vizsgálat
[8]-as pontja alapján) 		Kalii perchloratis
Kalium permanganicum Kalii permanganas (Kal. permang.) Ph. Hg. VIII. Kalii permanganatis
Kalium sorbinicum Kalii sorbas (Kal. sorb.) Ph. Hg. VIII. Kalii sorbatis
Kalium sulfuratum pro balneo crudum - USP32 Kalii sulfurati pro balneo crudi
Kalium sulfuricum Kalii sulfas (Kal. sulf.) Ph. Hg. VIII. Kalii sulfatis
Kresolum crudum Cresolum crudum (Cresol. crud.) Ph. Hg. VIII. Cresoli crudi
Lactosum Lactosum monohydricum (Lactos. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Lactosi monohydrici
Lanalcolum Alcoholes adipis lanae (Alc. adip. lan.) Ph. Hg. VIII. Alcoholum adipis lanae
+ Lidocainium chloratum Lidocaini hidrochloridum (Lidocain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Lidocaini hydro­chloridi
+ Lidocainum Lidocainum (Lidocain.) Ph. Hg. VIII. Lidocaini
+ Lithium carbonicum Lithii carbonas (Lith. carb.) Ph. Hg. VIII. Lithii carbonatis
Macrogolum 400 Macrogola (400-as típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 400
Macrogolum 1540 Macrogola (1500-as típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 1500
Macrogolum 4000 Macrogola (4000-es típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 4000
Macrogolum stearinicum Macrogoli stearas (Macrogol.stear.) (etilén-oxid egységek száma:
40-50típusú) 		Ph. Hg. VIII. Macrogoli stearatis
Magnesium asparaginicum Magnesii aspartas dihydricus Ph. Hg. VIII. Az OGYI S-212-1984 minőségűgyógyszeranyag 4 vizet tartalmaz, a Ph.
Hg. VIII. minőségű pedig2 vizet. Ezt a gyógyszerkészítés során
figyelembe kell venni. 		Magnesii aspartatis dihydrici
Magnesium carbonicum hydroxydatum Magnesii subcarbonas levis (Magn. subcarb. lev.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 7,1-10,0 g/100 ml(Ph.Hg.VII. Magnesium carbonicum
hydroxydatum c. cikkelyTisztasági vizsgálat [3]-as pontja alapján) 		Magnesii subcarbonatis levis
Magnesium chloratum Magnesii chloridum hexahydricum (Magn. chlor. hexahydr. Ph. Hg.VIII. Magnesii chloridi hexahydrici
Magnesium citricum - OGYI-S-186-1993 Magnesii citrici
Magnesium oxydatum Magnesii oxidum leve (Magn. oxid. lev.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 9,5-12,5 g/100 ml(Ph.Hg.VII. Magnesium oxydatum c.
cikkely Tisztasági vizsgálat[4]-es pontja alapján) 		Magnesii oxidi levis
Magnesium peroxydatum Magnesii peroxidum (Magn. peroxid.) Ph. Hg. VIII. Magnesii peroxidi
Magnesium stearinicum Magnesii stearas (Magn. stear.) Ph. Hg. VIII. Magnesii stearatis
Magnesium sulfuricum Magnesii sulfas heptahydricus (Magn. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Magnesii sulfatis heptahydrici
Magnesium sulfuricum siccatum - Ph. Hg. VII. Magnesii sulfurici siccati
Magnesium trisilicicum Magnesii trisilicas (Magn. trisilic.) Ph. Hg. VIII. Magnesii trisilicatis
Mannitum Mannitolum (Mannit.) Ph. Hg. VIII. Mannitoli
Mannosum - OGYI-S-390-1998 Mannosi
++ Mazipredonium chloratum - OGYI-S-51-1990 Mazipredonii chlorati
Mentholum Levomentholum (Levomenthol.) Ph. Hg. VIII. Levomentholi
+ Merbrominum - OGYI-S-276-1988 Merbromini
Methenaminum Methenaminum (Methenamin.) Ph. Hg. VIII. Methenamini
Methylcellulosum Methylcellulosum (Methylcellulos.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás:250-460 mPas (Avizsgálat a Ph.Hg.VII. Methylcellulosum
c. cikkely Fizikaimutatószám [1]-es pontja alapján készül.) 		Methylcellulosi
++ Methylhomatropinium bromatum Homatropini methylbromidum (Homatropin. methylbrom.) Ph. Hg. VIII. Homatropini methylbromidi
Methylium parahydroxybenzoicum Methylis parahydroxybenzoas (Methyl. parahydroxybenz.) Ph. Hg. VIII. Methylis parahydroxybenzoa-tis
Methylium salicylicum Methylis salicylas (Methyl. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Methylis salicylatis
+ Methylrosanilinium chloratum Methylrosanilinii chloridum(Methylros. chlor.) BP 1980 Arzén: legfeljebb 5 µg/g(0,0005 %) As (Ph. Hg. VII. 1157.
old.Methylrosanilinium chloratum c. cikkely Tisztasági vizsgálat
rész[7]-es pontja alapján). Ólom: legfeljebb 20 µg/g(0,002 %) Pb.
(Ph. Hg. VII. 1157. old.Methylrosanilinium chloratum c. cikkely
Tisztasági vizsgálat rész[6]-os pontja alap ján).
N,N-dimethylalaninum: legfeljebb100 ppm (BP 2008 Methylrosalinium
chloride c. cikkelye alapján). 		Methylrosanilinii chloridi
Methylthioninium chloratum Methylthioninii chloridum (Methylthionin. chlor.) Ph. Hg. VIII. Methylthioninii chloridi
+ Metronidazolum Metronidazolum (Metronidazol.) Ph. Hg. VIII. Metronidazoli
++ Morphinium chloratum Morphini hydrochloridum (Morphin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Morphini hydro­chloridi
+ Naphazolinium chloratum Naphazolini hydrochloridum (Naphazolin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Naphazolini hydrochloridi
Natrium aceticum Natrii acetas trihydricus (Natr. acet. trihydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii acetatis trihydrici
Natrium benzoicum Natrii benzoas (Natr. benz.) Ph. Hg. VIII. Natrii benzoatis
Natrium bromatum Natrii bromidum (Natr. brom.) Ph. Hg. VIII. Natrii bromidi
Natrium carbonicum Natrii carbonas decahydricus (Natr. carb. decahydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii carbonatis decahydrici
Natrium carbonicum siccatum Natrii carbonas monohydricus Ph. Hg. VIII. Natrii carbonatis monohydrici
Natrium carboxymethylamylopec-tinum - Ph. Hg. VII. Natrii carboxymethylamy-lopectini
Natrium chloratum Natrii chloridum (Natr. chlor.) Ph. Hg. VIII. Natrii chloridi
Natrium dihydrogenphosphoricum Natrii dihydrogenophos-phasdihydricus (Natr. dihydrogenophosph.
dihydr.) 		Ph. Hg. VIII. Natrii dihydrogenophos­phatisdihydrici
Natrium disulfurosum Natrii metabisulfis (Natr. metabisulfis) Ph. Hg. VIII. Natrii metabisulfitis
Natrium edeticum Dinatrii edetas (Dinatr. edet.) Ph. Hg. VIII. Dinatrii edetatis
+ Natrium fluoratum Natrii fluoridum (Natr. fluor.) Ph. Hg. VIII. Natrii fluoridi
Natrium hydrogencarbonicum Natrii hydrogenocarbonas (Natr. hydrogenocarb.) Ph. Hg. VIII. Natrii hydrogenocarbonatis
+ Natrium hydroxydatum Natrii hydroxidum (Natr. hydroxid.) Ph. Hg. VIII. Natrii hydroxidi
Natrium iodatum Natrii iodidum (Natr. iodid.) Ph. Hg. VIII. Natrii iodidi
Natrium laurylsulfuricum Natrii laurilsulfas (Natr. laurilsulf.) Ph. Hg. VIII. Natrii laurilsulfatis
+ Natrium nitrosum Natrii nitris (Natr. nitris) Ph. Hg. VIII. Natrii nitritis
Natrium salicylicum Natrii salicylas (Natr. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Natrii salicylatis
Natrium sulfuricum Natrii sulfas decahydricus (Natr. sulf. decahydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii sulfatis decahydrici
Natrium sulfuricum siccatum Natrii sulfas anhydricus Ph. Hg. VII. Natrii sulfurici siccati
Natrium tetraboricum Borax Ph. Hg. VIII. Boracis
Natrium thiosulfuricum Natrii thiosulfas (Natr. thiosulf.) Ph. Hg. VIII. Natrii thiosulfatis
++ Neomycinium sulfuricum Neomycini sulfas (Neomycin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Sterilitás Neomycini sulfatis
+ Nicethamidum Nicethamidum (Nicethamid.) Ph. Hg. VIII. Nicethamidi
+ Nitrofurantoinum Nitrofurantoinum (Nitrofurantoin.) Ph. Hg. VIII. Nitrofurantoini
+ Noraminophenazonum natriummesylicum Metamizolum natricum (Metamizol. natr.) Ph. Hg. VIII. Metamizoli natrici
+ Nystatinum Nystatinum (Nystatin.) Ph. Hg. VIII. Nystatini
Oleum helianthi Helianthii annui oleum raffinatum (Helianth. annui ol. raffinat.) Ph. Hg. VIII. Helianthi annui olei raffinati
Oleum jecoris Jecoris aselli oleum A (Jecor. aselli ol. A) Ph. Hg. VIII. Jecoris aselli olei A
Oleum lini Lini oleum virginale (Lin. ol.virgin.) Ph. Hg. VIII. Lini olei virginalis
Oleum neutrale Triglycerida saturata media(Triglyc. satur. med.) Ph. Hg. VIII. Triglyceridorum saturatorummediorum
Oleum pro iniectione - Ph. Hg. VII. Olei pro iniectione
Oleum ricini Ricini oleum virginale (Ricin. ol. virgin.) Ph. Hg. VIII. Ricini olei virginalis
Oleum ricini sterilisatum - Ph. Hg. VII. Olei ricini sterilisati
Oleylum oleinicum - Ph. Hg. VII. Oleyli oleinici
Oxygenium Oxygenium (Oxygen.) Ph. Hg. VIII. Oxygenii
++ Oxytetracyclinium chloratum Oxytetracyclini hydrochloridum (Oxytetracyclin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Sterilitás Oxytetracyclini hydrochloridi
Pancreatinum Pancreatis pulvis (Pancreat. pulv.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság (III.tisztasági osztály) Pancreatis pulveris
+ Papaverinium chloratum Papaverini hydrochloridum (Papaverin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Papaverini hydrochloridi
+ Paracetamolum Paracetamolum (Paracetamol.) Ph. Hg. VIII. Paracetamoli
Paraffinum liquidum Paraffinum liquidum (Paraff. liqu.) Ph. Hg. VIII. Paraffini liquidi
Paraffinum microcrystallicum - Ph. Hg. VII. Paraffini microcrystallici
Paraffinum solidum Paraffinum solidum (Paraff. solid.) Ph. Hg. VIII. Antioxidáns-mentesség Paraffini solidi
+ Paraldehydum Paraldehydum (Paraldehyd.) Ph. Hg. VIII. Paraldehydi
+ Pentetrazolum - Ph. Hg. VII. Pentetrazoli
Pepsinum Pepsini pulvis (Pepsin. pulv.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság(III.tisztasági osztály). Figyelem! A
Pepsinum (Ph. Hg. VII.)és a Pepsini pulvis (Ph. Hg. VIII.)
gyógyszeranyag aktivitásajelentősen eltér egymástól, ezért a
Pepsini pulvis szokásosegyszeri adagja: 6-30 mg; szokásos napi
adagja pedig: 18-90 mg. 		Pepsini pulveris
+ Phenacetinum - Ph. Hg. VII. Phenacetini
+ Phenazonum Phenazonum (Phenazon.) Ph. Hg. VIII. Phenazoni
+ Phenazonum coffeinum citricum - Ph. Hg. VII. Phenazoni coffeini citrici
+ Phenobarbitalum Phenobarbitalum (Phenobarbital.) Ph. Hg. VIII. Phenobarbitali
+ Phenobarbitalum natricum Phenobarbitalum natricum (Phenobarbital. natr.) Ph. Hg. VIII. Phenobarbitali natrici
Phenolphthaleinum Phenolphthaleinum (Phenolphth.) Ph. Hg. VIII. Phenolphthaleini
+ Phenolum Phenolum (Phenol.) Ph. Hg. VIII. Phenoli
+ Phenylbutazonum Phenylbutazonum (Phenylbutazon.) Ph. Hg. VIII. Phenylbutazoni
+ Phenylhydrargyrum boricum Phenylhydrargyri boras (Phenylhydrarg. bor.) Ph. Hg. VIII. Phenylhydrargyri boratis
Phenylium salicylicum - ÖAB 2009 Phenylii salicylici
++ Physostigminium salicylicum Physostigmini salicylas (Physost. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Physostigmini salicylatis
++ Pilocarpinium chloratum Pilocarpini hydrochloridum (Pilocarpin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Pilocarpini hydrochloridi
++ Pilocarpinum - OGYI-S-283-1991 Pilocarpini
Pix lithanthracis - ÖAB 2000 Picis lithanthracis
+ Podophyllinum - USP 32 Podophyllini
+ Polymixinium B sulfuricum Polymyxini B sulfas (Polymyxin. B sulf.) Ph. Hg. VIII. Polymyxini B sulfatis
Polysorbatum 20 Polysorbatum 20 (Polysorbat. 20) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 350-450 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1326. old.Polysorbatum 20
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [2]-es pontjaalapján). 		Polysorbati 20
Polysorbatum 60 Polysorbatum 60 (Polysorbat. 60) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 230-300 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1327. old.Polysorbatum 60
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [1]-es pontjaalapján). 		Polysorbati 60
Polysorbatum 61 - Ph. Hg. VII. Polysorbati 61
Polysorbatum 80 Polysorbatum 80 (Polysorbat. 80) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 300-500 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1331. old.Polysorbatum 80
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [2]-es pontjaalapján). 		Polysorbati 80
Polyvidonum Povidonum (Povidon.) Ph. Hg. VIII. Javasolt K-érték 25-32 Povidoni
++ Prednisolonum Prednisolonum (Prednisolon.) Ph. Hg. VIII. Prednisoloni
+ Procainium chloratum Procaini hydrochloridum (Procain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Procaini hydro­chloridi
+ Promethazinium chloratum Prometazini hydrochloridum (Prometazin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Prometazini hydrochloridi
Propylenglycolum Propylenglycolum (Propylenglycol.) Ph. Hg. VIII. Propylenglycoli
Propylium parahydroxybenzoicum Propylis parahydroxybenzoas (Propyl. parahydroxybenz.) Ph. Hg. VIII. Propylis parahydroxybenzoa-tis
+ Resorcinum Resorcinolum (Resorcinol.) Ph. Hg. VIII. Resorcinoli
Riboflavinum Riboflavinum (Riboflavin.) Ph. Hg. VIII. Riboflavini
++ Rifampicinum Rifampicinum (Rifampicin.) Ph. Hg. VIII. Rifampicini
Rutosidum Rutosidum trihydricum (Rutosid. trihydr.) Ph. Hg. VIII. Rutosidi trihydrici
Saccharimidum natricum Saccharinum natricum (Saccharin. natr.) Ph. Hg. VIII. Saccharini natrici
Saccharosum Saccharum (Sacchar.) Ph. Hg. VIII. Sacchari
Salicylamidum - Ph. Hg. VII. Salicylamidi
++ Scopolaminium bromatum Scopolamini hydrobromidum (Scopolamin. hydrobrom.) Ph. Hg. VIII. Scopolamini hydrobromidi
Sebum - OGYI-V-163-1987 Sebi
Sorbitanum laurinicum Sorbitani lauras (Sorbitan. laur.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás:4000-5500 mPas (Avizsgálat Ph.Hg.VII. Sorbitanum
laurinicum c. cikkely Fizikaimutatószám [1]-es pontja alapján
készül). 		Sorbitani lauratis
Sorbitum Sorbitolum (Sorbitol.) Ph. Hg. VIII. Sorbitoli
Stearinum Acidum stearicum (Acid. stearic.) (50-es vagy 70-es típus) Ph. Hg. VIII. Acidi stearici
++ Strychninium nitricum - Ph. Hg. VII. Strychninii nitrici
+ Sulfacetamidum natricum Sulfacetamidum natricum (Sulfacetamid. natr.) Ph. Hg. VIII. Sulfacetamidi natrici
+ Sulfadimidinum Sulfadimidinum (Sulfadimidin.) Ph. Hg. VIII. Sulfadimidini
Sulfaguanidinum - Ph. Hg. VII. -
+ Sulfathiazolum Sulfathiazolum (Sulfathiazol.) Ph. Hg. VIII. Sulfathiazoli
Sulfoguajacolum - ÖAB 2000 vagy USP 32 Sulfoguajacoli
Sulfur praecipitatum - Ph. Hg. VII. Sulfuris praecipitati
Sulfur pulveratum lotum - Ph. Hg. VII. Sulfuris pulverati loti
Talcum Talcum (Talc.) Ph. Hg. VIII. Talci
Terpinum - Ph. Hg. VII. Terpini
++ Tetracainium chloratum Tetracaini hyrochloridum (Tetracain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Tetracaini hydro­chloridi
Theobrominum Theobrominum (Theobromin.) Ph. Hg. VIII. Theobromini
Theobrominum natrium salicylicum - Ph. Hg. VII. Theobromini natrii salicylici
+ Theophyllinum Theophyllinum (Theophyllin.) Ph. Hg. VIII. Theophyllini
Thiaminium chloratum Thiamini hydrochloridum (Thiamin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Thiamini hydro­chloridi
+ Thiomersalum Thiomersalum (Thiomersal.) Ph. Hg. VIII. Thiomersali
Thymolum Thymolum (Thymol.) Ph. Hg. VIII. Thymoli
Titanium dioxydatum Titanii dioxidum (Titan. dioxid.) Ph. Hg. VIII. Titanii dioxidi
+ Tolazolinium chloratum - Ph. Hg. VII. Tolazolinii chlorati
Triaethanolaminum Trolaminum (Trolamin.) Ph. Hg. VIII. Trolamini
Tricalcium phosphoricum Tricalcii phosphas (Tricalc. phosph.) Ph. Hg. VIII. Tricalcii phosphatis
Tricalcium citricum - USP 32 Tricalcii citrici
Trikalium citricum Kalii citras (Kal. citr.) Ph. Hg. VIII. Kalii citratis
Trinatrium citricum Natrii citras (Natr. citr.) Ph. Hg. VIII. Natrii citratis
Trometamolum Trometamolum (Trometamol.) Ph. Hg. VIII. Trometamoli
+ Urethanum - Ph. Hg. VII. Urethani
Vanillinum Vanillinum (Vanillin.) Ph. Hg. VIII. Vanillini
Vaselinum album Vaselinum album (Vaselin. alb.) Ph. Hg. VIII. Cseppenési hőmérséklet:38-56 oC(Ph. Hg. VII. 1461. old. Vaselinum
album c. cikkely Fizikaimutatószám rész [1]-es pontja alalpján). 		Vaselini albi
Vaselinum album ophtalmicum - Ph. Hg. VII. Vaselini albi ophthalmici
Vaselinum flavum Vaselinum flavum (Vaselin. flav.) Ph. Hg. VIII. Vaselini flavi
Viride nitens - Ph. Hg. VII. Viride nitentis
Xanthani gummi Xanthani gummi (Xanthan. gummi) Ph. Hg. VIII. Xanthani gummi
+ Zincum chloratum Zinci chloridum (Zinc. chlor.) Ph. Hg. VIII. Zinci chloridi
Zincum oxydatum Zinci oxidum (Zinc. oxid.) Ph. Hg. VIII. Zinci oxidi
+ Zincum sulfuricum Zinci sulfas heptahydricus (Zinc. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Zinci sulfatis heptahydrici

ILLÓOLAJOK

Aetheroleum anisi Anisi aetheroleum (Anis. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Anisi aetherolei
Aetheroleum aurantii Aurantii dulcis aetheroleum (Aurant. dulc. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Aurantii dulcis ae­therolei
Aetheroleum bergamottae - OGYI-V-162-1987 Aetherolei bergamottae
Aetheroleum carvi Carvi aetheroleum (Carvi aetherol.) Ph. Hg. VIII. Carvi aetherolei
Aetheroleum caryophylli Caryophylli floris aetheroleum (Caryoph. flor. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Caryophylli floris aetherolei
Aetheroleum chamomillae Matricariae aetheroleum (Matricar. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Matricariae aether­olei
Aetheroleum cinnamomi Cinnamomi cassiae aetheroleum (Cinnam. cass. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Cinnamomi cassiae aetherolei
Aetheroleum citri Limonis aetheroleum (Limon. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Limonis aetherolei
Aetheroleum eucalypti Eucalypti aetheroleum (Eucal. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Eucalypti aetherolei
Aetheroleum foeniculi Foeniculi fructus aetheroleum(Foenicul. fruct. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Foeniculi fructus aetherolei
Aetheroleum geranii - OGYI-V-165-1987 Aetherolei geranii
Aetheroleum juniperi Juniperi aetheroleum (Junip. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Juniperi aetherolei
Aetheroleum lavandulae Lavandulae aetheroleum (Lavand. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Lavandulae aether­olei
Aetheroleum menthae piperitae Menthae piperitae aetheroleum (Menth. pip. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Menthae piperitae aetherolei
Aetheroleum pini pumilionis - Ph. Hg. VII. Aetherolei pini pumilionis
Aetheroleum pini silvestris Pini silvestris aetheroleum Ph. Hg. VIII. Pini silvestris aetherolei
Aetheroleum rosmarini Rosmarini aetheroleum (Rosmar. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Rosmarini aetherolei
Aetheroleum sinapis syntheticum - OGYI-S-300-1987 Aetherolei synapis synthetici
Aetheroleum terebenthinaerecitificatum - Ph. Hg. VII. Aetherolei terebenthinaerecitificati
Aetheroleum thymi Thymi aetheroleum (Thymi aetherol.) Ph. Hg. VIII. Thymi aetherolei

GYÓGYNÖVÉNYEK

Absinthii herba Absinthii herba (Absinth. herb.) Ph. Hg. VIII. Absinthii herbae
Achilleae herba Millefolii herba (Millefol. herb.) Ph. Hg. VIII. Millefolii herbae
Agar-Agar Agar Ph. Hg. VIII. Agaris
Agrimoniae herba Agrimoniae herba (Agrimon. herb.) Ph. Hg. VIII. Agrimoniae herbae
Aloe Aloe capensis (Aloe cap.) Ph. Hg. VIII. Aloes capensis
Althaeae folium Althaeae folium (Alth. fol.) Ph. Hg. VIII. Althaeae folii
Althaeae radix Althaeae radix (Alth. rad.) Ph. Hg. VIII. Althaeae radicis
Amylum maydis Maydis amylum (Mayd. amyl.) Ph. Hg. VIII. Maydis amyli
Amylum solani Solani amylum (Solan. amyl.) Ph. Hg. VIII. Solani amyli
Amylum tritici Tritici amylum (Trit. amyl.) Ph. Hg. VIII. Tritici amyli
Angelicae radix Angelicae radix (Angel. rad.) Ph. Hg. VIII. Angelicae radicis
Anisi stellati fructus Anisi stellati fructus (Anis. stell. fruct.) Ph. Hg. VIII. Anisi stellati fructus
Anisi vulgaris fructus Anisi fructus (Anis. fruct.) Ph. Hg. VIII. Anisi fructus
Aurantii pericarpium - Ph. Hg. VII. Aurantii pericarpii
Balsamum peruvianum Balsamum peruvianum (Bals. peruv.) Ph. Hg. VIII. Balsami peruviani
Bardanae radix - DAC 2004 Bardanae radicis
+ Belladonnae folium Belladonnae folium (Bellad. fol.) Ph. Hg. VIII. Belladonnae folii
+ Belladonnae radix - Ph. Hg. VII. Belladonnae radicis
Benzoe - Ph. Hg. VII. Benzoes
Betulae folium Betulae folium (Betul. fol.) Ph. Hg. VIII. Betulae folii
Cacao pulvis - MSZ 9434:1983 Cacao pulveris
Calami rhizoma - Ph. Hg. VII. Calami rhizomatis
Calendulae flos Calendulae flos (Calend. fl.) Ph. Hg. VIII. Calendulae floris
Capsici fructus - Ph. Hg. VIII. Capsici fructus
Cardamomi fructus - Ph. Hg. VII. Cardamomi fructus
Cardui benedicti herba - Ph. Hg. VII. Cardui benedicti herbae
Carvi fructus Carvi fructus (Carv. fruct.) Ph. Hg. VIII. Carvi fructus
Caryophylli flos Caryophylli flos (Caryoph. fl.) Ph. Hg. VIII. Caryophylli floris
Centaurii herba Centaurii herba (Centaur. herb.) Ph. Hg. VIII. Centaurii herbae
Chamomillae anthodium Matricariae flos (Matricar. fl.) Ph. Hg. VIII. Matricariae floris
+ Chelidonii herba Chelidonii herba (Chelidon. herb.) Ph. Hg. VIII. Chelidonii herbae
Chinae succirubrae cortex Cinchonae cortex (Cinchon. cort.) Ph. Hg. VIII. Cinchonae corticis
Cichorii herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Cichorii herbae
Cinnamomi cassiae cortex - Ph. Hg. VII. Cinnamomi cassiae corticis
Coriandri fructus Coriandri fructus (Coriandr. fruct.) Ph. Hg. VIII. Coriandri fructus
Crataegi fructus Crataegi fructus (Crat. fruct.) Ph. Hg. VIII. Crataegi fructus
Crataegi summitas Crataegi folium cum flore (Crat. fol. cum flor.) Ph. Hg. VIII. Crataegi folii cum flore
Cynosbati pseudofructus Rosae pseudo-fructus (Rosae pseudo-fruct.) Ph. Hg. VIII. Rosae pseudo-fructus
Equiseti herba Equiseti herba (Equis. herb.) Ph. Hg. VIII. Equiseti herbae
Farfarae folium - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Farfarae folii
Foeniculi fructus Foeniculi dulcis fructus (Foenic. dulc. fruct.) Ph. Hg. VIII. Foeniculi dulcis fructus
Frangulae cortex Frangulae cortex (Frang. cort.) Ph. Hg. VIII. Frangulae corticis
Gentianae radix et rhizoma Gentianae radix (Gent. rad.) Ph. Hg. VIII. Gentianae radicis
Gummi acaciae Acaciae gummi (Acac. gummi) Ph. Hg. VIII. Acaciae gummi
Graminis rhizoma Graminis rhizoma (Gramin. rhiz.) Ph. Hg. VIII. Graminis rhizomatis
Herniariae herba - Ph. Hg. VII. -
+ Hyoscyami folium - Ph. Hg. VII. Hyoscyami folii
Hyperici herba Hyperici herba (Hyperic. herb.) Ph. Hg. VIII. Hyperici herbae
Hyssopi herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Hyssopi herbae
+ Ipecacuanhae radix et rhizoma Ipecacuanhae radix (Ipec. rad.) Ph. Hg. VIII. Ipecacuanhae radicis
Jacaea herba Violae herba cum floris (Viol. herb. cum flor.) Ph. Hg. VIII. Violae herbae cum flore
Juniperi galbulus Juniperi pseudo-fructus (Junip. pseudo-fruct.) Ph. Hg. VIII. Juniperi pseudo-fructus
Juglandis folium Ph. Hg. VII. Juglandis folii
Lavandulae flos Lavandulae flos (Lavand. fl.) Ph. Hg. VIII. Lavandulae floris
Levistici radix Levistici radix (Levist. rad.) Ph. Hg. VIII. Levistici radicis
Lichen islandicus Lichen islandicus (Lichen island.) Ph. Hg. VIII. Lichenis islandici
Lini semen Lini semen (Lini sem.) Ph. Hg. VIII. Lini seminis
Lini seminis farina - Ph. Hg. VII. Lini seminis farinae
Liquiritiae rhizoma et radix Liquiritiae radix (Liquir. rad.) Ph. Hg. VIII. Liquiritiae radicis
Lupuli strobuli Lupuli flos (Lupuli fl.) Ph. Hg. VIII. Lupuli floris
Majorannae herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Majorannae herba
Malvae flos Malvae sylvestris flos (Malvae sylv. fl.) Ph. Hg. VIII. Malvae sylvestris floris
Malvae folium - Ph. Hg. VII. Malvae folii
Marrubii herba Marrubii herba (Marrub. herb.) Ph. Hg. VIII. Marrubii herbae
Maydis stigmata - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Maydis stigmatum -
Mel depuratum Mel Ph. Hg. VIII. Mellis
Meliloti herba Meliloti herba (Melilot. herb.) Ph. Hg. VIII. Meliloti herbae
Melissae folium Melissae folium (Meliss. fol.) Ph. Hg. VIII. Melissae folii
Menthae crispae folium - Ph. Hg. VII. Menthae crispae folii
Menthae piperitae folium Menthae piperitae folium (Menth. pip. fol.) Ph. Hg. VIII. Menthae piperitae folii
Ononidis radix Ononidis radix (Ononid. rad.) Ph. Hg. VIII. Ononidis radicis
Papaveris rhoeados flos Papaveris rhoeados flos (Papaver. rhoead. fl.) Ph. Hg. VIII. Papaveris rhoeados floris
Pix juniperi Ph. Hg. VII. Picis juniperi
Pix lithantracis - ÖAB 2000 Picis lithanthracis
Plantaginis folium Plantaginis lanceolatae folium (Plantag. lanc. fol.) Ph. Hg. VIII. Plantaginis lanceolatae folii
Primulae radix et rhizoma Primulae radix (Primul rad.) Ph. Hg. VIII. Primulae radicis
Pruni spinosae flos - DAC 2005 Pruni spinosae floris
Pulmonariae folium - DAB 2005 Pulmonariae folii
Quercus cortex Quercus cortex (Querc. cort.) Ph. Hg. VIII. Quercus corticis
Ratanhiae radix Ratanhiae radix (Ratanh. rad.) Ph. Hg. VIII. Ratanhiae radicis
Rhei rhizoma Rhei radix (Rhei rad.) Ph. Hg. VIII. Rhei radicis
Salviae folium Salviae officinalis folium (Salv. off. fol.) Ph. Hg. VIII. Salviae officinalis folii
Sambuci flos Sambuci flos (Samb. fl.) Ph. Hg. VIII. Sambuci floris
Saponariae albae radix - Ph. Hg. VII. -
Sennae folium Sennae folium (Sennae fol.) Ph. Hg. VIII. Sennae folii
Sennae fructus Sennae fructus angustifoliae (Senn.fruct. angustifol.), Sennae
fructus acutifoliae (Senn. fruct.acutifol.) 		Ph. Hg. VIII. Sennae fructus angustifoliae Sennae fructus a­cutifoliae
Serpylli herba Serpylli herba (Serpyl. herb.) Ph. Hg. VIII. Serpylli herbae
Sinapis albae semen - DAC 2005 Sinapis albae seminis
Sinapis nigrae semen - DAC 2005 Sinapis nigrae seminis
Stoechados flos - DAC 2005 Stoechados floris
+ Stramonii folium Stramonii folium (Stramon. fol.) Ph. Hg. VIII. Stramonii folii
+ Strychni semen - Ph. Hg. VII. -
Taraxaci radix - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Taraxaci radicis
Thymi vulgaris herba Thymi herba (Thymi herb.) Ph. Hg. VIII. Thymi herbae
Tiliae flos Tiliae flos (Tiliae fl.) Ph. Hg. VIII. Tiliae floris
Tragacantha Tragacantha (Tragacanth.) Ph. Hg. VIII. Tragacanthae
Trifolii fibrini folium Menyanthidis trifoliatae folium (Menyanth. trifol. fol.) Ph. Hg. VIII. Menyanthidis trifoliatae folii
Urticae folium Urticae folium (Urtic. fol.) Ph. Hg. VIII. Urticae folii
Uvae ursi folium Uvae ursi folium (Uvae ursi fol.) Ph. Hg. VIII. Uvae ursi folii
Valerianae rhizoma et radix Valerianae radix (Valer. rad.) Ph. Hg. VIII. Valerianae radicis
Veratri rhizoma et radix - Ph. Hg. VII. Veratri rhizomatis et radicis
Verbasci flos Verbasci flos (Verbasci fl.) Ph. Hg. VIII. Verbasci floris
Visci herba (Megfeleltethető a Visci albaestipes-nek) - DAB 1999 Visci herbae

GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK

Aluminium aceticum tartaricumsolutum - Ph. Hg. VII. Aluminii acetici tartarici soluti
Elixirium thymi compositum - Ph. Hg. VII. Elixirii thymi compositi
Extractum aloes siccum - Ph. Hg. VII. Extracti aloes sicci
+ Extractum belladonnae siccum Belladonnae folii extractum siccumnormatum (Bell. fol. extr. sicc.
norm.) 		Ph. Hg. VIII. Belladonnae folii extracti siccinormati
Extractum liquiritiae fluidum - Ph. Hg. VII. -
Extractum liquiritiae venale - Ph. Hg. VII. -
++ Extractum opii siccum - Ph. Hg. VII. -
Extractum strychni siccum - Ph. Hg. VII. -
Extractum valerianae siccum - OGYI-G-9-1987 -
Hydrogelum methylcellulosi - Ph. Hg. VII. -
Linimentum saponatum camphoratum - Ph. Hg. VII. -
Liquor formaldehydi saponatus - Ph. Hg. VII. -
Mucilago hydroxyaethylcellulosi - Ph. Hg. VII. Mucilaginis hydroxyaethylcellulosi
Mucilago methylcellulosi - Ph. Hg. VII. -
Oculentum hydrosum - Ph. Hg. VII. -
Oculentum simplex - Ph. Hg. VII. Oculenti simplicis
Pasta zinci oxydati - Ph. Hg. VII. -
Pasta zinci oxydati oleosa - Ph. Hg. VII. Pastae zinci oxydati oleosae
Pasta zinci oxydati salicylata - Ph. Hg. VII. Pastae zinci oxydati salicylatae
+ Phenolum liquefactum - Ph. Hg. VII. Phenoli liquefacti
Pulvis Caroli - Ph. Hg. VII. Pulveris Caroli
++ Pulvis opii - Ph. Hg. VII. -
+ Pulvis opii et ipecacuanhae - Ph. Hg. VII. -
Pulvis sennae compositus - Ph. Hg. VII -
Sapo stearini - Ph. Hg. VII. -
Sirupus aurantii - Ph. Hg. VII. Sirupi auranti
Sirupus laxans - Ph. Hg. VII. -
Sirupus liquiritiae - Ph. Hg. VII. -
Sirupus rubi ideae - MÉ 2-33/1/02 -
Sirupus simplex - Ph. Hg. VII. -
Solutio conservans - Ph. Hg. VII. Solutionis conservantis
Solutio iodi alcoholica - Ph. Hg. VII. -
Species altheae - Ph. Hg. VII. -
Species cholagoga - Ph. Hg. VII. -
Species laxans - Ph. Hg. VII. Speciei laxantis
Spiritus anisatus - Ph. Hg. VII. Spiritus anisati
Spiritus camphoratus - Ph. Hg. VII. -
Spiritus saponatus - Ph. Hg. VII. -
Tinctura amara - Ph. Hg. VII. Tincturae amarae
Tinctura arnicae Arnicae tinctura (Arnic. tinct.) Ph. Hg. VIII. Arnicae tincturae
Tinctura aromatica - Ph. Hg. VII. Tincturae aromaticae
Tinctura aurantii - Ph. Hg. VII. -
Tinctura aurantii pro sirupo - Ph. Hg. VII. Tincturae aurantii pro sirupo
+ Tinctura belladonnae Belladonnae folii tinctura normata(Belladon. fol. tinct. norm.) Ph. Hg. VIII. Figyelem! A Tinctura belladonnae(Ph. Hg. VII.) és a Belladonnae
folii tinctura normata (Ph. Hg.VIII.) összes alkaloid tartalma
jelentősen eltér egymástól, aPh. Hg. VIII.-ban szereplő készítmény
tartalma mintegy 20%-kalmagasabb a Ph. Hg. VII.-ben szereplő
készítménynél. Ezért akészítmény adagolása a következőképpen
változik: Legnagyobb egyszeri adagja: 0,80 g Legnagyobb napi
adagja: 2,40 g Szokásos egyszeri adagja: 160–400mg Szokásos napi
adagja: 0,50–1,20g 		Belladonnae folii tincturaenormatae
Tinctura benzoes - Ph. Hg. VII. -
Tinctura capsici - Ph. Hg. VII. -
Tinctura chamomillae - Ph. Hg. VII. -
Tinctura chinae composita - Ph. Hg. VII. -
Tinctura cinnamomi Cinnamomi corticis tinctura (Cinnam. cort. tinct.) Ph. Hg. VIII. Cinnamomi corticis tincturae
+ Tinctura ipecacuanhae Ipecacuanhae tinctura normata (Ipec. tinct. norm.) Ph. Hg. VIII. Ipecacuanhae tincturae normatae
++ Tinctura opii - Ph. Hg. VII. -
Tinctura ratanhiae Ratanhiae tinctura (Ratanh. tinct.) Ph. Hg. VIII. Ratanhiae tincturae
Tinctura salviae Salviae tinctura (Salv. tinct.) Ph. Hg. VIII. Salviae tincturae
Tinctura saponariae - Ph. Hg. VII. -
+ Tinctura strychni - Ph. Hg. VII. -
Tinctura thymi - Ph. Hg. VII. -
Tinctura valerianae aetherea - Ph. Hg. VII. -
Tinctura valerianae alcoholica - Ph. Hg. VII. -
+ Tinctura veratri - Ph. Hg. VII. -
Unguentum aluminii aceticitartarici - Ph. Hg. VII. Unguenti aluminii aceticitartarici
Unguentum argenti nitrici - Ph. Hg. VII. -
Unguentum emolliens - Ph. Hg. VII. Unguenti emollientis
Unguentum emulsificans anionicum - Ph. Hg. VII. Unguenti emulsificantis anionici
Unguentum emulsificans nonionicum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum glycerini - Ph. Hg. VII. -
Unguentum hydrophilicum anionicum - Ph. Hg. VII. Unguenti hydrophilici anionici
Unguentum hydrophilicum nonionicum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum hydrosum - Ph. Hg. VII. Unguenti hydrosi
Unguentum macrogoli - Ph. Hg. VII -
Unguentum oleosum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum paraffini - Ph. Hg. VII. -
Unguentum simplex - Ph. Hg. VII. Unguenti simplicis
Unguentum stearini - Ph. Hg. VII.
Unguentum zinci oxydati - Ph. Hg. VII. -
Vaselinum acidi borici - Ph. Hg. VII. Vaselini acidi borici

Gyógyszerrendelés, vényírás, vényjelentés a fogászatokon

A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésének és felírásának eddigi megszokott gyakorlatát az elmúlt időben a gyógyszer-gazdaságosság címén jó pár rendelet és törvény újraszabályozza. Mennyiben érint ez minket? Ezt próbálom meg összefoglalni:

3 részre osztható a téma:

1. Gyógyszerrendelés

A gyógyszerrendeléshez minősített számítógépes programot kell használni, amely "segít" az azonos hatóanyagú és egyenértékű gyógyszerek közül az aktuálisan legkedvezőbb árú gyógyszer kiválasztásában.
A minősített programok listája: http://ebf.hu/index.php?m=7.4
A havi egy-két receptet író fogorvosi kaszt túl kis hal ahhoz, hogy retorziótól tartson az ellenőrzés során, tehát ...

2.a Vényírás

A szoftvernek alkalmasnak kell lennie az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben foglaltak szerint 2009. július 1-jétől – többek között – az extra vonalkód képzésére és vényre nyomtatására, aminek a használata nem kötelező. Lásd az alábbi EÜM levelet az extra vonalkódról:

Nem vagyunk kötelesek használni vényírásra az extra vonalkódot generálni képes szoftvert, tehát bármilyen módon kitölthetjük a vényünket, akár kézírás, akár egyéb módon: gépírás :), saját szövegszerkesztett file-jaink, Tetfog ...

2.b Gyógyászati segédeszközök vényírása

Nem változott.

3. Vényjelentés (magánorvosi jelentés)

A nem OEP finanszírozott fogászatokra nézve kötelező a negyedévente beküldött jelentés.


Gyakran ismételt kérdések a magánorvosi jelentéssel kapcsolatban
1. Miért kell jelentést küldenem?
A jelentési kötelezettséget a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 22.§ (8)-(9) bekezdése írja elő.
2. Milyen rendszerességgel kell jelentést küldenem?
A jelentést negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-éig kell megküldeni floppyn vagy CD-n, kísérőjegyzékkel ellátva.
3. Hová kell küldenem a jelentést?
A jelentést a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) részére kell megküldeni.
4. Kinek kell jelentést küldenie?
Az Ebtv. terminológiája szerint a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának van jelentési kötelezettsége. Ez alapján magánorvosnak minősül a hagyományosan magánorvosinak nevezett praxisokon túl minden olyan tevékenység, melyet nem finanszíroz az OEP, (pl. a foglalkozás egészségügyi praxisok), valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, központi költségvetésből normatív hozzájárulásban részesülő, bentlakásos szociális intézményben foglalkoztatott orvos is.
5. Miről kell jelentést küldenem?
Az Ebtv. rendelkezései szerint a támogatással történt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelés esetén kell jelentést készítenie, tehát az Ön által felírt, nem támogatott készítmények vonatkozásában nem áll fenn jelentési kötelezettség.
6. Milyen szankcióra számíthatok, ha nem teszek eleget a jelentési kötelezettségemnek?
A jelentés elmaradása esetén a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) felszólítja Önt, hogy tegyen eleget a jogszabályban előírt jelentési kötelezettségének.
7. Milyen szankcióra számíthatok, ha a felszólítás ellenére sem teszek eleget a jelentési kötelezettségemnek?
Amennyiben Ön a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) felszólítása ellenére sem tesz eleget jelentési kötelezettségének, magánorvosi vényírási szerződése felmondásra kerül, a vényírási joga pedig megszűnik. Ez azt jelenti, hogy nem tud majd támogatással gyógyszert rendelni a nem finanszírozott szolgáltatáshoz kapcsolódóan.
8. Milyen szankcióra számíthatok, ha hibás jelentést küldök el?
Amennyiben a beküldött jelentésben súlyos adathibára derül fény, a területileg illetékes megyei egészbiztosítási pénztár (MEP) felszólítja Önt, hogy javítsa a hibát, és ismételten tegyen eleget a jogszabályban előírt jelentési kötelezettségének. Amennyiben a jelentésben talált hiba nem érinti súlyosan az azok felhasználásával készített elemzéseket és előkészített ellenőrzéseket, a területileg illetékes megyei egészbiztosítási pénztár (MEP) tájékoztatja Önt a hibáról, hogy a következő időszakban hibátlan jelentés tudjon előállítani.
9. Több munkahelyen is dolgozom, hogyan kell jelentem?
Ha a vényírási jogosultság több nem finanszírozott szolgáltatóhoz is köthető, akkor mindegyik munkahelyről külön-külön kell jelentést küldeni a különböző nem finanszírozott szolgáltatók ágazati azonosító kódjainak megfelelően.
10. Milyen programmal tudok eleget tenni a jelentési kötelezettségemnek?
A jelentés bármilyen programmal elkészíthető, mely képes az OEP honlapján közölt – a jogszabályban előírt adattartalomnak megfelelő – rekordképet tükröző jelentés elkészítésére.
Az OEP ingyenes jelentőprogramot bocsát azon orvosok rendelkezésre, akik nem kívánják térítés ellenében beszerezni a piacon elérhető számos program egyikét sem. Az ingyenes program az OEP honlapjáról a Szakmai Kezdőlap/Gyógyszer/Magánorvosi Jelentőprogram útvonalon, vagy az alábbi linken érhető el:
http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/40770CF540B5F361E040A8C0CB32016E
Felhívjuk a figyelmét, hogy a program használata nem kötelező.
11. Használhatom-e a jelentés elkészítéséhez azt a vényíró programot, mely korábban a GYOGYINFOK honlapján volt elérhető?
Az OEP az orvosok számára átmenetileg térítésmentesen elérhetővé tett egy jelentőprogramot, hogy abban az időszakban is lehetséges legyen a jelentéseket elkészíteni, ameddig saját fejlesztésű jelentőszoftverünk elkészül. A korábban elérhetővé tett programot térítésmentesen az OEP nem tudja biztosítani, így ennek használata nem ajánlott. Az OEP honlapjáról letölthető ingyenes program alkalmas a korábban rögzített betegadatok átemelésére. Az importálás menetének részletes leírása megtalálható a felhasználói kézikönyvben.
12. Magánorvosként kell-e a beteg jogviszonyát ellenőriznem a finanszírozott szolgáltatókhoz hasonlóan?
Nem, a jogviszony ellenőrzése a hatályos jogszabályok értelmében kizárólag a finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltatóknak kötelező.
13. Nem rendeltem támogatással sem gyógyszert, sem gyógyászati segédeszközt, ilyenkor is kell jelentést küldenem?
Igen, azonban elegendő, ha csak a kísérőjegyzéket (melyen „0” jelentett rekord szerepel) küldi meg az illetékes MEP-nek, akik a kísérőjegyzék alapján rögzítik a „nullás jelentés” tényét. A kísérőjegyzék mintája letölthető az OEP honlapjáról.
A „nullás jelentés” kísérőjegyzéke a minta alapján szoftver nélkül, kézzel is kitölthető.
14. Mi történik, ha egyáltalán nem rendeltem támogatással sem gyógyszert, sem gyógyászati segédeszközt az adott időszakban, és nem küldök „nullás jelentést” sem?
Ha nem finanszírozott szolgáltatóként kötött az OEP-pel vényírási szerződést, és egyáltalán nem küld jelentést (kísérőjegyzéket), az a jelentési kötelezettség elmulasztásának minősül abban az esetben is, ha nem rendelt támogatással termékeket. Ilyenkor a 6. és 7. pontban leírtak történnek.

Közgyógyellátott részére gyógyszer felírása

Most szembesültem először azzal a problémával, hogy amikor közgyógyellátott részére akartam gyógyszert (antibiotikumot) felírni és emiatt a patikában érdeklődtem az árakról, akkor ott közölték, hogy csak a háziorvosa írhatja azt fel.

Utána néztem az OEP honlapján:

Gyógyszer támogatás a közgyógyellátás keretében

2006. július 1-jével a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer ellátás jelentősen megváltozott. A legjelentősebb változás a gyógyszerkeret bevezetése, és ezzel egyidejűleg a közgyógy-gyógyszerlista megszüntetése.
A közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa a páciense krónikus betegségeiről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról, a szakorvos által rendelhető gyógyszerek figyelembe vételével igazolást állít ki. A háziorvos igazolása alapján az egészségbiztosító a beteg egyéni szükségleteire alapozva egyéni gyógyszerkeretet határoz meg.

Közgyógyellátás jogcímen a következő orvosok rendelhetnek gyógyszert:
* a háziorvos,
* azon gyógyszerek esetében, amelyeket csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
* sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
* a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
* a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban.
--------------------------------
Szerintem a felsorolásból az utolsó Ránk is illik.

MOJ jelentés megszűnése

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
1139 BUDAPEST, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel: 288-5100, Fax: 288-5270
Hiv. szám:
Tárgy: MOJ jelentés megszűnése

Ügyint.: Dr. Faradzs-zade Magdolna
288-5274
Melléklet:

Tisztelt Doktor Úr / Nő!

Tájékoztatom, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 126.§ (7) bekezdés k) pontja 2010. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 79/A. § (3) bekezdését, mely a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelése esetére meghatározott adattartalmú jelentési kötelezettséget írt elő.
A hatályos vényírási szerződések 11. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy a szerződés megkötését követően hatályba lépő vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit -a szerződés írásbeli módosítása nélkül is - magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ezen pont, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása alapján a jelentési kötelezettség megszűnése miatt nincs szükség az Önnel korábban megkötésre került és jelenleg is hatályos vényírási szerződés alakszerű módosítására.
Eddigi adatszolgáltatási együttműködését megköszönve, egyben a fent leírtak értelmében tájékoztatom, hogy a korábban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége megszűnt.
Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy továbbra is fennmaradt a hatályos jogszabályilag előírt nyilvántartás vezetésének kötelezettsége a tb. támogatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelése esetén, melyet az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrizhet.
További munkájához jó egészséget kívánok.

Budapest, 2010. január 28.

Tisztelettel:
Dr. Országh Attila s.k.
egészségügyi igazgatóhelyettes

Méltányossági vények

FŐVÁROSI ÉS PEST MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁSI OSZTÁLY
1139 Budapest, Teve u. 1/a-c Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel:288-5284
Fax:288-5283
Ikt.szám:66234-57-835/2/2008. Hiv.szám: -
Tárgy: Méltányossági vények
Ügyintéző: -
Valamennyi Háziorvosi és Fogorvosi Szolgáltató részére
Tisztelt Finanszírozott Egészségügyi Szolgáltató!
Mellékletként küldöm az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának a méltányossági kérelmekhez csatolandó vényeknél a továbbiakban használandó jogcím jelölésekre vonatkozó tájékoztató levelét.
A fentiekkel kapcsolatban felmerült kérdés esetén, a 288-5267-es telefonszámon hívható az Orvosszakmai Ellenőrzési Főosztály.
Budapest, 2008. március 31.
Tisztelettel:
Dr. Országh Attila
egészségügyi igazgatóhelyettes

CsatolmányMéret
meltanyossagbol_kert_gyogyszerek_tamogatasi_elveirol.pdf116.77 KB
meltanyossagi_venyek_jogcimei.pdf178.82 KB

Nyilatkozat gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban

Háziorvos kollegám a következő nyilatkozatot iratja alá a betegekkel, ha drágább gyógyszert ír fel:

Nyilatkozat

A beteg ezen nyilatkozat aláírásával igazolja, hogy a - fent jelzett napon, a fent megjelölt orvos által - számára rendelt gyógyszeres kezeléssel, gyógyászati segédeszköz-ellátással kapcsolatban érthető, részletes tájékoztatást kapott, mely kiterjedt ezen kezelések és ellátások alternatíváira, a lehetséges helyettesítő készítmények várható költségeire is. A beteg ezen tájékoztatás figyelembevételével döntötte el, hogy ragaszkodik a választott készítményekhez, s a therápiás költségekből adódó különbözetet személyesen vállalja, s ezt aláírásával is jelzi.

..................................
aláírás
-------------------------------------------------
Egy másik

Javaslat a terápia változatlanságára.
A jelenleg beállított győgyszeres terápia sikeres volt,a beteg állapota ezzel egyensúlyban van. A beteg a terápiás költségekből fakadó különbözetet személyesen vállalja és ezt aláírásával is jelzi. A gyógyszer átállítása kockázatát nem vállalja.

........................
aláírás

ORKA - Orvosi Receptkitöltő Alkalmazás

A gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 2008. január 1. óta hatályos 53/2007. (XII. 7.) egészségügyi miniszteri rendelet értelmében 2008. július 1-jétől társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt – bizonyos speciális eseteket kivéve – kizárólag minősített számítógépes program alkalmazásával lehet rendelni. A számítógépes programok minősítését az Egészségbiztosítási Felügyelet végzi, a minősített programok listája megtalálható az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. (http://www.ebf.hu/index.php?m=7.4)
Ahhoz, hogy minden orvos eleget tudjon tenni a jogszabály előírásainak, az OEP saját minősített programot fejlesztett, amely 'Orvosi ReceptKitöltő Alkalmazás' (ORKA) néven ingyenesen letölthető.

Az OEP saját minősített programja: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,16868899&_dad=portal&_schema=PO...
Telepítési Útmutató: http://fogaszatiportal.hu/files/orka_telepitesi_utmutato.pdf
Felhasználói kézikönyv: http://fogaszatiportal.hu/files/orka_felhasznaloi_kezikonyv_v1.0.pdf
Az ORKA fóruma: http://fogaszatiportal.hu/forum/oep/gyogyszer/orka-foruma

ORKA hírlevelek

Az Orka program hírlevelei

ORKA hírlevél 2008.11.28.

Tisztelt Felhasználó!

Nagy örömünkre szolgál, hogy letöltötte az OEP ORKA programját, és feliratkozott az ORKA program hírlevelére. Fejlesztőcsapatunk folyamatosan dolgozik azon, hogy a program mennél jobban tudja szolgálni az Ön munkáját.
A közelmúlt legfontosabb fejlesztési eseménye volt, hogy az OEP által publikált gyógyszertörzs (a PUPHA adatbázis) kiegészült a nem támogatott gyógyszerekkel is. Ez együttjárt az adatbázis-szerkezet átalakításával is, aminek következtében a 2008. december elsejétől hatályba lépő PUPHA adatbázist az ORKA program jelenlegi verzió nem tudja beolvasni. Hamarosan letölthetővé tesszük az ORKA program új verzióját, ami kezelni tudja majd az adatbázis-szerkezetet, és a program segítségével társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszereket is tud majd rendelni. Addig kérjük, hogy a 2008. november elsejével hatályba lépett gyógyszertörzset használja.
Az ORKA program új verziójának honlapra kerüléséről email-ben tájékoztatni fogjuk.

A programmal kapcsolatos észrevételeit, a fejlesztéssel kapcsolatos javaslatait várjuk az orka@oep.hu email-címre.

Tisztelettel:
Dr. Molnár Márk Péter
főosztályvezető
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Gyógyszerügyi Főosztály

ORKA hírlevél 2008.12.31.

Tisztelt ORKA Felhasználó!
A lakosság biztonságos és költséghatékony gyógyszerellátása az egészségpolitika egyik fontos célkitűzése, közös érdekünk, hogy a betegek a megfelelő gyógyszerekhez a megfelelő áron jussanak hozzá. A gyógyszerek ára alapvetően a piaci viszonyokon alapul, a piaci viszonyokat pedig az egészségpolitika, az orvosok gyógyszerfelírási szokásai valamint a betegek gyógyszerkiváltásai határozzák meg.
Az orvos, miközben a beteg gyógyulását tartja szem előtt, nem feltétlenül van annak tudatában, hogy gyógyító munkája közvetve hatással van a gyógyszerek árára is, éppen ezért született a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló 17/2007. (II. 13.) Kormányrendelet. Az értékelési rendszer új szabályairól részletesen olvashatnak az OEP szakmai internetes oldalának „Ösztönzőrendszer” című régiójában, melyet a http://www.oep.hu/gyogyszer címen érnek el.
Az ösztönzőrendszer változásaival összefüggően a gyógyszerrendelés során kötelezően alkalmazandó minősített szoftverekről szóló 53/2007. (XII. 2.) EüM rendelet 2009. január elsejétől életbelépő módosításai az orvosok munkáját hivatottak megkönnyíteni azáltal, hogy a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló kormányrendeletben foglalt célkitűzések teljesítéséhez szükséges információkat az alkalmazott minősített programoknak kötelezően tartalmazniuk kell.
Az orvosok minőségi és hatékony gyógyszerrendelése az általános (normatív) jogcímen történő gyógyszerrendelés esetén, négy nagy terápiás területen (gyomorbántalmak [GERD], magas vérnyomás, vérzsír-eltérések és cukorbetegségek [orális antidiabetikumok]) kerül értékelésre minden naptári negyedév végét követően.
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése alá eső gyógyszerek célértéktől való eltérését (hogy alá vagy fölé esik-e az adott gyógyszer) a vényíró szoftverekben jelezni kell.
Örömmel tájékoztatom, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthető az ORKA program új verziója, amely megfelel a megváltozott jogszabályi környezetnek. Az ORKA program új verziója a 2009. január elsejével hatályos gyógyszertörzs betöltése után alkalmas lesz a nem támogatott gyógyszerek rendelésére is, és dolgozunk a magisztrális vényírás megkönnyítésén is.

Kérem, hogy az új verzióval frissítse a gépére feltelepített programot. Az új verzió telepítésével a programban korábban rögzített adatok nem vesznek el, azt a frissítést követően a korábbi pecsétszámával, kilencjegyű azonosítójával (ágazati azonosító) és jelszavával tudja használni.
Az ORKA programot az alábbi oldalról, a „Telepítőkészlet letöltése” linkre kattintva tudja letölteni:
www.oep.hu/orka

A programmal illetve annak fejlesztésével kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit és javaslatait továbbra is várjuk az orka@oep.hu email-címen.

Sikerekben gazdag gyógyító munkát és boldog új esztendőt kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Dr. Molnár Márk Péter
főosztályvezető
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Gyógyszerügyi Főosztály

ORKA hírlevél 2009.03.25.

Tisztelt Felhasználóink,

kérjük, hogy a 2009. I. negyedéves magánorvosi jelentés (MOJ) elkészítése előtt az OEP honlap www.oep.hu/orka címen található 1.1.5 verziójú programmal frissítsék a jelenlegi 1.1.4 verziójú ORKA programot.
Az 1.1.5-ös verzióra való átállás legkorábban 2009. április 1-től lehetséges, az új verzió 2009. március 31-én kerül ki az OEP honlapjára.
Az 1.1.5 verziójú program letöltésekor és telepítésekor már a 2009. április 1-től érvényes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázis települ, így a 2009. április elején aktuális gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adatbázis frissítést sem kell elvégezniük. Természetesen a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adatbázis frissítése 2009. május 1-én és az azt követő hónapok első napján mindig elvégzendő.

Röviden a frissítő program telepítéséről:
A program telepítése a szokásos módon történik. A honlapon található frissítő program egy tömörített állomány (.zip). Ezt bármely tömörítő program segítségével ki kell csomagolni, és az így kapott ORKA_install.exe programot kell elindítani.

Fontos, hogy a program új verzióját arra a helyre telepítsék (a helyét a Célmappa mezőben adhatják meg a Tallóz gombbal) ahol a jelenlegi 1.1.4-es ORKA alkalmazás is van. Ennek helye alapesetben (ahogy a képen is látszik) a C:\Program Files\MOJ könyvtár.

Ismételten felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat és új funkciókat sem.

Együttműködésüket köszönjük,
Országos Egészségbiztosítási Pénztár

ORKA hírlevél 2009.04.01.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Ismételten kérjük, hogy a 2009. I. negyedéves magánorvosi jelentés (MOJ) elkészítése előtt a www.oep.hu/orka címen található 1.1.5 verziójú programmal frissítsék a jelenlegi 1.1.4 verziójú ORKA programot.

Az új 1.1.5-ös verzió a mai napon kikerült az OEP honlapjára.

Röviden az új program telepítéséről:
A program telepítése a szokásos módon történik. A honlapon található frissítő program egy tömörített állomány (.zip). Ezt bármely tömörítő program segítségével ki kell csomagolni, és az így kapott ORKA_install_1.1.5.exe programot kell elindítani.

Fontos, hogy a program új verzióját arra a helyre telepítsék (a helyét a Célmappa mezőben adhatják meg a Tallóz gombbal), ahol a jelenlegi 1.1.4-es ORKA alkalmazás is van. Ennek helye alapesetben a C:\Program Files\MOJ könyvtár.

Az új verzió telepítése abban az esetben, ha az azt megelőző, 1.1.4-es verzióra telepítik, másodpercek alatt megtörténik.

Az előző hírlevélben szereplő információtól eltérően, a 2009. április 1-től hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz törzset az új programverzió telepítése előtt vagy után kézzel szükséges frissíteni.

Ismételten felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat és új funkciókat sem.

Az ezekről a verziókról az ORKA 1.1.5-ös verziójára való átálláshoz részletes leírást olvashatnak a www.oep.hu/orka címen található Felhasználói útmutató 1.1.5-ben. Kérjük, hogy a vonatkozó fejezetek segítségével végezzék el az új verzióra történő átállást.

Együttműködésüket köszönjük,

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

ORKA hírlevél 2009.06.03.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy az ORKA vényíró program június második felében publikálásra kerülő frissített verziója új funkcióként tartalmazza majd többek között az új vényre való nyomtatás lehetőségét, továbbá képes lesz extra vonalkód képzésére és elhelyezésére mind a régi, mind az új típusú vényeken.

Kérjük azokat az ORKA felhasználókat, akik az 1.1.5-ös verziónál régebbi verziókat használnak (ide tartozik az ún. OEP vényíró program, valamint a MOJ program is) hogy az új, 2.0-ás verzió megjelenéséig frissítsék az ORKA programot 1.1.5-ös verzióra. A 2.0-ás ORKA programra való átállást csak az 1.1.5-ös verzióról tudjuk megfelelően kitesztelni, így csak ebben az esetben vállaljuk a hibamentességet a verziók közötti váltáskor.

Az 1.1.5-ös verzió a www.oep.hu/orka webcímről tölthető le.

Esetleges további kérdéseiket az orka@oep.hu e-mail címre küldhetik.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.07.20.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy ismételten frissült az OEP honlapjáról a www.oep.hu/orka webcímről letölthető ORKA vényíró program (v.2.0.6).

Továbbá felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP már nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat, az extra vonalkód képzést és nyomtatást, a könnyített gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz frissítés lehetőségét, a szakorvosi javaslat nyomtatást és a vényírás jogszabályoknak való megfelelőségét támogató funkciót sem.

Az ezekről a verziókról az ORKA 2.0.6-os verziójára való átálláshoz részletes leírást olvashatnak a www.oep.hu/orka címen található Felhasználói útmutató 2.0.x-ben. Kérjük, hogy a vonatkozó fejezetek segítségével végezzék el az új verzióra történő átállást.

Kérjük azon felhasználóinkat is, akik már letöltötték a 2.0.x-es ORKA verziók valamelyikét, frissítsék a programot a 2.0.6-os verziójúra.

Együttműködésüket köszönjük,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.09.01.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Kérjük, hogy azok a Felhasználók, akik a mai napon már frissítették az ORKA gyógyszeradatbázisát a szeptemberi törzzsel, a frissítést ismételjék meg (mind az internetről, mind pedig a letölthető állománnyal történt frissítés esetén).
Az újbóli frissítés elmulasztása esetén egyes gyógyszerek felírását nem engedélyezi a program emelt vagy kiemelt jogcímen történő, eü. ponthoz kötött felírás esetén.
Az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük.

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.09.30.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Kérjük, hogy az októberi, 2009. október 1-től hatályos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz törzs (PUPHA) frissítéséhez feltétlenül frissítsék az ORKA 2.0.6-os verziót az ORKA 2.0.7-es verzióra, mivel az októberi állományban olyan adatbázis struktúra módosulás történt, amelyet az ORKA 2.0.6 nem képes kezelni. Az októberi PUPHA törzs frissítéseket 2009. október 1-én 0 órától végezhetik.

Az ORKA vényíró program verzió frissítése a szokásos módon, az ORKA_2.0.7_install.zip állomány OEP honlapról való letöltésével történik ( http://www.oep.hu/orka ). A zip állományt ki kell tömöríteni, majd az így kapott ORKA_2.0.7_install.exe állományt kell elindítani.

Az a felhasználó, akinek a gépén már megtalálható a 2.0.6-os verzió, telepítéskor válassza a meglévő alkalmazás frissítése opciót. Fontos, hogy a telepítés könyvtára mezőben mindig az az elérési út és könyvtár (mappa) legyen megadva, ahol maga a programfájl, azaz az ORKA.exe található.

A 2.0.7-es verzió fontos új funkciót tartalmaz. A jövőben abban az esetben, ha az a számítógép, amelyen az ORKA program fut, internethez van csatlakoztatva, az ORKA automatikusan képes saját maga újabb és újabb verziójának frissítésére. Így a fent leírt műveletet a jövőben már nem kell elvégezni. Az ORKA képes arra, hogy figyeljen egy online webtárhelyet, és jelezze a felhasználó felé, ha ott egy újabb ORKA verzió vált elérhetővé. Ennek feltétele, hogy a Törzsadatok / Beállítások menüpont Beállítások fülén a megfelelő jelölő négyzet be legyen állítva (a funkció nagyban hasonló az ugyanitt beállítható PUPHA törzs figyeléshez és automatikus frissítéshez).

Azok a felhasználók, akiknek az ORKA programot futtató számítógépe nincs internethez csatlakoztatva, a szokásos módon, a telepítő állomány (install.zip, illetve install.exe) letöltésével és elindításával tudják majd a továbbiakban is frissíteni az ORKA alkalmazást.

A 2.0.7-es verzió segítségével az októberi PUPHA törzs frissítése a szokásos módon zajlik.

Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 2.0.7-es ORKA verzió nem képes még magisztrális vények, valamint többkomponensű gyógyászati segédeszközök egy vényre történő felírására, ez a funkció a hamarosan megjelenő 2.1.0-ás verzióban jelenik majd meg.

Együttműködésüket köszönjük,
OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.07.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Megjelent az ORKA új, 2.1.0-ás verziója.

Akik az ORKA vényíró program 2.0.7-es verziójával rendelkeznek, a programot futtató számítógép internethez van csatlakoztatva és a Törzsadatok / Beállítások menüpont Beállítások fülén bejelölték az „Új ORKA verzió keresése az interneten a program indulásakor” négyzetet, a program automatikusan felajánlja az új verzió telepítését, tehát nem kell kézzel telepíteniük.

Azok a felhasználók, akik a 2.0.7-es verziónál korábbi verzióról frissítenek vagy akiknek a számítógépe nincs internethez csatlakoztatva, illetve valamely okból kézzel szeretnék elvégezni a frissítést, a szokásos módon, a www.oep.hu/orka weboldalról letöltve a telepítőt végezhetik el a frissítést. Ilyenkor az ORKA vényíró program verzió frissítése a szokásos módon, az ORKA_2.1.0_install.zip állomány OEP honlapról való letöltésével történik. A zip állományt ki kell tömöríteni, majd az így kapott ORKA_2.1.0_install.exe állományt kell elindítani.

Új telepítéskor ugyanígy kell eljárni.

A 2.1.0-ás verzió újdonságai:

- magisztrális vényírás, igény esetén sablonok segítségével
- több gyógyászati segédeszköz egy vényre való felírhatósága több komponens esetén
- egyéb számos apróbb kiegészítés, hibajavítás

A 2.1.0-ás verzióhoz tartozó új Telepítési és Felhasználói útmutató 2010. január 8-án kerül publikálásra a www.oep.hu/orka weboldalon.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.12.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Felhívjuk figyelmüket, hogy azoknak a felhasználóknak, akik az elmúlt napokban frissítettek a 2.1.0-ás verzióra, a mai napon kiadott új verziót, a 2.1.1-est nem szükséges letölteniük, csak abban az esetben, ha betegadat importálási műveletet végeznek, azaz a korábbi vényíró szoftverből, az ún. OEP_vényíróból szeretnék áttölteni a betegadatokat az ORKÁ-ba. Ezen utóbbi funkció a 2.1.0-ás verzióban hibás, a hibát a 2.1.1 verzióban javítottuk.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.13.

Értesítjük tisztelt ORKA Felhasználóinkat, hogy jogszabályi változások értelmében

  • a magánorvosi jelentési kötelezettség a magánorvosok részére 2010. január 1-i hatállyal megszűnt,
  • a vényre kizárólag a páciensek születési évét lehet ráírni, illetve nyomtatni (az ORKA új páciens felvételekor a teljes dátumot kéri, de a vényre már csak az évet teszi rá),
  • nem támogatott készítmény felírásánál nem kötelező a BNO kód, illetve BNO név mezők kitöltése az ORKA programban.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.29.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

2010. február 1-én új ORKA verzió (2.2.0-ás) kerül kiadásra.

Figyelem!

A februári gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz törzs (PUPHA) már csak ezzel az új programverzióval működik. Ennek használatához tehát először az ORKA programot kell frissíteni, és csak utána a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázist.

Ha egy felhasználó valamilyen ok miatt nem akarja vagy nem tudja frissíteni az ORKA programot, addig, amíg erre nincs lehetősége, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz adatbázist se frissítse, átmenetileg használja a januári törzset.

Összefoglalásképpen:

A korábbi verziójú ORKA (2.1.0, 2.1.1) a januári PUPHA törzzsel, az új ORKA (2.2.0) a februári PUPHA törzzsel működik megfelelően.

Az új ORKA verzió főbb újdonságai:

  • a felírási jogosultság ellenőrzése még szofisztikáltabb módon valósul meg
  • a vényazonosító megadása a továbbiakban nem kötelező (erre a magánorvosi jelentések miatt volt eddig szükség)
  • minden beteghez kötelező a lakcím megadása (kötelező vényadat)
  • a szolgáltatóról megadandó saját adatok (nyilatkozatok) változtak, kérjük ellenőrizze, hogy a megfelelő adatok szerepelnek-e a Törzsadatok / Szolgáltató menüpontban

Korábbi változás, de nagyon sokan fordultak hozzánk egyéni megkereséssel, hibának vélve a jogszabályi változást lekövető funkciót:

  • a vényre a beteg születési ideje helyett már csak a születési éve kerülhet rá

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.02.26.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

2010. február 26-án új ORKA verzió került kiadásra (v. 2.2.1).

Az új verzióban javult a magisztrális vényfelírás, továbbá pontosodott a szakvizsgától és munkahelytől függő emelt és kiemelt jogcímű felírások ellenőrzése.

Felhívjuk tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy új, jelentősen bővített Felhasználói útmutatót tettünk elérhetővé a szokásos linken, mely többek között a magisztrális vényfelírás leírását is tartalmazza: Felhasználói útmutató 2.2.x-es verzió

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.03.03.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Több megkeresést kaptunk azzal kapcsolatban, miszerint magánrendelésen dolgozó orvosok nem jelölik be az ORKA Felhasználói űrlapján (Törzsadatok / Szolgáltató menüpont) a Nyilatkozatok között a „Járóbeteg szakrendelésen dolgozom” opciót és ezáltal nem tudnak felírni olyan gyógyszert emelt vagy kiemelt jogcímen, amelynek felírására jogosultak lennének.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ez a kitétel független attól, hogy az adott szakrendelés közfinanszírozott-e vagy magánfinanszírozású. Amennyiben az adott rendelés rendelkezik ÁNTSZ működési engedéllyel járóbetegek ellátására az adott szakmában, az a finanszírozási forrásától függetlenül járóbeteg szakrendelésnek minősül.

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.03.22. Segédlet a magisztrálisvényekfelírásához

Tisztelt ORKA Felhasználók!

A magisztrális vények felírásához segítségül csatoltan küldjük a PUPHA-ban szereplő alapanyagok és a FoNo-s készítmények listáját. Az ORKA-ban magisztrális vényhez összetevőt csak a PUPHA gyógyszeradatbázisban szereplő néven lehet felírni. Annak érdekében, hogy a PUPHA-ban szereplő nevet könnyebben megtalálják, kérjük, használják a csatolt lista szerinti elnevezéseket a kereséshez. Az ORKA-val felírt magisztrális készítményeket egyelőre a latin nyelv szabályaitól eltérően csak alanyesetben, azaz az adatbázisban szereplő néven tudják szerepeltetni.

Figyelmükbe ajánljuk még az alábbi linken található, az OGYI által közzétett listát, amely az alapanyagok Ph. Hg. VII. szerinti elnevezéseinek Ph. Hg. VIII. szerinti megfeleltetéseit tartalmazza. http://www.ogyi.hu/dynamic/2_2009_mag_kozlemeny.doc

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.05.25. - új ORKA verzió (2.2.2)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. május 25-én új ORKA verzió (2.2.2) került kiadásra.

Az új verzióban új funkcióként megjelent a külső programmal történő kommunikáció, amely lehetővé teszi gyógyszeradatok vényíráshoz szükséges átadását az ORKA részére. Bővebb leírást a Felhasználói útmutató 12. pontjában olvashatnak.

Fontos! Az ORKA csak az arra felkészített programokkal képes kommunikációra! Arról, hogy az egyes szoftverek alkalmasak-e az ORKA-val történő adatcserére a programok készítőjénél érdeklődhetnek.

A jelenlegi verzióban javítottuk a latin számok szöveges feltüntetését, a bontott dobozos készítmények felírását és a magisztrális felírással, illetve magisztrális sablonnal kapcsolatban jelzett hibákat. A PUPHA gyógyszer- és gyógyászati segédeszköztörzs frissítésnél módosítottuk az ellenőrzést, így az ORKA minden esetben figyelmeztet, ha a frissítés nem teljes körű.

Üdvözlettel,

OEP - Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.07.26. - új ORKA verzió (3.0.0)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. július 26-án új ORKA verzió (3.0.0) kerül kiadásra.

Az új verzióban a szakvizsgák ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelően, a PUPHA törzsben szereplő adatok alapján történik. Amennyiben az Ön által, az ORKA felületén megadott szakvizsgák és a nyilvántartásban szereplő adatok különböznek, kérjük, az EEKH-nál rendezze szakvizsgái nyilvántartását.

Új funkcióként megjelent a betegellátás dokumentálását szolgáló modul, melynek leírását a Felhasználói útmutató 11. pontjában találják. További újítások: az ellátás dokumentációját tartalmazó Ambuláns lap nyomtatása, ORKA betegadatainak exportálása és importálása, pácienskereső és betegkarton módosítása, rendszeresen szedett készítmények kategorizálása, némileg módosított felhasználói felület.

Fontos! Az új ORKA verzió helyes működése érdekében a telepítés/frissítés után mindenképpen végezzék el a Gyógyszeradatbázis frissítését is a Törzsadatok, Termékadatok menüpontban!

Kérjük, tanulmányozzák át a Felhasználói útmutatót!

Üdvözlettel,
OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.07.30. - új ORKA verzió (3.0.1)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. július 30-án új ORKA verzió került kiadásra.

Az új 3.0.1-es ORKA verzióban az emelt és kiemelt jogcímen történő felíráshoz szükséges munkahelyre vonatkozó adatoknál a Menopausa és osteoporosis, valamint a Diabetológiai szakrendelés munkahelyek is megadhatóak. A visszamenőleges vényrögzítés időkorlátja három hónapra módosult.

A frissítés után, kérjük, ellenőrizzék le a Törzsadatok, Szolgáltató menüpontban, a Nyilatkozatok és a Szakvizsga blokkokban megadott adataikat!

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.09.29. - új ORKA verzió (3.0.3)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. szeptember 28-án új ORKA verzió (3.0.3) került kiadásra. Az új verzióban a felhasználói visszajelzések alapján javítottuk az ORKA-TETFOG lakcím-átadással, valamint a régi vények nyomtatásával kapcsolatban jelzett hibákat, valamint növeltük az Ellátás lap Panasz, Státusz és Terápia mezőinek méretét. Az Ambuláns lap alapbeállítások esetén egy példányban kerül nyomtatásra, az egyes mezők megjelenítési problémái is javításra kerültek. A GYSE felületen az Utasítás mezőben rögzíthetik a vényhez kapcsolódó megjegyzéseket, a keresőben többletinformációként megjelenik az ISO megnevezés is.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2011.01.24.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2011. január 24-én új ORKA verzió (3.1.0) került kiadásra.

Az új verzióban az ORKA külső vényíró modulként történő meghívását fejlesztettük tovább. A 3.1.0-ás verzióban a gyógyszeradatok átadásán kívül lehetőség van páciensadatok átadására, illetve a vényadatok exportálására is. A külső programmal a kommunikáció csak az arra felkészített szoftverekkel lehetséges. Bővebb információért az orka@oep.hu e-mail címen érdeklődhetnek.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

Tájékoztató a vényellátás április 1-jétől várható változásairól

Forrás: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/SZAKMA/OEPHUSZAK_EUSZOLG/GYOGYSZE...

2009. április 1-jétől megváltozik az orvosi vényellátás rendszere, illetve a vények képe. A korábbi időszakok tapasztalataira építve hatékonyabbá, egyszerűbbé és az orvosok számára kényelmesebbé tesszük a vényrendelési és -kiszállítási folyamatokat, aminek hatására a jövőben gyorsabban és biztonságosabban fognak eljutni Önhöz a megrendelt vényei.
Jelen tájékoztatóval az a célunk, hogy Ön is időben információt kapjon a lentebb részletesen kifejtett változásokról, fel tudjon készülni azokra, és az új rendszerre való átállás az Ön számára is zökkenőmentesen történjen meg.
A legfontosabb változások a következők:
− 2009. április 1-jétől kezdődően a megrendelt vényekért Önnek nem kell fizetnie, az OEP a jövőben átvállalja a postázási költségeket.
− A kézbesítési cím megválasztását a jövőben némiképp korlátozzuk. Főszabályként minden orvos a vényén szereplő címére kérheti a megrendelt vényeket, akkor azonban, ha egyszerre több finanszírozott szolgáltatónál is alkalmazásban van, megválaszthatja, hogy melyik szolgáltató címére kéri azokat. Finanszírozott szolgáltatóhoz kapcsolódó vényeket csak finanszírozott intézménybe lehet kézbesíteni, viszont a magánrendelésre szóló, illetve a pro família vényeket az orvos kérheti finanszírozott munkahelyének címére is.
Kérjük, hogy a vényigénylő lapon a postázási címet gondosan töltse ki, mert ha nem tudja átvenni a küldeményt sem személyesen, sem pedig – ha a kézbesítő Önt a megadott kézbesítési címen nem találta – az értesítőn megjelölt átvételi helyen, akkor arra már csak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak (REP) területein működő ügyfélszolgálatokon lesz módja, térítés ellenében.
− A postázott csomagban már nem fog találni vényigénylő lapot; azt vagy az OEP honlapjáról (www.oep.hu/gyogyszer) töltheti le, vagy pedig a REP ügyfélszolgálatain szerezheti be.
− 2009. április 1-jétől megszüntetjük a leporelló vények gyártását, tekintettel arra, hogy a mátrix típusú nyomtatók mára jórészt kiszorultak a használatból. Ezt igazolja az is, hogy csak az orvosok töredéke rendel ebből a típusú vényből. Ha Ön mégis ebbe a körbe tartozna, és úgy ítéli meg, hogy a lap típusú vényekre történő átállás sok időt igényel, akkor azt javasoljuk, hogy a betegek folyamatos
és zavartalan ellátása érdekében még 2009. március 31. előtt rendeljen leporelló típusú vényt. Ezt követően kérjük, hogy a technikai feltételekről (pl.: új nyomtatók beszerzése) gondoskodjanak a folyamatos és zavartalan betegellátás érdekében.
− A jogszabályi változásokkal összhangban, illetve a célszerűséget szem előtt tartva megváltoztatjuk a vény előlapjának egyes feliratait, illetve új mezőket hozunk létre. A vények ez irányú módosításai azonban nem érintik a jelenleg használatban lévő vényeket, tehát nem szükséges lecserélni őket. Funkcionálisan a régi és az új vények megegyeznek egymással, így a jelenleg használatban lévő programokat sem szükséges módosítani az új vényekre való áttérés kapcsán. A vénykép változásai tételesen a következők:
o Az orvos adatai között a jövőben nem szerepel az ÁNTSZ-engedély száma. Ugyanitt az „Ágazati az.kód” elnevezés „Kilencjegyű azonosító”-ra változik a közérthetőség érdekében.
o Változnak a jogcímek annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a támogatási kategória megnevezésével: az „Általános” jogcím megnevezését felváltja a „Normatív” elnevezés, az „EÜ. rend.” helyére „Eü. kiemelt”, az „EÜ tér.köt.” helyére „Eü. emelt” szöveg kerül. Mindezek technikai jellegű, de a pontos vénykitöltést segítő változások.
o Új jogcímként jelenik meg az „Egyedi tám.” jogcím, mely már régóta létező támogatási forma, ugyanakkor eddig nem volt lehetőség külön jelölni a vényen, és ez sok esetben hibás jogcím-megjelölést okozott.
o 2009. január 1-jétől, amennyiben szakorvos javaslata alapján történik a rendelés emelt és kiemelt támogatással, akkora a vényen fel kell tüntetni a szakorvosi javaslatot tevő orvos pecsétszámát, illetve a javaslat kiállításának dátumát. Annak érdekében, hogy az orvosok minél könnyebben tudjanak ehhez az új szabályhoz alkalmazkodni, már áprilistól kijelölt helyet biztosítunk a vényen e célra.
o Számos orvos kérésének eleget téve a vényen kijelöltük a naplószám helyét is, azonban ennek kitöltése a továbbiakban is csak a jogszabályban meghatározott esetekben lesz kötelező (pl. ha krónikus betegség esetén több hónapra elegendő gyógyszermennyiséget rendel az orvos).
o A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy nem maga a beteg váltja ki a vényt, ezért a beteg, illetve a termék átvevőjének aláírásához külön helyet biztosítunk.
o Változik a taxa: az új vényeken kizárólag a kiadás dátuma, illetve a termék kiadójának és a retaxát végző személynek a kézjegye kell hogy szerepeljen.
o A vény hosszabbá válik annak érdekében, hogy helyet kaphasson rajta az 53/2007. (XII. 7.) rendelet 1. mellékletében specifikált „extra vonalkód”.
− A vény hátoldalára a beteg számára hasznos információkat tartalmazó tájékoztató szöveget helyezünk oly módon, hogy hely marad a hátlapon esetlegesen feltüntetendő nyilatkozatoknak. A tájékozató szöveg ismerteti többek között a vény funkcióját, felhasználhatóságának szabályait, illetve a gyógyszerrendelés esetén fontos speciális tudnivalókat.
Szeretnénk kiemelten hangsúlyozni azt, hogy a fenti változások ellenére a 2008. április 1. előtt rendelt vények továbbra is felhasználhatóak maradnak, az új típusú és a régi vényekre ugyanazok az előírások vonatkoznak.

Értesítés a magánorvosi vényjelentési kötelezettség megszűnéséről

Az Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelet 2009. első negyedévében jelezte az Egészségügyi Minisztériumnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak hogy, a magánorvosok vényjelentési kötelezettsége szükségtelen.
Ennek okai:
1.Az összes gyógyszerrendeléssel kapcsolatos adat megtalálható az OEP gyógyszeradatbázisát nyilvántartó szerverén, mivel a gyógyszertárakban rögzítik az adatokat.
2.Az orvos által felírt gyógyszereket nem minden esetben váltják ki, így az orvosok által beküldött jelentés eltérhet a gyógyszertárakban rögzített adatoktól.

A 2009-ben történt törvénymódosítás szerint az 1997. LXXXIII törvényből kivették a 79/a § (3) bekezdést, mely a vényjelentési kötelezettséget előírta. A módosítás 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe.
Ez azt jelenti, hogy 2010. január 1. után nem kell a negyedéves magánorvosi vényjelentéseket beküldeni. A módosítást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megerősítette.

Budapest, 2010. január 10.
Dr. Kivovics Péter
Egyetemi Docens
Az Orvostudomány Kandidátusa
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos

Dr. Kuhajda István
Budapesti Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos helyettes

www.ofszsz.hu

Hivatalos papírok

KIDOLGOZÁS ALATT
Dr. Sztancsik Tamás Ellenőrzési lista c. topikja alapján (http://fogaszatiportal.hu/az-ellenor-erkezte-elott-ellenorzesi-lista) elkezdem kibontani az általuk kidolgozott részletes lista egyes pontjait.

FELKÉSZÜLTEM AZ ELLENŐRZÉSRE?
Ellenőrizendők az ellenőr érkezte előtt!

Munkavállalókkal kapcsolatban:

- Végzettség, szakképzettség igazolása (diploma, szakképzettség oklevele);
- Asszisztens (nő) regisztrációs kártyája;
- Munkaszerződés(ek);
-- http://www.magyarorszag.hu/kereses/portalkereso/pf/SearchPortal/searchBy...
-- http://munkaugyi-iratmintak.lapozz.hu/
-- http://munkajog.com/munkaszerzodes.html
- Munkaköri leírás(ok);
-- http://fogaszatiportal.hu/azdentalsite/asszisztens/munkakori_leiras.html
- Munka- és tűzvédelmi oktatás jegyzőkönyve;
- Munkabaleseti jegyzőkönyvnek kinevezett bármilyen füzet vagy formanyomtatvány a felügyelet honlapjáról:
-- Letöltés: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220
- Munkaidő kimutatás („Jelenléti ív”):
-- Letölthető minták: http://www.google.hu/search?q=Jelenl%C3%A9ti+%C3%ADv&ie=utf-8&oe=utf-8&a...
- Felelősségbiztosítás (orvos, alkalmazott);
- Emeltszintű sugárvédelmi tanfolyam igazolása (ha van RTG berendezés; 5 évig érvényes).

Foglalkozás egészségügy:

- Szerződés egy foglalkozás egészségügyi szolgálattal az alkalmazottak (és a vezető orvos) folyamatos ellátásáról;
- Foglalkozás egészségügyi orvos igazolása (az igazoláson legyen rajta, hogy meddig érvényes [általában 2 év], mert az gyakran „lemarad”);
- Évente tüdőszűrés (!) – részben független a 2 évenkénti foglalkozás egészségügyi vizsgálattól;
- (Foglalkozás-)egészségügyi kiskönyv és oltási könyv;

Tűzoltóság/munkavédelem:
-- http://www.prosafe.webzona.hu/tuzvedelem.htm
-- 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800009.OTM
- Menekülési útvonal kifüggesztve;
- Poroltó (mely nem lehet 150 cm-nél magasabban és új típusú „tűzoltó készülék” és „ABC” (mit lehet vele oltani) piktogram kell legyen alatta és felette; poroltó éves felülvizsgálati matrica (ÉVENTE);
- Munkavédelmi eszközök átvételének jegyzőkönyve (kis füzetbe: átvettem a heti kesztyű/maszk/védőruha adagot; HETENTE);
- Érintésvédelmi jegyzőkönyv (ÉVENTE/KÉTÉVENTE);
- Villamossági szabványossági vizsgálat (ÉVENTE/KÉTÉVENTE).
- Dohányozni tilos tábla:
-- Ha nincsen itt van két minta (töltsd le, printeld ki, fóliáztasd le, helyezd ki)

Rendelő:

- Működési engedély(ek) - telephelyenként;
- Kémiai és biológiai biztonsági vizsgálat jegyzőkönyve (ÉVENTE újítandó);
- Veszélyes anyag nyilvántartás (HAVONTA frissítendő adatokkal):
- Felhasznált és tárolt anyagok biztonságtechnikai adatlapja (mindből a LEGFRISSEBB!);
-- Felesleges kérni, letölteni, nyomtatni, őrizni, időnként ellenőrizni az aktualitást. Ez nem a mi dolgunk, hanem a gyártóké és forgalmazóké. Mi pedig, ha vmire szükségünk van online lekérjük az adatokat. Ezért ennek csinálok egy kiinduló oldalt: http://fogaszatiportal.hu/fogaszati-anyagok-biztonsagtechnikai-adatlapjai
- Tájékoztató táblák: engedélyezett szakmák, rendelési idő, rendelkezésre állás és ügyelet, betegjogi képviselő elérhetőségei, nem támogatott szolgáltatások árlistája;
- Gyógyszerkezelési szabályzat és a készleten lévő gyógyszerek leltáríve (mennyiséggel, lejárati dátummal);
- Dokumentált előjegyzési rendszer;
- Ápolási dokumentáció + havi összesítő lap, kimutatás;
- Kötelezően tartandó gyógyszerek, ezek leltára, lejárati idővel;
- Szabályos, előírt formátumú sterilizálási napló (Epidemiológiai Központ kiadványában minta):
-- http://fogaszatiportal.hu/sterilizalasi-naplo-adattartalma
- Kezelőegység karbantartási jegyzőkönyve, a rendelőben használt orvosi és egyéb gépek gépkönyve, magyar nyelvű használati útmutatója;
- Kötelezően tartandó nyomtatványok (beutaló, rtg kérő, fertőzőbeteg bejelentés/kijelentés/nyilvántartás, munkalap lemezes fogpótláshoz és rögzített fogpótláshoz);
-- http://www.patria.hu
-- Nyomtatványok cikkszáma, megnevezése, kivitelezése: http://www.patria.hu/files/tiny_mce/File/nyomtatvanyok.pdf
- Betegtájékoztatók és belegyező nyilatkozatok: http://fogaszatiportal.hu/beleegyezo-nyilatkozatok

Egyéb:

- Szerződések (önkormányzat, OEP), engedélyek (ÁNTSZ), röntgen gép engedélye, felülvizsgálat;
- Veszélyes hulladék szállítás-ártalmatlanítás szerződés, szállítólevél (48 órán belüli szállítás vagy 30 napon belüli szállítás hűtött tárolás mellett):
-- Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége > Információs rendszer > Hulladék begyűjtése > Veszélyes hulladék gyűjtése > Egészségügyi hulladék: http://www.kszgysz.hu/services/0406004.htm
- Segélykérő telefon (felette a segélykérő számok, segélykérő telefon piktogram):
-- Ha nincsen itt van két minta (töltsd le, printeld ki, fóliáztasd le, helyezd ki)

- Elsősegély csomag (munkahelyi baleset esetére; kötszerek, géz, Leukoplast®, gyors kötözők, sebfertőtlenítők); sürgősségi táska (újraélesztés eszközei)

Sterilizálási napló adattartalma

Forrás: http://www.c3.hu/~otolbaja/972g.htm

A sterilizálás folyamatát naplóban vezetjük, mely tartalmazza:

- az adott sterilizálási folyamat sorszámát
- a sterilizálás napját
- a sterilizált anyag megnevezését
- a sterilizált anyag felhasználási helyét
- a sterilizálás részfolyamat adatait a folyamat
-- kezdetén: idő (óra, perc)
-- hőmérséklet:
-- nyomás:

-- végén: idő(óra, perc)
-- hőmérséklet:
-- nyomás:

- sterilizálást végző személy neve
- kémiai indikátor ( rakomány kiszedése után a külső borításról egy darabot a naplóba ragasztunk)
- biológiai teszt: fél évente készül, ezt eltérő színűvel jelöljük
- műszaki adatok ( meghibásodás esetén kell jelölni)
- megjegyzés

Módszertani levelek, állásfoglalások, irányelvek

A fogászattal, szájsebészettel kapcsolatos módszertani levelek, állásfoglalások, irányelvek tartalomjegyzéke

Az Egészségügyi Minisztérium Fog- és Szájbetegségek szakmai protokolljai: http://www.eum.hu/main.php?folderID=3746&objectID=6000276

A CED - Council of European Dentists - határozata az amalgámról 2006

Tekintettel arra, hogy
a) a szuvasodott fogak helyreállításánál a fogorvosi amalgám hatékonysága
és biztonsága hosszú évek során bebizonyosodott,
b) az amalgám további használatának biztonságosságát és fontosságát a
World Health Organisation (WHO) és a World Dental Federation (FDI) (Consensus
Statement) is támogatja,
c) több évtizednyi kutatás eredménytelen volt az amalgám egyetlen, egészségre
káros hatásának kimutatásában,
d) a fogak épségének helyreállításánál az amalgám használata tartós és
költségkímélő,
e) nagyon sok helyreállításnál az amalgám, könnyű használatának és más
előnyös fizikai tulajdonságainak köszönhetően a legjobb töltőanyag,
f)  a fogorvosi amalgámnak az egészségre és a környezetre ható poteneiális
veszélyének kutatása tovább folytatódik,
g) ennek a kutatásnak párhuzamosan kell folynia más létező alternatív
anyagok kutatásával, bár régóta keveset tudnak ezen anyagok mérgezési veszélyességéről,
biztonságosságáról és más jellemzőiről mind a betegeket, mind a fogorvosokat
illetően, az Európai Fogorvosok Tanácsa (CED)
1. Hangsúlyozza, hogy nem kell szembenézni az amalgám használatára vonatkozó
betiltással egészen addig, amíg nincs elfogadható bizonyítéka az amalgám egészségre
káros hatásáról, illetve addig, amíg más alternatív anyag biztonságossága nincs
megfelelő módon bebizonyítva,
2. Tudomásul veszi, hogy a legtöbb tagállamban használnak amalgám szeparátorokat,
és támogatja a maradék amalgám kezelésére vonatkozó törvény határozatainak szigorú
végrehajtására vonatkozó vizsgálatot,
3. Hangsúlyozza, hogy a fogorvosoknak a jövőben is képesnek kell lenniük
arra, hogy betegeiket igényeik szerint tájékoztassák a fogszuvasodás kezelésének
más módjairól is,
4. Hangsúlyozza, hogy a fogorvosok azok, akik legjobban tudják azonosítani
a betegek szájegészségének szükségleteit, a betegeknek élniük kell a kezelés
szabad megválasztásának lehetőségével,
5. Hangsúlyozza, hogy az amalgám használatának korlátozásai az egészségügyi
rendszer pénzügyi stabilitását tönkretennék, és kihatással lennének a betegekre
is olyan szempontból, hogy mennyire lennének képesek igénybe venni a fogorvosi
gyógykezelést,
6. Kifejezi sajnálatát, hogy az Európai Parlament 2006 márciusában az
amalgám használatának korlátozására szólított fel, mindenféle tudományos indoklás
nélkül (az Európai Bizottság által indítványozott Közösségi Higany Stratégia
- Community Mercury Strategy-val összefüggésben),
7. Felhívja az EU szervezetek figyelmét arra, hogy teljes mértékben vegyék
számításba az amalgámmal kapcsolatos tudományos bizonyítékokat és a fogorvosi
szakma azon világméretű megegyezését, miszerint az amalgámnak meg kell maradnia
a fogorvosi eszköztár részeként.
Egyönletűleg elfogadva a CED 2006. május 27A Általános Ülésén (CED General
Meeting of 27 May, 2006).

A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának állásfoglalása az üvegcsonkos híddal kapcsolatban

A hiányos fogazat helyreállítását szolgáló fogművekre ható terhelést a megtámasztásukra szolgáló képletek közvetítik a hordozó alapzatra, az állcsontokra. Ezek a képletek a természetes fogak vagy az azok helyettesítésére az állcsontokba (kivételesen az állcsontokra) ültetett implantátumok (műgyökerek), illetve az általában feszes, bizonyos esetekben elmozdítható nyálkahártyával borított állcsontterületek. Amennyiben a fogműre ható terhelés a fogak révén vivődik át az állcsontra (dentális megtámasztás), akkor a csont és a pillér közötti károsodásmentes kapcsolat fennmaradását - közvetlenül - a gyökérhártya-rendszernek a nyomás nagy részét átalakító (húzássá alakító), illetve megfelelően nagy felületen elosztó hatása biztosítja. A gyökérhártya és a csont közötti kapcsolatra ható megterhelés tolerálható határok között tartásának a biztosítására a fogmű tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos, a fogpótlástanban a hosszú távú, tudományosan elemzett gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések hasznosítása és az elméleti megfontolásokból származó megalapozott elvek alkalmazása elengedhetetlen.

Az anatómiai szempontból a dentálishoz nagyon közelálló, a terhelés közvetlen átvitelének mechanizmusát tekintve azonban attól alapvetően eltérő - nincs gyökérhártyai transzformáló hatás - implantátumon történő megtámasztás esetén a pillér és a csont közötti kapcsolat (interface) tartós épsége fennmaradásának a dentális implantológiában napjainkra már meglehetősen jól megfogalmazott elvek figyelembevétele és betartása az alapja. Ezeket az elveket, hasonlóan a dentális megtámasztásra vonatkozókhoz, a szaktudomány képviselői tudományos elemzésekből és számos ellenőrzött körülmény közötti hosszú távú klinikai vizsgálat tapasztataiból levonható következtetéseket alapul véve fogalmazták meg. Ezen elvek szerint az interface károsodásmentes fennmaradásában a fogműszerkesztésre és -kivitelezésre vonatkozó protetikai alapelveken túl, biostatikai szempontból döntő jelentőségű az implantátumok makro- és mikrostruktúrája. A fogművek megtámasztásának a harmadik lehetséges módja a nyálkahártya-csont alapzaton történő megtámasztás. Ilyenkor a fogműre ható terhelés a nyálkahártya összenyomása után az adott állcsontrészlet külső, az erőhatás nagyságának és irányának hatásához átépüléssel alkalmazkodni képes trabekuláris (gerendarendszer) nélküli tömör (corticalis) csontfelszínt nyomja. Az erőhatásnak a csontfiziológiai szempontokat figyelembe vevő, tolerálható határok közötti tartása ilyenkor (a fizikai alapelvet tekintve: a terhelésátvitelben szereplő felszínek nagyságának növelésével csökkenthető az egységnyi felületre ható nyomás) a műfogakat tartalmazó fogműveknek a nyomást az állcsontra átvivő felszínének a jelentős megnövelésével érhető el. Ez a száj élettani funkcióira figyelemmel oly módon valósítható meg, hogy a műfogak alá alaplemez kerül, és így a műfog nem az adott műfog fognyaki keresztmetszetének megfelelő nagyságú felszínen támaszkodva közvetíti a terhelést a csontra, hanem annál lényegesen nagyobb felszínen elosztva. Ennek a csontfiziológiai szempontból előnyös módszernek a száj általános fiziológiai viszonyai szempontjából viszont komoly hátránya, hogy így a műfog és a hordozóalap közötti kapcsolat az élettanitól teljesen eltérő lesz, pangás alakul ki a fogművel borított nyálkahártyafelszínen. Az viszont a patológiából ismert alapelv, hogy ahol a szervezetben pangás alakul ki, ott előbb-utóbb patológiás folyamatok indulnak el. A protetikának ezért alapelve, hogy a nyálkahártyai megtámasztás esetén a fogműveket, a tartós pangás kialakulásának megelőzésére, úgy kell elkészíteni, hogy azt a viselője tisztogatás céljából a szájából ki tudja venni.

Természetesen a dentálisan vagy az implantátumokon megtámasztott fogművek is érintkeznek a hordozóalapot borító nyálkahártyával. Erre az érintkezésre vonatkozóan is léteznek protetikai alapelvek, amelyeknek leegyszerűsített lényege az, hogy ennek a műfog-nyálkahártya érintkező felszínnek tisztíthatónak kell lennie. Az utóbbi időben szakmai körökben egyre szélesebb körűvé váló vitát kiváltó, ún. üvegcsonkos híd fogpótlástani módszerének megítélésekor az előzőekben megfogalmazott alapelvekből kell kiindulni, továbbá abból, hogy egy új terápiás módszer orvosi módszerként való elismerésének írott és íratlan szabályai az évezredek folyamán kiválóan megfogalmazódtak. Az orvostudományban csak olyan módszerek tekinthetők elfogadottnak, amelyek a tudomány korszerű elméletével alátámaszthatók, és amelyekről a hosszú távú gyakorlati alkalmazásban tudományos módszerekkel ellenőrzötten és dokumentáltan bizonyítható, hogy káros mellékhatásuk még hosszú távon sincs, és a módszerrel szembeni orvosi elvárásoknak megfelelnek.

PROF. DR. FAZEKAS ANDRÁS a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A Fogorvosi Világszövetség (FDI) állásfoglalása a fluoridokról és a fogszuvasodásról

A Magyar Fogorvosok Egyesülete - mint a Fogorvosi Világszövetség rendes tagja - folyamatosan megkapja azokat a legfrissebb információkat, amelyek figyelembe vétele minden ország fogászati egészségügyében célszerű és ajánlatos. Ezúttal az FDI fluoridokkal kapcsolatos állásfoglalását ismertetjük. A közlésnek különös aktualitást ad az a tény, hogy a hazánkban elérhető közelségbe került a sófluorozás megvalósítása.
A fluor mint elem fluorid-ionként a természetes környezetben mindenütt megtalálható. Jelen van bizonyos mértékben minden élelmiszerben és a vízben is, így minden élőlény hozzájut. A táplálékból felszívódik, és a fog (és csontrendszer) elcsontosodott szöveteiben halmozódik fel. A hidroxiapatit-képződést a fluorid kis mennyisége is felgyorsítja, és a kristályokat tartalmazó fluorid a csontszövet stabilitását fokozza. Ezek a tulajdonságok életbevágóan fontosak a fog egészségének szempontjából.
Hogyan akadályozza meg a fluorid a szuvasodást?

HELYI HATÁS

Ma már nyilvánvaló, hogy az élelmiszerekkel és a vízzel bevitt fluorid az oka a fogszuvasodás utóbbi időben bekövetkezett drasztikus méretű csökkenésének. A fluorid állandó, emelt mértékű bevitele a szájüregbe hatásosabb, mint a fejlődés közben a fogba beépült fluorid. A nyálban lévő koncentráció meglehetősen alacsony (kb. 0,02 ppm). Ez a szint a magas fluoridtartalmú vidékeken élő lakosságnál is alacsony (kb. 0,04 ppm), de kb. kétszer annyi, mint az alacsony fluoridtartalmú vidékeken élőknél. A fluorid a foglepedékben és a léziókban egyaránt kumulálódik.
Ezeknek a felfedezéseknek igen nagy jelentőségük van a fluorid mint preventív vagy terápiás fogszuvasodás elleni szer használatában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyileg alkalmazott fluornak - mindegy, hogy az ivóvízből, fogkrémekból, szájöblítőből kerül be a szájba, vagy bármely más, a szájüregben lévő fluoridkoncentrációt fokozó módon vittük be oda központi jelentősége van. Ez a tény nemcsak a fogszuvasodás megelőzésében fontos, mert a helyileg alkalmazott fluorid a fluorózisveszélyt csökkenti, amelyet a fogfejlődés alatti túlzott táplálékkal bevitt fluoridmennyiség okoz.

SZISZTÉMÁS HATÁS

Ott, ahol az ivóvíz fluoridtartalma magas (kb. 0,5 ppm és e fölött), a lakosság körében a fogszuvasodás drasztikus mértékű csökkenését lehetett észlelni, de arra is van bizonyíték, hogy magasabb koncentrációknál (1 ppm felett) az adagolás függvényében észrevehetően megváltozott a fogzománc (fluorózis). A fluorid tehát a fejlődésben lévő szervezetben megváltoztatja a fogzománcot.

A FLUORID BEVITELÉNEK FORMÁI

A fluor hozzáadása a vezetékes ivóvízhez - ott, ahol ez lehetséges - továbbra is a fogszuvasodás ellen alkalmazott leghatékonyabb közegészségügyi módszer. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy a vízre - ami a táplálékkal együtt kerül a szervezetbe -, mindenkinek szüksége van. Ehhez megbízható és ellenőrizhető vízellátásra van szükség, ami nem mindig biztosítható. Főként a nem fejlődő országok és a fejlett országok kisebb települései vannak hátrányban. Az egyéb forrásokból származó fluorid mennyiségét pontosan kell ismernünk ahhoz, hogy meghatározhassuk a víz kívánt fluoridtartalmát, és ezzel csökkentsük a fogfluorózis veszélyét. Az Egyesült Államokban például a víz fluortartalmának meghatározásánál a 0,7 ppm és 1,2 ppm közötti sáv az ajánlott értékhatár. Az ajánlott értékek az éghajlattól is függenek, pl.: a trópusi környezetben ezek szintjét csökkenteni kell.

A FLUORID BEVITELE TABLETTÁK ÉS CSEPPEK FORMÁJÁBAN

A módszer abból az elméletből származik, amely szerint feltétlenül szükséges, hogy a fluor - a fogszuvasodást megelőző hatásának kifejtéséhez - a fog fejlődésének időszakában kerüljön a szervezetbe. Lehetséges az előtörés előtti hatás is, de ennek gyakoriságát igen nehéz felbecsülni, és ennek a szemléletmódnak a hatékonysága nem annyira bizonyított, mint a többi beviteli módszeré. Mindezek mellett fennáll a fluor túladagolásának a kockázata is. Fluoridtúladagolás fordulhat elő, ha a táplálékkal bevitt alkotóelem is gazdag fluoridban. E módszerrel fogszuvasodást megelőző hatást különböző szerzők az esetek 39-80 százalékában jelentettek.
Minden országban követelménynek kell lennie, hogy

  • tablettát, cseppet tartalmazó fiola címkéjén fel kell tüntetni, hogy 3 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható, kivéve, ha a fogorvos kifejezetten így rendelkezett,
  • az egyes dobozok nem tartalmazhatnak 120 mg nátrium-fluoridnál többet,
  • az arra rászoruló betegeknek - 3 éves koron túl - napi 0,5 mg F írható fel,
  • az adagolásnál figyelembe kell venni a helyi adottságokból adódó fluorbevitelt, különös tekintettel a víz fluortartalmára,
  • az adagolást - ahol lehetséges - konzultáció után kell megállapítani. Több országban hoztak nyilvánosságra adagolási javaslatot, amelyek egymástól némileg különböznek. Az adagolást tehát gondosan figyelni kell, és egyéb más fluoridforrások fényében mindig naprakésszé tenni.
Fluorozott só

A víz fluorozásának alternatívájaként ismeretes a fluornak sóval történő bevitele a szervezetbe pl.: ott, ahol a vízszolgáltatás nem kellő módon ellenőrizhető. A korlátozott számú kísérlet azt mutatta, hogy az ily módon történő bevitel igen hatásos. E módszernél is fontos, hogy a fluorid több forrásból származhat, ezért a sóval való fluorozás technológiáját biztonsági rendszerrel szigorúan ellenőrizni kell a túlzott fluorózist okozó adagolás elkerülésére.

  • A fluor koncentrációját a sóban a sóbevitel mennyiségének tanulmányozására kell alapozni. Minimumszintnek tűnik a 200 mg F/kg akkor, ha az élelmiszeripari termékeket fluorozott sóval ízesítik. Ha csak az asztali sót fluorozzuk, a fenti koncentráció emelhető, de nem nagyobb mértékben, mint a kétszeresére.
  • A fluorkoncentráció mértékét minden csomag són fel kell tüntetni.
Fluorozott tej

Főként a fiatal gyermekek esetében a fluorozott víz alternatívájaként vagy annak kiegészítőjeként a tej fluorozására is ismert, mint lehetséges fluorid forrás.

Fluoridtartalmú fogkrémek

Igen széles körű tanulinányok folytak olyan fluorozott fogkrémek alkalmazására, amelyek egy sor kiegészítőanyagot tartalmaznak, így pl. nátrium-fluor, óntartalmú fluor és nátriummonofluorofoszfát. Ezek mindegyike a fogszuvasodás jelentős csökkenését eredményezte. A jelenleg használt beviteli rendszerek közül a fogkrémek a nagy multinacionális vállalatok által gyártott testápolási cikkeknek igen tekintélyes részét teszik ki. Ezeknek a vállalatoknak az erőfeszítése eredményeképpen ezekból a termékekből igen nagy mennyiség fogy, sokan használják, a termékek hatékonysága pedig egyre nő. A fluoridmennyiség a fogkrémekben 1500 ppm, ami megfelel az Európában ajánlott maximális értéknek, de van egy "dózishatás", ami azt jelenti, hogy az 1000 ppm-nél magasabb koncentrációknál csak igen kis hatékonyságnövekedés tapasztalható.
A gyermekek - és különösen az egy év alattiak - által lenyelt fogpaszta fogfluorózissal kapcsolatos aggodalmakat okozott. Azoknak a gyermekeknek a fogaiban, akik igen kis kortól használták a fluorozott fogkrémet, enyhe fluorózis észlelhető, ami azt a nézetet támasztja alá, hogy a fogkrém lenyelése valóban előfordul. Ezért egyértelműen meg kell határozni az összes fluoridfogyasztás mennyiségét, beleértve a véletlenszerűen lenyelt fogkrém mennyiségét is. Kaphatók alacsony, azaz 250-400 ppm fluoridot tartalmazó fogkrémek, de ezek hatékonyságáról még mindig egymással ellentmondók a nézetek:

  • a fluoridot tartalmazó fogkrémek az egyik legfontosabb közegészségügyi eszköznek számítanak, erőfeszítéseket kell tennünk használatának további elterjesztésére,
  • a fogkrém tubusán fel kell tüntetni a fluorkoncentráció mértékét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a 6 év alatti gyermekekre a fogmosás alatt felügyelni kell, hogy minél kevesebb fogkrémet nyeljen le,
  • öt év alatti gyerekek ne használjanak magas fluoridkoncentrációt (1000 ppm és a fölött) tartalmazó fogkrémet, valamint ízesített fogpasztát, amely esetleg ösztönözné őket annak lenyelésére.
Fluoridtartalmú szájöblítők

Az utóbbi időkben ezek a termékek váltak a legszélesebb körben alkalmazott fogszuvasodás-megelőző közegészségügyi módszerré. Feltételezzük, hogy a fogmosás után, otthon alkalmazott fluoridtartalmú szájöblítők - a vízzel szemben segítenek fenntartani a szájban lévő fluoridkoncentráció szintjét.

Széles körben jelenleg két változat elfogadott
  • 0,05% nátrium-fluorid (230 ppmF-) naponta: "alacsony hatású, magas gyakoriságú",
  • 0,2% nátrium-fluorid (900 ppmF-) hetente vagy kéthetente, "nagy hatású, alacsony gyakoriságú"
  • ajánlatos, hogy a nagyközönség számára a 230 ppm koncentrációjú szájöblítők kerüljenek forgalmazásra, míg a 900 ppm töménységű öblító'k csak receptre vagy csak az orvos ajánlatára legyenek kaphatók. (A fentiek néhány iskola fogászati egészségügyi programjában szerepelnek),
  • ne támogassuk az alkoholbázisú szájöblítők forgalomba hozatalát,
  • a fluoridtartalmú szájöblítők használata nem ajánlott 6 éven aluli gyerekek számára.
SZAKSZERŰEN ALKALMAZOTT ZSELÉK ÉS LAKKOK

A zseléket és lakkokat közepes és nagymértékű fogszuvasodás esetében javasoljuk. Ezek koncentrációja rendszerint magas, 970 ppm-től (0,4% SnF2) 19400 ppm-ig (8% SnF2) terjed. Fentiekre való tekintettel óvatosan kezelendők.

  • a felhasznált zselé mennyiségének pontosan annyinak kell lennie, hogy elérje a margo gingivalist, de arra ügyelni kell, hogy ne csepegjen le, ezáltal elkerüljük ezek lenyelését.
  • az egész eljárás alatt elszívást kell használni, és a kezelés után kb. fél percig köptetést és/vagy nyállelszívót kell alkalmazni,
  • a kezeles után kb. fél óráig az evés, az ivás és az öblögetés tilos.
TÖBB FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ FLUORIDEXPOZÍCIÓ

A fluorid ételeken és italokon (fluorozott víz), fogkrémekben, szájöblító'kön stb. keresztül történő hozzáférhetősége napjainkban igen elterjedtté vált. Ez természetesen a fogszuvasodás megelőzésében igen előnyös. Mindazonáltal fokozhatja a fogfluorózis veszélyének elterjedését is.
Fentiek miatt nagyon fontos, hogy a fogorvosok pontosan tudják és ismerjék a páciens összes "fluorforrását", mielőtt megállapítják az egyénre szabott fluoridkezelést.

A FLUORIDBEVITEL KOCKÁZATA

A fluor káros hatásaival kapcsolatos legtöbb aggodalom a csont törékenységével, nevezetesen csípőcsonttöréssel és az osteosarcomával kapcsolatban merült fel. Az előzővel kapcsolatban megállapították, hogy jelenleg nincs konkrét bizonyíték arra, hogy az ivóvízben lévő fluoridszintet összefüggésbe lehetne hozni a csípőcsonttöréssel. Ugyancsak nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridbevitel osteosarcomát okozna. Azokat az osteosarcomával kapcsolatos, a fluoridbevitelre visszavezetett aggályokat, amelyeket magas fluoridkoncentrációval kezelt patkányokkal végzett kísérletek eredményeire alapoznak, nem tekintjük bizonyítottnak. A fogképződés alatt bevitt fluorid fluorózishoz vezethet. Míg a több fluoridforrással rendelkező vidékeken ennek előfordulási gyakorisága az 50%-ot is elérheti, maga a fluorózis jóformán minden esetben a lehető legenyhébb formájú volt. Amennyiben a fluoridbevitel szintjét gondosan ellenőrizzük, a fluoridok használata jelenti mai ismereteink szerint a fogszuvasodás megelőzésének legfontosabb népegészségügyi módját, amelynek egy kismértékű mellékhatáskockázata is létezik.
Az állásfoglalást neves professzori team állította össze: Robinson (Anglia), Ekstrand (Svédország), Burt (USA), Cate és König (Hollandia), O'Mullane (Írország).
DR. OROSZ MIHÁLY
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A WHO állásfoglalása a fogászati amalgámok használatáról 1997

A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban. Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgám használata

A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idők során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati amalgámok megbízhatósága

A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak. Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit. Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

A fogászati személyzet munkaköri ártalmai

Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelőek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelőben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőz-tartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Környezetvédelmi megfontolások

A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülő higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyűjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság előírt megfelelő gyűjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetéséből származó ilyen jellegű környezetszennyezést is.

A közfelfogás és a média

Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdőjelezik, az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.
Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben előfordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelő módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömőanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenőrzését.
(Az 1997-es, Szöulban tartott FDI Közgyűlés által elfogadott és jóváhagyott változat.)
Fordította: DR. GERA ISTVÁN
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről

A "JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
TÁJÉKOZTATÓJA
A BETEGELLÁTÁS SORÁN A VÉRREL ÉS TESTVÁLADÉKOKKAL TERJEDŐ VÍRUSFERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉRŐL
Forrás: http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=643

CsatolmányMéret
virusfertozesek_2003.pdf269.01 KB

A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

Tartalomjegyzék

  • I. Alapvető megfontolások
  • II. Diagnosztikai eljárások
  • III. Kezelés/Terápia
  • IV. Rehabilitáció
  • V. Gondozás
  • VI. Az ellátás megfelelőségének indikátorai
  • VII. A protokoll bevezetésének feltételei
  • VIII. Irodalomjegyzék
  • IX. Melléklet

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe

A fog keményszövet hiányának pótlása különféle tömőanyagokkal.

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása.
A különböző tömőanyagokkal végzett töméskészítés lépéseinek leírása, mely az egységes ellátási szemlélet kialakulását segíti elő, valamint vitás ügyekben támpontot jelenthet az adott beavatkozás szakmai megítélésénél.

1.2. A protokoll célja
Az egységes kezelési szemlélet bevezetése, tudományos ismeretek átadása és a kezelési módszerek tudatos alkalmazása. Ezen kívül célkitűzés a hatékonyabb ellátás, a célcsoport ismeretének és tájékoztatásának kiszélesítése a sikeresebb kezelés és egészségesebb fogazat érdekében.

1.3. A protokoll célcsoportja (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szint).
Az ellátandók körébe tartozik potenciálisan az egész lakosság akik fogászati ellátásra kerülnek. Az ellátók körébe tartozik a fogszakorvos és a munkáját segítő fogászati szakdolgozó (asszisztens és higiénikus).
Szintek:

  • 1. Alapellátás
  • 2. Regionális, megyei, nagyvárosi központok
  • 3. Egyetemi klinikák

A protokoll bevezetésének alapfeltétele a célcsoportok közötti konszenzus a protokoll minden részletét tekintve. Ehhez rendszeres megbeszélésekre, konferenciákra, körlevelekre és hírlevelekre van szükség.

2. Definíciók, rövidítések

A megbetegedés elnevezése

  • Fogszuvasodás (caries dentis)
  • Zománc, zománc-dentin repedés, törés (infractio, fractura dentis)
  • Dentalis erosio
  • Veleszületett és szerzett zománckárosodás (hypoplasia dentis)

A megbetegedés definíciója

  • A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása.
  • A fogkorona kemény szöveteinek traumás sérülése.
  • A zománc elégtelen kifejlődése, későbbi károsodása, esztétikailag zavaró megjelenése.

3. A betegség leírása

3.1. Kockázati és kiváltó tényezők
A fogszuvasodás esetében kockázati tényezők: salivatiot csökkentő hatások (sugárterápia, gyógyszerek mellékhatása, nyálmirigy-betegségek), gyakori szénhidrát fogyasztás, rossz szájhigiéné, fogszövet esendőbb az átlagosnál (hypoplasia, infractio, fractura dentis, gyökérfelszín szabaddá válása). A fogszuvasodás kiváltó tényezője a cariogén plakk felrakódása a fogfelszínre (melyben jelen van a Str. mutans és a szubsztrát) és megfelelő idő a demineralizáció létrejöttéhez. Fontos kockázati tényező az erozív hatású italok túlzott fogyasztása, amely a fogstruktúrát károsítja ezáltal könyebben megindul a szuvasodás is (2,5, 7, 13).

3.2. Genetikai háttér
Genetikai faktorok (veleszületett zománc-hypoplasia, szekrotoros IgA termelésének csökkent volta a nyálmirigyekben) is elősegíthetik a fogszuvasodás kialakulását (5).

3.3. Incidencia, prevalencia, morbiditás Magyarországon.
Magyarországon 2001-ben a 12 évesek 76,5%-a volt szuvas fogú. A fogszuvasodás regisztrálására alkalmas kvantitatív mérőszám az egyénre vonatkoztatott DMF-szám, és a csoportokat jellemző, az összesített értékek és a csoportlétszám hányadosával kifejezett DMF-index. D: szuvas (decayed), M: hiányzó (missing), F: tömött (filled). A megbetegedett fogak számát jelöli a DMF-T index (tooth), de információ gazdagabb a fogfelszínekre vonatkozó DMF-S index (surface). Hazánkban 12 éveseknél az utóbbi 20 évben csökkent a DMF-T érték (1985: 5,0; 1991: 4,3; 1996: 3,8).
Felnőtteknél (35-44 é.) a frekvencia 98,8% , Időseknél (65-74 é.) 97,6% volt 2000-ben (2, 4, 12).

3.4. Jellemző életkor és nem
A fogszuvasodás gyakrabban fordul elő gyerekeknél, fiatalkorúaknál, mint későbbi életkorban amikor egyre inkább a fogágybetegségek dominálnak. Nembeli hovatartozás alapján a cariesintenzitás tekintetében a tejfogazatban még nincs eltérés. A maradó fogazatban azonban az azonos korú nők caries intenzitása magasabb a férfiakénál (4).

3.5.Panaszok/tünetek
Amint a carieses lézió elérte a dentint a fogkoronán kezdődő szuvasodásnál, onnantól érzékenység alakul ki a külső ingerek hatására (hideg, meleg, édes, taktilis, stb.). A gyökéri caries esetében a lézió hamarabb éri el a dentint, mivel a foggyökeret borító cement a dentinnél is puhább, kevésbé mineralizált.
Mivel a pulpában csak fájdalmat percipiáló idegrostok találhatók, ezért bármilyen külső noxa fájdalom érzetet indukál.

4. Az ellátási folyamat leírása

Ld. részletesen a III. 1. c. alfejezetben.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást, ill. melyeket a kezelés, vagy az ahhoz használt anyagok befolyásolhatnak.

1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Vizsgálatok

2.1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.

2.2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicális rtg. felvétel).

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegégre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

II.Kezelés, terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
− Nem –adhezív töméskészítés amalgámmal vagy különféle cementekkel. Black-féle üregalakítási lépések során I-III.; V-VI. osztályú cavitásalakítás.
− Adhezív töméskészítés kémiai úton megszilárduló vagy fényre polimerizálódó kompozíciós tömőanyaggal. Üregalakítási lépések során kompozithoz történő I–VI. osztályú cavitásalakítás

b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
Esztétikai szempontokat szem előtt tartva az adhezív (fogszínű) tömőanyagokat elsősorban front-és kisőrlő fogak kemény fogszöveteinek helyreállítására célszerű használni. A nem-adhezív töméskészítés (amalgám) a kis-és nagyörlő fogakban javasolt.

c /1. A cavitás alakítás lépései nem-adhezív töméskészítés során (1,3,4,5,6,8,9,10,11)

1. A preparálás kezdeti fázisai
1.1. A szuvas lézió feltárása
1.2. A cavitás határának és kezdeti mélységének meghatározása
1.3.Elsődleges tartási (retenciós) forma kialakítása
1.4. Elsődleges ellenállási forma preparálása
1.5. A kényelmes hozzáférhetőség biztosítása

2. A preparálás befejező fázisai
2.1. A szuvas dentin és a régi tömés eltávolítása
2.2. Pulpavédelem (ha szükséges)
2.3. Másodlagos tartási és ellenállási forma kialakítása
2.4. A zománc szélek, preparált falak finírozása
2.5. Az üreg tisztítása, ellenőrzése

Töméskészítés
1. Kofferdam felhelyezése
2. Alap behelyezése (mély cavitás esetén)
3. A tömőanyag megkeverése
4. A tömőanyag bevitele a cavitásba
5. A tömés kidolgozása. Glass-ionomer tömés készítése esetén felületvédelem kidolgozás előtt és után
6. Finírozás, polírozás 24 óra elteltével (amalgám esetén)

c /2. Cavitás-alakítás lépései adhezív töméskészítés során (1,3,4,5,6,8,10,11)
1. Lézió feltárása
2. A határok megszabása (a kiterjesztés csak minimális és a szuvasodás mértéke szabja meg).
3. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása
4. A maradék szuvas dentin eltávolítása
5. Pulpavédelem
6. A zománcszélek ferdére faragása (45° -ban, 0,25 mm szélességben)
7. A cavitás tisztítása, ellenőrzése

Töméskészítés:
1. Kofferdam felhelyezése
2. Alap behelyezése (mély cavitás esetén)
3. A ferdére csiszolt zománc/dentin kondícionálása 37%-os foszforsavval (dentinen 15-20 sec., zománcon 30-40 sec)
4. A sav lemosása (20-30 sec.)
5. Szárítás (30 sec.)
6. A bond felvitele a preparált felszínekre majd szétterítése levegő ráfújással
3
7. Bevilágítás 20 sec.
8. A tömőanyag behelyezése az üregbe (1-2 mm-es rétegenként). Szükséges lehet különböző színű rétegek egymásra helyezése esztétikai megfontolások miatt.
9. Minimum 40 sec.-os megvilágítás rétegenként
10. Finírozás, polírozás az anyag megkötése után
11. A tömés elkészítését követően fluoridálás

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Prevenció

Az elkészült fogtömés hosszú távú megtartása érdekében fontos, hogy a páciens betartsa a kapott utasításokat.

2. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali kezelés szükséges.

3. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

Fontos, hogy a beteg az elkészült töméssel elégedett legyen. Morfológiailag kövesse az adott fog paramétereit, a rágásban, beszédben a beteget ne zavarja és esztétikailag is megfeleljen a kívánalmaknak.
Időről-időre a betegek körében ezen követelményeknek megfelelően felmérést kell végezni és a kiértékelés után az eredményekről a terápiás beavatkozást végzőket tájékoztatni.
A felsorolt szempontok alapján végzett felmérések alkalmasak a kezelések hatékonyságának vizsgálatára. Elsődleges indikátor tehát a beteg elégedettségének megismerése, felmérése.
Az ellátás hatékonyságának megítélésére a betegforgalmi statisztika adatait is fel kell felhasználni. A költséghatékonyságot az intézetek gazdasági vezetőinek adataiból lehet kiszámítani.

4. A protokoll bevezetésének feltételei

1. Tárgyi feltételek
A megfelelően elvégzendő tömés készítéséhez elengedhetetlen az alapvető tárgyi feltételek megléte (eszközök, műszerek, érzéstelenítők, tömőanyagok).
Szintén igen fontosak a munkaterület fertőtlenítéséhez használatos dezinficiáló szerek teljes skálája is.

2. Személyi feltételek
Az ellátók körébe tartoznak a fogorvos, fogszakorvos és fogászati szakdolgozók (asszisztens és higiénikus).

3. Szakmai képzési feltételek
A graduális és posztgraduális képzés egymásra épülve segítik elő a megfelelő konzerváló fogászati szemlélet és gyakorlat kialakulását. A továbbképző tanfolyamok, konferenciák elengedhetetlenek az új ismeretek megszerzése vonatkozásában.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Ed. Albrektsson T. O. et al.: Tissue Preservation in Caries Treatment, Quintessence 2001.
  • 2. Axelsson P.: Diagnosis and Risk Prediction of Dental Caries, Qintessence 2000.
  • 3. Ed. Baratieri LN: Advenced Operative Dentistry, Quintessence 1993.
  • 4. Fazekas Á. (szerk.) Megtartó fogászat és endodoncia. Semmelweis Kiadó, 2006,
  • 5. Ed. Féjerskov O., Kidd E.A.M.: Dental Caries. The disease and its clinical management, Blackwell 2006.
  • 6. Ed. Hörsted-Bindslev P, Mjör IA: Modern Concepts in Operative Dentistry, Munksgaard 1988.
  • 7. Kidd E. A. M., Joyston-Bechal S.: Essentials of Dental Caries, Wright 1987.
  • 4
  • 8. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog-és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 9. Mount G. J.: An Atlas of Glass-Ionomer Cements, Martin Dunitz 2002.
  • 10. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant’s Art & Science of Operative Dentistry, Mosby 2002.
  • 11. Smith B. G. N. et al. : The Clinical Handling of Dental Materials, Wright 1986.
  • 12. Szőke J. Petersen P.E.: A hazai felnőtt-és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv. Szle 2004; 97: 219-226.
  • 13. Ed. Thylstrup A., Fejerskov O.: Textbook of Clinical Cariology, Munksgaard 1994.

Kapcsolódó internetes oldalak

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru. mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/liblary/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Mindig elsődleges szempont a beteg érdekeinek figyelembe vétele, alkalmazva a hazai ellátási lehetőségeket és szakmai egyeztetés is szükséges az adott területek ismert képviselőivel.

1.1. Az irodalom keresés és kiválasztás módszerei
Internet segítségével történik az irodalom keresés és a talált cikkek kiválasztása/letöltése.
Keresni kell további útmutatókat, rendszerezett irodalmi áttekintéseket, konszenzus riportokat és nemzeti terápiás irányelveket. A megtalált eredményeket kritikus elemzésnek kell alávetni és bizonyító erejüknek megfelelően rangsorolni. Az evidencia szinteket lásd később. Az irodalomkeresést a protokoll folyamatos fejlesztésével harmonikusan kell végezni az alább felsorolt keresők, útmutatók segítségével:
Terápiás útmutatók:
Cochrane Library
MEDLINE, Index Medicus
Excerpta Medica EMBASE
Current Contents
Science Citation Index
Magyar Orvosi Bibliográfia
ACP (American College of Phisicians) Journal Club
Evidence Based Medicine
York Centre for Reviews and Dissemination
Clinical Evidence
Best Evidence
EB Journals
Terápiás útmutatók az interneten:
Guidelines Appraisal Project http:/hiru. mcmaster.ca/cpg/default.htm
Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/liblary/cpg.htm
US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm
A Cochrane Collaboration Handbook a Cochrane Library kézikönyve, amely a vizsgálatok tervezéséhez és a korszerű irodalomkutatáshoz nyújt segítséget és útmutatót.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
A diagnosztikai és terápiás útmutatók meghonosítása, aktív módszerekkel történik. Továbbképzések tartásával, neves hazai és külföldi szaktekintélyek bevonásával kell elősegíteni a rendszer széleskörű 5
ismertté tételét. Célszerű összekapcsolni a protokoll megfelelő elemeit a helyi minőségbiztosítási rendszerekkel is.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A Magyar Fogorvosok Egyesületét és a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumát kell megbízni a társszakmák közti egyeztetés szervezésével, irányításával és ellenőrzésével.

1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Az evidencia szintje szerint a különböző tanulmányok eltérő bizonyítóerejűek. A publikációk az evidencia értékének ismerete a szakirodalmi tájékozódás fontos setítője.

  • I. tervezett randomizált kontrollált vizsgálat
  • II. nem randomizált, de kontrollált vizsgálat
  • III. multicentrikus kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálat
  • IV. több különböző időben végzett kontrollált vizsgálatból nyer evidencia, illetve bizonyos esetekben nem kontrollált vizsgálatok.
  • V. leíró tanulmányok, szakértői vélemények

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók
Betegtájékoztató mellékelve

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek szponzorok

A Magyar Fogorvosok Egyesülete

4. Egyéb megjegyzések

Betegtájékoztató „A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal” című protokollhoz
Az üregképződéssel járó fogszuvasodás gyógyítása töméskészítéssel történik. Az üregalakítás történhet helyi érzéstelenítéssel vagy anélkül.
A tömés behelyezése előtt a fogorvos a szakma szabályainak megfelelően üreget alakít ki a fogban, majd behelyezi a tömőanyagot. Mélyebb üregek esetén alapozó anyagot helyez el a fogorvos a tömés alá szigetelés céljából. A tömés lehet fogszínű, ezüstszínű amalgám, ill. arany. A tömőanyag választás a beteggel történő konzultáció során kerül eldöntésre. A tömés elkészülte után a fogorvos tájékoztatást nyújt arról, hogy a beteg mennyi ideig ne egyen, milyen folyadékokat fogyaszthat, ill. hosszútávon hogyan tudja megőrizni a tömés integritását.
A konzerváló fogászati ellátás során a fogorvos először az általános betegségek vonatkozásában, majd a fogászati panaszt/panaszokat okozó fog/ak vonatkozásában kérdéseket tesz fel.
Ezután különféle vizsgáló eljárásokkal meghatározza a beteg fogat és az adott betegséget, annak stádiumát. A fogszuvasodás pontos lokalizációját, mélységét, kiterjedését méri fel és írja le.
Az üregképződéssel még nem járó, csak fogelszíneződést okozó legkezdetlegesebb fogszuvasodási formában bizonyos oldatokkal, lakkokkal ecseteli be a fogat és szájhigiénés, táplálkozási tanácsadást végez.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

A fog keményszöveteinek restaurációja, barázdazárás

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A fog keményszöveteinek restaurációja, barázdazárás

Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

A. KEMÉNY FOGANYAG RESTAURÁCIÓJA NEM-ADHEZIV TÖMŐANYAGOKKAL

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

Fogszuvasodás (caries dentis)

2. A megbetegedés definíciója

A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást.
1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.
2.2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicalis rtg. felvétel).
2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegségre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
Nem-adhezív töméskészítés amalgámmal vagy különféle cementekkel. Black-féle üregalakítási lépések során I.-V. osztályú cavitásalakítás. Csonkfelépítés. Inlay.
b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
A kis-és nagyőrlő fogakba választható az amalgám, (elsősorban II. osztályú üregekbe), mely tartósságában is kopásállósságában még mindig megelőzi a kompozitokat.
c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése

Cavitás alakítás

  • 1. A szuvas lézió feltárása, az alátámasztatlan fogszövetek eltávolítása.
  • 2. Az üreg határainak megszabása (preventív extensio elve).
  • 3. Az ellenállási és tartási forma kialakítása („kazetta-forma vagy box-forma" elve).
  • 4. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása.
  • 5. A maradék szuvas dentin eltávolítása.
  • 6. A zománcszélek ferdére faragása (5-8 °-ban, az occlusalis és gingivális felszíneket kivéve).
  • 7. A cavitás tisztítása, szárítása.

Töméskészítés

  • 1. Az amalgám megkeverése.
  • 2. A tömőanyag bevitele a cavitásba.
  • 3. A tömés kidolgozása.
  • 4. Finírozás, polírozás 24 óra elteltével.

2. Eredmény/Vizsgálatok/Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, egységes struktúrájú végleges, definitív tömés.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali korrekció.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant's Art & Science of Operatíve Dentistry Mosby 2002.
  • 2. Ed. Barátién LN: Advenced Operatíve Dentistry Quintessence 1993.
  • 3. Ed. Hörsted-Bindsler P, Mjör IA: Modern Concepts in Operatíve Dentistry Munksgaard 1988.

B. KEMÉNY FOGANYAG RESTAURÁCIÓJA ADHEZIV TÖMŐANYAGOKKAL

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

Fogszuvasodás (caries dentis)
Zománc, zománc-dentin repedés, törés (infractio, fractura dentis)
Veleszületett és szerzett zománckárosodás (hypoplasia dentis)

2. A megbetegedés definíciója

A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása
A fogkorona kemény szöveteinek traumás sérülése
A zománc elégtelen kifejlődése, későbbi károsodása, esztétikailag zavaró megjelenése

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást.
1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Diagnosztikai eljárások

1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.
2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicalis rtg. felvétel).
3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegségre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
Adhezív töméskészítés kémiai úton megszilárduló vagy fényre polimerizálódó kompozíciós tömőanyaggal. Üregalakítási lépések során kompozithoz történő I.-V. osztályú cavitásalakítás. Gyökérkezelt fogak esetén elsősorban adhezív tömés készítése javasolt

b. A terápiás ellátások kiválasztásának szempontjai
Frontfogak, kis,- nagyőrlők bármely felszínén előforduló anyaghiánnyal járó, sérülések, károsodások ellátása adhezív tömőanyaggal. Csonkfel építés. Sínezés. A tömések esztétikusak, viszonylag rövid idő alatt elkészíthetők, kidolgozhatok, bár financiálisán drágábbak és kopásállóság tekintetében alatta maradnak az amalgámnak. Alkalmazható kémiai úton keményedő és fényrekötő típusa. Felhasználható anyagok: kompozit, kompomer, glass-ionomer, ormocer.

c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése

Cavitásalakítás

  • 1. A lézió feltárása.
  • 2. A határok megszabása (a kiterjesztés csak minimális és a szuvasodás mértéke szabja meg).
  • 3. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása.
  • 4. A maradék szuvas dentin eltávolítása.
  • 5. A zománcszélek ferdére faragása (30-45° -ban, ahol szükséges).
  • 6. A cavitás tisztítása, szárítása.

Töméskészítés:

  • 1. Kofferdam felhelyezése.
  • 2. A ferdére csiszolt zománc/dentin kondicionálása (35%-os foszforsavval 60 sec)
  • 3. A sav lemosása (20-60 sec).
  • 4. Szárítás 30 sec.
  • 5. A bond felvitele a zománcra (dentinre is), majd szétterítése levegő ráfújással.
  • 6. 20 sec.-os bevilágítás
  • 7. A tömőanyag behelyezése az üregbe (2 mm-es rétegenként)
  • 8. 40 sec.-os megvilágítás rétegenként
  • 9. Finírozás, polírozás az anyag megkötése után, glass-ionomer tömés készítése esetén felületvédelem
  • 10. A tömés elkészítését követően fluoridálás

2. Eredmény /Vizsgálatok/ Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, a fog megmaradt szöveteivel egységes struktúrát képező definitív tömés.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali korrekció.

VI. Irodalomjegyzék

  • 4. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant's Art & Science of Operatíve Dentistry Mosby 2002.
  • 5. Ed. Mount GJ, Dunitz M: An Atlas of Glass-Ionomer Cements. A Clinical Guide 2002
  • 6. Ed. Barátién LN: Advenced Operatíve Dentistry Quintessence 1993.
  • 7. Ed. Hörsted-Bindsler P, Mjör IA: Modern Concepts in Operatíve Dentistry Munksgaard 1988.

C. BARÁZDAZÁRÁS

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

A fogak rizikó gödröcskéi és barázdái
Zománc caries (caries incipiens, caries superficialis) a fogak gödröcskéi és barázdái területén

2. A megbetegedés definíciója

Cariesmentes fogak irreguláris, mély, nehezen tisztítható gödröcskéi és barázdái. Kedvezőtlen morfológiájú és/vagy szerkezetű, ép, de szuvasodásra hajlamos gödröcskék és barázdák. Csak mikroszkóposán észlelhető, remineralizációra képes kezdődő zománc caries, és/vagy cavi táti óval járó zománc caries a fogak gödröcskéiben és barázdáiban.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
1.2. Fogászati anamnézis
Egyéni caries rizikó felmérés (szájápolási és táplálkozási szokások, korábbi fogászati beavatkozások, általános betegségek, fogyatékosság, szociális háttér)

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat: klinikai fogászati vizsgálat, inspectio, palpatio (óvatos szondahasználat!) plakkmentes, száraz fogfelszíneken
2.2. Képalkotó eljárások: röntgen felvétel (szárnyas film)
2.3. Laboratóriumi vizsgálatok; nem szükséges.

III. Terápia

1. Terápiás/megelőző eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
A barázdazárás elsősorban primer caries preventív eljárás. Ma már azonban elegendő
evidencia áll rendelkezésre gyógyító (szekunder preventív) eljárásként, azaz a zománc
caries progressziójának megakadályozása (a carieses folyamat megállítása) céljából
való alkalmazására is.
A barázdazárás elsődlegesen non-invazív technika.
Invazív formája szűk barázdabemenet esetén - minimális preparálással, a barázdaalap
megnyitásával és kiszélesítésével - alkalmazható.
Kiterjesztett barázdazárás (preventív rezin tömés): ugyanazon occlusális felszínen
egyidejűleg készített preventív barázdazárás és minimális cavitasalkítással járó tömés.
Felhasználható anyagok:

  • kémiai úton, vagy fényre polimerizálódó anyagok (átlátszó, opak, színes változatban).
  • resin/kompozit (áttörőben lévő fogaknál nem ajánlott)
  • glassionomer (áttörőben lévő fogak, elégtelen compliance esetén ajánlott
  • kompomer

b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
a páciens életkora, caries aktivitása, veszélyeztetettségének mértéke, együttműködő készsége, a lezárandó fog típusa, rizikó státusza, denticiós stádiuma

Indikáció:
Rizikó páciensek (általános egészségi állapot, fogyatékosság és/vagy fogászati veszélyeztetettség, caries aktivitás)
Rizikó gödröcskék és barázdák
- áttörőben lévő maradó molárisok rágófelszíni barázdái
- áttört tej őrlők, maradó kis- és nagy őri ők retenciós gödröcskéi és/vagy barázdái
- felső metszőfogak palatinális gödröcskéi.

Gazdaságossági szempontok alapján nem javasolt a lezárás:
öntisztuló sekély barázdarendszer approximális szuvasodások fennállása több mint négy éve áttört egészséges fog esetében.

c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése:

  • 1. A lezárandó felületek mechanikai tisztítása (fluormentes polírpaszta, polírkefe, gumiharang, és/vagy air-polishing techika segítségével), mosása, szárítása
  • 2. Invazív eljárás esetén zománc-plasztika, azaz a barázda bemenetek kiszélesítése finom gyémántfúróval
  • 3. Gondos izolálás (vattarolni vagy kofferdám)
  • 4. A zománc kondicionálása (35%-os foszforsavval 30-60 sec-ig)
  • 5. A sav lemosása 20-40 sec-ig
  • 6. Szárítás 15-30 sec-ig (de nem kiszárítás üvegionomer anyag esetén), majd vizuális kontroll (kellően matt-e a kezelt felület)
  • 7. A barázdazáró anyag applikálása
  • 8. Az anyag polimerizálása (fényre kötőanyag esetén 30-40 sec-os megvilágítás)
  • 9. A zárás ellenőrzése (vizuálisan és tapintással), okkluzió-kontroll, szükség esetén korrekció
  • 10. Lokális fluoridálás

2. Eredmény /Vizsgálatok/ Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, a fogzománccal egységes struktúrát képező fogfelszín. Eredmény mutatók: - a barázdazáró anyag sértetlen és beborítja a kezelt területet
- az okkluzió megtartott
- nincs fogszuvasodás kialakulására utaló jel

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis ellenőrző vizsgálat, esetleg röntgenfelvétel is. Szükség esetén újrazárás.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Bánóczy J.: Barázdazáró anyagok a fogszuvasodás megelőzésében. In. Preventív fogászat 129. Medicina, Bp. 2001.
  • 2. Gábris K., Hidasi Gy.: A tej- és maradófogazat szuvasodásának összefüggése ?!?. In. Gyermekfogászat, fogszabályozás. 63. Semmelweis, Budapest. 2004.
  • 3. Hicks, M.J.: The acid-etch technique in caries prevention: pit and fissure sealants. In. Pinkham, J.R. (ed) Pediatric Dentristry 462-463. W.B. Saunders Company, Philadelphia 1994.
  • 4. Koch G, Poulsen S: Fissure sealing. In Pediatric Dentistry. Munksgaard, Copenhagen, 2001; 198-200.
  • 5. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. 53-54. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 6. Welbury R, Raadal M, Lygidakis NA: EAPD guidelines for the use of pit and fissure sealants. Eur J Paed Dent 2004; 5: 179-184.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

A gyakorlatban alkalmazott fogászati fémötvözetek összetétele

dr. Kivovics Péter, dr. Jáhn Mariann, dr. Sajgó Pál, dr. Bán András, Szoboszlai Istvánné

A mindennapos hazai gyakorlatban igen sokféle fogászati fémötvözet kerül felhasználásra. Mind a kivehető, mind a fix fogpótlások elkészítéséhez számos nemesfém és nemesfémmentes fogászati ötvözet van forgalomban. Az egyes ötvözeteket a fogtechnikai laboratóriumok szerzik be, és a fogorvos – aki felelősséget vállal a fogpótlás sikeréért vagy kudarcáért – gyakran nem is tudja pontosan, hogy melyik fémötvözetet használta egy adott fogpótlás elkészítésekor. Különösen időszerű a fémötvözetek összetételének behatóbb vizsgálata az allergiás, illetve az allergiásnak tartott megbetegedések számának látszólagos emelkedése miatt. A Fogpótlástani Klinikán allergiára hivatkozó páciensek többsége nem tudja, hogy az általa viselt fogpótlás milyen összetételű, illetve mely anyagok felhasználásával készült. A helyzetet bonyolítja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állásfoglalása szerint a fogpótlás fogtechnikai díjának összegéhez "méltányossági hozzájárulás kérvényezhető" azokban az esetekben, amelyekben az allergiás megbetegedés miatt a régi fogpótlást le kell cserélni és/vagy az új fogpótlást speciális fémötvözetből kell készíteni. Az ilyen jellegű "orvosi igazolások" manapság meglehetősen könynyen beszerezhetők, számos problémát okozva a fogorvosnak és a hiteles gyakoriságot vizsgáló kutatónak egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a fogtechnikai laboratóriumnak a munkalapon fel kell tüntetnie és pontosan meg kell neveznie a felhasznált anyagokat. Ez gyakorta elmarad, így a fogorvos nem tudja ellenőrizni a laboratórium munkájának anyagtani részét sem. Abban az esetben, ha a fogtechnikai laboratórium feltünteti, megnevezi a felhasznált fémötvözet márkanevét, a fogorvosnak tájékozódnia kell a szakirodalomból a fémötvözet pontos összetételéről. Jelen cikkünk ebben kíván segítséget nyújtani.

Összegyűjtöttük és rendszerbe foglaltuk az általunk hozzáférhető fogászati fémötvözetek összetételének adatait. A táblázatokat a még érvényben lévő fogpótlástani alapoktatásban használatos tankönyvhöz hasonlóan nemesfém ötvözetek és nem nemesfém ötvözetek szerint csoportosítottuk, és betűrendben állítottuk össze.

A táblázatokban szereplő számok százalékokat jelölnek. Szándékosan nem foglalkoztunk a legszélesebb körben használatos fogászati fémötvözetcsalád, a fogászati amalgámok összetételével. Ennek oka az, hogy az úgynevezett amalgámkérdés – ha van ilyen – a fogorvoslás anyagtani vonatkozásain kívül más aspektusokat is magában foglal.

Reméljük, hogy táblázataink használata megkönnyíti a fogorvosok mindennapi tevékenységét.

Nemesfém ötvözetek
  Au Ag Pd Pt Cu Sn Zn In Ga Ru Ir Ta Re Rh Ge Fe Egyéb
Argepal I.   72.0 72.0       1.0                    
Argepal IVA 5,0 69,9 22,5   10,0 <1 2,0                   Ir
Au 18 carat 75,2 10,8     14,0                        
Au 20 carat 83,2 9,0     7,8                        
Au 22 carat 91,5 4,0     4,5                        
Au Pt 18 carat 74,3 8,3   6,0 11,4                        
Aurix K 65,1 30,6 3,0 1,3                          
Aurix L 65,1 20,0 3,0 1,3 9,6   1,0                    
Aurix L 60 54,5 26,0 5,0 <1 12,0   2,0                   Rh
Aurosa 20,0 44,8 20,0   14,4   <1                    
Biobond III 82,6     16,1       1,0     0,3            
Biobond IV 78,2     19,4     2,0         0,3         0,1 Ti
Boibond IV Plus 84,0     13,1     1,5         0,3   1,1      
Biobond SG IV 83,7     13,2     0,5 1,3       0,3   1,0      
BiOcclus 4 85,8     11,0     0,5 1,7       0,3   0,7      
BiOcclus Inlay 83,3 10,0   4,8     1,8       0,1            
BiOcclus LGT 72,0 13,5   9,6     3,8       0,1 0,4   0,6      
BiOcclus-Lot G 710 68,5 13,8   1,6     16,0       0,1            
BiOcclus-Lot G 870 90,7     2,0     7,2       0,1            
Biocrown I plus 71,0 11,6   7,4 8,2   0,5       0,2     1,1      
Bior 17 98,3                               1,1 Ti
Degubond 4 49,6 17,5 29,0     3,0     0,5   0,1 0,1 0,2        
Degudent G 86,0     10,4       1,5       0,5   1,6      
Degudent GS 86,0   2,2 9,7       2,0     0,1            
Degudent H 84,4   5,0 8,0       2,5       0,1          
Degudent LTG 73,1 16,0 5,8 1,5   0,5 3,0       0,1            
Degudent N 84,0 1,2 4,9 7,8 0,3 0,5   1,0     0,1   0,2        
Degudent U 77,3 1,2 8,9 9,8 0,3 0,5   1,5     0,1   0,2     0,2  
Degudent U94 76,0 2,5 8,9 9,6 0,3 0,8   1,5     0,1 0,2 0,2        
Degudent-Lot G1 64,0 34,9   0,4       0,6           0,2      
Degudent-Lot N1 80,0 17,0 1,0 1,0 0,5 0,2   0,3         0,1        
Degudent-Lot N1W 59,0 06,9 14,0   9,0   1,0       0,1            
Degudent-Lot U1 75,8 17,0 5,9   0,5     0,1         0,1     0,5  
Degudent-Lot U1W 66,1 14,1 14,1       1,4 1,4     0,2         2,9  
Degudor 55,1   34,5         9,0 1,2   0,2            
Degudor C 74,0 13,5 2,0 2,4 7,0   1,0       0,1            
Degulor Draht 65,0 13,0 1,0 8,9 11,5   0,5       0,1            
Degulor M 70,0 13,5 2,0 4,4 8,8   1,2       0,1            
Degulor MO 65,5 14,0 1,0 8,9 10,0   0,5       0,1            
Degulor NF IV 71,0 10,0 2,0 12,9     4,0       0,1            
Degulor S 79,3 12,3 1,57 0,3 5,5   1,0         0,03          
Degulor-Lot 0 72,0 10,0 1,0 1,9 9,0   6,0           0,1        
Degulor-Lot 0 Plus 72,5 10,5   1,9 9,0   6,0           1,0        
Degulor-Lot 1 72,0 8,0 1,0 1,9 7,0   10,0           0,1        
Degulor-Lot 1 plus 72,5 8,5   1,9 7,0   10,0           1,0        
Degulor-Lot 2 73,0 10,0   1,9 3,0   12,0           0,1        
Degulor-Lot 2 plus 73,0 10,0   1,9 3,0   12,0                    
Degunorm 73,8 9,2   9,0 4,4   2,0 1,5     0,1            
Degunorm-Lot 700 72,5 10,0   0,5 3,0   12,0 2,0     0,1            
degunorm-Lot 880 76,0 10,0   2,9 6,0   5,0       0,1            
Degupal G 4,5 7,2 77,3     4,0     6,0 0,5         0,5    
Degutan 80,2   13,5 4,0   2,1         0,2            
Degutan-Lot 1 95,0   2,0 2,0   0,9         0,1            
Degutan-Lot 2 73,0 15,0   1,9     10,0       0,1            
Depalor 170,   69,4 1,0   4,0   2,0 6,0 0,5         0,1    
Deva 4 51,1   38,5         9,0 1,2   0,2            
DG 88 80,6     17,0     1,9       0,3 0,2          
Duallor G 55,0 25,0 7,9   11,6   0,4       0,1            
Eco 2000 2,0   79,0   9,8       8,5           0,7    
Karat 20 83,3 11,0     5,7                        
LOT 2000 58,5 25,5     15,9           0,05           Mn
LOT DG 750 60,0 27,2   0,2   0,5 12,0       0,1            
Öcream S   30,0 57,9     6,0 2,0 4,0   0,1              
Palargen L   57,4 40,0     <1 2,1                    
Pallargen K   60,0 40,0                            
Palliag LTG   56,0 36,9     3,0 4,0       0,1            
Palliag M1 10,0 57,5 20,9   8,5 0,5 2,5       0,1            
Palliag 2 20, 58,5 27,4   10,5   1,5       0,1            
Palliag NF IV   52,0 39,9     2,0 4,0 2,0     0,1            
Permador Draht 60,0   15,0 24,9             0,1            
Safibond <1 17,4 60,0     7,0                     In, Ga, Ru1
Stabilor G 58,0 23,3 5,5 0,1 12,0   1,0     0,1             <1
Stabilor GL 60,0 2,5 3,5 0,9 12,0   1,0       0,1            
Stabilor IV plus 62,2 22,5   4,4 9,8   1,0       0,1            
Stabilor LTG 58,0 25,0 13,0       4,0       <1            
Stabilor NF IV 55,0 29,0 9,9     1,0 1,0 4,0     0,1            
Stabilor-Lot 1 55,0 12,0 8,9   17,0 2,0 5,0       0,1            
Supraldraht 65,0 11,0   15,7 8,0               0,3        
Unilot1 72,0 16,0 1,0 0,9     10,0       0,1            
Unilot 2 73,0 13,0 1,0 0,9     12,0       0,1            
Verinor 53,2 35,1       0,6   6,6 1,5 0,2             Co: 2,8

 

Nem nemesfém ötvözetek
  Co Cr Mo Ni Fe Mn Si C Al B Be Ga Egyéb
Crutanium 69,8 12,3 1,0 8,8       0,01         Ti:8,1
Dentallium 62,4 32,4 52,0                   Si, Va
Ducinium 62,0 31,0 5,0                   C, Fe
Elite 0,35 21,5 8,7 64,4 0,21 0,42 0,8            
Eurocream   23,1 0,01 72,5 1,1 0,97 2,4   0,15        
Gemini   11,9 1,87 80,8 0,2 0,14 0,18   2,95   1,55    
Gisadent KCM 66,8 26,8 4,8   0,2 0,5 0,5 0,3          
Gisadent KCM 83 62,0 28,0 5,0   0,8 0,8 0,2 0,2          
Gisadent NCA   16,7 5,6 69,6 0,1 2,8 0,78 0,01 4,2        
Kodent 79,0 19,0     0,5 <4 <4           Ga, C
Kodent E 62,0 30,0 2,5   0,2 < 0,4 < 0,4           Ga, C
Kodent L 58,0 35,0 2,5   0,4 0,4 0,38         2,5  
KXC 64,0 24,0 5,0 65,0 1,8                
Levochorm 65,0 27,0 6,0     0,5 0,5 0,3          
Linn-Vac 62,6 26,8 8,1 0,2 0,77 0,49 0,65 0,42          
Microbond NP2   13,0 7,0 66,6 5,0 0,1 0,75         7,5  
Nicralium N2   24,0 10,0 maradék % 1,0 <1 2,0           C
Nicralum  N7 maradék % 28,0 6,0 <1 1 <1 <1           C
Nidemet   22,5   76,5   < 0,5   0,5       ~1 <0,8
Nidemet E   ~40 2,5 54,5   <0,5 <0,5 0,05       2,5 <0,8
Nidemet K   3,0   69,0   <0,5 <0,5 0,05       0,3 <0,8
Nidemet L   ~40 3,5 56,0   <0,5 <0,5 0,45       ~1 <0,8
Othobond 1 59,4 28,0 3,6 0,05 0,04 0,22 0,3           Nb,W
Remanit 65,0 30,0 4,5   1,0 0,3 05 0,6          
Rexilium 0,29 13,5 5,3 75,4 0,04   0,1   2,4   1,7    
Super Alloy 40,0 30,0   30,0                  
Ticonium 29,0 37,0 4,5 37,0                 Mg,Zn,Be
Ultratec 0,5 11,4 1,99 80,5 2,0   0,5   2,22   1,6    
Virilium 67,0 24,0 5,0 1,0                 Al
Vitarium 62,0 30,0 5,0 2,0 1,0 0,5   0,5          
Wirobond 61,9 29,0 5,1 0,15 0,89 0,51 1,0            
Wirocron 0,06 24,1   65,0 9,3   11,5     0,02      
Wirolloy 0,09 23,9   64,5 8,95 0,98 1,5     0,02      
Wiron   16,5 4,9 68   3,8     3,5       3,0
Wiron 77 0,5 20,7 5,5 64,2 5,45 0,03 3,44 0,04 0,03 2,0      
Wiron 88 0,5 20,2 10,1 66,9 0,1 0,05 1,91 0,01          
Wiron S 0,42 16,5 5,1 69,0 0,37 3,05 0,83 4,5
Wironit 64,0 28,0 5,0   0,5 0,3 0,7 0,4 0,3        
Wironium 62,0 27,0 5,2   2,1 2,7 0,8 0,13          
Wisil 65,0 27,0 4,5 0,1 0,5 1,0 0,8 0,5         W:0,5

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

Központi Stomatológiai Intézet, a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete, 1083 Budapest, Szentkirályi u. 40.
Országos Csecsemő- és Gyennekegészségügyi Intézet, 1094 Budapest, Tűzoltó u. 7/9.
Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, 1062 Budapest, Andrássy út 82.

45. sz.
MÓDSZERTANI LEVÉL
A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

2. módosított kiadás

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fogbetegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primer prevenció három alapvető pillérének. Ehhez szorosan kapcsolódik a korai, gondozó jellegű gyermekfogászati ellátás, mely egyben szekunder és tercier prevenciónak is tekinthető. Ezek megvalósítása hazánkban a 0 - 14 éves korú gyermekekre vonatkozóan már nemcsak a szakemberek, de a társadalom igénye is.
Fentiek megvalósítása érdekében elsősorban a gyermekorvosi (körzeti gyermekorvos, körzeti orvos) és fogorvosi (gyermekfogorvos, fogorvos) alapellátás munkatársait, a védőnőket, az óvodai és iskolai pedagógusokat, a bölcsődei gondozónőket és az egészségnevelőket kell megfelelően informálni és meggyőzni, velük a legszorosabb, fegyelmezett együttműködést kiépíteni. A probléma megoldása azonban a szülők, hozzátartozók bevonását, de ezen kívül széles körű társadalmi összefogást is igényel.

I. A FOGBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

1. A fogszuvasodás fluoridokkal való megelőzésének módszerei

A fluoridprevenció eredményességét a fogszuvasodás megelőzésében több évtizedes nemzetközi tapasztalatok igazolják. Megfelelő és hosszantartó alkalmazás esetén, annak módjától és idejétől függően, 30—60%-os kárieszredukció érhető el. Célszerű megemlíteni, hogy a fluoridok adagolásával kapcsolatban merültek fel aggályok és ellenvélemények, ezek azonban alaptalanok. A kétségek „egyesekben még ma is élnek: vannak szülők, akik nem veszik szívesen a fluorid adagolását. Őket meg kell győzni arról, hogy igen alapos szakmai megfontolások előzték meg az intézményes fluorid adagolás bevezetését, és erre semmiképpen sem került volna sor, ha bármi ártalma vagy kockázata lenne. Ha azonban egy-egy szülő ennek ellenére tiltakozna a Dentocar adása ellen, ezt tőle írásban kell kérni, a gyermeket a gyógyszer adásából ki kell hagyni és a szülői nyilatkozatot a gyermek dokumentációjához kell csatolni. A fluoridprevenció lehet általános és lokális. Előbbi esetben a fluoridokat a születéstől, de legalább a 6 hónapos életkortól kezdve a maradó fogak áttörésének befejeződéséig belsőleg adagoljuk a fejlődő fog zománcára való hatás céljából. Lokális alkalmazás esetén a már áttört fogak zománcába épül be a flourid, öblögetés, ecsetelés, zselék, fogpaszták alkalmazása útján. A lokális módszerek kiegészítik az általános alkalmazást.

1.1. A belsőleg alkalmazott fluoridok adagolása az elfogadott nemzetközi álláspont szerint a kárieszprevenció egyik legbiztosabb, kollektíven alkalmazható módszere. A fluoriddal dúsított víz és só alkalmazásának nagy előnye, hogy kollektív, automatikus és univerzális módszer. Hazánkban az ivóvíz fluordúsítás feltételei nincsenek meg. Amíg Magyarországon a sófluorozás nagyüzemi gyártástechnológiája, illetve az egész országra kiterjeszthető szervezési problémái nem oldódnak meg, addig feltétlenül szükséges a kollektív fluorprofilaxis más módszerének bevezetése. Hazánkban jelenleg & fluorid tartalmú tabletták (Dentocar tabletta: 0,5 mg NaF = 0,23 mg F" és a Dentocar forte tabletta: 2,21 mg NaF = 1,00 mg F") rendszeres adagolása oldható meg. Erre elsősorban a gyermekközösségekben nyílik mód, ugyanis a 0—3 éves korúak kb. 15%-a, a 3—6 évesek mintegy 80%-a nyer bölcsődei, illetve óvodai elhelyezést, az általános iskolában pedig az egész iskolás korosztály jól elérhető. A fluorid tartalmú tablettával való megelőzés részletes gyakorlati kidolgozása a helyi egészségügyi szakigazgatási szervek működési területén a Prevenciós Operatív Bizottságok feladata. A gyermekközösségbe nem járó gyermekek részére a fluorid tartalmú tablettát a gyermekegészségügyi szolgálat szakorvosai, illetve (ahol ilyen nem működik) a körzeti orvosok rendelik térítésmentesen és ezt a gyermek törzslapján nyilvántartják. A gyermekközösségbejáró gyermekek esetében ügyelni kell a kettős adagolás elkerülésére! A fluorid tartalmú tabletták helyes adagolása csakis a lakosság által fogyasztott ivóvíz fluorid tartalmának pontos ismeretében lehetséges. Hazánk területén a lakosság által fogyasztott ivóvizek fluorid tartalmának meghatározása minden közigazgatási területen megtörtént és ennek adatai a területileg illetékes KÓJÁL-oknál és/vagy a Prevenciós Operatív Bizottságoknál rendelkezésre állnak. Az ivóvizek fluorid tartalma szempontjából három csoportot célszerű elkülöníteni. Az életkor függvényében a 0,25 mg/liter F-tartalom alatt teljes adag, a 0,25—0,75 mg/liter F-tartalmú vizek esetében töredék adag adása indokolt (lásd táblázat). A 0,75 mg/liter vagy ennél több fluoridot tartalmazó ivóvíz esetében fluorid tablettát adni nem kell! A 0,50 mg NaF-ot (F = 0,23 mg) és a 2,21 mg NaF-ot (F' =1,0 mg) tartalmazó tabletták napi adagolását az életkor és az adott terület ivóvizének literenkénti F-tartalmától függően a következőképpen javasoljuk:

A fluorid tartalmú tablettákat naponta kell adagolni. Ha az adagolás néhány napra megszakad, a kimaradt adagot nem szabad összegyűjtve pótlólag beadni.
Tekintettel arra, hogy azonos korú gyermekek között lényeges testsúly különbség lehet, kétes esetben tartsuk szem előtt, hogy az egy testsúlykilogrammra adható napi 0,03 mg fluorid mennyiséget ne lépjük túl! Ca és Mg tartalmú gyógyszerekkel egyidejűleg adva rosszul felszívódó CaF képződhet, más gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszerantagonizmus nem ismert. Ahhoz, hogy egy 20 kg-os gyermek fluorbevitel miatt heveny életveszélybe kerüljön, 4000 darab 0,23 mg fluoridot tartalmazó tablettát vagy 7 tubus fluorid tartalmú fogpasztát kellene fogyasztania rövid időn belül. Ilyen mértékű fluorfogyasztás még különleges esetben is gyakorlatilag lehetetlen. Idült fluorózis lehetősége csak huzamos többszörös túladagolás esetében áll fenn. Hazai ivóvizeink fluorid tartalmát véve tekintetbe, idült fluorózis kialakulásának veszélye azonban gyakorlatilag nem fenyeget, ennek ellenére kerülni kell a tartós túl-, illetve kettős adagolást.

1.2. A tablettának a fogszuvasodás gyakoriságát csökkentő hatása jelentősen fokozható a fogakra közvetlenül alkalmazott, fluoridot tartalmazó készítményekkel. A szerves aminfluoridot tartalmazó készítmények(pl. Elmex zselé és Elmex oldat) hatásosságukat tekintve kitűnnek a fluort szervetlen
kötésben tartalmazó szerek közül. A helyileg, közvetlenül a fogakra ható fluorid tartalmú készítmények rendszeres használata mindenképpen összefér bármely „belsőleg" nyújtott fluorid adagolási módszerrel. Az Elmex zselé jól alkalmazható kollektív profilaxis céljából 5 évesnél idősebb gyermekeken óvodákban és iskolákban, valamint vényen történő rendeléssel otthoni használatra is (lásd melléklet).
Gyermekközösségekben a zselé bedörzsölést először fogorvos (szájhigiénikus) vagy erre kiképzett szakdolgozó irányításával kell végezni. Megbízható begyakorol tatás után a bedörzsölést vezetheti száj higiénikus vagy erre kiképzett iskolai vagy óvodai pedagógus is.
Otthoni alkalmazás esetén a bedörzsölést célszerű szülői példamutatással, felügyelet mellett végezni és a gyermekekkel néhány alkalommal gyakoroltatni.
5 éves kortól kezdve az egész életen át javasolható fluorid tartalmú fogkrém használata, mely egyébként a helyileg alkalmazott Elmex zselé protektív hatását is előnyösen fokozza. 5 éven aluli gyermekeknek inkább bármilyen fluoridmentes vagy a kifejezetten gyermekek számára készített alacsony mennyiségű fluoridot tartalmazó „gyermekfogkrém" ajánlható.

2. A gyermekek fogazatát kevésbé károsító táplálkozás megvalósításának irányelvei

A fogazat egészséges fejlődése szempontjából fontosak a fehérjék, a vitaminok és az ásványi sók. Emellett lényeges a táplálék konzisztenciája, melynek olyannak kell lennie, hogy rágásra késztessen. A táplálkozáson belül a már áttört fogakra káros hatással vannak és a fogszuvasodás keletkezésében minden bizonnyal döntő szerepet játszanak a lepedékképző szénhidrátok, különösen a répacukor. Ebben a vonatkozásban több tényező szerepel: a szénhidrátok fajtája (cukrok!), a szénhidrátok bevitelének mennyisége, a szénhidrát-fogyasztás gyakorisága és a szénhidrátok konzisztenciája. E tényezők közül a legkárosabb hatásúak a főétkezések között gyakran fogyasztott édességek. Ezeket a száj baktériumai savakká bontják, melyek a fogzománcot csaknem folyamatosan támadva korai fogszuvasodáshoz vezetnek.
A rendelkezésre álló adatok szerint hazánk népességének, de különösen az óvodai korosztálynak egy főre eső évi cukorfogyasztása az ajánlható optimális cukorfogyasztás 2-2,5-szerese. Fentiek alapján a fogszuvasodás megelőzését a táplálkozási szokások következő módon végrehajtott megváltoztatása útján segíthetjük elő az egyes életszakaszokban:

2.1. A terhesgondozás adta lehetőségeken belül elő kell segíteni a szájhigiénés nevelést mind az anyára, mind a születendő gyermekre vonatkozóan. A szoptatás fontosságának hangsúlyozása, az arra való gyakorlati felkészítés elsősorban a terhesgondozást végző orvos, illetve védőnő feladata.

2.2. Az egészséges fogfejlődést több okból is elősegítő szoptatás érdekében - újszülött osztályokon, a csecsemőkkel kapcsolatos területi preventív tevékenységben - az eddiginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség:

  • A csecsemő legalább négy hónapos koráig anyamellről táplálkozzék.
  • A cumisüvegből való táplálást - elsősorban a szoptatás időszakában - lehetőleg el kell kerülni, megfelelő méretű és alakú pohárból, illetve kanállal a csecsemők jól táplálhatok.
  • A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk édes ízekhez. A csecsemőtápszerek külön édesítést nem igényelnek, a tea és a 2/3-os nyákos tej édesítésére csak 5% cukrot használjunk.
  • A feltétlenül szükséges mennyiségű cukrot élelmiszerekben feldolgozva nyújtsuk. cukros tea, szörp, esetleg szénsavas üdítők szinte egész napon át műanyagpalackból történő itatása — mely nagyon elterjedt -, nagy kárt tehet az áttörő tej fogakban.

2.3. Kisgyermekkorban, amikor a tejfogak megjelennek, a gyermek fokozatosan olyan ételeket kapjon, amelyek rágásra késztetik. Az ételek pépesítése a tej fogak megjelenésének függvényében 1 éves kor körül fokozatosan abbahagyható. 1 éves kor után vizet adjunk a szomjúság oltására, ne édesített teát vagy szörpöket.
Az étrendet úgy állítsuk össze, hogy az tartalmazza a szervezet számára szükséges összes biológiailag értékes tápanyagot (beleértve a vitaminokat, ásványi sókat), figyelembe véve a gyermek korát.

2.4. Óvodás- és iskolás korban az ételek konzisztenciája olyan legyen, hogy a rágószerv élettani működését optimálisan vegye igénybe, a gyümölcs bőségesen szerepeljen az étrendben. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek megnövekedett cukorfogyasztásának oka elsősorban az édesség fogyasztás gyakoriságának az emelkedése. Mivel a főétkezések között gyakran fogyasztott édesség a legkártékonyabb hatású a fogzománcra, ez magyarázza részben a fogszuvasodás hazai emelkedő tendenciáját. Ennek kiküszöbölésére a következő módszerek állnak rendelkezésünkre:

  • a főétkezéseken kívül fogyasztott édességek, szörpök mennyiségének minimálisra csökkentése, lehetőleg teljes kiküszöbölése, a szülők és pedagógusok megfelelő felvilágosítása, a gyermekkollektívákban édességgel való jutalmazás, gyakori névnapi édességfogyasztások káros szokásának elhagyása útján;
  • törekedni kell arra, hogy szokássá váljék az édességfogyasztás utáni azonnali fogmosás, melynek célja, hogy az édesség szájban való tartózkodásának ideje megrövidüljön, savképző hatása minél rövidebb ideig érvényesülhessen;
  • a főétkezések között fogyasztott édességek helyett a külföldön már évtizedek óta alkalmazott, várhatóan hazánkban is forgalomba kerülő ( „fogkímélő", cukorpótló (xilit, szorbit) anyagokat tartalmazó édességek kínálatának biztosítása.

A gyermekeket ellátó általános körzeti és gyermekorvosi, védőnői, valamint fogorvosi szolgálat fontos feladata a gyermekközösségek étrendjének befolyásolása az étrend tervezésében való közreműködés és minőségének ellenőrzése révén.
A gyermekintézmények helyesen kialakított étrendje mintául szolgálhat és kiváló lehetőségeket teremthet az étkezéssel kapcsolatos korszerű ismeretek nyújtására (étrend kifüggesztése a bölcsődei, óvodai átadóban, folyosón, étrendbemutatók stb.).
Mai ismereteink szerint az alacsony kariogén-potenciállal(fogszuvasodást előidéző hatással) rendelkező étrendek általános táplálkozási szempontból is megfelelőek és ajánlhatók, ily módon a gyermekorvosi és fogászati megelőzésre irányuló törekvések ebben a tekintetben azonosak.

3. A helyes szájápolás és a szájhigiénére nevelés módszerei

A megfelelő szájhigiéne jelentősen hozzájárul a fogszuvasodás, az ínygyulladás, illetve a fogágybetegség megelőzéséhez. Ennek érdekében e betegség létrejöttében döntő szerepet játszó lepedéket (plakkot) a fogakról el kell távolítani. A szájhigiénére való nevelés elsősorban a szülői ház feladata, de ezt még a nemzetközi tapasztalatok szerint is - óvodai és iskolai ellenőrzött fogápolási gyakorlatokkal kell kiegészíteni. A fogmosás csak akkor lehet eredmények, ha az étkezést azonnal követi és édességfogyasztás után soha nem marad el.
A száj higiénére nevelés első lépése a helyes fogápolás módjának megtanítása. Az óvodai és iskolai fogápolási gyakorlatokat az első néhány alkalommal lehetőleg védőnő, száj higiénikus vagy (gyermek)fogszakorvos tartsa. A módszer elsajátítása után a foglalkozást óvodai, illetve iskolai pedagógus is vezetheti. A fogmosási gyakorlatokat évente 4-6 alkalommal célszerű végezni. A száj higiénés nevelést végzők kiképzését e feladatra az egyes közigazgatási területeken a Prevenciós Operatív Bizottság szervezi meg a gyermekfogászati prevenciós főorvos, illetve a (gyermek)fogorvosok közreműködésével. A helyes fogápolás módszereit és az Elmex zselével történő bedörzsölés módját néhány órás továbbképzés keretében a szakdolgozók elsajátíthatják.

II. A KORAI GYÓGYKEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA A GYERMEKFOGÁSZATI ELLÁTÁSBAN

A komplex megelőző program igen fontos kiegészítője a fogszuvasodás kezdeti szakaszában történő mielőbbi szakszerű konzerváló kezelés. Mivel hazánkban kevés a gyermekfogászati ellátásban részt vevő fogorvos, már a 70-es évektől fokozatosan sor került az ún. 3+2, 4+1-es gyermekfogászati ellátási módszer bevezetésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy — elsősorban az oktatási időben - a felnőtt fogászati ellátás céljára szervezett fogorvosi munkaidő kapacitás keretében a fogorvosok kötelesek a működési területükön élő gyermekeket rendszeres fogászati gyógykezelésben részesíteni — a hét egy, illetve két napján — azon területeken, ahol szervezett gyermekfogszakorvosi ellátás nem működik.
A gyermekfogászati ellátás általános irányelve az évi kétszeri szakorvosi ellenőrzés és a teljes szükséglet ellátása. A komplex megelőzési program végrehajtása során a gyermekfogászati ellátás szervezett és rendszeres teljesítése különös figyelmet érdemel.

A gyermekfogászati gondozás

A rendszeres gyermekfogászati ellátás keretében (évente két alkalommal szűrővizsgálat és valamennyi szuvas fog gyógykezelése) feltétlenül szükséges a gyermekfogászati gondozás megvalósítása. A gyermekfogászati gondozást a gyermek- és ifjúsági ellátásban gondozást folytató egyéb szakemberekkel a megfelelő szinten koordinálni szükséges.
A gondozásba veendők csoportja azokból adódik, akiknek más megbetegedését rossz fogazati állapotuk súlyosbíthatja, vagy akik fogszuvasodás szempontjából „különlegesen veszélyeztetett"-nek (lásd alant) minősülnek.
Elsősorban olyan megbetegedésben szenvedők kerüljenek gondozásra, akiknek betegségi állapotát az elhanyagolt szájhigiéne és a hibás, hiányos fogazat súlyosbíthatja. Különös figyelmet érdemelnek a vérképzőszervi (vérzékenyek feltétlenül!) és onkológiai, endokrinológiai, immunológiai vagy anyagcsere-betegségben (diabetes!), reumás vagy más eredetű szív, keringési és mozgásszervi, valamint vese vagy egyéb jelentősebb krónikus megbetegedésben, fejlődési rendellenességben szenvedők. Megkülönböztetett gondozást kívánnak a mozgássérült, a szellemi és érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichoszociálisan veszélyeztetett gyermekek is. Mindezekre vonatkozóan a gyermekegészségügyi szolgálat, elsősorban a szakmailag illetékes klinikák, kórházi osztályok, szakrendelések, illetve szakgondozók javaslata és véleménye az irányadó. A fogászati állapot szempontjából különösen veszélyeztetettnek tekintendők a fokozott kárieszhajlamúak. Ilyennek minősülnek azok a gyermekek, akiknek 7-nél több maradó fogát támadta már meg a fogszuvasodás (DMF = 7) és azok a 9-11 évesek, akiknek metszőfogain fogszuvasodás jelentkezik, valamint a fiatalkori fogágybetegségben szenvedők. Veszélyeztetettnek kell tekinteni a fogszabályozó-kezelésre szorulókat, valamint a kivehető és rögzített fogszabályozó készüléket viselőket.
A gondozásba vett gyermekről „Fogászati Gondozási Törzslap"-ot kell kiállítani. A megfelelő ténykedési adatokat a kezelési napló megfelelő rovatába be kell írni és a tárgyidőszakra vonatkozóan előírásszerűén jelenteni. A törzslapokat a rendelőben megfelelő, könnyen hozzáférhető módon kell tárolni. A berendelt és ellenőrzésen megjelent (3, legkésőbb 6 havonta) betegen végzett vizsgálat eredményét és az elvégzett gyógykezelést minden alkalommal a törzslapon is rögzíteni kell. A kórlefolyást jelző leleteket (rtg., orvosi laboratórium sth.) a törzslap tasakjában célszerű megőrizni.

Melléklet
a szájhigieés neveléshez és a fogmosás csoportos oktatásához.

A szájhigiénés nevelés célja a gyermekek rendszeres szájhigiénére szoktatása legalább 3 éves kortól és a helyes fogmosási módszerre tanítása.
Fogmosási gyakorlatokat az óvodában és az iskolában — a feladatot ismerő szakember irányításával - évente négy-hat alkalommal tanácsos végezni. Az otthoni rendszeres fogmosás megkövetelése és ellenőrzése a szülői ház feladata. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a család valamennyi tagja is rendszeresen mos fogat.

1. Szervezési ajánlás

A gyermeknek legyen egy megfelelő fogkeféje kizárólag iskolai, illetve óvodai használatra.
Amennyiben Elmex zselé bedörzsölés is történik, célszerű ehhez az otthon feleslegessé vált műanyag poharakat (joghurtos, tejfölös stb.) felhasználni.
A foglalkozások időpontját az intézmény vezetőjével előre egyeztetni kell.
A foglalkozások helye: osztályterem, illetve óvodai csoportszoba és mosdó, időtartama kb. 10—15 perc, tematikája legyen mindig előre meghatározott a különböző korcsoportok
színvonalának megfelelően.

2. Altalános tudnivalók

Az alapos fogmosás legalább 2 percig tart.
A fogkefe legyen kisfejű, közepes keménységű, műanyag szálú, egyenes profilú.
A gyermekek a fogkefével csak kis körkörös mozgást végezzenek. Az előre-hátra mozgatás
legfeljebb csak a rágófelszínen megengedett.

3. Gyakorlati kivitelezés

A fogmosást lépcsőzetesen oktatjuk.
Az óvodában először az öblítést kell tanítani és gyakoroltatni.
A szigorúan rendszeres kivitelezés döntő a siker szempontjából, ezért a tisztítást meghatározott sorrendben fogfelszínenként végezzük.
A tisztítandó fogfelszínek: rágófelszín, külső felszín, belső felszín.
Minden felszínt jobb oldalon felül, hátul kezdjünk tisztítani.

3.1. Rágófelszínek: mindig a leghátsó fognál kezdjük és kis mozgásokkal jöjjünk előre,
felül jobb oldalon l0 másodperc,
bal oldalon l0 másodperc,
alul jobb oldalon 10 másodperc,
bal oldalon 10 másodperc, összesen 4x10 = 40 másodperc.

3.2. Külső felszínek: ismét a fogsor leghátsó fogánál kezdjük és kis mozgásokkal a szemfogig jövünk előre:
jobb oldali rágófogak, zárt fogsoroknál l0 másodperc, bal oldali rágófogak, zárt fogsoroknál 10 másodperc, szem-és metszőfogak felül l0 másodperc, alul l0 másodperc,
összesen 4xl0 = 40 másodperc.

3.3.Belső felszínek: le, illetve fel - az íny felől indulva a rágófelszín felé mozgatjuk a fogkefét. Felül, jobb oldalon a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefével lefelé kell „söprögetni". Fokozatosan jövünk előre — a kéz közvetlenül az áll előtt van —, majd balra kanyarodunk. Alul szintén a jobb oldalon, a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefét felfelé mozgatjuk és lassan előre jövünk — a kéz közvetlenül az orr előtt van —, végül balra kanyarodunk. Mindegyik 20 másodperc, összesen 2x20 = 40 másodperc mindösszesen 40 + 40 + 40 = 120 másodperc.

3.4. öblítés: fontos, hogy az öblítés erőteljes „pulzáló" pofamozgatással történjen.

4. Fluorid alkalmazása

A fluorid tartalmú Elmex zselét az alsótagozatos osztályokban hetente egyszer, a/ óvodai
nagycsoportokban kéthetente egyszer — lehetőleg tisztasági fogmosás után - használjuk külsőleg a
fog védelmére.
A zselé bedörzsölés módja megegyezik a helyesen végzett fogmosás lépéseivel.
Időtartama kb. 2 perc.
A fölösleges, nyállal híguló anyagot ki kell köpni (eldobható pohárba vagy mosdóba). A bedörzsölés után kb. egy-másfél óra hosszat sem öblíteni, sem enni nem szabad.

5. Figyelmeztetés -figyeljünk a hibalehetőségekre:
  • a gyermek fogja marokra a fogkefét,
  • a kefélés kis mozgásokkal történjen (a gyermekek szívesen csinálnak nagy mozdulatokat),
  • a különböző fogfelszínek kefélése leghátul kezdődjön és elöl is megtörténjen,
  • fluoridapplikálás esetén a gyermekek minél később köpjenek, hogy a fogak fluoros közegben maradjanak.
6. Anyagok, eszközök
  • fogkefe,
  • eldobható műanyag pohár,
  • Elmex zselé,
  • szalvéta vagy papírzsebkendő.

A foglalkozásvezető részére:

  • bemutató fogsor a hozzávaló fogkefével,
  • lepedékfestő tabletta,
  • kézitükör,
  • jó és rossz fogkefék stb.

A gócbetegség általános orvosi és fogászati szempontból (idézve a magyar fogorvosból)

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Magyar Fogorvosok Egyesülete interdiszciplináris fórumot szervezett 1999 novemberében. Az egész napos konferencián a gócbetegséget vették nagyító alá a meghívott előadók, akik a belgyógyászat, a neurológia, a szülészet, az immunológia és a fogászat vonatkozásában ismertették a legújabb kutatási eredményeket és az új gócelméletet.

Dr. Bánóczy Jolán professzor asszony mint a konferencia moderátora, dr. de Chatel Rudolf professzor pedig levezető elnökként köszöntötte a konferencia előadóit és a nagy számban megjelent érdeklődőket.

A DENTALIS GÓC PARODONTOLOGIAI SZEMPONTBÓL

A megnyitó előadásban dr. Gera István professzor (SOTE Parodontológiai Klinika) az általános rizikótényezők szerepét emelte ki a stomatológiában, és a dentális góc mint rizikófaktor szerepét fejtette ki az általános betegségek kialakulásában. A fogágybetegség a kárieszhez hasonlóan népbetegség. Oka a fogakat borító bakteriális lepedék, amelynek 99%-a mikroorganizmus. Ezek a baktériumok a keringésbe kerülve komoly akut vagy krónikus szisztémás betegségek okai lehetnek, és ennek a bakteriális inváziónak a parodontális tasak a forrása. Ez az új elmélet ellentmond a korábbi klasszikus fogászati gócelméletnek, amely csak a letokolt, teljesen körbezárt folyamatokat tekintette gócnak. Az alábbi állítás a parodontiumra nem vonatkoztatható, hiszen az a szájüreggel közlekedik. Évtizedekig csak a rossz szájhigiénét tették felelőssé a tapadásveszteség kialakulásáért, de ma már ismeretes, hogy számos rizikótényező együttes hatása szükséges a destruktív fogágybetegség kialakulásához.

A destruktív parodontitis rizikótényezői: dohányzás, szisztémás betegségek, stressz, idős kor, népcsoport, férfi nem, előző parodontális folyamat, immundeficiencia, rossz szájhigiéné, fogászati kezelések minősége, öröklődés, hiperreaktív folyamatok.

Magyarországon mintegy 500 ezer ember tartozik a destruktív parodontitis rizikócsoportjába. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint ez a folyamat önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban a cerebrovascularis és a cardiovascularis betegségek etiológiájában. A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Irodalmi adatok által igazolt, hogy krónikus gyulladás során a baktériumok és a gyulladásos mediátorok bejutnak a szisztémás keringésbe. A mély parodontális tasakok ugyanis hámbélésen keresztül közvetlen kapcsolatban állnak a parodontium kötőszövetével és a benne futó kapillárisokkal, így valódi bakteriális invázió léphet fel, amely a helyi kötőszövetet és a szervezetet is elárasztja. Ínygyulladás és parodontopathia esetén már rágáskor és fogmosás során is szóródnak a baktériumok, amely magas rizikócsoportba tartozó egyéneknél, tehát mubillentyut viselőknél és endocarditisen átesetteknél életveszélyes állapottal járhat. Minden fog körül átlagosan 5-6 mm mély tasakkal számolva, 70-80 cm2-nyi területen, azaz egy tenyérnyi felületen érintkezik a tasakflóra a szisztémás keringéssel. Ezt a nyitott sebfelszínt árasztják el a főként anaerob mikroorganizmusok. Irodalmi adatok szerint az endocarditisek többsége dentális okra vezethető vissza. Fontos szerepe van az ún. latens bakteriaemiának is, amelyben a krónikus gyulladás során a Gram-negatív mikroorganizmusokból származó lipopoliszacharidák és a gyulladásos termékek a keringésbe kerülve súlyos elváltozásokat okoznak. Beck és munkacsoportja által Amerikában végzett 18 évig tartó követéses vizsgálat szerint súlyos parodontális állapotban a koronária- betegségek kialakulása 3,7-szer gyakoribb az ép parodontiumú emberekhez képest. 40%-os parodontális csontvesztés esetén kiugróan megemelkedik az agyvérzés gyakorisága. Súlyos destruktív parodontitisben szenvedőknél 25%-kal nagyobb valószínuséggel alakul ki ischaemiás szívbetegség az ép ínyu populációhoz viszonyítva. A dohányzás nemcsak komoly rizikótényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában, hanem következményeként súlyos destruktív fogágybetegség jelentkezhet, amely szintén szív- és érrendszeri betegségek kialakulását segíti elő. Ismert, hogy a terhességi hormonváltozások parodontális változásokat &SHY; terhességi íngyulladást &SHY; okozhatnak. A jelenlegi adatok arra is fényt derítenek, hogy terhesség alatt az elhanyagolt szájhigiéné és a gyulladásos mediátorok a fejlődő magzat testsúlyára is hatással vannak. A mély parodontális tasakokkal rendelkező anyák közel 50%-ának alacsony testsúllyal születik a gyermeke. Kiemelendő, hogy a fogágybetegség nem civilizációs betegség, mert a fejlett országokban alacsonyabb az előfordulása.

"A klasszikus gócelmélet szerint a parodontális tasak nem tekinthető gócnak, és az orális mikroorganizmusok elsősorban mint antigének hatnak. Mai felfogás szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el."

A FOGÁGY FLÓRÁJÁNAK SZEREPE AZ ÉRELMESZESEDÉS KIALAKULASABAN

Dr. Császár Albert egyetemi tanár (HIETE Belgyógyászati Klinika), az atherosclerosis kialakulásának új szemléletét mutatta be, egy esetleges infektív eredetre utalva. Magyarország a cardiovascularis betegségek tekintetében vezető helyen áll, így a betegségek pathogenesisének felderítése döntő a gyógyítás és a megelőzés hatékonyabbá tételéhez. Az atherosclerosis kialakulásának három fő tényezője van: a dyslipidaemia alacsony HDL, magas triglicerid- és koleszterinszinttel jár, a véralvadási zavarok között a koagulációs faktorok hiánya vagy túlsúlya jelentkezik, az endotheliális diszfunkció pedig a trombózis kialakulását segíti elő. A magas LDL-koleszterin az érfalban lerakódik és oxidálódik, és gyulladásos folyamatot indukál. Az erek falában lymphocyták és monocyták áramlanak, aktiválódnak és simaizomsejt-proliferációt indítanak el. Az elhalt sejtmasszában a lipid másodlagosan lerakódik, és endothelkárosodás jelenik meg, kialakul a thrombus, amely ha nagy, infarktus vagy stroke, ha kicsi, angina pectoris képét eredményezi. Összességében lokális gyulladás vezet a szisztémás folyamatokhoz. A C-reaktív protein (CRP), amelynek szintje mérhető, a gyulladás mértékére utal. Értékéből következtetni lehet újabb cardiovasculáris esemény kialakulására. A gyulladás kialakulásában infekcis ágensek is szerepet játszanak, amelyek citokinek aktiválása révén, a májban akut fázisreakciót hoznak létre, az endothel felszínére pedig adhéziós molekulákat vándoroltatnak, amelyek a leukocyták és a monocyták érfalba való áramlását segítik elő. Az atherosclerosis kialakulása nem folyamatos, hanem hullámszeru, amelynek fellobbanási szakasza a szervezetben lezajló gyulladás idejére esik, amely lehet akár egy fellobbanó krónikus gyulladás vagy parodontózis. Feltételezések szerint az atherosclerotikus plakk rupturájakor kialakuló myocardiális infarktus is akut gyulladás fellobbanásakor jelenik meg, ezt igazolja az akut fázis proteinek jelenléte is. A mikroorganizmusok közül elsősorban a Chlamydia pneumoniae játszik szerepet az atherosclerotikus plakk kialakításában. A Chlamydia a tüdő monocyta-makrofágjaiba bekerülve thrombotikus faktorokat és cytokineket szecernál, illetve a monocyták az endothelsejtbe jutva Chlamydia-részecskéket adnak le. A Porphyromonas gingivalis ellen a nyálban ellenanyag termelődik, amely az endothel területén a hősokkprotein elválasztását fokozza, így az endothelsejtek ellen autoimmun reakció alakul ki. A fogágybetegségek és az érelmeszesedés kapcsolata tehát igazolható. Az infektív ágensek ellen alkalmazott antibiotikumok ischaemiás szívbetegséget csökkentő hatása még kérdéses, a jelenlegi ajánlás szerint még nincs elég adat arra, hogy az antibiotikumok is szerepet kapjanak az ISZB megelőzésében.

INFECTIV ENDOCARDITIS PROFILAXIS

Az infectív endocarditis profilaxisát dr. Lengyel Mária professzor asszony (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) foglalta össze. Endocarditis során egy endotheliális sérülésen lerakódó thrombocyta depozitumban, bakteriaemia esetén bakteriális kolonizáció és infectív endocarditises vegetáció alakul ki. Bár az infectív endocarditis ritka betegség, a mortalitása még mindig nagyon magas, 20%-ra tehető. Egymillió lakosra vonatkoztatva, évente átlagosan 30 új eset jelenik meg. Profilaxis során a bakteriaemiát kell megszüntetni antibiotikumokkal, olyan betegeken, akiknek endocarditisre hajlamosító szívbetegségük van. Az esetek felében lehet a betegeket prevencióban részesíteni, mert a hajlamosító alapbetegség nem jelenik meg minden esetben. A beavatkozásokról sem mindig ismert, hogy bakteriaemiával járnak, így a profilaxis nem elég hatékony. Alacsony kockázat esetén nem szükséges profilaxis, ebbe a csoportba tartoznak a pitvari szeptumdefektussal, az operált kamrai szeptumdefektussal, az operált koronáriabetegséggel és a pacemakerrel élők. A közepes és a magas kockázati csoportba tartozóknál szükséges az antibiotikum-profilaxis, így szerzett billentyuhibák, hypertrofiás cardiomyopathia és a regurgitációval járó mitrális billentyu prolapsus esetén, amelyek a közepes rizikócsoportba tartoznak. Magas kockázathoz tartozik a mubillentyu, endocarditis az anamnézisben, komplex cyanotikus szívbeteg és a sebészi szisztémás pulmonális shönt.

Fogászati beavatkozás mintegy 10%-ban előzi meg az endocarditis kialakulását. A főként Streptococcus viridansból álló bakteriaemia már a beavatkozás után 30 másodperccel, legfeljebb 10 perccel megjelenik, és 1-4 hetes inkubációs idő telik el az infectív endocarditis fellépéséig. Bakteriaemia nemcsak foghúzáskor lép fel, hanem parodontális mutét és alapos fogmosás során is. Profilaxis nélkül bakteriaemia fogászati kezelést követően évente 1-2 esetben lép fel, 100 esetre vonatkoztatva. A profilaxist igénylő fogászati beavatkozások közé tartozik a foghúzás és a vérzéssel járó egyéb beavatkozások, mint a depurálás, a gyökércsatornát érintő beavatkozások és az intraligamentaris érzéstelenítés. Nem igényel fogászati profilaxist a fogpótlás, fogtömés, fogászati mintavétel és a röntgen. A profilaxisra optimális antibiotikum legyen biztonságos, jól felszívódó, és adjon megfelelő vérszintet. Alkalmazható az amoxicillin, a clindamycin, az ampicillin és a vancomycin, az utóbbi kettő esetleg gentamycinnel kombinálva. Fogászati, légúti, oesophagealis beavatkozásoknál főként Streptococcus viridans a kórokozó, így az erre ható antibiotikumot kell választani. A jelenlegi álláspont szerint a beavatkozás előtt egy órával kell per os vagy fél órával intravénás adagolást végezni. Egyetlen adag elegendő, kivéve a magas rizikójú betegeket, ahol két adag szükséges.

Fogászati beavatkozások esetén a következő standard használható: Közepes rizikó esetén amoxicillin és ampicillin adható, penicillinallergia esetén viszont 1 g vancomycin adandó intravénásan. Magas rizikójú csoportnál 1,5 mg gentamicinnel kombinálni kell a profilaxist kezelés előtt, a beavatkozás után 6 órával a kezdő adagot ismételni szükséges. Penicillinallergia esetén vancomycin adható gentamicinnel. Reumás láz profilaxisának egyideju fennállásakor clindamycin, claritromycin és azitromycin ajánlható. Staphylococcus aureus fertőzés esetén vancomycin, Gram-negatív kórokozó jelenlétekor cephalosporin adható. A gyakori antibiotikum-adagolás rezisztenciát okoz, pl. heti négyszer adott amoxicillin esetén. Ennek megelőzésére a beavatkozásokat, ha lehet, egy hét elteltével vagy egy ülésben végezzük.

A megfelelő profilaxis alapja, hogy magas kockázatú beavatkozásoknál, magas vagy átlagos kockázatú betegeknél alkalmazzuk, és a megfelelő antibiotikumot adjuk.

AZ AGYÉRBETEGSÉGEK, A SEPSIS, A DIABETES ÉS A KORASZÜLÉS KAPCSOLATA A FOGAGYBETEGSÉGEKKEL

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet) a stroke epidemiológiai vonatkozásával kapcsolatban elsőként a WHO strokedefinícióját említette, amely szerint stroke-nak nevezünk minden olyan hirtelen kialakuló fokális vagy globális tünetegyüttest, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy ez idő alatt halált okoz, és nincs más bizonyítható oka, mint az agyi keringésben beállt változás. Míg az ötvenes évek óta a nyugati államokban a stroke mortalitása folyamatosan csökken, hazánkban emelkedő tendencia figyelhető meg. A rizikótényezők között a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás, a myocardialis infarktus, a diabetes mellitus szerepel elsősorban. A betegeknél általában 2-3 rizikófaktor áll fenn együttesen. Az infectív endocarditis mint stroke epidemiológiai tényező meglehetősen ritka, egyes vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a 60 év feletti, elhanyagolt szájhigiénéju lakosság körében mintegy négyszeresére emelkedik a cerebrovascularis betegségek előfordulása.

A bakteriaemiához és a sepsishez vezető kórképeket és orvosi beavatkozásokat dr. Szalka András (Szent László Kórház) egyetemi tanár foglalta össze, kiemelve a beültetett protézisek jelentőségét. A mutéti protézisek fertőződésekor sebfertőzés, haematoma, láz, lokális vagy szisztémás tünetek jelennek meg. Később a panaszok csökkennek, és csak a fájdalom állandósul. Sepsis és meningitis is megjelenhet.

A diabetes mellitus és a fogágybetegség kapcsolatáról Dr. Albrecht Mária egyetemi adjunktus (SOTE, Konzerváló Fogászati Klinika) elmondta, hogy a diabetesben szenvedők közel 100%-a parodontopathiában szenved, amely a nem diabeteses fogágybetegségben szenvedők számával együtt a lakosság mintegy 10%-át érinti Magyarországon. A diabetes és a fogágybetegség együttes fennállásakor az inzulinszükséglet megemelkedik. Cukorbetegségben a nyálszekréció csökken, így a fogak és az íny természetes tisztulása mérsékeltebb. A betegek kb. 2%-ában található ép szájnyálkahártya, 20%-ban gingivitis, 78%-ban parodontitis képe mutatkozik. Az alveoláris csont destrukciója 10 évvel korábban következik be az egészségesekhez képest, így hamarabb válnak fogatlanná. A diabeteses beteget, ha lehet, betegségének kezdetekor fogászati gondozásba kell venni, mert megfelelő kezelés mellett a fogágyelváltozások kevésbé kifejezettek.

Dr. Pál Attila egyetemi tanár (SZOTE, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a koraszülésben szerepet játszó rizikótényezők között kiemelte, hogy a fogágy súlyos gyulladásában, a felszabaduló mediátorok, így a prosztaglandin elősegíthetik a méhizom összehúzódását és a szülés idő előtti megindulását. A kórokozók között kiemelkedő a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum, valamint a Lactobacillus korai burokrepedést okozó hatása.

A konferencia összefoglalásaként Dr. Gera István elmondta, hogy a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1997-ben adott ki egy körlevelet, amely az 1990-es Amerikai Szívsebész Társaság adatai alapján ajánlotta a profilaxis alkalmazását a fogorvosok számára. Kötelező protokoll még nem jelent meg. A profilaxis pontos megtartása és ennek dokumentálása a betegek és az orvosok védelmét is szolgálja. A kezeléshez lényeges az anamnézis pontos ismerete, mert az endocarditises esetek hátterében 25&SHY;30%-ban fogászati kezelés áll. Felmérések szerint a fogorvosok 39%-a alkalmazza a profilaxist, de az új ajánlás szerinti egyszeri adagolást még csak 5% választja. Bár a század elején még minden infekciós betegséget góc eredetunek tekintettek, ez a tendencia az ellenkezőjére fordult, és egyre kevésbé ismerték el egy betegség gócos eredetét. Ma ismét a figyelem középpontjába került, hiszen a kutatások cardiovascularis és a cerebrovascularis betegségek és a bakteriaemia között szoros összefüggést mutatnak.

Dr. Bánóczy Jolán elmondta, hogy a gócbetegség szervezeti összefüggéseit kutató vizsgálatok számos egybeesést mutattak, de a valós kapcsolatokat csak egy nagyméretu prospektív vizsgálattal lehetne feltárni. A budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem együttmuködve multicentrikus vizsgálatot tervez, a részletek még nem kerültek kidolgozásra. A kutatást segíti, hogy a fogorvosok és a társszakmában gyógyító általános orvosok között évek óta jó a kapcsolat.

Dr. Lázár Anikó

AMOXICILLIN
FELNŐTT 2 g per os
GYERMEK 50 mg/kg

AMPICILLIN 2 g
iv.50 mg/kg
(Ha a gyógyszer szájon át nem adagolható)

CLINDAMYCIN
600 mg per os
20 mg/kg (Penicillinallergia esetén vagy iv.
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A gócbetegség általános orvosi és fogászati szempontból

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Magyar Fogorvosok Egyesülete interdiszciplináris fórumot szervezett 1999 novemberében. Az egész napos konferencián a gócbetegséget vették nagyító alá a meghívott előadók, akik a belgyógyászat, a neurológia, a szülészet, az immunológia és a fogászat vonatkozásában ismertették a legújabb kutatási eredményeket és az új gócelméletet.

Dr. Bánóczy Jolán professzor asszony mint a konferencia moderátora, dr. de Chatel Rudolf professzor pedig levezető elnökként köszöntötte a konferencia előadóit és a nagy számban megjelent érdeklődőket.

A DENTALIS GÓC PARODONTOLOGIAI SZEMPONTBÓL

A megnyitó előadásban dr. Gera István professzor (SOTE Parodontológiai Klinika) az általános rizikótényezők szerepét emelte ki a stomatológiában, és a dentális góc mint rizikófaktor szerepét fejtette ki az általános betegségek kialakulásában. A fogágybetegség a kárieszhez hasonlóan népbetegség. Oka a fogakat borító bakteriális lepedék, amelynek 99%-a mikroorganizmus. Ezek a baktériumok a keringésbe kerülve komoly akut vagy krónikus szisztémás betegségek okai lehetnek, és ennek a bakteriális inváziónak a parodontális tasak a forrása. Ez az új elmélet ellentmond a korábbi klasszikus fogászati gócelméletnek, amely csak a letokolt, teljesen körbezárt folyamatokat tekintette gócnak. Az alábbi állítás a parodontiumra nem vonatkoztatható, hiszen az a szájüreggel közlekedik. Évtizedekig csak a rossz szájhigiénét tették felelőssé a tapadásveszteség kialakulásáért, de ma már ismeretes, hogy számos rizikótényező együttes hatása szükséges a destruktív fogágybetegség kialakulásához.
A destruktív parodontitis rizikótényezői: dohányzás, szisztémás betegségek, stressz, idős kor, népcsoport, férfi nem, előző parodontális folyamat, immundeficiencia, rossz szájhigiéné, fogászati kezelések minősége, öröklődés, hiperreaktív folyamatok.
Magyarországon mintegy 500 ezer ember tartozik a destruktív parodontitis rizikócsoportjába. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint ez a folyamat önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban a cerebrovascularis és a cardiovascularis betegségek etiológiájában. A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Irodalmi adatok által igazolt, hogy krónikus gyulladás során a baktériumok és a gyulladásos mediátorok bejutnak a szisztémás keringésbe. A mély parodontális tasakok ugyanis hámbélésen keresztül közvetlen kapcsolatban állnak a parodontium kötőszövetével és a benne futó kapillárisokkal, így valódi bakteriális invázió léphet fel, amely a helyi kötőszövetet és a szervezetet is elárasztja. Ínygyulladás és parodontopathia esetén már rágáskor és fogmosás során is szóródnak a baktériumok, amely magas rizikócsoportba tartozó egyéneknél, tehát mubillentyut viselőknél és endocarditisen átesetteknél életveszélyes állapottal járhat. Minden fog körül átlagosan 5-6 mm mély tasakkal számolva, 70-80 cm2-nyi területen, azaz egy tenyérnyi felületen érintkezik a tasakflóra a szisztémás keringéssel. Ezt a nyitott sebfelszínt árasztják el a főként anaerob mikroorganizmusok. Irodalmi adatok szerint az endocarditisek többsége dentális okra vezethető vissza. Fontos szerepe van az ún. latens bakteriaemiának is, amelyben a krónikus gyulladás során a Gram-negatív mikroorganizmusokból származó lipopoliszacharidák és a gyulladásos termékek a keringésbe kerülve súlyos elváltozásokat okoznak. Beck és munkacsoportja által Amerikában végzett 18 évig tartó követéses vizsgálat szerint súlyos parodontális állapotban a koronária- betegségek kialakulása 3,7-szer gyakoribb az ép parodontiumú emberekhez képest. 40%-os parodontális csontvesztés esetén kiugróan megemelkedik az agyvérzés gyakorisága. Súlyos destruktív parodontitisben szenvedőknél 25%-kal nagyobb valószínuséggel alakul ki ischaemiás szívbetegség az ép ínyu populációhoz viszonyítva. A dohányzás nemcsak komoly rizikótényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában, hanem következményeként súlyos destruktív fogágybetegség jelentkezhet, amely szintén szív- és érrendszeri betegségek kialakulását segíti elő. Ismert, hogy a terhességi hormonváltozások parodontális változásokat &SHY; terhességi íngyulladást &SHY; okozhatnak. A jelenlegi adatok arra is fényt derítenek, hogy terhesség alatt az elhanyagolt szájhigiéné és a gyulladásos mediátorok a fejlődő magzat testsúlyára is hatással vannak. A mély parodontális tasakokkal rendelkező anyák közel 50%-ának alacsony testsúllyal születik a gyermeke. Kiemelendő, hogy a fogágybetegség nem civilizációs betegség, mert a fejlett országokban alacsonyabb az előfordulása.
"A klasszikus gócelmélet szerint a parodontális tasak nem tekinthető gócnak, és az orális mikroorganizmusok elsősorban mint antigének hatnak. Mai felfogás szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el."

A FOGÁGY FLÓRÁJÁNAK SZEREPE
AZ ÉRELMESZESEDÉS KIALAKULASABAN

Dr. Császár Albert egyetemi tanár (HIETE Belgyógyászati Klinika), az atherosclerosis kialakulásának új szemléletét mutatta be, egy esetleges infektív eredetre utalva. Magyarország a cardiovascularis betegségek tekintetében vezető helyen áll, így a betegségek pathogenesisének felderítése döntő a gyógyítás és a megelőzés hatékonyabbá tételéhez. Az atherosclerosis kialakulásának három fő tényezője van: a dyslipidaemia alacsony HDL, magas triglicerid- és koleszterinszinttel jár, a véralvadási zavarok között a koagulációs faktorok hiánya vagy túlsúlya jelentkezik, az endotheliális diszfunkció pedig a trombózis kialakulását segíti elő. A magas LDL-koleszterin az érfalban lerakódik és oxidálódik, és gyulladásos folyamatot indukál. Az erek falában lymphocyták és monocyták áramlanak, aktiválódnak és simaizomsejt-proliferációt indítanak el. Az elhalt sejtmasszában a lipid másodlagosan lerakódik, és endothelkárosodás jelenik meg, kialakul a thrombus, amely ha nagy, infarktus vagy stroke, ha kicsi, angina pectoris képét eredményezi. Összességében lokális gyulladás vezet a szisztémás folyamatokhoz. A C-reaktív protein (CRP), amelynek szintje mérhető, a gyulladás mértékére utal. Értékéből következtetni lehet újabb cardiovasculáris esemény kialakulására. A gyulladás kialakulásában infekcis ágensek is szerepet játszanak, amelyek citokinek aktiválása révén, a májban akut fázisreakciót hoznak létre, az endothel felszínére pedig adhéziós molekulákat vándoroltatnak, amelyek a leukocyták és a monocyták érfalba való áramlását segítik elő. Az atherosclerosis kialakulása nem folyamatos, hanem hullámszeru, amelynek fellobbanási szakasza a szervezetben lezajló gyulladás idejére esik, amely lehet akár egy fellobbanó krónikus gyulladás vagy parodontózis. Feltételezések szerint az atherosclerotikus plakk rupturájakor kialakuló myocardiális infarktus is akut gyulladás fellobbanásakor jelenik meg, ezt igazolja az akut fázis proteinek jelenléte is. A mikroorganizmusok közül elsősorban a Chlamydia pneumoniae játszik szerepet az atherosclerotikus plakk kialakításában. A Chlamydia a tüdő monocyta-makrofágjaiba bekerülve thrombotikus faktorokat és cytokineket szecernál, illetve a monocyták az endothelsejtbe jutva Chlamydia-részecskéket adnak le. A Porphyromonas gingivalis ellen a nyálban ellenanyag termelődik, amely az endothel területén a hősokkprotein elválasztását fokozza, így az endothelsejtek ellen autoimmun reakció alakul ki. A fogágybetegségek és az érelmeszesedés kapcsolata tehát igazolható. Az infektív ágensek ellen alkalmazott antibiotikumok ischaemiás szívbetegséget csökkentő hatása még kérdéses, a jelenlegi ajánlás szerint még nincs elég adat arra, hogy az antibiotikumok is szerepet kapjanak az ISZB megelőzésében.

INFECTIV ENDOCARDITIS PROFILAXIS
Az infectív endocarditis profilaxisát dr. Lengyel Mária professzor asszony (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) foglalta össze. Endocarditis során egy endotheliális sérülésen lerakódó thrombocyta depozitumban, bakteriaemia esetén bakteriális kolonizáció és infectív endocarditises vegetáció alakul ki. Bár az infectív endocarditis ritka betegség, a mortalitása még mindig nagyon magas, 20%-ra tehető. Egymillió lakosra vonatkoztatva, évente átlagosan 30 új eset jelenik meg. Profilaxis során a bakteriaemiát kell megszüntetni antibiotikumokkal, olyan betegeken, akiknek endocarditisre hajlamosító szívbetegségük van. Az esetek felében lehet a betegeket prevencióban részesíteni, mert a hajlamosító alapbetegség nem jelenik meg minden esetben. A beavatkozásokról sem mindig ismert, hogy bakteriaemiával járnak, így a profilaxis nem elég hatékony. Alacsony kockázat esetén nem szükséges profilaxis, ebbe a csoportba tartoznak a pitvari szeptumdefektussal, az operált kamrai szeptumdefektussal, az operált koronáriabetegséggel és a pacemakerrel élők. A közepes és a magas kockázati csoportba tartozóknál szükséges az antibiotikum-profilaxis, így szerzett billentyuhibák, hypertrofiás cardiomyopathia és a regurgitációval járó mitrális billentyu prolapsus esetén, amelyek a közepes rizikócsoportba tartoznak. Magas kockázathoz tartozik a mubillentyu, endocarditis az anamnézisben, komplex cyanotikus szívbeteg és a sebészi szisztémás pulmonális shönt.
Fogászati beavatkozás mintegy 10%-ban előzi meg az endocarditis kialakulását. A főként Streptococcus viridansból álló bakteriaemia már a beavatkozás után 30 másodperccel, legfeljebb 10 perccel megjelenik, és 1-4 hetes inkubációs idő telik el az infectív endocarditis fellépéséig. Bakteriaemia nemcsak foghúzáskor lép fel, hanem parodontális mutét és alapos fogmosás során is. Profilaxis nélkül bakteriaemia fogászati kezelést követően évente 1-2 esetben lép fel, 100 esetre vonatkoztatva. A profilaxist igénylő fogászati beavatkozások közé tartozik a foghúzás és a vérzéssel járó egyéb beavatkozások, mint a depurálás, a gyökércsatornát érintő beavatkozások és az intraligamentaris érzéstelenítés. Nem igényel fogászati profilaxist a fogpótlás, fogtömés, fogászati mintavétel és a röntgen. A profilaxisra optimális antibiotikum legyen biztonságos, jól felszívódó, és adjon megfelelő vérszintet. Alkalmazható az amoxicillin, a clindamycin, az ampicillin és a vancomycin, az utóbbi kettő esetleg gentamycinnel kombinálva. Fogászati, légúti, oesophagealis beavatkozásoknál főként Streptococcus viridans a kórokozó, így az erre ható antibiotikumot kell választani. A jelenlegi álláspont szerint a beavatkozás előtt egy órával kell per os vagy fél órával intravénás adagolást végezni. Egyetlen adag elegendő, kivéve a magas rizikójú betegeket, ahol két adag szükséges.
Fogászati beavatkozások esetén a következő standard használható:
Közepes rizikó esetén amoxicillin és ampicillin adható, penicillinallergia esetén viszont 1 g vancomycin adandó intravénásan. Magas rizikójú csoportnál 1,5 mg gentamicinnel kombinálni kell a profilaxist kezelés előtt, a beavatkozás után 6 órával a kezdő adagot ismételni szükséges. Penicillinallergia esetén vancomycin adható gentamicinnel. Reumás láz profilaxisának egyideju fennállásakor clindamycin, claritromycin és azitromycin ajánlható. Staphylococcus aureus fertőzés esetén vancomycin, Gram-negatív kórokozó jelenlétekor cephalosporin adható. A gyakori antibiotikum-adagolás rezisztenciát okoz, pl. heti négyszer adott amoxicillin esetén. Ennek megelőzésére a beavatkozásokat, ha lehet, egy hét elteltével vagy egy ülésben végezzük.
A megfelelő profilaxis alapja, hogy magas kockázatú beavatkozásoknál, magas vagy átlagos kockázatú betegeknél alkalmazzuk, és a megfelelő antibiotikumot adjuk.

AZ AGYÉRBETEGSÉGEK, A SEPSIS, A DIABETES ÉS A KORASZÜLÉS KAPCSOLATA A FOGAGYBETEGSÉGEKKEL

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet) a stroke epidemiológiai vonatkozásával kapcsolatban elsőként a WHO strokedefinícióját említette, amely szerint stroke-nak nevezünk minden olyan hirtelen kialakuló fokális vagy globális tünetegyüttest, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy ez idő alatt halált okoz, és nincs más bizonyítható oka, mint az agyi keringésben beállt változás. Míg az ötvenes évek óta a nyugati államokban a stroke mortalitása folyamatosan csökken, hazánkban emelkedő tendencia figyelhető meg. A rizikótényezők között a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás, a myocardialis infarktus, a diabetes mellitus szerepel elsősorban. A betegeknél általában 2-3 rizikófaktor áll fenn együttesen. Az infectív endocarditis mint stroke epidemiológiai tényező meglehetősen ritka, egyes vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a 60 év feletti, elhanyagolt szájhigiénéju lakosság körében mintegy négyszeresére emelkedik a cerebrovascularis betegségek előfordulása.
A bakteriaemiához és a sepsishez vezető kórképeket és orvosi beavatkozásokat dr. Szalka András (Szent László Kórház) egyetemi tanár foglalta össze, kiemelve a beültetett protézisek jelentőségét. A mutéti protézisek fertőződésekor sebfertőzés, haematoma, láz, lokális vagy szisztémás tünetek jelennek meg. Később a panaszok csökkennek, és csak a fájdalom állandósul. Sepsis és meningitis is megjelenhet.
A diabetes mellitus és a fogágybetegség kapcsolatáról Dr. Albrecht Mária egyetemi adjunktus (SOTE, Konzerváló Fogászati Klinika) elmondta, hogy a diabetesben szenvedők közel 100%-a parodontopathiában szenved, amely a nem diabeteses fogágybetegségben szenvedők számával együtt a lakosság mintegy 10%-át érinti Magyarországon. A diabetes és a fogágybetegség együttes fennállásakor az inzulinszükséglet megemelkedik. Cukorbetegségben a nyálszekréció csökken, így a fogak és az íny természetes tisztulása mérsékeltebb. A betegek kb. 2%-ában található ép szájnyálkahártya, 20%-ban gingivitis, 78%-ban parodontitis képe mutatkozik. Az alveoláris csont destrukciója 10 évvel korábban következik be az egészségesekhez képest, így hamarabb válnak fogatlanná. A diabeteses beteget, ha lehet, betegségének kezdetekor fogászati gondozásba kell venni, mert megfelelő kezelés mellett a fogágyelváltozások kevésbé kifejezettek.
Dr. Pál Attila egyetemi tanár (SZOTE, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a koraszülésben szerepet játszó rizikótényezők között kiemelte, hogy a fogágy súlyos gyulladásában, a felszabaduló mediátorok, így a prosztaglandin elősegíthetik a méhizom összehúzódását és a szülés idő előtti megindulását. A kórokozók között kiemelkedő a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum, valamint a Lactobacillus korai burokrepedést okozó hatása.
A konferencia összefoglalásaként Dr. Gera István elmondta, hogy a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1997-ben adott ki egy körlevelet, amely az 1990-es Amerikai Szívsebész Társaság adatai alapján ajánlotta a profilaxis alkalmazását a fogorvosok számára. Kötelező protokoll még nem jelent meg. A profilaxis pontos megtartása és ennek dokumentálása a betegek és az orvosok védelmét is szolgálja. A kezeléshez lényeges az anamnézis pontos ismerete, mert az endocarditises esetek hátterében 25&SHY;30%-ban fogászati kezelés áll. Felmérések szerint a fogorvosok 39%-a alkalmazza a profilaxist, de az új ajánlás szerinti egyszeri adagolást még csak 5% választja. Bár a század elején még minden infekciós betegséget góc eredetunek tekintettek, ez a tendencia az ellenkezőjére fordult, és egyre kevésbé ismerték el egy betegség gócos eredetét. Ma ismét a figyelem középpontjába került, hiszen a kutatások cardiovascularis és a cerebrovascularis betegségek és a bakteriaemia között szoros összefüggést mutatnak.
Dr. Bánóczy Jolán elmondta, hogy a gócbetegség szervezeti összefüggéseit kutató vizsgálatok számos egybeesést mutattak, de a valós kapcsolatokat csak egy nagyméretu prospektív vizsgálattal lehetne feltárni. A budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem együttmuködve multicentrikus vizsgálatot tervez, a részletek még nem kerültek kidolgozásra. A kutatást segíti, hogy a fogorvosok és a társszakmában gyógyító általános orvosok között évek óta jó a kapcsolat.

Dr. Lázár Anikó

AMOXICILLIN FELNŐTT
2 g per os GYERMEK
50 mg/kg
AMPICILLIN 2 g iv. 50 mg/kg
(Ha a gyógyszer szájon át
nem adagolható)
CLINDAMYCIN 600 mg per os 20 mg/kg
(Penicillinallergia esetén) vagy iv.

A maxillo-facialis régió daganatmegelőző állapotainak és rosszindulatú daganatainak komplex kezelése

ÁLTALÁNOS RÉSZ

- A "komplex kezelés' alatt a megfelelő szövettani diagnózis után végzett sebészi, sugaras és gyógyszeres terápiát értjük, kiegészítve a daganatos betegek gondozásával, szükség szerinti protetikai, sebészi vagy más jellegű rekonstrukcióval, rehabilitációval.

- A stomato-onkológiai és maxillo-facialis daganatkezelés anatómiai határai:
A fejen és a nyakon elhelyezkedő elváltozások tartoznak ide, kivételt képez azonban az intracranium, szem, fül, gége és a pajzsmirigy. Így több, a fül-orr-gégészettel, szemészettel (pl. orbita) határos, sőt egymást fedő anatómiai terület is van, de ez természetes, nemzetközileg elfogadott álláspont. A szakma szigorú behatárolása helytelen lenne, és gátolná a szakorvosképzést, ami a stomato-onkológiai centrumok egyik legfontosabb feladata.

- A sebészi kezeléssel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy mindenfajta tumoreltávolítással egy időben funkcionális helyreállításra kell törekedni, ezért erre a részletes részben csak érintőlegesen térünk ki.

MAGYARÁZÓ
- A daganatos betegek gondozásának, ellenőrzésének mindig ott kell történni, ahol a fő kezelést végezték és ahol időben be tudnak avatkozni, ha recidiva jön létre. Az ellenőrzést a gyógyítást végző teamnek rendszeresen kell végezni. A testi és lelki rehabilitáció egyaránt lényeges.

- A "radikális műtét" alatt a regionális metastasisok és a primer tumoregyüttes eltávolítását értjük. Ott, ahol a disszekció külön meggondolás tárgyát képezi, kitérünk a kérdésre.

RÉSZLETES RÉSZ

1. DAGANATMEGELŐZŐ ÁLLAPOTOK

1.1. KONZERVATÍV KEZELÉS
Az exogén tényezők kiküszöbölése igen fontos (letört fogak, rossz fogművek, dohányzás, alkohol stb.). A kezelés megkezdése előtt próbaexcisio végzendő. A konzervatív kezelést legfeljebb 2 hónapig lehet végezni, ennek eredménytelensége esetén komolyan kell mérlegelni az aktív gyógymódokat.

1.2. SEBÉSZI KEZELÉS
Cryoterápia, elektrocoagulatio, lézerkezelés, sebészi kimetszés, ezt követően observatio jön szóba.

2. MALIGNUS DAGANATOK KEZELÉSE

2.1. AJAK

T1-T2: Sebészi eltávolítás (quadrátexcisio) vagy cryosebészet. Radikális műtét után postoperatív sugárkezelés nem szükséges.

Definitív sugárkezelés akkor jön szóba, amennyiben műtét nem lehetséges. Ilyenkor a primer tumor és a nyaki régió perkután sugárkezelését végezzük ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy dózissal, ezt követően a primer tumor interstitialis AL irradiatioja, lehetőleg frakcionáltan 20 Gy összdózissal. Amennyiben a frakcionálás nem megoldható, úgy egy ülésben 10 Gy AL kezelés végzendő 0,5 cm-re számítva a perkután kezelést követően.

T3: Sebészi eltávolítás (quadrátexcisio és rekonstrukció) és postoperatív sugárkezelés. Amennyiben a nyaki régiók szabadok, de a resectiós vonalak épsége kérdéses, úgy a tumorágy perkután sugárkezelése javasolt ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy összgócdózissal. Ezt követően interstitialis boost kezelés javasolt, mely történhet moulage technikával is AL kezelés formájában, lehetőleg frakcionáltan 20 Gy összdózissal. Nyaki nyirokcsomók műtétje után mindkét nyakfél sugárkezelése szükséges ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal.

T4: Radikális műtét (quadrátexcisio, mandibularesectio, maxillaresectio és rekonstrukció) és postoperatív sugárkezelés lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal.

Palliatív sugárkezelés: mindig ultrafeszültségű sugárforrással történik. A leadott összgócdózis a tumor kiterjedésétől és a beteg általános állapotától függ (30-60 Gy között).

Amennyiben bármely ajaktumor esetében fizikális vizsgálattal, CT-vel vagy ultrahangos vizsgálattal nyaki nyirokcsomóáttétre gyanú van, funkcionális vagy radikális disszekciót kell végezni.

2.2. BUCCA

Tl-T2: Radikális műtét. Amennyiben a resectios vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés nem végzendő. Amennyiben a resectiós vonalak nem épek, úgy sugárkezelés mindenképpen javasolt 50 Gy összgócdózissal perkután ultrafeszültségű sugárforrással, melyet interstitialis vagy intracavitalis HDR-AL boost kezelés követhet a beteg általános állapotától függően.

A buccacarcinoma sebészi és sugárkezelés során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy ha sebészileg károsítjuk a mandibula periosteumát és/vagy csontállományát, a csont radionecrosisa jöhet létre. Ezért a komplex kezelést úgy kell irányítani, hogy ez a szövődmény elkerülhető legyen. A sebészi excisiót egy ülésben sebészi rekonstrukciónak kell követni. Nyálkahártyapótlás elengedhetetlen, különben nagyfokú, tartós szájzár a következmény. A primer műtéttel egy időben funkcionális vagy radikális disszekció.

T4: A radikális műtétet követően a postoperatív perkután irradiatio minden esetben javasolt, lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Amennyiben radikális műtét nem lehetséges, úgy ia. kemoterápia után palliatív sugárkezelést végzünk lokoregionálisan lehetőleg 60 Gy összgócdózissal.

2.3. GINGIVA

Tl-T2: Radikális műtétet követően, amennyiben a resectiós vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés nem szükséges. A resectiós vonalak tumoros érintettsége esetében reoperatio szükséges. Inoperábilis (klinikai inoperabilitás, a beteg beleegyezésének hiányában stb.) esetekben 50 Gy összgócdózisú perkután sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással, melyet intracavitalis HDR-AL-boost kezelés formájában egészítünk ki 20 Gy dózissal frakcionáltan.

T3: Radikális műtétet követően csak abban az esetben végezhető irradiatio, ha a megmaradt csontoknak a vérellátása nem károsodott, akkor lokoregionális postoperatív sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben lokoregionális perkután sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal. A kiegészítő boost kezelést a beteg általános állapotától tesszük függővé. A citosztatikus kezelést mérlegelni kell, ha emellett döntünk, akkor azt a sugárkezelés előtt kell végezni.

T4: A radikális műtétet követően lokoregionális postoperatív besugárzás végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben a sugár- és gyógyszeres kezelés célja palliatio, melynek dózisát minden esetben a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

2.4. SUBLINGUA

T1-T2: Amennyiben a resectiós vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés vagy citosztatikus kezelés nem szükséges. Ellenkező esetben definitív lokoregionális sugárkezelés (lásd a T3 nagyságrendű gingiva tumoroknál).

T3: A radikális műtét után postoperatív sugárkezelés minden esetben indokolt lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben lokoregionális citosztatikus kezelés, ezt követően besugárzás ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet követően kiegészítő boost sugárkezelés mérlegelendő HDRAL formájában 20 Gy összdózissal frakcionáltan.

T4: A radikális műtétet követően lokoregionális ultrafeszültségű sugárforrással végzett irradiatio mindenképp indokolt 60 Gy összgócdózissal. A palliatív sugárkezelés dózisát minden esetben a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

2.5. NYELV

Tl-T2: Radikális műtétet követően, amennyiben a resectiós vonalak épek, a postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Inoperabilitás esetében definitív sugárkezelés végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet követően HDR-AL boost kezelést végzünk 20 Gy összdózissal frakcionáltan.

T3: A radikális műtétet követően lokoregionális sugárkezelés végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Az esetlegesen szóba jövő interstitialis boost kezelést a primer tumor elhelyezkedése és a beteg általános állapota határozza meg.

T4: A radikális műtét után lokoregionális besugárzás javasolt 60 Gy összgócdózissal ultrafeszültségű sugárforrással.

Inoperábilis tumoroknál palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisát a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

T3-T4: Daganatok esetében a lokális vagy szisztémás citosztatikus kezelés mérlegelendő, összehangolva a sugárkezeléssel (mindig az előtt!).

2.6. KEMÉNYSZÁJPAD

Tl-T2: Radikális műtét és ép resectiós szélek mellett postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Nem radikális műtét után reoperáció, ha ez valami ok miatt nem végezhető el, akkor perkután lokoregionális irradiatio javasolt ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet intracavitalis HDRAL moulage technikával kiegészíthetünk 20 Gy összgócdózissal frakcionáltan.

T3-T4: Postoperatív sugárkezelés a radikális műtétet követően minden esetben indokolt a Tl-T2 tumoroknál leírtakéhoz hasonló technikával. Inoperábilis esetekben palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisa egyénileg ítélendő meg.

2.7. ARCÜREG

Maxilladaganatok esetében a radikális műtétet (legtöbbször disszekció nélkül!) úgy kell végezni, hogy az arcbőr varratvonalai alatt csontos alap vagy megfelelő lágyrész maradjon. Ez azért fontos, mert a műtét+irradiacio után a bőr vérellátásának meggyengülése bőrnecrosist okozhat. A bőrnecrosis ebben az esetben defektust képez a szájüreg, arcüreg, orrüreg komplexum felé.

Tl-T2: Radikális műtét. Amennyiben a sebszélek épnek bizonyulnak, a szövettani feldolgozás során postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Amennyiben műtét nem történik, úgy lokoregionális besugárzás ultrafeszültségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal.

T3-T4: A radikális műtét után postoperatív besugárzás mindenképp indokolt 60 Gy összgócdózissal ultrafeszültségű sugárforrással. Moulage technikával HDR-AL boost kezelést végezhetünk intracavitalisan abban az esetben, ha a műtéti resectiós vonal tumormentessége bizonytalan volt (0,5 cm szövetmélységre számítva 4x3 Gy dózissal). Amennyiben a sugárkezeléstől a tumor operábilissá válása várható, úgy preoperatív besugárzás végezhető ultrafeszültségű sugárforrással 30 Gy összgócdózissal, melyet a műtét után komplettálunk ugyancsak 30 Gy összgócdózisú ultrafeszültségű sugárkezelés formájában.

Inoperábilitás esetén lokoregionális ultrafeszültségű sugárkezelést végzünk 60-70 Gy összgócdózissal. A regionális vagy szisztémás citosztatikus kezelés mérlegelendő, összhangban a sugárkezeléssel.

2.8. RETROMAXILLARIS CARCINOMÁK

Itt főleg a pl. palatinából kinduló malignus folyamatokra gondolunk. Jó vérellátásuk és helyzetük miatt első lépésben ia. citosztatikus kezelés javasolt. Ezután:

T2-T3 daganatok esetében radikális műtét (disszekció a vizsgálatok függvényében). Postoperatív ia. kemoterápia vagy sugárkezelés (azonos, mint a szájgarattumorok esetében).

T4 daganatok: Gyakorlatilag csak palliatív kezelés (sebészi megkisebbítés, sugárkezelés, mint a T4 maxilladaganatok esetében).

2.9. SZÁJGARAT

A tonsilla körüli daganatoknál preop. ia. citosztatikus kezelés javasolt. A mellső fal tumorainál alternatívaként szóba jöhet a tumorextirpatio vagy primer ultrafeszültségű sugárkezelés 60-70 Gy összgócdózissal. A többi lokalizációknál (laterális-, hátsó-, felső fal tumorainál) a T stádiumtól függetlenül tumorextstirpatióra kell törekedni, melyet minden esetben lokoregionális posztoperatív sugárkezelés követ ultrafeszüJtségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal.

Ugyancsak posztoperatív besugárzás végzendő a fenti feltételek mellett az összes nyaki metastasissal járó operált esetekben is. Amennyiben a műtét nem jön szóba, úgy minden esetben a lokoregionális besugárzás megkísérelendő 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben általában palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisát egyénileg kell elbírálni.

3. NYÁLMIRIGY

3.1. PAROTIS DAGANATOK

A fej-nyak tumorok különleges részét alkotják. A fizikális vizsgálatokkal, CT, Ultrahang, MR a pontos diagnózishoz igen közel lehet jutni. Ezért a preop. pontos szövettani diagnózis csak abban az esetben elengedhetetlen, ha a radikális műtét csonkolással jár (an. facialis egyes ágainak vagy teljes egészének eltávolítása, csontresectio stb.). A tokkal bíró, körülhatárolt daganatok szövettani vizsgálata így műtét közben vagy után történik. Az infiltratíve kiterjedő tumorok preop. szövettani vizsgálata elengedhetetlen.

Tokkal bíró daganatok: radikális eltávolítás (subtotalis vagy totalis konzervatív parotidectomia). Ezután a szövettan birtokában mérlegelendő az esetleges sugár- vagy citosztatikus kezelés.

Infiltratíve terjedő daganatok: ia. kemoterápia után radikális parotidectomia (disszekció együtt), majd sugárkezelés.

A posztoperatív perkután sugárkezelés ultrafeszültségű sugárforrással történik 60 Gy összgócdózissal. A besugárzott mező a műtéti területet és a subdigastricus és a hátsó felső parajugularis nyirokcsomó csoportot is magába foglalja. Inoperábilis esetekben palliatív sugárkezelést végzünk 60 Gy összgócdózissal.

3.2. SUBMANDlBULARIS ÉS SUBLINGUÁLIS NYÁLMIRIGY

Radikális műtét, majd a T stádiumtól függetlenül agresszivitásuk miatt minden esetben posztoperatív sugárterápia indokolt ultrafeszültségű sugárforrás formájában 60 Gy összgócdózissal.

3.3. KISNYÁLMIRIGYEK

Radikális műtét ( a retromaxillaris elváltozások külön!), majd postoperatív sugárkezelés, ami megegyezik a submandibuláris és sublinguális nyálmirigyeknél leírtakéval.

3.4. MANDIBULA

A radikális sebészeti kezelés az elsődleges, osteosarcoma esetén preop. és postop. kemoterápia, mint a végtag osteosarcoma kezelés. A sugárérzékeny Ewing-szarkóma rendszerbetegség, melynek a mandibulán történő manifestatiója csupán a betegség megnyilvánulása, ezért ez esetben is a kemoterápia preferálandó. A sugárkezelés csak mint ennek kiegészítő kezelése jöhet szóba.

3.5. LÁGYRÉSZ

Elsődleges a radikális műtét.

Preoperatív sugárkezelés végezhető nem resecálható daganatok esetében, ha attól az operábilissá válása várható (30 Gy összgócdózissal, ultrafeszültségű sugárforrással).

Posztoperatív sugárkezelés indikált T2-től kezdődően minden tumornál. A régiók sugárkezelését a műtét után csak bizonyítottan érintett nyirokcsomók esetében végezzük, vagy ha a régiók sebészi ellátása nem volt elvégezhető (50-60 Gy összgócdózis ultrafeszültségű sugárforrással).
4. NYAKI METASTASISOK ELLÁTÁSA

Elsődleges a funkcionális vagy radikális disszekció. A maxillo-facialis régió daganatainál T3-T4 esetében az elektív nyaki sugárterápia nem kimutatható nyaki nyirokcsomók esetében is ajánlott ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy összgócdózissal. Független a primer tumor nagyságától minden olyan Nl-N2 nyirokcsomó státusnál posztoperatív irradiatio javasolt, ha a tumor extracapsuláris terjedést mutatott, vagy ha legalább is két régióban áttétet adott. A postoperatív sugárkezelés ultrafeszültségű sugárforrással történik 60-70 Gy összgócdózissal.

A T státustól függetlenül, amennyiben radikális nyaki dissectio nem volt elvégezhető, vagy a nyaki nyirokcsomó metastasisok inoperábilisak voltak, ultrafeszültségű sugárforrással besugárzás végzendő 60 Gy összgócdózissal.

Összeállította: PROF. DR. SZABÓ GYÖRGY, PROF. DR. NÉMETH GYÖRGY.
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A parodontium megbetegedéseinek ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A parodontium megbetegedéseinek ellátása
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

A./ PLAKK OKOZTA GINGIVITIS KEZELESE

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése
Plakk okozta gingivitis

2. A megbetegedés definíciója
A plakk okozta gingivitis a leggyakoribb gyulladásos parodontális kórkép. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus. Fő tünete: Az ínyvérzés, az ínyszél színének elváltozása és az ínyszél duzzanata.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis - családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel az endocrin, immunológiai, keringési betegségekre), terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis - az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, száj higiénés eszközök használata

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakkfestő folyadékkal, vagy tablettával megfesteni. A plakk mennyiségét az epidemiológiai vizsgálatoknál használatos különböző plakk-indexek segítségével is értékelhetjük. Az íny vizsgálata
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az ínyvérzési index százalékosan fejezi ki az íny vérzést mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk (a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind orálisan, mind buccalisan). így pl. 28 fogat véve alapul, ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. (42:165x100).

2.2. Képalkotó vizsgálatok
A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. Ez azonban nem ad kellő éles részleteket, ezért legtöbb esetben szükséges intraorális fogfelvételeket is készíteni. Ez lehet szárnyas film vagy standard beállítású periapicalis fogfelvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

1.1. Száj higiénés motiváció és előzetes száj higiénés instrukciók
Plakkfestő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a dentális plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat. Felhívjuk a beteg figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő.

1.2. Professzionális szájhigiénés kezelés
A supra,- és subgingivális fogkövek (depurálás) és a plakk retenciós tényezők eltávolítása.
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el

A professzionális mechanikai tisztítás eszközei

A supra- és subgingivális depurálás eszközei a következőképpen csoportosíthatók:
* Kézi eszközök:
o depurátorok
o kürettek
+ univerzális kürettek
+ specifikus kürettek
+ periimplantalis kürettek
* Gépi eszközök:
o ultraszonikus depurátorok
o szonikus depurátorok
o lézer depurátorok
o egyéb műszerek

Depurálás technikája
A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ-

Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez. Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak

Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

3. Plakk retenciós faktorok eliminálása

Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:
- túlérő tömések korrekciója
- hibás koronaszélek korrekciója
- hibás hézagfogak korrekciója
- plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
- nyitott kontakt pontok korrekciója
- fogak anatómiai hibáinak korrekciója
- orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek korrekciója. Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy speciális reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk. A kompozit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszel őivel korrigáljuk, majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk.
A túlérő koronaszél korrekciója már sokkal nehezebb. Ilyenkor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy speciális vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt. A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.
Az íny szél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása. A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja a szájhigiénés kilátásokat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt.
A fogkorona anatómiai hibái: A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért mérlegelnünk kell azt a tényt, hogy elvileg aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a száj higiéné javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A tökéletes egyéni száj higiénés technika kialakítása - utólagos száj higiénés instrukció
Az utólagos egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el. Amennyiben a professzionális szájhigiénés kezeléssorozatban eltávolítottuk a supra- és subgingivális dentális plakkot és minden plakk retenciós tényezőt, ezzel egyben megteremtettük a hatékony egyéni szájhigiéne legfontosabb objektív feltételeit is, a sima tisztítható fogfelszíneket. Addig ugyanis hiába tanítjuk páciensünket a legkifinomultabb fogmosási technikára vagy fogselyem használatára, amíg a fogait fogkövek borítják, vagy elálló approximális tömésszélek zárják le a fogközöket
Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítás a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők el. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális száj higiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe, amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe szálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot.

Interdentális fogtisztító eszközök
Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják:
- fogselyem
- superfloss
- gépi interdentális fogtisztító eszközök

5. Eredmény/Vizsgálatok/Indikátorok
A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a dentális plakk eltávolítására és rendszeres távoltartására. A terápia sikere és kimenetele alapján az esetek újabb három diagnosztikai csoportba sorolhatók:

1. Gyógyult plakk okozta gingivitis
Amennyiben a klinikai tünetek megszűntek, a szájhigiéne jó, nincs jelentős plakk és fogkőképződés a beteg gyógyultnak nyilvánítható. Ez azonban nem jelentheti páciensünk végleges elbocsátást. Továbbra is rendszeres motivációra és időszakos száj higiénés instrukcióra szorul
2. Nem gyógyult plakk okozta gingivitis
Amennyiben a klinikai tünetek nem szűntek meg, a szájhigiéne nem kielégítő, további plakk és fogkőképződés észlelhető, a beteg ismételt professzionális száj higiénés kezelésre és instrukcióra, majd újabb ellenőrző vizsgálatra szorul. Mindezt addig kell megismételni, amíg tökéletes egyéni szájhigiénét nem érünk el és a beteg gyógyultnak nem nyilvánítható.
3. Kondicionált gingivitis
A plakk képződésen kívül több általános tényező is hozzájárulhat a gingivitis fenntartásához. Ezek között szerepelhet a hormonális, hematológiai faktorokon keresztül a HIV infekcióig nagyon sok tényező. Ilyen esetben a fogorvosnak a beteg általános kivizsgálását kell kezdeményeznie, hogy kiderüljön, milyen tényező miatt nem gyógyul meg a beteg. Szükség szerint parodontológus szakorvosi ellátás indikált.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés
Egy-két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés és gingivális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés. Ennek függvényében a fenntartó kezelés megtervezése.

VI. Irodalomjegyzék
1. Parodontológia (szerk.) Gera I. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.
2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium - Parodontológiai módszertani levél, 2002.

B./ PLAKK OKOZTA PARODONTITIS KEZELESE

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése
Plakk okozta krónikus parodontitis

2. A megbetegedés definíciója
A krónikus parodontitis lényegesen gyakoribb kórforma, mint az agresszív. Oka a dentális plakk és bizonyos többé-kevésbé már feltárt általános szervezeti rizikó tényezők és helyi hajlamosító faktorok. Jellemzője az ínygyulladás, ínyvérzés, horizontális csontpusztulás, 4-6 mm mély lágyrész tasakok.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis - családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel az endocrin, immunológiai, keringési betegségekre), terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis - az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, szájhigiénés eszközök használata

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
Az egyéni szájhigiéne értékelése, a szájhigiénés és gingivális státus, valamint a parodontális tapadásveszteség, tasakmélység és fog mobilitási értékek rögzítése.
A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakkfestő folyadékkal, vagy tablettával megfesteni. A plakk mennyiségét az epidemiológiai vizsgálatoknál használatos különböző plakk-indexek segítségével is értékelhetjük.
Az íny vizsgálata
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az ínyvérzési index százalékosan fejezi ki az íny vérzést mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk (a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind orálisan, mind buccalisan). így pl. 28 fogat véve alapul, ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. (42:165x100).
A parodontális pusztulás mértékének vizsgálata
A rögzítő apparátus vizsgálatakor elsősorban a gyulladás következtében kialakult pusztulás mértékét vizsgáljuk és regisztráljuk. A vizsgálat kiterjed a sulcus mélységének, a tapadási nívónak, az ínyrecessio mértékének és morfológiájának, a betegség aktivitásának, a furcatio érintettségének és a fog mobilitásának értékelésére.
- A sulcus mélységének mérése
A gingivális sulcus mélységének meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,5,7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. Amennyiben az aktuális tasak mélységére vagyunk kíváncsiak, az ínyszél és a tasak fundusa közötti távolságot határozzuk meg. Megadhatjuk az egy fog melletti legmélyebb tasak értékét, de mérhetjük és értékelhetjük a fog hat felszíne mellett is a tasak mélységét. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük. A mért érték azonos tapadásveszteség mellett is nagyban függvénye a tasakfal gyulladásának, a szonda méretének, a behatolás irányának és az alkalmazott nyomóerőnek. A klinikailag mért érték soha nem egyezik meg a valódi, hisztológiai tasakmélységgel, és még kevésbé tükrözi a valódi parodontális pusztulás mértékét
- A parodontális tapadási nívó értékelése
Amennyiben a valódi parodontális tapadási nívót akarjuk regisztrálni, a zománccement határ és a tasak fundusa közötti távolságot kell meghatároznunk. Ezt nevezzük klinikai tapadási nívónak, vagy angol terminológiával clinical attachment levél (CAL). Az aktuális szondázási mélység és a klinikai tapadási nívó közötti különbség az ínyrecessio mértékével egyenlő. ínyduzzanat, ínyhyperplasia esetében ez az érték negatív . A klinikai szondázási mélység és a tapadásveszteség mérési pontosságát több tényező befolyásolja. Azonos klinikai állapot mellett a mért érték függ a parodontális szonda vastagságától, a szonda bevezetésének irányától, a fog anatómiai adottságaitól (fog kontúrja), a szondázáskor alkalmazott nyomástól és nem utolsó sorban a gyulladásos ödéma és kollagén veszteség mértékétől.
- A feszes íny szélességének vizsgálata
Parodontális szondával mérhető & feszes vagy a keratinizált íny szélessége is. A feszes íny szélességének értéke a keratinizált íny szélességének és a sulcus mélységének a különbsége. Funkcionális és terápiás szempontból nagyon fontos a sulcus/tasak bázis és a mucogingivalis junctio közötti távolság, azaz a feszes íny szélességének meghatározása. A mindenkori feszes íny szélessége az ínyszél és mucogingivalis junctio közötti távolság és a sulcus/tasakmélység különbsége. Ez az érték nem tévesztendő össze a keratinizált íny szélességével, amely magába foglalja a teljes ínyszél és mucogingivalis határ között mért távolságot. Normál körülmények között a keratinizált és a feszes íny szélessége közötti különbség 1-1,5 mm, azaz a fiziológiás sulcus gingivae mélysége. A feszes íny fiziológiás szélessége foganként változó.
- Az ínyrecessio vizsgálata
kz ínyrecessio a zománc-cement határ és az ínyszél közötti távolság. Az ínyrecessio számszerű meghatározásán túl rögzítenünk kell annak formáját és a mucogingivalis junctiohoz való viszonyát is.
- A fogágy betegség aktivitásának vizsgálata
A tasakmélység és tapadásveszteség magában nem reprezentálja az aktuális patológiás folyamat aktivitásának mértékét, csupán a korábban lezajlott folyamatok eredőjét. Parodontitisban a mély tasakok szondázásakor a tasak bázisa felöl feltörő vérzés a betegség aktivitásának egyik indikátora lehet.
Sulcus váladék - Suppuratio. A sulcus váladék gyulladásos exudátum, így mennyisége bizonyos határok között tükrözi a tasakban zajló gyulladásos reakció mértékét. A sulcus váladék mennyisége legegyszerűbben a sulcusba helyezett szűrőpapír csíkkal határozható meg.
- A furcatio érintettség vizsgálata
Amennyiben a parodontális tapadásveszteség a többgyökerű fogak gyökérelágazódására ráterjed, beszélünk furcatio laesióról. Ezt speciális hajlított parodontális vagy cariológiai szondával vagy parodontális kürett-el vizsgáljuk. A megnyílt interradicularis fogköz verticalis és horizontális irányú kiterjedése alapján beszélünk L, II. és III. fokú furcatio laesióról.
- A fog mobilitásának vizsgálata
A klinikai gyakorlatban elegendő a fogmozgathatóság qualitativ megítélése. A tükör és szonda nyelével a fogra különböző irányból erőt gyakorolunk és értékeljük a fog elmozdulását. Ennek alapján beszélhetünk I- II. és III. fokú fog mozgathatóságról.

2.2. Képalkotó vizsgálatok
A csontos parodontium állapotáról röntgenfelvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról. Hátránya azonban, hogy a periapicalis térség mindkét fogívben lemarad. Sok esetben szükség van standard beállítású periapicalis intraorális röntgenfelvételekre is. Erre a célra rendelkezésre állnak speciális célzó készülékek.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

A./ Terápiás eljárások
Terápiás szempontból fontos különbséget tenni a moláris fogak furcatio régióit érintő és
furcatio lézióval nem járó krónikus parodontitis között. A furcatio lézióval nem társuló
krónikus parodontitis kezelési esélyei lényegesen jobbak, mint különösen a II. és III osztályú
furkáció léziót szenvedett moláris fogaké. Ilyenkor már az interradicularis térközben a
professzionális és egyéni szájhigiéne esélyei lényegesen rosszabbak és nagyon nehéz
megállítani a tapadásveszteség progresszióját.
A krónikus parodontitis kezelése két nagy fázisra bontható: aktív kezelés és fenntartó kezelés
(gondozás). Az aktív kezelés tovább bontható initiális, vagy más néven oki kezelésre és
korrekciós (sebészi) fázisra.

A tervezéskor a következő kérdésekre kell választ adni.
a. Van-e a betegnek olyan fájdalmat okozó, akut parodontális kórfolyamata, amely azonnali ellátást igényel
b. Mely fogak szorulnak azonnal eltávolításra és melyek tarthatók meg
c. Milyen professzionális szájhigiénés beavatkozásokra van szükség a tökéletes egyéni szájhigiéne feltételeinek megteremtéséhez
d. Milyen módon javítható a beteg egyéni száj higiénés gyakorlatának hatékonysága
e. Milyen occlusios korrekciós lépésekre van szükség
f. Milyen ideiglenes sínezések indikáltak
g. Milyen sebészi tasak kezelésre lesz szükség a subgingivális patogén flóra eliminálására h. Milyen sebészi korrekciós plasztikai műtétek szükségesek
i. Milyen regenerációs műtétek várhatók j. Szükséges-e orthodontiai kezelés
k. Milyen végleges protetikai esetleg implantációs protetikai megoldás szolgálja a leghatékonyabb távlati parodontális rehabilitációs célokat

A krónikus parodontitisben szenvedő beteg kezelése a következő nagy fázisokra bontható:

1. Akut parodontális állapotok ellátása
Szükség szerint az akut parodontális állapot azonnali ellátása, esetleges stratégiai extractiok indikációja.

2. Szájhigiénés motiváció és előzetes szájhigiénés instrukciók
Plakkfestő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a dentális plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat. Felhívjuk a beteg figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő.

3. Professzionális száj higiénés kezelés
A supra,- és subgingivális fogkövek (depurálás) és a plakk retenciós tényezők eltávolítása, szükség szerint minőségi ideiglenes restaurátumok készítése és 5 mm-nél mélyebb tasakok esetében sebészi feltárásban elvégzett subgingivális depurálás, gyökérsimítás és nyitott kürett.
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el.

A professzionális mechanikai tisztítás eszközei
A supra- és subgingivális depurálás eszközei a következőképpen csoportosíthatók:
* Kézi eszközök:
o depurátorok
o kürettek
+ - univerzális kürettek
+ - specifikus kürettek
+ - periimplantalis kürettek
* Gépi eszközök:
o ultraszonikus depurátorok
o szonikus depurátorok
o lézer depurátorok
o egyéb műszerek

Depurálás technikája
A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ-
Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez. Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak

Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

Subgingivális kürett
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos mértékű tasakfal kürettálással is. Azonban, ha tudatosan, a tasakfallal szemben fordított műszerrel távolítjuk el a tasak hámbélését és a gyulladt, granulációs sarj szövetet, ez már valódi sebészi tasak kezelésnek minősül és ezt nevezzük subgingivális kürettnek. Amennyiben csupán a lágyrész tasak falát kürettáljuk, ezt gingivalis kürettnek nevezzük. Ha azonban mély verticalis tasakok esetében műszerünkkel mélyen az alveolaris csontszegély alá hatolunk, ezt subgignivalis csonttasak kürettnek nevezzük A subgignivalis kürett indikációja:

Végleges tasaksebészeti technika - könnyen megközelíthető, egygyökerű front fogak körüli közepesen mély tasakok esetében vagy olyan egyéneken, akiknél az invazív tasaksebészeti beavatkozások valamilyen okból kontraindikáltak (pl. véralvadási zavar, idős kor)

Bármelyik fogcsoport területén, mint nem definitív megoldás a gyulladás csökkentése érdekében, a fellazult, vérerekben gazdag gyulladásos sarj szövet eltávolítására a végleges lebenyes tasakműtétek előkészítőjeként.

Az ellenőrző, gondozási szakaszokban akkor, ha a már korábban sebészileg kezelt tasakban exacerbatio jelei észlelhetők.

Subgingivális kürett technikák:
Helyi érzéstelenítésben a depurálást és gyökérsimítást követően az univerzális vagy Gracey kürett pengéjét a tasakfallal szembe fordítjuk, másik kezünk ujjával az ínyről kívülről enyhe nyomást gyakorolunk, és a nagyon enyhe nyomás mellett, verticalis irányú húzó mozdulattal a fellazult hámot és kötőszövetet kikaparjuk. Hasonló módon, de erőtejesebb húzásokkal tisztítjuk ki a tasak intraalveoralis részét. A kürettálás végeztével az egymástól elvált interdentális papillákat tanácsos csomós öltésekkel egyesíteni. Megfelelő gyakorlattal subgingivális kürettálás ultrasonikus depurátorokkal vagy laser depurátorral is végezhető.

3/a. Plakk retenciós faktorok eliminálása
Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:
túlérő tömések korrekciója
hibás koronaszélek korrekciója
hibás hézagfogak korrekci ój a
plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
nyitott kontakt pontok korrekciója
fogak anatómiai hibáinak korrekciója
orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek korrekciója. Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy speciális reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk. A kompozit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszel őivel korrigáljuk, majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk.

A túlérő koronaszél korrekciója már sokkal nehezebb. Ilyenkor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy speciális vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt. A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.

Az íny szél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása. A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja a szájhigiénés kilátásokat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt

A fogkorona anatómiai hibái. A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.

A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért mérlegelnünk kell azt a tényt, hogy elvileg aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a száj higiéné javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A tökéletes egyéni száj higiénés technika kialakítása - utólagos száj higiénés instrukció
Az utólagos egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el. Amennyiben a professzionális szájhigiénés kezeléssorozatban eltávolítottuk a supra-és subgingivális dentális plakkot és minden plakk retenciós tényezőt, ezzel egyben megteremtettük a hatékony egyéni szájhigiéne legfontosabb objektív feltételeit is, a sima tisztítható fogfelszíneket. Addig ugyanis hiába tanítjuk páciensünket a legkifinomultabb fogmosási technikára vagy fogselyem használatára, amíg a fogait fogkövek borítják, vagy elálló approximális tömésszélek zárják le a fogközöket

Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítás a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők el. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális száj higiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe, amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe szálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot.

Interdentális fogtisztító eszközök

Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják:
- fogselyem
- superfloss
- gépi interdentális fogtisztító eszközök

5. A korai érintkezések megszüntetése
Becsiszolás és szükség esetén a motilis fogak ideiglenes sínezése, valamint a fognyaki érzékenység kezelése.

6. Ellenőrzés, újraértékelés
Egy - két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés, gingivális és parodontális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés. Többnyire ebben a fázisban döntünk az oki sebészi parodontális beavatkozások indikációiról. Bár, mint jeleztük, előfordul, hogy már az iniciális fázisban azonnal sebészi feltárásban végzett, nyitott kürettet indikálunk, legtöbb esetben azonban az első fordulóban csupán zárt kürettet hajtunk végre és a sebészi fázisra csupán néhány hónappal később, a professzionális szájhigiénés fázis lezárulása után kerül sor. Ebben az újraértékelési fázisban kerülhet sor az elsődleges diagnózis módosítására is. A legmodernebb parodontális diagnosztikai módszerek mellett az egyik legmegbízhatóbb jel az iniciális kezelésre adott parodontális szöveti reakció jellege. Ennek alapján erősíthetjük meg, vagy vethetjük el elsődleges diagnózisunkat és kezelési tervünket. Általában az egy gyökerű fogak körüli 4-6 mm mély pardontális tasakok hagyományos subgingivális depurálásra és kürettálásra jól reagálnak. Az íny vérzés és tasak suppuratio megáll és 1-2 mm-es szondázási mélység csökkenés következik be. Hasonló látványos javulás nem várható mélyebb tasakok, vagy többgyökerű fogak körül. Amennyiben nem észleljük a kívánt javulást, annak oka többnyire a nem megfelelő subgingivális mechanikai plakk kontroll, de szóba jön a beteg nem optimális együttműködése és a tökéletes otthoni szájhigiéne hiánya vagy a betegség agresszívabb jellege.

7. Végleges diagnózis
A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a supragingivális dentális plakk eltávolítására és a subgingivalis patogen baktérium flóra eliminálására.

8. Oki terápiát támogató sebészi fázis
Az oki sebészi fázis legfőbb célja a subgignivalis régiók sebészi feltárása, és a szem kontrollja mellett végzett legtökéletesebb megtisztítása a subgignivalis bakteriális lerakódásoktól és plakk retenciós képletektől. A tasak feltárása mellett lehetőség kínálkozik a tasak sebészi eliminálására vagy a tasakmélység sebészi csökkentésére is. Ezzel jelentős mértékben csökken a patogén subgingivalis tasakflóra újraképződésének esélye és javulnak az egyéni szájhigiéne feltételei és a későbbi professzionális fenntartó kezelés esélyei is. Azonban nem minden krónikus parodontitisben szenvedő beteg esetében indikálunk sebészi beavatkozást. Csak az iniciális fázisban teljesen együttműködő, nagyon jó supragingivális egyéni szájhigiénét fenntartó, lehetőleg nem dohányzó, vagy a dohányzásról leszokni kívánó beteg esetében várható zavarmentes postoperativ gyógyulás és tartós eredmény. Fontos a beteggel történő konzultáció után annak az eldöntése is, hogy elsősorban tasakredukcióra alapuló vagy inkább reparatív / regeneratív jellegű parodontális műtéti technikához folyamodjunk. A resectiv jellegű műtétek eredménye jó, de több, kellemetlen esztétikai és szubjektív postoperatv hatással kell számolnunk. A reparatív jellegű műtétek esetében a mélyebb postoperatv sulcus lényegesen jobb egyéni száj higiénét és rendszeresebb postoperativ fenntartó kezelést kíván meg. Tudomásul kell venni, hogy a krónikus parodontitis nem gyógyítható betegség. Csupán a gyulladásos folyamat progressziójának megállítására vállalkozhatunk. Akinél egyszer már megindult a tapadásveszteség, mindig lényegesen nagyobb veszélye van annak, hogy az aktív gyulladásos folyamat újra fellángol, mint azoknál, akik ilyen betegségben még soha nem szenvedtek. Ezért ilyen beteg állandó professzionális ellenőrzésre és nagyon gondos helyreállító sebészi és protetikai kezelésre szorul.

9. Helyreállító sebészi fázis
Célja azoknak a gingivalis, mucogingivalis defektusoknak a plasztikai korrekciója, amelyek direkt plakk retenciós tényezők, vagy esztétikai zavart okoznak, ill. nehezítik a fogmosást.

10. Protetikai rekonstrukció
Részben a fogak sínezését, részben az elvesztett fogak pótlását célozza.

11. Eredmények/Vizsgálatok/Indikátorok
A kezelés eredménye soha nem lehet teljes restitutio ad integrum gyógyulás.

A. Megállított parodontális gyulladásos folyamat. Az ínyszövet klinikailag normálisnak tűnik, nincs suppuratio vagy ínyvérzés, az átlagos szondázási mélység 3-4 mm és a fog mobilitása minimális. Ilyenkor a beteg további aktív kezelést nem igényel, hanem az egyéni adottságok figyelembevételével tervezett visszarendelési programba és fenntartó kezelésbe kapcsolódik be. A visszahívások közötti intervallum 3-6 hónap között változik.

B. A parodontális gyulladásos folyamatot nem sikerült megállítani: Az ínyszövet klinikailag gyulladt, nem következett be jelentős szondázási mélység csökkenés, szondázáskor az ínytasakból vérzés indul el. Ennek oka lehet, hogy az első diagnózisunk téves volt, és agresszív formával állunk szemben, vagy a tasak túl mély volt, vagy a subgignivalis anatómiai viszonyok nem tették lehetővé hogy a subgingivalis patogen tasakflórát maradéktalanul eltávolítsuk.

Amennyiben az utóbbi okokra vezethető vissza az iniciális kezelés sikertelensége, akkor vagy még egy alkalommal elvégezzük a subgingivalis depurálást és zárt kürettet, vagy lebenyes feltárásban végzett nyitott küretthez folyamodunk. Mély tasakok és többgyökerű fogak esetében mindenképpen ez utóbbi indikált.

Ha a legtökéletesebb subgingivalis depurálás és kürett ellenére nem szűnik meg a gyulladás, akkor a folyamat agresszív jellege valószínű. Ilyenkor komplex sebészi, lokális és szisztematikus antibiotikus kezelés indikálható.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés
Parodontális gondozás, fenntartó kezelés. Minden korábban lezajlott parodontitises folyamat komoly rizikó tényezője egy újabb aktív gyulladásos folyamat elindulásának. Ez a rizikó faktor csak állandó, tökéletes egyéni szájhigiéne és rendszeres professzionális gondozás mellett hatástalanítható.

VI. Irodalomjegyzék
1. Parodontológia szerk. Gera I. - Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.
2. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium - Parodontológiai Módszertani levél

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

A szájüregi gócfertőzés

A szájüreg egészsége a páciensek általános állapotának fontos része, ezért a fogorvos is felelős betegének általános egészségi állapotáért. A fogeredetű gócbetegségre már Hippokratész is felhívta a figyelmet, amikor beszámolt egy betegről, akinek arthritise meggyógyult egy gyulladt fog extractiójától. A fogászati góc fogalmát elsőként W. D. Miller határozta meg 1891-ben. Miller egy tanulmányában leírta az orális és a szisztematikus fertőzések közötti összefüggést. William Hunter már 1900-ban publikálta, hogy a szájüregi mikroorganizmusok, valamint azok metabolitjai az arthritisen kívül számos más általános megbetegedést is okozhatnak.
Mai felfogásunk szerint a szájüregi fertőzés háromféle mechanizmus alapján okozhat gócfertőzést (Debalieu, 1994):
átmeneti bakteriaemia útján,
metastatikus szöveti károsodást okoz mikrobák toxinjai által,
metastatikus szisztémás gyulladást okoz az immunrendszer károsítása révén. Újabb felfogás szerint a szájüregi fertőzés, azaz a dentális góc kétféle lehet: nyitott, illetve zárt góc, vagyis nem csupán a periapicalis elváltozásokat kell gócnak tekintenünk (1. táblázat).

  • Dentális góc
    • Nyitott
      • Kariesz
      • Parodontalis task
      • Alveolitis
    • Zárt
      • Periapikális granulóma
      • Fertőzött elhalt pulpa
      • Elő nem tört fogak körüli gyulladt ciszta

Érdemes kiemelni a góckérdésben a parodontális megbetegedések fontos szerepét, amelyet a legújabb szakirodalmi adatok is alátámasztanak (2. táblázat).

  • Parodontális gócos megbetegedések
  • Myocardialis infarctus előfordulása férfiaknál szignifikánsan pozitív összefüggést mutat a fogágybetegségekkel
  • Stroke előfordulása gyakoribb krónikus parodontális betegségben szenvedőknél
  • Terhességnél
    • koraszülés gyakoribb előfordulása
    • kis súlyú újszülött

A szájüregi gócfertőzést okozó mikroorganizmusok vagy azok toxinjai többféle mechanizmus alapján érhetik el a szervezet más régióit: a csontállományon keresztül, az arc- és rágóizomzat fasciái mentén, a vér és nyirokerek által, az idegpályák mentén, valamint a nyálmirigy-vezetékeken keresztül (Newman, 1996). A fogeredetű gócfertőzés lokalizációit a 3., 4. táblázat foglalja össze.

  • A gócfertőzés lokalizációja I.
    • Fej, nyak, mellkas
      • sinusitis
      • ethmoiditis
      • szájfenék gyulladásai
      • sinus cavarnosus thrombosisa
      • mediastinitis, pericarditis
    • Intracranialis régió
      • agyi abcessus
      • meningitis
    • Szemtájék
      • uveitis
      • endophtalmitis
      • peri-orbital oedema, proptosis
  • A gócfertőzés lokalizációja II.
    • Légzőrendszer
      • idősek aspirációs pneumóniája
    • Cardiovascularis rendszer
      • endocarditis (bacteriaemia következménye)
      • jugularis thrombophlebitis
      • myocardialis infarctus (fogágybetegség fokozott rizikó)
      • akut bacterialis myocarditis
    • Gastrointestinalis tractus
      • epehólyag-gyulladás (parodontitis)
      • gastritis, duodeum fekély

A szájüregből künduló gócfertőzés gyakrabban alakul ki csökkent rezisztenciájú pácienseknél. Csökkent rezisztenciát jelenthet az idősebb életkor, szisztematikus megbetegedés, lázas állapot, vérképzőrendszeri és daganatos megbetegedések, ízületi protézis jelenléte, immunszupresszív terápia és irradiáció. A gócbetegségek megelőzésében is rendkívül fontos szerepe van a szájhigiénének. Érdemes figyelembe venni az Amerikai Szívgyógyász Társaság (American Heart Association) 1990-ben publikált állásfoglalását, miszerint az egyébként szükséges antibiotikum-profilaxis nem helyettesíti a szájhigiénét, és önmagában nem eléggé hatásos. Elsőrendű fogorvosi feladat az optimális szájhigiéné biztosítása lehetőleg minden olyan orvosi kezelés előtt, amely csökkenti az immunrendszer működését. A különböző daganatos betegségek kemoterápiája által előidézett neutrofil leukopénia (2000-es fehérvérsejtszám alatt) bármilyen odontogén infekció esetén súlyos szeptikus állapotot okozhat. Az optimális szájhigiénét a professzionális tisztítást követő helyes technikájú fogmosás, valamint a lokális antimikrobiális (chlorhexidin) kezelés jelenti. Természetesen a gócra hajlamos pácienseknél antibiotikum-terápiára is szükség van a fogorvosi kezelést követő bakteriaemia megelőzésére. Ilyen esetekben az antibiotikumok alkalmazásának előnyei jóval felülmúlják az antibiotikumkezelés kockázatait (allergia, rezisztencia, superinfectio). Az antibiotikum-profilaxist lehetőleg minden esetben a kezelőorvossal egyetértésben végezzük, az alábbi indikációkat figyelembe véve (Slots és mtsai, 1996).
Az antibiotikum-profilaxis indikációi: endocarditis profilaxis (kötelező):

  • congenitalis szívbetegségek (érbetegségek - stenosisok),
  • műbillentyű,
  • intra-, extracardialis shunt,
  • billentyűbetegségek (stenosis, insufficiencia, zörej),
  • dialízis;
  • mesterséges ízületek,
  • vesebetegségek,
  • lupus

(kezelőorvossal történt konzultáció alapján).
Jelenleg mikrobiológiai szempontból a gócfertőzés megelőzésére a penicillint, az amoxicillint, az erythromicint és a clindamycint tartják megfelelőnek. Fontos az antibiotikum adagolásának időzítése is, hogy a beavatkozás idején a lehető legmagasabb koncentrációban legyen jelen. Fogászati beavatkozásokat követően a bakteriaemia a beavatkozás után harminc perc múlva éri el a csúcskoncentrációt. A más, terápiás jellegű antibiotikum-terápiában szokásos többnapos adagolás helyett a gócbetegség profilaxisára ma már az alábbi táblázatban leírt kétszeri adagolást tartják megfelelőnek (5. táblázat).
Fertőzéses eredetű endocarditis antibiotikum-profilaxisa fogászati beavatkozások esetén (American Heart Association, 1997)

  • Amoxicillin:
    • 3 g 1órával a beavatkozás előtt,
    • 1,5 g 6 órával később
  • Erythromycin:
    • 800 mg - 1 g 1órával a beavatkozás előtt,
    • 400-500 mg 6 órával később
  • Clindamycin:
    • 300 mg 1órával a beavatkozás előtt,
    • 150 mg 6 órával később
  • Gyermekeknél a kornak megfelelő dózis.
  • Javallat: minden vérzéssel járó fogászati beavatkozás (foghúzás, dentoalveolaris műtétek, subgingivális fogkő-eltávolítás, implantáció stb.)

A fent leírtaknak megfelelően a gondos fogorvosi kezelés megelőzheti a szájüregi eredetű gócbetegségek kialakulását. A részletes anamnézisfelvételnek, az antibiotikumterápia ismeretének és a páciensek kezelőorvosával való konzultációnak egyformán fontos szerepe van a későbbi szövődmények elkerülésében.
DR. RIGÓ ORSOLYA
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Ajánlás a felső légúti infekciók antibiotikum terápiájára

NM közlemény - Gyógyszerterápiás ajánlások

Az elkészült öt, népbetegségnek számító korcsoportra vonatkozó terápiás ajánlásban a hatóanyag javaslatot a téma szerint illetékes, prominens szakemberekből álló szakbizottságok tették, az ennek megfelelő konkrét gyógyszerek megnevezését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei készítették el.

A szakértői csoportok által elkészített ajánlásokat az illetékes szakmai kollégiumok jóváhagyták.

Az ajánlások minden évben felülvizsgálatra kerülnek és a szükséges változtatásokat a Népjóléti Közlönyben minden év január 31-ig megjelentetjük.

Az elkészült ajánlások az optimális terápiás gyakorlatot célozzák és egyidejűleg a gazdaságos gyógyszerfelhasználásra ösztönöznek.

Ajánlás a felső légúti infekciók antibiotikum terápiájára

Az ajánlás a Belgyógyászati és Infektológiai Kollégium 1993-ban megjelent közös módszertani levelén alapszik.

1.
Közönséges meghűlés, nátha, rhinitis

Kórokozói: vírusok (rhinovirus, RSV, parainfluenza).
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia: csak tüneti. Antibiotikum kezelés szükségtelen!

Megjegyzés: Purulens rhinitis (bakteriális superinfekció) esetén amoxicillin javasolható.

amoxicillin

2.
Tonsillitis follicularis

Kórokozó: Steptococcus pyogenes
Megjegyzendő, hogy mononucleosis infectiosa (EBV) gyakran jelentkezik tonsillitis follicularis képében.
Diagnózis: klinikai kép, részletes fizikális vizsgálat.
Terápia: Első választandó gyógyszer: penicillin G, V 10 napon keresztül.
penicillin
Alternatív gyógyszerek penicillin allergia esetén: orális cefalosporinok:
cefaclor
makrolidek:
erythromycin
Megjegyzés:
a)
A penicillin esetleges hatástalansága a tonsillában jelenlevő, nem kóroki szerepet játszó, béta-laktamáz termelő baktériumoknak tudható be. Ezekben az esetekben béta-laktamáz stabil penicillin kombinációk, cefalosporinok egyaránt adhatók.
b)
A 10 napos kezelési idő penicillin esetében feltétlenül betartandó.
c)
Amennyiben a beteg anamnézisében penicillin származékra adott anaphylactoid reakció szerepel, semmilyen penicillin vagy cefalosporin származék nem adható és makrolid választandó.

3.
Pharyngitis, tonsillopharyngitis
Kórokozó:
kb. 70%-ban vírusok, 30%-ban elsősorban Streptococcus pyogenes,
ritkábban Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae
Diagnózis: klinikai kép. (Szükség esetén vérkép, tenyésztés, gyors teszt Streptococcus pyogenes kimutatására.)
Terápia: tüneti.

Bakteriális infekció vagy annak alapos gyanúja esetén első választandó gyógyszerek, penicillin, ampicillin, amoxicillin.
Alternatív antibiotikumok penicillin allergia esetén: makrolidek (erythromycin), cefalexin.
Megjegyzés: ulceratív folyamatokban (Plaut-Vincent) anaerob kórokozók miatt penicillin, bétalaktamáz stabil penicillin kombináció javasolt.

4.
Diphtheria

Kórokozó: Corynebacterium diphtheriae.
Diagnózis: anamnézis, klinikai kép, bakteriológiai vizsgálat, szérum antitest szint meghatározás
Terápia: antitoxin, makrolidek, kórházi (fertőző) kezelés.

makrolidek:
erythromycin

5.
Otitis media

Kórokozó:
Streptococcus pneumoniae,
Haemophilus influenzae,
Moraxella catarrhalis, ritkábban a Straptococcus pyogenes, újszülöttkorban E. coli.

Krónikus otitisben a fentiek mellett megjelennek:
Gram-negatív bélbaktériumok (E. coli, Proteus stb).
Staphylococcus aureus.

Diagnózis: klinikai kép, otoscopos vizsgálat. Szükség esetén orr-fül-gégészeti konzílium, tenyésztés. A krónikus otitis diagnózisa orr-fül-gégészeti feladat.
Terápia:
első választandó antibiotikum; amoxicillin,
súlyos klinikai kép esetén:
Augmentin 375 mg filmbevonatú tabletta
Alternatív antibiotikumok:
cefaclor
cefuroxim
ceftibuten
cefetamet
makrolidek közül: clarithromycin
azithromycin
Alternatív antibiotikumok penicillin allergia esetén:
makrolidek: erythromycin
esetenként szulfonamiddal kombinálva, mint:
önállóan:
clarithromycim
azithromycin
Penicillinre teljes rezisztenciát mutató Streptococcus pneumoniae esetében: ceftriaxon.

Megjegyzés:
- Az első választandó gyógyszer sikertelensége után, vagy krónikus, rekurráló esetekben a kezelést ajánlott bakteriológiai tenyésztés eredményére alapozni.

- Járóbeteg rendelésen a ceftriaxon (Rocephin) alkalmazása csak akkor javasolható, ha a magasfokú Streptococcus pneumoniae rezisztenciát laboratóriumi vizsgálat támasztja alá.

6.

Mastoiditis
Kórokozó: lásd otitis kórokozói.
Diagnózis: klinikai kép alapján (csecsemőkorban lehet latens mastoiditis is!), kezelése csak fül-orr-gégészeti konzílium javaslatára (tenyésztés).
Terápia:
első választandó antibiotikum: cefuroxim.
Alternatív antibiotikum:
Béta-laktám:
amoxicillin

7.
Sinusitis

Kórokozó:
Streptococcus pneumoniae,
Haemophilus influenzae,
Moraxella catarrhalis (gyermekben),
Anaerobok, Gram-negatív bélbaktériumok
(E. coli, Klebsiella pneumoniae) felnőttekben.
Krónikus esetben megnő a Gram-negatívok, fogászati beavatkozások után az anaerobok gyakorisága.

Diagnózis: klinikai kép, Rtg. vizsgálatok, tenyésztés.
Terápia:
első választandó antibiotikum: bétalaktamáz stabil penicillin származék
Alternatív antibiotikumok: cefaclor, cefuroxim, azithromycin.
Krónikus folyamatokban: clindamycin.
Penicillin rezisztens Streptococcus pneumoniae esetében: ceftriaxon

Megjegyzés:
a)
Az elsőnek választott antibiotikum sikertelensége, illetve krónikussá vált folyamat esetén az antibiotikum terápiát bakteriológiai érzékenységi leletre célszerű alapozni.
b)
A még több helyen ajánlott ampicillin/amoxycillin hatékonyságát e kórképben egyre többen kétségbe vonják a terjedő rezisztencia miatt.
c)
A krónikus folyamatokon előfordulhatnak rezisztensebb Gram-negatívok, amelyek más antibiotikumcsoportok alkalmazását (fluorokinolonok) is szükségessé tehetik. Ennek indokoltságát laboratóriumi vizsgálattal kell alátámasztani.
d)
A penicillinre rezisztens Streptococcus pneumoniae-k magas előfordulási aránya a gyermekkori infekciókban szükségessé teheti a ceftriaxon alkalmazását.
Járóbeteg rendelésen a Ceftriaxon (Rocephin) alkalmazása csak akkor javasolható, ha a magasfokú Streptococcus pneumoniae rezisztenciát laboratóriumi vizsgálat támasztja alá.

8.
Tracheobronchitis

Kórokozó: vírusok, Mycoplasma pneumoniae.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
tüneti, elhúzódó esetben makrolid származék.
erythromycin

9.
Epiglottitis

kórokozó: Haemophilus influenzae.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
ceftriaxon,
azonnali kórházi beutalás,

10.
Pseudocroup

Kórokozó: vírus.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
tüneti, szükség esetén kórházi kezelés.

11.

Pseudomembranosus tracheitis

Kórokozó:
Haemophilus influenzae,
Staphylococcus aureus, ritkán Streptococcus pyogenes.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia: cefuroxim, ceftriaxon, kórházi kezelés

Az ajánlás tudatosan nem foglalkozik az esetleges műtéti beavatkozások indikációs lehetőségeivel, ez gégészeti szakorvosi feladat.

Az FDI / WHO közös nyilatkozata a fogászati amalgámról 1995

Referátum FDI World - july/august 1995. vol. 4. no. 4

Az FDI és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködés eredményeként, továbbá reagálva a fogászati amalgámmal kapcsolatban az utóbbi időben megjelent nemzetközi aggodalmakra, a két szervezet közös nyilatkozatot adott ki a fogászati amalgámról, aminek teljes szövege az alábbiakban olvasható.

1. AZ AMALGÁM FOGÁSZATI ALKALMAZÁSÁNAK INDOKLÁSA

A fogászati amalgám jelenleg a szuvas fogak állapotának helyreállításához leggyakrabban használt anyag. Fő előnyei között megemlítendő széles körű alkalmazási javallata, könnyű kezelhetősége és számos kiváló fizikai tulajdonsága. Ezt az anyagot már több mint 100 éve használják a fogászatban, igen jó eredménnyel. Az utóbbi 20 esztendó'ben a fogászati amalgám minősége javult. Az amalgámmal történő állapot-helyreállítások biztonságosak és gazdaságosak. Az amalgám egyetlen hátránya, hogy nem fogszínű.

2. AMALGÁM HELYETT HASZNÁLHATÓ EGYÉB TÖMŐANYAGOK

A fogászati állapot-helyreállító anyagok kísérletezésére számos kutatás történt már, mind ez ideig azonban nem sikerült olyan közvetlen tömőanyagot előállítani, ami teljes mértékben helyettesíteni tudná az amalgámot.

3. AZ AMALGÁM MELLÉKHATÁSAI

A fogászati állapot-helyreállító anyagok - idetartozik az amalgám is - komponensei nagyon ritkán helyi mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat válthatnak ki. Az amalgámmal történő kezelések - különösen a behelyezés és az eltávolítás - során például kis mennyiségű higany szabadul fel. Az ember higanyterhéhez azonban számos forrás hozzájárul, ideértve az élelmiszereket (főleg a halakat), valamint a víz és levegőszennyezést. A kedvezőtlen mellékhatások kialakulásának kockázata valamennyi műgyanta alapú és egyéb állapot-helyreállító anyagnál (ez utóbbiakhoz tartozik az amalgám) szinte elhanyagolható.
A higany esetleges káros hatásaitól tartva elképzelhető, hogy a különböző tüneteket mutató páciensek némelyike kéri az amalgámtömések eltávolítását. A tudományos irodalomban azonban semmi nem támasztja alá, hogy a tömések kicserélése enyhíthetné az általános tüneteket.

4. A FOGÁSZATI EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK FOGLALKOZÁSI KOCKÁZATA

Nincs bizonyíték arra, hogy az amalgám alkalmazása veszélyes lenne a páciensekre nézve, de az anyag helytelen kezelése esetén a fogorvosok, illetve a fogászati egészségügyben dolgozók ki vannak téve a higany egészségkárosító hatásának. Az a tény, hogy ők maguk is rendelkeznek tömésekkel, valamint hogy munkájuk jó részét amalgámtömések készítésével töltik, fokozhatja a károsító hatást. Jelentős mértékben csökkenthető a higanytartalom; ha hivatalosan jóváhagyott, előkapszulázott amalgámtöméseket használnak, a fogorvosi rendelőt megfelelően szellőztetik, ha vákuumot alkalmaznak, valamint ha betartják a tömések behelyezésének, eltávolításának vagy csiszolásának a szabályait. Az amalgámot sohasem szabad fedetlenül keverni és melegíteni, a kapszulázott ötvözetet/higanyt pedig megfelelően le kell zárni, mert így elkerülhető az apró higanygolyócskák szétszóródása.

5. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK

A fogászatban alkalmazott higany a fogászati hulladékokon keresztül szennyezheti a környezetet. Szerencsére ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű fogászati berendezések, amelyek az amalgámbehelyezés és -eltávolítás során keletkező fémhulladékokat összegyűjtik. Létezik már olyan technológia is, amellyel megakadályozható vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenthető a környezet higanyszennyezése (például a krematóriumokból származó) higanygőzelszívók felszerelésével. Ilyen eszközök alkalmazása esetén a környezetbe csak minimális mennyiségű higany kerül.

6. A KÖZVÉLEMÉNY- ÉS A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSI ESZKÖZÖK

Környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva, egyes tagállamok már javasolták a higany valamennyi alkalmazásának a megszüntetését és/vagy komoly megszigorítását (ideértve a fogászati amalgámot is).
Manapság erről élénk nemzetközi információcsere folyik. Egyes esetekben azonban - a tömegtájékoztatási eszközökben biztosított nyilvánosság miatt - az amalgám alkalmazását korlátozó országokban uralkodó tényleges helyzetet gyakran félreértelmezik, ami a fogászati amalgám biztonságára vonatkozó érdeklődések tömegét és az amalgámtömések kicserélésének kérését eredményezi. A rendelkezésre álló alternatív tömőanyagok jelenleg komoly mértékben megnövelik a restauráció költségét.
A közös nyilatkozat az FDI Tanács jóváhagyásával és a WHO különböző hivatalainak közreműködésével készült (Szájegészségügyi Program, Globális és Integrált Környezet-egészségügyi és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal). A nyilatkozat összhangban áll a szervetlen higanyról szóló 118. sz. környezet-egészségügyi kritériummal (Egészségügyi Világszervezet, Genf, 1991) és a fogászati amalgámmal kapcsolatos FDI irányvonallal (FDI World 1995. január/február 4. évfolyam, 1. sz. 12. oldal).
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Az állcsontok, a periosteum és a lágyrészek fogeredetű gennyes gyulladásainak kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Az állcsontok, a periosteum és a lágyrészek fogeredetű gennyes gyulladásainak kezeléséről

Készítette: a:Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása A fogeredetű gyulladások a leggyakoribb heveny kórképek közé tartoznak, ami miatt a betegek fogorvoshoz fordulnak. A protokoll a heveny fogeredetű gyulladás különféle formáival foglalkozik.
1.2. A protokoll célja: útmutatást nyújtani a heveny fogeredetű gyulladások diagnosztikájához, differenciál diagnosztikájához és kezeléséhez
1.3. A protokoll célcsoportja: az alapellátásban dolgozó fogorvosok, fogszakorvosok, háziorvosok, sürgősségi ellátó orvosok, valamint a szakellátásban dolgozó dento-alveolaris-, maxillofacialis-, szájsebész és fül-orr-gégész szakorvosok.

2. Definíciók

  • periodontitis apicalis acuta: a periapialis szövetek heveny gyulladása
  • pericoronitis acuta: az áttörésben lévő fogak koronája körül kialakult heveny gyulladás
  • cysta inflammata maxillae seu mandibulae: másodlagosan felülfertőződött állcsontciszta
  • subperiostealis infiltratum (periostitis (et ostitis) acuta serosa): a csont, a periosteum és a környező lágyrészek heveny gyulladása
  • submucosus abscessus (periostitis (et ostitis) acuta purulenta seu abscedens): a csont, a periosteum és a környező lágyrészek heveny gennyes gyulladása, mely a nyaki spatiumokba terjedhet
  • osteomyelitis acuta: a csont és csontvelő heveny gyulladása
  • phlegmone: a kötőszöveti rések lap szerint terjedő heveny gyulladása
  • phlegmone colli: a nyak kötőszöveti réseiben lap szerint terjedő heveny gyulladás
  • angina Ludovici: mindkét oldali sublingualis és submandibularis régió kötőszöveti réseit érintő phlegmone
  • phlegmone temporofacialis: az arc és halánték régió heveny gyulladása
  • phlegmone pterygocranialis: a koponyaalap irányába terjedő phlegmone, mely a sinus cavernosus thrombózisát, intracranialisan ascendáló heveny gyulladást okozhat

3. A betegség leírása

3.1. Oka dentalis eredetű bakterialis fertőzés, trauma, marginalis parodontitis, pericoronitis, megelőző szájsebészeti beavatkozás. Létrejötte leggyakrabban endodontális úton, caries és következményes megbetegedéseinek kialakulása útján történik. A kaszkád-szerű folyamat elemei: (caries, pulpitis, gangraena pulpae) acut v. chronicus periodontitis, ostitis, periostitis, osteomyelitis, phlegmone. Fő kockázati tényezők az elhanyagolt fogazati állapot, rossz szájhigiéné és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér, immunszuppresszív vagy chemotherapiás kezelés, stb. [1]
3.2 Genetikai háttér: specifikus genetikai háttér nem ismert.
3.3 Incidencia / Prevalencia / Morbiditás Magyarországon: nincsenek elérhető adatok, de incidenciája várhatóan szorosan korrelál a cariesével.
3.4 Jellemző életkor és nem: nincs.
3.5. Panaszok/Tünetek/Álatlános jellemzők
3.5.1. Periodontitis apicalis acuta: a fog kopogtatásra érzékeny, a beteg „hosszabbnak” érzi az érintett fogat, az apexnek megfelelően a vestibulumban nyomási érzékenység lehet.
3.5.2. Pericoronitis acuta: az áttörésben részlegesen vagy teljesen visszamaradt fog (leggyakrabban bölcsességfog vagy szemfog) koronája körül a csontban és környező lágyrészben kialakuló gyulladás lokális ödémával, hyperaemiával, fájdalommal, izmokra terjedés miatt következményes szájnyitási korlátozottsággal
3.5.3. cysta inflammata maxillae seu mandibulae: a ciszta területének megfelelően lokális gyulladásos jelek, nagy kiterjedés esetén általános tünetek
3.5.4. Submucosus és subperiostealis infiltratio (periostitis (et ostitis) acuta serosa): a gyökércsúcs körüli csont, majd a periosteum és környező lágyrészek fájdalma, duzzanata, arcduzzanat, amely kemény tapintatú, fluktuáció nem észlelhető. A vestibulum kitöltött, a fog mozgatható lehet. Szájnyitási korlátozottság, nyelési, légzési nehezítettség lehet. Általános tünetek: subfebrilitás, láz, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP.
3.5.5. Submucosus és subperiostealis abscessus (periostitis (et ostitis) acuta purulenta seu abscedens): a gyökércsúcs körüli csont, majd a periosteum és környező lágyrészek fájdalma, duzzanata, arcduzzanat, mely kemény tapintatú, fluktuációt mutat. A mélyebb regiok, spatiumok felé terjedő gyulladás esetén a fluktuáció nem mindig tapintható!
A vestibulum kitöltött, a fog mozgatható lehet. Szájnyitási korlátozottság, nyelési, légzési nehezítettség lehet. Intraoralisan vagy extraoralisan sipoly jelenhet meg. Általános tünetek: subfebrilitás, láz, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP, exsiccatio lehet.
3.5.6. osteomyelitis acuta: a betegséget okozó fog és a szomszédos, majd távolabbi fogak is mozgathatók, mérsékelt arcduzzanat, kifejezett lymphadenomegalia jellemző. Magas láz, elesettség, septikus lázmenet jelentkezik, balra tolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP is van. Rtg. jelek időben elmaradva követik a tüneteket (rötngen látencia)!
Az odontogén osteomyelitis jóval gyakoribb a mandibulában mint a maxillában. Az állcsont osteomyelitisek kb. 10%-a nem odontogén: főként trauma, haematogén szórás következményeként (főleg gyermekkorban más regiok gyulladásaiból, tonsillitis, morbilli, scarlatina után), osteoradionecrosis, biszfoszfonát kezelést követően kialakuló csontnecrosis. [1,2,3]
3.5.7. phlegmone colli: a nyak duzzadt, lángvörös, tapintásra fájdalmas. Bár nagy kiterjedésű, beolvadásra nem hajlamos, de kisebb fluktuáló területek több helyen is tapinthatók lehetnek. A beteg elesett, lázas, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP jellemző, nyelési, légzési nehezítettség lehet. A gyulladás a nyaki kötőszövetes spatiumokba terjed. Speciális forma a Ludwig-féle angina, ami mindkét oldali sublingualis és submandibularis régió phlegmonéjét jelent. A nyaki phlegmonét korábban megkezdett antibiotikus kezelés „maszkírozhatja” jellegzetes tüneteit elfedheti, de a lap szerinti terjedés ekkor is jellemző marad. Phlegmone kialakulhat az arcon is (phlegmone temporofacialis): az érintett oldali arcfélen hasonló tünetek jelentkeznek, mint a nyaki phlegmonéban. A gyulladás az orbitát is érintheti. Előfordul ascendáló gyulladás (phlegmone pterygocranialis), ami a sinus cavernosus thrombosisát, intracranialis komplikációt okozhat.
3.6. Érintett szervrendszerek: a fej-nyak régió valamennyi szövete-szerve érintett lehet. Következményesen a mediastinum és az intracranialis tér is érintett lehet.
3.7. Gyakori társbetegség: diabetesben, immunsupprimált betegeknél súlyosabb formákban fordul elő.

4. Ellátási folyamat leírása, ellátási algoritmus

Az ellátás az alapellátó fogorvosnál vagy szájsebészeti, dentoalveolaris sebészeti szakrendelésen történjen.
Hospitalizációra, maxillofacialis sebészeti osztályon történő kezelésre van szükség nyelési, légzési nehezítettséget okozó folyamat, phlegmone esetében mindig, illetve ha a beteg állapota vagy kísérőbetegsége azt igényli (pl. intravénás gyógyszeradagolás, folyadékpótlás szükséges). [1] Kiterjedt gyulladások (periostitis, osteomyelitis) ellátása dento-alveoláris szakrendelésen illetve maxillo-faciális sebészeti osztályon történjen.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1 Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, krónikus betegségek ( különös tekintettel endocrin, immunologiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés, folyadékfogyasztás, akut gyulladásos jelek, láz, stb.
1.2 Fogászati-szájsebészeti anamnézis – A tünetek kezdete, megelőző kezelés, fájdalom jellege, változásai (ha a pus áttöri a periosteumot a fájdalom csökken).

2. Fizikális vizsgálatok

A fej-nyak régió részletes fizikális vizsgálata (tapintás is), a szájüreg és garat vizsgálata. Különösen fontos a garat vizsgálata a parapharyngealis illetve retropharyngealis terjedés lehetősége miatt. Keresni kell a folyamat lehetséges okát.

3. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok: Rutin laboratóriumi vizsgálat (kvalitatív-kvantitatív vérkép, CRP vagy süllyedés, se Na, K, Ca, Cl, glükóz, vesefunkció, májfunkciós értékek, prothrombin) végzése hospitalizált betegnél feltétlenül szükséges, súlyosabb esetben ambulánsan is javasolt.
3.2. Képalkotó vizsgálatok
3.2.1. Röntgen diagnosztika: periodontitis esetén elegendő lehet a periapicalis felvétel. Ennél kiterjedtebb folyamat esetén kötelező az orthopantomogramm készítése. Szükség lehet más kiegészítő felvételekre is (ráharapásos felvétel, PA mandibula, PA sinus felvétel). CT vizsgálat is indikált lehet (parapharyngealis illetve retropharyngealis érintettség kizárására, mediastinum, orbita érintettségének megítélésére, intracranialis progressio esetén stb.)
3.2.2. Ultrahang vizsgálat: folyadékgyülem, beolvadás megítélésére javasolt, esetleg UH vezérelt punctio az abscessus lokalizálására.
3.3. Egyéb vizsgálatok: periostitisben javasolt, phlegmone, osteomyelitis esetén kötelező a mikrobiológiai diagnosztika.

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok, differenciál diagnosztika:

szükséges lehet elkülöníteni tumoroktól, specifikus, esetleg gombás eredetű gyulladástól, felszínes, bőr eredetű cellulitistől, fül-orr-gégészeti eredetű gyulladásoktól, illetve a terjedés irányának megfelelő további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Ennek érdekében további, konzíliumi vizsgálatokra lehet szükség (fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, szemészet, mellkassebészet, idegsebészet, stb.).

5. Diagnosztikai algoritmus

Diagnosztikai algoritmus

III. Terápia (Kezelés)

III/1 Gyógyszeres kezelés: Az acut periodontitis általában nem igényel gyógyszeres kezelést. Pericoronitisben a helyi mechanikus kezelés (tasak megnyitás, gézcsík behelyezés) mellett helyi gyógyszeres kezelés alkalmazható (Betadine-os átmosás, dezinficiensek, Chlumsky oldat, különféle gyári készítmények). Periostitisben akkor indokolt az empirikus antibiotikus kezelés, ha a beteg általános állapota rossz, vagy a gyulladás progrediál. Javasolt rezisztencia profil alapján célzott antibakteriális kemoterápia alkalmazása. Acut osteomyelitis esetén az empirikusan megkezdett kezelést antibiogramm alapján kell módosítani. Lehetőleg a csontban nagy koncentrációban jelen lévő, hosszú távon tolerálható szert kell választani és 6-8 hétig adni. Phlegmone esetén intravénás empirikus kezelést kell kezdeni és a rezisztencia profil alapján módosítani.
Az első választandó szerek a penicillinek, de célszerű ezeket béta-laktamáz gátlóval kombinálni [4,5,6 Evidencia Ia, ajánlás A]. Az anaerobok ellen főként a metronidazol (Gramm-negatív) és a clindamycin adása javasolt [7,8,9 Evidencia Ia, ajánlás A], az utóbbi származék penicillin érzékenység esetén is alkalmazhatók. Penicillin-allergiában középsúlyos infekcióknál makrolid származékok alkalmazása is szóba jöhet. A clindamycin osteomyelitis empirikus kezelésére is javasolt. [7,8]
Fontos a szupportív terápia: láz- és fájdalomcsillapítás, bőséges folyadékpótlás.
III/2 Sebészeti jellegű ellátás:
Az acut periodontitis ellátása endodonciai vagy esetleg extractio.
Pericoronitis esetén circumcisio végezhető hagyományos sebészi úton, elektromos, vagy laser eszközzel.
Inflammált cysta esetén incisio, cystostomia végzendő.
Serosus stádiumban elsősorban az érintett területre helyezett párakötés, esetleg infralámpás kezelés, naponkénti kontroll javasolt antibiotikus kezeléssel kiegészítve (ld. III/1.). Abscessus esetén incisio elvégzése ill. drainage biztosítása javasolt esetleges antibiotikus kezeléssel kiegészítve. Fontos a gyulladást okozó fog mielőbbi ellátása (endodoncia vagy extractio).
Lehetőleg intraoralisan, a fluctuáló duzzanat punctum maximumán kell az incisiot végezni helyi érzéstelenítésben, és a subperiostealis teret is explorálni kell, retentio megelőzése céljából. Ha szükséges, extraoralis incisiot maxillofacialis sebészeti jártassággal rendelkező személy végezzen! Helyi vagy szükség szerint általános érzéstelenítésben bőrmetszés után tompán preparálva szélesen fel kell tárni a tályogüreget, kiüríteni és drainálni. Intraoralisan a drainage többnyire gézcsíkkal, extraoralisan gumicsíkkal vagy gumicsővel történik. Fontos a naponkénti vagy naponként többszöri kötéscsere, revízió. Az okozó fogat mielőbb el kell látni (endodoncia vagy extractio). [1,10]
Acut osteomyelitisben elsődleges az okozó fog eltávolítása, szükség esetén a szomszédos, mozgatható fogak eltávolítása is. Egyebekben gyógyszeresen kezelendő betegség. Az elégtelen vagy későn kezdett kezelés subacut, chronicus osteomyelitis kialakulásához vezethet.
Phlegmonéban többnyire általános érzéstelenítésben több helyen, amennyiben szükséges extraorálisan széles feltárást, és drainage-t végzünk. Fontos a nyaki spatiumok feltárása. Naponkénti vagy naponként többszöri revízió, dezinficiens átöblítések, kötéscserék szükségesek. [1]
III/3 Egyéb beavatkozások: fokozott szájhigiéné, napi min. 2,5 l folyadékbevitel, diabetesesek esetén a serum glucose szint ellenőrzése, szükség esetén konzílium, belgyógyászati ellátás, hospitalizáció.
III/4 Egyéb terápia: Hasonló tünetekkel jelentkeznek a specifikus gyulladások is. Kezelésük is hasonló, de specifikus antibiotikus kezelést igényelnek.

IV. Rehabilitáció

Az aktív kezelés után az incisios seb gondozása szükséges a seb teljes záródásáig. Szükséges az acut gyulladás gyógyulása után a beteg teljes fogászati rehabilitációja, az esetleg felfedezett más kísérőbetegség kezelése. Megfelelő gyógyulási idő után hegkorrekcióra kerülhet sor.

V. Gondozás

1. Primer és szekunder prevenció: primer prevenció az általános fogászati prevenció. Szekunder prevenció: a kialakult carieses laesiok mielőbbi lege artis ellátása.
2. Prognózis: a betegségcsoport általában jó prognózisú. Legveszélyesebb a phlegmone, itt lethalis kimenetel is előfordul. Fokozottan veszélyeztetettek az immunsuppreszált betegek és a kezeletlen diabetesesek. A prognózist rontja az adekvát sebészi kezelés elmaradása. A hospitalizált esetek bennfekvési ideje átlag 5 nap, de a teljes kezelés 10-14 nap is lehet. [10]
Lehetséges szövődmények: progressio a mediastinum vagy az intracranialis tér felé, sepsis, távoli, „metastaticus” tályogok létrejötte.
Az ellátás megfelelőségének indikátora - Eredmények
Az ellátás akkor megfelelő, ha a heveny gyulladás annak összes tünetével együtt megszűnt, krónikus gyulladás jelei nem észlelhetők és a gyulladás okát is megszüntették.
Az eredmény indikátorai: a beteg láztalan, panaszmentes, az incisios seb váladékozása megszűnik, az záródott, retentiora utaló jel nincs, a gyulladásos tünetek regrediáltak.

A protokoll bevezetésének feltételei

1. Tárgyi feltételek

A minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, szájsebészeti szakrendelő, maxillofacialis sebészeti fekvőbeteg osztály

2. Személyi feltételek

Fogorvos, fogszakorvos, szájsebész, dentoalveolaris sebész, maxillofacialis sebész szakorvos

3. Szakmai/képzési feltételek

Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés különösen az antibiotikus szerek alkalmazása tekintetében.

4. Egyéb feltételek

– megfelelő betegirányítás az alapellátásból a szakellátás felé
– betegtájékoztató kiadványok terjesztése
– oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
– a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát
– gyógyszerészek továbbképzése a fájdalomcsillapítóért hozzájuk fordulók felvilágosításáról

VI. Irodalomjegyzék

1. Irodalom

  • 1) Szabó Gy. (szerk.): Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004.
  • 2) Weitzman R, Sauter N, Eriksen EF, Tarassoff PG, Lacerna LV, Dias R, Altmeyer A, Csermak-Renner K, McGrath L, Lantwicki L, Hohneker JA.: Critical review: Updated recommendations for the prevention, diagnosis, and treatment of osteonecrosis of the jaw in cancer patients-May 2006. Crit Rev Oncol Hematol. 2007 Feb 28
  • 3) Krueger CD, West PM, Sargent M, Lodolce AE, Pickard AS. Bisphosphonate-induced osteonecrosis of the jaw. Ann Pharmacother. 2007 Feb;41(2):276-84.
  • 4) Kuriyama, T. Nakagawa, K. Karasawa, T. Saiki, Y. Yamamoto, E.: Past administration of beta-lactam antibiotics and increase in the emergence of beta-lactamase-producing bacteria in patients with orofacial odontogenic infections. Oral Surgery Oral Medicine Oral Pathology Oral Radiology & Endodontics. 89(2):186-92, 2000 Feb.
  • 5) Eckert AW. Hohne C. Schubert J.: Erregerspektrum und Resistenzsituation bei rein anaeroben odontogenen Infektionen. Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie. 4(3):153-8, 2000 May
  • 6) Eick S. Pfister W. Korn-Stemme S. Magdefessel-Schmutzer U.: Erreger- und Resistenzspektrum bei intraoralen Infektionen des Kiefer-Gesichts-Bereichs unter besonderer Berucksichtigung der anaeroben Keimflora. Mund Kiefer Gesichtschir. 4(4):234-9, 2000 Jul.
  • 7) Mangundjaja S, Hardjawinata K.: Clindamycin alone compared with Clindamycin plus ibuprofen for odontogenic infections. Current Therapeutic Research Clinical and Experimental. 57(12):913-926, 1996.
  • 8) Flynn TR, Shanti RM, Levi MH, Adamo AK, Kraut RA, Trieger N.: Severe odontogenic infections, part 1: prospective report. J Oral Maxillofac Surg. 64(7):1093-103, 2006.
  • 9) Flynn TR, Shanti RM, Hayes C.: Severe odontogenic infections, part 2: prospective outcomes study. J Oral Maxillofac Surg. 2006 Jul;64(7):1104-13.
  • 10) Flynn, T R.: The swollen face. Severe odontogenic infections. Emerg Med Clin North Am. 18(3):481-519, 2000 Aug.

A szakmai protokoll érvényessége: 2010. szeptember 30.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei
Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (Ovid, Embase, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol publikációkra.
A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
Fogeredetű gyulladás témakörben adaptálható nemzetközi irányelvet nem találtunk.
Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Egyeztetés javasolt a fül-orr-gégészeti és szemészeti, valamint a sürgősségi ellátás szakmai szervezeteivel.
A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek
fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.
2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók
– Betegtájékoztató a fogeredetű gyulladásokról
3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok
Magyar Fogorvosok Egyesülete. Magyar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Társaság. Szponzori támogatás nem volt.

BETEGTÁJÉKOZTATÓ

A fogeredetű gyulladások leggyakrabban elhalt fogak, foggyökerek körül alakulhatnak ki. Megelőzhetők rendszeres fogászati ellenőrzéssel, kezeléssel.
A kezeletlen fogeredetű gyulladás tovaterjedhet a mellüreg vagy az agykoponya irányába is, és így életet veszélyeztető következményekkel járhat, ezért fontos korai felismerése és kezelése.
Ha Ön fogain, állcsontjain, nyakán fájdalmat érez, vagy duzzanatot, esetleg nyelési vagy légzési nehezítettséget tapasztal, forduljon mielőbb fogorvoshoz. Fogeredetű gyulladás esetén a fogorvos röntgenfelvételt, felvételeket készíttet. Bizonyos esetekben más kiegészítő vizsgálatra is sor kerülhet (ultrahang, bakteriológiai mintavétel, vérvétel, CT, stb.)
A fogeredetű gyulladások kezelése általában fogászati vagy sebészeti jellegű, szükség esetén gyógyszeres kezelést is igényelhet. Ha azonban az orvos gyógyszert rendel igen fontos annak pontos szedése! Az orvos által javasolt meleg borogatás, párakötés hatásos módszer. Szerepelhet a kezelésben gyökérkezelés, fogeltávolítás, tályogmegnyitás, ami történhet szájon belülről, vagy ha szükséges a bőr felől is, az arc vagy a nyak területén. A beavatkozásokat általában helyi érzéstelenítésben, ritkán altatásban végzik. Nagy kiterjedésű gyulladás esetén szükség lehet kórházi bennfekvésre, infúziós kezelésre is. Mind az ambuláns, mind pedig a kórházi kezelést követő időszakban mindenképpen be kell tartani az orvos által előírt visszarendelési időket, mert csak így előzhető meg a gyulladás kiújulása vagy idült betegséggé válása.
Különösen fontos, hogy állapotromlás esetén, vagy ha nyelése, légzése nehezítetté válna azonnal forduljon orvoshoz.
Mint minden gyulladásos állapotban, itt is fontos a lázcsillapítás és a bőséges, napi 2-3 literes folyadékfogyasztás.

Barázdazárásról

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Barázdazárásról

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása

Mi a barázdazárás?
A barázdazárás biztonságos és fájdalommentes, adhezív technikán alapuló primer prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására a fogak barázdáinak és gödröcskéinek területén. A kezelés során nincs fogfúrás, nincs foganyagveszteség.

Mi a barázdazárás célja és haszna?
A barázdazárás célja a fogszuvasodásra fogékony, plakkretencióra alkalmas szűk és mély gödröcskék és barázdák átformálása caries rezizstens, öntisztuló, széles és sekély barázdákká és gödröcskékké. A barázdazáró anyag plasztikus védő bevonatot képez a fogak veszélyeztetett felszínein, a kedvezőtlen anatómiájú, plakkretencióra alkalmas gödröcskék és barázdák területén. A barázdazáró anyag megkötése (megkeményedése) után olyan védőréteget alkot a fogakon, amely megakadályozza az ételmaradék és a baktériumok behatolását a szűk, szabálytalan lefutású barázdák és gödröcskék mélyére. A sima, barázdazárt fogfelszín könnyebben és hatékonyabban tisztítható. Így csökken a fogszuvasodás kialakulásának kockázata és a caries intenzitás/prevalencia.
A barázdazárás caries preventív hatása a maradó fogak barázdáiban és gödröcskéiben a legmagasabb evidencia szinten bizonyított (12, 15, 21). [Evidencia Ia; Ajánlás A].
A barázdazárás jótékony hatása a maradó moláris fogak rágófelszínén (5), ezen belül az első molárisoknál érvényesül a legjobban (1). [Evidencia Ia; Ajánlás A].
A módszert leghatásosabban és leghatékonyabban a caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekeknél lehet alkalmazni (2, 5, 20, 23, 27, 30). [Evidencia szint: Ia; Ajánlás A]. Tejmolárisok esetében a caries preventív evidencia inkomplett. (15) [Evidencia Ib; Ajánlás A]. Ennek ellenére a tej rágófogak barázdazárását sok esetben megfelelő módon el lehet, és érdemes is elvégezni. A fájdalmatlan, viszonylag rövid ideig tartó egyszerű eljárás eredményesen alkalmazható „bevezető" kezelésként a gyermek együttműködésének megnyerésére. (2, 5, 24). [Evidencia IV; Gyakorlati tanács]
Az ajánlás témaválasztása indokolt, hiszen szinte az egész populációt érintő megbetegedés, a fogszuvasodás hatásos, költség-hatékony megelőzését, illetve korai stádiumban való gyógyítását szolgáló eljárásról van szó. A barázdazárás népegészségügyi és egészségpolitikai szempontból is prioritást élvező eljárás.

1.2. A protokoll célja
A témában olyan ajánlások megfogalmazása, amelyek tudományos bizonyítékokon, széleskörű szakmai konszenzuson alapulnak, és megfelelnek a nemzetközi standardoknak és kritériumoknak, illetve azok hazai adaptálásai.
A fogorvosi ellátás, a preventív fogorvoslás minőségének javítása, preventív orientált és evidence-based fogorvosi praxisműködtetés elősegítése.
A klinikai döntések megkönnyítése a fog kemény szöveteinek védelme, restaurációja során. A döntési helyzetekben a preventív szemlélet érvényesítése. Az eljárás egységes szakmai tartalmának bevezetése, minőségének javítása Az eljárás klinikai hatásosságának, hatékonyságának javítása A biztosítótársaságok, a működtetés költséghatékonyságának segítése. Az ellátandók potenciális orális egészségnyereségének növelése. A klinikai audit, a minőségbiztosítás és ellenőrzés segítése.

1.3. A protokoll célcsoportjai
1.3.1. Ellátók köre: szakmai célcsoport: fogorvosok, fogszakorvosok, fogászati szakdolgozók (fogorvosi asszisztensek, klinikai fogászati higiénikusok)
1.3.2. Ellátandók köre: páciens célcsoport: gyermekek, ifjak. Ezen belül elsődleges életkor célcsoport: 6-8 és 11-14 évesek, caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekek.
1.3.3. Ellátási szint: alapellátási szint

2. Definíciók, rövidítések

3. A betegség/állapot leírása

A fogak rizikó gödröcskéi és barázdái
Cariesmentes fogak irreguláris, mély, szűk, nehezen tisztítható gödröcskéi és barázdái.
Kedvezőtlen morfológiájú és/vagy szerkezetű, ép, de szuvasodásra hajlamos gödröcskék és barázdák.
Zománc caries a fogak gödröcskéi és barázdái területén

3.1. Kockázati és kiváltó tényezők
3.1.1. Rizikó korcsoportok (6-8 évesek és 11-14 évesek)
3.1.2. Rizikó páciensek (szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, általános és fogászati egészség szempontjából veszélyeztetett)
3.1.3. Rizikó fogak, fogfelszínek (anatómiai forma, veszélyeztetett barázdák és gödröcskék (I és IK-alakú)).

3.2. Genetikai háttér
Genetikai hajlamosító tényezőként szóba jön a fogforma, fissuraforma örökölhetősége (18).

3.3. Incidencia/Prevalencia/Morbiditás Magyarországon
Hazai epidemiológiai adatok szerint a caries előfordulása 12 éves gyermekeknél 76,4 %, a 18 éveseknél 93,9 % (31) (Szőke J and Petersen PE. 2001, WHO Oral Databank).
Fogszuvasodás szempontjából a gyermekek kétharmada valamilyen szinten veszélyeztetettnek tekinthető általános és fogászati indokok alapján. A caries eloszlása azonban egyenlőtlen az érintett populációban. Például a 12 éves gyermekek 20-25 % -ánál fordul elő az összes caries 70-80 %-a.
Gyermekeknél és ifjaknál a szuvasodások 60-80 %-a a rágófelszíni barázdákban és gödröcskékben kezdődik, tehát ezek képezik a fogak legsérülékenyebb területeit. Ezért is fontos a célzott prevenció (5).

3.4. Jellemző életkor és nem
Az ellátásra ideális életkor az aktuális fog áttörését követő időszak, lehetőleg 6 hónapon belül. Az ellátandók tekintetében nincs szignifikáns különbség a nemek között.
3.5. Panaszok/Tünetek/Általános jellemzők
A preventív barázdazárásra indikált fogak panaszt nem okoznak. A dentint is érintő laesio esetén külső ingerekre érzékenység jelentkezhet.

4. Az ellátási folyamat leírása, ellátási algoritmus

A betegirányításban, az ellátandók fogorvoshoz irányításában részt vehet a házi gyerek-orvosi, az iskolaorvosi és a védőnői szolgálat.
A barázdazárás, mint megelőző és/vagy terápiás eljárás leírása

4.1. A választható eljárások felsorolása
4.1.1. Preventív barázdazárás
A barázdazárás a teljesen ép fogak veszélyeztetett barázdáinak és gödröcskéinek, illetve a kezdődő zománc caries továbbterjedésének megakadályozására szolgáló caries preventív eljárás. A preventív barázdazárás általában non-invazív technikával készül. Igen ritkán alkalmazható invazív formája is szűk barázdabemenet esetén, minimális preparálással lehetséges a barázdaalap megnyitása és kiszélesítése (zománc plasztika). Vizsgálatok szerint nem észleltek lényeges különbséget a két módszer között. Megfelelő retenció érhető el fúró alkalmazása nélkül is, nincs szükség egészséges foganyag eltávolítására. ( 2, 4, 27). [Evidencia IIc; Javaslat B]
4.1.2. Terápiás (kiterjesztett) barázdazárás
Ma már elegendő evidencia áll rendelkezésre a barázdazárási technika gyógyító (szekunder preventív) eljárásként való alkalmazására is (2, 5, 26, 27). [Evidencia Ib Ic; Javaslat A]. Ennek célja a carieses folyamat megállítása, a caries progressziójának megakadályozása a zománcban, sőt a dentinben is. A terápiás (kiterjesztett) barázdazárás ugyanazon rágófelszínen egyidejűleg készített preventív barázdazárást és általában csak a fogzománcra korlátozódó, minimális cavitas alakítással járó tömést jelent. A barázdazáró anyag befedi a tömött gödröcskét/barázdát, és a csatlakozó kondicionált ép barázdákat és gödröcskéket is lezárja. Kezdődő rágófelszíni dentinlaesio restaurációjára alkalmazható excaválást követő lezárás, vagy minimál invazív technikával preparált tömés (11,30).

4.2. Az eljárások kiválasztásának szempontjai
A megfelelő eljárás kiválasztását döntően a diagnózis határozza meg, de más tényezők is befolyásolják. Ezek:

  • a páciens életkora, caries aktivitása, veszélyeztetettségének mértéke, együttműködő készsége
  • a lezárandó fog típusa, rizikó státusza, denticiós stádiuma

4.3. Barázdazáró anyagok
Felhasználhatók kémiai úton, vagy fényre polimerizálódó anyagok, átlátszó, opak és színes változatban. Az opak és színes anyagok jobban felismerhetők, így könnyebben monitorozható a barázdazárás állapota. Opak anyag alatt nehezebben ismerhető fel a caries. Klinikailag előnyt élveznek az egykomponensű, fényrekötő anyagok, mert alkalmazásuk egyszerű és időtakarékos. (30)
4.3.1. Kompozit bázisú anyagok
A kompozit bázisú anyagok effektivitását számos tanulmány megerősítette. A kompozit barázdazárások jó és tartós retenciót biztosítanak. Áttörőben lévő fogaknál használata nem ajánlott a csökkent nedvesség kontroll miatt. (1, 22, 28, 29). [Evidencia Ib,és IIa; Ajánlás B]
4.3.2. Kompomer alapú anyagok
Hibrid anyag, kompozit és üvegionomer cement keveréke.
4.3.3. Glassionomer cementek
Az üvegionomer cementek klinikai előnye abban áll, hogy kémiailag kötődnek a zománchoz és a dentinhez, kevésbé érzékenyek a nedvességre, fluorid release tulajdonságúak. Caries preventív hatásuk hasonló a kompozitokéhoz (3), [Evidencia Ib]. Azonban szignifikánsan alacsonyabb retenciós képességgel és abrazivitással rendelkeznek, ezért használatuk csak áttörőben lévő fogaknál, vagy elégtelen beteg compliance esetén ajánlott. Az üvegionomer cementek fluorid hordozóként szolgálnak, és átmeneti megoldást jelentenek, ideiglenes barázdazárásra alkalmasak elsősorban. (25, 27), [Evidencia IIa; Ajánlás B].

4.4. A barázdazárás időzítése
Az áttörőben lévő fogak korai lezárását követően gyakran újrazárásra van szükség. Ezért a barázdazárást csak akkor célszerű elvégezni, ha a fogak már teljesen áttörtek. (11, 30), [Evidencia II; Ajánlás B]. Kivételt képeznek a magas rizikójú páciensek áttörőben lévő fogai. (27), [Evidencia IIc; Ajánlás B].
Mind a korai lezárás következtében fellépő retencióveszteség, mind a késői, a fog teljes áttörése utáni időre halasztott lezárás növelheti a caries kockázatát (5).

4.5. A barázdazárás indikációja és kontraindikációja
A barázdazárás kezelési opció minden gyermek és ifjú számára, azonban javallata egyéni caries rizikóértékelésen alapszik (2, 18, 23, 27), [Evidencia Ia; Ajánlás A]. A barázdazárást azért sem kell minden gyermeknél és minden fognál rutinszerűen alkalmazni, mert csökken az eljárás költség-hatékonysága (5). A „minden fogat barázdazárni" teória növelheti a negatív hatások kockázatát; például a kezelés elősegítheti caries keletkezését abban az esetben, ha a barázdazáró anyag csak részben tapad meg és csak részben fedi a veszélyeztetett területet (5, 11).
A rizikó egyének többségénél általában elegendő a maradó moláris fogakat lezárni, míg az erősen veszélyeztetett gyermekek valamennyi fogának összes barázdáját és gödröcskéjét javasolt lezárni. (17, 23), [Evidencia IIc és III; Ajánlás C]
4.5.1. A preventív barázdazárás javallatai:
Rizikó páciensek (általános betegségben szenvedő, fogyatékkal élő, szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy fogászati szempontból veszélyeztetett, caries aktiv) cariesmentes barázdái és gödröcskéi Egészséges fogak rizikó gödröcskéi és barázdái (áttört, vagy áttörőben lévő) maradó kis- és nagyőrlők, tejőrlők retenciós gödröcskéi és/vagy barázdái, felső metszőfogak palatinális gödröcskéi.
Fogzománcra korlátozódó barázda és gödröcske caries (1, 2, 5, 16, 23, 25, 30), [Evidencia Ia, Ib, IIa; Ajánlás A].
4.5.2. A terápiás (kiterjesztett) barázdazárás javallatai:
kezdődő dentinlaesio
4.5.3. A barázdazárás ellenjavallatai:
Nem javasolt a lezárás gazdaságossági és egyéb szempontok alapján: rizikómentes páciens, rizikómentes fog nem teljesen áttört fog
approximalis szuvasodás egyidejű fennállása dentincaries
tej moláris, amely a fiziológiás fogváltáshoz közel áll

4.6. A preventív és terápiás* barázdazáró eljárás kivitelezése:
4.6.1. A lezárandó felületek mechanikai tisztítása
A sikeres kivitelezéshez tökéletesen tiszta, plakkmentes barázdák és gödröcskék szükségesek. A tisztítás fluoridmentes polírpaszta, polírkefe, gumiharang, és/vagy air-polishing technika segítségével történik. Követéses klinikai vizsgálatok nem találtak különbséget a retencióban egyik tisztítási módszer javára sem. (30), [Evidencia IIa Ajánlás B]
4.6.2. Zománc-plasztika esetén a barázda bemenetek kiszélesítése finom gyémántfúróval.
4.6.3. * Terápiás eljárásnál - ha szükséges - a szuvas laesio excaválása.
4.6.4. Gondos izolálás és szárítás - vattarolni (+nyálszívó), vagy kofferdám segítségével
A tökéletes szárítás előnyt jelent a részleges szárítással szemben, tendenciájában jobb retenciós értékeket figyeltek meg kofferdám esetében. Azonban nagyszámú tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a teljes és részleges szárítási mód között a barázdazárások megtartásában. (14), [Evidencia IIa; Ajánlás B]
4.6.5. A zománc kondicionálása
A kondicionáló anyag 35%-os foszforsav. A maradó fogak esetében 30-60 sec., tejfogaknál ennél hosszabb ideig tartó kondicionálás javasolt. RCT vizsgálatokban azt találták, hogy a különböző savazási idők nem befolyásolták lényegesen a barázdazáró anyag retencióját. (6), [Evidencia Ia].
4.6.6. A kondicionált fogfelszín mosása és szárítása
A sav lemosása 10-20 sec-ig tartson. Szárítás 15-30 sec-ig (de nem kiszárítás üvegionomer anyag esetén), majd vizuális kontroll (kellően matt-e a kezelt felület). A kezelt felületnek jól láthatóan krétafehérnek kell lennie.
4.6.7. A barázdazáró anyag applikálása
Az anyagot vékonyan, gracilis formában, levegőbuborék mentesen folyatva, a barázda lefutási vonalát szigorúan követve kell elhelyezni a korrekt zárás és okklúzió érdekében. (Az alkalmazott anyag használati utasításának megfelelően a barázdazáró anyag felhelyezése a bondozást követi.)
4.6.8. Az anyag polimerizálása
Fényrekötő anyag esetén 20-40 sec-os megvilágítás.
4.6.9. A zárás ellenőrzése (vizuálisan és tapintással)
Okkluzió-kontroll, szükség esetén korrekció forgó finírozó és polírozó eszközökkel.
4.6.10. Lokális fluoridálás
A kondicionált, de le nem zárt zománcfelszínek helyileg történő impregnálása fluorid készítménnyel.
4.6.11. Ellenőrzés
A barázdazárás állapotát folyamatosan monitorozni kell. Az első ellenőrzés a zárást követő fél éven belül javasolt, majd meghatározott időközönként rendszeresen. A további ellenőrző vizsgálatok gyakoriságának (re-call) meghatározása elsősorban a páciens caries veszélyeztetettségének mértékétől függ. A javasolt gyakoriság általában félév. ( 5, 23, 27, 30), [Evidencia II;, Ajánlás B]
A barázdazárás lépései - Ellátási algoritmus

Munkafázis Preventív barázdazárás Terápiás(kiterjesztett) barázdazárás Minimál invazív tömés
Fogtisztítás Igen Igen Igen
Fissura plasztika Nem Igen Igen
Caries excaváció Nem Igen, ha indikált Igen
Izolálás, szárítás Tökéletes, teljes szárítás (kofferdám) vagy részleges, relatív szárítás (vattarolni) négykezes munkánál
Kondicionálás maradó fogaknál 30-60 sec 30 sec /15 sec a dentinben
Bondozás Nem Nem, ha nincs szabad dentin felszín Igen
Használandó anyag Barázdazáró anyag, sealer Folyékony kompozit (+ sealer)
Fény-polimerizálás A használt anyagtól és a polimerizációs lámpától függ (általában 20-40 sec.)
Okkluzió-kontroll Igen Igen Igen
Polírozás Igen Igen Igen
Fluoridálás Igen Igen Igen

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Általános rizikó tényezők felmérése (általános egészségi állapot, betegségek, fogyatékosság, szociálisgazdasági háttér) és dokumentálása.

1.2. Fogászati anamnézis
Egyéni caries rizikó tényezők felmérése (szájápolási és táplálkozási szokások, fluorid ellátás, korábbi fogászati beavatkozások, tejfog-előzmény) és dokumentálása.

2. Fizikális vizsgálatok Klinikai fogászati vizsgálat

Inspectio, palpatio plakkmentes, száraz fogfelszíneken jó megvilágításnál. Ép, nem elszíneződött barázdák esetében a vizuális diagnózis általában kellően megbízható. Az elszíneződött barázdáknál a vizuális észlelet gyakran hamis pozitív eredményt ad.
A vizsgálat során a fogászati szonda használata mellőzendő a szondázást követő demineralizáció és a baktériumok bevitelének veszélye miatt (legfeljebb parodontalis szonda használata megengedett). A szonda használata nem növeli a diagnózis megbízhatóságát a vizuális vizsgálathoz képest (8, 13). [Evidencia IIa; Ajánlás B]

3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok és azok gyakorisága (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok:
Nem szükséges.

3.2. Képalkotó vizsgálatok:
Intraorális röntgen-felvétel (szárnyas film).
A dentin caries diagnosztizálása céljából alkalmazott szokványos klinikai vizsgálat szenzitivitása gyenge. Különösen problémás a látszólag ép rágófelszínen a rejtett dentin caries felfedezése. Korrekt diagnózis az esetek 42 % -ában születik. Szükség lehet tehát a korona caries röntgen diagnosztizálására, melyre legalkalmasabb a szárnyas-film felvétel. Szisztematikus irodalmi áttekintésekből kiderül, hogy a hátsó szárnyas-film felvételek fontos kiegészítői a klinikai vizsgálatnak.(7, 10, 19). [Evidencia Ia, Ib; Ajánlás A]. A szárnyasfilm technika szenzitivitása 0.62, specificitása 0.77 (9). 3.3. Egyéb vizsgálatok
3.3.1. Klinikai fogászati vizsgálat (lásd II/2. pont), fogazati státusz felvétel
3.3.2. Barázdarendszer vizsgálata
A barázdák lefutásának, alakjának, mélységének vizsgálata, értékelése
3.3.3. Caries diagnosztikai klinikai vizsgálat
A barázdazárás indikációjához pontos caries diagnosztikai vizsgálat szükséges (2, 5, 9, 30 ). [Evidencia Ib Ic; Ajánlás A]
- a caries kiterjedésének megállapítása
Klinikailag legfontosabb a rejtett szuvasodás felfedezése és az iniciális zománc caries elkülönítése a dentinbe terjedő szuvasodástól.
- a caries aktivitásának meghatározása
Fontos megkülönböztetni az aktív és inaktív laesiokat. Az aktív carieses laesio (krétafehér, lepedékkel fedett) rizikó tényező.
3.3.4. Szájhigiénés vizsgálat
A száj higiénés állapotának minőségét, látható lepedék jelenlétét figyelembe kell venni a rizikó megítélésénél.
3.3.5. Rizikó meghatározás
Minden gyermeknél - az összegyűjtött anamnesztikus adatok, klinikai észleletek és egyéb diagnosztikai eredmények alapján - caries rizikó meghatározást kell végezni a kezelést megelőzően, melyet dokumentálni kell. Ez képezi a bázisát a korrekt indikációnak. (19, 23, 27). [Evidencia IIb; Ajánlás B] A caries rizikó értékelésénél a következő tényezőket kell figyelembe venni:
- klinikai evidenciák, előző megbetegedések, caries státusz
- fluorid ellátottság
- plakk-kontroll
- táplálkozási szokások, különösen az édes étel- és italfogyasztás gyakorisága
- szociális-gazdasági háttér
- orvosi kórtörténet, fogyatékosság, általános betegségek
Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
Egyéb kiegészítő diagnosztikai eszközök, elektromos és optikai módszerek (lézeroptikai, FOTI stb.) használatára vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.
A rizikó meghatározáshoz szükség lehet még nyáltesztre, a nyál tulajdonságainak vizsgálatára (nyálszekréció, puffer-kapacitás, plakk baktériumok savtermelésének mérése Streptococcus mutans, illetve Lactobacillus szám meghatározás).
Diagnosztikai algoritmusok
Diagnosztikai döntési folyamat

Barázdák és gödröcskék caries diagnosztikai vizsgálata
Egészséges barázda Zománc caries (iniciális lézió) Dentin caries
korai stádium (mikrokavitáció)
Páciens- és fogfelszín függő caries rizikó Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
Nincs Van Nincs dentin caries Dentin caries
Nem szükséges barázdazárás Preventiv barázdazárás Terápiás barázdazárás Minimál invazív tömés

III. Kezelés

1. Gyógyszeres kezelés

Nem szükséges

2. Sebészi

Nem szükséges

3. Egyéb beavatkozás (ellátási szintek megjelölésével) (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

Nem szükséges.
3.1. Általános intézkedések
3.2. Speciális ápolási teendők
3.3. Fizikai aktivitás
3.4. Diéta
3.5. Betegoktatás
A beteget tájékoztatni kell a következőkről: a barázdazárás célja, lényege, haszna a várható kilátások, problémák ismertetése
a további rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségessége, gyakorisága a következő vizsgálat ideje

4. Egyéb terápia

Nem szükséges

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Primér és szekunder gondozás

Komplex fogászati gondozás javasolt minden gyermeknél valamennyi primer prevenciós eljárás alkalmazásával: szájápolás, plakk-kontroll, fluoridos fogkrémek használata, kiegyensúlyozott táplálkozás, barázdazárás. Fontos a szekunder gondozás megszervezése, az ellenőrző vizsgálatokon való rendszeres részvétel.

2. Prognózis (lehetséges szövődmények, megelőzésük)

A korrekt diagnózis és anyag használata, a szakma szabályai szerinti gondos kivitelezés esetén a barázdazárás évekig a helyén marad. Előfordulhat a barázdazáró anyag elszíneződése és kopása, kitöredezése, részleges vagy teljes hiánya, így a már lezárt felületek szabaddá válása. Retencióveszteség esetén - dentin laesio kizárása után - újrazárás javasolt, melyet a primer barázdazáráshoz hasonlóan kell elvégezni. (23, 27, 30), [Evidencia IIa és II; Ajánlás B].

3. Ellenőrzés

Minden lezárt fogfelszínt folyamatosan monitorozni kell klinikailag és szükség esetén radiológiailag is. Általában félévente vizuális és taktilis ellenőrző vizsgálat, caries gyanú esetén röntgenfelvétel is javasolt. A további kezelést illetően a döntést a vizsgálat eredménye alapján kell meghozni. (Lásd Diagnosztikai döntési folyamat c. táblázatot).
Az ellátás megfelelőségének indikátorai
Az ellátás akkor megfelelő, ha az összes (a lehető legtöbb) caries fogékony, erősen veszélyeztetett páciens részesül a kezelésben, és a barázdazárásra indikált valamennyi (a lehető legtöbb) fog lezárásra kerül.
A barázdazárás szakmailag megfelelőnek tekinthető, ha jól záródik, anatomikus kialakítású, a fogzománccal egységes struktúrát képező fogfelszínt alkot, az okklúziót nem zavarja. Eredményesnek minősíthető a kezelés, ha a barázdazáró anyag a későbbiekben is a helyén marad, sértetlen, beborítja a kezelt területet, nem kopik ki, nem töredezik és vele összefüggésben nincs fogszuvasodásra utaló jel. Eredményindikátorok
az erősen veszélyeztetett páciensek száma / a barázdazárásban részesülők száma
barázdazárásra indikált fogak száma / a lezárt fogak száma
a sértetlen, jól záródó barázdazárások száma / az összes elvégzett barázdazárás száma
a lezárt felszínen fogszuvasodás kialakulására utaló jelet nem mutató barázdazárások száma /
összes elvégzett barázdazárások száma
az okkluziót nem zavaró barázdazárások száma / az összes elvégzett barázdazárás száma
az ellenőrző vizsgálaton megjelentek száma, aránya
A protokoll bevezetésének feltételei
1. Tárgyi feltételek
A minimumfeltételeknek megfelelő, ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő
2. Személyi feltételek
Fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó
3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés
4. Egyéb feltételek
Az irányelvek passzív terjesztése nem elegendő. Szükség van megfelelő implementációs stratégia kidolgozására. Terjesztési módszerek lehetnek:
a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
betegtájékoztató kiadványok terjesztése
oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
érdekeknek megfelelő ösztönzők alkalmazása (pl. kredit pontos képzési rendszer része, az ellátás
finanszírozása az ajánlás alapján történik)
a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Irodalom
  • 1.1. Ahovuo-Saloranta A, Hiiri A, Nordblad A, Worthington H, Makela M: Pit and fissure sealants for preventing dental decay in the permanent teeth of children and adolescents. Cochrane Database Syst Rev, 2004;3:CD001830
  • 1.2. American Academy of Pediatric Dentistry: Guideline on Pediatric Dentistry; Pit and fissure sealants 2004.
  • 1.3. Beiruti N et al: Caries-preventive effect of resin-based and glass ionomer sealants over time: a systematic review. Comm Dent Oral Epidemiol, 2006; 34 403-409.
  • 1.4. Blackwood JA et al.: Evaluation of pumice, fissure enameloplasty and air abrasion on sealant microleakage. Pediatr Dent 2002, 24(3): 199-203.
  • 1.5. British Society of Paediatric Dentistry: a policy document on fissure sealants in paediatric Dentistry. Intern JofPaed Dent 2000; 10: 174-177
  • 1.6. Duggal MS,Tahmassebi JFToumba KJ Mavromati C.: The effect of different etching times ont he retention of fissure sealants in second primary and first permanent molars. International Journal of Paediatric Dent 1997; 7(2):81-86
  • 1.7. Faculty of General Dental Practitioners (UK) Working Party. Selection criteria for Dental Radiography. London. 1998.
  • 1.8. Fazekas Á (szerk) Megtartó fogászat és endodoncia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 28-40, 98-100.
  • 1.9. Hicks J., Flaitz CM: Pit and fissure sealants and conservative adhesive restorations. In. Pinkham J.R. (ed) Pediatric Dentristry 520-576. Saunders Company, Philadelphia 2005.
  • 1.10. Kidd EA, Pitts NB.: A reappraisal of the bitewing radiograph int the diagnosis of posterior approximal caries. BrDent J 1990; 169: 195-200.
  • 1.11. Koch G, Poulsen S: Fissure sealing. InPediatric Dentistry. Munksgaard, Copenhagen, 2001; 198-200.
  • 1.12. Llodra JC, Bravo M, Delgado-Rodriguez M: Factors influencing the effectiveness of sealants - a meta-analysis. Community Dent Oral Epidemiol 1993; 21: 261-8.
  • 1.13. Lussi A et al: Neue und konventionelle Methoden zur Diagnose der Fissurenkaries. Quintessence 2004; 54:1037
  • 1.14. Lygidakis NA et al: Evaluation of fissure sealants retention following four different isolation and surface preparationtechniques: fouryears clinical trial. J Clin Pediatr Dent 1994; 19:23-25.
  • 1.15. Mejare et al:Caries preventive effect of fissure sealants: a systematic review. Acta Odontol Scand 2004; 61 (6):321-30
  • 1.16. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. 53-54. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 1.17. Murray J, Nunn J: British Society of Paediatric Dentistry: a policy document on fissure sealants. Int J Paediatr Dent 2000.
  • 1.18. Nyárasdy I és Madléna M: A caries megelőzésének egyéb lehetőségei. In Preventív fogászat. Szerk.: Bánóczy J és Nyárasdy I. Medicina, Budapest, 2001; 102.
  • 1.19. Paediatric Dentistry UK. National clinical guidelines and policy documents. Dental Practice Board for England and Wales, 1999.
  • 1.20. Reeves A, Chiappelli F, Cajulis OS: Evidence-based recommendations for the use of sealants. Calif Dent Assoc. 2006; 34: 540-6.
  • 1.21. Rock WP, Anderson RJ.: A review of published fissure sealant trials using multiple regression analysis. 1982.
  • 1.22. Rock WP et al.: A comparative study of fluoride-releasing composite resin and glass ionomer materials used as fissure sealant 1996.
  • 1.23. Scottish Intercollegiate Guideline Network. Preventing dental caries in children at high caries risk. Targeted prevention of dental caries in the permanent teeth of 6-16 year olds presenting for dental care. A National Clinical Guideline, 2000.
  • 1.24. Scottish Intercollegiate Guideline Network. Prevention and management of dental decay in the pre-school child. A National Clinical Guideline, 2005.
  • 1.25. Simonsen RJ. Glass ionomer as fissure sealant - a critical review. Public Health Dent 1996; 56:146-9
  • 1.26. Simonsen RJ: Preventive resin restoration and sealants in light of current evidence. Dent Clin North Am 2005; 49: 815-23
  • 1.27. Welbury R, Raadal M, Lygidakis NA: EAPD guidelines for the use of pit and fissure sealants. Eur J PaedDent2004;5: 179-184.
  • 1.28. Wendt et al: On the retention and effectiveness of fissure sealant in permanent molars after 15-20 years: a cohort study. Comm Dent Oral Epidemiol 2001; 29:302-7.
  • 1.29. Wendt et al: Long-term evaluation of a fissure sealing programme in Public Dental Service clinics in Sweden. Swed Dent J 2001; 25:61-5.
  • 1.30. Zahnärztliche Zentralstelle Qualitätssicherung im Institute der Deutschen Zahnärzte: Fissurenversiegelung. Leitlinie. 2006. Köln.
  • 1.31. WHO Oral Databank Szőke J and PetersenPE, 2001.
  • 2. Kapcsolódó internetes oldalak
  • 2.1. www.agreecollaboration.org
  • 2.2. www.aapd.org/media/Policies_Guidelines/G_Restorative.pdf
  • 2.3. www.bspd.co.uk
  • 2.4. www.fdiworldental.org/resources/assets/guidelines/sealants.html
  • 2.5. www.pubmed.gov
  • 2.6. www.sign.ac.uk
  • 2.7. www.zzq-koeln.de/Leitlinien
  • 2.8. www. who. int/oral_health/database/en/

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Mellékletek

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja.
Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.
1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol és német nyelvű publikációkra. A Pubmed az utóbbi 10 évben angol és német nyelven 64 db Meta-Analysis, Randomized, Controlled Trial-t tart nyilván. A Cochrane adatbázisban 2972 publikáció, 551 review található „fissure sealant" címszó alatt.
1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.
1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt az iskolaorvosi, házi(gyerek)orvosi és védőnői hálózattal.
1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata A bizonyítékok szintjei:
Forrás: Scottish Intercollegiate Guidelines Network (SIGN 2001.) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.
Figyelembe vettünk más gradálási rendszert is (pl. SIGN 2000, AWMF)
Az ajánlások és az azokat alátámasztó tudományos bizonyítékok közötti összefüggés:

Evidencia fokozat Ajánlás fokozat
Ia, Ib, Ic A
IIa, IIb, IIc B
III C
IV Gyakorlati tanács 0

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Betegtájékoztató a barázdazárásról
Egészségnevelési kiadvány: „Az iskolás gyermekek egészséges fogaiért" (Gyermekfogászati
Prevenciós Szolgálat, 1997.)
3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok
Magyar Fogorvosok Egyesülete Preventív Fogászati Társaság. Szponzor támogatás nem volt. 4. Egyéb megjegyzések
Rövid összefoglalás (Quick reference guide)
Kulcs-ajánlások jegyzéke és fokozatai, evidenciaszintek

Sorszám Kulcsajánlás Evidencia szint Ajánlás szint
1. A barázdazárás adhezív technikán alapuló primer prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására a fogak barázdáinak és gödröcskéinek területén. A barázdazárás caries preventív hatása a maradó fogak barázdáiban és gödröcskéiben a legmagasabb evidencia szinten bizonyított. A barázdazárás jótékony hatása a maradó moláris fogak rágófelszínén érvényesül a legjobban. A leghatásosabb és leghatékonyabb eredmény a caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekeknél tapasztalható. Ia A
2. Tejmolárisok esetében a caries preventív evidencia inkomplett. Ib A
3. Ennek ellenére a tej rágófogak barázdazárását sok esetben érdemes elvégezni, mert a fájdalmatlan, viszonylag rövid ideig tartó egyszerű eljárás eredményesen alkalmazható „bevezető" kezelésként a gyermek együttműködésének megnyerésére. IV 0
4. A barázdazárás indikációjához alapos caries diagnosztikai klinikai vizsgálat szükséges (caries kiterjedés, aktivitás). Ia,Ib A
5. A klinikai vizsgálat során a fogászati szonda használata mellőzendő. II.b B
6. Az intraorális szárnyas-film felvétel fontos kiegészítője a caries diagnosztikai klinikai vizsgálatnak. Ia,Ib A
7. Minden gondozott gyermeknél rizikó meghatározást kell végezni a kezelést megelőzően. A barázdazárás indikációja a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függ. A caries rizikó értékelésénél a következő tényezőket kell figyelembe venni: - klinikai evidenciák, előző megbetegedések - táplálkozási szokások, különösen az édes ételek és italok fogyasztásának gyakorisága - fluorid ellátottság - szociális-gazdasági háttér - plakk-kontroll - orvosi kórtörténet, fogyatékosság, általános betegségek IIb B
8. A barázdazárás kezelési opció minden gyermek és ifjú számára, azonban javallata egyéni caries rizikó-értékelésen alapszik. Az eljárást tehát nem kell minden gyermeknél és minden fognál rutinszerűen alkalmazni, Ia Ic A
9. A preventív barázdazárás indikációja: - rizikó páciensek egészséges barázdái és gödröcskéi - egészséges fogak rizikó barázdái és gödröcskéi - zománc caries a fogak barázdáiban és gödröcskéiben Ia,Ib A
10. A barázdazárás ellenjavallatai: - rizikómentes páciens, rizikómentes fog - nem teljesen áttört fog - approximalis szuvasodás fennállása - dentincaries - tej moláris, amely a fiziológiás fogváltáshoz közel áll Ib A
11. A barázdazárást csak akkor ajánlatos elvégezni, ha a fogak már teljesen áttörtek. Kivételt képeznek a magas rizikójú páciensek áttörőben lévő fogai. IIb IIc B
12. A kompozit barázdazáró anyagok biztosítják a legjobb és legtartósabb retenciót a zománc savas kondicionálását követően. Az üvegionomer cementek retenciója és abrazivitása sokkal gyengébb, ezért használatuk csak akkor javasolt, ha a nedvesség-kontroll hiánya miatt egyéb anyag nem jöhet szóba. (például áttörőben lévő molárisoknál, vagy nem együttműködő gyermeknél). Ib IIa A
13. Az átlagos rizikójú egyének többségénél elegendő a teljesen áttört maradó moláris fogakat lezárni. Az erősen veszélyeztetett gyermekeknél valamennyi fog (beleértve az áttörőben lévő fogakat is) összes barázdáját és gödröcskéjét javasolt lezárni,. IIc III C
14. A preventív barázdazárás általában non-invazív technikával készül. Alkalmazható invazív formája is szűk barázdabemenet esetén, minimális preparálással lehetséges a barázdaalap megnyitása és kiszélesítése (zománc plasztika). Vizsgálatok szerint nem észleltek lényeges különbséget a két módszer között a retenció tekintetében. IIc B
15. A barázdazárás menete: - Mechanikai tisztítás - Gondos izolálás (teljes vagy részleges) és szárítás - A zománc kondicionálása, mosása, szárítása - A barázdazáró anyag applikálása és polimerizálása - okkluzió-kontroll és fluoridálás Ia IIa IIb B
16. A lezárt fogakat és a barázdazárások állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Az első ellenőrzés a zárást követő fél éven belül javasolt. Retencióveszteség esetén - dentin laesio kizárása után - újrazárás javasolt, melyet a primer barázdazáráshoz hasonlóan kell elvégezni. A további ellenőrzések gyakorisága a páciens caries rizikó mértékétől függ. IIa B

Betegtájékoztató a „ Barázdazárás" című szakmai protokollhoz

Mi a barázdazárás?
Az eljárás lényege és célja:
A barázdazárás biztonságos és fájdalommentes prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy
egyszerű terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására.
A barázdazáró anyag plasztikus védő bevonat, amelyet a fogak veszélyeztetett felszínein alkalmaznak. A
barázdazáró anyag - megkötése (megkeményedése) után - olyan védőréteget képez a fogakon, amely
megakadályozza az ételmaradék és a baktériumok behatolását a szűk, mély, szabálytalan lefutású barázdákba és
gödröcskékbe. Így csökken a fogszuvasodás kialakulásának kockázata és a fogszuvasodás előfordulása.
A barázdazáró eljárás hatékonyságát világszerte végzett tudományos vizsgálatok eredményei és bizonyítékai
támasztják alá.
Kinél és milyen fog esetében javasolt alkalmazni?
Barázdazárást elvileg minden gyermeknél és ifjúnál lehet végezni. Azonban a barázdazárást mindig fogorvos javasolja pontos diagnózis és annak alapján, hogy a páciens mennyire veszélyeztetett fogszuvasodás szempontjából. Az eljárás leghatékonyabban az erősen veszélyeztetett gyermekeknél alkalmazható. A fogszuvasodás leggyakrabban az őrlőfogak rágófelszínén alakul ki gyermekkorban. Ezért a barázdazárást elsősorban gyermekeknél, a maradó őrlőfogak rágófelszíni barázdáiban és gödröcskéiben javasolt elvégezni, lehetőleg minél hamarabb a fogak áttörését követően. Ez rendszerint 6-8 éves és 11-14 éves korban időszerű.
Hogyan készül?
Először mindig alapos fogorvosi vizsgálat történik. Előfordulhat, hogy röntgenfelvételre is szükség van a pontos diagnózis (kórisme) felállításához. A kezelés során nincs fogfúrás, nincs foganyag-veszteség. Az eljárás menete:

  • A fog alapos megtisztítása
  • Előkezelés speciális oldattal
  • Mosás, szárítás
  • A folyékony barázdazáró anyag felhelyezése
  • Az anyag megkeményedése (megkötése) - legtöbbször megvilágítás fénnyel
  • A harapás ellenőrzése, szükség esetén a felesleges anyag eltávolítása
  • Védőecsetelés - fluoridálás

Mennyi ideig tart a kezelés?
A barázdazárás gyorsan elvégezhető kezelés, mely foganként (fogfelszínenként) néhány percet vesz igénybe.
Mennyi ideig tart a védő hatás?
Tanácsos a barázdazárt fogak állapotát 6 havonta fogorvossal ellenőriztetni.
Sikeres kivitelezés esetén a barázdazárás évekig sértetlenül a helyén marad. Előfordulhat a barázdazáró anyag kopása, részleges vagy teljes hiánya, így a már lezárt felületek szabaddá válása. Ebben az esetben - ha még nem alakult ki szuvasodás - újrazárást javasolt végezni. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés elősegíti a lezárt fogak tartós szuvasodás elleni védelmét.
Mennyibe kerül? Az eljárás költsége:
A fogorvosi alapellátás, az iskola-egészségügyi ellátás keretében térítésmentes a biztosítottak számára.
További tudnivalók:
A barázdazárás csökkenti a fogszuvasodás előfordulását, de önmagában nem elegendő annak megelőzésére. A továbbiakban is szükséges a jó szájhigiénia és az egészséges kiegyensúlyozott táplálkozás fenntartása. A sima, barázdazárt fogfelszín könnyebben tisztítható. A fogmosáshoz fluorid tartalmú fogkrém használata javasolt.

Endodontiai módszertani levél

A szakmai kollégium felkérésére az általam irányított bizottság tagjai, Fazekas Árpád SOTE, Bartha Károly SOTE, Dobó Nagy Csaba DOTE, Márton Ildikó DOTE, Mari Albert SZOTE, Olasz Tibor SZOTE, Lovász Tibor POTE, Vágó Péter Budapest, Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetem, Cseh László Baja, Fazekas Lehel Budapest, új endodontiai módszertani levél kidolgozását végezte el.

Áttekintve a hazai fogászati ellátás jellegzetességeit, az alábbi szempontok teszik szükségessé az új módszertani levél kibocsátását.

1. Az egyes egyetemi képzőhelyek endodontiai oktatási programjába beépülő új ismeretek miatt a frissen végzett és a régóta praktizáló fogorvosok endodontiai ismeretei és szemlélete között jelentős különbség lehet.
2. Az általános fogorvosi gyakorlatban praxisonként eltérő kezelési módszerek alakultak ki.
3. Egyes, a tb által működtetett rendelők inadekvát felszereltsége, a magánrendelő heterogén műszerezettsége.
4. A posztgraduális képzés hiányos, és az endodontiai szakvizsga jelenleg nem tehető le.
5. A magyar lakosság morbiditási statisztika adatai szerint az utóbbi években növekednek az elégtelen endodontiai kezelésekkel kapcsolatba hozható szekunder megbetegedések.
6. Az endodontiai fogmegtartó kezelés iránt növekszik a lakosság igénye.

A módszertani levél megszerkesztésekor igyekeztünk az általánosan elfogadott szemléletet és a nemzetközi irodalomban megtalálható irányzatokat figyelembe venni.

Az endodontiai beavatkozások módszertani irányelvei:

1. ANAMNÉZIS
1.1. Általános anamnézis: olyan betegségek felderítése, melyek módosíthatják a szokásos endodontiai kezelés menetét, pl. chr. szervi elváltozások, szekunder betegségek.
1.2. Lokális anamnézis: fájdalom, terimenagyobbodás, előző kezelések stb.

2. DIAGNÓZIS, KEZELÉSI TERV
Az adekvát vizsgálatok elvégzése és egyértelmű dg. nélkül endodontiai kezelés nem végezhető. Az endodontiai kezelés indikációja megfelelő mérlegelés tárgya, pl. ne történjen öncélú endodontiai kezelés, ha a gyökér vagy a fog megtartása nem segíti elő az oralis rehabilitációt.

2.1. Vizsgálatok:
2.1.1. Inspectio
2.1.2. Palpatio
2.1.3. Percussio
2.1.4. A pulpaszenzitivitás, "vitalitas� vizsgálat
2.1.5. Periapicalis rtg. vizsgálat
2.1.6. Mobilitásvizsgálat
2.1.7. Sipolyindentifikálás
2.1.9. Teszt kavitás preparálás
2.1.10. Szelektív anesztézia

2.2. Endodontiai diagnózisok:
2.2.1. Pulpitisek (symptomás, asymptomás)
2.2.2. Pulpa necrosis
2.2.3. Apicalis periodontitisek (symptomás, asymptomás)
2.2.4. Infractio, fractura dentis seu radicis
2.2.5. Subluxatio, luxatio
2.2.6. Avulsio
2.2.7. Periapicalis exacerbatio
2.2.8. Kombinált perio-endo laesio
2.2.9. Sikertelen endodontiai kezelés
2.2.10. Külső-belső gyökérresorptiok

2.3. A megfelelő kezelési módszer kiválasztása kezelési terv elkészítése, dokumentálása

3. A FOG KEZELÉSE IZOLÁCIÓ ELŐTT

3.1. Szuvas léziók és elégtelen tömések eltávolítása, szükség esetén a fog koronájának védelme egy esetleges fractura ellen
3.2. A szükséges parodontális kezelés elvégzése
3.3. A. fog alkalmassá tétele izolálásra

4. IZOLÁCIÓ

Az izolálás célja:
4.1. A műszerek, oldatok, anyagok lenyelésének, aspirálásának megelőzése
4.2. A nyálcontaminatio megakadályozása
4.3. A nyelv és más lágyszövetek távoltartása
4.4. A fog egyszerűbb instrumentálása
A kofferdam izolálás mind a négy fenti követelménynek biztonságosan eleget tesz, ezért ezen izolálási mód alkalmazását javasoljuk.

5. PULPASAPKÁZÁS ELVÉGZÉSE

A vitalis pulpa konzervatív kezelése (alternatív terápia akcidentális pulpa expozíció és hyperaemia pulpa esetén).
5.1. Direkt pulpasapkázás
5.2. lndirekt pulpasapkázás

6. TREPANATIO

6.1. A pulpakamra teljes feltárása úgy, hogy a tartalma maradéktalanul eltávolítható legyen
6.1.1. A trepanatiós cavitás elkészítése előtt tanulmányozni kell:
* a röntgenképen a pulpakamra alakját és helyzetét,
* a trepanatios cavitást turbinával célszerű készíteni,
* a pulpakamra megnyitását lassú fordulatú fúróval végezzük.
6.2. A gyökércsatorna-bemenetek helyének és számának meghatározása következik, valamint a trepanatiós cavitás esetleges módosítása annak érdekében, hogy a gyökércsatorna az apexig megfelelően instrumentálható legyen
6.3. Az ideiglenes tömés retencióját biztosítjuk
6.4. Fentiek mellett kívánatos a lehető legtöbb egészséges fogszövet megőrzése

7. A MUNKAHOSSZ MEGHATÁROZÁSA

7.1. A fejlődésüket befejezett maradó fogakon a munkahossz az apicalis constrictióig terjed (foramen fiziologicum), ami általában a radiológiai apextöl 1-1,5 mm-re koronálisan helyezkedik el
7.1.1. Rtg tűkontroll végzése
7.1.2. Elektronikus munkahosszbemérés
7.2. A megfelelő hosszúságú preparáló műszerek kiválasztása

8. A GYÖKÉRCSATORNA PREPARÁLÁSA

8.1. Célja
8.1.1. Valamennyi organikus debris eltávolítása a gyökércsatornából
8.1.2. A mikroorganizmusok eliminálása a gyökércsatornából
8.1.3. A gyökércsatorna preparálása olyan formájúra, hogy az obturatio könnyen és biztonsággal elvégezhető legyen
8.2. Módszerei
8.2.1. Manuális: tágítók és reszelők használata az alábbi technikák valamelyikének alkalmazásával:
* koronális irányba lépegető (step back)
* gyökércsúcs irányába lépegető (step down)
* kettős konicitású tágítás (double flared)
* körkörös reszelés (circumferential filing)
* görbülettel szembeni reszelés (anticurvature filing)
* kiegyensúlyozott erőkkel preparálás (balanced force)
8.2.2. Gépi meghajtású mechanikus
* hosszirányban alternáló
* negyedfordulaton alternáló
* vibrációs
* kombinált
8.2.3. Hangfrekvenciás
8.2.4. Ultrahangos
8.2.5. Lézer
8.3. A koronálisan tágasabb, apicalisan szűkebb gyökércsatorna-forma ("borosüveg") kialakítása a guttapercha gyökértömésnek kedvező, míg a kónikus, egyenletesen szűkülő a scoler point kombinációjú gyökértömésnek felel meg

9. IRRIGATIO

9.1. Célja
9.1.1. A csatorna falának lubricatioja
9.1.2. Az organikus debris oldása
9.1.3. Az inorganikus debris kimosása
9.1.4. A mikroorganizmusok eliminálása
9.1.5. Az elszíneződések megszüntetése
9.2. Általában használt irrigáló oldatok
9.2.1. Steril víz vagy fiz. sóoldat
9.2.2. Local anaestheticum
9.2.3. Nátrium-hypochlorit 0,5-1 %-os oldata
9.2.4. Nem maró desinficiens oldatok, pl. S-hydroxichinolin (oxin)
9.3. Módszere: nagy mennyiségű oldat befecskendezése enyhe nyomással, lehetőleg oldaltperforált irrigáló tű használatával vagy szívó-nyomó fecskendővel

10. MEDICATIO

Bactericid vagy bacteriostaticus anyagok elhelyezése gyökércsatornában
10.1. Ajánlott gyógyszerek
10.1.1. 1 %-os parachlor-phenol
10.1.2. metacresil-acetát
10.1.3. Ca(OH)2
10.1.4. antibiotikumok stb. (szisztémás antibiotikus kezeléssel kiegészítve)
10.2. Módszere: a gyökércsatorna kiszárítása után a gyógyszert steril vattaszálcsával, papírpoeunnel vagy lentulóval visszük a csatornába. A lezárást ideiglenes tömőanyaggal végezzük

11. AZ IDEIGLENES GYÖKÉRTÖMÉS

Célja: elmeszesedő barrier képződésének stimulálása az adekvát obliteratio kivitelezése érdekében
11.1 . Javallatok:
* fejlődő nem záródott gyökércsatornák esetében
* laterális perforatiók esetében
* külső és belső resoroptiók esetében
* periapicalis felritkulás esetében
11.2. A gyökércsatorna feltöltése Ca(OH)2 preparátummal, cseréje háromhavonta a kívánt eredmény elérésére
11.2.1. Ca(OH)2 por és steril víz összekeverésével nyert sűrű pépes formában is alkalmazható

12. OBTURATIO

A gyökércsatorna és az accessorius csatornák feltöltése, hermetikus lezárása, a gyökér üregrendszere és a periodontium közötti kommunikáció megakadályozása
12.1. A lezárás időpontja az alábbi kritériumok meglétekor:
12.1.1. Tünetmentes fog
12.1.2. Száraz vagy kiszárítható a gyökércsatorna
12.1.3. A percussio nem stimulál fájdalmat
12.1.4. A gyökércsatorna nem bűzös
12.1.5. A gyökércsatornából végzett leoltásból nem tenyészik ki kórokozó. Súlyos szekunder megbetegedés esetén, ha a fog megtartása mindenképpen indokolt, a gyökértömés olyan rendelőben történjen, ahol a gyökércsatornából leoltás készítésére lehetőség van
12.2. A lezárás módszere
12.2.1. Hidegen kondenzált guttapercha
12.2.2. Melegen kondenzált guttapercha
12.2.3. Kondenzáció nélkül, scoler és megfelelő méretű point együttes alkalmazása, ha a preparált gyökércsatorna alakja ezt lehetővé teszi. A lezáró gyömértömő anyag (scoler) megválasztása és a preparált gyökércsatorna alakja szerint történik
12.3. Elfogadhatatlan obturatiók:
12.3.1. Abszorbeálódó paszták használata
12.3.2. A gyökércsatorna csak egy szakaszának obturatiója
12.3.3. Guttapercha point használata kondenzáció nélkül
12.4. A lezáró anyag "sealer" megválasztása
12.4.1. Ne legyen irritáló
12.4.2. Jó dimenzionális stabilitása legyen
12.4.3. Ne legyen porózus
12.4.4. Nedvességre átjárhatatlan legyen
12.4.5. Szövetnedvek ne oldják, ne módosítsák
12.4.6. Bacteriostaticus legyen
12.4.7. Rtg. árnyékot adjon
12.4.8. Ne színezze el a fogat és környékét
12.4.9. Könnyen feldolgozható legyen
12.4.10. Szükség esetén könnyen eltávolítható legyen
12.4.11. Ne szívódjon fel
12.4.12. Ne tartalmazzon formaldehidet és corticosteroidot

Valamennyi fenti követelménynek eleget tesz pl. a Grossman sealer

13. A KEZELÉS EREDMÉNYÉNEK KIÉRTÉKELÉSE

Csak akkor minősül sikeresnek az endodontiai kezelés, ha a kezelés után négy évvel a következő négy kritérium teljesül:
13.1.1. Fájdalom, tompa érzékenység, időnkénti zavaró érzet, szövetduzzanat hiánya
13.1.2. Fistula hiánya
13.1.3. A teljes gyökér körül a rtg. képen normális periodontális ligamentum képe
13.1.4. A fog funkciójának megőrzése
13.2. Az eredmények kötelező kiértékelése klinikai vizsgálattal és hosszúkonusz rtg. technikával történjen azonnal a posztoperatív fázisban
13.2.1. Hat havonta négy évig, ha periapicalis elváltozás volt
13.2.2. Évente négy éven át, az összes többi esetben

14. A BEAVATKOZÁST VÉGZŐ FOGORVOS FELELŐSSÉGE

14.1. A minimálisan elfogadható eszközök és személyi feltételek hiánya esetén nem végezehető el definitív beavatkozás
14.2. Akut tünetek esetén az endodontiai elsősegély kötelező:
14.2.1. Pulpotomia
14.2.2. Pulpactomia
14.2.3. Drainage
14.2.4. Támogató általános gyógyszeres kezelés
14.3. Gócként számításba jövő krónikus periapicális gyulladás esetén a szekunder betegség vonatkozásában csak akkor felelős az endodontiai kezelést végző fogorvos, ha sikertelennek minősülő kezelést végzett és annak kötelező kiértékelését elmulasztotta, vagy a sikertelennek minősülő kezelést ismételt endodontiai kezeléssel nem gyógyította vagy nem gyógyíttatta

15. SPECIÁLIS SZAKTUDÁST ÉS FELSZERELTSÉGET IGÉNYLŐ ENDODONTIAI BEAVATKOZÁSOK

15.1. Csapos elhorgonyzás speciális esetei
15.2. Fogfehérítés
15.3. Apicalis curettage
15.4. Apicalis gyökérresectio
15.5. Retrográd gyökértömés
15.6. Hemisectio
15.7. Replantatio
15.8. Koronameghosszabbító műtétek
15.9. Forszírozott eruptio
15.10. Apexificatio
15.11. Transradicularis fixatio

Összeállította: DR. SZABÓ JÁNOS
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Foghiányok ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Foghiányok ellátása
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
I. Alapvető megfontolások
1. A megbetegedés elnevezése

Anodontia partialis/ Anodontia totális
2. A megbetegedés definíciója

A teljes, vagy részleges fogatlanság a szájbetegségek következtében kialakult állapot, amely károsodást vált ki és korlátozott funkcióval, vagy a funkció teljes elvesztésével jár együtt. A következmény fizikai és pszichológiai károsodás lehet, amely a minden napi életben képességeket korlátozhat és végül munkaképtelenséghez is vezethet.
II. Diagnózis
1. Anamnézis

Teljes körűen és minden részletre kiterjedően fel kell tárni a páciens foghiányos állapotát, fogazati, parodontológiai státuszát, az általános egészségi állapotát, a szociális helyzetét, az életvitelét, a terápiával kapcsolatos elvárásait.

Általános és speciális kérdéslista alkalmazása ajánlott minden új diagnózis felállítása előtt. A direkt személyes kérdezés jobb hatékonyságot mutat leírt kérdésekre adott válaszokhoz képest.
2. Diagnosztikai eljárások
a. Betegvizsgálat

A megtekintéshez háttér és operációs megvilágítás szükséges. Szisztematikus arc és száj vizsgálat szabad szemmel áttekintő jellegű, speciális esetekben a nagyítás ajánlott, amely javítja a részletek értékelését.

Extra és intraoralisan a tapintással rutin sorrendet (pl.ajak, bucca, fogak, fogsorviselő és teljes nyálkahártya terület, száj pad, nyelv) követve elkerülhető, hogy valamely képlet vizsgálata elmaradjon.

A maradék fogazat cariológiai, endodonciai és parodontológaiai vizsgálata alapvető. Ezen túlmenően kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, különös tekintettel a fogpótlások készítése során elhorgonyzásra igénybe vett fogak esetén. Ez foglalja magába a képalkotó eljárásokat is.

Egyes struktúráknál a mérés mm-ben (pl. harapási magasság, tasakmélység, csontkínálat) számszerű értékek rögzítésére ad lehetőséget.

A pontos analízis alapvető feltétele a diagnosztikai mintakészítés állcsont viszony meghatározással és artikulátorba rögzítéssel. Ugyanakkor a gipszmintákon a fogpótlás biomechanikai viszonyait tanulmányozhatjuk, viaszfelrakással pontosabban tervezhetünk.

Az elmúlt időszak viselt fogpótlás vizsgálata abból a szempontból fontos, hogy szöveti károsodás fogpótlás miatt már fennáll, vagy várható a közeljövőben.
b. Képalkotó vizsgálatok

A digitális képkészítés, az intraoralis kamera értékes kiegészítő eszköz lehet a diagnosztikus folyamatban és a dokumentáció nehezen nélkülözhető része. A röntgenfelvételek fontos segítséget adnak a lágyszövetek alatti képletek értékelésében, azonban önálló értékelésük bizonytalan következtetésekhez vezethet. Extraoralis állcsont felvételek, ortopantomogramm, TMJ felvételek, teleröntgenogram a maxillo-mandibularis szöveti környezet széleskörű vizsgálatát teszi lehetővé. A dento-alveolaris képalkotásban alapvető az intaroralis periapikális és koronális röntgen készítés.
c. Laboratóriumi vizsgálatok

A kezeléstervezés és a gondozási időszakban az alábbi tesztek a kórtörténet szerint választhatók:

* Allergia teszt (Fogászati sor)
* Diagnosztikus teszt Candidiasis irányában
* Nyálfunkció
* Táplálkozás/ diéta analízis

III. Terápia
1. Terápiás eljárások
a. A válaszható eljárások felsorolása

* Nem készül pótlás
* Rögzített fogpótlások
* Kivehető részleges fogsorok
* Kivehető teljes fogpótlások

b A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
A klinikai korona hiányát pótló eljárások indikációs szempontjai

* Minimális szövetvesztés
* Fog vitalitás megtartás
* Eredeti szövetstruktúrához hasonló biomechanikai ellenállóképesség
* Parodontális állapot és prevenció
* Biokompatibilitás
* Esztétikai követelménynek megfelelés
* Átmeneti, provizórikus vagy végleges célú restauráció

Választható terápiás eszköz

* Fémborító korona
* Homlokzatos fémborító korona
* Fémmentes borító korona: kerámia, műanyag
* Csapos elhorgonyzású korona
* Részleges borító korona
* Onlay
* Kerámia vagy műanyag héj

Részleges foghiányos állapotban a terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai

A részleges fix és kivehető fogpótlások összehasonlító értékelését, a részleges foghiányos állapotban a tervezést befolyásoló tényezőket Fábián és mtsi Klinikai Fogpótlástan tankönyve tárgyalja.
Front régióban történő egy fog elvesztése esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Vitalitás megtartás
* Minimális szövetvesztés
* Kariológiai ellátások
* Parodontális prevenció
* Biokompatibilitás
* Esztétikai követelmény
* Biomechanikai ellenállóképesség
* Higiénés szempont
* Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Leplezett, esztétikus horgonykoronákkal rögzített híd
* Adhéziós híd
* Kivehető részleges lemezes protézis
* Implantációs fogpótlás

Rágó régióban egy fogas hiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

* Vitalitás megtartás
* Minimális szövetvesztés
* Parodontális prevenció
* Temporomandibularis funkció
* Biokompatibilitás
* Biomechanikai ellenállóképesség
* Higiénés követelmény
* Esztétikai követelmény
* Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Leplezett/fém borító horgonykoronákkal rögzített híd
* Implantációs fogpótlás
* Kezelés nem javasolt
* Adhezív híd

Front régióban több fog hiánya esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövetvédelem
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Temporomandibularis funkció
* Biokompatibilitás
* Parodontológiai prevenció
* Esztétikai követelmény
* Higiénés követelmény Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Homlokzatos/fémborító horgony koronákkal rögzített híd
* Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
* Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai
* Rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
* Implantációs fogpótlás csak enosszeális vagy enosszeális és dentális megtámasztással

Rágó régióban többfogas foghiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövetvédelem
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Temporomandibularis funkció
* Parodontológiai prevenció
* Higiénés követelmény
* Esztétikai követelmény
* Biokompatibilitás Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Homlokzatos/fémborító horgony koronákkal rögzített híd
* Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
* Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
* Implantációs fogpótlás csak enosszeális vagy enosszeális és dentális megtámasztással
* Fogpótlás nem javasolt (Rövidített fogív koncepció, sorvégi második őrlő hiány)

Teljes fogatlanságot megelőző állapot a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövet védelem
* Temporomandibularis funkció
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Antagonista fogazat
* Parodontológiai prevenció
* Cariológiai, endodonciai és parodontológiai szempontok (Öwal 1996)
* Csontkínálat implantációhoz

Választható terápiás eszköz

* Overdenture vegyes megtámasztással
* Finom mechanikai rögzítő eszközök alkalmazása elsősorban a fogsor retenció és stabilitás fokozása miatt javasolt, a rágás hatékonyság jelentősen nem minden esetben javul.

Teljes fogatlanság esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Morfológiai változások az maxillo-faciális régióban
* Temporomandibularis funkció
* Rágóizomzat mérete és tónusa
* A nyál mennyisége és minősége
* A nyelv tónusa
* A száj nyálkahártya egészségi állapota
* A gerinc mérete és alakja
* Interalveolaris távolság és viszony
* Röntgen lelet
* A viselt fogsor értékelése: panaszok és hibák

Választható terápiás eszköz

* Protézis javítás
* Protézis alábélelés vagy új alaplemez képzés
* Fogsormásolás
* Akrilát alaplemezes teljes fogpótlás
* Fém alaplemezes teljes kivehető fogpótlás
* Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
* Implantációs megtámasztású rögzített hídpótlás

Választható eljárások

* Hővel, nyomással polimerizált akrilát alaplemez
* Bázislemez módszer
* Protetikai tér lemintázás
* Fogsormásolás
* Artikulációban: csoport-, vagy szemfogvezetés, lingvalizált okkluzió
* Remontázs technika

Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
Implantációs megtámasztású fogsor indikációi

* Nyomatékos igény az implantációs fogpótlásra
* Olyan jó általános egészségi állapot, amely megenged egy kisebb sebészi beavatkozást
* A tervezett implantátumnak megfelelő csontkínálat
* A tervezett implantátum helyén az augmentáció feltételei szükség esetén
* A páciens együttműködő és képes arra, hogy a száj egészségi állapotát a megfelelő szinten tartsa.

Implantációs megtámasztású fogsor relatív és abszolút kontraindikációi
Abszolút kontraindikációk:

* A pácienssel a csökkent felfogó képessége miatt a kommunikáció nem biztonságos
* Általános egészségi állapot nem enged kisebb sebészi beavatkozást sem

Átmeneti abszolút kontraindikációk:

* Immunsuppressive terápia

Relatív kontraindikációk:

* Jelenlegi fogpótlás adaptációja, a viselés tapasztalata jó
* A fogatlan gerinc viszonyok nem felelnek meg a szükséges implantátum méreteknek
* Vazokonstriktorral az érzéstelenítés kontraindikált

Implantációs megtámasztású rögzített fogpótlás
Terápiás kontraindikációk

* Altalános állapot a kisebb sebészi beavatkozást sem engedi
* Általános gyógyszerelés
* Orofaciális sugárterápia ideje alatt és utána 1 évig
* Pszichiátriai rendellenesség
* Súlyos dohányzás
* Szájnyitás mérete és az interalveolaris távolság
* A csont minősége és mennyisége
* A mosolyvonal helyzete
* Esztétikai, okkluziós és megtámasztása hibák az előzőleg elkészített fogsoron
* Műfogak gerinchez viszonyított helyzete

2. Eredmény/ Vizsgálatok/ Indikátorok

A károsodott rágóképesség sok egyénnél nem vált ki komoly általános szervi problémát. A fogpótlással elért eredmény nem feltétlenül esik egybe a páciensnek a rágóképességről kialakított szubjektív értékelésével. A kezelés fő célja általában a homeosztatikus egyensúly megtartása a szájban, amely objektív funkcionális és szubjektív, pszichológiai szempontokat

is magában foglal. A rágóképesség fenntartása ma nem az emberi túlélés feltétele. A szociális és kulturális háttér határozza meg az egyén reakcióját a fogvesztésre és a fogpótlással helyreállított fogazatra. Ezért pszichoszociális mérési módszerektől (pl. OHIP-H 49) várható az életminőségre kifejtett hatás felmérése.
IV. Rehabilitáció
V. Gondozás
1. Ellenőrzés

A gondozásra kidolgozott visszahívásos rendszer elemei

* A páciens fő panasza
* Időszerű személyi adatok
* Altalános egészségi adatok
* Időszerű fogászati anamnézis
* A vizsgálat
* Speciális tesztek, vagy konzílium
* Egyénre szabott gondozási terv
* Új kezelési terv, ha szükséges
* A következő visszahívás meghatározása

VI. Irodalomjegyzék

1. Fábián T, Kaán M, Szabó L: Klinikai Fogpótlástan Medica, Budapest, 1989
2. Öwall B, Kayser AF, Carlsson GE: Prosthodontics, Principles and management strategies. Mosby-Wolfe 1996
3. Zarb GA, Bolender CL: Prosthodontic Treatment for edentulous Patients. Mosby 1997.
4. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma Budapest 2002.
5. Prágai G.: A teljes alsó kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne Medicina, 1986. Budapest
6. Stratton, R.J., Wiebelt F.J.: Atlas zur Gestaltung von Teilprothesen Quintessence, 1990
7. Rosentiel S.F., Land M.F., Fujimoto J.: Contemporary Fixed Prosthodontics Mosby, 2001.
8. Shillingburg H.T.: Fundamentals of Fixed prosthodontics Quitessence, 1997.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

Foghiányok ellátásáról - Anodontia partialis / Anodontia totalis

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Foghiányok ellátásáról
Anodontia partialis/ Anodontia totalis

(1. módosított változat)
Készítette: Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe

1.1. téma meghatározás, témaválasztás indoklás
A magyarországi lakossági korcsoportokban a részleges és teljes foghiányos állapot az életkor emelkedésével egyre gyakoribbá válik. A foghiányos állapot az életminőséget kifejezett mértékben rontja. A fogak pótlása nemcsak a lágy és keményszöveti rehabilitációt célozza, hanem az etiológiai tényezők további működését is fel kívánja számolni hatékony gondozási időszak tervezésével.
1.2. a protokoll célja
Az, hogy irányelveket adjon a diagnosztikai folyamatban, a kezeléstervezésben, a terápiában és a gondozási folyamatban.
1.3. A protokoll célcsoportjai (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szint)
A protokoll célcsoportjai közé tartoznak a fog és szájbetegségek következményeitől károsodott fiatal, közép és időskorú betegcsoportok egymástól elkülönülő prioritásokkal.
Ellátók köre: fogszakorvosok, a fogorvosok és a kisegítő személyzet.
Az ellátandók köre: mindazon páciensek, akik pulpális illetve periapikális kóros elváltozásokban szenvednek.
Az ellátás szintjei: a) alapellátás
b) kiemelt szakellátás – egyetemi klinikák

2. A megbetegedés definíciója:

A teljes, vagy részleges fogatlanság a szájüregi betegségek, elsősorban a fogszuvasodás és fogágybetegség következtében kialakult állapot, amely károsodást vált ki és korlátozott funkcióval, vagy a funkció teljes elvesztésével jár együtt. A következmény fizikai és pszichológiai károsodás lehet, amely a minden napi életben képességeket korlátozhat és végül, ritkán, munkaképtelenséghez is vezethet.

3. A betegség állapot leírása

Az Egészségügyi Világszervezet által bevezetett „International Classification of Functioning, Disability and Health” –ben használt korszerű egészségmodellben, a funkcionalitás csökkenésének három kategóriája különböztethető meg (9).
1. Károsodás – a test anatómiai felépítését és/vagy valamely funkcióját érintő probléma (pl.: maga a fog/fogak elvesztése)
2. Tevékenység akadályozottsága – valamely fizikai vagy mentális tevékenység végrehajtásában jelentkező probléma (pl.: a rágás vagy beszéd végrehajtásában jelentkező problémák)
3. Részvétel korlátozottsága – társadalmi szerep betöltésében, a társadalmi életben való részvétel során jelentkező problémák (pl.: fogatlan/foghiányos állapot esztétikai és funkcionális problémáira visszavezethető pszichés problémák, hátrányok a társadalmi beilleszkedésben, munka keresés illetve szabadidős és társadalmi elfoglaltságokon történő megjelenés során)
3.1. Incidencia Magyarországon
A részleges foghiányos állapot a középkorú és idős korcsoportokban az életkor növekedésével súlyosbodik. A teljes foghiányos állapot jóllehet előfordulásában csökken, azonban az átlagos életkor emelkedésével számban azonos nagyságrendben maradása várható.
3.2. Jellemző életkor és nem
A részleges foghiány főleg a középkorú lakosságra jellemző, de fiatalkorúaknál is előfordul. Gyermekkorban illetve pubertáskorban általában alapbetegség részeként, vagy következményeként figyelhető meg. A teljes foghiány főleg az idősebb populációra jellemző. Nemek szerinti elkülönülése nem jellemző.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

Teljes körűen és minden részletre kiterjedően fel kell tárni a páciens foghiányos állapotának kialakulásának okait, fogazati, parodontológiai státuszára vonatkozó kórelőzményt, az általános egészségi állapotát, a szociális helyzetét, az életvitelét, és a terápiával kapcsolatos elvárásait.
Általános orvosi/belgyógyászati betegségekre vonatkozó és speciális/rágókészülékre vonatkozó kérdéslista alkalmazása ajánlott minden új diagnózis felállítása előtt. Azonban a direkt személyes kérdezés jobb hatékonyságot mutat leírt kérdésekre adott válaszokhoz képest.

2. Fizikális vizsgálatok

a. Betegvizsgálat
A megtekintéshez háttér és operációs megvilágítás szükséges. Szisztematikus arc és száj vizsgálat szabad szemmel áttekintő jellegű, speciális esetekben a nagyítás ajánlott, amely javítja a részletek értékelését.
Extra és intraorálisan a tapintással rutin sorrendet (pl. ajak, bucca, fogak, fogsorviselő és teljes nyálkahártya terület, szájpad, nyelv) követve elkerülhető, hogy valamely képlet vizsgálata elmaradjon.
A maradék fogazat kariológiai, endodonciai és parodontológiai vizsgálata (CPITN index, szükség esetén részletes parodontológiai státusz) alapvető. Ezen túlmenően kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, különös tekintettel a fogpótlások készítése során elhorgonyzásra igénybe vett fogak esetén. Ez foglalja magába a képalkotó eljárásokat is.
Egyes struktúráknál a mérés mm-ben (pl. harapási magasság, tasakmélység, csontkínálat) számszerű értékek rögzítésére ad lehetőséget.
A pontos analízis alapvető feltétele a diagnosztikai mintakészítés állcsont viszony meghatározással és artikulátorba rögzítéssel a pontosabb analízis alapvető feltétele. Ugyanakkor a gipszmintákon a fogpótlás biomechanikai viszonyait tanulmányozhatjuk, viaszfelrakással pontosabban tervezhetünk.
Az elmúlt időszakban viselt fogpótlás vizsgálata abból a szempontból fontos, hogy már fennáll-e, vagy várható-e a közeljövőben szöveti károsodás a fogpótlás miatt.

3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok
A kezeléstervezés és a gondozási időszakban az alábbi tesztek a kórtörténet szerint választhatók:
Allergia teszt (Fogászati sor)
Diagnosztikus teszt Candidiasis irányában
Nyálfunkció
Táplálkozás/ diéta analízis
3.2. Képalkotó vizsgálatok
A digitális képkészítés, az intraorális kamera értékes kiegészítő eszköz lehet a diagnosztikus folyamatban és a dokumentáció nehezen nélkülözhető része.
A röntgenfelvételek fontos segítséget adnak a lágyszövetek alatti képletek értékelésében, azonban önálló értékelésük bizonytalan következtetésekhez vezethet. Extraorális állcsont felvételek, ortopantomogramm, TMI felvételek, teleröntgenogram a maxillo-mandibularis szöveti környezet széleskörű vizsgálatát teszi lehetővé. A dento-alveolaris képalkotásban alapvető az intraoralis periapikális és koronális röntgen készítés.

III. Kezelés

1. Terápiás eljárások

a. A válaszható eljárások felsorolása
  • − Nem készül pótlás
  • − Rögzített fogpótlások (7,8)
  • − Kivehető részleges fogsorok (1, 2)
  • − Kivehető teljes fogpótlások (3, 5, 6)
b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai

A klinikai korona hiányát pótló eljárások indikációs szempontjai

  • − Minimális szövetvesztés
  • − Fog vitalitás megtartás
  • − Eredeti szövetstruktúrához hasonló biomechanikai ellenálló képesség
  • − Parodontális állapot és prevenció
  • − Biokompatibilitás
  • − Esztétikai követelménynek megfelelés
  • − Átmeneti, provizórikus vagy végleges célú restauráció

Választható terápiás eszköz (7,8):

  • − Fém borítókorona
  • − Műanyag vagy kerámia leplezésű fém borítókorona 2
  • − Fémmentes borítókorona: kerámia, műanyag (utóbbi csak ideiglenes céllal)
  • − Csapos elhorgonyzású korona
  • − Részleges borító korona
  • − Onlay
  • − Kerámia vagy műanyag héj

Részleges foghiányos állapotban a terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai:
A részleges fix és kivehető fogpótlások összehasonlító értékelését, a részleges foghiányos állapotban a tervezést befolyásoló tényezőket Fábián és mtsi Klinikai Fogpótlástan tankönyve tárgyalja (1).
Front régióban történő egy fog elvesztése esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Minimális szövetvesztés
  • − Kariológiai ellátás
  • − Parodontális prevenció
  • − Biokompatibilitás
  • − Esztétikai követelmény
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Higiénés szempont
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett, esztétikus horgonykoronákkal rögzített híd (7,8)
  • − Adhéziós híd
  • − Implantációs fogpótlás
  • − Kivehető részleges lemezes protézis

Rágó régióban egyfogas hiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Minimális szövetvesztés
  • − Parodontális prevenció
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biokompatibilitás
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Higiénés követelmény
  • − Esztétikai követelmény
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém borító horgonykoronákkal rögzített híd (7, 8)
  • − Implantációs fogpótlás
  • − Kezelés nem javasolt
  • − Adhezív híd
  • − Kivehető részleges lemezes protézis

Front régióban több fog hiánya esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Preventív szövetvédelem
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biokompatibilitás
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Esztétikai követelmény
  • − Higiénés követelmény
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém horgony koronákkal rögzített híd
  • − Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
  • − Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
  • − Implantációs fogpótlás csak enosszeális, vagy enosszeális és dentális megtámasztással

Rágó régióban többfogas foghiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Preventív szövetvédelem
  • − Vitalitás megtartás
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Higiénés követelmény
  • − Esztétikai követelmény
  • − Biokompatibilitás
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém horgony koronákkal rögzített híd
  • − Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
  • − Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
  • − Implantációs fogpótlás csak enosszeális, vagy enosszeális és dentális megtámasztással
  • − Fogpótlás nem javasolt (Megrövidült fogív koncepció, sorvégi második őrlő hiány)

Teljes fogatlanságot megelőző állapot a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Preventív szövet védelem
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Antagonista fogazat
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Kariológiai, endodonciai és parodontológiai szempontok (2)
  • − Csontkínálat implantációhoz

Választható terápiás eszköz:

  • − Overdenture vegyes megtámasztással
  • − Finommechanikai rögzítő eszközök alkalmazása elsősorban a fogsor retenció és stabilitás fokozása miatt javasolt, a rágás hatékonyság jelentősen nem minden esetben javul.

Teljes fogatlanság esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai (3)

  • − Morfológiai változások az maxillo-faciális régióban
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Rágóizomzat mérete és tónusa
  • − A nyál mennyisége és minősége
  • − A nyelv tónusa
  • − A szájnyálkahártya egészségi állapota
  • − A gerinc mérete és alakja
  • − Interalveolaris távolság és viszony
  • − Röntgen lelet
  • − A viselt fogsor értékelése: panaszok és hibák

Választható terápiás eszköz (3, 6,):

  • − Protézis javítás
  • − Protézis alábélelés vagy új alaplemez képzés
  • − Fogsormásolás
  • − Akrilát alaplemezes teljes fogpótlás
  • − Fém alaplemezes teljes kivehető fogpótlás
  • − Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
  • − Implantációs megtámasztású rögzített hídpótlás

Választható eljárások(3, 5, 6):

  • − Hővel, nyomással polimerizált akrilát alaplemez
  • − Bázislemez módszer
  • − Protetikai tér lemintázás
  • − Fogsormásolás
  • − Artikulációs mozgások során: csoport-, vagy szemfogvezetés; lingvalizált okkluzió
  • − Remontázs technika

Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
Implantációs megtámasztású fogsor indikációi:

  • − Nyomatékos igény az implantációs fogpótlásra
  • − Olyan jó általános egészségi állapot, amely megenged egy kisebb sebészi beavatkozást
  • − A tervezett implantátumnak megfelelő csontkínálat
  • − A tervezett implantátum helyén az augmentáció feltételei szükség esetén
  • − A páciens együttműködő és képes arra, hogy a száj egészségi állapotát a megfelelő szinten tartsa.

Implantációs megtámasztású fogsor relatív és abszolút kontraindikációi:
Abszolút kontraindikációk:

  • − A pácienssel a csökkent felfogó képessége miatt a kommunikáció nem biztonságos
  • − Általános egészségi állapot nem enged meg kisebb sebészi beavatkozást sem

Átmeneti abszolút kontraindikációk:

  • − Immunsuppressziv terápia

Relatív kontraindikációk:

  • − Jelenlegi fogpótlás adaptációja, a viselés tapasztalata jó
  • − A fogatlan gerinc viszonyok nem felelnek meg a szükséges implantátum méreteknek
  • − Vazokonstriktorral az érzéstelenítés kontraindikált

Implantációs megtámasztású rögzített fogpótlás
Terápiás kontraindikációk:

  • − Általános állapot a kisebb sebészi beavatkozást sem engedi
  • − Általános gyógyszerelés
  • − Orofaciális sugárterápia ideje alatt és utána 1 évig
  • − Pszichiátriai rendellenesség
  • − Erős dohányzás
  • − Korlátozott szájnyitás és az interalveoláris távolság
  • − A csont minősége és mennyisége nem megfelelő
  • − A mosolyvonal helyzete
  • − Esztétikai, okkluziós és megtámasztása hibák az előzőleg elkészített fogsoron
  • − Műfogak gerinchez viszonyított helyzete

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

A gondozásra kidolgozott visszahívásos rendszer elemei
− A páciens fő panasza
− Időszerű személyi adatok
− Általános egészségi adatok
− Időszerű fogászati anamnézis
− A vizsgálat
− Speciális tesztek, vagy konzílium
− Egyénre szabott gondozási terv
− Új kezelési terv, ha szükséges
− A következő visszahívás meghatározása
Az ellátás megfelelőségének indikátorai (Eredmény/ Vizsgálatok/ Indikátorok)
A károsodott rágóképesség sok egyénnél nem vált ki komoly általános szervi problémát. A fogpótlással elért eredmény nem feltétlenül esik egybe a páciensnek a rágóképességről kialakított szubjektív értékelésével. A kezelés fő célja általában a homeosztatikus egyensúly megtartása a szájban, amely objektív funkcionális és szubjektív, pszichológiai szempontokat is magában foglal. A rágóképesség fenntartása ma nem az emberi túlélés feltétele. A szociális és kulturális háttér határozza meg az egyén reakcióját a fogvesztésre és a fogpótlással helyreállított fogazatra. Ezért pszichoszociális mérés módszerektől (pl. OHIP-H 49) várható az életminőségre kifejtett hatás és a foghiányos állapotok gyógyítása eredményességének felmérése.
A protokoll bevezetésének feltételei
1. Tárgyi feltételek
Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, ahol a kezelések elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök adottak, valamint a megfelelő fogtechnikai háttér.
2. Személyi feltételek
Az ellátók körébe tartoznak a fogorvosok, illetve konzerváló fogászati és fogpótlástani szakvizsgával rendelkező fogszakorvosok, a munkájukat segítő fogászati szakdolgozók (asszisztensek, dentálhigénikusok), és a velük együtt dolgozó szakképzett fogtechnikusok.
3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos szakmai továbbképzés.

VI. Irodalomjegyzék

1. Irodalom

  • 1. Fábián T, Kaán M, Szabó I.: Klinikai Fogpótlástan Medicina, Budapest, 1989
  • 2. Öwall B, Kayser AF, Carlsson GE: Prosthodontics, Principles and management strategies. Mosby-Wolfe 1996
  • 3. Zarb GA, Bolender CL: Prosthodontic Treatment for edentulous Patients. Mosby 1997.
  • 4. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma Budapest 2002.
  • 5. Prágai G.: A teljes alsó kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne Medicina, 1986. Budapest
  • 6. Stratton, R.J., Wiebelt F.J.: Atlas zur Gestaltung von Teilprothesen Quintessence, 1990
  • 7. Rosentiel S.F., Land M.F., Fujimoto J.: Contemporary Fixed Prosthodontics Mosby, 2001.
  • 8. Shillingburg H.T.: Fundamentals of Fixed prosthodontics Quitessence, 1997.
  • 9. Vitrai J., Vokó Z.: Egy korszerű szemléleten alapuló egészségmodell. Családorvosi Fórum 2002. http://www.csf.hu

2. Kapcsolódó internetes oldalak

Javaslat (Dr. Margitai Barnabás):

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel. 6
1.1. Az irodalom keresés és kiválasztás módszerei
Evidence based medicine elveinek alapján, megfelelő méretű betegcsoportokon végzett klinikai kutatások közleményeinek keresése elektronikus adatbázisokban (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline), és azok eredményeinek felhasználása a klinika gyakorlatban.
1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
Bizonyítékokon alapuló klinikai vizsgálatok körülményeinek analízise, azok összehasonlítása a hazai szakmai, technikai, és szocioekonómiai körülményekkel, és a vizsgálatok alapján közölt irányelveknek ennek megfelelően történő átültetése a napi gyakorlatba.
1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A szakmai kollégium a fogászati szakirányok minden ágában működtet véleményezési fórumot. Ezen a szervezeten keresztül a protokollok egységesítése, egybehangolása és időszakos átdolgozása biztosítható és javasolt.
1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Egy adott kezelési eljárás kiválasztásának három módja van. (2)
1. A kezelés tervezése az orvos korábbi tapasztalatainak vagy az aktuális kezelési gyakorlatnak megfelelően történik, amely kezelés várhatóan hatásos lesz.
2. A kezelés tervezése a nemzetközi szakirodalomban publikált, megfelelően tervezett és kivitelezett prospektív klinikai tanulmányok eredményein alapul.
3. A kezelés tervezése más kollégáktól, tanácsadóktól illetve különböző cégek eladótól hallott ajánlásainak, mintegy szájhagyomány útján terjedő elvek és módszerek alapján történik
Ezek közül a módszerek közül egyedül a második, az evidence based medicine elveinek megfelelő kezeléstervezés a tudományosan elfogadható és megvédhető eljárás.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Az egyéni kezelési tervekhez előre elkészített formanyomtatványokat használunk, melyekhez a betegtájékoztatást az adott fogpótlásoknak megfelelően egyénileg egészítünk ki, és ezt írásban rögzítjük.

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete Fogpótlástani Társaság. Szponzor támogatás nem volt.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

Infekciókontroll a fogászatokon

"JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIUMA
MÓDSZERTANI LEVÉL - INFEKCIÓKONTROLL A FOGÁSZATOKON
Összeállította:
dr. Böröcz Karolina osztályvezető főorvos (OEK)
dr. Gorzó István egyetemi docens, tanszékvezető
(Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma)
dr. Melles Márta főigazgató főorvos (OEK)
dr. Milassin Márta főtanácsos (OEK)
dr. Pechó Zoltán osztályvezető (OEK)
dr. Szilágyi Emese epidemiológus (OEK)
Budapest
2003

BEVEZETÉS
A járóbeteg-szakellátás különböző területein az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megjelenése a fertőzések kialakulását befolyásoló rizikó tényezők függvényében várható.
Annak ellenére, hogy Magyarországon nem rendelkezünk konkrét adatokkal a fogászati járóbeteg-szakellátás fertőzéseit illetően, irodalmi adatok sora bizonyítja, hogy e terület a fertőzési veszély szempontjából a kritikus ellátási területek közé tartozik. Az ezen a területen előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megfelelő preventív rendszabályok (infekciókontroll) érvényesülése esetén megelőzhetőek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséért a szolgáltatás nyújtója a felelős. A fogászati ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az ott dolgozók alapvető kötelessége és jogi felelőssége.

A módszertani levél kiadásának célja:
Az ellátottak (páciensek, betegek) és ellátók (orvos, asszisztens, technikus, takarító, küldönc) körében a szolgáltatással összefüggő fertőzések megelőzése;
A szolgáltatással kapcsolatos fertőzés-megelőzési standardok összefoglalása és érvényre juttatása;
A lehetséges legmagasabb szintű preventív eljárások alkalmazása és dokumentálása, helyi infekciókontroll protokoll összeállítása;
Az egészségügyi hatóság számára egységes szakmai információk nyújtása.
A módszertani levélben foglaltak alapján minden fogászati rendelőnek saját infekciókontroll protokollt kell kidolgoznia.

A fogászati infekciókontroll protokoll elemei/területei:
1. páciens
2. személyzet
3. rendelő kialakítása
4. fertőtlenítés (kéz, eszköz, környezet), sterilizálás
5. aszeptikus technikák
6. védőeszközök alkalmazása (személyzet, páciens)
7. oktatás, képzés

DEFINÍCIÓK
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
Mindazon fertőzések, melyek az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) során, azzal összefüggésben alakulnak ki az ellátott/kezelt személynél, vagy a szolgáltatónál (egészségügyi dolgozó).
Infekciókontroll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések extrinsic rizikó tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló módszerek (pl. fertőtlenítés, sterilizálás, védőeszköz-használat stb.) összessége, mely a lehetséges fertőzések kórokozóinak, a kórokozók terjedési módjának és a fertőzések iránti fogékonyságnak az ismeretén alapul.
Infekciókontroll protokoll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére szolgáló módszerek helyi szabályainak, folyamatainak leírása (izoláció, védőeszköz-használat, aszeptikus technikák, fertőtlenítés/sterilizálás, oktatás).
Rizikópáciens
a) Az az ellátandó beteg, aki fertőző betegség kórokozóját üríti, emiatt ellátása során a kórokozók átadásának kockázata, a fertőzés kialakulásának veszélye nagyobb;
b) Olyan kezelendő beteg, aki egészségi állapota, alapbetegségei (immunállapota) miatt különösen fogékony fertőzések iránt.
Higiénés zónák
A fogászati rendelőt, a fertőzési kockázat szempontjából a következő higiénés zónákra lehet felosztani: kezelési zóna, kezelési zónát övező terület, a kezelő többi része. A fertőzés kockázata függvényében az egyes zónákra különböző higiénés rendszabályok vonatkoznak. A kórokozók terjedésének/átadásának a legnagyobb kockázata a kezelési zónában van.

HÁTTÉR INFORMÁCIÓK
A fogászati ellátás során számos kórokozó (baktérium, vírus, gomba) által kiváltott fertőzés kockázatával kell számolni. A leggyakoribb kórokozókat a 1. táblázat tartalmazza.
A fogászati fertőzések forrása egyfelől a kezelt páciens, másfelől a személyzet. A fogászati kezelések során a páciens és az őt ellátó személyzet ugyanakkor a fertőzések szempontjából fogékony szervezet is. A fertőzések leggyakrabban kontakt úton (direkt - nem megfelelően fertőtlenített kéz - és indirekt - nem megfelelően fertőtlenített/sterilizált eszközök révén) terjednek, de igen jelentős a fertőzések továbbadásában a légúti terjedés és a cseppfertőzés jelentősége is (pl. a nagy fordulatszámú fúró alkalmazása során a technológiából adódóan 5 mikronnál kisebb részecskék megjelenése, azaz aeroszolképződés várható). A fogászati kezelés az ún. exposure prone beavatkozások közé tartozik, azaz a vér és testváladék útján tejredő kórokozók (HBV, HCV, HIV) által okozott fertőzések kockázata nagy. A fogászati ellátás során kialakuló fertőzések zöme megelőzhető. Az eredményes megelőzés az epidemiológiai ismereteken alapszik, a fertőzési láncszemek (fertőző forrás, terjedési mód, fogékony szervezet) összekapcsolódásának megakadályozását célozza, ezért a megelőzési módszereknek e három tényezőre kell hatniuk.
A fogászati rendelőben a fertőzés terjedhet a betegről a személyzetre, a személyzetről a betegre, ill. egyik betegről a másikra.
A fogászatokon dolgozóknak ismerniük kell az alábbiakban felsorolt néhány kritikus elemet, melyeknek kiemelt szerepük van a kórokozók terjedésében.
a) Szem és kéz
A kéz és a szennyezett eszközök szerepe alapvető a kórokozók terjedésében.
A kötőhártyán keresztül létrejöhet HBV, herpes simplex és bakteriális fertőzés is.
b) Szennyezett eszközök
A fogászati ellátás és az eszközkezelés során kerülni kell a szennyezett eszközzel történő sérülést.
c) Aeroszolképződés és fröccsenés
A fogászati kezelés során aeroszol képződhet, mely több órán keresztül a levegőben marad, és szerepet játszhat a légúti betegségek (beleértve a tbc) terjedésében. A véres fröccsenés magas fertőzési kockázatnak számít.
d) Szennyezett fogászati egységkészülék részei
A kézidarabok, a vízellátó rendszer, a levegő/víz, a fecskendő szennyeződhet az ellátás során és így a fertőzés átvitelében szerepe lehet.
e) Szennyezett felületek
A felületek szennyeződhetnek a fogorvos keze, törmelék, vér vagy nyálcsepp által. Annak ellenére, hagy a felületek alacsony kockázatúnak tekintendők a fertőzés átvitelében, a felületeket óvni kell a vérrel, nyállal való szennyeződéstől, és fertőtleníteni kell.
1. PÁCIENS
A fertőzésmentes betegellátás első lépése az anamnézis gondos felvétele és a kezelendő páciens megtekintése. Az anamnézis-felvétel és a megtekintés célja nemcsak a rizikópáciensek kiszűrése, hanem a fogászati kezelés során, vagy annak következtében kialakuló szövődmények megelőzése, gyakoriságuk csökkentése és a korábban nem diagnosztizált vagy nem megfelelően kezelt egészségügyi problémák kiszűrése is.
A fogászati ellátás során nagyon gyakran nem ismert a beteg fertőző állapota, ezért a fogászati kezelést igénybevevő valamennyi pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni (az 1.1. és 1.2. pontokban foglaltak az átlagosnál veszélyeztetőbb körbe tartozó páciensek kiszűrésére és kezelésük körülményeire vonatkoznak).
1.1. RIZIKÓPÁCIENS: teljes körű általános anamnézis (szóban; kérdőívvel, amit a beteg aláír).
1.1.1. HIV/HBV fertőzés kockázata valószínűsíthető
- a beteg hosszabb ideig élt Afrikában, Délkelet-Ázsiában,
- életviteli eltérések (homo- és biszexuálisok, prostituáltak),
- mentálisan retardáltak, intézetben élők,
- vérzékenyek stb.
1.1.2. Átvivő anyagok
- vér (0,0001 ml elegendő a HBV-fertőzéshez),
- nyál (AIDS esetén).
1.1.3. Kezelés ismert kórokozó-hordozók esetén
(pl. hepatitis, AIDS, tbc)
- alginátlenyomat készítése TILOS! Csak fertőtleníthető lenyomati anyag használható;
- a lenyomati mintákat a mintavétel helyén és a fogtechnikai laboratóriumban is fertőtleníteni kell;
- a lenyomati minta csomagoló anyaga veszélyes hulladékként kezelendő;
- a laboratóriumban minden fázis új gipszmintán készüljön;
- a kórokozó-hordozó kezelése lehetőleg külön kezelőben vagy utolsóként történjen;
- csak orvos kezelhet ilyen betegeket (orvostanhallgató, higiénikus nem);
- védőruha használata kötelező (részletezését l. később);
- lehetőleg extraorális röntgen készüljön;
- kerülni kell a turbina, a puszter, ill. a depurátor használatát;
- exhaustor használata javasolt;
- egyszer használatos öblítő pohár, partedli, nyálszívó szükséges;
- a köpőcsészét ne használja a beteg, helyette egyszer használatos kendőt, egyszer használatos műanyag poharat használjon, melyek veszélyes hulladéknak tekintendők.
1.2. IMMUNKOMPRIMÁLT BETEGEK KÖRE
- Az immunrendszer működését gátló gyógyszert szedők ill. szervtranszplantáltak (szteroid, cyclosporin, azathiaprint),
- immunhiányos állapot (gyógyszer okozta stb.), szerzett, öröklött,
- malignus haematológiai betegségek.
1.2.1. Kezelésük
- Ellátásuk előtt új védőruha, maszk felvétele kötelező.
- Immunhiányos beteg fertőző beteg után nem kezelhető.
A rizikópáciensek körébe tartozó ismert fertőző ill. immunhiányos beteg fogászati kezelését megtagadni nem lehet, az ilyen beteg ellátásáról gondoskodni kell.
2. SZEMÉLYZET
A fogorvosi rendelőkben dolgozó egészségügyi személyzet rutin tevékenysége során gyakran alkalmaz éles eszközöket olyan esetekben, amikor nem látja közvetlenül az ellátandó területet. Gyakori a vérrel, nyállal való kontamináció, és az eszközök/műszerek előkészítésével, kezelésével kapcsolatosan a perkután sérülés lehetősége is. Így a személyzet vérrel és testváladékokkal közvetített vírusfertőzésének (HBV, HCV, HIV) kockázata jelentős, ezért olyan fontos az expozíció elkerülésére szolgáló fertőzés-megelőzési előírások betartása.
Veszélyeztetettek köre: orvos, asszisztens, takarítók, küldönc, technikus, készüléket javító személyzet.
2.1. A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
- Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet];
- személyi higiénés előírások betartása (védőeszközök használata, lásd később);
- a személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját;
- megfelelő hajviselet, rövid-, lakkmentes körmök, ékszerek, óra mellőzése munka közben;
- élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata, dohányzás nem történhet a rendelőben.
2.2. SPECIFIKUS VÉDELEM (IMMUNIZÁCIÓ)
A dolgozók védőoltásai tekintetében a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ évente kiadásra kerülő, a védőoltásokról szóló módszertani levele az irányadó.
Kötelező védőoltások: HBV - a védőoltás alkalmazási feltétel minden egészségügyi dolgozó számára.
Ajánlott védőoltások: influenza ellen évente,
tetanus ellen 10 évente,
diftéria ellen10 évente,
rubeola ellen (a fogékonyak számára),
pneumococcus ellen (az 50 év feletti dolgozók számára).
A védőoltások megtörténtét oltási könyvben kell dokumentálni.
Tbc-szűrés évente.
2.3. TEENDŐK VÉRREL, TESTVÁLADÉKKAL TÖRTÉNT KONTAMINÁCIÓ (SZÚRÁSOS, VÁGÁSOS SÉRÜLÉS) ESETÉN
A vérrel, testváladékkal történt kontamináció esetén (irányadók a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által kiadott, "A betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről? c. tájékoztató - Epinfo 2003; 2. különszám):
- a seb azonnali kimosása bő vízzel,
- konzultáció a foglalkozás-egészségügyi orvossal, aki javasolja/előírja a HBV/HCV/HIV vizsgálatok elvégzését, a balesetet elszenvedett személy nyomon követését,
- annak a dolgozónak, aki HBV ellen nem volt oltva, a balesetet követő 24-48 órán belül speciális immunglobulin adandó,
- a speciális immunglobulin beadásával egyidejűleg aktív védőoltást (gyorsított séma szerint 0, 1, 2 és a 12. hónapban emlékeztető) kell adni,
- ha a sérülést elszenvedett dolgozó HBV ellen oltott, egy emlékeztető oltás javasolt,
- jegyzőkönyv készítése kötelező.
Minden egészségügyi dolgozónak tisztában kell lennie immunstátusával, hiszen az egészségügyi dolgozó fertőzések szempontjából nemcsak veszélyeztetett, de veszélyeztető is lehet.
HCV/HBV/HIV fertőzőképes egészségügyi dolgozó nagykockázatú (ún. exposure prone) beavatkozásokat nem végezhet (a 9/2002. EüM rendelettel módosított 18/1998. NM rendelet 2. sz. melléklete).
2.4. SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE
- Kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító készülék, illetve mosogató berendezés használata javasolt.
- Vastag, hosszúszárú gumikesztyű, vízhatlan kötény, védőszemüveg és maszk használata kötelező a kézi eszközkezelés/tisztítás esetén.
- Amikor csak lehetséges, egyszer használatos eszközöket kell használni.
- A kézidarabokról használat után a fúrót, a depurátorfejet el kell távolítani.
- A tűkre a védőkupak semmilyen körülmények között nem helyezhető vissza, a szike pengéjét mindig fogóval kell eltávolítani.
3. RENDELŐ KIALAKÍTÁSA
A fogászati rendelők kialakítására és felszerelésére vonatkozóan a 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmaz előírásokat. Mivel a minimumfeltételek nem térnek ki a helyiségek kialakítására vonatkozó részletes szabályokra, ezért az alábbiak betartása indokolt:
- minimális alapterület: 12 m2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterület legalább 9 m2 (az alapterületi minimumok alapvetően nem higiénés, hanem munkabiztonsági szempontból lényegesek);
- belmagasság min. 2,5 m;
- burkolatok: falburkolat 2,10 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat nem követelmény), padlóburkolat antisztatikus, mosható, fertőtleníthető legyen;
- hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt kézmosó, fali karos kézfertőtlenítőszer-adagoló, egyszer használatos papírtörlő tartó és folyékonyszappan-adagoló;
- az eszközkezelés (fertőtlenítés, tisztítás) és a sterilizálás lehetőség szerint (min. alapterületű rendelő esetében is szükségszerű) külön helyiségben történjen, amennyiben ez nem megoldható, úgy a folyamatok egyirányúságát a rendelőn belül kell biztosítani;
- a nem egyszer használatos eszközök kezeléséből/fertőtlenítéséből eredő fertőzési és baleseti kockázat csökkentése/elkerülése érdekében célszerű a kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító ill. műszermosogató-gépek alkalmazása;
- a berendezés/bútorzat mosható, fertőtleníthető felületű, szellős elhelyezésű legyen;
- váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2;
- WC a személyzet és betegek részére kézmosóval;
- szennyestároló (takarító eszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil stb. átmeneti tárolásához), melynek padló- és falburkolata mosható, fertőtleníthető, takarítási vízvételi hellyel;
- fogászati röntgenberendezések telepítése a 16/2000. VI. 8. EüM rendelet szerint;
- technikai eszközök: csak minősített és nyilvántartásba vett eszközök használhatók (47/1999. X. 6. EüM rendelet);
- szellőzési követelmények: lehetőség szerint természetes szellőzés, mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2 fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere;
- a rendelőn belül szétválasztandó az orvosi, asszisztensi és adminisztrációs terület, az eszközök, műszerek tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló tér és sterilizáló készülék területe;
- a kilincsek, kapcsolók simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek;
- függöny, szőnyeg, élőnövény nem lehet a rendelőben;
- a kezelő egység felszíne sima, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen;
- lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi kapcsolókat fóliával kell fedni.
3.1. HIGIÉNÉS ZÓNÁK
A higiénés zónák rendelőn belüli meghatározása a fertőzési kockázat felmérésén alapszik. A rendelőn belüli fertőzési kockázat különböző: pl. a kórokozók terjedésének/átadásának kockázata a legnagyobb az ún. kezelési zónában, kisebb a kezelési zónát övező területen, ill. a váróhelyiségben. A rendelőn belüli különböző fertőzési kockázatra építve hatékonyabb és költséghatékonyabb fertőzés-megelőzési stratégia alakítható ki.
3.1.1. Kezelési zóna (a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m)
Minden beteg után fertőtlenítendő:
- tároló asztal, görkocsi,
- kézidarabok, puszter, depurátor,
- szennyezett eszközök ledobója,
Csak az aktuális beteg kezeléséhez felhasználandó anyagmennyiség lehet ezen a zónán belül.
3.1.2. Kezelési zónát övező terület
Itt tartandók a leggyakrabban használatos anyagok, eszközök.
- Ezek is legyenek letakarva, a védőtakarást minden beteg után cserélni kell, a műszak végén fertőtlenítés (kézidarabok foglalata, röntgen, kézmosó csapok, lámpa, szívótömlő, köpőcsésze, kapcsolók, csapok, használt anyagok, fejtámla, kartámasz).
- Amennyiben takarás nincs, úgy ezeket minden beteg után fertőtleníteni kell.
3.1.3. A kezelő többi része (pl. adminisztrációs terület, falak, padló, szekrények fiókok, ajtók stb.)
- nem érintkezik közvetlenül a betegből származó anyagokkal, a fertőzések terjedésében nem játszik szerepet.
3.1.4. A veszélyes hulladék kezelése
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelésének gyakorlatát az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet határozza meg, a rendelet előírásait a fogászati ellátásban is alkalmazni kell.
A rendelet szerint az egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és települési hulladékok.
- 18 01 06 veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek,
- 18 01 10 fogászati célokra használt amalgám hulladékai,
- 18 01 03 különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladék (éles, hegyes eszközök, vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, tamponok),
- az éles, hegyes eszközöket szilárdfalú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni,
- a vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat, kötszereket, tamponokat műanyag zsákban kell gyűjteni,
- az amalgám törmeléket külön kell gyűjteni,
- a hulladékgyűjtő eszközök és berendezések orvostechnikai eszköznek minősülnek,
- a fertőző hulladékot hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékekben, 0-5°C-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók,
- a veszélyes hulladék elszállítását illetően a rendelő működtetőjének szerződnie kell veszélyes hulladékok szállítására, megsemmisítésére jogosult céggel.
4. A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÓDSZEREI
4.1. KÉZFERTŐTLENÍTÉS
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelében a személyzet keze meghatározó szerepet játszik.
A kézfertőtlenítés célja a tranziens flóra mikroorganizmusainak eltávolítása a kéz bőréről. A fertőtlenítőszerrel végzett kézmosás bizonyos ideig gátolja a mikroorganizmusok elszaporodását.
Kézfertőtlenítést kell végezni:
- a kezelés megkezdése előtt,
- a kesztyű levételét követően,
- két beteg kezelése között,
- eszközkezelést és tisztítást követően,
- eszközökkel/műszerekkel való manipuláció megkezdése előtt,
- a munkahely elhagyása előtt.
A kézfertőtlenítés kivitelezésének gyakorlatát a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan kiadott "Tájékoztató a fertőtlenítésről? c. kiadvány tartalmazza (a továbbiakban: Tájékoztató a fertőtlenítésről).
4.2. FERTŐTLENÍTŐ TAKARÍTÁS ZÓNÁK SZERINT
(felületek, berendezési tárgyak)
A fertőtlenítő takarítás gyakorisága: napi, heti, havi, ügyeleti takarítás, nagytakarítás. A felsorolt esetekben elvégzendő fertőtlenítő takarítás kiterjedését az 1. sz. melléklet tartalmazza. A fertőtlenítő takarítás kivitelezésében irányadó a "Tájékoztató a fertőtlenítésről? című kiadvány.
4.3. ESZKÖZFERTŐTLENÍTÉS/STERILIZÁLÁS
Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy a gyógyító, megelőző ellátásban profilaktikus, diagnosztikus és terápiás célra alkalmazott minden olyan eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásával, testüregeivel érintkezésbe kerül. Ennél fogva a szájba kerülő eszközöknek is sterileknek kell lenniük.
A betegekkel tartósan, vagy időlegesen kapcsolatba kerülő valamennyi eszközt (intakt bőrrel érintkező eszközökről van szó), felszerelési és berendezési tárgyat, helyiséget megfelelő gyakorisággal hatásos módon fertőtleníteni kell ("Tájékoztató a fertőtlenítésről?, valamint "Tájékoztató a sterilizálásról? c. kiadványok szerint).
A fogászati ellátás/tevékenység során alkalmazott eszközt - ideértve a kézidarabot, műszert, anyagot - a gyártó előírásai szerint kell kezelni (fertőtleníteni vagy sterilizálni).
A fogászati tevékenység során használt eszközök két csoportba sorolhatók sterilizálhatóságuk szempontjából.
Nem hőérzékeny eszközök
[Pl. fogászati műszerek, fémtárgyak, sebészi műszerek, sebészeti kötöző anyagok (len, selyem), varróanyagok, egészségügyi textíliák, gumi és hőálló műanyag eszközök.] Ezek megfelelő kezelést (lásd később) követően autoklávban vagy hőlégsterilizátorban sterilizálhatók az előírt paraméterek szerint.
Megjegyzés: Újonnan kialakított fogorvosi rendelőkben, vagy új beszerzések tervezése esetén gőzsterilizátorok (autoklávok) beszerzése indokolt.
Hőérzékeny eszközök
Az ide tartozó eszközök, anyagok megfelelő kezelést követően (lásd később) alacsony hőfokon, [etilénoxid (EO), vagy formaldehid (FH)] gázban, plazmában vagy oldatban sterilizálhatók. (Az alacsony hőfokon történő sterilizálási módszerek felsorolásának itt inkább csak elvi jelentősége van, ugyanis az EO és FH gázsterilizálásnak jelentős toxikológiai és a fogászati rendelőkben nehezen betartható munkavédelmi előírásai vannak.)
A hőérzékeny eszközök vegyi oldatban történő sterilizálása csak ritkán, kivételes esetekben megengedhető.
Az egyszer használatos eszközök használatára kell törekedni.
Az egyszer használatos eszköz újra sterilizálása és felhasználása tilos!
A kézidarabokat sterilizálni, és nem fertőtleníteni kell!
A sterilizáló berendezések forgalomba hozatalára a 47/1999. (X. 7.) EüM sz. rendelet, üzemeltetésükre a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan kiadott "Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások? című módszertani kiadvány vonatkozik.
- A sterilizálás megtörténtét minden alkalommal az adott sterilizáló eljáráshoz rendszeresített, engedélyezett kémiai indikátorcsíkkal kell ellenőrizni, melyet a rakomány minden egységén (csomagján) el kell helyezni.
- A kémiai indikátorcsíkok csupán csak azt jelzik, hogy a csomag sterilizálva volt.
- A csomagban elhelyezett többparaméteres indikátorok alkalmazásával, a sterilizálás különböző paramétereinek (hőfok, idő, nyomás) ellenőrzésével a sterilizálásnak nem csupán megtörténte, de a hatékonysága is ellenőrizhető.
- A sterilizáló készülék sterilizáló hatásának vizsgálatára csak a specifikus baktériumspórákat tartalmazó, engedélyezett bioindikátorok alkalmasak.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai, biológiai ellenőrzésének gyakorisága a következő:
- új vagy felújított készülék üzembe állításakor minden esetben; üzemelő készülékeknél félévenként;
- a mikrobiológiai hatásfok-vizsgálat nem megfelelő eredménye és az azt követő műszaki felülvizsgálat után;
- minden olyan műszaki hiba kijavítása, vagy alkatrészcsere után, mely a készülék sterilizáló hatását befolyásolhatja;
- minden olyan esetben, amikor a vizsgálat elvégzése egyéb okok (pl. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés) miatt indokolt.
A sterilizálásról naplót kell vezetni.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai ellenőrzése a működtető elemi érdeke. Speciális bioindikátorokat a területileg illetékes ÁNTSZ megyei/fővárosi vagy városi/fővárosi kerületi intézeteitől kell igényelni. A 47/1999. (X. 6.) EüM számú rendelet értelmében a sterilizáló berendezéseket háromévenként kötelező műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, melyet a felülvizsgálatra jogosult szervizzel kell elvégeztetni. (Országos Epidemiológiai Központ. A betegellátásban üzemeltetett sterilizáló berendezések működésének kötelező felülvizsgálata. Epinfo 2003; 4:29-36.)
4.4. A STERILIZÁLÁS LÉPÉSEI
4.4.1. Gyűjtés, előkészítés
Használat után az eszközöket, műszereket ún. "nedves gyűjtési? eljárással hideg csapvízben, vagy erre a célra engedélyezett enzim-tartalmú műszertisztító szer előírt koncentrációjú oldatában kell gyűjteni, előírt behatási ideig. Ezt követően az eszközöket folyó, langyos vízzel le kell öblíteni (műszertisztító szerek fertőtlenítő hatással nem rendelkeznek!). A használt eszközök, műszerek nedves gyűjtéséhez műszerfertőtlenítő szer nem alkalmazható!
4.4.2. Tisztítás, fertőtlenítés
A kézieszközök fertőtlenítésére széles antimikrobiális hatásspektrumú, virucid (HIV, HBV) és mycobactericid hatással is rendelkező fertőtlenítőszert kell alkalmazni.
A fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők:
- nem megfelelő fertőtlenítőszer koncentráció,
- a többször felhasználható dezinficiens oldat hatóanyagtartalmát indikátorcsíkkal kell ellenőrizni; a hosszabb ideig használható dezinficiens oldat készítésének időpontját az oldatot tartalmazó edényen jelölni kell,
- a gyári előírások pontos betartása,
- lejárt szavatosságú készítmény,
- az eszköz teljes felületén érintkezzen a dezinficiens oldattal,
- behatási idő,
- a fertőtlenítő oldatot tartalmazó edény tisztasága.
A fertőtlenítőszer kiválasztásának szempontjai:
- ne legyen korrozív hatású,
- ne szennyezze a környezetet (a párolgás megelőzése érdekében a dezinficiens oldatot tartalmazó edényt le kell fedni),
- megfelelő hatásspektrum/hatóanyagtartalom.
A fogászatokra alkalmazható eszközfertőtlenítő szereket a 2. sz. táblázat tartalmazza.
A tisztítás csak eszköztisztító szerrel, 30°C-ot nem meghaladó hőmérsékletű vízben, enzimatikus szerrel - mely csökkenti a mikrobák számát, eltávolítja a szennyeződést - abban az esetben történjen, ha tisztítást követően gépi fertőtlenítés következik.
4.4.2.1. Kézi módszer
A leöblített eszközöket, műszereket először ún. egyfázisú műszerfertőtlenítő szer előírt koncentrációjú oldatába kell helyezni az előírt behatási ideig, majd ugyanebben az oldatban csak erre a célra alkalmazott műszerkefe, vagy egyéb eszköz segítségével meg kell tisztítani. Az eszközök, műszerek az oldatot csak 2/3 részben töltsék ki és azokat az oldat ellepje. 30°C-nál melegebb víz nem használható. Öblítés kétszer, folyó meleg vízzel, majd szárítás.
4.4.2.2. Gépi módszer
Műszermosogató gép, ill. ultrahangos műszermosogató gépeket a gyártó előírása (a gép műszerkönyve/kezelési utasítása) szerint kell üzemeltetni.
4.4.3. Átvizsgálás, ápolás
4.4.4. Csomagolás
A fertőtlenített eszközöket/műszereket sterilizálás előtt csomagolni kell. A csomagolóanyag minősége függ a sterilizálás módjától, a csomagolásra csak az adott sterilizáló eljáráshoz engedélyezett csomagolóanyag alkalmazható. A sterilizált eszközök, műszerek csomagolásán elhelyezett címke a következőket tartalmazza:
- az eszköz, műszer megnevezése,
- a sterilizálás, valamint a sterilitás lejártának dátuma (év, hó, nap),
- a sterilizálást végző személy betűjele, esetleg személyi kódja,
- a csomagoláson kémiai indikátor elhelyezése,
- nagyobb egyedszámú sterilizálás esetén minden csomagoláson fel kell tüntetni az ún. sarzs-számot, mely ugyanazon sterilizáló készülékben, egyszerre (ugyanazon ciklusban) sterilizált eszközök, műszerek összességét jelenti. Ezeket az adatokat a sterilizálási naplóban is szerepeltetni kell.
4.4.5. Sterilizálás
Az eszközök, műszerek, anyagok sterilizálására a következő eljárások alkalmazhatók: sterilizálás autoklávban, hőlégsterilizátorban, etilénoxid gázban, formaldehid gázban, plazmasterilizátorban. Az alkalmazható sterilizálási módszereket a 3. sz. táblázat tartalmazza.
Sterilizálás antimikrobiális oldatban (ún. hideg sterilizálás): Az engedélyezett sterilizáló oldatban a jóváhagyott koncentráció és behatási idő mellett végezhető. (Megjegyzés: csak kivételes esetekben alkalmazható!)
4.4.6. Tárolás
A műszerek/eszközök csak abban a csomagolásban tárolhatók, amiben a sterilizálásuk történt. Felbontás után már nem tárolhatók.
Folyadékban, oldatban történő tárolás szigorúan tilos!
5. ASZEPTIKUS TECHNIKÁK
5.1. FOGÁSZATI RÖNTGEN
- A röntgenfilm behelyezésénél használt eszközök legyenek egyszer használatosak.
- Egyszer használatos védőkesztyű alkalmazása a film behelyezésekor kötelező. A kontaminált röntgenképeket aszeptikusan kell kezelni. azért, hogy a film ne szennyeződhessen a beteg nyálával, minden beteg esetében védőfilm alkalmazása szükséges.
- A védőkesztyűt a védőfilm eltávolítása után kell lehúzni.
- Ügyelni kell arra, hogy a röntgengép alkotó részei ne szennyeződjenek vérrel vagy testváladékkal. Mivel a röntgengép gyakran érintett részei szennyeződnek (tubus, kapcsoló, irányító), ezért felületfertőtlenítésüket minden beteg vizsgálata után el kell elvégezni, látható szennyeződés esetén azonnal.
5.2. FOGPÓTLÁS
- A lenyomatokat leöblítés után erre a célra engedélyezett, lenyomati minta fertőtlenítőszerrel dezinficiálni kell az adott készítményhez jóváhagyott alkalmazási előírás szerint.
- Lenyomatvétel előtt 30 másodpercig tartó, Chlorhexidin-nel történő öblítés ajánlott.
- A megrendelő és a lenyomat külön zacskóba kerüljön.
- A pótlásokat (új, javított), a sablont szájba helyezés előtt fertőtleníteni kell.
- A lenyomatkanalat (fém, műanyag) sterilizálni kell.
5.3. KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT
- Kofferdam használata kifejezetten ajánlatos.
- Kvadránsonként ajánlott dolgozni.
- Endodoncia kezeléshez is minden szükséges eszközt, anyagot előre kell elkészíteni.
- A "Kerr? tálca alkalmatlan aszeptikus tárolásra.
- Többgyökerű fogak esetében egy gyökércsatorna tágító csak egy csatornában használható.
5.4. FOGÁSZATI LABORATÓRIUM
Az érkező anyagok vérrel vagy nyállal lehetnek szennyezettek, ezért egy külön fogadó részleg kialakítása szükséges.
- A fogadó részlegben dolgozóknak egyéni védőeszközöket (kesztyű, maszk, szemüveg) kell használni.
- A szennyezett anyagot dekontaminálni kell.
- A szennyezett és tiszta munkafolyamatok szigorúan legyenek elkülönítve.
- A szennyezett anyagkezelő részlegbe belépéskor és onnan kilépve kézfertőtlenítést kell végezni.
- A szennyezett anyagok (lenyomat, protézis vagy egyéb, potenciálisan szennyezett anyag) csak tisztítást és fertőtlenítést követően kerülhetnek ki a fogadó részlegből.
- A munkaasztalt két anyag kezelése között fertőtleníteni kell. Amennyiben a munkaasztal védőtextíliával van letakarva, a textíliát anyagonként kell cserélni.
5.4.1. A lenyomatok kezelése
- A lenyomatokat a lenyomati mintavétel helyén (a fogászati rendelőben) előzetesen fertőtleníteni kell.
- A lenyomatot a fogászati laboratóriumba érkezését követően szintén fertőtleníteni kell. A lenyomatok fertőtlenítésére kizárólag lenyomati minták fertőtlenítésére szolgáló készítmények alkalmazhatók.
- A lenyomatokat a megfelelő behatási idő letelte után lehet leöblíteni.
- A többször használatos lenyomati tálcákat használat után tisztítani/fertőtleníteni, majd sterilizálni kell.
5.4.2. A protéziskezelés
Minden protézist először kefével és fertőtlenítőszert is tartalmazó detergenssel (antimikrobiális szappannal) meg kell tisztítani, a nagyobb törmelék és szennyeződés eltávolítása céljából. A tisztításhoz alkalmazott keféket sterilizálni kell.
A fertőtlenítést követően folyó csapvízzel történő alapos öblítés, majd szárítás szükséges.
5.5. FOGÁSZATI EGYSÉGKÉSZÜLÉK
A nagy fordulatszámú kézidarabokat minden egyes páciens kezelése előtt 20-30 másodpercig járatni kell a víz és a levegő kiürítése érdekében. Ennek a műveletnek az a célja, hogy a páciensnek a turbinába és a lég-, vagy vízvezetékekbe esetleg bejutó váladékait fizikailag kiöblítse. Minden klinikai nap kezdetén 2 perces járatás ajánlott. A gyártóknak azokat az előírásait, melyek az újrafelhasználásra vonatkoznak, be kell tartani.
6. VÉDŐESZKÖZ-HASZNÁLAT
A kórokozók terjedésének megelőzésében fontos szerepet játszik a védőeszközök megfelelő alkalmazása mind az egészségi dolgozó, mind a beteg tekintetében.
6.1. SZEMÉLYZET
6.1.1. A kéz védelme
A beteg ellátása során egyszer használatos védőkesztyű viselete kötelező. A védőkesztyűt betegenként kell cserélni.
Vastag védőkesztyű viselete az eszközök, műszerek tisztításakor és fertőtlenítésekor is kötelező.
Ismert fertőző beteg esetén, vagy amikor éles eszközzel "vakon? történik beavatkozás, vagy ha a kezelést végző személy keze sérült, dupla kesztyű viselése javasolt.
A védőkesztyű felvétele előtt és levétele után higiénés kézfertőtlenítést kell végezni.
6.1.2. Védőruházat
A személyzet munkája során védőruhát (köpenyt) köteles viselni. Rizikópáciensek kezelése esetén a védőruhának hosszú ujjúnak kell lennie (a hosszú ujjú védőruha az egyéb betegek kezelése esetén is ajánlott). Amennyiben a kezelés/ellátás során a beteg vérével, váladékaival való kontamináció várható, vízhatlan kötény (egyszer használatos) viselete indokolt. A védőruhákat naponta ill. szükség szerint kell cserélni. A védőruhák egészségügyi mosodában, fertőtlenítő mosással moshatóak.
6.1.3. Szem- és arcvédelem
A beteg ellátása/kezelése során a személyzetnek (orvos) védőszemüveget, arcvédőt és maszkot kell használnia.
6.2. BETEG
Szükséges: előke v. kötény, egyszer használatos öblítő pohár, minden beteg után fertőtlenítendő kötény, kofferdám az izoláláshoz.
Corsodylos öblítés a kezelés megkezdése előtt ajánlott.
7. OKTATÁS/KÉPZÉS
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések hatékony megelőzése csak a szolgáltató/személyzet tudatos cselekvő magatartására építhető, ezért szükséges az infekciókontroll ismerete, az ismeretek folyamatos felújítása.
A Szakmai kollégium által meghatározott időközönként, a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központtal egyeztetett tematika szerint, pontszerző tanfolyamok keretében szükséges az oktatás megszervezése.
1. sz. melléklet
Útmutató a helyi infekciókontroll protokoll elkészítéséhez
1. A fertőzések megakadályozása
- a felületek letakarása (kezelőasztal, lámpaburkolat, polimerizációs lámpa vége stb.),
- hatásos elszívás (exhausztor),
- minden beteg után az 1., 2. higiénés zónában fertőtlenítés,
- a beavatkozás megtervezése (a szükséges eszközöket, anyagokat előre odakészítjük),
- mindenből csak egyszeri dózist készítsünk elő,
- a használt eszközök azonnal kerüljenek fertőtlenítőbe ill. az anyagok az erre a célra kialakított helyen tárolt, a veszélyes fertőző hulladék számára rendszeresített hulladékgyűjtőbe,
- kezelés közben kerüljük minden tárgy felesleges érintését (szemüveg, telefon, karton stb.),
- minden kezelés előtt Corsodyllal öblítsen a beteg,
- használjunk kofferdámot.
2. A rendelőben végzendő teendők
2.1. Naponta
- a padozat tisztítószeres és fertőtlenítőszeres lemosása,
- fogantyúk, kilincsek, kapcsolók fertőtlenítése,
- a nap kezdetekor és végén minden vízszintes felület fertőtlenítése,
- az elszívó tisztítása,
- a vízhűtéssel működő eszközök átöblítése,
- szellőztetés (minden órában 5 perc),
2.2. Hetente
- szekrények látható oldalainak tisztítása,
- gyakran használt fiókok, tárolók elejének tisztítása.
2.3. Havonta
- minden fiók és szekrény belsejének tisztítása,
- fertőtlenítendő oldatok felhasználhatósági idejének ellenőrzése.
2.4. Évente
- festés,
- védőoltások ellenőrzése,
- fogászati gépek karbantartásának ellenőrzése.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai hatásosságát félévenként, formaldehides gázsterilizáló esetében negyedévenként kell ellenőrizni, műszaki felülvizsgálatot a 47/1999 (X. 6.) EüM rendelet értelmében háromévente szükséges elvégeztetni az Orvostechnikai Hivatal által kijelölt szervizekkel.
3. Teendők a rendelés megkezdése előtt
- a vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor) kezelés megkezdésekor 2 percig,
- a munkaasztal és az egységkészülék felszínének tisztítása és fertőtlenítése,
- sterilizált ill. egyszer használatos eszközök, tálcák előkészítése (a kézidarabok is sterilizáltak legyenek),
- védőfóliák felhelyezése (kapcsolókra, szívócsőre, lámpa fogantyúra, fejtámlára, turbina-, depurátor- és pusztertömlőre),
- a védőfilmet a lámpán, a fejtámlán, kapcsolókon betegenként kell cserélni.
4. Teendők két kezelés között
- A vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor) két beteg között 30 másodpercig.
- Az 1., 2. higiénés zóna felületeinek fertőtlenítése.
- Kesztyűcsere, kézfertőtlenítés.
- Sterilanyag előkészítése az újabb beteg számára.
5. Egységkészülék és tartozékainak kezelése
Sterilizálandó
- kézidarabok (turbina, pusztervég, depurátor, többször használható elszívóvég) autokláv,
- minden kézieszköz, fúró, polírozó.
Fertőtlenítendő
- szék,
- lerakó asztala,
- lámpafogantyú,
- köpőcsésze,
- szívó.
Felületek kezelése
- felületvédők (fólia, papír) eltávolítása,
- nem védett felületek fertőtlenítése.
Kartonok kezelése
- tiszta kézzel, kesztyű eltávolítása után.
1. táblázat: A fogászati ellátásban előforduló kórokozók és terjedési módjuk
2/a-b. táblázat: Fogászati fertőtlenítő szerek
3. táblázat: Sterilizáló eljárások
Irodalom
1. 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges teendőkről
2. 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről
3. 12/1999. (V. 31.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról.
4. 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről
5. 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról
6. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
7. 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
8. 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről.
9. 9/2002. EüM rendelet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról
10. APIC Infection Control and Applied Epidemiolgy: Dental officies, Mosby 2000
11. CDC Recommended Infection-Control Practices for Dentistry, 1993, MMWR 1993;42 (RR-8): 1-12.
12. Goodman, H. S., Carpenter, R. D., Cox, M. R. et al.: Sterilization of dental instruments and devices: An update AJIC 1994; 22:90-95.
13. MSz-03-177-1988 Munkavédelem: fogászati rendelő és fogtechnikai laboratórium telepítésének munkavédelmi követelményei
14. MSz-03-190-87 Egészségügyi intézmények mesterséges levegőellátása
15. Országos Epidemiológiai Központ. A betegellátásban üzemeltetett sterilizáló berendezések működésének kötelező felülvizsgálata. Epinfo 2003;4:29-36.
16. Országos Epidemiológiai Központ. Módszertani levél a 2002. évi védőoltásokról. Epinfo 2002; 1. különszám.
17. Országos Epidemiológiai Központ. Tájékoztató a betegellátás során vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről. Epinfo 2003; 2. különszám.
18. Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. (Írta és szerkesztette: dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta). A "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ időszakos kiadványa. Budapest, 2000.
19. Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások. (Írta és szerkesztette: dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta). A "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ kiadványa. Budapest, 1999.
20. Tempus Structural Joint European Project 1997: Infection Control in Dentistry Basis Guidelines
21. University North Carolina School of Dentistry: Infection Control Manual 2002. www.dent.unc.edu/admin/manuals/ic/icsect
22. USAF Dental Investigation Service: Year 2000 USAF 2000 Dental Infection Control Guidelines www.brooks.af.mil/dis

Infektív endocarditis-profilaxis a fogorvosi gyakorlatban

Hazai módszertani ajánlás (Magyar Belorvosi Archivum 1995. )
Infektív endocarditis-profilaxis szükséges:

* műbillentyű
* billentyűhibák
* anamnézisben reumás láz + zörej
* mitralis prolapsus + MI
* HOCM
* VSD, DBP posztoperatíve a 6.hónapig
* egyéb congenitalis szívhibák, kivéve: ASD
* hemodialísis-shunt
* aortopulmonalis shunt után

Infektív endocarditis-profilaxis nem szükséges:

* pacemaker
* ASD
* reumás láz után, zörej nélkül
* mitralis prolapsus M.I. nélkül
* coronariabetegség
* VSD, DBP posztoperatíve a 6. hónaptól

Profilaxist bacteriaemiát okozó beavatkozások:

* depurálás
* extractio, vésés
* gyökérkezelés, + kiegészítő sebészi beavatkozások (curettage, resectio)
* intraligamentaris injekció
* egyéb, gingivavérzéssel járó beavatkozások (íny- és parodontális műtétek )

Profilaxisra alkalmazható antibiotikumok:

1. Ismerten nem penicillinallergiás betegeknek:
3 g amoxicillin p.o. a beavatkozás előtt 1 órával
1.5 g amoxicillin p.o. a beavatkozás után 6 órával
2. Alternatíva/ill.penicillinallergiás esetekben:
300 mg clindamycin p.o. a beavatkozás előtt 1 órával
150 mg clindamycin p.o. a beavatkozás után 6 órával

A Magyar Kardiológusok Társasága , a Magyar Fogorvosok Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata által a fenti konszenzusként. elfogadott ajánlást minden fogorvosnak betartani javasolt. Budapest, l997.április 02.

* Prof. Dr. Lengyel Mária Országos Kardiológiai Intézet
* Prof. Dr.Bánóczy Jolán MFE Elnöke
* Dr. Gera István MFE Főtitkára
* Dr. Gerle János MOKFT Elnök

Módszertani irányelvek fogművek készítéséhez

Fogműnek nevezzük azt a gyógyászati segédeszközt, amely a fog nagy kiterjedésű destrukcióját vagy a foghiány és a hiányzó processus alveolárist művi úton pótolja (fogtechnikai termékekkel). A fogművek feladata a fogazat funkciójának helyreállítása, a következményes elváltozások megelőzése, amelynek úgy kell megfelelnie, hogy a szájképletet ne károsítsa, a szervezetre káros távhatása ne legyen.
I. Általános szempontok

* általános és fogászati anamnézis; felvételének ki kell terjednie mindazon betegségekre, elváltozásokra és körülményekre, amelyek befolyásolják a kezelési tervet, illetve befolyásolhatják vagy megakadályozhatják a kivitelezés egyes fázisait (pl. tónusos-clonusos görcsökkel járó állapotok vagy a páciens kollaborációs készségének hiánya);
* száj és szájkörnyék vizsgálata megtekintéssel és tapintással (stomatoonkológiai vizsgálat), amelynek ki kell terjednie a nyálkahártya vizsgálatára, a parodontium állapotának megítélésére (foganként) és a maradék fogazati státus felvételére;
* kiegészítő vizsgálat (rtg.), diagnózis kötelező felállítása a nem élő maradék fogakra, valamint szükség esetén a fogmeder állapotára; - tanulmányi minta készítése, javallt nehéz esetek megoldásában: elemző és konzultációs lehetőséget biztosít a diagnózis és a kezelési terv vonatkozásában;
* a fogművek elkészítése előtt a száj szanálása szükséges, mely sebészi, parodontológiai konzerváló fogászati beavatkozást igényelhet;
* a fogművek készítését - az egész száj rehabilitációját figyelembe vevő - tervezés fázisa vezeti be (az anamnézis és szájvizsgálat, valamint egyéb szempontok mérlegelésével dönteni kell a fogpótlás, fogmű típusáról, anyagáról (beleértve a különböző fémek esetleges együttes alkalmazásának kedvezőtlen elektrokémiai korróziós hatásának mérlegelését is), valamint technológiai kivitelezéséről);
* a fogmű készítésének minden vonatkozásáról a pácienst megfelelő módon tájékoztatni kell, adott esetben a felvilágosítás tényét és a beavatkozásba való beleegyezést írásos nyilatkozatba foglalva.

II. Koronapótlások

A koronapótlás olyan fogmű, amely a klinikai korona hiányzó részét pótolja, a klinikai korona megfelelően előkészített felszíneit borítja, és foghiányt nem pótol.
Főbb indikációi

* a fogkorona alaki rendellenességei (elsősorban esztétikai indikáció); - a fogkorona állományának nagyfokú destrukciója (gyökérrestauráció);
* a fogkorona helyzeti rendellenessége ("szóló" koronák); - parodontium állapotának javítása, teherelosztás (sínezés); - fix fogpótlások horgonya;
* részleges kivehető fogpótlások elhorgonyzása;
* előkészített csonkra, letöredezett fogra ideiglenes korona; - harapásemelés.

A koronák főbb típusai

* fém borítókoronák: húzott, öntött, kétrészes technológiával,
* esztétikus borítókoronák: akrilát, porcelán vagy homlokzatos, - részleges koronák,
* gyökércsapos pótlások: öntött, sapkás csapos hátlemez, öntött sapkás csapos műcsonk,
* csapos műcsonk (csonk felépítése) + fém borítókorona + homlokzatos borítókorona.

Alkalmazható anyagok

* nikkel-króm ötvözetek (allergia lehetséges);
* 5-10%-os platinát tartalmazó aranyötvözetek;
* aranyötvözetek;
* ezüst-palládium ötvözetek;
* porcelán (önállóan égetve vagy fémkerámia leplező anyagaként);
* akrilát (ideiglenes koronaként vagy homlokzatos fogmű leplező anyagaként).

Koronatípusok alkalmazhatósága a főbb indikációk szerint:
a) "szóló� koronák:

* Bármelyik típusú fém borítókorona, bármely fogra alkalmazható, figyelembe véve az esztétikai szempontokat (metszőfogakra általában nem javallt).
* Fémkerámiai-korona minden fogra készíthető, fokozott esztétikai igényeket is kielégít (alsó kis- és nagyőrlők is).
* Homlokzatos, akrilát leplezésű koronák felső fogak és alsó frontfogak.
* Porcelánkorona elvileg bármely fogra készíthető.
* Csapos fogművek alkalmazásánál a csonkkiegészítő (csonkfelépítő) csapos műcsonk ajánlható (e megoldásra bármelyik típusú korona készíthető, illetve könnyen cserélhető). Öntött, csapos sapkás hátlemez indikált, ha okkluzálisan kevés hely áll rendelkezésre.

b) sínhorgonyok:

* Fém-, fazettás és részleges koronák egyaránt készíthetők.

c) hídhorgonyként:

* Fém-, fazettás és részleges koronák egyaránt készíthetők.
* Akrilátkorona horgonykénként csak ideiglenes pótlásoknál felel meg.

d) harapásemelők:

* Akrilátkoronán kívül minden típusú korona megfelel.

e) Részleges fogpótlások elhorgonyzásában részt vevő koronák:

* Kapocs-, illetve rágófelszíntámasz alkalmazásakor akrilátkorona kivételével minden típus megfelel (akrilát fazettás korona esetében lehetőség szerint nyaki fémszegéllyel).
* Finommechanikai rögzítő eszközök alkalmazása esetén akrilátkoronán kívül minden típusú korona megfelel.

A koronakészítés kivitelezése, munkafázisai
a) Csonkelőkészítés:

* Általános szempontok, az élő fogak pulpájának védelme, előkészítés közben és után (hűtés, mechanikus csonkvédelem, ideiglenes korona), fájdalommentes beavatkozás biztosítása, lágyrészvédelem.
* Húzott, kétrészes öntött rágófelszínű, valamint húzott sapka alakú homlokzatos koronához váll nem készül.
* Öntött technológiával készített koronához vállal (derékszögű, legömbölyített stb.) és váll nélkül is készülhet.
* Porcelánkorona körkörös, derékszögű (1 mm széles) vállal előkészített csonkra készíthető, kivéve, ha az újabb technológia más, pl. lekerekített vállat ír elő.
* Csapos fogművek előkészítésekor a gyökér hosszának 2/3-át, keresztmetszetének 1 /3-át kell feltárni.

b) Lenyomatvétel:

* Az előkészített csonkokról precíziós és szituációs vagy precíziós szituációs csonklenyomatot kell venni (nagy pontossággal lemintázó lenyomatanyagot alkalmazzunk, pl. kétfázisú szilikonbázisú lenyomatanyagok), a gipsz vagy alginát típusú anyagok precíziós lenyomatvételre nem alkalmasak. Lágyszöveti előkészítés: subgingivális csonkhatár esetén a sulcust tamponálni kell vagy a csonkhatár-preparáció előtt, vagy a csonkelőkészítés befejezése után. Száraz csonkszélek elérése érdekében az ínybarázdatampon a lenyomatvétel alatt is a csonkszélen túl a sulcusban tartható. A csapos elhorgonyzású pótlások esetében rézgyűrűs vagy azzal egyenértékű lenyomatvételi technikát kell alkalmazni, precíziós lenyomatvételkor.
* Az antagonista fogazatról szituációs lenyomat készítendő, mely célra bármely rugalmas lenyomatanyag megfelel.
* Az állcsontok centrál okklúziós helyzetét "kulcslenyomattal", viaszharapással rögzítjük.

Megjegyzés:

* a szituációs lenyomatnak az egész állcsontféle ki kell terjednie;
* a szituációs lenyomat szükségtelen, ha próbára húzott vagy öntött sapkát kérünk;
* a fogszín meghatározásába, melyet lehetőség szerint természetes fénynél végezzünk (az utólagos reklamációk elkerülése érdekében) a pácienst bevonjuk.

c) Koronapróba:

* Az öntvény vagy a kész fogmű ellenőrzése az artikulátorban, és illesztése a szájban.
* Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a fogmű széli záródására, marginális parodontium védelmének biztosítására, a korrekt artikulációs és okkluzális viszonyokra.

d) Koronapótlás rögzítése:

* Az ellenőrzött fogművet a rögzítőanyag előírásainak megfelelően kell tisztítani, zsírtalanítani, szárítani.
* A csonkot és környékét izolálni (az izolációt a rögzítő anyag előírásainak megfelelően kell fenntartani), tisztítani, fertőtleníteni, majd enyhén szárítani kell.
* A pácienst megfelelő instrukciókkal kell ellátni, amelynek ki kell terjednie a fogmű fokozott óvására és a szájhigiéniára is, valamint az időszakos orvosi ellenőrzés szükségességére.

III. A részleges foghiányok gyógyítása

Részleges foghiányok rehabilitációjára rögzített fogműveket (rögzített fix hidak) és kivehető részleges fogműveket (lemezes fogpótlás, kivehető hidak) készítünk.
A) Hídpótlások (fix)

Olyan fogmű, amely a hiányzó fogakat úgy pótolja, hogy nem foglal több helyet a szájban, mint a pótlandó fogak. Horgonyok segítségével, maradék fogra, gyökérre vagy implantátumra oldhatatlan kapcsolattal rögzül.
Indikációja:

* hídpótlást készíthetünk azokra a részleges foghiányokra, ahol az elkészült fogpótláson a rágónyomás terhének vertikális komponense hatására a pillérfogakon forgatónyomaték nem ébred (protetikai 1A. osztály);
* a forgatónyomaték csak oly mértékű, hogy hatása a rendelkezésére álló maradék fogak bevonásával kompenzálható (protetikai 1B. osztály).

Kontraindikációk:

* a páciens általános állapota nem teszi lehetővé;
* a páciens a beavatkozásba nem egyezik bele;
* az orvos részéről a kivitelezés akadályba ütközik;
* a maradék fogak mérete és a tengely állása a híd elkészítését, illetve a rögzítettséget nem teszi lehetővé.

Pillérfogak kiválasztása:

* ép parodontiumú fogak esetén az egyenes vonalban összeköthető hiányok pótlásakor elégséges erőtani szempontok figyelembevételével a hiányt határoló fogak felhasználása, segédpillér bevonása nem indokolt;
* insufficiens parodontiumú fogak esetén az egyenes vonalban összeköthető hiányok pótlásakor is szükséges - erőtani szempontok figyelembevételével - a hiányt határoló fogak felhasználásán túl, segédpillérek bevonása (sínezés);
* diszfunkciók és parafunkciók esetén a teherelosztás indokolttá teheti segédpillérfogak alkalmazását;
* ívesen összekötendő foghiányok pótlása esetén (felső frontfogak vagy a szemfog akár izolált hiányai is) kompenzáló merevítés szükségessége miatt segédpillérek bevonása szükséges, pl. négy felső metszőfog hiánya esetén a pillérfogak - ép parodontium esetén - az első kisőrlők és a szemfogak;
* esztétikai megfontolásokból a frontfogak területén, a hiányt határoló fogakon túl további fogak bevonása is indokolt lehet (például, ha amúgy is szóló koronára lenne szükség);
* a felső utolsó pillérfog mögötti fog (általában bölcsességfog) hídba való bevonása - preventív szempontok figyelembevételével indokolt lehet;
* a részleges foghiányok gyógyításában az implantátumok alkalmazásával mint pillérlehetőséggel, a Módszertani irányelvek fogművek készítéséhez" melléklete tartalmazza.

Horgonyok

* hídhorgony a koronapótlásoknál felsorolt indikációk alapján választható, továbbá MOD fémbetét is alkalmazható. (AZ MO- és az OD-betét csak pillérkiegészítésként alkalmazható. A hídtest nyúlványa a horgony amely az inlayben kialakított kazettába támaszkodik.)

Hídtestek

A hídtestek tervezésénél (vestibuloorális kiterjesztés, keresztmetszeti forma) figyelembe kell venni, hogy:

* a hídtest - pótolva a hiányzó fogakat - biztosítsa azok funkcióit; - a hídtest a rágónyomás hatására nem deformálódhat;
* a hídtest a szájképleteket nem károsíthatja, és a száj higiéniáját nem ronthatja.

A hídkészítés kivitelezése

A hídkészítés klinikai fázisai általában megegyeznek a koronakészítés fázisaival.
Megjegyzés:

* ha forrasztott hidaknál próbára horgonyokat kértünk, úgy a horgonyokkal szituációs lenyomat vétele szükséges olyan anyaggal, amelyben a próbakoronák rögzülnek vagy egyértelműen visszahelyezhetők;
* a megtartott centrális okklúzió hiányában vagy harapásemelés szükségessége esetén, a centrális okklúziós helyzetet sablon(ok) segítségével határozzuk meg;
* megtartott centrál okklúzió esetén az állcsontok viszonya viaszharapással rögzíthető. Homlokzatos hidak készítésénél a híd fémvázának próbája mint önálló munkafázis célszerű.

B) Részleges kivehető lemezes fogpótlások

A részleges lemezes fogpótlás olyan fogmű, amely a szájban több helyet foglal el, mint a természetes fogazat. Kapcsolata a maradék fogazattal könnyen oldható.
Indikációi:

* részleges kivehető fogpótlás minden részleges foghiányra készíthető (ahol fix pótlás készíthető, és készítése nem kontraindikált, fix pótlást javaslunk);
* kontraindikációja: a tónusos-clonusos görcsökkel járó megbetegedésben szenvedő páciensek.

A részleges fogpótlás tervezésének általános szempontjai:

* A dentális megtámasztás minden foghiány esetéh (még szubtotális esetekben is).
* A marginális parodontium védelmét minden körülmények között (lehetőleg dekoltázzsal) biztosítani kell.
* Az összekötő részeknek a fogpótlás funkció közbeni merev egységét biztosítani kell.
* Az összekötő rész kiterjesztése (redukciója) az előző pontban foglalt határig a megtámasztástól függ. Dentális megtámasztás esetén az összekötő rész a merevség határáig redukálható (vázasítható). Dento-gingivális megtámasztás esetén az alaplemez a dentális komponens függvényében redukálható. Gingivo-dentális megtámasztás esetén az alaplemez nem redukálható.
* A gingivo-dentális megtámasztású esetek kivételével fém alaplemez készítendő.
* Sorvégi foghiányok pótlásánál, a rágófelszín sagittalis irányú redukciója javallt.
* Az alapjáról elemelő erők billentő hatásának semlegesítésére billenésgátlók készítése javallt.
* Sima vonalú szerkesztéssel biztosítandó a páciens komfortérzése és a fogmű jó tisztíthatósága.

A részleges kivehető fogpótlás elhorgonyzása:

* kapocselhorgonyzás alkalmazása esetén támasztókorona (kapocstartó korona) indikált, ha a fog alakja (csepp fog), állománya (erősen tömött, szuvas), helyzete (tengelyállás miatt) kapocs-, illetve rágófelszíni támasz viselésére nem alkalmas;
* finommechanikai rögzítők, csúsztató, merevítőrúd stb. alkalmazásakor kompenzáló merevítésről kell gondoskodni (precíziós eszközönként legalább két fog sínezése)~
* a teleszkóp, teleszkóprendszerek (primer és secunder teleszkópok egyaránt öntött módszerrel készüljenek).

A részleges kivehető fogpótlások megtámasztása:

* rágófelszíni támaszok;
* zárt csúsztatók (finommechanikai rögzítő eszközök)
* frézelt vállba támaszkodó nyúlványok, szalagok;
* merevítőrudak.

A megtámasztás eszközei az okkluzális felszínből, incizális éltől nem emelkedhetnek ki.
A részleges kivehető fogpótlás készítésének kivitelezése, munkafázisai:
a) Lenyomatvétel:

* a lenyomat teljes állcsontra kiterjedő szituációs (anatómiai) lenyomat;
* lenyomatvételhez megfelelő pontosságot biztosító rugalmas lenyomatanyagok alkalmasak;
* szubtotális esetekben egyéni kanállal vett lenyomat készítése javallt (torzítás kiküszöbölése);
* a rágófelszíni támaszték elhelyezésének biztosítása az alaplemezkiterjesztés érdekében célszerű antagonista (szituációs) lenyomatot és viaszharapást készíteni.

b) Berajzolás és a minta előkészítése:

* az alaplemez szélének meghatározása és berajzolása valamint a rágófelszín-támasztékok és kapcsok helyének bejelölése, amely alapján a legkedvezőbb behelyezési irányt figyelembe véve - paralelométer segítségével - a fogtechnikai laboratóriumban a kivitelezés megtörténhet;
* a protetikai equátor szerint meghatározott alámenős részek feltöltése a kész fogpótlás behelyezése érdekében indokolt lehet;
* esetleges tehermentesítendő területek fóliájának berajzolása, illetve a fóliavastagság megadása.

c) Centrális okklúzió rögzítése, centrális okklúziós helyzet meghatározása:

* az alaplemez behelyezhetőségének és a rágófelszíni támasztékok kapcsok korrekt kialakításának ellenőrzése;
* okklúziós egységek hiányában a centrális okklúziós helyzetet a teljes foghiány pótlásakor alkalmazott módszerekkel állapítjuk meg;
* ha vannak okklúziós egységek, a megfelelően befaragott, jól felpuhított viaszsáncok összezáratásával rögzítjük;
* e munkafázisban ellenőrizni kell a minta épségét, a fóliázandó területeket;
* fogszínt kell választani a páciens véleményének kikérésével.

d) A próbafogsor ellenőrzésének szempontjai:

* ellenőrzés a mintán a centrális okklúzió és artikulációs helyzet valamint az alaplemez kiterjesztése vonatkozásában;
* a páciens véleményének kikérése a készrevitel előtt.

e) Részleges kivehető fogpótlás szájba helyezése:

* ellenőrzés az előző pont szerint;
* a páciens megfelelő utasításokkal történő ellátása a fogpótlás használatáról és kezeléséről, valamint a várható kellemetlenségekről;
* utógondozás.

IV. A teljes foghiányok gyógyítása

A teljes foghiányok gyógyítására alapvetően - az implantátumokat leszámítva - teljes lemezes fogpótlások készülnek. A teljes lemezes fogpótlás pótolja a hiányzó fogakat és a processus alveoláris sorvadásából adódó hiányokat.

A teljes lemezes fogpótlások megtámasztása a nyálkahártya csontalapzaton történik. Elhorgonyzása alapvetően "gingivális", melyhez kiegészítő, helybentartó tényezők csatlakozhatnak. Az egyes helybentartó tényezőket a fogpótlás készítésének különböző munkafázisaiban lehet elérni. Lehetőség szerint valamennyi helybentartó tényezőt a rögzítés szolgálatába kell állítani.
A teljes lemezes fogpótlás készítésének kivitelezése, munkafázisai
a) Anatómiai (szituációs) lenyomatvétel:

* a mucostatikus lenyomat "gyári' kanállal készül, amely túlterjed a készítendő teljes lemezes fogpótlás alaplemezének funkciós szélén;
* anatómiai lenyomatvételhez lehetőség szerint egyben eltávolítható rugalmas lenyomatanyag alkalmazása javallt.

b) Berajzolás:

* berajzolással határozható meg az egyéni kanál határa, az alkalmazandó funkciós lenyomatvételi technika függvényében.

c) Funkciós lenyomat készítése:

* az egyéni kanál becsiszolással és/vagy a funkciós szélek kiegészítésével (kompozíciós vagy poliéter anyagok felhelyezésével), a mozgáspróbák segítségével funkciós kanállá kell alakítani;
* a funkciós lenyomat készítése közben, a fiziológiás határok között, mozgáspróbák végzendők (mucodinamikus lenyomatvétel
* a funkciós lenyomatvételhez kellő, nyitott idővel rendelkező cinkoxid-eugenol paszták, megfelelő konzisztenciájú szilikonbázisú lenyomatanyagok és - kötési idő nélküli - oroplasztikus anyagok alkalmasak;
* az elkészült funkciós lenyomatot ellenőrizni kell;
* gondoskodni kell a fóliázandó területek berajzolásáról, fóliavastagság megadásáról.

d) CR meghatározásakor követendő munkafázisok:

* minta ellenőrzése,
* harapási sablonok ellenőrzése a mintán és a szálban,
* a centrális okklúziós helyzet beállítása,
* a centrális okklúziós helyzet vertikális és horizontális dimenziójának megfelelően a harapási sablonok hidegen történő befaragása,
* ellenőrzendő a sablonok korrekt fekvése a nyálkahártya csontalapzaton (spatulapróba)
* a centrális okklúziós helyzet vertikális és horizontális dimenziójának sablonokkal történő meghatározása, rögzítése (műfogások alkalmazásával),
* fogszín meghatározása a pácienssel egyetértésben,
* a fogfelállításra vonatkozó utasítások megadása (irányvonalak).

e) Próbafogsor ellenőrzése:

* a részleges kivehető fogpótlásoknál leírtak szerint,
* a centrális okklúziós helyzet hibás meghatározásának esetén munkafázist meg kell ismételni.

f) Fogpótlás szájba helyezése:

* a részleges kivehető fogpótlásoknál leírtak szerint,
* ha a centrális okklúziós helyzet meghatározásának hibája csak a fogpótlás átadásakor derül ki, új fogpótlást kell készíteni, a hiba becsiszolással korrigálhatatlan.

FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIMA
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Módszertani levél a fogorvosi röntgenvizsgalatokkal kapcsolatos előírásokról

Korábbi vizsgálatok és felmérések szerint Magyarországon több helyen a fogászati röntgenkészülékeket nem szakszerűen működtették.

Az 1973-ban kiadott módszertani levél óta a fogorvosi rtg. készülékek változtak (magasabb kV, ólombélésű, illetve belső fémkollimátoros tubusok, sugárvédelmi szempontból biztonságos, standard expozíciót biztosító kapcsolók), illetve új rtg. eljárásokat találtak fel (radiovisiographia, digitalizált felvételek). Számos országban módosították, szigorították a sugárvédelmi előírásokat. Ennek megfelelően módosítani fogják a hazai sugárvédelmi jogszabályokat és előírásokat a már érvényben lévő nemzetközi és európai követelmények szerint. (Magyarországon az MSZ 824 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken szabvány 1993. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ez tartalmazza többek között A röntgenmunkahelyek kialakításának általános követelményeit és A röntgenmunkahelyek sugárvédelmi előírásait.)

Új fogászati röntgenberendezés beszerzése esetén a várható előírásokra tekintettel a következő szempontok figyelembevételét javasoljuk:

* - a csőfeszültség ne legyen 50 kV nál kevesebb, lehetőség szerint 70 kV legyen,
* - a fogászati röntgenberendezések tubusának (arcbőrrel érintkező) végén a kilépő sugárnyaláb átmérője legfeljebb 60 mm legyen,
* - alumíniumszűrő kötelező, a röntgencső önszűrésével együtt a teljes szűrés 70 kV alatt 1,5 mm Al, 70 kV értéken és felette 2,5 mm Al egyenértékű,
* - a fókusz- (jelölése kötelező) -bőr távolság 60 kV-ig nem lehet kisebb 10 cm-nél, 60 kV felett nem lehet kisebb 20 cm-nél,
* - a tubus lehetőleg nyitott végű, illetve hosszú tubus legyen (a kúp alakú műanyag tubus alkalmazásakor nagy a szórt sugárzás), - az exponálás standardizált legyen (pl. microprocesszorral vezérelt).

Várható, hogy hazánkban is kidolgozzák a fogászati röntgenvizsgálatok minőségi követelményeit, és rendszeresen ellenőrizni fogják azok betartását. Ezek megjelenéséig az alábbiakban felhívjuk a figyelmet néhány jelenleg érvényben lévő követelményre, illetve kiegészítő ajánlásra.

Az alkalmazott film feleljen meg a nemzetközi szabványelőírásoknak, érzékenysége ultraspeed (D), illetve ektaspeed (E) legyen. Lejárt filmet nem szabad használni. A filmet a gyári előírásoknak megfelelően kell tárolni.

A fogászati röntgenfelvételeket optimális expozíciós idővel kell készíteni, és tökéletesen kell előhívni. Az optimális expozíció kellő feketedést eredményez a gyári előírások szerint előhívott filmen.

A hibásan exponált vagy nem megfelelően előhívott film diagnosztikai értéke korlátozott, vagy a kép értékelhetetlen. Megengedhetetlen, hogy ilyen hibák miatt a beteget többlet sugárterhelésnek tegyük ki.

A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 3. számú melléklete foglalkozik a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó előírásokkal. "Az atomenergia alkalmazási körében az a személy foglalkoztatható, aki a 3. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben illetőleg továbbképzésben részt vett." A fenti rendelet 14. paragrafusának (1) bekezdése "Az atomenergia alkalmazásához engedély szükséges." A 14., 15. és 16. paragrafus foglalkozik részleteiben az engedélyezéssel. A 4. paragrafus (2) bekezdése szerint "Az atomenergia alkalmazási körében csak az előírt sugárvédelmi ismeretekkel rendelkező személy foglalkoztatható."

Ahol a fogászati röntgenosztálynak nincs orvos vezetője, ott a togászati rendelést vezető orvos a felelős a vonatkozó rendelkezések betartásáért és ellenőrzéséért. A felelős orvosnak megfelelő sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkeznie.

Összeállította: DR. MARTONFFY KATALIN, DR. GYENES VILMOS, DR. PATAKY LEVENTE
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Módszertani levél a kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban

Írta és összeállította:

  • Dr. Milassin Márta osztályvezető
  • Dr. Pechó Zoltán szaktanácsadó
  • Dr. Böröcz Karolina osztályvezető főorvos
  • Dr. Melles Márta főigazgató főorvos

Készült: az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal házi nyomdájában 7000 példányban. Tsz.: 1803/2010.
Budapest
2010

ELŐSZÓ
A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Tiszta Betegellátás – Biztonságosabb Betegellátás” (Clean Care is Safer Care) program részeként hirdette meg a „Ments életeket: moss kezet” (Save Lives: Clean Your Hands) szlogenű kampányát, mely a kézhigiéne fejlesztését tűzte ki célul. Idén második alkalommal került megrendezésre a WHO által koordinált – Kézhigiénés Világnap”, május 5-én.
A „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” című, 2009-ben megjelent WHO irányelv tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz az egészségügyi szolgáltatásban szükséges kézhigiéne gyakorlatához. Jelen módszertani kiadványt a WHO ajánlásai alapján az egészségügyi szolgáltatók hazai körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve állítottuk össze.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy fertőzések a szociális ellátó rendszer körülményei között is kialakulhatnak, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és kórokozóik a szociális intézményekben is megjelenhetnek (a szociális ellátás és egészségügyi ellátás között ingázó betegek miatt), indokolt, hogy a kézhigiénés módszereket és gyakorlatokat a szociális intézményben dolgozók is ismerjék és alkalmazzák. Ezért a módszertani levélben foglaltakat a szociális ellátó rendszer körülményei között is alkalmazni szükséges.

CsatolmányMéret
kezhigiene_2010.pdf520.75 KB

Módszertani levél a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) módszeréről

Írta és összeállította:

  • Dr. Melles Márta főigazgató főorvos
  • Dr. Milassin Márta osztályvezető
  • Dr. Pechó Zoltán szaktanácsadó

Készült: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal házi nyomdájában 3000 példányban. Tsz.: 1676/2008.
Budapest
2008

ELŐSZÓ
A műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) a műtéti eredetű sebfertőzések megelőzésének döntő, meghatározó eleme. A műtéti kézfertőtlenítés európai tagállamokban alkalmazott új módszerének hazai bevezetése ezért indokolja, hogy – jelentőségét ezzel is kiemelve – ezt a tevékenységet az Országos Epidemiológiai Központ külön módszertani levélben szabályozza.
Mint ismeretes, Magyarországon a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) a 18/1998. (VI. 3.) EüM rendelet 35. § (4) bekezdése alapján egységes módszer szerint történik. A rendelet 35. § (4) bekezdése alapján a fertőtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertőtlenítőszereket és eljárásokat az OEK időszakosan kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítőszerekről és fertőtlenítésről” című kiadványa tartalmazza. A 2007-ben megjelent kiadvány meghatározza a sebészi bemosakodás technikáját és a jelenleg engedélyezett fertőtlenítőszerekkel történő bemosakodáskor a bemosakodás idejét is.
Jelen Módszertani Levél a már 2007. évben kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítésről” című kiadvány kiegészítését képezi: részletezi az eddig használt sebészi bemosakodási technika mellett a műtéti kézfertőtlenítés európai tagállamokban alkalmazott új módszerét is, melynél a bemosakodási idő rövidebb, s további előnye még, hogy költség-, kéz- és környezetkímélő.
Reméljük, hogy az európai normarendszer és módszertan átvétele nem csupán a bemosakodási idők változását jelenti, hanem szemléletváltozást is előidéz. Alapvető beruházások is elengedhetetlenek az ezt választó egészségügyi intézményben. Bevezetését oktatások és tréningek segíthetik, a megfelelő gyakorlat kialakításáig az infekciókontroll személyzet részéről tartott fokozott felügyelet biztosítása is ajánlott.

CsatolmányMéret
muteti_kezfertotlenítes_2008.pdf240.93 KB

Orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítés

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítés
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
I. Alapvető megfontolások
1. A megbetegedés elnevezése
1.1. Egyes fogak rendellenességei
1.1.1. Helyzeti rendellenességek
1.1.1.1.-1.1.1.6. Labio-linguo-disto-mesio- infra-supra-occlusio
1.1.1.7. Torto-occlusio
1.1.1.8. Retenció
1.1.1.9. Diastema medianum
1.1.1.10. Keresztharapás
1.1.2. Számbeli rendellenességek
1.1.2.1. Csírahiányok:
Hypodontia
aplasia oligodontia,
anodontia partialis, anodontia totális
1.1.2.2. Számfeletti fogak: Hyperdontia
1.2. Angle I. osztályú anomáliák
1.2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás
1.2.2. Mélyharapás
1.2.3. Nyitott harapás
1.3. Angle II. osztályú anomáliák
1.3.1. Angle II. osztály 1. csoport
1.3.2. Angle II. osztály 2. csoport
1.4. Angle III. osztályú anomáliák
1.4.1. Dentoalveolaris Angle III. osztály
1.4.2. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
1.4.3. Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
1.4.4. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű
1.5. Ajak- és száj padhasadékos rendellenességek
1.5.1. Aj ak és alveolus hasadék együttes előfordulása
1.5.2. Hátsó száj padhasadék
1.5.3. Egyoldali teljes ajak- és száj padhasadék
1.5.4. Kétoldali teljes ajak- és száj padhasadék
1.6. Aszimmetriák
1.6.1. Dentalis, dentoalveolaris
1.6.2. Maxillaris, mandibularis
1.6.3. Craniofacialis
1.7. Micrognathia
1.8. Microgenia

2. A megbetegedés definíciója
2.1. Egyes fogak rendellenességei
2.1.1. Helyzeti rendellenességek
A fog lehet dőlt vagy testesen rendellenes helyzetben
2.1.1.-2.1.6. A fog normálistól eltérő helyzetének leírása, miszerint a fog a fogíven belülre, vagy kívülre, a középvonal felé, vagy attól távolodva, az occlusios síkhoz képest feljebb, vagy lejjebb helyezkedik el.
2.1.7. A fog a normál helyzetéhez képest a tengelye körül elfordul.
2.1.8. A kifejlődött fog előtörését valamilyen akadály gátolja (tengelyeltérés, számfeletti fog helyhiány stb.)
2.1.9. A két felső nagymetsző közötti rés
2.1.10. Valamely felső fog az alsóhoz viszonyítva lingualisan harap záróharapásban
2.2. Számbeli rendellenességek
2.2.1. Csírahiányok: A normál csíraszámnál kevesebb csíra található (hypodontia). A csírahiányt, ha csak egy vagy két fogra terjed ki, aplasianak nevezzük. Több fog csírahiánya esetén oligodontiáról vagy anodontiaról beszélünk, utóbbi lehet részleges (partialis) vagy teljes (totális)
2.2.2. Számfeletti fogak: A normálisnál nagyobb számú fog fejlődik (hyperdontia). A számfeletti fog lehet szabályos nagyságú és alakú vagy atipusos formájú, esetleg csökevényes alakú csapfog.

3. Angle I. osztályú anomáliák
A két fogsor közötti mesiodistalis viszony normális.
Az első maradó moláris fogak egymáshoz viszonyított helyzete szabályos.
3.1. Fogívszűkület-fogtorlódás
Fogívszűkületről akkor beszélünk, ha méretaránytalanság van a fogak mérete, valamint a fogívben rendelkezésre állóhely között. A fogív szűkület jellemző tünete a fogak torlódása.
3.2. Mélyharapás
Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis mélyharapásról akkor beszélünk, ha a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben. Skeletalis mélyharapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.
3.3. Nyitott harapás
Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis nyitott harapásról akkor beszélünk, ha záróharapásban valamely fogcsoport területén a fogak között nincs érintkezés, rés van. Skeletalis nyitott harapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.

4. Angle II. osztályú anomáliák
4.1. Angle II. osztály 1. csoport
Angle II. osztály 1. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők előredőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú.
4.2. Angle II. osztály 2. csoport
Angle II. osztály 2. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők palatinális irányú dőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú, és gyakran jár együtt mélyharapással is.

5. Angle III. osztályú anomáliák
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul.
5.1. Dentoalveolaris Angle III. osztály
Az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.
5.2 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
5.3. Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
5.4. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű

6. Ajak- és száj padhasadékos rendellenességek
A hasadékok az embrionális fejlődés idején keletkeznek, az arcnyúlványok hiányos
összenövése miatt. Az ajak- és száj padhasadék együtt járhat az anteroposterior
irányba megrövidült és retropozícióban álló maxillával, relatív progéniával és
csírahiányokkal.
A meghatározások a rendellenességek kiterjedésére utalnak.
6.1. Ajak- és alveolushasadék együttes előfordulása
6.2. Hátsó száj padhasadék
6.3. Egyoldali teljes ajak- és száj padhasadék
6.4. Kétoldali teljes ajak- és száj padhasadék

7. Aszimmetriák
A median- sagittalis síkhoz viszonyítva a fogazat vagy az állcsontok két oldala között részaránytalanság figyelhető meg.
A meghatározások a rendellenességek kiterjedésére utalnak.
7.1. Dentalis, dentoalveolaris
7.2. Maxillaris, mandibularis
7.3. Craniofacialis

8. Micrognathia
A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete.

9. Microgenia
Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően (különös tekintettel az allergiára)

1.2. Fogászati anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.

1.3. Orthodontiai anamnézis

A státusz rögzítéséhez a következő adatokra lehet szükség: születési súly; szülés lefolyása; testvérek száma; táplálkozási szokások; tej fogak megjelenési ideje; családi fogazati rendellenességek; beszédhibák; rossz szokások; gyermekbetegségek; alvásmód; testalkat; szellemi fejlettség;
2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat

- Általános klinikai vizsgálat

A paciens habitusának, psychés adottságának, fogstátusának vizsgálata

- Funkcionális vizsgálat

A száj nyitó csukó mozgásának és a temporomandibularis Ízületnek a vizsgálata, nyugalmi helyzet (interocclusalis térköz) meghatározása, nyelés módjának megítélése, nyelv- és garatképletek megtekintése, beszédhibák, rossz szokások kiszűrése.

- Orthodontiai vizsgálat

Száj vizsgálat és elasztikus lenyomatvétel alapján készült gipszmodellen történik. A vizsgálat kiterjed mindhárom dimenzióra (sagittalis, verticalis, transversalis) a vizsgálati módszer a hazai gyakorlatban elfogadott rendszerek közül szabadon választható (Angle diagnosztikai rendszere, Hasund, Rickettes, stb.)

2.2. Képalkotó vizsgálatok

- Intraoralis felvétel

- Periapicalis fogfelvétel

Egyes fogak, vagy több fog állapota, alaki, helyzeti, előtörési, számbeli rendellenességei esetén indikált.

- Ráharapásos felvétel

A fogak körüli alveolaris csont nagyobb részlete vizsgálható. Állcsonthasadék, számfeletti fog, retineált fog és a csontban lévő elváltozás vizsgálatára, lokalizálására használható.

- Extraoralis felvétel

- Állkapocsizületi felvétel

- Panoráma röntgenkép és orthopantomogramm

A fogak fejlődésére, és az állcsontban lévő folyamatok vizsgálatára alkalmas technika.

- Teleröntgen

A maxilla, a mandibula, illetve a fogívek egymáshoz és a koponyaalaphoz viszonyított helyzeti- alaki-eltérései vizsgálhatók a felvételen.

- Csontérettségi vizsgálat

A kronológiai és a biológiai életkor összehasonlítására alkalmas eljárás.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok

Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

Általános megjegyzés

Az egyes készülékek működésének részletes leírását lásd: Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján L: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. 236-271.
1.1. Helyzeti rendellenességek

Terápiás eljárás:

* A fog helyzetének korrigálása, az ehhez szükséges hely megteremtése után, a megfelelő készülék(ek) alkalmazásának segítségével.

Alkalmazható készülékek:

* Passzív lemez segédrugóval
* Aktív lemez segédrugóval
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek
* Lingual és palatal ívek

1.2. Számbeli rendellenességek

Terápiás eljárás:

* Orthodontiai
* Orthodontiai és protetikai
* Protetikai
* Sebészi- orthodontiai
* Implantológiai
* A kezelés típusának megválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
* A számfeletti fogak kezelése általában a fog extractioja.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás

Terápiás eljárás:

* Prevenció.
* A helyviszonyok analizálása után (pl. Pont index) sagittalis vagy transversalis tágítás.
* A helyviszonyok analizálása után (pl. Pont index) extractioval kombinált kezelés
* Foganyag redukálása strippeléssel (Bolton analízis alapján)
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek
* Quad-helix, Hyrax-csavar

2.2. Mélyharapás

Terápiás eljárás:

* Intrusio a frontfogak területén
* Extrusio a moláris területen
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek

2.3. Nyitott harapás

* Terápiás eljárás:
* Az esetleges kiváltó ok (pl.: ujjszopás) megszüntetése
* A vertikális viszony korrigálása a két állcsont között.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Pitvarlemez
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

3.1. Angle II. osztály 1. csoport

Terápiás eljárás:

* Az esetleges kiváltó ok (pl.: nyelvlökéses nyelés) megszüntetése.
* Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
* A fogívek harmonizálása extractios terápiával.
* Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva.

3.2. Angle II. osztály 2. csoport

Terápiás eljárás:

* A felső metszőfogak tengelyállásának korrekciója a kezelés kezdeti szakaszában.
* A felső fogív szükséges mértékű tágítása.
* Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
* Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis skeletalis viszony megszüntetésére.
* Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

4. Angle III. osztályú anomáliák

Terápiás eljárás:

* Korai stádiumban, tej fogazati időszakban a keresztharapás kezelése és a mandibula reflexes előrevitelének megakadályozása a cél.
* A vegyes fogazati időszakban a szabályos metszőfogvezetés a kezelés mielőbbi kialakítása a cél.
* Dentoalveolaris eltérés esetén a fő cél a frontfogak helyzetének rendezése.
* Skeletalis; mandibularis eltérés esetén a kezelés sikeréhez a mandibula növekedési irányának kedvező befolyásolása elengedhetetlen.
* Skeletalis; maxillaris eredetű eltérés esetén a kezelés sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Skeletalis bimaxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez bimaxillaris növekedés kontrollra kell törekedni.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Áll sapka
* Delair-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

Terápiás eljárás:

* Komplex kezelés és hosszú távú gondozás szükséges. A kezelés úgynevezett "Hasadékos Centrumban" végezhető legsikeresebben. A multidiszciplináris team munkában a következő szakemberek vesznek részt: sebész, orthodontus, logopédus, foniáter, audiológus, gyermekgyógyász, pszichológus, gyermekfogorvos, protetikus, genetikus és szociális munkás.
* Sebészi ellátás: ajakhasadék zárása, alveolushasadék zárása csontbeültetéssel, száj padhasadék zárása, egyéb műtétek (orr- garatplasztika, dysgnathia- műtét, kozmetikai műtétek.
* Orthodontiai ellátás:
* Korai kezelés (lemez mélyhúzott változata).
* Tejfogazatban végzett fogív-tágítás.
* Vegyes fogazati időszakban az egyes fogak eltérésének korrigálása mellett a minél szabályosabb occlusio kialakítása, fenntartása valamint a maxilla sagittalis és vertikális növekedésének serkentése a cél.
* Maradó fogazatban a végleges occlusio kialakítása a feladat. A dysgnathia műtétek orthodontiai előkészítése is ebben az időszakban történik.

Alkalmazható készülékek:

* McNeil lemez
* Delaire-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

6. Aszimmetriák

Terápiás eljárás:

* Az esetleges kiváltó ok (pl.: fogív szűkület) megszüntetése.
* A vertikális eltérés korrigálása.
* A hibás, kényszerharapásos helyzet korrigálása, a szemfogvezetés normál működésének visszaállítása.
* Súlyos craniofacialis aszimmetriák esetén, amennyiben a konzervatív kezelés nem jár kellő eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Hyrax-csavar
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extraoralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

7. Micrognathia

Terápiás eljárás:

* A maxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Delaire-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

8. Microgenia

Terápiás eljárás:

* A mandibularis eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a mandibula növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extroralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

Eredmény / Vizsgálatok /Indikátorok

A fogazati rendellenességek elsősorban funkcionális károsodást okoznak, bár sok egyénnél a gyógyulás igényét az esztétikai szempontok motiválják.

A fogszabályozó eljárás eredményességének és a kezelések hatékonyságának vizsgálati szempontjai:

- funkcionális eredményesség

- a rágóképesség javulása

- a páciens szubjektív véleménye

- a páciens pszichés viszonyulása a kezeléshez és az elért eredményhez.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Az aktív kezelési időszakot követő retenciós fázis időtartama az aktív időszak két-háromszorosa is lehet. Ebben az időszakban minimum féléves gyakorisággal kontroll vizsgálatokra van szükség. Célszerű kontroll vizsgálatot végezni a bölcsességfogak előtörésének idején is.
VI. Irodalomjegyzék

1. Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján L: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004
2. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest, 2002
3. Proffit W.R.: Contemporary orthodontics. Mosby, Year Books, St. Luis, 1993.
4. Rehák G., Riskó R.: Hasund Orthodoncia. Savaria-Dent, Szombathely, 2001.
A szakmai protokollok érvényessége: 2008. december 31.

Orthodontiai diagnózisról és kezelési tervről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Orthodontiai diagnózisról és kezelési tervről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe

a fogazati rendellenességek kialakulásának megelőzése, a kialakult eltérések kezelése, a deviáció negatív következményeinek minimalizálása.

1.1.A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása:
A fogazati rendellenességek- a fogak, a fogazat és az állcsontok alaki, helyzeti és funkciós rendellenességei- fogszabályozó kezelésének, prevenciójának rendszerező ismertetése, mivel eltérő iskolák eltérő kezelési elvek érvényesülnek az ország különböző régióiban, az ellátásban résztvevő betegek tájékozottsága és tájékoztatása nem biztos, hogy mindig, és mindenben, tökéletesen megfelelő. A határterületeken dolgozó szakemberekkel kialakított a team munka még több még precízebb összehangolást folyamatszabályozás igényel.

1.2. A protokoll célja, az egységes kezelési szemlélet bevezetése, a legjobb tudományos ismeretek átadása, a kezelési módszerek tudatos átlátható kritikus alkalmazása, mindig a konkrét klinikai helyzetnek megfelelően, a hatékonyabb ellátás, a következő pontban részletezett célcsoport ismereteinek és tájékoztatásának kiszélesítése tökéletesítése a sikeresebb gyógyítás, az egészségesebb fogazat, az egészségesebb és elégedettebb ember érdekében.

1.3. A protokoll célcsoportjai (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szintek):
Az ellátottak közé bármely korosztályú és nemű fogazati rendellenességben szenvedő vagy azt csak megelőzni akaró egyén beletartozik. A protokollt alkalmazók széles körébe a fogszabályozást végző fogorvos, fogszabályzó szakorvos, a munkáját segítő nővér, dentálhigiénikus, fogtechnikus és a határterületek (gyermekfogorvos, szájsebész, logopédus, orr-fül-gégész, protetikus, speciális esetekben pszihológus) szakemberei tartoznak bele. Az ellátásban alapvetően az egészségügyön kívüli szakterületek nem tartoznak bele.
Szintek:
1. Alapellátásban fogorvos által is elvégezhető fogszabályzó kezelések
2 Fogszabályozó szakorvosi ellátás.
3. Nagyvárosi megyei regionális fogászati központok fogszabályozó osztályai.
4. Egyetemi klinikák és azok köré szerveződő centrumok pl. speciális ellátást igénylő rendellenességek „teamrendszerű” ellátása érdekében (pl. disgnathia sebészi orthodontiai ellátása, ajak szájpad hasadékok komplex kezelése stb.).
A protokoll bevezetésének alapfeltétele a célcsoportok között kialakítandó konszenzus a protokoll minden részletét tekintve. Az egyetértés kialakításához rendszeres egyeztető megbeszélésekre, konferenciákra, körlevelekre és hírlevelekre van szükség.

2. Definíciók, rövidítések

A megbetegedések elnevezése
1. Egyes fogak rendellenességei

1.1. Helyzeti rendellenességek
1.1.1. Labio- occlusio
1.1.2. Linguo- occlusio
1.1.3. Disto- occlusio
1.1.4. Mesio- occlusio
1.1.5. Infra- occlusio
1.1.6. Supra- occlusio
1.1.7. Torto- occlusio
1.1.8. Retenció
1.1.9. Diastema medianum
1.1.10. Keresztharapás

1.2. Számbeli rendellenességek
1.2.1. csírahiányok: Hypodontia
aplasia oligodontia,
anodontia partialis, anodontia totalis
1.2.2. számfeletti fogak: Hyperdontia

2. Angle I. osztályú anomáliák

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás
2.2. Mélyharapás
2.3. Nyitott harapás

3. Angle II. osztályú anomáliák

3.1 Angle II. osztály 1. csoport
3.2 Angle II. osztály 2. csoport

4. Angle III. osztályú anomáliák

4.1 Dentoalveolaris Angle III. osztály
4.2 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
4.3 Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
4.4 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

5.1 Ajak és alveolus hasadék együttes előfordulása
5.2 Hátsó szájpadhasadék
5.3 Egyoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
5.4 Kétoldali teljes ajak- és szájpadhasadék

6. Aszimmetriák

6.1. Dentalis, dentoalveolaris
6.2. Maxillaris, mandibularis
6.3. Craniofacialis

7. Micrognathia
8. Microgenia
A megbetegedések definíciója
1. Egyes fogak rendellenességei

Prevalencia Magyarországon: 45-55%

1.1. Helyzeti rendellenességek
A fog lehet dőlt vagy testesen rendellenes helyzetben
1.1.1. A fog normálistól eltérő helyzetének leírása, miszerint a fog a fogíven belülre, vagy kívülre, a középvonal felé, vagy attól távolodva, az occlusios síkhoz képest feljebb, vagy lejjebb helyezkedik el.
1.1.2. A fog a normál helyzetéhez képest a tengelye körül elfordul.
1.1.3. A kifejlődött fog előtörését valamilyen akadály gátolja (tengelyeltérés, számfeletti fog helyhiány stb.)
1.1.4. A két felső nagymetsző közötti rés
1.1.5. Valamely felső fog az alsóhoz viszonyítva lingualisan harap záróharapásban

1.2. Számbeli rendellenességek [1;2;3]
1.2.1. Csírahiányok: A normál csíraszámnál kevesebb csíra található (hypodontia). A csírahiányt, ha csak egy vagy két fogra terjed ki, aplasianak nevezzük. Több fog csírahiánya esetén oligodontiáról vagy anodontiaról beszélünk, utóbbi lehet részleges (partialis) vagy teljes (totalis)
1.2.2. Számfeletti fogak: A normálisnál nagyobb számú fog fejlődik (hyperdontia). A számfeletti fog lehet szabályos nagyságú és alakú vagy atípusos formájú, esetleg csökevényes alakú csapfog.
Kiváltó tényezők: fogívszűkület, rendellenes csírahelyzet, dentális trauma, számfeletti fog csírahiány, ankilózis,
Kockázati tényezők: Családi halmozódás, fogívszűkület, korai tejfogextractió, rossz szokások,
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: A maradófogak váltása idején jelenik meg leggyakrabban, mindkét nemben előfordul.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Elsősorban esztétikai panaszokkal jelentkeznek a páciensek a kezelésre. Fájdalmas panaszok nem jellemzőek. [1;2;3]
Gyakori társbetegségek: parodontium és a fogkeményszövetek fokozottabb károsodása jellemzi.

2. Angle I. osztályú anomáliák

A hatos fogak egymáshoz viszonyított helyzete normális[1;2;3]

2.1 Fogívszűkület- fogtorlódás
Prevalencia Magyarországon:20-25%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek):Fogívszűkületről- fogtorlódásról akkor beszélünk, ha kevés a hely az állcsontokban a fogak normális elhelyezkedéséhez.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők: Az eltérés akkor alakul ki, ha diszharmónia van a fogak és az állcsontok mérete között, vagy a fog mérete nagyobb, mint a rendelkezésre álló hely. A torlódást okozhatja korai tejfog extractio, a fog előtörési zavara, vagy az állcsontméret és a fogak mérete közötti genetikai eredetű eltérés. [1;2;3] A fogívszűkület-fogtorlódás kezelése szükséges, mert:
1. Nagyban megnehezíti a fogak megfelelő tisztítását.
2. Jelentősen növeli a caries kialakulásának esélyét.
3. Jelentősen növeli a parodontium károsodásának lehetőségét.
4. A tökéletlen occlusio károsan hat a funkcióra és az esztétikumra is.
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: A maradófogak váltása idején jelenik meg leggyakrabban, mindkét nemben előfordul.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: A fogívszűkület jellemző tünete a fogak torlódása, rotálódása, dőlése, illetve testes áthelyeződése.
Gyakori társbetegségek Az eltérés fokozza a plakk retenciót nehezíti a fogak tisztítását így cariaes és a parodontális elváltozások kialakulását, funkcionális és esztétikai problémákat okoz. [1;2;3]

2.2. Mélyharapás
Prevalencia Magyarországon:18-20%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis mélyharapásról akkor beszélünk, ha a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben. Skeletalis mélyharapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik. [1;2;3]
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában örökletes, nem minden esetben tisztázható egyértelműen.
Jellemző életkor és nem:Már a vegyesfogazati időszak esetén diagnosztizálható. Férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőknél.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben,
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások

2.3. Nyitott harapás
Prevalencia Magyarországon: tejfogazatban 12-18%,maradó fogazati időszakban már csak 2-4%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis nyitott harapásról akkor beszélünk, ha záróharapásban valamely fogcsoport területén a fogak között nincs érintkezés, rés van. Skeletalis nyitott harapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:rossz szokások, általában ujjszopás
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: Már a korai tejfogazati fogazati időszakban megfigyelhető
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Az alsó és a felső metszőfogak között nincs érintkezés záróharapásos helyzetben.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás, ajkak renyhesége kiszáradása[1;2;3]

3. Angle II. osztályú anomáliák

A hatos fogak egymáshoz viszonyított helyzete distal harapás
Prevalencia Magyarországon:14-26%,[1;2;3]

3.1. Angle II. osztály 1. csoport
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Angle II. osztály 1. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők előredőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető elsősorban a skeletális formák esetén, nem minden esetben tisztázható az etiológia egyértelműen, mivel habituális disfunctiok is szerepet játszanak a kialakulásában.
Jellemző életkor és nem: Már a korai vegyes fogazati időszakban megfigyelhető mindkét nemben azonos gyakorisággal.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Az alsó és a felső metszőfogak között kifejezett sagittalis távolság OJ található. Gyakori a szájlégzés, nyelési és fonetikai rendellenesség, az ajak rendellenes formája és működése.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás elsősorban a frontfogak területén, ajkak renyhesége kiszáradása, szájlégzés, fonetikai és nyelési rendellenességek.

3.2. Angle II. osztály 2. csoport
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Angle II. osztály 2. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők palatinális irányú dőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú, és gyakran jár együtt mélyharapással is.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen.
Jellemző életkor és nem: Már a korai vegyesfogazati időszakban megfigyelhető.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: esztétikai hátrány, temporális típusú rágás, alsó frontfogak korai kopása, a frontfogak területén korai parodontális csontpusztulás, felső front területen nagyobb caries intenzitás.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás, ajkak renyhesége kiszáradása, [1;2;3]

4. Angle III. osztályú anomáliák

Prevalencia Magyarországon:0,5-1,5%
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul.
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Dentoalveolaris Angle III. osztály esetén az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.Skeletalis Angle III. osztály; lehet tisztán mandibularis vagy maxilláris eredetű, illetve keverten bimaxilláris eredetű.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:leggyakrabban örökletes tényezők játszanak szerepet a kialakulásában
Genetikai háttér:a leggyakoribb olyan eltérés mi bizonyíthatóan örökletes eredetű
Jellemző életkor és nem:Már a korai tejfogazati időszakban általában felismerhető
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők:A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog haraás
Gyakori társbetegségek: A parodontium és a fogkeményszövetek elváltozásai, frontfog keresztharapás [1;2;3]

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

A hasadékok az embrionális fejlődés idején keletkeznek, az arcnyúlványok hiányos
összenövése miatt. Az ajak- és szájpadhasadék együtt járhat az anteroposterior irányba
megrövidült és retropozícióban álló maxillaval, relatív progeniával és csírahiányokkal

5.1. Ajak- és alveolushasadék együttes előfordulása
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.2. Hátsó szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.3. Egyoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.4. Kétoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal. [1;2;3]

6. Aszimmetriák

A median- sagittalis síkhoz viszonyítva a fogazat vagy az állcsontok két oldala között részaránytalanság figyelhető meg.

6.1. Dentalis, dentoalveolaris
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

6.2. Maxillaris, mandibularis
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

6.3. Craniofacialis
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal. [1;2;3]

7. Micrognathia

A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete. [1;2;3]

8. Microgenia

Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete. [1;2;3]

II. Diagnosztikai eljárások

  • 1. Anamnézis
  • 2. Fizikális vizsgálatok
  • 3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • 3.1. Laboratóriumi vizsgálatok
      Gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják a laboratóriumi eredményeketBetegségek, amelyek befolyásolhatják a laboratóriumi eredményeket
    • 3.2. Képalkotó vizsgálatok
      A képalkotó eljárások adott állapotra vonatkozó diagnosztikai hatékonyságára utaló jellemzők (pl. szenzitivitás, specificitás, prediktív érték)
    • 3.3. Egyéb vizsgálatok
  • 4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
  • Differenciál diagnosztika (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
  • 5. Diagnosztikai algoritmusok, [1;2;3]

1. Anamnézis

A kórelőzmény felvétele három fő részre osztható
1. általános anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.
2. fogászati anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.
3. orthodontiai anamnézis

A státusz rögzítéséhez a következő adatokra lehet szükség: születési súly; szülés lefolyása; testvérek száma; táplálkozási szokások; tejfogak megjelenési ideje; családi fogazati rendellenességek; beszédhibák; szokások; gyermekbetegségek; alvásmód; testalkat; szellemi fejlettség; allergia. [1;2;3]

2. Fizikális vizsgálatok

1. Általános klinikai vizsgálat
Célja: A paciens habitusának, psychés adottságának, fogstátusának vizsgálata

2. Funkcionális vizsgálat
Célja: A száj nyitó csukó mozgásának és a temporomandibularis izületnek a
vizsgálata, nyugalmi helyzet (interocclusalis térköz) meghatározása, nyelés módjának
megítélése, nyelv- és garatképletek megtekintése, beszédhibák,
rossz szokások kiszűrése.
Módja:noninvazív manuális vizsgálat
Eredményessége:szubjektív eredményt ad nagy gyakorlatot rutint igényel

3. Orthodontiai vizsgálat modell analízis
Célja: dentoalveoláris eltérések meghatározása
Módja: Szájvizsgálat és elasztikus lenyomatvétel alapján készült gipszmodellen végezzük. A vizsgálat kiterjed mindhárom dimenzióra (sagittalis, verticalis, transversalis) a vizsgálati módszer a hazai gyakorlatban elfogadott rendszerek közül szabadon választható (Angle diagnosztikai rendszere, Hasund, Rickettes, stb.)
Eredményessége: precíz mérhető eredményt ad a beavatkozás noninvazív

4. Röntgen diagnosztika
4.1. Intraoralis felvételek
4.1.1.Periapicalis fogfelvétel
Egyes fogak, vagy több fog állapota, alaki, helyzeti, előtörési, számbeli rendellenességei esetén készítjük.
4.1.2. Ráharapásos felvétel
A fogak körüli alveolaris csontok nagyobb részletét vizsgáljuk rajtuk. Állcsonthasadék, számfeletti fog, retineált fog és a csontban lévő elváltozás vizsgálatára, lokalizálására használjuk.
4.2. Extraoralis felvételek 5
4.2.1. Állkapocsizületi felvételek.
4.2.2. Panorama röntgenképek és orthopantomogrammok
A fogak fejlődésére, és az állcsontban lévő folyamatok vizsgálatára alkalmas technika.
4.2.3. Teleröntgenek
A maxilla a mandibula illetve a fogívek egymáshoz és a koponyaalaphoz viszonyított helyzeti- alaki eltérései vizsgálhatók ezeken a felvételeken.
4.2.4. Csontérettségi vizsgálatok
A kronológiai és a biológiai életkor összehasonlítására alkalmas eljárás. [1;2;3]

III. Kezelés/Terápia

  • Nem gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
    • Általános intézkedések
    • Speciális ápolási teendők
    • Fizikai aktivitás
    • Diéta
    • Betegoktatás[1;2;3]
  • III/1.Gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
    • Speciális ápolási teendők
    • Ajánlott gyógyszeres kezelés (Kontraindikációk; lehetséges jelentős interakciók)
    • Kiegészítő / Alternatív gyógyszeres kezelés
    • Terápiás algoritmusok
  • III/2. Sebészeti jellegű ellátás
    • Műtét (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
  • III/3. Egyéb beavatkozások
    • Általános intézkedések
    • Speciális ápolási teendők
    • Sebészeti kezelés (Műtéti indikáció; műtéti előkészítés; műtéti érzéstelenítés; műtét posztoperációs teendők.)
    • Fizikai aktivitás
    • Diéta
    • Betegoktatás
  • III/4. Egyéb terápia (pszichoterápia, gyógyfoglalkoztatás stb.)

IV. Rehabilitáció

1. A rehabilitáció szükségességének paraméterei
2. A megfelelő rehabilitációs ellátás szintje
3. Általános intézkedések
4. Speciális rehabilitációs teendők

V. Gondozás (a megbetegedések def. alapján)

1. Primer és szekunder prevenciós feladatok
2. Prognózis (a betegség várható kimenetele, a kezelés várható időtartama, lehetséges szövődmények, és megelőzésük-kezelésük)
3. Ellenőrzés

1.1. Helyzeti rendellenességek

1.1.1. Labio- occlusio
1.1.2. Linguo- occlusio
1.1.3. Disto- occlusio
1.1.4. Mesio- occlusio
1.1.5. Infra- occlusio
1.1.6. Supra- occlusio
1.1.7. Torto- occlusio
1.1.8. Retenció
1.1.9. Diastema medianum
1.1.10. Keresztharapás

Terápiás eljárás:
A fog helyzetének korrigálása, az ehhez szükséges hely megteremtése után, a megfelelő készülék(ek) alkalmazásának segítségével.

Alkalmazható készülékek:
Passzív lemez segédrugóval
Aktív lemez segédrugóval
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek
Lingual és palatal ívek [1;2;3]

1.2. Számbeli rendellenességek

1.2.1. csírahiányok: hypodontia, oligodontia, aplasia
anodontia partialis, totalis
1.2.2. számfeletti fogak: hyperdontia

Terápiás eljárás:
Orthodontiai
Orthodontiai és protetikai
Protetikai
Sebészi- orthodontiai
Implantológiai
A kezelés típusának megválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
A számfeletti fogak kezelése általában a fog extractioja.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek[1;2;3]

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás

Terápiás eljárás:
Preventio.
A helyviszonyok analizálása után(pl.: Pont index) sagittalis vagy transversalis tágítás.
A helyviszonyok analizálása után(pl.: Pont index) extractioval kombinált kezelés
Foganyag redukálása strippeléssel (Bolton analízis alapján)
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
Hogyan kezelhető ez az eltérés?
Helyteremtésre van szükség a fogív tágításával, vagy fogak extractio-jával.
Milyen eredmény várható a kezeléstől?
Az eltérés sikeres kezelése biztosítja a feltételeket a tökéletes plakk –eltávolításhoz, ezzel segít megelőzni a cariaes és a parodontális elváltozások kialakulását. Az előzőeken túl, funkcionális és esztétikai javulás is várható.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek
Quad-helix, Hyrax-csavar[1;2;3]

2.2. Mélyharapás

Megjelenési formái:
Dentoalveolaris (metszőfog extrusio, vagy oldalsó fogak ifraocclusioja jellemzi)
Sceletalis (általában Angle II/2 osztállyal fordul elő)

Terápiás eljárás:
Intrusio a frontfogak területén
Extrusio a molaris területen
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek[1;2;3]

2.3. Nyitottharapás

Megjelenési formái:
Elülső
Oldalsó (egy vagy kétoldali)
Dentoalveolaris (általában habituális disfunctioval jár együtt)
Sceletalis (vertikális mandibula növekedés jellemzi)

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: ujjszopás) megszüntetése
A vertikális viszony korrigálása a két állcsont között.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Pitvarlemez
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

3.1. Angle II. osztály 1. csoport

Megjelenési formái:
Leggyakoribb tünetegyüttes a felső metszőfogak protrusioja, az alsó állcsont distalis helyzete mellett. Gyakori a szájlégzéssel kombinált eltérés, ami kiváltó okként is szerepelhet. A szájlégzésen kívül a nyelési rendellenességek és a rossz szokások is szerepet játszhatnak a kórképben.

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: nyelvlökéses nyelés) megszüntetése.
Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
A fogívek harmonizálása extractios terápiával.
Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva. [1;2;3]

3.2. Angle II. osztály 2. csoport

Megjelenési formái:
Leggyakoribb tünetegyüttes a felső metszőfogak retrusiója, distalharapás és kifejezett overbite mellett. A kórkép hátterében microgenia dentoalveolaris eltérés, prognathia és rendellenes metszőfog helyzet is megtalálható.

Terápiás eljárás:
A felső metszőfogak tengelyállásának korrekciója a kezelés kezdeti szakaszában.
A felső fogív szükséges mértékű tágítása.
Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis skeletalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

4. Angle III. osztályú anomáliák

Megjelenési formái:
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul
Dentoalveolaris (Az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.)
Skeletalis (mandibularis, maxillaris, bimaxillaris)
A kórkép hátterében micrognathia, dentoalveolaris eltérés is megtalálható.

Terápiás eljárás:
Korai stádiumban, tejfogazati időszakban a keresztharapás kezelése és a mandibula reflexes előrevitelének megakadályozása a cél.
A vegyesfogazati időszakban a szabályos metszőfogvezetés a kezelés mielőbbi kialakítása a cél.
Dentoalveolaris eltérés esetén a fő cél a frontfogak helyzetének rendezése.
Skeletalis; mandibularis eltérés esetén a kezelés sikeréhez a mandibula növekedési irányának kedvező befolyásolása elengedhetetlen.
Skeletalis; maxillaris eredetű eltérés esetén a kezelés sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Skeletalis bimaxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez bimaxillaris növekedés kontrollra kell törekedni
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Állsapka
Delair-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

Megjelenési formái:
A rendellenességhez társuló elváltozások: sagittalis irányban megrövidült retropozíciójú maxilla, csökkent verticalis maxilla magasság, megnövekedett alsó arcmagasság, csökkent hátsó arcmagasság, mandibula ramusa és corpusa megrövidült, gonion szög megnövekedett.

Terápiás eljárás:
Komplex kezelés és hosszú távú gondozás szükséges. A kezelés úgynevezett „Hasadékos Centrumban” végezhető legsikeresebben. A multidiszciplináris team munkában a következő szakemberek vesznek részt: sebész, orthodontus, logopédus, foniáter, audiológus, gyermekgyógyász, pszichológus, gyermekfogorvos, protetikus, genetikus és szociális munkás.Sebészi ellátás: ajakhasadék zárása, alveolushasadék zárása csontbeültetéssel, szájpadhasadék zárása, egyéb műtétek (orr- garatplasztika, dysgnathia- műtét, kozmetikai műtétek.
Orthodontiai ellátás:
Korai kezelés (McNeil lemez mélyhúzott változata).
Tejfogazatban végzett fogív-tágítás.
Vegyesfogazati időszakban az egyes fogak eltérésének korrigálása mellett a minél szabályosabb occlusio kialakítása, fenntartása valamint a maxilla sagittalis és vertikális növekedésének serkentése a cél. Maradó fogazatban a végleges occlusio kialakítása a feladat. A dysgnathia műtétek orthodontiai előkészítése is ebben az időszakban történik.

Alkalmazható készülékek:
McNeil lemez
Delaire-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

6. Aszimmetriák

Megjelenési formái:
Dentalis, dentoalveolaris, maxillaris, mandibularis, craniofacialis.
Mindhárom forma az esetek jelentős részében oldalsó keresztharapással, és non occlusio esetén vertikális torzulással, az oldalfogak elongálódásával jár együtt.

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: fogívszűkület) megszüntetése.
A vertikális eltérés korrigálása.
A hibás, kényszerharapásos helyzet korrigálása, a szemfogvezetés normál működésének visszaállítása.
Súlyos craniofacialis aszimmetriák esetén, amennyiben a konzervatív kezelés nem jár kellő eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Hyrax-csavar
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extraoralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

7. Micrognathia

Megjelenési formái:
A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete az Angle III. osztályú eltérések esetén gyakran megfigyelhető.

Terápiás eljárás:
A maxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Delaire-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

8. Microgenia

Megjelenési formái:
Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete általában az Angle II. osztályú eltérések esetén figyelhető meg.

Terápiás eljárás:
A mandibularis eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a mandibula növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extroralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

Az ellátás megfelelőségének indikátorai (Eredmény / Vizsgálatok /Indikátorok)

A fogazati rendellenességek elsősorban funkcionális károsodást okoznak, bár sok egyénnél a gyógyulás igényét az esztétikai szempontok motiválják. A fogszabályozó eljárás eredményességét mégis elsősorban a funkcionális eredményesség a rágóképesség javulása határozza meg. A kezelés fő célja - a rágóképesség javítása - mellett, a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni a páciens szubjektív véleményét, pszichés viszonyulását a kezeléshez és az elért eredményhez.
A felsorolt szempontok alapján végzett felmérések alkalmasak a kezelések hatékonyságának vizsgálatára.
A helyi minőségrendszerek kiértekelési rendszerének adaptálása képezi az indikátor rendszer egyik alappillérét. (minta mellékletként csatolva.
A hatékonyság mérésére a betegforgalmi statisztika adatait kell felhasználni, amiből jól megítélhető az ellátás hatékonysága.
A költséghatékonyságot az intézetek gazdasági vezetőinek adataiból kell kiszámítani.

A protokoll bevezetésének feltételei

  • - Tárgyi feltételek: A protokoll készítéshez szükséges technikai háttér (jó minőségű számítógép, nyomtató, internet kapcsolat a szükséges adatbázisok eléréséhez megfelelő belépési engedélyekkel, helyiség biztosítása a munkavégzéshez. Kellő mennyiségű és minőségű adatra támaszkodó protokoll nagymennyiségű kinyomtatása a széleskörű terjesztéshez.
  • - Személyi feltételek: Kellőszámú elismert szaktekintély és a rendszer működtetésében jártas szakember megnyerése tiszteletdíjának biztosítása a protokoll bevezetéséhez. Véleményező és fejlesztő csoport felállítása. Konzultáció, szakmai értékelés és véleményezés résztvevőinek kiválasztása, lektorok felkérése. A fejlesztő csoportba az érintett szakterületek és ellátási szintek képviselőit is be kell vonni.
  • Független szakértői csoport felállítása a protokoll véleményezésére.
  • - Szakmai/képzési feltételek: Munkacsoportok felállítása esetlegesen speciális képzése a legfrissebb a protokoll állandó fejlesztéséhez szükséges adatok professzionális gyűjtéséhez, a konszenzus kialakításához a kezelőorvos társszakmák ellátásban részesülők stb. között.
  • - Egyéb feltételek: A fejlesztés működtetés anyagi hátterének biztosítása

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján I.: Gyermekfogászat , fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004
  • 2. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest, 2002
  • 3. Proffit W.R.: Contemporary orthodontics. Mosby, Year Books, St. Luis, 1993.
  • 4. Rehák G., Riskó R.: Hasund Orthodoncia. Savaria-Dent, Szombathely, 2001.

Terápiás útmutatók:

  • Cochrane Library
  • MEDLINE, Index Medicus
  • Excerpta Medica EMBASE
  • Current Contents
  • Science Citation Index
  • Magyar Orvosi Bibliográfia
  • ACP (American College of Phisicians) Journal Club
  • Evidence Based Medicine
  • York Centre for Reviews and Dissemination
  • Clinical Evidence
  • Best Evidence
  • EB Journals

Kapcsolódó internetes oldalak

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru.mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/library/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

1.1 Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei:
A diagnosztikus és terápiás útmutatóknak korszerű és megbízható mértékadó eredményeken kell alapulnia. A tudományos eredményeket lehetőleg a ma legmegbízhatóbb legjobb minőségű forrásokból kell beszerezni
Szem előtt kell tartani azt, hogy az orvos saját tapasztalata leghatékonyabban akkor érvényesül, a beteg számára legjobb eljárás és eredményes gyógyulás akkor biztosított, ha mindig hozzájut az elérhető legjobb kutatási eredményekhez. Ennek a sikernek érdekében, a tudományos eredményeket a következő szempontok szerint kell megkeresni:
Keresni kell korábbi útmutatókat, rendszerezett irodalmi áttekintéseket, konszenzus riportokat és nemzeti terápiás irányelveket. A megtalált eredményeket kritikus elemzésnek kell alávetni és bizonyító erejüknek megfelelően rangsorolni. Az evidencia szinteket lásd később.
Az irodalomkeresést a protokoll folyamatos fejlesztésével harmonikusan kell végezni a legalább éves gyakorisággal az alább felsorolt keresők, útmutatók segítségével:

Terápiás útmutatók:

  • Cochrane Library
  • MEDLINE, Index Medicus
  • Excerpta Medica EMBASE
  • Current Contents
  • Science Citation Index
  • Magyar Orvosi Bibliográfia
  • ACP (American College of Phisicians) Journal Club
  • Evidence Based Medicine
  • York Centre for Reviews and Dissemination
  • Clinical Evidence
  • Best Evidence
  • EB Journals

Terápiás útmutatók az interneten

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru.mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/library/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm
  • A Cochrane Collaboration Handbook a Cochrane Library kézikönyve, amely a vizsgálatok tervezéséhez és a korszerű irodalomkutatáshoz nyújt segítséget és útmutatót.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
A diagnosztikai és terápiás útmutatók meghonosítása, aktív módszerekkel. Továbbképzések tartásával, neves hazai és külföldi szaktekintélyek bevonásával kell elősegíteni a rendszer széleskörű ismertté tételét. Célszerű összekapcsolni a protokoll megfelelő elemeit a helyi minőségbiztosítási rendszerekkel is.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A Magyar Fogorvosok Egyesületét és a Fog- és szájbetegségek Szakmai Kollégiumát kell megbízni a társszakmák közti egyeztetés szervezésével irányításával és ellenőrzésével.

1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Az evidencia szintje szerint a különböző tanulmányok eltérő bizonyítóerejűek. A publikációk az evidencia értékének ismerete a szakirodalmi tájékozódás fontos segítője.

I. tervezett randomizált kontrollált vizsgálat
II. nem randomizált, de kontrollált vizsgálat
III. multicentrikus kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálat
IV. több különböző időben végzett kontrollált vizsgálatból nyer evidencia, illetve bizonyos esetekben nem kontrollált vizsgálatok.
V. leíró tanulmányok, szakértői vélemények

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók, indikátorként használandó elégedettségi vizsgálat kérdőlapjai

betegtájékoztató

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete Gyermekfogászati és Fogszabályozási Szekciója

4. Egyéb megjegyzések

A betegek auditálásához, véleményük kikéréséhez a minőségbiztosítási kérdőívek értékelését kell felhasználni, az országos eloszlást figyelembe véve. A vizsgálatok éves gyakorisággal történjenek, az etikai, jogi, betegjogi aspektusok messzemenő figyelembevételével.

Betegtájékoztató

„Az orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítése” című protokollhoz
Tájékoztató a fogszabályozó kezelésről
A fogszabályozó kezelés eredményessége a jól informált és megfelelően együttműködő beteg esetén várható el.
A fogszabályozás célja: a fogak, a fogazat és az állcsontok helyzeti rendellenességeinek meggyógyítása.
A szabálytalan fogazat nemcsak esztétikai probléma, hanem beszédhibához, ínygyulladáshoz, fogágy betegséghez, s így a fogak korai elvesztéséhez, a rágás tökéletlensége miatt emésztési zavarhoz vezethet.
A fogszabályozás általában több évig tartó kezelést jelent, ami türelmet és kitartást igényel a páciens (gyermek esetén a szülő is) részéről, valamint jó együttműködést a beteg és az orvos között.
A kezelés félbeszakítása eredménytelenséghez vezethet.
A fogszabályozás rendszeres kontrollvizsgálatot igényel, aminek időpontjait a betegnek pontosan be kell tartani. Ugyancsak fontos az orvos szájápolással és a készülék viselésével kapcsolatos utasításainak betartása is.
A fogszabályozó kezelés általában a terveknek megfelelően zajlik, azonban mint a többi gyógyító szakmánál, a végeredmény nem garantálható és nem minden és nem minden mellékhatást lehet előre kiszámítani.
Tájékoztató a fogszabályozó kezelés lehetséges mellékhatásairól

  • 1. A szájápolás elhanyagolása, helytelen táplálkozás örökletes tényezők, hatására fokozott fogszuvasodás, ínybetegség, fogfelszínek elszíneződése.
  • 2. Foggyökerek felszívódása,
  • 3. A kezelés eredményének visszarendeződése a kezelés eredményét helybetartó készülék viselésének elhanyagolásából adódóan.
  • 4. A fogszabályozó kezelés eredményének visszarendeződése, a bölcsességfogak előtörése után, rossz szokások hatására ill. az arcterületet érintő növekedés hatására.
  • 5. Késői recidíva, visszarendeződés, egyéb hatások következtében (pl.: parodontium pusztulás)
  • 6. Izületi fájdalmak, panaszok kialakulása a kezelés során vagy a kezelés után.
  • 7. Nyálkahártya, lágyrészek sérülése a készülék viselése miatt.
  • 8. A fogak átmeneti érzékenysége és mozgathatósága a kezelés alatt.
  • 9. A kezelési idő elhúzódása.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

Plakk okozta gingivitisről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Plakk okozta gingivitisről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási területe:

Az általános fogorvosi praxis és szak parodontológiai ellátás keretében ellátott, ínygyulladásban szenvedő páciensek körére terjed ki

1.1. A gingivitis az egyik leggyakoribb orális népbetegség, ez indokolja a kezelési protokoll felállítását

1.2. A protokoll célja útmutatást nyújtani az ínygyulladásban szenvedő betegek adekvát ellátására

1.3. A célcsoport: minden gyakorló fogorvos és minden ínygyulladásban szenvedő gyermek és felnőtt

2. Definíció: plakk okozta gingivitis - elfogadott rövidítése nincs

3. A megbetegedés definíciója

A plakk okozta gingivitis a leggyakoribb gyulladásos parodontális kórkép, amely az ínyszélre korlátozódik és nem jár parodontális tapadásveszteséggel (1,2,13,).

3.1. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus (13). Fő kockázati tényezők a helyi plakk retenciós faktorok, elálló tömésszél, valamint a dohányzás és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér (15,16).

3.2 A gingivitis genetikai rizikó tényezői, szembe a parodontitissel nem igazoltak.

3.3 A felnőtt lakosság közel 70%-a enyhébb- súlyosabb gingivitisben szenved, ezek közül 30 % szorul szakorvosi ellátásra.

3.4 Az incidencia a pubertás korban magas, majd nőkben a terhesség kapcsán, a női nemi hormonszint emelkedés következtében mutat kiugró értékeket. Idős korban a prevalencia a fogak elvesztésével ill. a folyamat parodontitisbe fejlődésével csökken (1).

3.5. Fő tünete: ínyvérzés, az ínyszél színének elváltozása és az ínyszél duzzanata. általában fájdalommal nem jár. általános tüneteket, vérképeltolódást nem okoz (1).

3.6. Érintett szervrendszerek – csak az ínyszélre lokalizálódik, gócként nem szerepel.

3.7. Gyakori társbetegség: Terhességben, diabetesben előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb (14)

4. Ellátási folyamat leírása

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel endocrin, immunológiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis – Az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, szájhigiénés eszközök használata,

2. Fizikális vizsgálatok

3. Kötelező- minimálisan elvégzendő vizsgálatok:

A száj higiénés állapotának vizsgálata A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakk festő folyadékkal megfesteni (1).
Az íny vizsgálata: Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát (1,2).
Az Ínyvérzési Index százalékosan fejezi ki az ínyvérzés mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk ( a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind oralisan, mind pedig buccalisan). Így pl. 28 fogat alapul véve ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. ( 42:165x100)

3.1. Laboratóriumi vizsgálat általában nem indokolt. Súlyos, ínyduzzanattal járó ínygyulladásban rutin vérkép és vércukorszint vizsgálat indokolt.

3.2. Képalkotó - Radiológiai diagnosztikus módszerek. A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Gingivitisben a csontos parodontium röntgen elváltozása nem látható. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. Szükséges intraorális fogfelvételeket is készíteni. Ez lehet szárnyas film vagy standard beállítású periapicalis fogfelvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról és jól láthatók az approximális plakk retenciós tényezők is.

3.3. Egyéb kiegészítő vizsgálat a diagnózis felállításához nem szükséges

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok:

nem indokolt

III Kezelés


III/1 Gyógyszeres kezelés: a gingivitis kezelése elsősorban nem gyógyszeres, hanem mechanikus tisztítás és a szájhigiéne helyreállítása. A gyógyszeres, antiszeptikus kezelés magában hatástalan. Csak kiegészítésként rendelhetünk 1,2 ill. 2 ezrelékes chlorhexidines öblítést vagy egyéb antiszeptikumot (Meridor, Betadine). Gingivitisben antibiotikum adása nem indikált. Gyógyszeres kezelésre általában a mechanikus terápiára nem reagáló, szisztémás háttérbetegség által súlyosbított esetekben van szükség (1,2).
III/2 . Sebészi jellegű ellátás
Gingivitisben műtét csak fibrotikus ínyduzzanat esetében indikált. A gingivitis alapvető terápiája nem sebészi de operatív jellegű.

1. Szájhigiénés motiváció és előzetes szájhigiénés instrukciók dentális plakk festő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat és felhívjuk a figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő (1,2)

2. Professzionális szájhigiénés kezelés: a supra,- és subgingivális fogkövek és plakk retenciós tényezők eltávolítása (depurálás)
A depurálás és gyökérsimítás célja a dentális plakk maradéktalan eltávolítása. az ínygyulladás megszüntetése azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el
Supragingivális depurálás könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak (3,4,5,)
Subgingivális depurálás és gyökérsimítás A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni (1,3,4).

Plakk retenciós faktorok eliminálása

Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:

  • túlérő tömések korrekciója
  • hibás koronaszélek korrekciója
  • hibás hézagfogak korrekciója
  • plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
  • nyitott kontakt pontok korrekciója
  • fogak anatómiai hibáinak korrekciója
  • orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy specialis reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk le. A kompozíciós töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszelőivel korrigáljuk majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk ki (1,3).

A túlérő koronaszél korrekciója során választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között.
Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy specialis vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.

Az ínyszél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása (1).

A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja szájhigiénés kilátásainkat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért indokolt lehet orthodontiai kezelés indikációja.

A tökéletes egyéni szájhigiénés technika kialakítása – végleges szájhigiénés instrukció

A végleges egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el (6,7,8,9,10,).

  • Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális szájhigiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék (Oral B-Braun, Colgate, Aquafresh stb) és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe ( Sonicare, Oral B Soni), amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe sörteszálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot (19,20,21,22,23)

Interdentális fogtisztító eszközök Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják (9,18).

Fogselyem az ép parodontiumu fogak és a gingivitises fogak approximális és interdentális subgingivális felszíneinek tisztítását szolgálja (18).

A Superfloss olyan speciális, a cipőfűző végére emlékeztető kemény műanyag véggel van ellátva, melynek segítségével a fogselyem bevezethető a fogközökbe akkor is, ha a kontakt ponton nem lehet átvezetni

A Gépi interdentális fogtisztító eszközök közül ajánlott a legújabb Oral B Kolibri

Gingivoplastica Amennyiben az ínygyulladás megszüntetése után duzzadt, fibrotikus ínyszél marad vissza, az ínylemetszéssel korrigálható.

III/3 Egyéb beavatkozások –

III/4 Egyéb terápia – nem igényel

IV. Rehabilitáció

nem igényel

V. Gondozás

1. Primér és szekunder prevenciós teendők

– A páciens egyéni szájhigiénéje, plakk- és fogkőképződésének sebessége függvényében professzionális szájhigiénés kezelésre félévente vagy évente a beteg visszarendelendő. Ilyenkor nem csupán fogköveit távolítjuk el, hanem újra motiváljuk és újabb szájhigiénés tanácsokkal látjuk el.

Primér prevenció – lényege az idejében, még teljesen ép íny és fogazati státus mellett bevezetett, jó fogmosási technika és időszakos professzionális fogtisztítás.

Szekunder prevenció lényege a kezelést követő időszakos visszarendelés és professzionális fogtisztítás.

2. Prognózis

– a gingivitis prognózisa jó. Hatékony fogmosás és időszakos ellenőrzés és tökéletes minőségű restaurativ fogászati munkák mellet nem tér vissza

3. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a dentális plakk eltávolítására és rendszeres távoltartására. A terápia sikere és kimenetele alapján az esetek újabb három diagnosztikai csoportba sorolhatók:

A. Gyógyult plakk okozta gingivitis: Amennyiben a klinikai tünetek megszűntek, a szájhigiéne jó, nincs jelentős plakk és fogkőképződés a beteg gyógyultnak nyilvánítható. Ez azonban nem jelentheti páciensünk végleges elbocsátást. Továbbra is rendszeres motivációra és időszakos szájhigiénés instrukcióra szorul

B. Nem gyógyult plakk okozta gingivitis: Amennyiben a klinikai tünetek nem szűntek meg, a szájhigiéne nem kielégítő, további plakk és fogkőképződés észlelhető a beteg ismételt professzionális szájhigiénés kezelésre és szájhigiénés instrukcióra szorul. Ezt követően betegünk újabb ellenőrző vizsgálatra szorul. Mindezt addig kell megismételni, amíg tökéletes egyéni szájhigiénét nem érünk el és a beteg gyógyultnak nem nyilvánítható.

C. Kondicionált gingivitis: A plakk képződésen kívül több általános tényező is hozzájárulhat a gingivitis fenntartásához. Ilyen esetben a fogorvosnak a beteg általános kivizsgálását kell kezdeményeznie, hogy kiderüljön, milyen tényező miatt nem gyógyul meg betegünk. Szükség szerint parodontológus szakorvosi ellátás indikált.

4. A protokoll bevezetésének feltételei

4.1. Tárgyi feltételek
Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő

4.2. Személyi feltételek
Parodontológus szakorvos, fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó

4.3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés

4.4. Egyéb feltételek

  • - a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
  • - betegtájékoztató kiadványok terjesztése
  • - oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
  • - a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Parodontológia szerk. Gera Semmelweis Kiadó 2005.
  • 2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium – Parodontológiai Módszertani levél
  • 3. Axelsson P Lindhe J.: The effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. Results after 6 years. J Clin Periodontol 1981;8:239-248.
  • 4. Axelsson P, Lindhe J, Nystrom B.: On the prevention of caries and periodontal disease. Results of a 15 year longitudinal study in adults. J. Clin Periodontol 1991;18:182-189
  • 5. Axelsson,P. és Lindhe,J.: Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. J. Clin. Periodontol. 1978;5:133-151
  • 6. Beals, D, Ngo T., Feng Y., Cook D., Grau D.G., Weber D.A.: Development and laboratory evaluation of a new toothbrush with a novel brush head design Am J Dent 2000; 13: 000-000
  • 7. Boyd RL, Murray P, Robertson PB.: Effect on periodontal status of rotary electric toothbrushes versus manual toothbrushes during periodontal maintenance. I. Clinical results J. Periodontol 1989;60:390-395.
  • 8. Cronin, MJ., Dembling WZ, Low MI., Jacobs DM, Weber DA.: A comparative clinical investigation of a novel toothbrush designed to enhance plaque removal efficacy Am J Dent 2000; 13: 000-000
  • 9. Gjermo L, Flötra L.: The effect of different methods of interdental cleaning. J. Periodontal Res 1970;5:230-236.
  • 10. Graves Rc, Disney JA, Stamm JW.: Comparative effectiveness of flossing and brushing in reducing interproximal bleeding. J. Periodontol 1989;60:243-247.
  • 11. Heasman PA, Jacobs DJ, Chapple IL.: An evaluation of the effectiveness and patients compliance with plaque control methods in the prevention of periodontal disease Clin Prev Dent 1989;11:24-28
  • 12. Lang WP, Farghey MM, Ronts DL.: The relation of preventive dental behaviors to periodontal health status J. Clin Periodontol 1994;21:194-198.
  • 13. Löe H, Theilade E, Jensen SB.: Experimental gingivitis in man. J. Periodontol 1965;36:177-187.
  • 14. Payne JB, Zachs NR, Reinhardt RA et al. The association between estrogen status and alveolar bone density changes in postmenopausal women with a history of periodontitis. J Periodontol 1997;68:24-31.
  • 15. Preber H, Bergstrom J: Occurrence of gingival bleeding in smoking and non-smoking patients. Acta Odontol Scand 1985; 43: 315-320.
  • 16. Preber H, Bergstrom J: Effect of cigarette smoking on periodontal healing following surgical therapy. J Clin Periodontol 1990;17: 324-329.
  • 17. Rich SK, Friedman JA, Schultz LA.: Effects of flossing on plaque and gingivitis in third grade schoolchildren J. Public Health Dent 1989;49:73-77.
  • 18. Ronis DL,Lang WP, Farghey MM. Passow E.: Toothbrushing, flossing and preventive dental visits by Ditroit-area residents in relation to demographic and socioeconomic factors J Public Health Dent 1993;53:138-145.
  • 19. Sharma NC., Qaois JG., Galustian HJ., King D.W., Low ML, Jacobs DM, Weber DA.: A 3-month comperative investigation of the safety and efficacy of a new toothbrush: Results from two independent clinical studies Am J Dent 2000; 13: 27A-32A
  • 20. Sharma NC., Qaois JG., Galustian HJ., Low ML, Jacobs DM, Weber DA.: An advanced toothbrush with improved plaque removal efficacy Am J Dent 2000; 13: 15A-19A
  • 21. Van der Weijden GA, Denser MM, Nijboer A, Timerman MF, Van der Velden U.: The plaque removing efficacy of an oscillating/rotating toothbrush. A short term study. J. Clin. Periodontol 1993;20:273-278.
  • 22. Van der Weijden GA, Timmermann MF, Reijerse E, Mantel MS, Van der Velden U.: The effectiveness of an electronic toothbrush in the removal of established plaque and treatment of gingivitis. J. Clin Periodontol 1995;22:179-182.
  • 23. Van der Wiejden GA, Timmermann MF, Nijboer A, Lie MA, Van der Velden U.: A comparative study of electric toothbrushes for the effectiveness of plaque removal in relation to toothbrushing duration. Timer study. J. Clin Periodontol 1993;20_478-481.

Kapcsolódó Internetes oldalak

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.

1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol és német nyelvű publikációkra.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt az primer prevenció érdekében az iskolaorvosi, valamint felnőtt alapellátás fogorvosaival

1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

- Betegtájékoztató a gingivitisről és parodontitisről

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

A Magyar Fogorvosok Egyesülete.
Magyar Parodontológiai Társaság
Szponzor támogatás nem volt.

Betegtájékoztató

„A parodontium megbetegedéseinek ellátása/Plakk okozta gingivitis” című protokollhoz
Az ínygyulladást és fogágy gyulladást a szájban élő, a fogak felszínére tartósan kitapadt baktériumok, az un. plakk okozza. Ön most részt fog venni olyan íny és fogágykezelés sorozatban, amelyben kisebb műtéti beavatkozásokra is sor kerülhet. Ezek a kezelések az Ön számára semmilyen veszélyt nem jelentenek, de a kezelések után átmenetileg a megtisztított fogak hidegre és fogmosásra érzékennyé válhatnak. Mivel a fogágybetegség bakteriális fertőzés, ezért szükség lehet antibiotikum adására is. Az antibiotikus kezelésében már évek óta kipróbált és hazánkban is széles körben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, amelyek a patikában, orvosi vényre kapható. Az alkalmazott kezelésben és a kiválasztandó gyógyszerek összetételében meghatározó, hogy Ön a jelentkezéskor kapott adatlapot mennyire pontosan és a valóságnak megfelelően tölti ki, különösen figyelve a gyógyszerallergiára, vérzékenységi állapotokra vagy szív-keringési betegségekre.
Az első vizit alkalmával fogorvosa az általános egészségügyi állapotával kapcsolatban még több kérdést tehet fel Önnek. Ezt követően orvosa alaposan megvizsgálja a szájüregét, hogy meggyőződjön arról, hogy ínypanaszai mellett vannak-e egyéb fogászati vagy szájnyálkahártya elváltozásai is.
Először a fogait alaposan le fogjuk tisztítani, hogy eltávolítsuk az íny feletti bakteriális lepedéket és fogkövét, amely alapvetően felelőssé tehető az egész fogágy-gyulladásért. Majd elvégezzük az íny alatti fogfelszínek tökéletes letisztítását és az ínytasakok kikaparását (kürett). Ezt követően el kell sajátítania a helyes fogmosás szabályait. Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha Ön otthon, az általunk ajánlott fogkefével a megtanult technikával és gyakorisággal mossa fogait. Ha nem tud javítani otthoni fogmosási technikáján, akkor nagyobb parodontális műtéti beavatkozások vagy egyéb helyreállító kezelések sikerrel nem alkalmazhatók.
Ínytasak műtét helyi érzéstelenítésben, ambuláns körülmények között végezzük. A műtét után számíthat kisebb-nagyobb fájdalomra, íny vagy arcduzzanatra. Ezek a műtétet követő 3-4 napon belül elmúlnak. Sokkal kisebb a műtét utáni komplikációk veszélye, ha a műtét után is tökéletes szájhigiéniát tart fenn és a korábban már 6
elsajátított módszerekkel mossa, tisztítja fogait. A műtéti területet éppen akkor kíméli, ha rendszeresen tisztán tartja és nem hagyja ismételten befertőződni. A műtét egyik legfontosabb célja, hogy a mély ínytasakokat megszüntesse. Ez sokszor azzal jár együtt, hogy a műtét után a fognyak kisebb-nagyobb mértékben (az eredeti tasakmélységtől függően) szabaddá válik. A szabaddá vált felszín hőre kezdetben érzékeny lehet. Ezt azonban kezelni lehet és az érzékenység a legtöbb esetben spontán is megszűnik.
Az alkalmazott antibiotikumnak is lehet mellékhatása. Ha Ön bármilyen kellemetlen mellékhatást, vagy bármilyen utóhatást észlel, mely kapcsolatba lehet a kezeléssel, azonnal forduljon a fogorvosához.
Azt nem tudjuk garantálni, hogy a kezelés azonnali gyógyulást fog eredményezni. Azonban az alkalmazott kezelés-sorozat a ma elfogadott egyik leghatásosabb kezelése az ínygyulladásnak és a súlyos, pusztító fogágybetegségnek. Ez képes megállítani az Ön szájában is a fogmedercsont további pusztulását és a fogai megszilárdulását eredményezi.
Amennyiben aláírja a Beleegyezési Nyilatkozatot, ezzel kinyilvánítja, hogy részt kíván venni a kezelésben. Kijelenti, hogy elolvasta a Betegtájékoztatót, és volt alkalma kérdéseket feltenni és ezekre a kérdésekre megnyugtató és kielégítő válaszokat kapott orvosától. Önnek bármikor joga van megszakítani a kezelést.

Plakk okozta parodontitis kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Plakk okozta parodontitis kezeléséről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási területe:

Az általános fogorvosi praxis és szak parodontológiai ellátás keretében ellátott, ínygyulladásban szenvedő páciensek körére terjed ki

1.1. A krónikus parodontitis a felnőtt lakosság körében az egyik leggyakoribb orális népbetegség, ez indokolja a kezelési protokoll felállítását

1.2. A protokoll célja útmutatást nyújtani a krónikus parodontitisben szenvedő betegek adekvát ellátására

1.3. A célcsoport: minden gyakorló fogorvos és minden ínygyulladásban szenvedő gyermek és felnőtt

2. Definíció:

krónikus parodontitis - elfogadott rövidítése nincs

3. A megbetegedés definíciója

A krónikus parodontitis oka a dentális plakk és bizonyos, többé-kevésbé már feltárt általános szervezeti rizikó tényezők és helyi hajlamosító faktorok. Jellemzője az ínygyulladás, ínyvérzés, horizontális csontpusztulás, 4-6 mm mély lágyrész tasakok a folyamat terminalis szakaszában foglazulás. (1) .

3.1. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus (1, 23). Fő kockázati tényezők a helyi plakk retenciós faktorok, elálló tömésszél, valamint a dohányzás és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér, valamint magatartási tényezők: dohányzás, táplálkozás, stress stb.

3.2 Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá a genetikai örökletes tényezők meghatározó szerepét. a krónikus parodontitis kifejlődésében. Ennek egy része valódi monogenicus chromosoma eltérés manifeszt általános rendellenességekkel ( Down szindroma, Papillion-LeFevre szindroma, Leukocyta adherencia deficiencia stb. ) a másik része enyhébb chromosoma polimorfizmus, amely csökkent immun védekezést, avagy hevesebb és pusztítóbb gyulladásos szöveti reakciókat okoz (1).

3.3 A felnőtt lakosság közel 30-50%-a enyhébb- közepesen súlyos parodontitisben szenved és 10-20%-nak van olyan súlyos parodontitise, amely szakorvosi ellátás nélkül korai fogelvesztéshez vezet (7,8,9,10,11,).

3.4 Az incidencia a pubertás korban alacsony, alig éri el az 1%-ot, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. A prevalencia 50-60 év között tetőzik, ezt követően a fogak elvesztésével a prevalencia az idős lakosság körében csökken, de ezzel párhuzamosan a teljesen fogatlan egyének aránya nő (1,2).

3.5. Fő tünete: ínyvérzés, tasakképződés, tapadásveszteség, csontpusztulás idővel a fogak meglazulása. Egyes esetekben a gyulladásos folyamatot ínyvisszahúzódás kíséri, ilyenkor a tapadásveszteség nem jár jelentős tasakmélység növekedéssel. Általában krónikus állapotban fájdalommal nem jár. Akut fellángolások alkalmával parodontális tályog fejlődhet ki, amely jelentős fájdalommal, arcduzzanattal és általános tünetekkel, hőemelkedéssel vagy lázzal, nyirokcsomó duzzanattal és néha vérképeltolódással jár (1) .

3.6. Érintett szervrendszerek – csak a parodontális szövetekre korlátozódik, de egyre több bizonyíték található az irodalomban amely alátámasztja azt, hogy a mély parodontális tasak gócként szerepelhet. Akut esetben oka lehet infectiv endocarditisnek, krónikus hatásában pedig hozzájárulhat az atherosclerosis kifejlődéséhez és rizikó faktora lehet az alacsony testsúlyú koraszülésnek is (1,6, 27).

3.7. Gyakori társbetegség: diabetesben előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb, valamit több immun deficens állapottal társul.

4. Ellátási folyamat leírása

Az eljárás algoritmusa

  • 1. acut esetek ellátása – parodontális elsősegély
  • 2. parodontális diagnosztika – elsődleges diagnózis felállítása
  • 3. professzionális szájhigiéne
  • 4. szájhigiénés instrukció- motíválás
  • 5. első megfigyelés
  • 6. parodontális műtét
  • 7. második ellenőrzési szakasz
  • 8. korrekciós műtétek
  • 9. protetikai rehabilitáció 1
  • 10. parodontális gondozás

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel endocrin, immunologiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés
Parodontális anamnézis – Az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, foglazulás, fogmosási gyakorlat, szájhigiéns eszközök használata,

2. Fizikális vizsgálatok

BETEGVIZSGÁLAT, az egyéni szájhigiéne értékelése a szájhigiénés és gingivális státus, valamint a parodontális tapadásveszteség, tasakmélység és fog mobilitási értékek rögzítése

3. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok

A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet . A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakk festő folyadékkal megfesteni.
Az íny vizsgálata:
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az Ínyvérzési Index százalékosan fejezi ki az ínyvérzés mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk
A parodontális pusztulás mértékének vizsgálata:
A rögzítő apparátus vizsgálatakor elsősorban a gyulladás következtében kialakult pusztulás mértékét vizsgáljuk és regisztráljuk. A vizsgálat kiterjed a sulcus mélységének, a tapadási nívónak, az ínyrecessio mértékének és morfológiájának, a betegség aktivitásának, a furcatio érintettségének és a fog mobilitásának értékelésére.
A sulcus mélységének mérése: A gingivalis sulcus mélységének meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,-5-7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük (1)
A parodontális tapadási nívó értékelése Amennyiben a valódi parodontális tapadási nívót akarjuk regisztrálni, a zománc-cement határ és a tasak fundusa közötti távolságot kell meghatároznunk. Ezt nevezzük klinikai tapadási nívónak, vagy angol terminológiával clinical attachment level (CAL ). A meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,-5-7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük (1)
Az ínyrecessio vizsgálata. Az ínyrecessio a zománc-cement határ és az ínyszél közötti távolság. Az ínyrecessio számszerű meghatározásán túl rögzítenünk kell annak formáját és a mucogingivalis junctiohoz való viszonyát is (1)
A fogágybetegség aktivitásának vizsgálata: Parodontitisban a mély tasakok szondázásakor a tasak bázisa felöl feltörő vérzés a betegség aktivitásának egyik indikátora lehet. A másik a sulcus váladék, amely gyulladásos exudátum, így mennyisége bizonyos határok között tükrözi a tasakban zajló gyulladásos reakció mértékét. A sulcus váladék mennyisége legegyszerűbben a sulcusba helyezett szűrőpapír csíkkal határozható meg (1).
A furcatio érintettség vizsgálata Ezt specialis hajlított parodontális vagy cariológiai szondával vagy parodontális kürett-el vizsgáljuk. A megnyílt interradicularis fogköz verticalis és horizontális irányú kiterjedése alapján beszélünk I., II. és III. fokú furcatio laesióról.
A fog mobilitásának vizsgálata A klinikai gyakorlatban elegendő a fogmozgathatóság qualitativ megítélése. A tükör és szonda nyelével a fogra különböző irányból erőt gyakorolunk és értékeljük a fog elmozdulását Ennek alapján beszélhetünk I.- II. és III. fokú fog mozgathatóságról (1).

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok: Általában nem szükséges, azonban súlyos esetben rutin kislabor vizsgálat és indokolt esetben heamtológiai- immunológiai kivizsgálás szükséges. Bakteriológiai vizsgálatok esetén hagyományos tenyésztési technikák helyett PCR technika javallt, a fő parodontopatogén baktériumok kimutatására.

3.2. Képalkotó vizsgálatok - parodontológiai radiológiai diagnosztika A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról. Hátránya azonban, hogy a periapicalis térség mindkét fogívben lemarad. Sok esetben szükség van standard beállítású periapicalis intraorális röntgen felvételekre is. Erre a célra rendelkezésre állnak speciális célzó készülékek (1)

3.3. Egyéb vizsgálatok: Indokolt esetben occluzalis analizis indikált

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok – nem szükséges

5. Diagnosztikai algoritmus (1,18)

III. Kezelés

III/1. Gyógyszeres kezelés :
A krónikus parodontitis általában nem igényel gyógyszeres kezelést. Amennyiben parodontális tályog alakulna ki 2x250mg metronidazol, vagy 3x625mg Augmentin, penicillin túlérzékenység esetén 2x300mg clindamycin adandó. A szájöblítő szerek magukban hatástalanok. Parodontális műtét után azonban két-három hétig naponta két alkalommal 0.2%-os chlorhexidines szájöblítő használata ajánlott.

III/2. Operatív kezelések:
A krónikus parodontitis kezelése alapvetően operatív de nem feltétlenül műtéti. Az aktív kezelés initiális, vagy más néven oki kezelésre és korrekciós (sebészi) fázisra (1).
A tervezéskor a következő kérdésekre kell választ adni (18,25):

  • Van-e a betegnek olyan fájdalmat okozó, akut parodontális kórfolyamata, amely azonnali ellátást igényel.
  • Mely fogak szorulnak azonnal eltávolításra és melyek tarthatók meg
  • Milyen professzionális szájhigiénés beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a tökéletes egyéni szájhigiéne feltételeit megteremthessük
  • Milyen módon javítható a beteg egyéni szájhigiénés gyakorlatának hatékonysága
  • Milyen occlusios korrekciós lépésekre van szükség
  • Milyen ideiglenes sínezések indikáltak
  • Milyen sebészi tasak kezelésre lesz szükség a subgingivális patogén flóra eliminálására
  • Milyen sebészi korrekciós plasztikai műtétek szükségesek
  • Milyen regenerációs műtétek várhatók
  • Szükséges-e orthodontiai kezelés
  • Milyen végleges protetikai esetleg implantációs protetikai megoldás szolgálja a leghatékonyabb távlati parodontális rehabilitációs céljainkat

A krónikus parodontitisben szenvedő beteg kezelése a következő nagy fázisokra bontható:

1. AKUT PARODONTÁLIS ÁLLAPOTOK ELLÁTÁS
Szükség szerint az akut parodontális állapot azonnali ellátása, esetleges stratégiai extractiok indikációja (1)

2. SZÁJHIGIÉNÉS MOTIVÁCIÓ ÉS ELŐZETES SZÁJHIGIÉNÉS INSTRUKCIÓK
Dentális plakk festő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat és felhívjuk a figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő
Konzervatív operatív kezelés:

3. PROFESSZIONÁLIS SZÁJHIGIÉNÉS KEZELÉS:
Professzionális szájhigiénés kezelés: supra és subgingivális fogkövek és plakk retenciós tényezők eltávolítása (depurálás), szükség szerint minőségi ideiglenes restaurátumok készítése és 5mm-nél mélyebb tasakok esetében sebészi feltárásban elvégzett subgingivális depurálás, gyökérsimítás és nyitott kürett (3,4,5,14)
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el (1,15,19, 21, 22, 23)
Depurálás technikája A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ. A helyes technika függ a beteg és az operatőr megfelelő pozíciójától, a jó megvilágítástól, az ajak, nyelv és bucca helyes retractiojától, a megfelelő műszerválasztástól, az adekvát műszerfogástól és biztos kéztámasztól.

Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális fogköveket eltávolíthatjuk kézi műszerekkel és gépi eszközökkel. A gépi depurátok között vannak sonicus és ultrasonicus depuratorok és bizonyos specialis rotációs eszközök. A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak (1)
Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

Subgingivalis kürett
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos mértékű tasakfal kürettálással is

A subgignivalis kürett indikációja:

1. Könnyen megközelíthető, egygyökerű front fogak körüli közepesen mély tasakok esetében vagy olyan egyéneken, akiknél az invazívabb tasaksebészeti beavatkozások valamilyen okból kontraindikáltak (pl. véralvadási zavar, idős kor) végleges tasaksebészeti technikának minősül

2. Bármelyik fogcsoport területén a végleges lebenyes tasakműtétek előkészítőjeként. mint nem definitív megoldás a vérerekben gazdag gyulladásos sarjszövet eltávolítására szolgál.

3. Az ellenőrző, gondozási szakaszokban akkor, ha a már korábban sebészileg kezelt tasakban exacerbatio jeleit észleljük.

Subgingivális kürett technikák:
Helyi érzéstelenítésben a depurálást és gyökérsimítást követően az univerzális vagy Gracey kürettel végezzük, nagyon enyhe nyomás mellett, verticalis irányú húzó mozdulattal a fellazult hámot és kötőszövetet a tasak belső felszínéről kikaparjuk. A kürettálás végeztével az egymástól elvált interdentális papillákat tanácsos csomós öltésekkel egyesíteni. Megfelelő gyakorlattal subgingivális kürettálás ultrasonikus depurátorokkal vagy laser depurátorral is végezhető

3/a. PLAKK RETENCIÓS FAKTOROK ELIMINÁLÁSA
Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:

  • túlérő tömések korrekciója
  • hibás koronaszélek korrekciója
  • hibás hézagfogak korrekciója
  • plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
  • nyitott kontakt pontok korrekciója
  • fogak anatómiai hibáinak korrekciója
  • orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek : Az amalgám töméseket finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy specialis reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk le. A composit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszelőivel korrigáljuk
A túlérő koronaszél korrekciójakor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása vagy a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Utóbbi esetben helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy specialis vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.
Az ínyszél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni.
A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja szájhigiénés kilátásainkat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt
A fogkorona anatómiai hibái sokszor lehetetlenné teszik a fogak tökéletes tisztítását. A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezeket szabályozni kell. Mérlegelni kell azt a tényt, hogy aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a szájhigiéne javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A TÖKÉLETES EGYÉNI SZÁJHIGIÉNÉS TECHNIKA KIALAKÍTÁSA – VÉGLEGES SZÁJHIGIÉNÉS INSTRUKCIÓ
A végleges egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a sikeres professzionális szájhigiénés kezelési fázis lezárásával kezdhetjük el. Megtanítjuk páciensünket a számára leghatékonyabb fogmosási technikára, és a fogközök tisztítására (1,3,5).
Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítása a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. Ilyenek az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék (Oral B-Braun, Colgate, Aquafresh stb) és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe ( Sonicare, Oral B Soni),
Interdentális fogtisztító eszközök Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják.
Fogselyem az ép parodontiumu fogak és a gingivitises fogak approximális és interdentális subgingivális felszíneinek tisztítását szolgálja. Parodontitisben a megnyílt fogközöket elsősorban interdentális fogkefékkel tisztítjuk.
A Superfloss olyan speciális, a cipőfűző végére emlékeztető kemény műanyag véggel van ellátva, melynek segítségével a fogselyem bevezethető a fogközökbe akkor is, ha a kontakt ponton nem lehet átvezetni

5. A KORAI ÉRINTKEZÉSEK MEGSZÜNTETÉSE, becsiszolás és szükség esetén a motilis fogak ideiglenes sínezése, valamint a fognyaki érzékenység kezelése.

6. ELLENŐRZÉS ÚJRAÉRTÉKELÉS Egy – két hónappal később ebben a fázisban döntünk az oki sebészi parodontális beavatkozások indikációiról. Ebben az újraértékelési fázisban kerülhet sor az elsődleges diagnózis módosítására is. Ennek alapján erősíthetjük meg, vagy vethetjük el elsődleges diagnózisunkat és kezelési tervünket.

7. VÉGLEGES DIAGNÓZIS: A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a supra-és subgingivális dentális plakk eltávolítására a patogén subgingivalis baktérium flóra eliminálására.

8. OKI TERÁPIÁT TÁMOGATÓ SEBÉSZI FÁZIS: Az oki sebészi fázis legfőbb célja a subgignivalis régiók sebészi feltárása és a szem kontrollja mellett elvégzett legtökéletesebb megtisztítása a subgingivális bakteriális lerakódásoktól és plakk retenciós képletektől. A tasak feltárása mellett lehetőség kínálkozik a tasak sebészi eliminálására vagy a tasakmélység sebészi csökkentésére is. Fontos a beteggel történő konzultáció után annak az eldöntése is, hogy elsősorban tasakredukcióra alapuló vagy inkább reparatív / regeneratív jellegű parodontális műtéti technikához folyamodjunk. A resectiv jellegű műtétek eredménye jó, de több, kellemetlen esztétikai és szubjektív postoperativ hatással kell számolnunk. A reparatív jellegű műtétek esetében a mélyebb postoperativ sulcus lényegesen jobb egyéni széjhigiénét és rendszeresebb postoperativ fenntartó kezelést kíván meg. Ezért ilyen beteg állandó professzionális ellenőrzésre és nagyon gondos helyreállító sebészi és protetikai kezelésre szorul (1, 7,8,9,10)

9. HELYREÁLLÍTÓ SEBÉSZI FÁZIS célja azoknak a gingivalis mucogingivalis defektusoknak a plasztikai korrekciója, amely vagy direkt plakk retenciós tényezőként szerepelhet vagy esztétikai zavart okoz, ill. megnehezíti a fogmosást. Egy – két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés és gingivális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés (1,20,21,22,23,24, 26)

IV. Rehabilitáció

A protetikai rekonstrukció részben a fogak sínezését, részben az elvesztett fogak pótlását célozza (24). Szempontjait a protetikai protokollok tárgyalják

V. Gondozás

Folyamatos ellenőrzés, parodontális gondozás, fenntartó kezelés : Minden korábban lezajlott parodontitises folyamat komoly rizikó tényezője egy újabb aktív gyulladásos folyamat elindulásának. Ez a rizikó faktor csak állandó, tökéletes egyéni szájhigiéne és rendszeres professzionális gondozás mellett hatástalanítható. (3,4,5,13,14,15, 26).
Primér prevenció – lényege az idejében, még teljesen ép íny és fogazati státus mellett bevezetett, jó fogmosási technika és időszakos professzionális fogtisztítás amellyel egyébként egészséges egyénben a tapadásveszteség kifejlődése elkerülhető(19,20).
Szekunder prevenció lényege a kezelést követő időszakos visszarendelés és professzionális fogtisztítás. A páciens egyéni motivációja, kézügyessége, az elvégzett műtétek után vissza- maradt ínyrecessio mértéke, és az 6
általános rizikó tényezők száma és súlyossága határozza meg a visszarendelések és időszakos professzionális szájhigiénés gyakorlatok frekvenciáját.
Prognózis – az idejében adekvát kezelésben részesített krónikus parodontitis prognózisa jó jó. Hatékony fogmosás és időszakos ellenőrzés és tökéletes minőségű restaurativ fogászati munkák mellet a folyamat megáll vagy olyan mértékben lassul, hogy nem veszélyezteti a fogak élettartamát (19, 22).
Az ellátás megfelelősségének indikátora - Eredmények
Mivel a fogágybetegség irreverzibilis parodontium károsodást okoz, a kezelés eredménye soha nem lehet teljes restitutio ad integrum gyógyulás.

A. Megállított parodontális gyulladásos folyamat: Az ínyszövet klinikailag normálisnak tűnik, nincs suppuratio vagy ínyvérzés, az átlagos szondázási mélység 3-4 mm és a fog mobilitása minimális. Ilyenkor a beteg további aktív kezelést nem igényel, hanem az egyéni adottságok figyelembevételével megtervezett visszarendelési programba és fenntartó kezelésbe kapcsolódik be. A visszahívások közötti intervallum 3-6 hónap között változik (3,4,26).

B. A parodontális gyulladásos folyamatot nem sikerült megállítani: Az ínyszövet klinikailag gyulladt, nem következett be jelentős szondázási mélység csökkenés, szondázáskor az ínytasakból vérzés indul el. Ennek oka lehet, hogy az első diagnózisunk téves volt, és agresszív formával állunk szemben, vagy a tasak túl mély volt, vagy a subgignivalis anatómiai viszonyok nem tették lehetővé hogy a subgingivalis patogen tasakflórát maradéktalanul eltávolítsuk (1,20,25) .

  • Amennyiben az utóbbi okokra vezethető vissza az iniciális kezelés sikertelensége akkor vagy még egy alkalommal elvégezzük a subgingivalis depurálást és zárt kürettet, vagy lebenyes feltárásban végzett nyitott küretthez folyamodunk. Mély tasakok és többgyökerű fogak esetében mindenképpen ez utóbbi indikált.
  • Ha a legtökéletesebb subgingivalis depurálás és kürett ellenére nem szűnik meg a gyulladás, akkor a folyamat agresszív jellege valószínű. Ilyenkor komplex sebészi, lokális és szisztematikus antibiotikus kezelés indikálható.

A protokoll bevezetésének feltételei

  • 1. Tárgyi feltételek
  • Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, parodontológiai szakrendelő
  • 2. Személyi feltételek
  • Parodontológus szakorvos, fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó
  • 3. Szakmai/képzési feltételek
  • Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés
  • 4. Egyéb feltételek
    • - a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
    • - betegtájékoztató kiadványok terjesztése
    • - oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
    • - a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Parodontológia szerk. Gera - Semmelweis Kiadó 2005.
  • 2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium – Parodontológiai Módszertani levél
  • 3. Axelsson P & Lindhe J: Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. J Clin Periodontol 1978;5:133-151.
  • 4. Axelsson P & Lindhe J. Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. Results after 6 years.J Clin Periodontol 1981: 8: 239-248.
  • 5. Axelsson P, Lindhe J&, Nystrom B. On the prevention of caries and periodontal disease. Results of a 15 year longitudinal study in adults. J. Clin Periodontol 1991;18:182-189
  • 6. Beck JD & Offenbacher S. Oral health and systemic disease: periodontitis and cardiovascular disease. J Dent Educ 1998: 62: 859-870.
  • 7. Caton J & Zander HA. Osseous repair of an infrabony pocket without new attachment of connective tissue. J Clin Periodontol 1976: 3: 54-58.
  • 8. Caton J & Nyman S. Histometric evaluation of periodontal surgery. I. The modified Widman flap procedure. J Clin Periodontol 1980: 7: 212-223.
  • 9. Caton J, Nyman & S Zander H: Histometric evaluation of periodontal surgery. II. Connective tissue attachment levels after four regenerative procedures J Clin Periodontol 1980; 7: 224-231 .
  • 10. Egelberg J.: Regeneration and repair of periodontal tissues. J Periodont Res 1987; 22: 233 -239.
  • 11. Gottlow J, Nyman S, Karring T & mts.: New attachment formation as the result of controlled tissue regeneration J Clin Periodontol 1984;11: 494-503.
  • 12. Grossi SG & Genco RJ. Periodontal disease and diabetes mellitus: a two-way relationship. Ann Periodontol 1998: 3: 51-61.
  • 13. Heasman PA, Jacobs DJ & Chapple IL: An evaluation of the effectiveness and patients compliance with plaque control methods in the prevention of periodontal disease Clin Prev Dent 1989;11:24-28
  • 14. Kaldahl WB, Kalkwarf KL & Patil KD. A review of longitudinal studies that compared periodontal therapies. J Periodontol 1993: 64: 243-253.
  • 15. Kaldahl WB, Kalkwarf KL, Patil KD, Dyer JK & Bates RE Jr. Evaluation of four modalities of periodontal therapy. J Periodontol 1988: 59: 783-793.
  • 16. Karring T, Nyman,S & Lindhe J: Healing following implantation of periodontitis affected roots into bone tissue J Clin Periodont 1980; 7: 96-105.
  • 17. Kornman KS. The role of supragingival plaque in the prevention and treatment of periodontal diseases. J Periodontal Res 1986;Suppl. 5-22.
  • 18. Kornman KS & Wilson TG: The presumptive diagnosis and diagnostically driven therapy in. Fundamentals of Periodontics ed. Wilson TG & Kornman KS. Quintessence Books 1996 pp.293-318.
  • 19. Lang WP, Farghey MM & Ronts DL.: The relation of preventive dental behaviors to periodontal health status J. Clin Periodontol 1994;21:194-198.
  • 20. Lindhe J & Nyman S. The effect of plaque control and surgical pocket elimination on the establishment and maintenance of periodontal health: a longitudinal study in cases of advanced disease. J Clin Periodontol 1975: 2: 67-79.
  • 21. Lindhe J, Westfelt E, Nyman S, Sokransky SS, Heijl L & Bratthall G: Healing following surgical/non-surgical treatment of periodontal disease. A clinical study. J Clin Periodontol 1982; 9: 115-128.
  • 22. Lindhe J. & Nyman, S: The effect of plaque control and surgical pocket elimination on the establishment and maintenance of periodontal health. A longitudinal study of periodontal in cases of advanced disease. J Clin Periodont 1975; 2: 67-79.
  • 23. Lövdal A, Arnö A & Waerhaug J: Incidence of clinical manifestatiton of periodontal disease in light of oral hygiene and calculus formation. J Am Dent Assoc 1958;56:21-23.
  • 24. Nyman S & Lindhe J. A longitudinal study of combined periodontal and prosthodontic treatment of patients with advanced periodontal disease. J Periodontol 1979: 50: 163-169.
  • 25. Nyman S, Lindhe J &Rosling B. Periodontal surgery in plaque infected dentitions. J Clin Periodontol 1977: 4: 240-249.
  • 26. Nyman S, Rosling B & Lindhe J. Effect of professional tooth cleaning on healing after periodontal surgery. J Clin Periodontol 1975: 2: 80-86.
  • 27. Offenbacher S, Katz V, Fertik G, Collins J, Boyd D, Maynor G, McKaig R&Beck J. Periodontal infection as a possible risk factor for preterm low birth weight. J Periodontol 1996: 67: 1103-1113.
  • 28. Polson AM & Heil LC: Osseous repair in infrabony periodontal defects J Clin Periodontol 1978; 5:13-23.

Kapcsolódó Internetes oldalak

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.

1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol publikációkra.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt a felnőtt alapellátás fogorvosaival

1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Betegtájékoztató a gingivitisről és parodontitisről

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete. Magyar Parodontológiai Társaság Szponzor támogatás nem volt.

Betegtájékoztató „A parodontium megbetegedéseinek ellátása/Plakk okozta parodontitis” című protokollhoz

Az ínygyulladást és fogágy gyulladást a szájban élő, a fogak felszínére tartósan kitapadt baktériumok, az un. plakk okozza. Ön most részt fog venni olyan íny és fogágykezelés sorozatban, amelyben kisebb műtéti beavatkozásokra is sor kerülhet. Ezek a kezelések az Ön számára semmilyen veszélyt nem jelentenek, de a kezelések után átmenetileg a megtisztított fogak hidegre és fogmosásra érzékennyé válhatnak. Mivel a fogágybetegség bakteriális fertőzés, ezért szükség lehet antibiotikum adására is. Az antibiotikus kezelésében már évek óta kipróbált és hazánkban is széles körben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, amelyek a patikában, orvosi vényre kapható. Az alkalmazott kezelésben és a kiválasztandó gyógyszerek összetételében meghatározó, hogy Ön a jelentkezéskor kapott adatlapot mennyire pontosan és a valóságnak megfelelően tölti ki, különösen figyelve a gyógyszerallergiára, vérzékenységi állapotokra vagy szív-keringési betegségekre.
Az első vizit alkalmával fogorvosa az általános egészségügyi állapotával kapcsolatban még több kérdést tehet fel Önnek. Ezt követően orvosa alaposan megvizsgálja a szájüregét, hogy meggyőződjön arról, hogy ínypanaszai mellett vannak-e egyéb fogászati vagy szájnyálkahártya elváltozásai is.
Először a fogait alaposan le fogjuk tisztítani, hogy eltávolítsuk az íny feletti bakteriális lepedéket és fogkövét, amely alapvetően felelőssé tehető az egész fogágy-gyulladásért. Majd elvégezzük az íny alatti fogfelszínek tökéletes letisztítását és az ínytasakok kikaparását (kürett). Ezt követően el kell sajátítania a helyes fogmosás szabályait. Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha Ön otthon, az általunk ajánlott fogkefével a megtanult technikával és gyakorisággal mossa fogait. Ha nem tud javítani otthoni fogmosási technikáján, akkor nagyobb parodontális műtéti beavatkozások vagy egyéb helyreállító kezelések sikerrel nem alkalmazhatók.
Ínytasak műtét helyi érzéstelenítésben, ambuláns körülmények között végezzük. A műtét után számíthat kisebb-nagyobb fájdalomra, íny vagy arcduzzanatra. Ezek a műtétet követő 3-4 napon belül elmúlnak. Sokkal kisebb a műtét utáni komplikációk veszélye, ha a műtét után is tökéletes szájhigiéniát tart fenn és a korábban már elsajátított módszerekkel mossa, tisztítja fogait. A műtéti területet éppen akkor kíméli, ha rendszeresen tisztán tartja és nem hagyja ismételten befertőződni. A műtét egyik legfontosabb célja, hogy a mély ínytasakokat megszüntesse. Ez sokszor azzal jár együtt, hogy a műtét után a fognyak kisebb-nagyobb mértékben (az eredeti tasakmélységtől függően) szabaddá válik. A szabaddá vált felszín hőre kezdetben érzékeny lehet. Ezt azonban kezelni lehet és az érzékenység a legtöbb esetben spontán is megszűnik.
Az alkalmazott antibiotikumnak is lehet mellékhatása. Ha Ön bármilyen kellemetlen mellékhatást, vagy bármilyen utóhatást észlel, mely kapcsolatba lehet a kezeléssel, azonnal forduljon a fogorvosához.
Azt nem tudjuk garantálni, hogy a kezelés azonnali gyógyulást fog eredményezni. Azonban az alkalmazott kezelés-sorozat a ma elfogadott egyik leghatásosabb kezelése az ínygyulladásnak és a súlyos, pusztító fogágybetegségnek. Ez képes megállítani az Ön szájában is a fogmedercsont további pusztulását és a fogai megszilárdulását eredményezi.
Amennyiben aláírja a Beleegyezési Nyilatkozatot, ezzel kinyilvánítja, hogy részt kíván venni a kezelésben. Kijelenti, hogy elolvasta a Betegtájékoztatót, és volt alkalma kérdéseket feltenni és ezekre a kérdésekre megnyugtató és kielégítő válaszokat kapott orvosától. Önnek bármikor joga van megszakítani a kezelést.

Útmutatás a választandó antibiotikumokról

SEMMELWEIS OKVOSTUDOMÁNYI EGYETEM SZÁJSEBÉSZETI ÉS FOGÁSZATI KLINIKÁJA
Útmutatás a választandó antibiotikumokról

Az 1996 októberében Székesfehérváron megtartott infektológiai kongresszus állásfoglalása alapján antibiotikumos kezelés esetén az első választandó szerek közé napjainkban is a penicillin és az első generációs cephalosporin készítményeket soroljuk.

* Penicillin:
o ampicillin
o ampicillin+sulbactam
o amoxicillin
o amoxicillin+klavulánsav
* Cephalosporin:
o cephalexin
o cefaclor
* Egyéb antibacteriális szer:
o metronidazol (anaerob fertőzésnél)

Ezekbe a csoportokba tartozó készítményekkel szemben tapasztalt allergia esetén második választandó csoportba tartoznak a makrolidok, linkozaminok, fluoroquinolok egyes képviselői.

* Makrolid:
o spiramycin
o roxitromycin
o josamycin
* Linkozamin:
o clindamycin
* Fluoroquinol:
o ofloxacin

Dentális gyulladások kezelésénél tetracyclin nem használandó.

Működési nyilvántartás megújítása

A működési nyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) vezeti.

2005.03.31. napján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába felvételt nyertek működési nyilvántartásai 2010.03.31. napján lejárnak.

Feladatok:

A 2005.03.31-2010.03.31 közötti folyamatos továbbképzési ciklus

Jövő márciusában lesz vége a 2005.03.31-től 2010.03.31-ig tartó folyamatos továbbképzési ciklusnak.
Nem árt, ha felmérjük mit is teljesítettünk. Ezt pontban mérik.

A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt összesen 250 pontot kell teljesíteni.

1. Ebből 60 - 100 gyakorlati pontot (évente 20 pontot) kell meg szerezni.
A 60 pont kötelezően teljesítendő pontszámon felül még további 40 gyakorlati pont szerezhető meg (évente 20 pont), de ezt a 40 pont kiváltható elméleti tanfolyamokon megszerzett pontokkal is! Egy továbbképzési ciklusban max. 100 gyakorlati pont számolható el, de legalább 60 pontot meg kell szerezni!

2. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, a szakvizsgához (vagy képzési besoroláshoz)
- 50 pontot kötelező szinten tartó tanfolyamon
és
- 25 pontot kötelezően választható tanfolyamon
kell teljesíteni.

3. A fennmaradó 75 (100 gyakorlati pontnál) - 105 (60 gyakorlati pontnál) pontot szabadon válaszható tanfolyamon szerezhető meg.

Célszerű megnézni a tájékoztatót, hogy hogyan is állunk a teljesítéssel.
A www.oftex.hu - ra bejelentkezve, a Teljesítés > Megszerzett pontjaimra kattintva

megjelenik a továbbképzendő által már megszerzett, az egyetem által elismert továbbképzési pontokat tartalmazó lista.
Csak azok a tanfolyamok és egyedi képzések láthatóak itt, amelyek a képző egyetem felé már továbbításra kerültek!

A lista végén található Tájékoztató gombra kattintva elvégzi az összesítés.

Nálam látható, hogy sáros vagyok 24 kötelező szinten tartó tanfolyamon megszerzendő ponttal :(((.

Jogszabályi háttér: http://fogaszatiportal.hu/522003-viii-22-eszcsm-rendelet-az-orvosok-fogo...

Felhívás a működési nyilvántartás megújítására

EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
Elismerési és Nyilvántartási Igazgatóság
Nyilvántartási Osztály

Tárgy: felhívás a működési nyilvántartás megújítására
Iktatószám:

Tisztelt Dr. ...!

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Egészségügyi tevékenységet önállóan az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység - az Eütv. 110. §-ának (4) és (10) bekezdésében foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. A működési nyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) vezeti.
Ön 2005.03.31. napján nyert felvételt az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába.
Az Eütv. 112. §-ának (10) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a nyilvántartott személy kérelmére újabb ötéves időtartamokra megújítható, vagy egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható.
Az Eütv. 113. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatom, hogy az Ön 50737 számú működési nyilvántartása 2010.03.31. napján lejár.
Kérem, hogy a működési nyilvántartásának megújítása érdekében legkésőbb a lejáratot megelőzően 30 nappal az alábbiakat szíveskedjék megküldeni az EEKH részére:

  • • a kitöltött megújítási kérelem formanyomtatványt, mely letölthető a www.eekh.hu weboldalról,
  • • a nyilvántartás megújításához szükséges 1000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló banki átutalási megbízás vagy postai csekk - melyet Hivatalunktól kérhet - feladóvevény másolatát (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000),
  • • amennyiben a lezáruló ötéves időtartam alatt szakképesítést szerzett, akkor csatolnia kell a szakvizsga bizonyítvány fénymásolatát, továbbá
  • • az Ön továbbképzését vezető egyetem szak- és továbbképzési titkársága által kiállított továbbképzési pontösszesítőt.

1051 BUDAPEST V., ZRÍNYI U. 3. Levélcím: 1245 BUDAPEST, PF.: 980
Telefon: 06-1-235-7982
Tisztelettel kérem Önt, hogy segítse munkánkat és az alábbi 3 kérdésre szíveskedjék válaszolni lehetőség szerint legkésőbb 2009. december 15-éig. A válaszok megadására két lehetőséget biztosítunk:
1. Jelen levelünket a levelezési címünkre (1245 Budapest, Pf. 980) kitöltötten lehet visszaküldeni,
vagy
2. az eekh.hu weboldalán (www.eekh.hu) található „Tájékozódó kérdések az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartásáról" linkre kattintva elektronikus úton.
Kérdéseink célja annak felmérése, hogy a jövő évben várhatóan hányan nem tudnak eleget tenni a továbbképzési kötelezettségüknek, és ennek következtében hányan nem tudják időben a működési nyilvántartásukat megújítani.
Az alábbi kérdésekre várjuk szíves válaszát:

  • 1. A működési nyilvántartása jelen ötéves periódusának lejártáig teljesíteni fogja-e tudni a továbbképzési kötelezettségét?
    • igen
    • nem
  • 2. Jelenlegi munkahelyén milyen szakterületen dolgozik?
  • 3. Kérem, az email címét megadni szíveskedjék annak érdekében, hogy a később esetlegesen szükségessé váló kommunikáció gördülékenyebb lehessen: ...................................@..........................................

Budapest, 2009. december 1.
Válaszait előre is megköszönve, tisztelettel:
dr. Papp Dávid mb. osztályvezető
1051 BUDAPEST V., ZRÍNYI U. 3. Levélcím: 1245 BUDAPEST, PF.: 980
Telefon: 06-1-235-7982

OSZMK hírlevelek

Itt kerülnek felsorolásra az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ hírlevelei

OSZMK Informatikai, Adatkezelési és Elemzési Osztály – 2009. november I. évfolyam 3. szám

Fogászatot érintő rész (téves lásd hozzászólás):

F O G Á S Z A T A U D I T
Értesítjük tisztelt fogorvos adatszolgáltatóinkat, hogy a 2009. évről szóló jelentés, hasonlóan az eddigi évek gyakorlatához írásos formában történik, a szokott határidővel.
2010. január elsejével viszont kötelezı jelleggel sor kerül a „Beavatkozások és Diagnózisok audit” havi on-line jelentésére. Mint az ismeretes, a TETFOG program használói elektronikus adatbeküldéssel is teljesíthetik adatszolgáltatásukat. Ezzel kapcsolatosan várjuk a TETFOG-on kívüli programok készítőinek a jelentkezését, hogy ők is felkészíthessék rendszerüket az elektronikus adatfeltöltésre.
A kötelező adatszolgáltatás következtében 2010. évről szóló jelentést a havi adatokból fogjuk generálni, vagyis az adatszolgáltatók éves jelentést már nem fognak készíteni.

OSZMK Informatikai, adatkezelési és elemzési osztály – 2009. június I. évfolyam 1. szám

Fogászatot érintő rész:

ZAJLÓ ADATGYŰJTÉSEK
...
Az országos szakfelügyelő főorvos és munkatársai által összeállított adatlap felhasználásával folyik a fogászat on-line adatgyűjtése. Az adatlap erénye a minőségi adatok gyűjtése, mennyiségi adatok helyett. A jelenlegi kísérleti fázisban a legtöbb fogorvos által használt TETFOG fantázianevű program képes együttműködni az OSZMK adatgyűjtésével, így a havi jelentés a gépen már szereplő adatokból feltölthető, ismételt begépelés nélkül.
....

CsatolmányMéret
OSZMK_Hirlevel_1_1.pdf183.99 KB

TEÁOR'08

Mit kell tennie a TEÁOR számokkal július 1-ig minden cégnek?
2008. Január 1.-től megváltoztak a TEÁOR és szakmakódok. A régi TEÁOR '03 helyett a TEÁOR '08 számokat kell alkalmazni.

Az alábbiakban segítséget adunk a TEÁOR számok módosításához. Kövesse a lépéseket, és töltse le tárolt cégkivonatát ingyenesen! >>> http://www.teaor.eu

Jogszabályok:
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600005.TV&cel=P
41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0700041.IRM
- 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0600021.IM

Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény

Részlet az
„Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény”-ből:
(megjelent: a Magyar Közlöny 2007. évi 155. számában)

479. § (1) Azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR’03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon, a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell változásként az állami adóhatósághoz bejelentenie a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig.

(2) Azokat, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket), amelyek az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK. 5.) KSH-APEH együttes tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájékoztató) és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül a körzetközponti jegyző, valamint az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. A KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható, a körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozó a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejegyzési kérelmében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig köteles bejelenteni a körzetközponti jegyzőhöz. Az egyéni vállalkozó illetékmentesen kérheti a változás átvezetését, illetve a vállalkozói igazolvány cseréjét, ha arra kizárólag a Rendeletben meghatározott osztályozási rendszerre való áttérés érdekében van szükség.

(3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó adózók esetén azokat a 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, illetve szakmakód számokat, amelyeket a TEÁOR’03 és a Rendelet, illetve a Tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott szakmakódjegyzék közötti fordítókulcsot tartalmazó KSHközlemények alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati, illetve szakmakód szerinti besorolássá, 2008. január 31-ig
az állami adóhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett, a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható tevékenységi körök esetén a tevékenységi kör változását az adózónak kell változásként bejelentenie az állami adóhatósághoz a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. E bekezdés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez.

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/KSHPORTAL/SZOLGALTATASOK/OSZTA...

TEÁOR'08 fórum téma

Ma jelent meg a Weborvos.hu-n:

Közeleg a határidő, utána bűntet az APEH
A bejelentést elmulasztók bírsága az új szabályok alapján akár 500 ezer forint is lehet.

Mint arról januárban beszámoltunk, július 1-ig adott időt az adóhatóság a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak arra, hogy igazodjanak az új TEÁOR-besorolásokhoz, és módosítsák alapirataikat.

A TEÁOR és szakmakód-változással érintett adózók a változás-bejelentést ez év július 1-jéig, írásban adhatják be az APEH-hez, illeték- és igazgatási szolgáltatási díj mentesen. A késedelmes változás-bejelentés azonban a társas vállalkozások esetén 500 ezer forint, egyéni vállalkozók és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek esetén pedig 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. A TEÁOR és szakmakód jegyzék változásával kapcsolatos részletes tájékoztató és a teljes fordítókulcs a www.apeh.hu honlapról a KSH honlapjára mutató linkről indulva, vagy közvetlenül a www.ksh.hu Szolgáltatások/Osztályozások (SZJA,TEÁOR stb.) menüpontjából letölthető.

Törvények, rendeletek

Fogászatot érintő törvények, rendeletek felsorolása és az ezt értelmező, felülbíráló alkotmánybírósági határozatok

Alkotmánybírósági határozatok

Fogászatot érintő törvényeket, rendeleteket értelmező, felülbíráló alkotmánybírósági határozatok

28/2006. (VI. 21.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0028.ab
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában - dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének harmadik mondata alkotmányellenes volt, ezért a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 7. § (3) bekezdésének „és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdése a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel” mondatrésze alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A megsemmisítést követően a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:

„7. § (3) A működtetési jogot - ingyenesen vagy visszterhesen - csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik működtetési joggal, de birtokában van a Kamara határozata arról, hogy megfelel a működtetési jog engedélyezésére nézve jogszabályban megállapított feltételeknek.”

3. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján - a folyamatban lévő eljárást felfüggesztve - kezdeményezte, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) az adott ügy elbírálásánál irányadó 3. § (1) bekezdése harmadik mondatát, valamint 7. §-a (2) bekezdését az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Indítványozta továbbá, mondja ki az Alkotmánybíróság, hogy az említett rendelkezések nem alkalmazhatók a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyben. Az indítványozó a kérelem alapjaként az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére, 9. §-ának (1) bekezdésére és 13. §-ának (1) bekezdésére, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-ára hivatkozott.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatát 2002. április 15-i időponttal hatályon kívül helyezte a 71/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhrm.) 6. §-ának (2) bekezdése. A bírói kezdeményezésből megállapíthatóan azonban az elbírálásra váró ügyben a Vhr. támadott szabályát a Vhrm. hatálybalépése előtti szövegével kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezett jogszabályt az Alkotmánybíróság akkor vizsgál, ha annak alkalmazhatóságáról is dönteni kell (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). A jelen esetben a bírói kezdeményezés alapján a jogszabálynak a hatályon kívül helyezés előtti szövege alkalmazhatóságáról is dönteni kell, ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta az egyébként már hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát.

II.

A határozat meghozatalánál figyelembe vett jogszabályok:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

2. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.):

„2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

(...)

(4) A működtetési jog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a működtetési jog folytatására

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a működtetési jog folytatására való jogosultság sorrendjét.

(...)

(6) Ha a (4) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

- a működtetési jog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(7) Ha a működtetési jog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a működtetési jog megszűnik.”

„3. § (7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

(...)

rendeletben meghatározza.”

3. A Jat. szabályai:

„1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt,

b)

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

e)

f) az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

4. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002. április 15. előtt hatályos szövege:

„Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában lehet. Ennek megfelelően a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson. Ugyanakkor a működtetési jog engedélyezése nem érinti az önkormányzatnak az egészségügyi ellátásról való gondoskodáshoz kapcsolódó jogkörét: az engedély megadása még a működtetési jog elidegenítése vagy folytatása esetén sem hárít az önkormányzatra a működtetési jogot megszerző orvos foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget.”

5. A Vhr.-nek a határozathozatal időpontjában hatályos, alapul vett rendelkezései:

„3. § (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában lehet. Ennek megfelelően a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson.

(2) Az Öotv.-ben meghatározott működtetési engedély, valamint a hatósági bizonyítvány kiadása a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) megyei szervezetének (a továbbiakban: Kamara) hatáskörébe tartozik.

(3) A Kamara határozata ellen benyújtott fellebbezést a MOK országos ügyintéző szerve bírálja el.”

„4. § (1) A működtetési jogot a Kamara annak az orvosnak engedélyezi, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek.

(2) A működtetési jogra vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

a) a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,

b) az (1) bekezdésben foglalt külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a) a működtetési jog elidegenítése esetén: a működtetési joggal rendelkező háziorvos és a kérelmező által kötött előszerződést a működtetési jog átadásáról, valamint az önkormányzat és a kérelmező által kötött előszerződést, vagy az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a működtetési jog megszerzése esetén a kérelmezőt háziorvosként kívánja foglalkoztatni,

b) a működtetési jog folytatása esetén: a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. §-ának (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is,

c)

d) tartósan betöltetlen vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén: az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve újonnan létesített háziorvosi körzet esetén az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról.

(4) Az Öotv. 3. §-a (3) bekezdése alapján működtetési jogot szerző háziorvosnak a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelméhez mellékelnie kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolását arról, hogy az Öotv. hatálybalépésének napján háziorvosi tevékenységet legalább 200 hozzá bejelentkezett betegre kiterjedően látott el.”

„5. § Nem kaphat működtetési jogra vonatkozó engedélyt az a kérelmet benyújtó orvos

a) aki működtetési joggal már rendelkezik,

b) akitől a működtetési jogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig,

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, akit gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit a foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A bíróság az erre vonatkozó jogerős ítéletéről a Kamarát értesíti.”

„6. § A működtetési jogra vonatkozó határozat egy-egy példányát a működtetési jog jogosultján kívül meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztiorvosi Hivatalának (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és a területileg illetékes illetékhivatalnak.”

„7. § (1) A működtetési jog jogosultja a működtetési jogot mint vagyoni értékű jogot az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személynek elidegenítheti.

(2) A működtetési jognak elidegenítéssel történő megszerzésénél értelemszerűen irányadók a 3-6. §-ban foglalt rendelkezések a (3) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel.

(3) A működtetési jogot - ingyenesen vagy visszterhesen - csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik működtetési joggal, de birtokában van a Kamara határozata arról, hogy megfelel a működtetési jog engedélyezésére nézve jogszabályban megállapított feltételeknek és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdése a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel.”

III.

1. Az indítványozó álláspontja szerint „a Kormány a törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletében túllépett a törvényi felhatalmazáson, a törvény céljával ellentétesen szabályozta a működtetési jog elidegenítésének feltételeit”.

Az indítványozó kifejti, hogy a törvény „a működtetési jogot olyan személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jogként határozta meg, amely elidegeníthető és folytatható, meghatározta az elidegenítés feltételeit is, a működtetési jog folytatására jogosult személy esetében ennek gyakorlását határidőhöz kötve, a határidő elmulasztása esetére a működtetési jog megszűnését kimondva, nyilván azért, hogy a jogosult indokolatlan késlekedése az értékesítéssel ne veszélyeztesse az orvosi ellátás biztonságát”.

A Vhr. a működtetési jog elidegenítésének feltételévé tette, hogy a vevő az önkormányzattal előszerződést kössön. Az önkormányzat az előszerződés megkötését indokolás nélkül megtagadhatja. Az alkotmányossági vizsgálatot kezdeményező bíró szerint ennek következtében a működtetési jog elidegenítése lehetetlenné válhat, mert a határidő letelik. A működtetési jog elidegenítésének ettől a feltételtől való függővé tétele miatt „a vagyoni értékű jog lényegében kiüresedik, ami a bíróság megítélése szerint a tulajdonhoz való alkotmányos jogot is sérti.”

Az indítvány megalapozott.

2. Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy - egyebek mellett - a működtetési jog átengedésére vonatkozó szabályokat meghatározza.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata kimondta, hogy a működtetési jog elidegenítése vagy folytatása nem hárít az önkormányzatra a működtetési jogot megszerző orvos foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget.

A Vhr. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a működtetési jognak elidegenítéssel történő megszerzése esetén irányadók a 3-6. §-ban meghatározott rendelkezések. A hivatkozott szabályokban megállapított feltételek - egyebek mellett - azt jelentik, hogy a működtetési jogot megszerezni kívánó személynek előszerződésben meg kell állapodnia az önkormányzattal a működtetésről vagy meg kell kapnia az önkormányzattól egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a működtetési jog megszerzése esetén az önkormányzat a kérdéses személyt háziorvosként kívánja foglalkoztatni. Ilyen nyilatkozat mellékelésével lehet kérni a Magyar Orvosi Kamarától a működtetési engedély megadását és kerülhet sor a működtetési jog elidegenítéssel történő megszerzésére. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002-ben hatályon kívül helyezett - de a bírói kezdeményezésben hivatkozott ügyben még irányadó - harmadik mondata és 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint 7. §-ának (3) bekezdése egységben értelmezve tartalmazza az említett feltételt.

A Vhr. említett szabályai azt jelentik, hogy a működtetési jog elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi önkormányzat hajlandó szerződést kötni azzal a személlyel, aki a működtetési jogot meg akarja szerezni. Ez a feltétel a működtetési jog folytatására jogosult személyek alkotmányos védelem alá tartozó vagyoni értékű jogosultságának gyakorlása szempontjából lényeges korlátozást jelent. Az esetek egy részében ez a feltétel lehetetlenné is teszi a jog gyakorlását, mert az Öotv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy a működtetési jogot csak korlátozott ideig idegenítheti el. Ez a törvényben meghatározott időtartam a korábbi jogosult halálától számított hat hónap. Az Öotv. 2. §-ának (7) bekezdése szerint megszűnik a működtetési jog, ha a hat hónapon belül nem történik meg az elidegenítés. Az esetek egy részében nem lehetséges hat hónapon belül olyan jogosult személyt találni, akivel az önkormányzat hajlandó szerződni; a határidő eltelte pedig az Öotv. szerint a jog megszűnését vonja maga után. A vagyoni értékű jog gyakorlására a törvényben meghatározott rövid határidő mellett a Vhr.-ben megjelölt feltétel a joggyakorlás jelentős korlátozását, egyes esetekben kizárását jelenti.

3. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése kimondja a tulajdonhoz való jog védelmének elvét.

a) Az Alkotmánybíróság gyakorlata a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként részesíti alkotmányos védelemben [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. A 17/1992. (III. 30.) AB határozat kimondta, hogy a tulajdonjog alkotmányos védelme nemcsak a polgári jogban meghatározott tárgyakra terjed ki, hanem minden vagyoni értékű jogra (ABH 1992, 104, 108.).

Az Öotv. 2. §-ának (3) bekezdése szerint a működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. Ennek megfelelően a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme a működtetési jogra is kiterjed.

b) A jelen esetben vizsgált kérdésnél tisztázandó, hogy a Vhr. által az újonnan létesített működtetési jog gyakorlására meghatározott feltételek nem minősülnek-e olyan korlátozásnak, amelyek a korábban nem létező jog esetében alkotmányosan megengedettnek tekinthetők.

Az Alkotmánybíróság a társadalmi tulajdon lebontásának során történő vagyonjuttatások szabályozásával kapcsolatban kimondta, hogy a tulajdoni rendszert átalakító törvények a társadalmi tulajdont ingyenesen megszerző személyek között a tulajdonjog alkotmányos védelmének sérelme nélkül a társadalmi tulajdon terheit is eloszthatják [16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991, 58, 63.]. Az önkormányzatoknak történő vagyonjuttatásról az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzésére az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést, a tulajdonjog védelme csak a már megszerzett jogokra vonatkozik [37/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 238, 243.]. A tulajdonszerzés jogcíme akkor kétségtelen, akkor élvez védelmet, ha a tulajdonszerzés és annak terjedelme törvény által garantált (893/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 496, 500.).

A működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2. §-a meghatározta. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a működtetési joghoz a Magyar Orvosi Kamarának az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyét írta elő feltételként. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdése azonban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az engedélyhez szükségesek (kamarai tagság, működési nyilvántartásban szereplés, jogszabályban meghatározott kizáró ok hiánya). Mindezek alapján a működtetési jog megszerzése - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - törvény által garantált. Nincs szó tehát olyan bizonytalan tulajdonszerzésről, mint a tulajdoni rendszer átalakulása során a vagyonjuttatások tekintetében volt.

c) A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat kifejtette, hogy az Alkotmány a tulajdonjogot az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjaként részesíti védelemben. A tulajdonjog elvonására az Alkotmány 13. § (2) bekezdése speciális rendelkezést határozott meg. E szerint a rendelkezés szerint a tulajdonjog teljes elvonására közérdekből és meghatározott feltételek szerint nyújtandó kártalanítás mellett kerülhet sor. A tulajdonjog társadalmi kötöttsége szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását, de a korlátozásnál is figyelembe veendő az arányosság követelménye. Az arányosság követelményét sértheti, ha a korlátozás időtartama nem számítható ki. Az arányosság megkövetelheti a kártalanítást is (ABH 1993, 373, 379-382.). A tulajdonjog korlátozásánál is tekintettel kell lenni egyrészt az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében a tulajdonjog elvonására meghatározott feltételekre, valamint 8. §-ának (2) bekezdésére is. Mindebből az következik, hogy - más alapjogokkal megegyezően - a tulajdonjog korlátozását csak törvényben lehet kimondani. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában alapelv, hogy az alapvető jogokkal való nem mindenfajta összefüggés követeli meg a törvényi szintű szabályozást, de „valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csak törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 300.].

4. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002. április 15-ig hatályos harmadik mondata - a 4. § (3) bekezdésének a) pontjával és 7. §-ának (3) bekezdésével egységben értelmezve - vagyoni értékű jognak olyan korlátozását mondta ki, amelyet csak törvény állapíthatott volna meg az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése és 13. §-ának (1), illetve (2) bekezdése, valamint az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság követelménye alapján, figyelembe véve 7. §-ának (2) bekezdésére, tekintettel a Jat. 1. §-ának (1) és (2) bekezdését is [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 432-433.; 551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841-842.].

Az Alkotmánybíróságnak ez a határozata nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen jogviszony van az önkormányzat és a működtetési jogot megszerző, illetve a működtetési joggal rendelkező orvos között.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének időközben hatályon kívül helyezett harmadik mondatával szoros kapcsolatban áll a Vhr. 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 7. § (3) bekezdése „és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel” mondatrésznek. Ezért az Alkotmánybíróság a szoros összefüggés miatt az alkotmányossági vizsgálatot ezekre a rendelkezésekre is kiterjesztette és megállapította azok alkotmányellenességét és az Abtv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján ezeket a rendelkezéseket a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

5. A Vhr. 7. §-ának az indítványozó által támadott (2) bekezdése csak utaló szabályt tartalmaz. A 4. § (3) bekezdése a) pontjának megsemmisítése következtében a 7. § (2) bekezdése nem vonja maga után - az utalás révén - alkotmányellenes szabályok alkalmazását. Ezért az Alkotmánybíróság - a 4. § (3) bekezdése a) pontjának megsemmisítésére tekintettel - a 7. § (2) bekezdését nem találta alkotmányellenesnek, a megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

6. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata 2002. április 15-i időponttal hatályát vesztette. A bírói kezdeményezésre indult, a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyre irányadó szabály alkotmányossági vizsgálatát az állandó gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság elvégezte. Megállapította, hogy a már hatályon kívül helyezett rendelkezés alkotmányellenes volt és az eljárás feleinek különösen fontos érdekére tekintettel az Abtv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján kimondta, hogy az alkotmányellenes rendelkezés a folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

A határozat Magyar Közlönyben való közzétételéről szóló rendelkezés az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. és 2. pontjával.

Az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részének 1-2. pontjában a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezései alkotmányellenességét állapítja meg. E rendelkezések szerint a működtetési jog megszerzésének előfeltétele, hogy a települési önkormányzat a későbbi jogosult foglalkoztatására vonatkozóan nyilatkozatot adjon, illetve a későbbi jogosulttal előszerződést kössön. A működtetési jog megszerzésének e feltételét a határozat a tulajdonjog korlátozásának minősíti.

Ezzel szemben megállapítható, hogy az előzetesen kibocsátott önkormányzati nyilatkozat, illetve előszerződés elsősorban nem korlátozást, hanem biztosítékot jelent a jogszerző számára. Ez biztosítja őt arról, hogy a működtetési jog megszerzése után a települési önkormányzat foglalkoztatni fogja, s így élni tudjon a működtetési jogával.

A Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyáltalán nem köteles a működtetési jog jogosultjának foglalkoztatására. Eszerint a működtetési jog megszerzése csak „jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson”. A működtetési jog jogosultjának a települési önkormányzat döntésétől függő foglalkoztatása azonban nem kizárólag a Vhr.-ből eredő szabály. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapítható, hogy a működtetési jog „önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog”. Az Öotv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint az önálló orvosi tevékenység „a területi ellátási kötelezettség körében (...) nyújtott egészségügyi ellátás”. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint a területi ellátási kötelezettség „az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít”. A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése alapján köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról. A helyi önkormányzatok számára meghatározott feladatok és hatáskörök pedig az alkotmányosan védett autonómia részét képezik. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanis a helyi képviselőtestület az önkormányzati ügyekben önállóan dönthet. Mindezekből következik, hogy a települési önkormányzatnak alkotmányos és törvényes joga van arra, hogy az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás keretében a működtetési jog jogosultjának foglalkoztatásáról szabadon döntsön. Ezt az Alkotmányból és törvényből származó önkormányzati jogkört, vagyis a jogosult foglalkoztatásáról való döntést minősítette az Alkotmánybíróság az alkotmányos tulajdonjog korlátozásának, s így semmisítette meg a Vhr. egyes rendelkezéseit. Megállapítható azonban, hogy a települési önkormányzatnak a tulajdonjog említett korlátozásához való joga a Vhr. egyes rendelkezéseinek megsemmisítésével sem szűnt meg. Legfeljebb azt - az Alkotmánybíróság határozata alapján - nem a működtetési jog megszerzése előtt, hanem azt követően gyakorolja a települési önkormányzat.

A működtetési jog megszerzéséhez szükséges előzetes önkormányzati nyilatkozat és előszerződés alkotmányellenességének megállapítása, illetve megsemmisítése a működtetési jog intézményét teljesen kiszámíthatatlanná teszi. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a települési önkormányzat már csak a működtetési jog megszerzése után dönthet a jogosult foglalkoztatásáról. Előfordulhat ezért, hogy hiába szerzi meg valaki a működtetési jogot, a települési önkormányzat törvényesen megtagadhatja a foglalkoztatását. A jogosult foglalkoztatása nélkül nem folytatható önálló orvosi tevékenység, így a jogosult a működtetési jogát nem tudja hasznosítani. Ezért rákényszerül a működtetési jog eladására. A működtetési jog önkormányzattól függő hasznosítása miatt bizonytalan azonban, hogy egyáltalán meg fogja-e valaki vásárolni tőle az esetleg hasznosíthatatlan működtetési jogot? Mindeközben, vagyis a működtetési jog jogosultja és a települési önkormányzat közötti vita alatt, magának az orvosi tevékenységnek az ellátása is bizonytalanná válik. Hiszen a működtetési jog jogosultja a települési önkormányzat miatt nem láthatja el az orvosi tevékenységet, míg a települési önkormányzat a működtetési jog hiányában más orvost sem foglalkoztathat. Megállapítható tehát, hogy az Alkotmánybíróság határozata nemcsak az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből származó jogbiztonság követelményével ellentétes, hanem az Alkotmány 70/D. §-a szerinti egészséghez való jogot veszélyeztető helyzetet okoz.

Minderre tekintettel a működtetési jog megszerzésével kapcsolatos előzetes önkormányzati döntés alkotmányellenességének megállapításával nem értek egyet.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye

Egyetértek a határozat rendelkező részének 3. pontjában foglalt elutasítással, nem értek egyet viszont az alkotmányellenesség megállapításával a Vhr.-nek az 1. és 2. pontban elbírált rendelkezéseivel kapcsolatosan. Álláspontom szerint az indítványt e rendelkezések tekintetében is el kellett volna utasítani.

A határozat az alkotmányellenesség megállapítását azzal indokolja, hogy a Vhr. alkotmányellenesnek ítélt rendelkezései az alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló működtetési jognak, mint vagyoni értékű jognak olyan korlátozását mondták ki, amelyet csak törvényben lehetett volna megállapítani.

Álláspontom szerint a Vhr.-nek ezek a szabályai a működtetési jognak az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) foglalt szabályaihoz képest nem állapítanak meg új korlátozást.

Az Öotv. 1. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezések alapján megállapítható, hogy teljes értékű, vagyoni értékű jognak minősülő működtetési joggal csak önálló orvosi tevékenységet végző, a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátást nyújtó orvos rendelkezhet.

Az Öotv. e szabályai alapján megállapítható, hogy a területi ellátási kötelezettség a működtetési jognak tartalmi eleme, azaz a vagyoni értékű jognak az önkormányzat ellátási felelőssége által való korlátozottsága a törvényen alapul.

A határozat által alkotmányellenesnek ítélt szabályok nem állapítanak meg a törvényi előírásokhoz képest új korlátozást, hanem a törvényi szabályok érvényesítésének módját határozzák meg.

Ezért, amint azt az 508/B/2000. AB határozathoz írott különvéleményemben kifejtettem az önkormányzatok alkotmányos alapjogai és a tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog összhangjának hiánya által felvetett alkotmányossági problémát, az Öotv. rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata során kellett volna elbírálni.

Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleménye

1. Nem értek egyet a többségi határozat rendelkező részének 1. és 2. pontjában foglaltakkal, vagyis azzal, hogy a határozat az Alkotmány 13. §-ában szabályozott tulajdonjog korlátozásának tekinti a működtetési jog elidegenítésére, illetve megszerzésére vonatkozó egyes feltételeket tartalmazó szabályokat, és azokat - a korlátozónak tartott Vhr. jogforrási szintjének elégtelenségére hivatkozva - alkotmányellenessé nyilvánítja.

Véleményem szerint az indítvány elbírálásakor abból kell kiindulni, hogy a működtetési jogot, mint vagyoni értékű jogot az Öotv. hozta létre, és ezzel egyidejűleg adott a törvény felhatalmazást arra, hogy a Kormány a működtetési jog megszerzésének feltételeit rendeletben szabályozza.

Jóllehet az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány tulajdonvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit olyan alapjognak tekinti, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok az egyéb dologi jellegű vagyoni jogok védelmére is alkalmazhatnak [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.], a vagyoni jogok esetében a tulajdonvédelem másként érvényesül.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a vagyoni értékű jogok esetében tulajdonvédelemnek akkor van helye, ha a jogosultság tárgya kellően meghatározott, és maga a jog kellően megszilárdult, ténylegesen jogszabályok által elismert módon létezik. Az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy a bevezetett és gyakorolt, rendszeres kereső tevékenység, amely rendszeres jövedelmet biztosít, az Alkotmány 13. § (1) bekezdés szerint tulajdoni védelmet élvez [40/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 282.].

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor már több határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 13. §-a a már megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben, az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a magánszemélyt tulajdonszerzéshez vagy tulajdon élvezetéhez segítse [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 936/D/1997. AB határozat, ABH 1999, 615, 619.]. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság az önkormányzati tulajdonra vonatkozó egyes szabályok alkotmányellenességének vizsgálatakor, amikor kimondta, hogy az önkormányzatoknak nem volt és nincs alanyi joga arra, hogy meghatározott tulajdoni tárgyakat vagy a tulajdont meghatározott feltételekkel szerezzék meg (1582/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 605, 606.).

2. A Vhr.-nek azok a szabályai, amelyek meghatározzák a működtetési jog, mint vagyoni értékű jog tartalmát, nem tekinthetők korlátozásnak az Alkotmány 13. §-a alkalmazásában.

A működtetési jogot az Öotv. hozta létre. A működtetési jog az önálló orvosi tevékenységhez tapad, az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét jeleníti meg. Az önálló orvosi tevékenység a területi ellátási kötelezettséghez kapcsolódik. Mind az önálló orvosi tevékenység, mind a működtetési jog olyan új jogintézmény a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos (házi gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátást illetően, amelynek fogalmát, tartalmát az Öotv. határozza meg [1. § (2) bekezdés a) pont].

Önálló orvosi tevékenység csak személyesen folytatható az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől. A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható [Öotv. 2. § (1)-(2) bekezdés].

A Vhr. 3. § (1) bekezdésének a határozat rendelkező része 1. pontjában alkotmányellenessé nyilvánított harmadik mondata az Öotv. említett szabályaiból, a működtetési jog törvényi definíciójából következik: ennek értelmében a működtetési jog létrehozása nem érinti az önkormányzatok területi ellátási kötelezettségét; a területi ellátási kötelezettség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosításának mikéntjét az érintett önkormányzat jogosult meghatározni.

A Vhr.-nek a határozat rendelkező része 2. pontjában alkotmányellenessé nyilvánított szabályaiban szereplő feltételekből az következik, hogy az Öotv. által elképzelt működtetési jog akkor idegeníthető el, ha a helyi önkormányzat nyilatkozik arról, hogy a területi ellátási kötelezettsége körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosítását azzal a személlyel képzeli el, aki a működtetési jogot meg akarja szerezni. Minthogy az Öotv. rendelkezései értelmében a működtetési jog az önálló orvosi tevékenységhez tapad, az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét jeleníti meg, az önálló orvosi tevékenység pedig a területi ellátási kötelezettséghez kapcsolódik, a Vhr.-ben megjelenő feltételek az Öotv. szerint létrehozott és meghatározott tartalmú működtetési jog jellegzetességeiből következnek, nem jelentik az alkotmányos értelemben vett tulajdonjog korlátozását.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom:

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró

29/2006. (VI. 21.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0029.ab

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában - dr. Bihari Mihály, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény egésze, valamint 1. § (2) bekezdése, 2. § (3) bekezdése, (6) bekezdésében a második mondatból „a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül” szövegrésze, (7) bekezdése, 3. § (3) bekezdése, (6) bekezdése, valamint (7) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely arra irányult, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azért, mert az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény nem szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását.

3. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet egésze, valamint 13. § (3) bekezdése, 14. § (1) bekezdés b) pontja, valamint (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet egésze, illetve 1. §-ának (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Öotv.), a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), továbbá a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelettel (a továbbiakban: R.) kapcsolatban.

2. Az egyik indítványozó az Öotv. és a Vhr. egészét, valamint az R. 1. §-ának (3) bekezdését tartotta alkotmányellenesnek, és kérte ezeknek a szabályoknak a megsemmisítését az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére, 8. §-ának (2) bekezdésére, 13. §-ának (1) bekezdésére, 35. §-ának (2) bekezdésére és 70/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva. Az indítványozó az alkotmányellenességet az Öotv. és a Vhr. egyes szabályai tekintetében fejti ki részletesen, de az az álláspontja, hogy egyes rendelkezések megsemmisítésével nem lehet az alkotmányellenességet kiküszöbölni, ezért kell az említett jogszabályok egészét megsemmisíteni.

a) Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését sérti az Öotv. és a Vhr. azért, mert rendelkezéseik nem világosak és nem egyértelműek. Így nem világos, hogy „a működtetési jog kötődik-e egy konkrét háziorvosi körzethez, vagyis csak azok birtokolhatnak működtetési jogot, akik vagy egy háziorvosi körzetet ellátnak, vagy egy háziorvosi körzet ellátására szerződtetni kívánják”. Nem állapítható meg az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének pontos jelentése, „mert a jelzett rendelkezésnek olyan tartalom is tulajdonítható, mely szerint a hatálybalépés napján háziorvosi tevékenységet végző orvosok életük végéig engedély nélkül végezhetnek ilyen tevékenységet függetlenül attól, hogy melyik háziorvosi körzetben végzik munkájukat”. További bizonytalanságot talál az indítványozó a háziorvosi tevékenységet végző orvos jogi minősítése tekintetében, mert az Öotv. nem állapít meg ugyan különbséget a közalkalmazotti és a vállalkozói minőségben tevékenykedő orvos között, de a Vhr. különbséget tesz e két kategória között. „Alaposan feltehető azonban, hogy a közalkalmazotti státus esetén a működtetési jog, mint vagyoni értékű jog nem érvényesülhet a vállalkozói háziorvosokéhoz hasonló terjedelemben.”

b) Az indítványozó kifejti, hogy az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja olyan kérdések szabályozására adott felhatalmazást a Kormánynak, amelyek a tulajdonhoz való jog szempontjából garanciális jelentőségűek. Ennek a felhatalmazásnak az alapján szabályozta a Vhr. 8. §-a a működtetési jogra vonatkozó engedély visszavonását.

A tulajdonhoz való jog indokolatlan korlátozását tartalmazza az indítványozó szerint az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése, amely 2000. december 31-ig megtiltotta a működtetési jog elidegenítését.

Az Öotv. és a Vhr. felsorolt rendelkezései az indítványozó szerint sértik az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdését és egyúttal 8. §-ának (2) bekezdését is.

c) Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott diszkrimináció tilalmával ellentétes az indítványozó álláspontja szerint az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely a területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosok számára nem teszi lehetővé a működtetési jog elidegeníthetőségét és folytathatóságát. Ugyanilyen alkotmányossági aggályt vet fel az indítványozó azzal a szabállyal szemben, amely szerint csak 2000. december 31-ig illetékmentes az elidegenítés.

d) Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésével ellentétesnek tartja az indítványozó a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését, mert ez a szabály szerinte nem vette figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ában foglaltakat.

e) Az R. 1. §-ának (3) bekezdését az indítványozó többféle alapon is alkotmányellenesnek tartja. A támadott rendelkezés szerinte egyrészt magasabb szintű jogszabályba ütközik, másrészt a miniszter felhatalmazás nélkül alkotta meg a szabályt, harmadrészt nem egyértelmű a szövegezés.

3. Egy másik indítványozó az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdését, 3. §-a (3) bekezdésének második francia bekezdését, a Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését tekinti az Alkotmány 70/A. §-a (1) és (3) bekezdésével ellentétesnek. Ezek a szabályok ugyanis különbséget tesznek a területi ellátási kötelezettségű és ilyen kötelezettséggel nem rendelkező orvosok között. Az indítványozó kérte az említett rendelkezések „visszamenőleges” hatályú megsemmisítését. Első beadványában az indítványozó általános jelleggel hivatkozott az Alkotmány 70/A. §-ának (2) bekezdésére és a 70/B. § (1) bekezdésére is, de későbbi beadványában az Alkotmánynak ezeket a rendelkezéseit az alkotmányellenesség megállapításának alapjaként már nem említette.

4. Több indítványozó közös beadványban kérte:

a) az Öotv. 2. §-a (3) bekezdéséből a „személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog” szövegrésznek, 2. §-a (6) bekezdésében a második mondatból „a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül” szövegrésznek, valamint a 2. § (7) bekezdésének megsemmisítését az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése (a megfogalmazás homályossága, továbbá a törvényalkotási eljárás szabályainak súlyos megsértése miatt) és 13. §-ának (1) bekezdése alapján,

b) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és a törvényalkotó kötelezését arra, hogy tegyen eleget jogalkotói feladatának, mert „az Öotv. szabályozatlanul hagyja a működtetési jog földrajzi területhez kötöttségének kérdését”, mivel „ennek hiányában a törvény rendelkezései nem érvényesülnek a jogbiztonság követelményének megfelelően, és sértik a tulajdonnal való rendelkezés jogát. A törvényalkotónak szabályoznia kellett volna azt is, hogy a működtetési jog érvényesülése hogyan érinti az önkormányzati autonómiát. A jogalkotónak ez a mulasztása sérti a jogállamiságnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott elvét, valamint a 13. § (1) bekezdésében szabályozott tulajdonhoz való jogot.”

Az indítványozók a támadott jogszabály megváltoztatása után előterjesztett beadványukban kérelmüket változatlanul fenntartották.

5. Az Alkotmánybíróság az ügyeket - a tárgyi összefüggésre tekintettel - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 28. § (1) bekezdése alapján (ABH 2003, 2065.) egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.

Az indítványok beadását követően a támadott jogszabályok többször módosultak, de az indítványozók által alkotmányellenesnek tekintett rendelkezések a módosítás után is hatályban maradtak. Ezért az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - a határozat meghozatalakor hatályos szöveget bírálta el.

Az indítványokkal kapcsolatban közölte álláspontját az egészségügyi miniszter és az igazságügyi miniszter.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványok elbírálásánál a következő jogszabályokat vette figyelembe:

1. Az Alkotmány szabályai:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”

„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(...)

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”

„70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.”

2. Az Öotv. szabályai:

„1. § (2) E törvény alkalmazásában

a) önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;

b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy;

c) működtetési jog: a Magyar Orvosi Kamara által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.”

„2. § (3) A működtetési jog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.

(4) A működtetési jog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a működtetési jog folytatására

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a működtetési jog folytatására való jogosultság sorrendjét.

(...)

(6) Ha a (4) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

- a működtetési jog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(7) Ha a működtetési jog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a működtetési jog megszűnik.

(...)”

„3. § (3) Azokra az orvosokra, akik e törvény hatálybalépésének napján, bár területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 hozzájuk bejelentkezett betegre kiterjedő érvénnyel látnak el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott körbe tartozó orvosi tevékenységet, az e törvényben foglaltakat azzal a megszorítással kell alkalmazni, hogy

- a működtetési jogra való jogosultságukat e törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül igazolják a Magyar Orvosi Kamaránál, továbbá

- működtetési joguk szorosan személyhez kapcsolódó: az nem idegeníthető el és nem folytatható.

(...)

(6) A működtetési jog 2000. december 31-ig nem ruházható át, kivéve, ha a működtetési jog folytatására jogosult nem felel meg a működtetési jog engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és ezért a 2. § (3) bekezdése értelmében köteles azt elidegeníteni. A működtetési jog elidegenítése és folytatása 2000. december 31. napjáig nem esik illetékfizetési kötelezettség alá.

(7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

b) az egészségügyi miniszter, hogy a működtetési jog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat

rendeletben meghatározza.”

3. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOKtv.) rendelkezései:

„1. § (1) A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) az orvosok és fogorvosok (a továbbiakban: orvosok) önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestülete.”

„2. § (1) A MOK

a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

(...)

f) véleményezési jogot gyakorol

fa) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,”

„(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;

b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;

d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.”

„(3) A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.”

4. Az Ötv. hivatkozott rendelkezései:

„8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.”

5. A Vhr. támadott szabályai:

„13. § (3) Az e rendelet hatálybalépése napját követően gazdálkodó szervezettel vagy magánorvossal az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott önálló orvosi tevékenységre kötött szerződés esetén a szerződés legrövidebb időtartama 5 év [Ptk. 226. § (1) bekezdés].”

„14. § (1) Az Öotv. alapján szerzett működtetési jog jogosultja a működtetési jog gyakorlásához szükséges, az önkormányzat tulajdonában álló orvosi rendelő, amennyiben az orvosi lakás az orvosi rendelővel egybeépített, úgy az orvosi lakás, továbbá gép, műszer megvásárlásához - a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés alapján - kiemelt kamattámogatásra jogosult a következők szerint:

a) az orvosi rendelő, illetve az orvosi lakás megvásárlására, valamint felújítására felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak kiegyenlítéséhez kiegészítő kamattámogatás illeti meg a lakáscélú támogatásokról szóló általános szabályok szerint azzal, hogy az általános feltételek közül az életkorra, a gyermekszámra és a házastársi életközösségre vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni;

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához a szakmailag szükséges gép, műszer, egyéb berendezés, a távoli hálózati hozzáférésre alkalmas személyi számítógép, valamint a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak vásárlása költségeinek fedezetére maximum 5 éves lejáratú kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben legalább 70%, a második évben legalább 60%, a harmadik évben legalább 50%, a negyedik évtől legalább 40% a jegybanki alapkamat százalékában.

(2) A működéshez szakmailag szükséges feltételeknek megfelelő, nem önkormányzattól vásárolt gép, műszer, egyéb berendezés vételárához felvett hitelintézeti kölcsönhöz kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben 60%, a második évben 50%, a harmadik évben 40%, a negyedik és ötödik évben 30% a jegybanki alapkamat százalékában.”

6. Az R. megváltoztatott számozású, támadott rendelkezése:

„1. § (4) A rendelet előírásait értelemszerűen kell alkalmazni a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzőkre is.”

III.

1. Az Alkotmánybíróság először a formai alkotmányellenesség kérdését vizsgálta meg.

Az Öotv. 2. §-a (3) bekezdésének egyes szövegrészeit, valamint (7) bekezdését egyes indítványozók azért tekintik alkotmányellenesnek, mert az Egészségügyi Minisztérium és a Kormány nem egyeztette az Öotv. tervezetét a Magyar Orvosi Kamarával, a Házi Gyermekorvosok Egyesületével és a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségével. Az „indítványozók álláspontja kezdettől fogva - már az Öotv. előkészítésével kapcsolatos kamarai műhelymunkák során is - határozottan az volt, hogy a működtetési jognak konkrét háziorvosi körzethez kell kötődnie. A működtetési jognak konkrét háziorvosi körzethez kötöttsége lényegi kérdésként szerepelt abban az előkészítő anyagban is, amit az indítványozók 1999 októberében terjesztettek dr. Gógl Árpád, akkori egészségügyi miniszter elé”. Az egészségügyi miniszter is azt közölte, hogy nem történt egyeztetés az indítványozókkal, de a Kormány csak 1999. november 2-án tárgyalt a törvény tervezetéről.

Az indítványozók álláspontja szerint sérültek az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből levezethető jogállamiság követelményei, mert a Minisztérium az Öotv. tervezetét nem az indítványozók javaslatának megfelelően készítette el, és nem egyeztette az indítványozókkal annak ellenére; hogy a MOKtv. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a MOK-nak véleményezési joga van.

2. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A jogállamiság elve alapján az Alkotmánybíróság nem csak akkor állapítja meg az alkotmányellenességet, ha valamilyen jogszabály tartalma sérti az Alkotmány valamelyik rendelkezését, hanem akkor is, „ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg amely másként nem orvosolható, csak a jogszabály megsemmisítésével” [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 345.].

a) Az Alkotmánybíróság a 496/B/1990. AB határozatban már megfogalmazta arra vonatkozó álláspontját, hogy mi a következménye a jogszabálytervezetek előkészítése során az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek véleménye beszerzése elmulasztásának. Az ilyen mulasztásnak államigazgatási jogi, esetleg politikai felelősség lehet a következménye, de önmagában nem érinti az adott törvény érvényességét (ABH 1991, 493, 495-496.). A 13/1992. (III. 25.) AB határozat is megerősítette, hogy az érdek-képviseleti szervek közreműködésének mellőzése nem vezethet a törvény alkotmányellenességének a megállapításához (ABH 1992, 95, 99.).

Az 50/1998. (XI. 27.) AB határozatban az Alkotmánybíróság nyomatékosan hivatkozott arra, hogy a jogszabályt előkészítő szerveknek a vélemények beszerzésénél elkövetett mulasztása önmagában nem érinti a jogszabályok érvényességét. Nem minősül súlyos eljárási szabálytalanságnak és így nem eredményez közjogi érvénytelenséget a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szerv véleménye kikérésének elmulasztása (ABH 1998, 387, 396., 397.). Az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalóan bemutatva mondta ki a 488/B/1999. AB határozat, hogy nincs a jogszabály-előkészítő szervnek olyan kötelezettsége, „amelynek alapján a jogszabálytervezeteket az ezzel kapcsolatos beérkezett véleményeknek megfelelően kellene elkészíteniük”. A közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi, érdek-képviseleti szervek „véleménye beszerzésének elmaradása, vagy a véleményadás határidejének megállapításával kapcsolatos rendelkezések megsértése nem eredményezi a jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítását” (ABH 2003, 1104, 1108.).

Az említett gyakorlattól az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozata olyan esetben tért el, amelyben törvény által létrehozott, nem érdekvédelmi feladatot ellátó társadalmi szervezet véleményének kikérését írta elő törvény a jogszabály tervezetének társadalmi, tudományos és szakmai megalapozása érdekében. A határozat általános jellegű, elvi megállapítása szerint „azt a kérdést, hogy a külön törvényekben meghatározott jogalkotási eljárási szabály megszegése súlyosságánál fogva adott esetben eléri-e az alkotmánysértés szintjét, az Alkotmánybíróságnak eseti mérlegeléssel kell eldöntenie” (ABH 2000, 202, 207.). A meghozott döntést a 7/2004. (III. 24.) AB határozat úgy értékelte, hogy az adott esetben „a véleményeztetési kötelezettség elmulasztásának súlyosságát alkotmányossági szempontból növelte az a körülmény, hogy a mulasztás az Alkotmány 18. §-ában garantált egészséges környezethez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyeztette”. (ABH 2004, 98, 104., 106.).

b) A köztestületek közhatalmi jogosítványairól általános jelleggel nem foglalt állást az Alkotmánybíróság. A 16/1998. (V. 8.) AB határozat csak arra utalt, hogy vannak olyan esetek, amelyekben köztestület közhatalmi jogosítványokat gyakorol, de ezen tevékenység és egyéb feladatok ellátása között nincs éles határvonal (ABH 1998, 140, 145.). Esetenként, a törvényben biztosított hatáskör alapján kell vizsgálni, hogy a köztestület közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik-e.

A MOKtv. egyes kérdéseit a 39/1997. (VII. 1.) AB határozat már vizsgálta. Azt állapította meg, hogy a Magyar Orvosi Kamarának a törvényben biztosított jogosultságai között vannak érdek-képviseleti és önkormányzati természetűek, meghatározott esetekben pedig közhatalmi jellegűek. Közhatalmi jellegűnek minősítette az Alkotmánybíróság a meghatározott miniszteri döntéssel kapcsolatban előírt egyetértési jogot, de nem ilyen természetűként kezelte a törvényben megjelölt körben fennálló véleményezési jogot (ABH 1997, 263, 268., 270.).

c) A MOKtv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a MOK az orvosok önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestülete. A 2. § (1) bekezdése alapján - többek között - a MOK az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, egyetértési jogot gyakorol az egészségbiztosítási szervekkel létrehozandó szerződések általános feltételeinek kialakításában, valamint meghatározott orvosi tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló kérelmek ügyében, széles körben véleményezési jogot gyakorol.

A jelen esetben a MOK számára a MOKtv. 2. §-ának (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogról van szó, amelyet a MOK elsődlegesen az orvosi kar érdekeinek képviseletében gyakorol. A 2. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását, ha a MOK nem nyilvánított véleményt a megadott határidőig és nem is kezdeményezte a határidő meghosszabbítását. Maga a törvény sem tekinti tehát a véleményezést a jogalkotás elengedhetetlen feltételének.

d) Az Alkotmánybíróság az érdekképviseleteknek a jogalkotásban való részvételével kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket vizsgálva, állandó gyakorlatát megerősítve kimondta, hogy a jogalkotás nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek és egyéb szervezetek állásfoglalásától [40/2005. (X. 15.) AB határozat, ABH 2005, 427, 439.]. A 7/2004. (III. 24.) AB határozatban pedig az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy különbség van a Kormány rendeletalkotó tevékenysége és a törvény-előkészítés között. Törvénytervezet előkészítésénél elkövetett mulasztás „csak akkor eredményezheti a törvény közjogi érvénytelenségét, ha az egyúttal a törvényalkotási eljárás valamely szabályának alkotmányellenességét előidéző megértésével is jár” (ABH 2004, 98, 107.).

Az indítványozók nem kifogásolták a törvényalkotási eljárás szabályainak megtartását, csak azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslatnak a Kormány elé történő terjesztését megelőzően a javaslatról az illetékes minisztérium nem kérte a MOK véleményének közlését. A fentiek alapján ez a mulasztás a kérdéses törvény tekintetében nem vezet közjogi érvénytelenséghez, a törvény alkotmányellenességének megállapításához.

IV.

1. Több indítványozó kifogásolta az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése alapján az Öotv. fogalmainak homályosságát. Nem látják tisztázottnak, hogy mire jogosít a működtetési jog. Vitatják a működtetési jog vagyoni értékét abban az esetben, ha e joghoz nem kapcsolódik háziorvosi körzet. Nem látják értelmezhetőnek a működtetési jognak a személyhez kötöttségét. Kérdésesnek tartják annak a rendelkezésnek a következményeit, hogy nem kell működtetési engedély a törvény hatálybalépésekor háziorvosi tevékenységet végző orvosnak. Értelemzavarónak tartják azokat a rendelkezéseket, amelyek a háziorvosi tevékenységet végző orvosok státusára vonatkoznak. Nem találnak támpontot az értelmezéshez az indítványozók a Vhr. szabályaiban sem. Kifogásolták az R. 1. §-ának (4) bekezdését is a szöveg nem egyértelmű megfogalmazása miatt.

2. Az Alkotmány 32/A. §-ának (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata. Az Alkotmánybíróságnak nem tartozik a hatáskörébe a jogszabályokkal kapcsolatban az adott szakterületen felmerülő viták eldöntése.

Az egyes jogszabályok világos tartalmával kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálja. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvének fontos eleme a jogbiztonság; a jogbiztonságból az a követelmény származik, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos legyen, a rendelkezés esetleges bizonytalansága ellenére is az alkalmazás során értelmezhető normatartalommal rendelkezzék [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]. A jogalkotó maga dönti el, hogy milyen fogalmakat használ, de a jogállamiság követelményének eleget kell tennie: a fogalomnak egyértelműnek, a következményeknek kiszámíthatónak kell lenniük (544/B/1997. AB határozat, ABH 1999, 589, 590.).

A jogszabályok megfogalmazása általános, elvont; a jogalkalmazás feladata a szabályoknak az egyedi esetekre történő vonatkoztatása. Az általános megfogalmazás nem jelent homályosságot, értelmezhetetlenséget (1160/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 607, 608.). Nem állapítja meg az Alkotmánybíróság a jogállamiság követelményének sérelmét, ha a norma nem ad alapot önkényes jogalkalmazói döntésre vagy nem vezet döntésképtelenséghez (713/B/2002. AB határozat, ABH 2004, 1644, 1646.). Nem áll fenn alkotmányellenesség, ha a norma értelmezése önmagában nem ad lehetőséget a jogbiztonság sérelmével járó szubjektív jogalkalmazói döntésre. Az értelmezéssel kapcsolatos célszerűségi, jogtechnikai szempontú minősítés nem az Alkotmánybíróság feladata (21/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 476, 478.),

3. A jelen esetben az Öotv. támadott szabályai világosak. Kimondják, hogy a működtetési jog önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely bár személyhez kapcsolódó jog, meghatározott feltételek esetén átruházható, vagyoni értéke van. Az Öotv. nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel.

Az Öotv. megoldásai - más fontos jogszabályokhoz hasonlóan - szakmai vita tárgyát képezik, szabályai értelmezést igényelnek. A támadott rendelkezések azonban nem olyan bizonytalanok, hogy jogalkalmazói önkényre adnának alapot és nem annyira bizonytalanok, hogy döntésképtelenséghez vezetnének.

Az R. 1. §-ának (3) bekezdése figyelembe veszi, hogy a háziorvos nem egyedül végzi feladatát. Az R. a háziorvos feladatainak meghatározásával összefüggésben olyan szabályokat tartalmaz, amelyek kihatnak a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolási és egészségügyi tevékenységet végzőkre is. Az R. erre tekintettel azt a jogalkotásban szokásos megoldást alkalmazza, hogy a közvetett hatás eseteire az alapvető szabályozási körre vonatkozó rendelkezéseknek az értelemszerű alkalmazását írja elő. Az R. 18. §-a (2) bekezdésének utaló szabálya alapján a 2. számú melléklet magáról a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolói tevékenységről tartalmaz rendelkezést. Az R. 1. §-ának (3) bekezdése nem tartalmaz tehát olyan szabályozást, amely az alkotmányellenesség megállapítására alapot nyújtana.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére alapított indítványi kérelmeket elutasította.

V.

1. Az indítványozók szerint sérül a támadott jogszabályok révén a tulajdonhoz való jognak az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében kimondott védelme is.

Az egyik indítványozó szerint nincs összhangban a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmével az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja, amely olyan kérdések szabályozására adott felhatalmazást a Kormánynak, amelyek garanciális jelentőségűek az alkotmányos védelmet illetően. A felhatalmazás alapján határozza meg a Vhr. a működtetési jogra vonatkozó engedély visszavonásának eseteit. Kifogásolja az indítványozó azt is, hogy az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése indokolatlanul korlátozza a tulajdonjogot, mert nem tette lehetővé a működési jog 2000. december 31-ig történő elidegenítését. Az Öotv. és a Vhr. szabályai tehát - álláspontja szerint - sértik az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdését. Mindezek a rendelkezések egyúttal ellentétesek az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdésével is.

Más indítványozók is hivatkoznak az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésének az Öotv. szabályai által történő megsértésére, de a működtetési jog vagyoni értékének vitatásán és számos jogalkalmazási kérdés tárgyalásán kívül nem jelölik meg azt, hogy milyen alkotmányos kifogásuk van a konkrét szabályokkal kapcsolatban.

2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi tevékenységet az adott tevékenység folytatására jogosító szakképesítéssel (illetve szakirányú szakképesítéssel) rendelkező személy végezhet, de ennek további feltétele a működési nyilvántartásba való bejegyzés. Az Öotv. ehhez a rendszerhez igazodóan ad az 1. §-ban meghatározásokat. A (2) bekezdés b) pontja szerint orvosnak minősül a megfelelő szakképesítéssel rendelkező, alap- és működési nyilvántartásban szereplő személy. A (2) bekezdés a) pontja az önálló orvosi tevékenységet határozza meg. Eszerint önálló orvosi tevékenységnek minősül a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos (házi gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás.

Az Öotv. törvényjavaslatának általános miniszteri indokolása a törvény célját a következőképpen jelölte meg:

„Ezért szükséges megteremteni annak jogszabályi feltételeit, hogy az orvos a jövőben közvetlenebbül teljesíthesse közszolgáltatói feladatait és ne csupán a gyógyító-ellátó hálózat egy eleme legyen. A jogi szabályozás előfutárának tekinthető, hogy az orvosi tevékenységet tíz éve lehet vállalkozásként végezni és 1992 óta a háziorvosi és házi gyermekorvosi tevékenység elsődlegesen vállalkozási keretet kapott.”

Az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a működtetési jog az orvos részére a Magyar Orvosi Kamara által, törvényi szabályozás alapján adott engedélyben biztosított olyan jog, amely alapján önálló orvosi tevékenységet lehet végezni. A 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. A (4) bekezdés szerint a működtetési jog folytatása a jogosult halála esetén a házastársát, illetőleg egyenesági leszármazóját illeti meg. A (6) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy a működtetési jogot elidegenítheti.

3. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként részesíti alkotmányos védelemben [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése nemcsak a polgári jogi tulajdonjogra, hanem egyéb vagyoni jogokra is vonatkozik [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.]. A tulajdonhoz való jog védelmét kimondó 13. § (1) bekezdésének alkalmazását az Alkotmánybíróság gyakorlata kiterjesztette a vállalkozói jellegű tevékenységre is. Az építéstervezési jogosultság szabályainak vizsgálatával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a jövedelemmeljáró, vállalkozói jellegű tevékenységre alkalmazandónak találta a tulajdonjog alkotmányos védelmének szabályait [40/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 282, 286., 287.]. Az Öotv. javaslatának miniszteri indokolása a működtetési jogot az orvosi tevékenység vállalkozásként történő végzésével összefüggésben magyarázza. Ennek megfelelően a tulajdonjog alkotmányos védelme kiterjed a működtetési jogra, mint - az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott - vagyoni értékű jogra is.

Az Alkotmány a tulajdonjogot az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjaként részesíti védelemben. A védelem terjedelme a közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értelmezhető, függ a jogosultság alanyától, tárgyától és funkciójától, valamint a korlátozás módjától [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380.].

4. Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése általános szabályként nem tette lehetővé, hogy a működtetési jog átruházására a törvény hatálybalépésének napjától (2000. február 26-tól) sor kerüljön, hanem csak 2000. december 31. után. Ez a szabály kétségtelenül korlátozta a vagyoni jogosultság egyes elemeinek gyakorlását.

Az Öotv. a működtetési jogot új jogként hozta létre. Az Alkotmánybíróság új tulajdoni jogok korlátozásainak kérdését a tulajdoni rendszer átalakításával összefüggésben vizsgálta. Így az önkormányzatoknak történő vagyonjuttatásról az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzésére az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést, a tulajdonjog védelme csak a már megszerzett jogokra vonatkozik [37/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 238, 243.]. A tulajdonszerzés jogcíme akkor kétségtelen, akkor élvez védelmet, ha a tulajdonszerzés és annak terjedelme törvény által garantált (893/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 496, 500.). A működtetési jog szabályozásánál azonban az állapítható meg, hogy a működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2. §-a meghatározta. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a működtetési joghoz a Magyar Orvosi Kamarának az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyét írta elő feltételként. A MOKtv. 2. §-ának (4) bekezdése azonban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az engedélyhez szükségesek (kamarai tagság, működési nyilvántartásban szereplés, jogszabályban meghatározott kizáró ok hiánya). Mindezek alapján a működtetési jog megszerzése - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - törvény által garantált. Nincs szó tehát olyan bizonytalan tulajdonszerzésről, mint a tulajdoni rendszer átalakulása során a vagyonjuttatások tekintetében volt. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy alkotmányos-e a tulajdoni védelem alá eső jog korlátozása.

A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat kifejtette, hogy napjainkban gyakran sor kerül a tulajdonjog korlátozására és az lett gyakori alkotmányossági kérdés, milyen esetekben kell a tulajdonosnak ellenszolgáltatás nélkül eltűrnie a korlátozást. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy tulajdonkorlátozás esetén a kisajátításhoz hasonló védelem jár. Az elbírálás döntő kérdése a közérdek és a korlátozás aránya (ABH 1993, 373, 381.).

A tulajdonhoz való jognak az Alkotmány 13. §-ában meghatározott védelme a többi alapvető jog védelméhez viszonyítva annyiban sajátos, hogy a 13. § (2) bekezdése a jog teljes megszüntetését is lehetővé teszi, de ehhez olyan feltételeket ír elő, amelyek a jog lényeges tartalmának megőrzését biztosítják (a kártalanítás meghatározásával). Nem szól azonban a 13. § a tulajdonjog korlátozásáról. A korlátozás eseteire is irányadók azok az elvek, amelyeket az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése alapján kialakított, azaz a korlátozás szükséges és az elérendő célhoz viszonyítva arányos legyen [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 70., 71.]. A tulajdonjog korlátozásának vizsgálatánál is figyelembe kell azonban venni a 13. § (2) bekezdésének azt az elvét, amely közérdek fennállta esetén - kártalanítás ellenében - a tulajdonjog elvonását is lehetővé teszi. Ennek megfelelően a korlátozás szükségességének megállapításánál irányadó lehet a közérdek, de az arányosság ebben az esetben is követelmény.

A jogalkotó gyakran alkalmazza azt a megoldást, hogy nagyobb jelentőségű új szabályok megalkotásakor az alkalmazás időpontját a kihirdetést követő későbbi időpontra teszi. Ezzel időt hagy az új szabály megismerésére, a felkészülésre, az alkalmazásnál jelentkező bizonytalanság csökkentésére [a kérdés alkotmányossági elbírálására példa a 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 158., 159.]. Hasonló, a jogbiztonságot szolgáló megoldás jelentkezik a támadott rendelkezésnél is. Az adott esetben az új szabályokra való felkészülés szükségessége alapot szolgáltat a működtetési jog gyakorlásának átmeneti időre való megtiltására, ami a tulajdonjog korlátozását jelenti. A néhány hónapos időtartamra szóló korlátozás az elérendő célhoz viszonyítva nem tekinthető aránytalannak. Ezért az Alkotmánybíróság az ebben a tekintetben előterjesztett indítványi kérelmet elutasította.

5. Az egyik indítványozó alkotmányellenesnek tartotta az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontját azért, mert a tulajdonjog szempontjából garanciális kérdésben a Kormánynak adott felhatalmazást a szabályozásra.

Az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése szerint törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban már megállapította, hogy az alapjogokkal összefüggésben álló nem minden kérdésben követelmény a törvényi szintű szabályozás. Közvetett és távoli összefüggés esetében elegendő a rendeleti szint (ABH 1991, 297, 300.). A MOK átruházott normaalkotási jogának alkotmányosságát vizsgálva az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bár az alapjog tartalmának meghatározása, közvetlen és jelentős korlátozása csak törvényben történhet, a foglalkozás gyakorlásának korlátozását általában alkotmányosnak tekinti szakmai és célszerűségi indokok alapján is. „Alapjogot érintő és az adott hivatás lényegét meghatározó kérdésekben ezért a szakmai kamarának adott szabályozási jogkörnek legalább a tartalmi kereteket meghatározó törvényi alappal kell rendelkezniük” [39/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 263, 269., 270.].

Az Öotv. a működtetési jog alapvető szabályait határozza meg. Az egyes részletkérdések meghatározására a Kormánynak adott felhatalmazás nem tekinthető alkotmányellenesnek. Ezért az Alkotmánybíróság az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjára vonatkozó indítványi kérelmet elutasította.

6. Több indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, és hívja fel a törvényalkotót jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. Álláspontjuk szerint a jogállamiság követelményeit és a tulajdonhoz való jog érvényesülését sérti, hogy az Öotv. nem szabályozza a működtetési jognak a földrajzi területhez kötöttségét. Az indítványozók kifejtik a szabályozás indokoltnak tartott módját.

Az indítvány beadását követően az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe új rendelkezést léptetett az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 26. §-ának n) pontja, amely a működtetési jognak a helyi önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben történő folytatásáról rendelkezett. Az indítványozók ezt követően is fenntartották kérelmüket, mert „álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezéseknek nem azt kellene kimondaniuk, hogy az önkormányzat állapítja meg a háziorvosi körzetet, ahol a háziorvos folytatja a tevékenységet, hanem azt az általános érvényű elvet, hogy a működtetési jog csak egy konkrét - és nem az egész ország területén bármelyik - háziorvosi körzetben használható fel”.

Az Öotv.-t később módosította az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény, amelynek 33. § (3) bekezdésének m) pontja újra meghatározta az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdését, de ez sem hozta meg az indítványozók által kívánt változtatást. Ezt a 2003. évben megalkotott törvényt közjogi érvénytelenség miatt a 63/2003. (XII. 15.) AB határozat (ABH 2003, 676.) megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-ának (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerül sor, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő.

Az Abtv. hivatkozott szabályát értelmezve a 22/1990. (X. 16.) AB határozat megállapította, hogy önmagában valamely jogi szabályozást igénylő kérdés jogi rendezésének elmulasztása nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek. Más a helyzet azonban, ha a jogi szabályozás iránti igény azért jelentkezik, mert az állam jogalkotással beavatkozott bizonyos életviszonyokba és ezzel az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének gyakorlati lehetőségétől (ABH 1990, 83, 86.). Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg az Abtv. alapján olyankor is, amikor alapjog érvényesülését akadályozza az a tény, hogy az ehhez feltétlenül szükséges szabályozás nem létezik [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].

Az Öotv. 3. §-a alapesetben a fennálló háziorvosi körzethez kapcsolt orvosi tevékenységre ismeri el a működtetési jogot. A törvény hatálybalépése után megadott engedélynél a működtetési jog nem áll összefüggésben háziorvosi körzettel; a háziorvosi körzetben végzendő tevékenység az önkormányzattal való megállapodástól függ. A működtetési jog a háziorvosi körzetre való pályázás feltétele. Ez a szabályozás igényelhet jogértelmezést, de nem állapítható meg, hogy jogalkotói mulasztás állna fenn, és ennek következtében alkotmányellenes helyzet jött volna létre. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az Országgyűlés által elfogadott szabályozási koncepció helyett újat alkosson és tegyen kötelezővé (677/B/1995. AB határozat, ABH 2000, 590, 592.).

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozók kérelmét elutasította.

VI.

1. Több indítványozó támadja az Öotv. különböző rendelkezéseit a diszkriminációnak az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében kimondott tilalmára hivatkozva.

A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a megkülönböztetés tilalmát úgy értelmezte, hogy a jognak mindenkit egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie (ABH 1990, 46, 48.). A mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében kell megvizsgálni, hogy a hátrányos megkülönböztetés az alkotmányos határok között maradt-e. Az egyenlőségnek az adott tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia. A megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik valamelyik csoportra [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77, 78.]. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenes megkülönböztetést állapít meg abban az esetben, amelyben jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között anélkül tesz különbséget, hogy ennek alkotmányos indoka volna (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.). Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében kimondott megkülönböztetési tilalom nemcsak az alapvető jogok tekintetében áll fenn, hanem egyéb jogokra vonatkozóan is [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]. Az alapvető jogok esetében jelentkező diszkriminációnál az Alkotmánybíróság a szükségesség és az arányosság szempontjai alapján bírálja el a jogszabályt. Ha nem alapvető jogról van szó, akkor az Alkotmánybíróság olyan esetben tekinti alkotmányellenesnek a megkülönböztetést, amelyben a megkülönböztetésnek nincs ésszerű indoka, önkényes [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 139., 140.].

2. Az egyik indítványozó szerint alkotmányellenes megkülönböztetést tartalmaz az Öotv. 3. §-ának (3) bekezdése, amely területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosoknak megtiltja a működtetési jog elidegenítését és folytatását. Egy másik indítvány pedig az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdését támadja azért, mert kirekeszti a területi ellátási kötelezettség nélküli orvosokat.

Az Öotv. szabályozásában központi szerepe van annak, hogy a háziorvos területi ellátási kötelezettséggel tevékenykedik. Az ilyen csoportba tartozó orvosoktól eltérő csoportba tartoznak azok az orvosok, akik területi ellátási kötelezettség nélkül látnak el meghatározott feltételek mellett orvosi tevékenységet.

Az előzőekben kifejtettek szerint nem tekinthető az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével ellentétesnek az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének második francia bekezdése sem. Itt is a területi ellátási kötelezettség nélkül orvosi tevékenységet ellátó személyekre vonatkozó speciális rendelkezésről van szó. Ezeknek az orvosoknak külön kedvezményként nyújtja a törvény meghatározott feltételek mellett a működtetési jogot, de a kedvezményt nem akarja kiterjeszteni az adott körön kívülre. Az általános szabálytól való ez az eltérés nem valósít meg diszkriminációt.

3. Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdését azért támadta az egyik indítványozó, mert véleménye szerint diszkriminatív az a rendelkezés, amely csak a 2000. december 31-ig történő elidegenítést mentesíti az illetékfizetés alól.

Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése megtiltja a működtetési jog elidegenítését 2000. december 31-ig. Így a bevezetésre került rendszer az átmeneti időszak alatt tulajdonképpen nem működött. Ez alól a törvény kényszerítő okból két kivételt tett. Az egyik esetet az jelentette, hogy meghatározott feltételek mellett jogszabály alapján elidegenítési kötelezettség keletkezett, és ebben a tekintetben nem érvényesült az átmeneti várakozási idő. Az ebbe a külön szabályozási csoportba tartozó személyi kör jogszabályban előírt kötelezettségnek tett eleget az elidegenítéssel, és e kötelezettség terhének csökkentését szolgálta az illetékfizetés alól történő mentesítés. A másik kényszerítő okot a működtetési jog jogosultjának a halála jelentette. Az egész rendszer működésének felfüggesztése alól tett kivételhez társult itt is az illetékmentesség. Az e két külön szabályozási csoportba tartozó esetekre meghatározott speciális szabály nem sérti a megkülönböztetés tilalmát.

A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését azért tekinti diszkriminatívnak az egyik indítványozó, mert az ezekben a szabályokban meghatározott kedvezményt nem biztosítja a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosoknak. Már a 9/1990. (IV. 25.) AB határozat megállapította, hogy egyes esetekben sor kerülhet pozitív diszkriminációra, feltéve, hogy az Alkotmányba nem ütköző társadalmi cél vagy alkotmányos jog csak így érvényesíthető (ABH 1990, 46, 48., 49.). A 33/1993. (V. 28.) AB határozat pedig a kedvezmény nyújtásának megengedhetőségénél a gazdaságstratégiai célokkal kapcsolatban fennálló funkciót emelte ki (ABH 1993, 247, 253.). Az Öotv. szabályozásának központi eleme a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosokra vonatkozó rendelkezések meghatározása. Ehhez a szabályozási koncepcióhoz igazodnak a Vhr. támadott szabályai, és nyújtanak kedvezményt a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében. Így nem áll fenn a diszkrimináció tilalmának megsértése. Az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdéséről pedig a 652/G/1994. AB határozat kimondta, hogy ez a szabály nem határoz meg konkrét intézkedést, pozitív diszkriminációra senkinek nincs alkotmányos joga (ABH 1998, 574, 580.).

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ának (1) és (3) bekezdésére alapított indítványozói kérelmeket elutasította.

VII.

1. Az egyik indítványozó a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését és az R. 1. §-ának (3) bekezdését azért tekintette alkotmányellenesnek, mert magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, illetve az R. esetében felhatalmazás nélkül született a jogszabály.

2. A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése az önálló orvosi tevékenységre kötött szerződés legrövidebb időtartamát 5 évben határozza meg. Az indítványozó feltételezésétől eltérően azonban a Vhr. nem az önkormányzattal kötendő szerződésről rendelkezik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhatalmazást kapott a Kormány a finanszírozási szerződések megkötésére és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó részletes szabályok meghatározására. Ennek alapján született a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, amelynek 7. §-át módosította a Vhr. 13. §-ának (4) bekezdése. Mind a támadott (3) bekezdés, mind a (4) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésre vonatkozik. A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése nem áll tehát ellentétben az Ötv. 8. §-ával és nem sérti az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdését.

3. Az R. 1. §-ának támadott (4) bekezdése szerint az önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzőkre is értelemszerűen alkalmazni kell az R. előírásait. Az R. bevezető sorai hivatkoznak az Öotv.-ben adott felhatalmazáson túlmenően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában szereplő felhatalmazásra is. Az utóbb említett felhatalmazás az egyes egészségügyi ellátásokra vonatkozó részletes szabályok megalkotásáról szól. Az egészségügyről szóló törvény az ellátásokra vonatkozó rendelkezések meghatározásánál mindig kiterjed a személyi vonatkozásokra is. Így az ápolásról szóló 98. § meghatározza az ápoló feladatát is, a 150. § szerint a miniszter irányító jogköre minden egészségügyi tevékenységre és minden egészségügyi szolgáltatóra kiterjed. Ennek a szabályozási rendszernek felel meg az, hogy az R. 1. §-ának (4) bekezdése utaló szabályt tartalmaz a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolási tevékenységet végzőkre is. Ez a szabály tehát törvényi felhatalmazáson alapul és nem alkotmánysértő.

Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdésére és az R. 1. §-ának (3) bekezdésére vonatkozó indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát közérdekű tartalma miatt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. pontjával.

Álláspontom szerint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) megalkotása során a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania az Öotv. közjogi érvénytelenségét, s az Öotv.-t meg kellett volna semmisítenie.

1. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is [vizsgálja, s dönt a formai hibás jogalkotási eljárás alkotmányosságáról.

Az Alkotmánybíróság már a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kifejtette: „A jogállamiság és a jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály (...).” (ABH 1992, 77, 85.)

Az Alkotmánybíróság több határozatában részletesen foglalkozott a közjogi érvényesség eseteivel. A 29/1997. (IV. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy a „formai hibás törvényhozási eljárás - megfelelő indítvány alapján - a jövőben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére”. (ABH 1997, 122.) A határozat indokolása szerint ,,[a] megsemmisítés alapja a közjogi érvénytelenség, amely a norma formai alkotmányellenességének egyik változata”. (ABH 1997, 122, 128.)

Az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozat rendelkező részében megismételte azt a korábbi határozatában foglalt tételt, melynek megfelelően a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét. (ABH 1997, 331, 332.) Az indokolás pedig újfent megállapította, hogy a súlyos eljárási szabálytalanság közjogi érvénytelenséget idéz elő.

Az Alkotmánybíróság több határozatában, elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában (ABH 1999, 325, 349.) azt is hangsúlyozza, hogy „a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 33, 39-40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 332., 345.]”

Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozatában alkotmányos követelményként azt is meghatározta, hogy „jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás (...) ésszerű rendben történjék (...).” (ABH 2003, 74.)

2. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogalkotót terhelő egyeztetési kötelezettséggel. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabály-alkotási követelményeket meghatározó állandó gyakorlata, hogy „a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi, érdek-képviseleti szervek véleményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének nem feltétele”. [39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 349.; korábban: 7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993, 418, 419.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 387, 397.]

Az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozatában - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Jat.) összhangban - megállapította, hogy „a véleményező szerv „közhatalmi jellegének” tisztázása a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettség alkalmazása esetén azért szükséges, mert a Jat. rendelkezései alapján az egyeztetési körbe bevonandó intézményi-személyi kör bizonytalan. A véleményező szerv „közhatalmi jellege” irányadó arra vonatkozóan, hogy a jogszabály-előkészítés során a jogalkotóval szemben a Jat. által támasztott általános jellegű egyeztetési, együttműködési elvárás alapján megállapítható-e az adott szerv véleményének beszerzésére vonatkozó speciális jogalkotói kötelezettség. Ha ugyanis a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettségnek minden egyes társadalmi, érdek-képviseleti szervvel szemben való megtartása a jogalkotásra vonatkozó formai alkotmányossági kritérium lenne, akkor a Kormány gyakorlatilag semmilyen rendeletet nem alkothatna, törvényjavaslatot nem készíthetne, hiszen mindig akadhatna újabb, magát érdek-képviseletiként meghatározó szervezet, amelynek véleményét ki kellene kérnie.” (ABH 2000, 202, 206.)

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozatában „arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabály által kifejezetten és konkrétan megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek - a demokratikus döntéshozatali eljárásban betöltött szerepük miatt az egyeztetési kötelezettség vonatkozásában - közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek minősülnek.” (ABH 2000, 202, 206.)

A 30/2000. (X. 11.) AB határozat szerint ,,[a]z Alkotmánybíróság gyakorlata folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint »a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam«. A jogállamiság részét képező döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Ellenkező esetben maga a demokratikus rendszer veszíti el legitimációját, hiszen a különböző társadalmi részérdekek megjelenítésére és összehangolására nem nyílik mód, így a konszenzus elérése eleve lehetetlen. Amennyiben pedig külön törvény ír elő konkrét és intézményesített véleménykérési kötelezettséget, akkor annak elmulasztása olyan, a jogalkotási eljárásban elkövetett súlyos szabálytalanságnak minősülhet, amely adott esetben a jogállamiság alkotmányos követelményét közvetlenül veszélyezteti, és a törvénysértő módon alkotott jogszabály közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Azt a kérdést, hogy a külön törvényekben meghatározott jogalkotási eljárási szabály megszegése súlyosságánál fogva adott esetben eléri-e az alkotmánysértés szintjét, az Alkotmánybíróságnak eseti mérlegeléssel kell eldöntenie.” (ABH 2000, 202, 205-208.)

3. Az Alkotmánybíróság 30/2000. (X. 11.) AB határozatában „a jogállamiság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] követelményére figyelemmel, formai alkotmányellenessége miatt megsemmisítette” a véleményezési kötelezettség megsértésével alkotott jogszabályt. Az Alkotmánybíróság ezt a döntését azzal indokolta, hogy „a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét”. (ABH 2000, 202, 208.)

Az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozatában úgy foglalt állást, hogy a véleményező szerv „közhatalmi jellegének vizsgálatára nem volt szükség, ugyanis a jogalkotó véleményeztetési kötelezettségét nem az Alkotmány 36. §-a, és nem a Jat. rendelkezései alapozták meg, hanem a Kvtv. 44. § (2) bekezdése”, vagyis a véleményeztetési kötelezettséget meghatározó külön törvényi rendelkezés. (ABH 2000, 202, 206.)

A 30/2000. (X. 11.) AB határozatban hivatkozott Kvtv., vagyis a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésének a határozat meghozatalakor hatályos rendelkezése azt tartalmazta, hogy a jogszabály-tervezeteket „a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt - véleménynyilvánítás céljából - meg kell küldeni az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani”.

A 30/2000. (X. 11.) AB határozat szerint a véleményeztetési kötelezettség „szabályai alapján köteles a Kormány a törvényi rendelkezéseket betartva, a törvényben feljogosított és pontosan megjelölt szervet a normatervezet véleményeztetése végett megkeresni. A törvényben kijelölt szerv (...) meghatározott határidőn belül köteles véleményét a Kormánnyal közölni, tehát a jogalkotási folyamat nem szenved tartós késedelmet. Jelen esetben tehát a Kormány nem szabadulhat a véleményeztetés konkrét törvényi kötelezettsége alól. Az Alkotmánybíróság mindezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a törvények betartása és betartásuk biztosítása a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontján alapuló általános kötelezettsége.” (ABH 2000, 202, 208.)

Ezzel a határozatával az Alkotmánybíróság a formai alkotmányellenesség vizsgálatával kapcsolatos korábbi gyakorlatát továbbfejlesztette. A 30/2000. (X. 11.) AB határozat ugyanis konkrétan meghatározta, hogy a véleményeztetési kötelezettség megsértése mikor vezet a közjogi érvénytelenség megállapításához.

4. A jelen ügyben megállapítható, hogy a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOKtv.) 1. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) az orvosok és fogorvosok (a továbbiakban: orvosok) önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestülete.”

A MOKtv. 2. §-a határozza meg a MOK feladat- és hatáskörét. Ezen belül az (1) bekezdés a) pontja szerint a MOK „az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését”.

A MOKtv. 2. §-a rögzíti továbbá az indítványok alapján vizsgálandó véleményeztetési kötelezettséget is. A MOKtv. 2. § (1) bekezdés fa) pontja szerint a MOK „véleményezési jogot gyakorol (...) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál”.

A MOKtv. 2. § (2) bekezdése rendelkezik arról is, hogy „Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére,

b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni,

d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.”

A MOKtv. 2. § (3) bekezdése szerint „A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.”

A MOKtv. rendelkezései tehát egyértelműen meghatározzák, hogy a „jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek (...) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre” a MOK-nak megküldeni. Konkrét törvényi előírás jól körülhatárolt és félreérthetetlen rendelkezése tartalmazza a törvényben megjelölt szervek véleményeztetési kötelezettségét. A véleményeztetési kötelezettség tárgyát a MOKtv. világosan rögzíti. Az egyeztetési kötelezettség nem a jogszabályok előkészítéséért felelős eseti döntésén, hanem törvényi előíráson alapul. A MOKtv. azt is rögzíti, hogy olyan módon kell megküldeni a jogszabályok tervezeteit és azok indokolását, hogy a MOK-nak „véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére”. A MOK véleményét az előkészítés során továbbá mérlegelni kell. A MOK véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet írásban tájékoztatni kell.

Tekintettel arra, hogy a MOK véleményezési jogát törvény, a MOKtv. határozta meg, ezért az Alkotmánybíróság 30/2000. (X. 11.) AB határozata értelmében a MOK közhatalmi jellegének vizsgálatára nincs szükség. (ABH 2000, 202, 206.) A jogalkotó véleményeztetési kötelezettségét ugyanis a MOKtv. alapozza meg. A MOKtv. szerinti felelős szerv, a jelen esetben a Kormány, nem szabadulhat a véleményeztetés konkrét törvényi kötelezettsége alól, hiszen a törvények betartása és betartásuk biztosítása a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontján alapuló általános kötelezettsége.

5. Nem vitás, hogy az indítványozók által támadott rendelkezések megalkotására a MOKtv. szerinti véleményeztetési kötelezettség figyelmen kívül hagyásával került sor. A törvény-előkészítésért felelős szerv nem tett eleget a törvényi kötelezettségének, s nem küldte meg a törvény tervezetét, illetve annak indokolását a MOK-nak. Ezen túlmenően nem tájékoztatta a törvényalkotót a MOK véleménye figyelmen kívül hagyásának okairól sem.

Mivel az Öorv. a MOKtv. kifejezett rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával született, ezért megállapítható, hogy a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét. Ennek alapján az Alkotmánybíróságnak az Öotv.-t - az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményére, illetve a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontján alapuló kötelezettségére figyelemmel - formai alkotmányellenessége miatt meg kellett volna semmisítenie. Az Alkotmánybíróság jelen határozata azonban az Öotv. formai alkotmányellenességét nem állapította meg. Az Alkotmánybíróság jelen határozata tehát visszalépést jelent a jogállamiság biztosításának a 30/2000. (X. 11.) AB határozattal már elért szintjéhez képest, ezért azzal nem értek egyet.

6. Az Alkotmánybíróság a 62/2003. (XII. 15.) AB határozatában hangsúlyozta: „A demokratikus jogállam feltételezi (...) a demokratikusan elfogadott eljárási szabályokat, illetve az azoknak megfelelő döntéshozatalt. Az alkotmányos demokrácia összetett rendszer, melyben részletes eljárási szabályok rendezik több szerv - olykor folyamatos - együttműködését. A szervek együttműködését, tevékenységük kölcsönös ellenőrzését biztosító szabályok azért jelentősek, mert az eljárás eredményének - a döntésnek - a demokratikus legitimitását az eljárási szabályok megléte, továbbá feltétlen és maradéktalan betartása biztosítja. Az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértése formailag érvénytelen (közjogi érvénytelenség) és illegitim döntést eredményez. (...) Minden eljárási szabály, minden eljárási szakasz azonos legitimációs erővel rendelkezik. Az eljárási szabályok kivétel nélküli és feltétlen betartása a demokratikus jogállamiság alapvető követelménye.” (ABH 2003, 637, 647.)

A jogalkotási eljárási szabályok betartása tehát alapvető követelmény a demokratikus jogállamban. A jogalkotási eljárási szabályok megsértésével hozott döntés ezért a demokratikus jogállam megsértését jelenti, s az így megalkotott norma érvénytelenné válik. A jogalkotási eljárási szabályok megsértését nem orvosolhatja, ha a jogalkotó az eljárási szabályok megsértése után mégis megalkotja a normát. Az Országgyűlés sem orvosolhatja tehát azt a jogsértést, amit a törvény előkészítése során a Kormány elkövetett.

A demokratikus jogállammal, s az ennek részét képező jogbiztonsággal összeegyeztethetetlen, ha a törvényi szintű, konkrétan meghatározott jogalkotási eljárási szabályokat a jogalkotó, jogszabály-előkészítő szervek, mint pl. a Kormány, jogkövetkezmények nélkül megsérthetik. A demokratikus jogállam védelme érdekében ezért az eljárási szabályok súlyos megsértésével hozott jogszabályt formailag érvénytelennek kell nyilvánítani (közjogi érvénytelenség), s meg kell semmisíteni. Így biztosítható az alkotmányos és törvényes szabályoknak megfelelő jogalkotás, valamint jogbizonytalanság helyett a demokratikus jogállamra jellemző jogbiztonság kialakulása.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom:

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye

1. Egyetértek a határozat rendelkező részének 1., 3., 4. pontjaiban található utólagos normakontroll kérelmek elutasításával, nem értek egyet a határozat rendelkező része 2. pontjában foglalt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló indítványok elutasításával. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, mert az Országgyűlés az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) nem rendezte a működtetési jog mint az Alkotmány 13. § (1) bekezdése alapján tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog, és az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésébe foglalt önkormányzati alapjogok egymásra tekintettel való érvényesülésének garanciáit.

2. Az indítványozó - többek között - az önkormányzati autonómia oldaláról is vizsgálni kérte a praxisjog jogintézményét, kifejtette, hogy a működtetési jog gyakorlásához az új jogosultat jóváhagyó Magyar Orvosi Kamara határozata nem elégséges, mivel a jogosult csak akkor tud a háziorvosi körzetben praktizálni, ha az önkormányzat vele ellátási szerződést köt.

Az Öotv. 1. § (2) bekezdés a) pontja definiálja az önálló orvosi tevékenységet. E szerint: a törvény alkalmazásában „önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;”. Tehát az Öotv. az önálló orvosi tevékenység fogalmához hozzákapcsolja a területi ellátási kötelezettséget. A területi ellátási kötelezettség a működtetési jog feltétele. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése a települési önkormányzatok kötelező feladatává teszi az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. A fenti jogszabályi összefüggések alapján a működtetési jog mint alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog értékesítése az önkormányzat ellátási kötelezettségének a teljesítéséhez szorosan kapcsolódik. Ezáltal a Magyar Orvosi Kamara döntése mellett az értékesítés előfeltételének kell tekinteni, hogy az önkormányzat a vevőt elfogadja-e: nyilatkozzék arról, hogy közalkalmazott orvossá fogja kinevezni, illetve, ha magánorvos, akkor meg kell állapodnia a területi ellátási felelősség átvállalásáról. Az önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésébe foglalt alapjogai alapján a Magyar Orvosi Kamara határozata nem kötelezheti, hogy az értékesített praxisjog új jogosultját foglalkoztassa [ugyanakkor a működtetési jog mint vagyoni értékű jog jogosultját az Alkotmány 13. § (1) bekezdése védi]. De igaz ez fordítva is: a Magyar Orvosi Kamara engedélyének hiánya az önkormányzat területi ellátási kötelezettségét nem veszélyeztetheti.

Az Alkotmány jelölt rendelkezései között feszülő, a működtetési jogot érintő ellentmondást az Öotv.-nek fel kellett volna oldania olyan szabályok megalkotásával, amelyek alkotmányossági szempontból egyensúlyi helyzetet teremtenek az Alkotmány 13. § (1) bekezdése és 44/A. § (1) bekezdés a) pontja egymásra tekintettel való érvényesülésében. A szabályozás jelölt hiányossága mind a tulajdonjog, mind pedig az önkormányzati alapjogok sérelmét előidéző helyzeteket teremthet, ezért az Öotv.-nek az ezt kiküszöbölendő garanciákat tartalmaznia kell. A törvényhozó e kérdés szabályozása során nem kerülheti meg annak tisztázását sem, hogy a praxisjog valójában egy adott háziorvosi körzetre vonatkozik, vagy az egész országra kiterjedő elvi működési engedély. Minderre tekintettel a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását indokoltnak tartom.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

30/2006. (VI. 21.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0030.ab
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, amely kifogásolta, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a szakellátás körében önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról szóló törvényt.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 25. § (3) bekezdése e) pontjának alkotmányellenességét és semmisítse meg ezt a rendelkezést. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott szabály ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével. Arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság ezt a kérelmet megalapozottnak találja, azt is indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azért, mert az Országgyűlés „nem alkotta meg a szakellátás körében önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról szóló törvényt”.

Az indítványban szereplő kérdésről az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter is közölte álláspontját.

Az indítvány beadását követően az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja, továbbá az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. évi XLIV. törvény 1. §-a kimondta, hogy az Ekszt. hatályát veszti.

Az Alkotmánybíróság felhívására az indítványozó közölte, hogy a megváltozott jogi szabályozás ellenére is fenntartja kérelmét, mert „az alapvető kérdés, amely miatt az alkotmányossági beadványt beadtuk, nem oldódott meg. A 2001. évi CVII. tv. ugyanis hatályon kívül helyezte a 2000. évi II. tv. 3. § (5) bekezdését, de azáltal, hogy a 2003. évi XLIV. tv. pedig a 2001. évi CVII. tv.-t helyezte hatályon kívül, a 3. § (5) bekezdés nem került vissza a 2000. évi II. törvény rendelkezései közé.” A hiányolt rendelkezés azt mondta ki, hogy a szakellátás körében önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról külön törvény fog rendelkezni.

Az Alkotmánybíróság ezt a hiány meglétére vonatkozó újabb beadványt úgy értelmezte, hogy az indítványozó kérelmét mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre vonatkozóan tartotta fenn.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályokat vette figyelembe:

1. Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése:

„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

2. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvénynek (a továbbiakban: Öotv.) az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:

„1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén az egészségügyi szolgáltatás keretében nyújtott önálló orvosi tevékenységre és az e tevékenységet nyújtó orvosokra terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában

a) önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;

b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy;

c) működtetési jog: a Magyar Orvosi Kamara által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.”

3. Az Öotv. 3. §-a (5) bekezdésének 2002. március 31-ig hatályos szövege:

„Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá nem tartozó, a szakellátás körében önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról külön törvény rendelkezik.”

III.

1. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott diszkrimináció tilalmát sérti a törvényalkotó azzal, hogy a szakorvosoknak nem biztosítja az Öotv.-ben szabályozott működtetési jogot. Véleménye szerint nem állapítható meg olyan közérdek, amely a szakorvosoknak a háziorvosoktól eltérő kezelését indokolná. Kifejti, hogy „következetlen viszont az az egészségpolitikai koncepció, amelyik az alapellátásban és a szakellátásban eltérő módszereket alkalmaz”. Úgy véli, hogy „a szakorvos - működtetési jog hiányában - hátrányos helyzetbe kerül a privatizáció során, mert kisebb az esélye arra, hogy vállalkozó orvosként egészségügyi szolgáltató legyen”. Az Ekszt. szabályozási koncepcióját vitatva azt állítja, hogy az alap- és szakellátó orvosok azonos társadalmi csoportot alkotnak. Emellett részletes fejtegetés alapján arra a következtetésre jut, hogy „a működtetési jog és az önálló vállalkozóként történő működés jogi szabályozása a szakellátásban jóval bonyolultabb és nagyobb körültekintést igényel, mint az alapellátások körében”.

Az Ekszt. hatályon kívül helyezése miatt az indítványozó alkotmányossági kifogása úgy értelmezhető, hogy az Országgyűlés „az Öotv. hatálybalépését követően nem alkotta meg a szakellátás körében önálló orvosi tevékenységet végző orvosok működtetési jogáról szóló törvényt”. Ezért kéri a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását.

Az indítvány megalapozatlan.

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-ának (1) bekezdése szerint akkor kerül sor mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladatát nem teljesítette és ezzel alkotmányellenességet idézett elő.

Az Alkotmányban meghatározott alapvető jog érvényesítéséhez szükséges biztosítékok megteremtésére az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség állapítható meg olyan esetekben is, amelyekben az állam bizonyos életviszonyokba beavatkozott, és ezáltal az állampolgárok bizonyos csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének lehetőségétől. Önmagában valamely jogi szabályozást igénylő kérdés szabályozásának elmulasztása azonban nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. A jogalkotót illeti meg annak eldöntése, hogy valamilyen élethelyzetet szabályoz-e. Nem áll fenn azonban a döntési szabadság akkor, ha a szabályozási hiányosság alapvető jog érvényesülését gátolja (1621/E/1992. AB határozat, ABH 1993, 765, 766.).

3. Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság a területén tartózkodó minden személy számára biztosítja az emberi, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés nélkül.

Az Alkotmány rendelkezése az állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést. A 9/1990. (IV. 25.) AB határozat szerint azonban a tilalom a jogalkotóra azt a kötelezettséget hárítja, hogy olyan szabályokat határozzon meg, amelyek mindenkit egyenlő méltóságú személyként kezelnek, a jogosultságokat a jogalanyok azonos tisztelete és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével állapítják meg (ABH 1990, 46, 48.). A vizsgált szabályozásnál tárgyi és alanyi összefüggésben kell ellenőrizni, hogy a megkülönböztetés az alkotmányos határok között maradt-e. Az egyenlőségnek az adott tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia. A megkülönböztetés tilalmába ütköző rendelkezésről akkor van szó, ha adott szabályozási koncepción belül valamelyik csoportra másik csoporttól eltérő szabályozás vonatkozik [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77., 78.].

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében kimondott megkülönböztetési tilalom nemcsak az alapvető jogok tekintetében áll fenn, hanem egyéb jogokra vonatkozóan is [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]. Az alapvető jogok esetében jelentkező diszkriminációnál az Alkotmánybíróság a szükségesség és az arányosság szempontjai alapján bírálja el a jogszabályt. Ha nem alapvető jogról van szó, akkor az Alkotmánybíróság olyan esetben tekinti alkotmányellenesnek a megkülönböztetést, amelyben a megkülönböztetésnek nincs ésszerű indoka, önkényes [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 139., 140.].

4. Az Alkotmányban meghatározott alapvető jogokból nem vezethető le, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtása keretében az orvosi tevékenység milyen jogi formában folytatható. Az Öotv. a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben alapvetően a háziorvosi és házi gyermekorvosi tevékenységre határozott meg sajátos jogi formát. Az orvosi tevékenység sokfélesége miatt egységes szabályokat nem lehetett megalkotni. A tevékenység eltérő természete miatt más szabályozási koncepcióra van szükség a területi ellátási kötelezettséggel járó háziorvosok esetében, mint a szakellátásban dolgozó orvosoknál. Az Öotv. szabályozási koncepciója alapján nem önkényes a különbségtétel a háziorvosok és a szakellátás körében tevékenységet végző orvosok között. Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése alapján nem állapítható meg tehát, hogy az orvosi szakellátás körében ugyanúgy vállalkozás jellegű jogi formát kell bevezetni, mint az orvosi alapellátásban.

A fentiek alapján nem állapítható meg sem az, hogy a jogalkotó nem tett eleget a jogszabály megalkotására vonatkozó kötelezettségének, sem az, hogy a jogi szabályozás hiányossága alkotmányellenes helyzetet teremtett. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát közérdekű tartalma miatt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

63/2006. (XI. 23.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0063.ab
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában - dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja alkotmányellenes és ezért ezt a rendelkezést a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján - a folyamatban lévő eljárást felfüggesztve - kezdeményezte, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) az adott ügy elbírálásánál alkalmazandó 4. § (3) bekezdésének d) pontját az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek.

Az indítványozó előadta, hogy a felfüggesztett eljárás felperesének a házi gyermekorvosi körzet szerint illetékes önkormányzat a megbízási szerződést 2001. szeptember 30. napjával felmondta, és ezért a felperes a működtetési jog alapján nem gyakorolta tevékenységét. Az illetékes Megyei Orvosi Kamara 2002. október 15-i határozatával a kérdéses házi gyermekorvosi körzetbe egy másik orvosnak engedélyezett működtetési jogot. A felperes keresetlevelében ennek a kamarai határozatnak a hatályon kívül helyezését kérelmezte arra hivatkozva, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) nem teszi lehetővé működtetési jog engedélyezését a háziorvosi körzet betöltetlensége címén olyan esetben, ha az ott működő orvos működtetési joga nem szűnt meg. Az indítványozó szerint a felperes által hatályon kívül helyezni kért határozat alapja a Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja, amely a háziorvosi körzet betöltetlenségéről szól.

Az indítványozó kifejtette, hogy a Vhr. hivatkozott szabálya sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvét és 7. §-a (2) bekezdésének a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályát. A Vhr. támadott szabálya ugyanis olyan rendelkezést tartalmaz, amelyre az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján nem volt felhatalmazás. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott szabály „lehetőséget biztosított a Magyar Orvosi Kamarának, hogy másik orvos részére adjon ki újabb működtetési jogot és ezzel a működtetési jog első jogosultja számára lehetetlenné tette a működtetési joggal való rendelkezést”. Hatásában tehát a Vhr. 4. §-a szerint „megadott működtetési jog az előző jogosult működtetési jogát megsemmisítette, ilyen szabályozásra viszont a Kormány a törvényben nem kapott felhatalmazást”.

II.

A határozat meghozatalánál alapul vett jogszabályok:

1. Az Alkotmány szabályai:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

2. Az Öotv. szabálya:

„1. § (2) E törvény alkalmazásában

a) önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;

[...]

c) működtetési jog: a Magyar Orvosi Kamara által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.”

„2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

(2) A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.”

„3. § (7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

[...]

rendeletben meghatározza.”

3. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOKtv.) szabálya:

„2. § (4) A MOK a működési engedély kiadására irányuló eljárást megelőzően, a működési engedélyt kérelmező számára igazolást ad arról, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó vagy abban részt venni szándékozó orvos

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll-e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e az orvosok működési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.”

4. A Vhr. szabálya:

„2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. § (2) bekezdése szerint rendeletben - a külön jogszabály rendelkezései figyelembevételével - meghatározott település(ek), illetve településrész(ek);

b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet

ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van,

bb) amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel.

[...]

(3) Az (1) bekezdés ba) pontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét ellátni nem tudja.”

„4. § (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

[...]

d) tartósan betöltetlen vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén: az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve újonnan létesített háziorvosi körzet esetén az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról.”

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az indítványozó az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére és 7. §-ának (2) bekezdésére hivatkozott a kérelem jogalapjaként.

Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság jogállam. A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság elve azt követeli meg, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek és működésüket tekintve a címzettek számára kiszámíthatók legyenek. A jogbiztonság azonban nem zárja ki a mérlegelési lehetőséget, az értelmezést [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.].

A végrehajtási jogszabályok - az alapjukat szolgáltató rendelkezések keretei között - elsősorban olyan részletes szabályokat határoznak meg, amelyek az alaprendelkezések megvalósulását segítik elő. A felhatalmazás kereteinek túllépése - a jogforrási hierarchia rendjének megsértése miatt [Alkotmány 7. § (2) bekezdése] - alkotmányellenességet eredményez [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 432-433.]. A jogállamiságból eredő jogbiztonság védelme, illetőleg más alkotmányos rendelkezések, így a jogforrási hierarchia jogalkotási alapelve alkotmányos védelemben részesül [2/2002. (I. 25.) AB határozat, ABH 2002, 41, 56.].

2. Az Alkotmánybíróság a 29/2006. (VI. 21.) AB határozatban már vizsgálta a működtetési jog egyes kérdéseit, így a működtetési jog földrajzi területhez kötött jellegére vonatkozó indítványt is. Megállapította, hogy az Öotv. nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel. Kimondta, hogy „a működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2. §-a meghatározta. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a működtetési joghoz a Magyar Orvosi Kamarának az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyét írta elő feltételként. A MOKtv. 2. §-ának (4) bekezdése azonban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az engedélyhez szükségesek (kamarai tagság, működési nyilvántartásban szereplés, jogszabályban meghatározott kizáró ok hiánya). Mindezek alapján a működtetési jog megszerzése - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - törvény által garantált” (ABK 2006, június, 446.).

A 28/2006. (VI. 21.) AB határozat megsemmisítette a Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontját, valamint 7. §-a (3) bekezdésének azt a mondatrészét, amely a működési jog elidegenítésének feltételévé tette, hogy a működtetési jog megszerzőjével az önkormányzat szerződést akar kötni. A megsemmisítés indoka az volt, hogy a működtetési jog vagyoni értékű jog és így a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme illeti meg. E jog korlátozása pedig csak törvényben történhet meg (ABK 2006, június, 439.).

A fenti határozatok nem annak a rendelkezésnek az alkotmányossági vizsgálatát végezték el, mint amelyet az indítványozó támad, de a jelen ügyben is az Öotv. és a Vhr. szabályozásának olyan kérdéseiről kell dönteni, mint amelyekről az említett határozatok állást foglaltak. Ezért az Alkotmánybíróság e határozatok megállapításait a jelen ügyben is alapul vette.

3. Az Öotv. 3. §-ának (7) bekezdése az a) pontban felhatalmazást adott a Kormánynak többek között arra, hogy meghatározza „a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit”. A Vhr. 4. §-ának (3) bekezdése a támadott d) pontban azt írja elő, hogy a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez egyéb iratokon kívül mellékelni kell „tartósan betöltetlen vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén: az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről”.

Az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a működtetési jog a Magyar Orvosi Kamara által adott olyan önálló orvosi tevékenység végzésére vonatkozó jog, amely orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettség keretében háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos nyújtotta egészségügyi ellátást jelent. A 2. § (1) bekezdése szerint az önálló orvosi tevékenységet a működtetési jog megadása után a háziorvos az önkormányzat rendeletében meghatározott körzetben csak személyesen folytathatja.

A Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja a működtetési jog megszerzésének feltételévé teszi, hogy a kérelmező mellékelje az illetékes önkormányzat képviselő-testületének határozatát a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve, ha újonnan létesített háziorvosi körzetről van szó, akkor az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról. Ez a rendelkezés eltér az Öotv.-nek a szabályozási módjától, amely nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel.

Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a Kormánynak adott felhatalmazás nem terjedt ki arra, hogy a törvény szabályozási módjától eltérjen. A Vhr. támadott szabálya - hasonlóan a 4. § (3) bekezdésének korábban már megsemmisített a) pontjához - az Öotv. koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette egy adott önkormányzat előzetes döntését. Az Öotv. szabályozásától való ez az eltérés a felhatalmazás keretein való túllépést jelent és ezért sérti a jogállamiság elvét.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Vhr. 4. § (3) bekezdés d) pontjának alkotmányellenességét megállapította és ezt a rendelkezést megsemmisítette.

4. Az Abtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint azt a jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A (4) bekezdés szerint az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítésének időpontját vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát az (1) bekezdésben megállapítottól eltérően is meghatározhatja, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

A jelen esetben a bíróság által felfüggesztett eljárás felperesének a házi gyermekorvosi körzet szerint illetékes önkormányzat 2001. szeptember 30. napjával felmondta a megbízási szerződést és ezért a felperes a működtetési jog alapján nem gyakorolta tevékenységét. Az Öotv. szerint a működtetési jog léte nem függ az önkormányzattal való megállapodástól, sem attól, hogy más személyek újabb működtetési jogokat kapnak. A működtetési jognak meghatározott háziorvosi körzetben való gyakorlásához szükséges az önkormányzattal való megállapodás, de az indítvány szerint a jogvita alapját képező határozatot több mint egy évvel megelőzően megszűnt a felperes és az illetékes önkormányzat között a szerződéses jogviszony. Minderre tekintettel nem indokolt az Abtv. 43. §-ának (1) bekezdésétől eltérően annak kimondása, hogy a vizsgált szabály a konkrét esetben nem alkalmazható. Ezért az Alkotmánybíróság a Vhr. 43. §-a (3) bekezdésének d) pontját a határozat közzétételének napjával semmisítette meg.

A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részével és indokolásával.

Az Alkotmánybíróság eddig két határozatában [29/2006. (VI. 29.) AB határozat; 28/2006. (VI. 21.) AB határozat] foglalkozott a háziorvosi működtetési jogra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálatával.

A 28/2006. (VI. 21.) AB határozat megállapította a Vhr. 4. § (3) bekezdés a) pontjának alkotmányellenességét és azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

A határozathoz írt különvéleményemet a jelen határozattal szemben is fenntartom.

Amint azt korábbi különvéleményemben megfogalmaztam, a működtetési jognak tartalmi eleme a területi ellátási kötelezettség. A működtetési jognak e kötelezettség általi korlátozása az Öotv.-n alapul [Öotv. 1. § (2) bekezdés a) és c) pontok].

A Vhr. alkotmányellenesnek minősített rendelkezése nem minősül - a törvényi szabályozáshoz képest - új jogszabályi korlátozásnak, hanem a törvényi szabályok keretein belül maradva, azok érvényesülésének módját határozza meg.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a Vhr. 4. § (3) bekezdés d) pontja alkotmányellenessé nyilvánításával, vagyis azzal, hogy a határozat az Öotv. szabályozásától való eltérésnek, és ezért a jogállamiság elvét sértőnek minősíti a Vhr.-nek azt a szabályát, amely a működtetési jog megszerzésének feltételévé teszi a vizsgált körben az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen voltáról.

A működtetési jog az Öotv. szabályai értelmében az önálló orvosi tevékenységhez tapad, az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét jeleníti meg; az önálló orvosi tevékenység pedig a területi ellátási kötelezettséghez kapcsolódik [Öotv. 1. § (2) bekezdés a) és c) pont]. Önálló orvosi tevékenység csak személyesen folytatható, az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől [Öotv. 2. § (1) bekezdés]. A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható [Öotv. 2. § (2) bekezdés]. A működtetési jog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható [Öotv. 2. § (3) bekezdés]. A működtetési jog bérbe, haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető [Öotv. 2. § (9) bekezdés].

Az Öotv. említett szabályai alapján megállapítható, hogy a működtetési jogot az Öotv. háziorvosi körzettel kapcsolja össze. A bírói kezdeményezésre okot adó konkrét ügyben is házi gyermekorvosi körzetbe engedélyezett működtetési jogról van szó.

Az Öotv. 1. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezésekből következik, hogy teljes értékű működtetési joggal csak önálló orvosi tevékenységet végző, a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátást nyújtó orvos rendelkezhet; a területi ellátási kötelezettség a működtetési jog tartalmi eleme. Az a szabályozás, amely a működtetési jog megszerzését annak az önkormányzatnak a döntéséhez kapcsolja, amelynek ellátási felelőssége van, a törvényen alapul.

A működtetési jogot az Öotv. hozta létre, és ezzel egyidejűleg adott a törvény felhatalmazást arra, hogy a Kormány a működtetési jog megszerzésének feltételeit rendeletben szabályozza. Az Öotv. szerint létrehozott és meghatározott tartalmú, háziorvosi körzethez kapcsolt működtetési jog ismertetett jellegzetességeivel összhangban van a Vhr. 4. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt az a feltétel, amely szerint a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a képviselő-testület határozatát a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen jellegéről, ezért ez a feltétel nem jelent eltérést az Öotv. koncepciójától. A Vhr. e szabálya az Öotv.-ben foglalt felhatalmazás keretein nem lép túl. Ezért az indítványt az Alkotmánybíróságnak el kellett volna utasítania.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom:

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró

Törvények

Fogászatot érintő törvények felsorolása

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Az Országgyűlés

- a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva,

- attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte elsőbbséget kell élvezzen, továbbá, hogy az orvostudomány fejlődésének eredményeit a jelen és a jövendő nemzedékek javára kell felhasználni,

- annak tudatában, hogy az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre,

- tekintettel arra, hogy az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni,

- figyelemmel a bekövetkezett tudományos, technikai, etikai és társadalmi, valamint a jogrendszert érintő változásokra, továbbá nemzetközi kötelezettségeinkre,

az egészségi állapot megőrzésének és javításának összetett feltételrendszerét meghatározó alábbi törvényt alkotja meg:

I. Fejezet

A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA

1. Cím

A törvény célja

1. § E törvény célja

a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával,

b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során,

c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,

d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit,

e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,

f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.

2. Cím

Alapelvek

2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek.

(3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul.

(5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.

3. Cím

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában

a) beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy;

b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;

c) egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége;

d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;

e) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;

f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

g) egészségügyi intézmény: az f) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül

ga) a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá

gb) az állami mentőszolgálat,

gc) az állami vérellátó szolgálat, valamint

gd) az egészségügyi hatóság intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak;

h) egészségügyi hatóság: a Kormány által kijelölt szerv illetékes szerve;

i) sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;

j) veszélyeztető állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene;

k) vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megőrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása;

ka) szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának - ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is - korai felismerése;

kb) diagnosztikai vizsgálat: az egészségügyi szolgáltatóhoz forduló beteg panasza okának feltárására irányuló vizsgálat;

l) beavatkozás: azon megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás;

m) invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat;

n) életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység;

o) életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység;

p) egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

q) szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben, valamint az egyetemi és főiskolai végzettségű egészségügyi dolgozók felsőfokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség;

r) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;

s) magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), a letelepedett, valamint a bevándorolt jogállású személy, továbbá a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy;

t) korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően általános jelleggel vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint az a kiskorú személy, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira - ha törvény kivételt nem tesz - a Ptk.-ban foglalt szabályok irányadóak;

u) gazdasági célú letelepedés: a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény szabályainak megfelelő letelepedés;

v) egészségügyi szakma: a q) pontban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, mely szerepel az egészségügyi szakmai kódjegyzékben;

w) fenntartó:

wa) költségvetési szerv egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban felügyeleti szervként megjelölt állami szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

wb) egyházi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban fenntartóként megjelölt egyházi jogi személy,

wc) alapítványi, közalapítványi egészségügyi szolgáltató esetén az alapítvány, közalapítvány,

wd) más szervezet egészségügyi szolgáltató egységeként működő gyógyintézet esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet;

x) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

4. Cím

A törvény hatálya

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén

a) tartózkodó természetes személyekre,

b) működő egészségügyi szolgáltatókra,

c) folytatott egészségügyi tevékenységekre.

(2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

II. Fejezet

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Cím

Az egyén szerepe

5. § (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével együtt biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javítását.

(2) Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük megőrzéséhez és védelméhez, a betegségek megelőzéséhez és a gyógyuláshoz.

(3) Mindenkinek

a) joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségei megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,

b) joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről,

c) saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tartoznia,

d) kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül, köztudottan mások egészségét veszélyezteti,

e) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.

2. Cím

A betegek jogai és kötelezettségei

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

6. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

7. § (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

(2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

(3) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.

(4)

8. § (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.

(3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

9. § (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

(2) A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel) és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza.

(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.

(4)-(5)

Az emberi méltósághoz való jog

10. § (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

(2) A betegen - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

(3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható.

(4) A beteg személyes szabadsága - ellátása során - fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

(5) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását - ha e törvény kivételt nem tesz - a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, - amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül - rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

(6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

(7) A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

A kapcsolattartás joga

11. § (1) A (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait - e jogok tartalmának korlátozása nélkül - a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend a (2)-(7) bekezdésekben foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat.

(2) A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

(4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

(6) A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

(7) A beteg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

A gyógyintézet elhagyásának joga

12. § (1) A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.

(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá - ha a beteg állapota indokolja - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni.

(4) A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

(5) Cselekvőképtelen beteg esetén az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

A tájékoztatáshoz való jog

13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

(2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon

a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,

g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

h) a további ellátásokról, valamint

i) a javasolt életmódról.

(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

(5) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

(6) A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

(7) A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.

(8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

(9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.

14. § (1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(3) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

Az önrendelkezéshez való jog

15. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.

(3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.

(4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

(5) Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

(6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

16. § (1) A cselekvőképes beteg - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal

a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,

b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból.

(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában

b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes

ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában

bb) gyermeke, ennek hiányában

bc) szülője, ennek hiányában

bd) testvére, ennek hiányában

be) nagyszülője, ennek hiányában

bf) unokája;

c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes

ca) gyermeke, ennek hiányában

cb) szülője, ennek hiányában

cc) testvére, ennek hiányában

cd) nagyszülője, ennek hiányában

ce) unokája.

(3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata - kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást követően - a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban - a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével - a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.

(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés rendelkezéseit a korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy nyilatkozatára is alkalmazni kell.

17. § (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és

a) a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;

b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 16. § (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

(2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

a) mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá

b) ha - a 20-23. §-okra is figyelemmel - a beteg közvetlen életveszélyben van.

18. § (1) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével - csak akkor végezhető el, ha

a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy

b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése - az abba történő beleegyezés hiányában - csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el.

19. § (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.

(2) A betegnek - e törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasításának joga

20. § (1) A cselekvőképes beteget - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

(3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

(7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

(8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

21. § (1) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.

(2) Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.

(3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

22. § (1) A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat

a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,

b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint

c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

(2) A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor - cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - visszavonhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilatkozik, hogy

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá

b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg.

23. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

(2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

24. § (1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy - a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével - egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

(2) Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

(3) A beteg jogosult

a) a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,

b) a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,

c) az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni,

d) a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést (137. §) kapni,

e) egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

(4) A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

(5) Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a (3) bekezdésben említett egyéb jogosultság.

(6) Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.

(7) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.

(8) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.

(9) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha

a) az egészségügyi adatra

aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve

ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és

b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, - szükség esetén - a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

(12) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

25. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

(2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt

a) törvény elrendeli,

b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

(4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

(5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

(6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

(7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A beteg kötelezettségei

26. § (1) A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.

(2) A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,

b) tájékoztatni őket - saját betegségével összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,

c) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,

d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,

e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,

f) a gyógyintézet házirendjét betartani,

g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,

h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

(3) A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.

27. § (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

(2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.

(3) A betegjogok gyakorlásának módját - e törvény keretei között - a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.

3. Cím

A beteg jogainak érvényesítése

28. § Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.

A beteg panaszainak kivizsgálása

29. § (1) A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.

(2) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.

(3) A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.

(4) A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.

A betegjogi képviselő

30. § (1) A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.

(2) A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:

a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,

b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,

c) a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,

d) rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

(3) A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.

(4) A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.

(5) A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.

31. § (1) A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult:

a) az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,

b) a vonatkozó iratokba betekinteni,

c) az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

(2) A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

(3) Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.

32. § (1) A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait.

(2) A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

33. § (1) Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.

(2) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, a fenntartó harminc munkanapon belül érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról őt tájékoztatja.

A közvetítői tanács

34. § (1) A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.

(2) A közvetítői tanács összetételét, a közvetítői eljárás rendjét külön törvény szabályozza.

III. Fejezet

NÉPEGÉSZSÉGÜGY

35. § (1) A népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése révén.

(2) A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait.

(3) A népegészségügyi tevékenység keretében

a) rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát és az ezt befolyásoló kémiai, fizikai, pszichikai, biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket,

b) az elemzés során feltárt adatok alapján értékelni kell az egészségkárosító hatások kockázatát és rangsorolni kell a népegészségügyi feladatokat,

c) ki kell dolgozni a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésének módozatait,

d) a feladatok megoldása érdekében környezetegészségügyi programokat, egészségmegőrző, megelőző, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat kell megvalósítani,

e) a szolgáltatásokat hatékonyságuk, hozzáférhetőségük és egyéb minőségi jellemzőik szerint rendszeresen értékelni kell.

(4) Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál, valamint a döntések előkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra.

(5) A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.

36. § (1) A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek figyelemmel kísérése és elemzése, amelynek keretében

a) fel kell tárni az emberi szervezet, illetőleg a természeti és az épített környezet (a továbbiakban együtt: környezet) kölcsönhatásait, a környezet egészségkárosító tényezőit és kockázatait, valamint ezek hatásmechanizmusát az emberi szervezetre;

b) meg kell határozni

ba) az emberi szervezettel érintkező közegek egészséget még nem veszélyeztető anyagainak tartalmát,

bb) a megelőzés és az egészséget károsító hatások csökkentésének módozatait,

bc) az egészséges élet- és munkakörülmények feltételeit;

c) rendszeresen felül kell vizsgálni az egészségügyi határértékeket, továbbá szükség szerint gondoskodni kell módosításukról;

d) el kell végezni az egészségkárosító kockázatok becslését, és intézkedni kell csökkentésük érdekében;

e) ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, illetve megbetegedések bejelentési rendszerét;

f) rendszeresen ellenőrizni kell

fa) a környezet emberi szervezettel kapcsolatba kerülő tényezőinek állapotát,

fb) az épített környezet és a munkakörülmények közegészségügyi megfelelőségét.

(2) A népegészségügyi feladatok ellátása során az egyes - a népegészségügyi szempontból is fontos - megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek.

(3) Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során az emberi egészségre káros tevékenységek korlátozhatók, illetve megtilthatók.

(5) A népegészségügy egyes területeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.

1. Cím

Egészségfejlesztés

37. § (1) Az egészségfejlesztés célja az egészségi állapot és az életminőség javítása, valamint az egészség védelme.

(2) Az egészség védelmének elsődleges eszközei a betegségek és sérülések megelőzése, valamint az egészségnevelés.

(3) A megelőzés

a) a kockázati tényezők azonosításán és értékelésén, ezek lakossággal történő megismertetésén, a kockázati tényezők tartós elkerülésére irányuló ösztönzésén,

b) a kockázati és a környezeti károsító tényezők csökkentésén és lehetőség szerinti megszüntetésén,

c) az emberi szervezet kórokozókkal, valamint egyéb egészségkárosító tényezőkkel szembeni ellenálló képességének fokozásán,

d) a betegségek iránti fogékonyság, a kórmegelőző állapotok, a betegségek és a szövődmények korai felismerésén,

e) a már kialakult idült betegség vagy kóros állapot egyensúlyban tartásán és romlásának megakadályozásán,

f) a kóros lelki folyamatok kialakulásához vezető tényezők időben történő felismerésén és mentálhigiénés gondozáson

alapul.

38. § (1) A köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni

a) az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak törvényeit,

b) az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat,

c) a személyes testi és lelki higiénés ismereteket,

d) a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét,

e) a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésének módszereit,

f) a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat,

g) a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját,

h) az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát,

i) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit,

j) az egészséggel összefüggő etikai alapokat.

(2) Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelőző állapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban.

(3) Minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelésben való aktív részvétel, ezért az egészségügyi dolgozók képzése során kiemelt figyelmet kell fordítani az életmód-tanácsadásra történő felkészítésre.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a pedagógusok képesítési követelményeinek meghatározása során figyelembe kell venni.

(5) Az egészségnevelés szempontjait a közszolgálati rádió és televízió műsorpolitikájának kialakítása során is figyelembe kell venni.

39. § (1) A lakosság egészségét veszélyeztető tényezőket és tevékenységeket észlelő, illetve ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket a külön jogszabályban foglaltak szerint bejelentési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni.

40. § (1) Az egészségvédelem alapvető eszközei az egészségnevelés mellett a fertőző megbetegedések megelőzését szolgáló védőoltások, a betegségek és kórmegelőző állapotok korai felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszere, valamint az egészségügyi ellátás keretében végzett egészségügyi felvilágosító tevékenység.

(2) A lakosság egészségi állapotát hosszú távon is jelentősen befolyásoló területek - a háziorvos ilyen irányú tevékenysége mellett - a család- és nővédelmi gondozás, a gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása (a továbbiakban: ifjúság-egészségügyi gondozás), a foglalkozás-egészségügy, az időskorúak gondozása és a sportegészségügyi gondozás.

Család- és nővédelmi gondozás

41. § A család- és nővédelmi gondozás célja

a) a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeinek elősegítése a fogamzás előtti gondozás és genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása) eszközeivel,

b) megismertetni az egyénekkel azokat a családtervezési ismereteket - ideértve a terhességmegszakítással járó veszélyeket is - és fogamzásgátló módszereket, amelyekkel megtervezhetik és elősegíthetik utódaik fogantatását a kívánt számban és időben, hogy a gyermekek minél jobb egészségi állapotban születhessenek meg,

c) a nők biológiai sajátosságaihoz igazodó, fokozott védelmükhöz szükséges összetett megelőzési tevékenység, ideértve a fogamzóképesség előtti, a termékenységi ciklusok közötti, valamint a fogamzóképes kor utáni egészségvédelmet.

Ifjúság-egészségügyi gondozás

42. § (1) Az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. Ennek során biztosítani kell

a) az egészségnevelést,

b) az életkoruknak megfelelő szűrővizsgálatokat,

c) az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve azok megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat,

d) a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait,

e) a beiskolázás előtti vizsgálatokat, a szakmai alkalmasság elbírálását, a szakképzést is nyújtó oktatási intézményekben az időszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzését.

(2) Az ifjúság-egészségügyi gondozás speciális feladata

a) a veleszületett rendellenességgel élők, krónikus megbetegedésben vagy testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban szenvedők - a háziorvossal történő együttműködésen alapuló - fokozott ellenőrzése, lelki gondozása és az egészséges közösségekbe történő beilleszkedés elősegítése,

b) az iskolai testneveléssel, könnyített és gyógytestneveléssel, a diáksporttal kapcsolatos egészségügyi feladatok ellátása,

c) a harmonikus testi és lelki fejlődést veszélyeztető körülmények, alkohol- vagy drogfogyasztás észlelése esetén a szülőkkel és a pedagógusokkal történő konzultáció után tanácsadás biztosítása, szükség esetén intézkedés kezdeményezése.

(3) Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében

a) ellenőrizni kell

aa) a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoztatási és rekreációs területeken,

ab) a bölcsődében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést,

ac) a járványügyi előírások betartását,

ad) az elsősegélynyújtás feltételeinek meglétét,

ae) alkohol, kábítószer, egyéb pszichotróp anyagok és a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályok betartását,

af) a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhetőségét;

b) fertőző megbetegedés esetén meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket;

c) biztosítani kell a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek és tanulók első orvosi ellátását is.

(4) Az ifjúság-egészségügyi gondozás részét képezi - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskola-egészségügyi ellátás.

(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelelő intézkedést kezdeményeznek.

Sportegészségügyi gondozás

43. § (1) A sportegészségügyi gondozás célja

a) a diáksportban és a szabadidősportban rendszeresen részt vevő személyek előzetes alkalmassági vizsgálata és rendszeres ellenőrzése,

b) a fokozott fizikai megterhelésre alkalmatlan személyek kiszűrése, a rejtett megbetegedések feltárása,

c) a fizikai állapotnak megfelelő kedvező élettani hatást kifejtő, szakszerűen irányított testmozgás sportegészségügyi ellenőrzése, a sporttevékenységre és az ezzel kapcsolatos életmódra vonatkozó tanácsadás,

d) az iskolai testnevelési, könnyített és gyógytestnevelési feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsadás,

e) sportrendezvények felügyelete, a sportsérülések megelőzése és elsődleges ellátása, a szükséges további intézkedések megtétele,

f) sport- és mozgásprogramok kidolgozása, valamint ezek hatásának vizsgálata, lehetőség szerint rehabilitációs szakorvossal közös ellenőrzése.

(2) A sportegészségügyi gondozás speciális szakterülete a versenysportolók sportorvosi vizsgálata és felügyelete, amelynek célja az adott sportágban folytatott sporttevékenységre való alkalmasság megállapítása, illetve e sporttevékenység esetleges egészségkárosító hatásainak megelőzése időszakos sportorvosi ellenőrző vizsgálat révén.

(3) A meg nem engedett teljesítményfokozó gyógyszerek, egyéb anyagok és készítmények, valamint módszerek tilalmának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos kutatás, tanácsadás és megelőzés a sportegészségügyi gondozás feladatkörébe tartozik.

2. Cím

Környezet- és település-egészségügy

44. § (1) A települések, épületek, létesítmények, műtárgyak tervezése, létesítése, rendezése, használata, üzemeltetése, átalakítása, felújítása és megszüntetése, illetve berendezéseinek működtetése, valamint a közlekedési eszközök gyártása és használata során érvényesíteni és ellenőrizni kell a közegészségügyi előírásokat.

(2) A köz- és magánterületeket a közegészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani. Erről a tulajdonos, illetőleg a használó gondoskodik.

45. § (1) A környezet- és település-egészségügy feladata a környezet egészségkárosító hatásainak vizsgálata és a megelőzés lehetőségeinek feltárása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység keretében rendszeresen vizsgálni kell a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint az ivóvíz, továbbá a kültéri és belső téri levegő szennyezettségét, a szennyvízelvezetés és a szilárd hulladékok elhelyezésének állapotát, valamint mindezek egészségkárosító tényezőit, a környezeti zaj-, rezgés- és fényártalmakat, a hőmérsékleti és a légnyomás okozta ártalmakat, az ionizáló és nem ionizáló sugárzások mértékét és egészségkárosító hatását.

(3) Ha valamely környezeti tényező szintje meghaladja az egészségügyi határértéket, az érintett területen tartózkodó személyeket erről tájékoztatni kell, az egészségkárosító hatások megelőzéséhez szükséges teendők egyidejű közlésével. A feltárt hiányosság megszüntetésére, illetve az egészségkárosító hatás megelőzésére - a hiányosság jellegétől függően - intézkedni kell.

(4) A környezet- és település-egészségügyi tevékenység körében

a) meg kell ismertetni a lakossággal azokat a környezetszennyező tevékenységeket, amelyekkel a saját és mások egészségét veszélyeztethetik, továbbá azokat az egészséges környezetet veszélyeztető körülményeket, illetve tényeket, amelyek felismerése általánosan elvárható, és ezek bejelentésének módját,

b) ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások illetve megbetegedések bejelentési rendszerét.

46. § A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti.

47. § (1) Az emberi egészséget is veszélyeztető anyagot, készítményt (a továbbiakban: veszélyes anyag) előállítani, külföldről behozni, forgalomba hozni, szállítani, tárolni, felhasználni, továbbá maradékait, hulladékait feldolgozni, illetve véglegesen elhelyezni a kémiai biztonságot szabályozó jogszabályok követelményeivel és előírásaival összhangban szabad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység az egészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez köthető.

(3) Az emberi egészség védelme érdekében elrendelhető egyes veszélyes anyagok kötelező bejelentése és nyilvántartásba vétele.

(4) Egészségkárosodás vagy annak alapos gyanúja esetén az egészségügyi hatóság a veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet felfüggesztheti, illetve a veszélyes anyag használatát megtilthatja.

3. Cím

Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy

48. § Az élelmezés-egészségügy feladata az emberi közfogyasztás céljára szolgáló élelmiszer (a továbbiakban: élelmiszer)

a) mikrobiológiai, vegyi és sugárzóanyag szennyezettsége egészségügyi határértékének megállapítása, rendszeres ellenőrzése

b) előállítása és forgalomba hozatala közegészségügyi követelményeinek meghatározása és rendszeres ellenőrzése,

c) előállításában és forgalmazásában közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés követelmények meghatározása és rendszeres ellenőrzése,

d) közvetítésével történt mérgezések és fertőzések kivizsgálása, okainak feltárása, nyilvántartása és további előfordulásának megelőzése.

49. § (1) Élelmiszert csak olyan anyagokból, illetve anyagok alkalmazásával és oly módon szabad előállítani, kezelni, forgalomba hozni, illetve külföldről behozni, amely a fogyasztók egészségére nem veszélyes és megfelel az élelmezés-egészségügyi és közegészségügyi előírásoknak.

(2) Élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, illetve forgalmazó tevékenység az egészségügyi hatóság külön jogszabályban előírt hozzájárulása, illetve engedélye birtokában folytatható.

(3) Az élelmiszer előállítása során csak az illetékes egészségügyi szervek által nyilvántartásba vett adalékanyagot, technológiai segédanyagot, élelmiszer-csomagolóanyagot, illetve mosó- és fertőtlenítőszert szabad használni.

(4) Élelmiszer előállításával, kezelésével, forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti és a tevékenységhez szükséges szakmai, egészségügyi és higiéniai ismeretekkel rendelkezik.

(5) A közegészségügyi megfelelőség szempontjából az élelmiszerrel esik egy tekintet alá a rendeltetésszerű vagy szokásos használata során a szájjal érintkező gyermekjáték és más használati tárgy, illetve a kozmetikai készítmény.

50. § (1) A táplálkozás-egészségügy feladata a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozó vizsgálatok végzése, ezek alapján táplálkozási ajánlások kidolgozása.

(2) A lakosságot felvilágosítás, nevelés, oktatás útján kell megismertetni az egészséges táplálkozás, ételkészítés és -kezelés módjaival, a táplálkozással összefüggő egészségi ártalmakkal és ezek elkerülési módjaival.

(3) A közétkeztetésben - különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre - az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.

4. Cím

Sugáregészségügy

51. § (1) A sugáregészségügyi tevékenység célja, hogy védje az emberek és utódaik egészségét az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások ártalmas hatásaival szemben a sugárzások rendeltetésszerű alkalmazása során.

(2) A sugárzások biztonságos - a társadalom számára elfogadható kockázattal járó - alkalmazása érdekében a sugáregészségügy feladata:

a) az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának nyomon követése,

b) a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,

c) az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel,

d) a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos eszközeinek és módszereinek a kidolgozása,

e) a sugáregészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellenőrzése.

(3) Ionizáló sugárforrásokat működtetni csak egészségügyi hatósági engedély birtokában szabad, ennek sugáregészségügyi szabályozását és felügyeletét, a túlexpozíciók esetén teendő intézkedéseket, a radioaktív anyagok alkalmazásának, a radioaktívhulladék-kezelés és -tárolás feltételeit az atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és előírásaival összhangban kell végrehajtani.

(4) A mesterséges forrásokból származó együttes sugárterhelés nem haladhatja meg a hatóságilag megállapított dózishatárértéket. E korlátozás nem vonatkozik azokra a személyekre, akiknél a sugárterhelés - önkéntes hozzájárulásuk alapján végzett - orvosi diagnosztikai vagy terápiás kezelésükből származik.

52. § (1) Sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

(2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzó anyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

(3) A sugárzó anyaggal szennyezett területet, anyagokat és személyeket a szennyezettségtől mentesíteni kell, illetve a szennyezett anyagok használatát az egészségügyi hatóság megtilthatja, vagy a szennyezett anyag ártalmatlanítását, illetve a szennyezett létesítmény lebontását rendelheti el.

5. Cím

Munkaegészségügy

53. § A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során

a) a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint

b) a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy)

révén a munkát végző személy egészségének megóvása.

54. § A munkahigiéné feladata, hogy

a) kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket;

b) kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét;

c) a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat;

d) a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze;

e) a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg;

f) kidolgozza a megelőzés stratégiáját;

g) szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának megvalósítása érdekében.

55. § A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy

a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;

b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;

c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;

d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;

e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;

f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;

h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen.

6. Cím

Járványügy

56. § (1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében

a) az egészségügyi hatóság

aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,

ab) a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,

ac) a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti;

b) a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

(3) Kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget - az eset körülményeihez képest - ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.

(4) Az 57-74. §-ok alkalmazásában fertőző betegen a fertőző betegségre gyanús személyt is érteni kell. Fertőző betegségre gyanús személy az, aki a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a szervezetébe került.

Védőoltások

57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.

(2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

a) életkorhoz kötötten,

b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg

c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(3) A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.

(4) A védőoltásra nem kötelezett személy kérésére - kiskorú esetében törvényes képviselője hozzájárulásával - orvosilag indokolt esetben védőoltásban részesíthető.

(5) A védőoltással egy tekintet alá esik az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés.

(6) Védőoltás kizárólag az egészségügyi hatóság által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.

(7) Az oltóanyagok és egyéb immunbiológiai készítmények előállítására, forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

58. § (1) A kötelező védőoltás alól a kezelőorvos átmenetileg vagy - az egészségügyi hatóság hozzájárulásával - véglegesen mentesítheti azt, akinek egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná.

(2) A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.

(4) Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el.

(5) A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.

(6) A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető el.

(7) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok

59. § (1) A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.

(2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek megelőzése érdekében az egészségügyi hatóság

a) a lakosság egészének,

b) a lakosság egyes csoportjainak,

c) egy meghatározott terület lakosságának,

d) munkahelyi, család vagy más közösség tagjainak,

e) külföldről érkező személyeknek,

f) fertőző beteggel vagy fertőzöttekkel érintkezett személyeknek

kötelező szűrővizsgálatát rendelheti el.

(3) A miniszter rendelete az egyes munkakörökben való foglalkoztatás, illetőleg a véradás, valamint átültetés céljából történő szerv- és szöveteltávolítás feltételeként járványügyi érdekből szűrővizsgálati kötelezettséget írhat elő.

(4) Az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is HIV ellenanyag vizsgálatnak köteles magát alávetni, illetve ilyen célú vizsgálatot a levett vizsgálati anyagból eltűrni

a) az a személy, aki foglalkozása, önkéntes munkavégzése keretében, vagy jövedelemszerző tevékenysége során saját vére vagy váladéka útján a vírust más személynek továbbadhatja, illetve más személyek vérével és váladékával fertőződhet,

b) a véradásra donorként jelentkező, és a véradásban való részvételre alkalmas személy,

c) saját anyatejet más számára adományozó nő,

d) a szerv-, szövetátültetés céljából - élő személyből vagy halottból - eltávolított szervet, szövetet adományozó vagy a kivétel ellen életében tiltakozó nyilatkozatot nem tett személy,

e) nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószerrel való visszaélés, illetve személy elleni erőszakkal, vagy személyi sérülés okozásával elkövetett bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, illetve vádolt olyan személy, aki az elkövetés során a fertőződést átadhatta vagy fertőződhetett, továbbá az ilyen bűncselekmény sértettje, amennyiben a fertőződés kockázata fennáll,

f) az e) pontban meghatározottakon kívül az a személy, akinek vizsgálatát a bíróság a fertőzés lehetőségének tisztázása érdekében elrendelte,

g) akit külön törvény szerint erre köteleztek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül szűrés keretében HIV ellenanyag vizsgálat kizárólag a vizsgált személy vagy a nevében e törvény szerint nyilatkozattételre jogosult személy beleegyezése alapján végezhető. Ebben az esetben a vizsgálatra jelentkező személyazonosító adatainak átadását a vizsgálat bármely szakaszában - a (9) bekezdés figyelembevételével - megtagadhatja (anonim szűrővizsgálat). Az adatok átadásának megtagadása a vizsgálat elvégzését - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - nem akadályozhatja.

(6) Anonim szűrővizsgálat végzése esetén is a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat teljes hosszára biztosítja a vizsgálati anyag egyértelmű azonosíthatóságát, a vizsgált személy és a vizsgálati anyag kapcsolatának kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát.

(7) Amennyiben a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a rendelkezésére álló adatok, ismeretek alapján megállapítja, hogy az anonim szűrővizsgálatra jelentkező személy esetén a kötelező HIV ellenanyag vizsgálat elvégzése szükséges, a vizsgálatot kizárólag a személyazonosító adatok hitelt érdemlő módon történő rendelkezésére bocsátását követően kezdheti meg.

(8) Anonim szűrővizsgálat pozitív HIV ellenanyag kimutatási eredménye esetén a megerősítő vizsgálatot olyan egészségügyi szolgáltató végzi, amely a fertőzöttek egészségügyi ellátására működési engedéllyel rendelkezik és e tevékenységet a vizsgálat idején is végzi. A megerősítő vizsgálat céljára történő mintavételkor a szolgáltató tájékoztatja a vizsgált személyt a fertőzöttség fennállása esetén igénybe vehető tanácsadási és ellátási lehetőségekről, az igénybevétel módjáról.

(9) A megerősítetten pozitív HIV fertőzött, illetve AIDS beteg személy egészségbiztosítás keretében történő további ellátására, az ezen ellátás igénybevételéhez szükséges személyazonosító adatok rendelkezésre bocsátására a külön törvény szerinti rendelkezések az irányadóak.

60. § (1) A szűrővizsgálat módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a szűrővizsgálatra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.

(2) Ha a szűrővizsgálatra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

(3) A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat - a szűrővizsgálat helyére történő oda-vissza utazás szükséges időtartamát is beleértve - a munkajogi jogszabályok alkalmazása során kötelező orvosi vizsgálatnak minősül.

A fertőző betegek bejelentése

61. § (1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába be kell jelenteni.

(2) A fertőző betegek bejelentésére, nyilvántartására és az ehhez kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.

Kötelező orvosi vizsgálat

62. § (1) Aki saját magán vagy a gondozásában álló személyen fertőző betegség tüneteit észleli vagy erre utaló gyanúja van, köteles orvosi vizsgálatot kezdeményezni.

(2) Akit az orvos fertőző betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálatra berendelt, köteles

a) a vizsgálaton megjelenni, amennyiben a betegsége miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni, a tartózkodási helyén a vizsgálatnak alávetni magát,

b) a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve azok vételét lehetővé tenni,

c) a gyógykezelésnek magát alávetni, ideértve a megelőző gyógyszeres kezelést is,

d) az orvosi utasításokat megtartani.

(3) A miniszter rendeletében egyes fertőző megbetegedések esetére, a fertőzés terjedésének megakadályozása céljából elrendelheti a fertőzött személynek a fertőzés jellege szerinti egészségügyi intézményben történő kötelező gondozásba vételét, és rendszeres orvosi ellenőrzését.

(4) Az 59. § és az (1)-(3) bekezdések szerinti járványügyi intézkedések alkalmazásakor az érintett beteg, illetve törvényes képviselője számára az intézkedést végző kezelőorvos részletes tájékoztatást ad a fertőző betegség terjedési módjáról, annak megelőzési lehetőségeiről, valamint a szűrő és ellenőrző vizsgálatok formáiról és hozzáférési lehetőségeiről. A tájékoztatás alapján az egészségügyi szolgáltató a beteg együttműködésével megvalósított, a tájékozott beleegyezésen és önkéntes igénybevételen alapuló, az adott betegség által szakmailag indokolt beavatkozásokat végzi, illetve intézkedéseket alkalmazza.

Járványügyi elkülönítés

63. § (1) A fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos - a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetésnek megfelelően - a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik.

(2) A miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni. Egyes - a miniszter rendeletében meghatározott - fertőző betegségekben szenvedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni.

64. § (1) A fertőző beteget otthonában, illetve tartózkodási helyén akkor lehet elkülöníteni, ha

a) a beteg állapota ezt megengedi,

b) az elkülönítés feltételei biztosíthatók, és

c) a beteg, illetve törvényes képviselője vállalja, hogy az elkülönítés idejére a járványügyi rendelkezéseket megtartja.

(2) Fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítés esetén a fertőző beteg intézeten belüli szabad mozgása, valamint kapcsolattartási joga korlátozható.

(3) Ha a fertőző beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi hatóság erre határozattal kötelezi. Az elkülönítést kimondó határozat a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat

65. § (1) Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi hatóság a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi.

(2) Az egészségügyi hatóság (1) bekezdés alapján hozott határozata a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

66. § (1) A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.

(2) A járványügyi megfigyelés során a 62. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fertőző betegség átlagos lappangási idejének leteltét követő 48 órán belül meg kell szüntetni a járványügyi megfigyelést, amennyiben az orvosi vizsgálat eredményeként a fertőzés veszélye kizárható.

67. § (1) A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani.

(2) A járványügyi zárlat alá helyezett személyre a 66. § (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el.

Járványügyi ellenőrzés

68. § (1) Kórokozó hordozó az a személy, aki szervezetében a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegség kórokozóját hordozza, és anélkül üríti szervezetéből, hogy maga a fertőző betegség bármely szakaszában lenne.

(2) Az egészségügyi hatóság a kórokozó hordozót a kórokozó hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá helyezheti.

(3) A miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegség esetén a kórokozó hordozó járványügyi ellenőrzés alá helyezése kötelező.

(4) Az egészségügyi hatóság (2)-(3) bekezdések alapján hozott határozata a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

69. § (1) A járványügyi ellenőrzés alá vont kórokozó hordozó - a fertőzés terjedési módjától függően - foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.

(2) Amennyiben az orvosi vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a járványügyi ellenőrzés fenntartása nem indokolt, azt meg kell szüntetni.

(3) A kórokozó hordozó a fertőző betegség jellegéhez képest

a) köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, ehhez vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve annak vételét lehetővé tenni,

b) köteles lakóhelyének két hetet meghaladó időre történő elhagyását és tartózkodási helyét az egészségügyi hatóságnak előzetesen bejelenteni,

c) lakásából, háztartásából közfogyasztás céljára nem vihet ki élelmiszert, illetve azzal egy tekintet alá eső készítményt,

d) nem látogathat gyermekintézményt és oktatási intézményt,

e) nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben,

f) köteles az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan megtartani.

70. § A járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.

Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében

70/A. § (1) Az egészségügyi hatóság - a tartózkodási hely megállapítása érdekében - felkutatását rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akit határozatában

a) védőoltásra,

b) járványügyi érdekből végzendő szűrővizsgálatra,

c) kötelező orvosi vizsgálatra,

d) fertőző betegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére,

e) járványügyi megfigyelésre és zárlatra,

f) járványügyi ellenőrzésre

kötelezett.

(2) A felkutatást határozattal kell elrendelni. A határozatot meg kell küldeni a körözést végrehajtó - a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott - rendőrkapitánysághoz.

(3) A felkutatást elrendelő határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható.

(4) Ha a felkutatás elrendelésének oka megszűnt, arról a felkutatást elrendelő egészségügyi hatóság határozatot hoz, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.

Fertőző betegek szállítása

71. § (1) Fertőző beteg betegszállító járművel szállítható. A szállító járművet a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén fertőtleníteni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerint a fertőző beteg szállítása nem oldható meg, vagy a beteg nem tudott fertőző betegségéről és az orvoshoz saját vagy más - nem közforgalmú - járművel érkezett, továbbszállítása e járművel is történhet. Ez esetben - szükség esetén - a szállító jármű és a kísérő személy fertőtlenítése [72. § (3) bekezdése] rendelhető el.

(3) Kivételes esetben a fertőző beteg közforgalmú járművel is szállítható azzal, hogy a járművet megfelelő módon fertőtleníteni kell.

Fertőtlenítés

72. § (1) A fertőzőképesség tartama alatt - ha a betegség jellege indokolja - a fertőző beteg tartózkodási helyének, használati eszközeinek, ruhadarabjainak és váladékainak folyamatos fertőtlenítéséről vagy - szükség esetén - megsemmisítéséről a kezelőorvos intézkedik.

(2) A fertőzőképesség megszűnését, a fertőző beteg elszállítását vagy halálát követően a beteg ápolásának helyén és szükség esetén annak környékén zárófertőtlenítést kell végezni. A zárófertőtlenítést a kezelőorvos kezdeményezésére az egészségügyi hatóság rendeli el. Az egészségügyi hatóság zárófertőtlenítést elrendelő határozata a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3) A fertőző beteg ápolásában, a fertőző anyagok és tárgyak kezelésében, illetve a fertőző beteg szállításában, valamint a fertőtlenítésben közreműködő személyeket - szükség esetén - személyi fertőtlenítés alá kell vonni. A fertőtlenítéssel kapcsolatban az érintettek kötelesek együttműködni és a fertőtlenítés végzését eltűrni.

(4) A zárófertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítőszereket az egészségügyi hatóság biztosítja.

Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása

73. § (1) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek.

(2) Az emberi test felszínén, illetve felhámjában élősködő ízeltlábúak irtásának, illetve a ruhanemű fertőtlenítésének tűrésére az érintett személy köteles.

Egyéb járványügyi intézkedések

74. § (1) Járványveszély vagy járvány (a továbbiakban együtt: járvány) fennállását az egészségügyi hatóság állapítja meg.

(2) Járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

a) minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti,

b) az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,

c) az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése,

d) a fekvőbeteg-gyógyintézet látogatása,

e) az egyes területek elhagyása,

f) egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása,

g) az ivóvíz fogyasztása, illetőleg

h) meghatározott állatok tartása.

(3) Az egészségügyi hatóságnak a (2) bekezdés alapján hozott határozata a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE

1. Cím

Működési elvek

75. § (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egyének egészségének megőrzéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését.

(3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás).

(4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.

76. § (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül.

(2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg.

77. § (1) A sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani.

(3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

78. § (1) Amennyiben a beteg egészségi állapota által indokolt ellátást az egészségügyi szolgáltató nem tudja biztosítani, úgy a beteget az esetleges sürgősségi ellátás után továbbküldi olyan szolgáltatóhoz, amely a befejezett ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A beteg ellátását követően értesíteni kell a beutaló orvost, ennek hiányában a beteg háziorvosát. Amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul, háziorvosát is értesíteni kell.

(3) Ha a beteg az egészségi állapota alapján kialakított orvosi vélemény szerint az indokoltnál magasabb szintű egészségügyi szolgáltatónál kívánja az ellátást igénybe venni, jogszabály az ellátás igénybevételét megalapozó jogviszony függvényében az igénybevételt korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti.

2. Cím

A megelőző ellátások

79. § A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátások (a továbbiakban: megelőző ellátások) feladata

a) a lakosság fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása, szükség esetén kialakítása,

b) az egyes megbetegedések és kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése, különös tekintettel

ba) a család- és nővédelmi gondozásra,

bb) a fogászati megelőző ellátásra,

bc) a mentálhigiénés megelőzésre és gondozásra,

bd) a gyermek- és ifjúság-egészségügyi gondozásra,

be) a jelentősen veszélyeztető fertőző betegségek felkutatására,

bf) a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek korai felismerésére,

bg) az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokra;

c) az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése;

d) az egyes - jogszabályban meghatározott - tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítása;

e) az egészségügyi ellátás során a beteg - az adott ellátással össze nem függő - egyéb betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;

f) a beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;

g) intézkedés az a)-f) pontok szerinti tevékenységek során felismert elváltozások, kóros eltérések megszüntetése érdekében.

A fertőző betegségek megelőzése

80. § A fertőző betegségek megelőzése

a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken,

b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon,

c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén,

d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint

e) az egészségkultúra kialakításán

alapul.

A szűrővizsgálatok

81. § (1) A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes - szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével.

(2) Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők:

a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható,

b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető,

c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.

(3) Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül az újszülöttek, valamint a tanköteles korú gyermekek jogszabályban meghatározott esetben való szűrése kötelező. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - jogorvoslatra való tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl más szűrővizsgálat igénybevételét jogszabály kedvezményekkel ösztönözheti; a szűrővizsgálaton való részvétel elmulasztása esetén - az egészségi állapotot hátrányosan nem befolyásoló - kedvezményeket megvonhat.

82. § (1) A betegségek és a kórmegelőző állapotok korai felismerése más ellátáshoz kötődő (a továbbiakban: rutinszerű) vagy célzott szűrővizsgálatokkal történik.

(2) Rutinszerű az egyéb ellátás során elvégzett, az életkori sajátosságokból adódó megbetegedések korai felismerését célzó - külön jogszabályban meghatározott - szűrővizsgálat. A kezelőorvos köteles az egyén életkorához kötött szűrővizsgálatok szükségességére az egyén vagy törvényes képviselője figyelmét felhívni, és

a) a kompetenciájába tartozó vizsgálatokat elvégezni, vagy

b) az egyént a szűrővizsgálat elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz utalni.

(3) Célzott a szűrővizsgálat, ha a lakosság egyes kor, nem vagy egyes kockázati tényezők által meghatározott veszélyeztetett csoportjainak szűrésére, illetve egyes népbetegségek felderítésére irányul.

(4) A célzott szűrővizsgálaton való részvételre a szűrés céljának, idejének és helyének pontos megjelölésével, közérthető és mindenki számára hozzáférhető módon kell felhívni az érintett csoportok figyelmét. Amennyiben a szűrésre valamely környezeti tényező következtében veszélyeztetett csoportban kerül sor, a szűrés céljáról, idejéről és helyéről az érintetteket egyénileg is értesíteni kell.

Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés

83. § (1) Az egyén életkörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások megelőzése érdekében azokon a településeken, amelyeken a környezeti tényezők jellemzői egészségi kockázatot jelenthetnek, a közegészségügyi tevékenység során gondoskodni kell a kiváltó tényezők felkutatásáról, megszüntetéséről, rendszeres ellenőrzéséről, valamint következményeinek felszámolásáról.

(2) Amennyiben egy település lakosságának egészségügyi ellátása során egyes betegségek halmozott előfordulása észlelhető, az egészségügyi hatóságot azonnal értesíteni kell az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek soron kívüli elvégzése érdekében. Ha a vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a környezeti tényezők az adott területen betegségek kialakulásához vezethetnek, az egészségügyi hatóság azonnal intézkedést kezdeményez a kockázati tényezők felszámolása érdekében.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg el kell végezni a terület lakosságának az adott egészségi ártalom feltárására irányuló szűrővizsgálatát, és intézkedni kell a kóroki forrás megszüntetése és az érintettek gondozása iránt.

84. § (1) Az egyén munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások megelőzésének eszközei:

a) a munkahelyek (ideértve a nem szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység helyét is) foglalkozás-egészségügyi szempontból történő vizsgálata és ellenőrzése,

b) az ott dolgozók egészségvédelmét szolgáló intézkedések érvényesítése,

c) annak vizsgálata, hogy a dolgozó egészségi szempontból alkalmas-e az adott munkakörben saját vagy mások egészségének, illetve testi épségének előrelátható károsodása nélküli munkavégzésre.

(2) A munkakörülményekből adódó egészségkárosodások korai felismerése céljából az egészségi alkalmasság előzetes és időszakos vizsgálata során fokozott figyelmet kell fordítani

a) a betegséget megelőző kóros állapotok felderítésére,

b) a munkakörülményekből adódó egészségkárosodásokra való hajlam kimutatására,

c) a külön jogszabályban foglalt foglalkozási megbetegedések felderítését célzó szűrővizsgálatok elvégzésére.

85. § A munkavégzésnek nem minősülő tevékenységre vonatkozó egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása és ellenőrzése, hogy az egyén a tevékenység megkezdése előtt és folytatása során alkalmas-e az adott tevékenységet úgy végezni, hogy sem saját, sem mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme

86. § (1) A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, továbbá a szülésre, szoptatásra és csecsemőgondozásra való felkészítés a család- és nővédelmi gondozás keretében valósul meg.

(2) A család- és nővédelmi gondozás keretében végzett terhesgondozás során figyelemmel kell kísérni a gyermeket váró nő egészségi állapotát, családi, szociális és munkahelyi körülményeit, továbbá el kell végezni az anya és a magzat egészségi állapotát figyelemmel kísérő külön jogszabályban meghatározott vizsgálatokat.

3. Cím

Az egészségügyi ellátórendszer

87. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását.

(2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik.

(3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik.

Az alapellátás

88. § (1) A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt alapellátás célja

a) az ellátott lakosságra vonatkozó, a 79. § szerinti megelőző tevékenység;

b) az egyén

ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése,

bb) külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett,

bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából,

bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján;

c) szükség esetén a bb) és a bd) alpontban foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.

Járóbeteg-szakellátás

89. § (1) Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátás feladata

a) a megelőző tevékenység,

b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is,

c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,

d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg - vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása,

e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges,

f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő beutalása.

90. § (1) A 89. § szerinti általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő járóbeteg-szakellátást (a továbbiakban: speciális járóbeteg-szakellátás).

(2) A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.

Fekvőbeteg-szakellátás

91. § (1) Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás lehet

a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is,

b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás,

c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.

92. § (1) A 91. § szerinti ellátás mellett az egyes speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - speciális fekvőbeteg-szakellátást kell működtetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott speciális fekvőbeteg-szakellátás

a) a járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között nyújtott szakellátást végző orvos,

b) sürgős szükség fennállása esetén, illetőleg a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végző orvos, illetve mentőorvos vagy mentőtiszt,

c) a speciális ellátásra indokul szolgáló szakmai feltételek esetén a háziorvos

beutalása alapján vehető igénybe.

4. Cím

Egyéb egészségügyi ellátások

Ügyeleti ellátás

93. § (1) Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a 88-92. §-ok szerinti egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.

(2) Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.

Mentés

94. § (1) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).

(2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul

a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,

b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,

c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,

d) szülészeti esemény során,

e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,

f) heveny tudatzavar esetén, ideértve az ittasság miatti tudatzavart is,

g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.

(4) Mentésnek minősül továbbá

a) az orvos által rendelt azonnali, illetve sürgős (két órán belüli) betegszállítás, melyhez legalább szakápolói felügyelet kötelező,

b) a sürgősségtől függetlenül mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás,

c) a más jogszabályokban meghatározott életmentő ténykedésekhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),

d) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,

e) a mozgóőrség (mentési készenlét biztosítása meghatározott helyen és ideig).

(5) A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.

95. § A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.

96. § (1) A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat.

(2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az állami mentőszolgálat koordinálása mellett.

Betegszállítás

97. § (1) A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható, így különösen, ha a beteg

a) csak speciális testhelyzetben szállítható;

b) betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel;

c) mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát;

d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe;

e) ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.

(2) A betegszállítás az (1) bekezdésben foglaltakon túl a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, amennyiben

a) a beteg a (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti okok miatt a gyógyintézetet nem tudja elhagyni, vagy

b) tömegközlekedési eszköz az adott időben nem áll a beteg rendelkezésére.

(3)

Ápolás

98. § (1) Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.

(2) Az ápolás

a) a beteg azon tevékenységének segítésére irányul, amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vagy elvégzése jelentős nehézséggel, illetve állapotromlással járna, valamint amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel,

b) a beteg önellátó képességének helyreállítására, a betegség okozta fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányul,

c) a tényleges vagy lehetséges egészségi problémákra bekövetkező reakciók, szükségletek felismerését szolgálja,

d) a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervben előírt beavatkozások végrehajtását szolgálja,

e) egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el.

(3) Az ápolás

a) szerves része a beteg intézeti keretek között végzett egészségügyi ellátásának,

b) kiegészítő eleme a beteg otthonában történő gyógykezelésének, illetve rehabilitációjának,

c) alapvető eleme a beteg intézeti keretek között végzett vagy otthonában történő ápolási és gondozási célú ellátásának.

(4) Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá. A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az ápolási, gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre.

(5) Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak.

Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások

98/A. § A speciális ellátási igényű csoportok részére egészségügyi szolgáltatás nyújtására a miniszter külön jogszabályban foglalt működési engedéllyel rendelkező centrumokat jelöl ki, mely egészségügyi szolgáltatások működésének finanszírozására külön jogszabály rendelkezései irányadóak.

A haldokló beteg gondozása

99. § (1) A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cél érdekében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.

(3) A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani.

(4) A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.

Rehabilitáció

100. § (1) A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.

(2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.

(3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.

(4) Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre.

(5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is.

(6) A gyógyászati segédeszközök az alapvető életműködések megtartását, illetve a kiesett funkciók pótlását szolgálják és ezáltal az önfenntartó képességet, az életminőséget és a munkaképességet javítják.

Orvostechnikai eszközellátás

101. § (1) Orvostechnikai eszköz - ideértve a gyógyászati segédeszközt is - akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható, ha

a) kielégíti a külön jogszabály szerinti minőségi követelményeket és erre vonatkozóan rendelkezik az ott meghatározott tanúsítványokkal és jelöléssel, valamint

b) a külön jogszabályban meghatározott szerv nyilvántartásba vette.

(2) Az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabály szerinti elsőfokú döntések ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól.

Gyógyszerellátás

102. § Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja - a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.

Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia

103. § (1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több meghatározott időtartamú terápiás ülésben történő, orvosi, pszichológusi vagy pszichoterápiás eljárások végzésére jogosító szakirányú végzettséggel végezhető terápiás eljárás.

(2) A klinikai szakpszichológiai tevékenység

a) a lelki egészség megőrzésére és helyreállítására,

b) a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára és okainak feltárására,

c) egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére, valamint

d) a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára

irányul.

(3) A pszichoterápia csak a beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat.

(4) A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja.

(5) Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttes végzésére orvos pszichoterapeuta jogosult.

A nem-konvencionális eljárások

104. § (1) A nem-konvencionális gyógyító és életminőségjavító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.

(2) A nem-konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén, a konvencionális, természettudományosan megalapozott eljárásoktól eltérő megközelítésből eredő módszereken alapulnak, amelyek - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Nem-konvencionális eljárás helyettesítő eljárásként csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

(3) A nem-konvencionális eljárások körét és az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket külön jogszabály határozza meg.

(4) A nem-konvencionális eljárások alkalmazása során a betegjogok, a tájékoztatási és dokumentációs kötelezettség, valamint az ellátást végző személyek jogai és kötelezettségei tekintetében a II. és VI. fejezetekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb gyógyászati ellátások

105. § A gyógyászati ellátások körébe tartoznak azok a kiegészítő jellegű egészségügyi szolgáltatások, amelyek az orvos rendelése alapján a gyógykezelés részét képezik, de orvosi rendelés hiányában is - az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai szabályok keretein belül - igénybe vehetők.

Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység

106. § Az egészségügyi szolgáltatások közé tartozik a gyógyító-megelőző ellátás keretében végzett, valamint a társadalombiztosítási ellátások igénylésével összefüggő egészségügyi szakértői tevékenység, így különösen

a) a munkára, illetőleg a szakmára való egészségi alkalmasságnak,

b) a keresőképességnek,

c) a rokkantság fokának és a megmaradt munkaképesség mértékének és minőségének, illetve a további foglalkoztatás feltételeinek

egészségügyi elbírálása, illetőleg véleményezése.

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

107. § Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerének célja

a) az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, különös tekintettel azok hatásosságára és hatékonyságára,

b) az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, valamint az e szolgáltatásokat nyújtó személyek jogainak biztosítása.

1. Cím

Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei

108. § (1) Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító ennek tényét haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, amely a működési engedélyt visszavonja, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendezik más biztosítónál felelősségbiztosítással.

(3) A működéshez szükséges feltételek fennállásában bekövetkezett változást a szolgáltató haladéktalanul bejelenti az egészségügyi hatóságnak.

(4) A működéshez szükséges feltételek meglétét az egészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

2. Cím

Tárgyi feltételrendszer

109. § Az egészségügyi szolgáltató tárgyi feltételrendszerének biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket, és meg kell felelnie a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásoknak.

3. Cím

Személyi feltételrendszer

110. § (1) Egészségügyi tevékenységet folytatásának formájától és módjától függetlenül - a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.

(2) Felsőfokú szakképesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

a) az adott szakképesítéssel rendelkező személy önállóan, továbbá

b) az a) pont szerinti személy felügyelete mellett

ba) a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevő, valamint

bb) a szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés a), illetve d)-g) pontjaiban foglaltak alapján törölt személy a törlés okának megszűnését követően a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében az ahhoz szükséges ideig

végezhet.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti önállóan végzett tevékenység az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.

(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben - a külön jogszabályban meghatározott hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.

(5) Egészségügyi tevékenységben megfelelő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy is közreműködhet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint. A felügyeletet gyakoroló személy utasítási joga csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható.

(6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja.

(7) A (5)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyekre.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre figyelemmel egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez - a 15. §-ra figyelemmel - beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.

(9) A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a (8) bekezdés szerinti személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó

a) nem megfelelő utasítása,

b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése,

c) a (8) bekezdés szerinti személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése

okozta.

(10) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá

b) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, akinek egészségügyi szakképesítést igazoló okirata a Magyar Köztársaság területén megszerezhető szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT-állam területén,

ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi tevékenységet végezni, és valamely EGT-államban letelepedettként már szolgáltatást nyújt, ezt a szándékát a külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében bejelenti a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére. A bejelentési eljárás során a valamely nem EGT-állam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét is meg kell vizsgálni.

(11) A külön jogszabályban meghatározott hatóság nyilvántartást vezet

a) a (4) bekezdés alapján kiadott engedélyekről, és

b) a (10) bekezdés alapján regisztrált bejelentésekről, továbbá

c) az ezekhez kapcsolódó adatokról, illetve

d) azon személyek nevéről és azonosításukhoz szükséges adatairól is, akik egy korábbi esetben a tevékenység gyakorlásának megkezdése után tették meg a (10) bekezdés szerinti bejelentést, és a külön jogszabályban meghatározott hatóság a bejelentés alapján megállapította, hogy a szolgáltatás nyújtására a személy nem volt jogosult.

(12) A külön jogszabályban meghatározott hatóság elutasítja a nyilvántartásba vételt a (10) bekezdés szerinti eljárásban, ha a külön jogszabályban foglalt feltételeknek a bejelentés nem felel meg. Ha a bejelentés hiánypótlással jogszerűvé tehető, akkor a hiánypótlásig a szolgáltatás nyújtásának jogát határozatban felfüggesztheti. Amennyiben a hiánypótlás nem vezet eredményre, vagy a szolgáltatás nyújtása jogszerűen nem folytatható, úgy annak folytatását a jövőre nézve határozattal tiltja meg.

(13) A külön jogszabályban meghatározott hatóság elutasíthatja a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt, ha a bejelentésre a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott személy tekintetében kerül sor. A külön jogszabályban meghatározott hatóság a (11) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tevékenységet végző személy letelepedésének helye szerinti illetékes hatóságot a jogosulatlan szolgáltatás nyújtásról soron kívül értesíti.

(14) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt elutasítja, ha a bejelentő a működési nyilvántartásba a 113. § (1) bekezdés d), illetve e) pontjai alapján nem lehetne felvehető, vagy a nyilvántartásból törölni kellene.

(15) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a felügyeletet ellátó személynek azt a személyt kell tekinteni, aki a felügyelet során a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.

(16) A működési nyilvántartást vezető szerv a külön jogszabályban meghatározott szerv ez irányú megkeresése esetén a működési nyilvántartásban szereplő orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre és egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó, a működési nyilvántartásba felvett adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról - az egészségügyi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítések, szakképzettségek, felsőfokú szakirányú szakképesítések, felsőfokú szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megszerzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerése során, az elismerés jogszabályban meghatározott feltételeit képező adatok körében - tájékoztatást nyújt.

(17) Amennyiben a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, egészségügyi tevékenységet végző, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel kapcsolatban olyan adat jut a külön jogszabályban meghatározott szerv tudomására, amely egyébként a 113. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerint a működési nyilvántartásból való törlést vonná maga után, a külön jogszabályban meghatározott szerv tájékoztatja a letelepedés szerinti EGT-államnak, illetve annak az EGT-államnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek területén az adott személy gazdasági célú letelepedéssel nem járó tevékenységet kíván végezni.

(18) Az (1) bekezdés szerinti szakképesítését a szakképesítés szerinti egészségügyi tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben a tevékenységet végző köteles erre irányuló külön kérelem vagy felhívás nélkül megismerhetővé tenni.

Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása

111. § (1) Azt a személyt, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított, vagy elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzését követően alapnyilvántartásba kell venni.

(2) Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása.

(3) Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szakképesítést szerzett neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye (tartózkodási helye);

b) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt adatokat az oktatási intézmény a bizonyítvány, illetve az oklevél, a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított egészségügyi szakképesítés elismerésére jogosult hatóság az elismerő határozat kiadását követő 30 napon belül bejelenti az alapnyilvántartást vezető szervnek.

(5) Az alapnyilvántartás vezetéséről - a szakképesítés szintjeinek megfelelően - az egészségügyi államigazgatási szerv gondoskodik.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást az alapnyilvántartásban szereplő személy az alapnyilvántartást vezető szervnek a változást követő 30 napon belül bejelenti. A bejelentéshez mellékelni kell az adatváltozást igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása

112. § (1) Azt a személyt, aki az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére működési nyilvántartásba kell venni.

(2) A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak közhiteles tanúsítása.

(3) Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,

a) aki nem szerepel az alapnyilvántartásban,

b) aki a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közlését megtagadja,

c) aki a kérelem benyújtásakor már esedékes, jogszabály által a szakképesítés szerinti bármely egészségügyi tevékenység feltételeként előírt, megfelelő továbbképzés és gyakorlati idő elvégzését, illetőleg letöltését, továbbá - a jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét és az irányadó, a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a megfelelő szakmai etikai ismeretekre vonatkozó vizsga sikeres letételét hitelt érdemlően nem igazolja, vagy a (12) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését hitelt érdemlően nem igazolja,

d) akit nyilvántartásba vétele esetén a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján a nyilvántartásból törölni kellene,

e) akit a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés e), illetve g) pontjai alapján töröltek, a törléstől számított egy évig,

f) akit a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés f) pontja alapján töröltek, a továbbképzés elvégzésének igazolásáig.

(4) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az egészségügyi dolgozó neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve, lakóhelye (tartózkodási helye), állampolgársága;

b) a megszerzett szakképesítés, szakirányú szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

c) jogszabály által előírt továbbképzés(ek) elvégzésének időpontja(i);

d) a nyelvismeretről kiállított oklevél száma, a kiállítás helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése;

e) a korlátozott alkalmasság [114. § (1) bekezdés];

f) a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege;

g) a szakmai gyakorlat(ok), az egészségügyi tevékenység egy évet meghaladó szüneteltetésének ideje;

h) a tudományos fokozat;

i) az egészségügyi dolgozó szakmai kamarai tagságának ténye, a tagság kezdete és megszűnése;

j) az egészségügyi dolgozóval szemben az e törvény szerinti eljárás keretében kiszabott jogerős büntetés ténye, a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának egyidejű megjelölésével;

k) az egészségügyi dolgozó nyilvántartási száma.

(5) Az egészségügyi dolgozó a (4) bekezdés szerinti adatokat, valamint a (4) bekezdés a)-g) pontok szerinti adatokban bekövetkezett változást - az (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(6) Hivatalból - az a)-e) pontok szerinti adatok keletkezését, változását követő 30 napon belül - értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet

a) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács a szakvizsgát tett személyekről,

b) a 116. § (3) bekezdés szerint továbbképző helynek minősülő intézmény a (4) bekezdés c) pontja szerinti továbbképzések elvégzéséről, továbbá a 104. §-ban meghatározott nem-konvencionális eljárások körébe tartozó szakképesítés megszerzéséről,

c) a külföldi bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított szakirányú egészségügyi szakképesítés és az egészségügyi tudományterületen szerzett tudományos fokozat elismerésére, illetve a honosításra jogosult hatóság az elismerésről, illetve a honosításról,

d) az illetékes szakmai kamara a (4) bekezdés i) pontja szerinti adatokról,

e) a 140/B. §-ban meghatározott, jogerős határozatot hozó etikai bizottság a (4) bekezdés j) pontja szerinti tényekről.

(7) Honosított, illetve - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény Harmadik része szerinti elismerés kivételével - elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy - választása szerint hazai, a megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként alkalmazott - idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította.

(8) A működési nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott szerv vezeti.

(9) A (4) bekezdés b)-f) és k) pontjai, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve közérdekből nyilvános adat.

(10) Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely - a nyilvántartott személy kérelmére - újabb ötéves időtartamokra megújítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartamát a működési nyilvántartást vezető szerv egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon történő szünetelésére tekintettel - a nyilvántartott személy kérelmére - annak időtartamával, de legfeljebb három évvel meghosszabbítja. Amennyiben a nyilvántartott személy a külön jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, abban az esetben a közfeladat ellátásának teljes idejével hosszabbodik meg a működés nyilvántartás időtartama. A meghosszabbítás iránti kérelmet a működési nyilvántartás időtartama alatt, de legkésőbb annak lejártát megelőzően harminc nappal kell benyújtani.

(11) A működési nyilvántartást vezető szerv - a nyilvántartásba vételt kizáró ok hiányában - a nyilvántartást megújítja.

(12) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény Harmadik része szerint elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha igazolja, hogy a külön jogszabályban meghatározott hatóságtól a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekről, továbbá a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismeretek megszerzésének lehetőségéről szóló tájékoztatást megkapta.

(13) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.

(14) A működési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt követően az egészségügyi dolgozó nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, a szakképesítésének megnevezését, az oklevelének, bizonyítványának számát, az alapnyilvántartási és a működési nyilvántartási számát, valamint az esetleges korlátozott alkalmasságának tényét tartalmazó hatósági igazolványt állít ki.

113. § (1) A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - az egészségügyi dolgozó munkáltatója és az egészségügyi hatóság egyidejű értesítése mellett - törli azt a személyt,

a) aki a 112. § (10) bekezdése szerint nyilvántartását - a felhívást követően - nem újította meg, vagy meghosszabbítási kérelmét határidőben nem nyújtotta be, vagy meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,

b) aki 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztést kimondó, illetve foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll,

c) akit egészségi állapota következtében az egészségügyi hatóság az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,

d) akit belátási képessége csökkenése következtében az egészségügyi hatóság az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,

e) aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,

f) aki a 112. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, időközben esedékessé váló továbbképzés elvégzését vagy ennek megkezdését az esedékességétől számított 30 napon belül nem igazolja,

g) aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg,

h) aki elhalálozott,

i) akinek - feltéve, hogy törvény kötelező kamarai tagságot ír elő - kamarai tagsága megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság, a c)-d) pontok esetén az alkalmatlanságot megállapító szerv hivatalból értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.

(3) Az elhalálozást az egészségügyi szolgáltató, illetve a működési engedélyt kiadó szerv jelenti az (1) bekezdésben megjelölt szervnek.

(4) A működési nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételek fennállása esetén az (1) bekezdés alapján a működési nyilvántartásból törölt vagy korábban a működési nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba akkor vehető fel, ha Magyarországon kívül egészségügyi tevékenységet

a) végzett vagy végez, és írásban nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének helye szerinti utolsó állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt,

b) nem végzett és nem végez, és ennek tényéről írásban nyilatkozik.

Az egészségügyi tevékenységre való alkalmatlanság

114. §

Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés

115. § (1) Az egészségügyi képzés feladata olyan szakemberek képzése, akik ismereteik, képességeik és készségeik alapján képesek szakmai képzettségüknek megfelelő egészségügyi feladatok ellátására.

(2) Az egészségügyi szakképzés feladata a képzési fokoknak és szinteknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek nyújtása.

(3) A továbbképzés feladata a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően.

(4) A főiskolai szintű egészségügyi alapképzésben szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók főiskolai vagy egyetemi szakirányú továbbképzésben, illetve szakirányú szakképzésben vehetnek részt.

(5) Az egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben szakképzettséget szerzett egészségügyi dolgozó (orvos, fogorvos, gyógyszerész) munkavégzésre irányuló jogviszony keretében, a miniszter rendeletében meghatározott szakmák speciális elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása érdekében, felsőfokú szakmai képzésben (a továbbiakban: felsőfokú szakirányú szakképzés) vehet részt, amelynek során szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi, felsőfokú szakirányú szakképesítést szerez.

(6) Az egyetemi szintű, nem egészségügyi alapképzésben szakképzettséget szerzett egészségügyi dolgozók a miniszter rendeletében meghatározott szakmák speciális elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása érdekében felsőfokú szakirányú szakképzésben vehetnek részt, amelynek során felsőfokú szakirányú szakképesítést szereznek.

116. § (1) Az egészségügyi szakképzés alap-, közép- és felsőfokú szakképzés keretében, valamint egyetemi és főiskolai szinten történik, a szakképzésre és felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

(2) A szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok képzésének (felsőfokú szakirányú szakképzés) és továbbképzésének - beleértve más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú és továbbképzését is - szabályait a miniszter a szakmai kamarákkal egyeztetve rendeletben szabályozza.

(3) Az egészségügyi képzés és továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező oktatási intézményekben, illetve egészségügyi szolgáltatóknál, továbbá a miniszter által külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek megfelelő intézményekben történik.

117. § (1) Az egészségügyi képzés, továbbképzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és továbbképzés tekintetében a miniszter döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testületeként Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) működik, amely ellátja a (2) bekezdésben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feladatokat.

(2) Az ESZTT

a) véleményezi valamennyi, az egészségügyi szakképzést, továbbképzést érintő jogszabály tervezetét;

b) véleményezi az egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi alapképzésben az államilag finanszírozott hallgatói keretszámokat, illetőleg azok megosztását;

c) közreműködik a szakorvos-, szakgyógyszerész- és szakfogorvosképzés, valamint az egészségügyi dolgozók továbbképzése szakmai feltételeinek, egységes elveinek és programjainak meghatározásánál és ezeket országosan minősíti és összehangolja;

d) külön jogszabályban meghatározottak szerint a felsőfokú szakirányú szakképzéssel és szakvizsgáztatással, valamint a felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítvány kiállításával összefüggő feladatokat lát el.

(3) Az ESZTT-ben - a miniszter rendeletében foglaltak szerint - biztosítani kell

a) a képzésben, továbbképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények,

b) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézmény,

c) az egészségügyben működő szakmai kamarák, ezek hiányában az érintett reprezentatív szakmai szervezetek,

d) a szakmai kollégiumok

képviseletét.

(4) Az ESZTT munkájában meghívottként részt vesz az oktatásért felelős miniszter képviselője.

118. § (1) Az egészségügyben dolgozóknak joguk van szakképzésben, szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt venni. Jogszabály továbbképzést kötelezően előírhat, a továbbképzésben történő részvétel feltételeinek egyidejű meghatározásával.

(2) A miniszter az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának biztosítása érdekében részt vesz az egyetemi és főiskolai szintű alapképzések képesítési követelményeinek meghatározásában.

(3) A miniszter meghatározza az egyes alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések, valamint a felsőfokú szakirányú szakképesítések képesítési feltételeit és követelményeit.

4. Cím

Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása

A minőségi rendszer

119. § (1) A minőségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a minőségi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy

a) azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa;

b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények;

c) az az egyén számára

ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze,

cb) lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését;

d) a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen.

120. § Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), valamint a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere, továbbá a megfelelőség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségi rendszer) biztosítja.

A belső minőségügyi rendszer

121. § Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja

a) a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is,

b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése,

c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,

d) a szakmai és minőségügyi követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése.

A külső minőségi rendszer

122. § A külső minőségi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és

a) a szolgáltatások nyújtáshoz szükséges követelményeknek,

b) az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának,

c) a szolgáltatások értékelési szempontjainak,

d) az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek

meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató és szolgáltatás megfelelőségének felügyeletén, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg.

A szakmai felügyelet

123. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók és a szolgáltatások felett az egészségügyi hatóság szakmai felügyeletet gyakorol.

(2) A szakmai felügyelet keretében az egészségügyi hatóság feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése.

A megfelelőség-tanúsítás

124. § (1) A megfelelőség-tanúsítás az egészségügyi szolgáltató minőségügyi rendszerének, valamint ezáltal a szolgáltató által nyújtott ellátások minőségének felülvizsgálata és elismerése

(2) Az egészségügyi szolgáltatók a megfelelőség-tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás színvonalát emelő és szakmai tartalmát bővítő szolgáltatás minősége megfelelőségének elismerése érdekében kezdeményezhetik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést a megfelelőség-tanúsításra jogosult szervezet - külön jogszabályban foglalt időtartamra - tanúsító okirat kiadásával igazolja.

(4) A megfelelőség-tanúsítvány, illetve annak tartalma csak az érintett egészségügyi szolgáltató által hozható nyilvánosságra.

(5) A megfelelőség-tanúsítvány érvénytartama alatt a tanúsításra jogosult szervezet időszakos ellenőrzést tarthat. Amennyiben az ellenőrzés során feltártak nem felelnek meg az okirat kiadási feltételeinek, úgy az okirat érvényteleníthető. Ebben az esetben a (7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A megfelelőség-tanúsítással rendelkező egészségügyi szolgáltató a megfelelőség-tanúsítvány érvénytartamának lejártát megelőzően kezdeményezheti az ismételt megfelelőség-tanúsítást. Amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, hogy a tanúsító okirat kiadásának időpontjában fennálló feltételek a szolgáltatónál nem biztosítottak, a tanúsítás ismételt kiadását a megfelelőség-tanúsításra jogosult szervezet megtagadja.

(7) A nyilvánosságra hozott megfelelőség-tanúsítvány érvényességi idejének lejártáról - ismételt megfelelőség-tanúsítás hiányában - az egészségügyi szolgáltató az érintetteket a miniszter rendeletében meghatározott módon tájékoztatja.

VI. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége

125. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.

126. § (1) A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt - a (2) és (5) bekezdésekben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon - intézkedik.

(2) Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén - a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.

(3) A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet.

(5) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.

127. § (1) Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére

a) a kezelőorvos munkáltatója,

b) a munkáltató hiányában a kezelőorvos,

c) a kezelőorvos akadályoztatása esetén - az egészségügyi szolgáltató költségére - a területileg illetékes egészségügyi hatóság

köteles a beteg vizsgálatáról és kezeléséről más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el.

(2) A felkért kezelőorvos, illetőleg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekről a kezelőorvost megfelelő időben és módon tájékoztatni.

(3)

128. §

Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása

129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.

(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy

a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint

b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

(3) A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult

a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni,

b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.

130. § (1) A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét.

(2) A közreműködő egészségügyi dolgozó

a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre,

b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti,

c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza,

d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.

(3) A közreműködő egészségügyi dolgozó - amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel - jogosult az utasítás írásba foglalását kérni.

(4) Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően - önállóan határozza meg a általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

Az ellátás megtagadásának joga

131. § (1) A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja,

a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy

b) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt

feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja.

(2) Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

(3) Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy

a) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,

b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,

c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy

d) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.

(4) Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja.

(5) Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha

a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,

b) a beteg együttműködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti,

c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,

d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

(6) A (5) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és

b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.

132. § (1) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha

a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,

b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

(2) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó - a kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások végzését a 131. § (5) bekezdésében foglalt okok alapján jogosult megtagadni.

133. § A területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetében a 131. § (5) bekezdés a) pontja szerinti megtagadási jog gyakorlásának feltétele, hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölte.

Tájékoztatási kötelezettség

134. § (1) A kezelőorvos - a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével - a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról.

(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.

(3) A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.

(4) Indokolt esetben a tájékoztatásnak ki kell terjednie a 209. § (1) és (5) bekezdése, a 219. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 219. § (2) bekezdés e) pontja szerinti körülményekre is.

135. § (1) A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi.

(2) A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.

Dokumentációs kötelezettség

136. § (1) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

(2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni

a) a beteg személyazonosító adatait,

b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,

c) a kórelőzményt, a kórtörténetet,

d) az első vizsgálat eredményét,

e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,

f) az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,

g) egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,

h) az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,

i) a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,

j) a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,

k) a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,

l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,

m) a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás (20-23. §) tényét, valamint ezek időpontját,

n) minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

(3) Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:

a) az egyes vizsgálatokról készült leleteket,

b) a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,

c) az ápolási dokumentációt,

d) a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint

e) a beteg testéből kivett szövetmintákat.

137. § Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és - a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - azt a betegnek át kell adni.

Titoktartási kötelezettség

138. § (1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.

(2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

Az egészségügyi dolgozók védelme

139. § Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy

a) a látlelet kiadása,

b) a keresőképesség, illetve az egészségkárosodás mértékének elbírálása,

c) a munka-, illetve pályaalkalmasság elbírálása,

d) az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok,

e) az egyéb egészségügyi, egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok,

f) a kötelező népegészségügyi intézkedések ellátása,

g) a hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végzett vizsgálat, illetve beavatkozás,

h) az ügyeleti szolgálat, illetve sürgősségi ellátás

során mindezekkel összefüggésben közfeladatot ellátó személynek minősül.

A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség

140. § Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére.

Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályok

140/A. § (1) Az egészségügyi dolgozók általános szakmai, illetőleg etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályainak kidolgozására, továbbá meghatározott esetekben az egészségügyi dolgozókkal szemben szakmai-etikai (a továbbiakban: etikai) eljárás lefolytatására Országos Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) működik és az egészségügyi dolgozókkal szemben etikai eljárás lefolytatására Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) működnek.

(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja.

(3) Az OET titkársági feladatait az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.

(4) A MET-ek az egészségügyi igazgatási szerv szervezeti keretében működnek.

(5) Az OET teljes ülésén, a tagok minősített többségével megalkotott, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzatot (a továbbiakban: Rendtartás) az egészségügyért felelős miniszter elé jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni. A jóváhagyott Rendtartást a miniszter rendeletében hirdeti ki. Az OET az etikai gyakorlat egységességének biztosítása érdekében elvi állásfoglalásokat adhat ki. Az elvi állásfoglalás magatartást etikai vétséggé nem nyilváníthat, és etikai vétséghez etikai büntetést vagy büntetéstípust nem rendelhet.

(6) A Rendtartás, valamint módosításai, továbbá az elvi állásfoglalások tervezetét az OET véleményezés céljából megfelelő határidő tűzésével megküldi a szakmai kamarák részére.

(7) A Rendtartás tartalmára a szakmai kamara - a (6) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásától függetlenül - évente legfeljebb egy alkalommal javaslatot tehet. Az OET

a) a rendtartás tervezetének előkészítése során a javaslatot köteles mérlegelni;

b) a javaslat figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól az egészségügyért felelős minisztert a Rendtartás jóváhagyás céljából történő felterjesztése során írásban tájékozatja;

c) a b) pontban foglaltakról a kamarát a javaslat beérkezését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja.

(8) Az OET tagja:

a) az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt 3 személy, akik közül 1 orvos, 1 gyógyszerész, 1 egészségügyi szakdolgozó,

b) az egészségügy területén működő szakmai kamarák országos elnöksége által delegált 1-1 személy,

c) az egészségügyért felelős miniszter 1 képviselője,

d) az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének tagja,

e) a szakmai kollégiumok elnöksége által delegált egy tag.

(9) A megyékben és a fővárosban működő MET-ek tagjai:

a) az egészségügyi államigazgatási szerv 3 képviselője, akik közül 1 orvos, 1 gyógyszerész, 1 egészségügyi szakdolgozó,

b) az egészségügy területén működő szakmai kamarák illetékes területi szervezete által delegált 1-1 képviselő,

c) a szakmai kollégiumok elnöksége által delegált egy tag,

d) a megye területén működő egészségügyi szakellátást nyújtó közszolgáltatók közül a gyógyintézetek

da) 1-1 képviselője,

db) fenntartóinak/tulajdonosainak - ideértve az egyetemi centrumokat és klinikákat működtető egyetemek képviselőit is - 1-1 képviselője, függetlenül az adott megyében általuk fenntartott/tulajdonolt gyógyintézetek számától.

(10) Az OET és a MET tagja ugyanazon személy nem lehet.

(11) Az OET, illetve a MET-ek tagjait öt évre jelölik azzal, hogy megbízatásuk ismételten meghosszabbítható.

(12) Az OET, illetve a MET tagjának megbízatása megszűnik:

a) a meghatározott idő leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával,

d) visszahívásával.

A megbízatás megszűnését követő 15 napon belül az arra jogosult szerv gondoskodik új tag állításáról.

(13) Az OET elnökét az OET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. A MET-ek elnökeit a MET jelenlevő tagjai többségi szavazással választják meg. Az OET elnökének és a MET-ek elnökeinek megbízatása tagsági megbízatásukhoz igazodik, továbbá egy alkalommal újraválaszthatóak.

140/B. § (1) Az egészségügyi dolgozók által elkövetett, a Rendtartásban foglalt etikai szabályok vétkes megszegése esetén első fokon az egészségügyi dolgozó tevékenységének helye szerint illetékes MET - háromtagú bizottságban eljárva - etikai eljárást folytat le (a továbbiakban: elsőfokú etikai bizottság). Kamarai tagok tekintetében az elsőfokú etikai bizottság az érintett szakmai kamara külön törvény szerinti etikai szerve, amely eljárását az e törvény szerinti eljárási szabályok és jogkövetkezmények megfelelő alkalmazásával folytatja le. Az etikai ügyben eljáró szerv hatáskörének meghatározása tekintetében az etikai vétség elkövetésének, illetve elkövetése megkezdésének időpontja az irányadó.

(2) Az etikai eljárást az etikai szabályok vétkes megszegésének gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az egészségügyi dolgozót - az eljárás megindításával egyidejűleg - írásban tájékoztatni kell.

(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.

(4) Az elsőfokú etikai bizottság eljárásában - amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként eljár ilyen személy - az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában az ügy szakterület szerinti megítélésére alkalmas személy szakértőkénti meghallgatását az eljárás során biztosítani kell.

(5) Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott eset bekövetkezésén túl akkor is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.

(6) Az adott ügyben eljáró elsőfokú etikai bizottság tagjait és elnökét - tagjaik közül - az illetékes MET-elnök jelöli ki.

140/C. § (1) Az elsőfokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőnek.

(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érintett egészségügyi dolgozó, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá, ha az elsőfokú etikai határozatot az érintett szakmai kamara külön törvény szerinti etikai szerve hozta, az a MET, amely az adott felelősségi ügyben az eljárás alá vont személy kamarai tagságának hiányában eljárt volna, a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az OET-hez. A fellebbezés alapján az OET öttagú bizottságban eljárva (a továbbiakban: országos etikai bizottság) folytatja le a másodfokú etikai eljárást. Az adott ügyben eljáró országos etikai bizottság tagjait és elnökét - tagjaik közül - az OET elnöke jelöli ki.

(3) A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, az etikai eljárást kezdeményezőnek, valamint az első fokon eljáró etikai bizottságnak. E határozatot a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül kell meghozni, a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az eljárásra a 140/B. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. A másodfokon eljáró országos etikai bizottság az első fokú határozatot a 140/E. § (2) bekezdése szerinti, a kamarai tagokkal szemben kiszabható, a kamarai tagsági viszonyt érintő etikai büntetést érintő részében nem változtathatja meg. E szankciók alkalmazása tekintetében - a felülvizsgált határozat egyéb részei vonatkozásában hozott döntésétől függően - a másodfokon eljáró országos etikai bizottság az első fokú határozatot e részében megsemmisíti és az első fokon eljárt kamarai etikai szervet új eljárásra utasíthatja.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az etikai eljárás során történő határozathozatalra, a jogorvoslatra és a határozat végrehajtására a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A másodfokú határozat ellen - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.

140/D. § (1) Az első- és szükség esetén a másodfokú etikai eljárásban bizonyítási eljárást kell lefolytatni, amelynek során a Rendtartásban foglalt etikai szabályok vétkes megszegésével gyanúsított egészségügyi dolgozó meghallgatását lehetővé kell tenni. A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni.

(2) Az első- és másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, a másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont egészségügyi dolgozó, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró etikai bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az OET elnökének, az OET elnökével szembeni kizárási okot az egészségügyért felelős miniszternek kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.

140/E. § (1) Kiszabható etikai büntetések:

a) a figyelmeztetés,

b) a megrovás,

c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság.

(2) Amennyiben elsőfokú etikai bizottságként a külön törvény szerinti kamarai etikai szerv jár el, ezen etikai szerv - az (1) bekezdésben szereplő etikai büntetés alkalmazásával egyidejűleg, mellékbüntetésként - kiszabhatja a következő etikai büntetések valamelyikét:

a) a kamarai tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,

b) a kamarából történő kizárás, a külön törvény szerinti, a kamarából történő kötelező kizárás eseteiben.

(3) Az első- és másodfokú etikai bizottság érdemi határozatot tagjainak szótöbbségével hoz.

(4) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.

(5) Az (1) bekezdés szerinti etikai büntetés jogerős kiszabásáról a megfelelő további intézkedések megtétele és eljárás megindítása érdekében - a határozat megküldésével - értesíteni kell

a) az érintett személy munkáltatóját,

b) az egészségügyi államigazgatási szervet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti etikai büntetés jogerős kiszabásáról a határozat megküldésével tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozó tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervet is.

(7) Az OET, illetve a MET-ek, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe delegálási, kijelölési jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.

VII. Fejezet

AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT,
AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

1. Cím

Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért

141. § (1) Az állam - az e törvényben meghatározott keretek között - felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk megőrzése, védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.

(2) Az állam felelősségének tartalma:

a) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához az egészségügyi ellátórendszer megfelelő mennyiségű, minőségű, eloszlású, összetételű és hatékonyságú működése általános (szervezési, intézményi, oktatási, kutatási) feltételeinek megteremtése, működtetésének biztosítása,

b) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához a kötelező egészségbiztosítási rendszer működtetésének biztosítása,

c) az emberi méltóság és az önrendelkezési jog teljes körű védelme és biztosítása az egészségügyi intézményrendszer működése során,

d) az egészségpolitikai cél-, feladat- és eszközrendszer meghatározása és érvényesítése.

(3) Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen

a) az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés alapvető feltételeinek biztosítása,

b) az egészségügyi ellátórendszer, az egészségügyi ellátási kötelezettség és felelősség meghatározása,

c) az egészségpolitika céljait szolgáló finanszírozási, fejlesztési és információs rendszer kialakítása és fejlesztése,

d) az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerének meghatározása, ideértve az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítását és ellenőrzését is,

e) az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása,

f) az egészségügyi kutatási tevékenység támogatása, szervezése és koordinálása,

g) az egészséges életmód választásához szükséges ismereteknek az oktatási rendszerbe történő integrálása,

h) az e törvényben meghatározott esetekben a közérdek védelme az egyéni érdekekkel szemben,

i) az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása a ritka, a kiemelkedő költségigényű, illetve az új módszerek és eljárások alkalmazásánál,

j) a katasztrófa-egészségügyi ellátás, a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás,

k) a népegészségügyi és az egészségügyi igazgatási tevékenység feltételeinek biztosítása.

142. § (1) Az állam a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves költségvetési törvényben meghatározott módon - a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a megfelelő szintű és minőségű egészségügyi ellátások működésének fedezetét.

(2) Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az alapcsomag részeként - kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére

a) a járványügyi ellátások közül

aa) a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást),

ab) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,

ac) a kötelező orvosi vizsgálatot,

ad) a járványügyi elkülönítést,

ae) a fertőző betegek szállítását,

b) a mentést, amennyiben az adott személy a 94. § (2) bekezdése szerint azonnali ellátásra szorul,

c) sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

(3) Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg nem térülő,

c) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező várandós és gyermekágyas anya részére a család- és nővédelmi gondozás keretében

ca) az egészségi állapotának védelmét és magzata egészséges fejlődésének ellenőrzését szolgáló szűrővizsgálatok,

cb) a magzat egészséges fejlődését biztosító életmódról való tájékoztatás,

cc) a szülésre, szoptatásra és csecsemőgondozásra való felkészítés,

d) az (5) bekezdésben meghatározott személy részére az állami érdekből végzett orvosbiológiai kutatások keretén belüli gyógyító célú eljárások alkalmazásával kapcsolatos ellátások,

e) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy elhalálozását követően a halottvizsgálat, illetve a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggő ellátások,

f) a vérellátás megszervezése, valamint a vér rendelkezésre állása,

g) a 35-36. §-ban foglalt népegészségügyi feladatok,

h) az elsődleges megelőzést szolgáló népegészségügyi feladatok közül a g) pontban foglaltakon túl az egészség fejlesztése, az egészségnevelés szervezése, a családtervezési tanácsadás,

i) a katasztrófa-egészségügyi ellátás,

j) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy részére nyújtott, a 196. § b) és c) pontja szerinti sürgősségi és kötelező gyógykezelés máshonnan meg nem térülő,

k) az egészségügyi szakképzésre és kötelező továbbképzésre vonatkozó állami támogatás,

l) az e törvény alapján az államot terhelő kártalanítási kötelezettségek teljesítése,

m) az e törvény alapján az államot terhelő megtérítési kötelezettségek teljesítése [70. §], valamint

n) a külön törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott feladatok költségének fedezetét.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra - a központi költségvetés terhére - a Magyarországon lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár és a vele biztosítási jogviszony tekintetében egy elbírálás alá eső, továbbá nemzetközi szerződés alapján az ellátásra jogosult nem magyar állampolgár jogosult. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni magyar állampolgár külföldön végzett szervtranszplantációjára is.

(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.

2. Cím

Az egészségügy szervezése és irányítása

143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RET) terheli.

144. § (1) Az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és elősegíti az egészségügy területén működő szakmai kamaráknak és más köztestületeknek, valamint szakmai érdek-képviseleti szerveknek, szakmai egyesületeknek és más társadalmi szervezeteknek az e törvényben foglaltakkal összhangban levő tevékenységét.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti szervekkel együttműködik abból a célból, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, illetőleg a jobb életminőség érdekében elősegítse az e törvényben meghatározott célok és alapelvek érvényesülését, valamint az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni eredményes fellépést.

Az Országgyűlés feladatai

145. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése az egészségüggyel kapcsolatosan:

a) tevékenysége során figyelembe veszi és érvényesíti a lakosság egészségének megőrzéséhez fűződő érdekeket és az ehhez rendelt egészségpolitikai célokat,

b) elfogadja a Nemzeti Egészségfejlesztési Programot, értékeli az abban foglaltak végrehajtását és a lakosság egészségi állapotának általános helyzetét.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Program

146. § (1) Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képező Nemzeti Egészségfejlesztési Program (a továbbiakban: NEP) az egészségügyi tervezés alapja. A NEP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetőleg településfejlesztési, továbbá valamennyi állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetőleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.

(2) A NEP tartalmazza

a) a lakosság egészségi állapotának bemutatását különös figyelemmel a kiemelkedően kritikus területekre,

b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását,

c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét,

d) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket, különös tekintettel a pénzügyi forrásokra,

e) a lakosság egészségi állapota és az azt meghatározó tényezők alapján várható egészségügyi ellátási szükségletet és annak változásait,

f) az egészségügyi rendszer - ideértve a finanszírozást és a szakmai irányítást is - fejlesztési irányait,

g) az egészségügyi ellátórendszer szerkezetében indokolt változásokat,

h) a fejlesztési prioritásokat,

i) a humán erőforrással kapcsolatos fejlesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket,

j) a stratégiai jelentőségű gép-, műszerfejlesztést,

k) az ágazat kutatás-fejlesztési irányait,

l) a szakmai szabályozás és a minőségbiztosítás fejlesztési tervét.

(3) A NEP-et a - az országos középtávú fejlesztési, stratégiai tervekkel összhangban - az ott meghatározott középtávú tervezési időszakokhoz igazodva kell kidolgozni, illetve felülvizsgálni.

(4) A NEP előkészítése során a miniszter javaslatot kér

a) a RET-ektől,

b) a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól, továbbá a helyi önkormányzati szövetségektől,

c) az egészségügyben működő szakmai kamaráktól és más szakmai és érdek-képviseleti szervektől.

(5) A NEP tervezetét véleményezi a Nemzeti Egészségügyi Tanács. A NEP-et az Országgyűlés fogadja el.

146/A. § (1) A NEP-hez igazodva a RET elkészíti az adott egészségügyi régió egészségfejlesztési programját.

(2) A regionális egészségfejlesztési program tartalmazza

a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,

b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait - beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,

c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,

d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.

(3) A program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, az önkormányzatok szakmai, fejlesztési terveit.

(4) A regionális egészségfejlesztési program összeállítása során ki kell kérni a gyógyintézettel nem rendelkező helyi önkormányzatok javaslatait is.

(5) A programot a RET a 149/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint fogadja el.

(6) A programot meg kell küldeni a régióban működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá a miniszternek is.

146/B. § (1) A régió területén működő gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a regionális egészségfejlesztési program alapján, azzal összhangban.

(2) A szakmai terv tartalmazza

a) a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,

b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,

c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,

d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint

e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.

(3) A szakmai tervet - a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértése után - egyetemi klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.

(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a területileg illetékes RET számára.

A Kormány feladatai

147. § (1) A Kormány az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggő feladatkörében

a) gondoskodik - a miniszter útján - a NEP előkészítéséről, illetőleg annak az Országgyűlés elé terjesztéséről,

b) meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika, ezen belül az egészségpolitika elveit, céljait és főbb irányait,

c) irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását,

d) gondoskodik az egészségügyet érintő nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg jogok érvényesítéséről,

e) gondoskodik az e törvény szerint az államot terhelő kártalanítási és megtérítési kötelezettségek teljesítéséről,

f) katasztrófa [225. § (2) bekezdés] esetén gondoskodik a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról, továbbá ellátja az annak elhárítását célzó tevékenységek általános irányítását.

(2) A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szervek tevékenysége felett.

Nemzeti Egészségügyi Tanács

148. § (1) A Kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.

(2) A Tanács

a) a kormányzati egészségpolitika kialakításában és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó,

b) a kormányzati egészségpolitikai döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő

tevékenységet végez.

(3) A Tanács közreműködik:

a) a NEP kialakításában és végrehajtásában,

b) a lakosság egészségét támogató és fejlesztő kormányzati szintű társadalompolitika kialakításában és a döntések előkészítésében,

c) az egészségpolitika cél- és eszközrendszerének kidolgozásában és érvényre juttatásában,

d) a népegészségügyi feladatok és azok végrehajtási sorrendjének meghatározásában.

149. § (1) A Tanács tagjai:

a) az egészségügy területén működő országos szakmai kamarák egy-egy képviselője,

b) az egészségügyben dolgozók országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált három fő,

c) a betegek országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált tíz fő,

d) a helyi önkormányzatok országos érdekszövetségei által delegált három fő,

e) az egészségügyi szolgáltatók országos szövetségei által delegált három fő,

f) az egészségügyi oktatási intézmények által delegált három fő,

g) az egészségügyi szolgáltatót fenntartó minisztériumok által delegált egy-egy fő,

h) a munkavédelmi hatóság által kijelölt egy fő,

i) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt egy fő, valamint

j) az egészségügy területén működő tudományos társaságok által delegált két fő.

(2) A Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja, továbbá

a) a miniszter,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője, valamint

c) az egészségbiztosítási szerv vezetője.

(3) A Tanács a tagjai sorából elnököt választ. A Kormány képviseletében a miniszter e törvény erejénél fogva társelnöki tisztséget tölt be.

(4) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetésben kell biztosítani.

(5) A Tanács feladataira, szervezetére, illetőleg működésére vonatkozó további részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

Regionális Egészségügyi Tanács

149/A. § (1) A RET az egészségügyi régióban a regionális egészségpolitika kialakításában közreműködő szervezet.

(2) Egészségügyi régió a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott régióval megegyező terület.

(3) A RET feladatai:

a) az egészségügyi régió egészségpolitikai programjának összeállítása,

b) koordináció és érdekegyeztetés az egészségügyi régió területén működő egészségügyi közszolgáltatók, fenntartók és a lakosság, illetve betegszervezetek között,

c) az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) forrásaira kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá az EFE regionális részének kezelése,

d) a regionális szakellátási normatívák felosztására irányuló külön jogszabály szerinti eljárás lebonyolítása,

e) működési területén az egészségügyi közszolgáltatást igénybe vevő betegek körében betegelégedettségi vizsgálatok végzése és ennek figyelembevétele a fejlesztési prioritások kijelölése során,

f) a regionális egészségpolitikai program megvalósulásának évenkénti értékelése és amennyiben szükséges, annak módosítása és kiegészítése,

g) véleményezi a területi beutalási szabályokkal kapcsolatos jogszabályokat és kezdeményezheti az egészségügyért felelős miniszternél a területi beutalási szabályok felülvizsgálatát, amennyiben az az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést veszélyezteti.

(4) A RET az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény végrehajtása során a Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködve figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok egészségügyet érintő intézkedéseinek végrehajtását, így különösen előzetesen véleményezi a Regionális Fejlesztési Tanácsnak a régió egészségügyét érintő fejlesztéseit és a fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.

(5) A RET feladatainak ellátásához az egészségbiztosítási szerv, az egészségügyi államigazgatási szerv, továbbá az illetékességi területén működő gyógyintézetek a rendelkezésükre álló és a RET által kért valamennyi adatot rendelkezésre bocsátják azzal, hogy nem adhatnak át személyazonosítóval összekapcsolható egészségügyi adatot.

149/B. § (1) A RET tagja

a) az adott régió megyéinek egy-egy képviselője, továbbá a Közép-magyarországi régióban a főváros egy képviselője,

b) azon minisztériumok egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a régió területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

c) a régióban található azon megyei jogú városok egy képviselője, amelyek fenntartói a régióban működő közfinanszírozott gyógyintézetnek és a fenntartó nincs képviselve az a) pont alapján,

d) a régióban található kistérségek megyénként egy képviselője, továbbá a Közép-magyarországi régióban a fővárosi kerületek egy közös képviselője,

e) a régióban működő egyetemi centrumot és klinikát működtető egyetem képviselője,

f) azon egyházak egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a régió területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

g) az a)-c) és e) pontban foglaltak alapján nem képviselt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók fenntartóinak megyénként egy képviselője,

h) az a)-g) pontban foglaltak alapján nem képviselt - a régióban működő - egészségügyi szolgáltatók fenntartói közül azoknak az egy közös képviselője, akik gyógyintézetnek minősülnek és közfinanszírozásban részesülnek,

i) az a)-g) pontban foglaltak alapján nem képviselt - a régióban működő - egészségügyi szolgáltatók fenntartói közül azoknak az egy közös képviselője, akik gyógyintézetnek minősülnek és közfinanszírozásban nem részesülnek,

j) az a)-g) pontban foglaltak alapján nem képviselt - a régióban működő - egészségügyi szolgáltatók fenntartói közül azoknak a megyénként egy közös képviselője, akik kizárólag alapellátást nyújtanak és közfinanszírozásban részesülnek.

(2) A RET ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) az egészségügyi ágazat képviseletében az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt személy,

b) a régió területén működő egészségügyi államigazgatási szervek egy közös képviselője,

c) a régió területén működő egészségbiztosítási szervek egy közös képviselője,

d) a Regionális Fejlesztési Tanács képviselője,

e) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány képviselője.

149/C. § (1) A RET jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A RET titkársági feladatait az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölt szerve keretében működő RET titkárság látja el.

(3) A RET, illetve a RET titkárság működési költségeinek fedezetét az egészségügyi államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani.

149/D. § (1) A RET tagjai közül - a tagok szótöbbségével - elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök látja el a RET képviseletét, dönt az ülések összehívásáról, napirendről.

(2) A RET az (1) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők megválasztásáról, illetve a döntéseinek előkészítéséhez bizottságok létrehozásáról is dönthet.

(3) A RET határozatképes, ha az ülésén a tagok több, mint fele jelen van. A RET döntéseit - ha törvény másként nem rendelkezik - a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A 149/A. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti eljárásban történő döntéshozatal során a szavazatok számát a RET tagjai által képviselt egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére álló finanszírozott kapacitások mennyisége alapján, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell súlyozni.

149/E. §

A miniszter feladatai

150. § (1) A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen

a) ellátja a NEP által meghatározott ágazati feladatokat,

b) ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat,

c) meghatározza az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelmény rendszerét,

d) támogatja és összehangolja az egészségügyi ágazat feladatkörét érintő tudományos kutatótevékenységet,

e) irányítja az egészségügyi tevékenység ágazati irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert,

f)

g) irányítja az egészségügy területén működő országos intézeteket,

h) meghatározza és összehangolja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök előállításával, forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos tevékenységeket.

(2) A miniszter ágazati irányító jogköre kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, illetőleg - jogállásától függetlenül - minden egészségügyi szolgáltatóra.

(3) A miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban ETT), a szakmai kollégiumok, valamint az (1) bekezdés g) pontja szerinti országos intézetek segítik.

151. §

A helyi önkormányzatok feladatai

152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról,

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét.

(3) A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében

a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,

b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.

Az egészségbiztosítási szervek feladatai

154. § Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában

a) a szükséges kapacitás megfelelő időben történő lekötését, valamint

b) a teljesített és ellenőrzött szolgáltatás finanszírozását.

Egészségügyi intézmények fenntartása

155. § (1) Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen

a) az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása,

b) az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása,

c) az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása,

d) az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyása,

e) az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése.

(2) A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint

b) az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését.

156. § (1) A területi ellátási kötelezettség körében fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben kórházi felügyelő tanács és kórházi etikai bizottság működik.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény - a külön jogszabályban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - kórházi felügyelő tanácsot hozhat létre, valamint kórházi etikai bizottságot működtet.

(3) A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatkörében

a) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az intézmény működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,

b) biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között,

c) képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében,

d) figyelemmel kíséri az intézmény működését.

(4) A kórházi felügyelő tanács kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból álló testület. A tagok több mint a felét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében, az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani. A tanács elnökét a társadalmi szervezetek küldöttei közül kell megválasztani.

(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények esetében a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tagok legfeljebb egyharmadát az egészségügyi intézmény ellátási körzetéhez tartozó települési önkormányzatok küldötteiből, a további tagok felét a (4) bekezdésben megjelölt társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani.

(6) A kórházi etikai bizottság feladata

a) az intézményen belül felmerülő etikai ügyben való állásfoglalás,

b) a betegjogok érvényesítésében való közreműködés,

c) a szerv- és szövetátültetés e törvényben szabályozott kivételes eseteiben a jóváhagyás megadása,

d) amit az intézmény szervezeti és működési szabályzata a bizottság hatáskörébe utal.

(7) A kórházi etikai bizottság legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú testület. Tagjait az egészségügyi intézmény vezetése kéri fel azzal, hogy a bizottság összetétele biztosítsa a bizottság elé kerülő ügyek sokoldalú (orvosi, pszichológiai, jogi, vallási stb.) megítélését.

Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat

156/A. § (1) Az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a regionális fejlesztési tervekkel, az Európai Unió által meghatározott fejlesztési irányokkal összhangban lévő egészségügyi fejlesztések támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.

(2) Az EFE az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Központi részéből (a továbbiakban: központi rész) és az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Regionális részéből (a továbbiakban: regionális rész) áll.

(3) A központi rész felhasználása kizárólag a NEP-pel összhangban

a) kormányzati projektek támogatására,

b) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,

c) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítésére, továbbá

d) a RET által támogatott prevenciós programra

történhet.

156/B. § (1) A központi rész forrásainak felhasználásáért a miniszter felel. A központi részben a 156/A. § (3) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott célokat szolgáló források elosztása pályázati úton történik, kivéve a külön jogszabály szerinti Irányított Betegellátási Modellkísérletben szervezőként résztvevő egészségügyi szolgáltatót megillető prevenciós díjat. Lehetőség van a pályázott összeg egészének vagy egy részének vissza nem térítendő támogatás formájában történő átadására is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázaton kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt, akik a pályázatot a RET-hez nyújthatják be. A központi fejlesztési rész felhasználására benyújtott pályázatokat a RET rangsorolva továbbküldi a miniszternek.

(3) A pályázatok rangsorolása, illetve elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését, valamint az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását szolgálják.

(4) A pályázati eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

156/C. § (1) A regionális rész az egészségügyi régióban működő egészségügyi közszolgáltatók regionális fejlesztéseinek támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.

(2) A regionális rész célja

a) a decentralizáció, a regionalitás elvének érvényre juttatásával az igazságosságra törekvő és az esélyegyenlőtlenségeket kiegyenlítő regionális egészségügyi fejlesztések pénzügyi támogatása,

b) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítése.

(3) A regionális rész a NEP-pel összhangban kizárólag

a) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti célra használható fel.

(4) A regionális rész forrásainak felhasználásáért a RET felel. A források elosztása pályázati úton történik, amelyen kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt. A pályázott összeg egésze vagy egy része vissza nem térítendő támogatás formájában is átadható.

(5) A pályázatok elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely

a) további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését szolgálja,

b) az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását célozza.

(6) A pályázati eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

156/D. § (1) Az EFE forrásai

a)

b) az egészségügyi ellátás fejlesztésére, illetőleg a 156/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott prevenciós programokra a központi költségvetésben tervezett és az EFE részére átadott előirányzat,

c) az EFE előző évi pénzmaradványa,

d) önkéntes adományok,

e) egyéb támogatások,

f) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek 25%-a a központi részt, 75%-a a regionális részt illeti. Költségvetési támogatás esetében a költségvetési törvény az e törvényben meghatározott arányokat eltérően is megállapíthatja.

(3) A részek bevételeit, kiadásait, pénzmaradványát egymástól elkülönítetten kell kezelni.

VIII. Fejezet

AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK

157. § Az emberen végzett orvostudományi kutatás (a továbbiakban: kutatás) célja a betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, okainak és eredetének jobb megismerése, beleértve olyan beavatkozásokat és megfigyelési módozatokat is, amelyek eltérnek a megszokott egészségügyi ellátás során alkalmazottaktól, illetőleg, amelynek során még nem teljesen ismert és kivizsgált hatású tényezőket (hatóanyagok, anyagok, eszközök, eljárások, módszerek, körülmények, feltételek) alkalmaznak.

158. § (1) A kutatás - gyógyszerek klinikai vizsgálata tekintetében a külön törvényben foglalt eltérésekkel - az e törvényben meghatározott keretek között végezhető.

(2) A kutatás szakmai feltételeit és részletes szabályait a miniszter - az ETT véleményének figyelembevételével - rendeletben állapítja meg.

159. § (1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:

a) a kutatási tervet engedélyezték,

b) a kutatást megelőző vizsgálatok igazolják az alkalmazott tényezők hatásosságát és biztonságosságát,

c) nem létezik más, az emberen végzett kutatáshoz hasonló hatékonyságú eljárás;

d) a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljának jelentőségével;

e) a kutatás alanya - a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően - írásos beleegyezését adta a kutatáshoz. Ha a kutatás alanya írásbeli beleegyezés adására írásképtelensége, illetve írástudatlansága okán nem képes, két, a kutatásban nem érdekelt, abban részt nem vevő tanú együttes jelenlétében tett szóbeli beleegyezése szükséges a kutatáshoz. Szóbeli beleegyezés esetén a nyilatkozatot írásba kell foglalni, amelyen a két tanú aláírásával igazolja a szóbeli beleegyezés megtörténtét. A kutatás alanya írásképességének visszanyerése esetén a beleegyező nyilatkozatot a kutatás folytatását megelőzően írásban megerősíti, ennek hiányában a beleegyező nyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni, és a kutatás az érintett személyen nem folytatható tovább.

(2) Kutatás nem végezhető, ha az aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére.

(3) A kutatás alanyát a kutatásba való beleegyezését megelőzően szóban és írásban tájékoztatni kell

a) a kutatásban való részvételének önkéntességéről, valamint arról, hogy a beleegyezés bármikor, indoklás és hátrányos következmények nélkül visszavonható;

b) a tervezett vizsgálat, vagy beavatkozás kísérleti jellegéről, céljáról, várható időtartamáról;

c) a kutatás során elvégzendő vizsgálatok, illetve egyéb beavatkozások jellegéről, tartalmáról és esetleges kockázatairól, következményeiről, valamint a kutatással járó kellemetlenségekről;

d) a kutatás alanya vagy mások számára várható előnyökről;

e) a kutatásban való részvétel helyett alkalmazható esetleges egyéb vizsgálatokról, beavatkozásokról;

f) a kutatásban való részvétel kockázatának körébe tartozó egészségkárosodás jellegéről és gyógykezeléséről, valamint a kártalanításról, illetve kártérítésről;

g) a kutatatásért felelős személy(ek) nevéről.

(4) Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek;

b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;

c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal cselekvőképes személyen;

d) a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy esetén a beteg - figyelemmel a 16. § (5) bekezdésben foglaltakra is - a beleegyezését adta.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől kivételesen a következő feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni:

a) a kutatás célja az, hogy a kutatás alanyának állapotához, betegségéhez kapcsolódó tudományos ismeretek gyarapításával belátható időn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak a kutatás alanyának vagy más hasonló korú és azonos betegségben szenvedő, illetőleg hasonló jellegzetességeket mutató és hasonló egészségi állapotú személy számára;

b) a kutatás a kutatás alanyára nézve a minimálist jelentősen meg nem haladó kockázattal és enyhe igénybevétellel jár;

c) a kutatásra az ETT véleményének figyelembevételével a miniszter engedélyt ad.

(6) A kutatási tervet a fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője, egyéb egészségügyi szolgáltató esetében a területileg illetékes fővárosi, megyei fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője - a miniszter rendeletében meghatározott - erre a célra létrehozott független, orvos, jogász, teológus, etikus és pszichológus szakemberekből álló bizottság által készített szakmai és etikai vélemény birtokában, az abban foglalt feltételeknek megfelelően engedélyezi. A bizottság elutasító véleménye esetén a gyógyintézet, illetőleg az egészségügyi szolgáltató vezetője az ETT-hez fordulhat a vélemény felülvizsgálata érdekében.

160. § Sürgős szükség esetén, ha a kutatás alanyának, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti személynek a beleegyezése nem szerezhető meg, kizárólag a sürgős szükségben nyújtott ellátásra vonatkozó, a kutatás alanyának egészségét várhatóan közvetlenül szolgáló és előzetesen engedélyezett kutatási terven alapuló kutatás végezhető, feltéve, hogy a kutatás hasonló eredményességgel a sürgős szükségben lévő személy kutatásba történő bevonása nélkül nem végezhető el.

161. § (1) Állapotos vagy szoptató nő kizárólag akkor lehet kutatás alanya, ha az saját vagy gyermeke, illetőleg a hasonló életszakaszban lévő nők és gyermekek egészségét közvetlenül szolgálja, és nem áll rendelkezésre olyan eljárás, amelynek révén nem állapotos vagy szoptatós nőn is hasonlóan eredményes kutatás folytatható.

(2) Nem végezhető kutatás olyan személyek vagy csoportjaik kutatási alanyként történő részvételével, akik szolgálati, anyagi vagy erkölcsi függőségük következtében nincsenek abban a helyzetben, hogy szabadon adják beleegyezésüket a kutatáshoz.

(3) Fogva tartott és katonai szolgálatot töltő személyen kutatás beleegyezésével sem végezhető. Az e törvény alapján szabadságában korlátozott, de cselekvőképes személy csak akkor lehet kutatás alanya, ha az saját, közeli hozzátartozója vagy a hasonló helyzetű személyek egészségét közvetlenül és jelentős mértékben szolgálja, és hasonló kutatási eredmények szabadságukban e törvény alapján nem korlátozott személyek bevonásától nem várható.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti kutatás esetén annak elvégzésére a 159. § (6) bekezdése szerint fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője, egyéb egészségügyi szolgáltató esetében a területileg illetékes fővárosi, megyei fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője által engedélyezett kutatási terv alapján - az ETT véleményének figyelembevételével - az egészségügyi államigazgatási szerv ad engedélyt.

162. § Az emberi génállomány megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező kutatás, beavatkozás kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógykezelési indokból és - a 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel - csak akkor végezhető, ha a kutatásnak, beavatkozásnak nem a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, illetve új egyed létrehozása a célja.

163. § A kutatás során az alany érdeke mindig megelőzi a tudomány és a társadalom érdekeit; ezért a kutatás alanyát érintő kockázatot a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni.

164. § (1) Amennyiben a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

(2) A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie. A vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok esetén a külön törvényben előírt felelősségbiztosítással kell rendelkezni.

164/A. § (1) A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. és 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése és a külön jogszabály rendelkezései alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó (retrospektív) vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.

(2) A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt a külön jogszabály szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül adja meg.

IX. Fejezet

AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL

165. § E fejezet alkalmazásában

a) embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig,

b) magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől,

c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg,

d) egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei

166. § (1) Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás)

a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

b) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,

c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

d) embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

e)

f) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer

alkalmazható.

(2) Reprodukciós eljárás során történő megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.

(3) Holttestből - ideértve az agyhalottat is - vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható.

(4) Az ivarsejtek, illetőleg az embriók adományozására a 170-174. §-okban, illetve a 175-179. §-okban foglalt rendelkezések irányadók.

(5) Reprodukciós eljárásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott módszereket lehet alkalmazni.

167. § (1) Reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban.

(2) A reprodukciós eljárás - amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént - a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Amennyiben azonban a megtermékenyítés testen kívül történt és az embrió beültetésére még nem került sor, a házastársak (élettársak) a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, a 168. § (1) bekezdése szerinti együttes kérelmükben erre az esetre nézve az eljárás folytatását a házastárs (élettárs) halála esetére előzetesen kifejezetten kizárhatják.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

(4) Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.

(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető.

168. § (1) Reprodukciós eljárás - egyedülállóvá vált nő esetén annak folytatása - a házastársak, illetőleg élettársak együttes, illetve - a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában, valamint a letétbe helyezett embrióval kapcsolatos rendelkezési jog keretei között - az egyedülállóvá vált nő írásbeli kérelmére végezhető. A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak.

(2) A beavatkozás megkezdését megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja az egyidejűleg személyesen megjelent kérelmezőket az adott esetben elvégezhető reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen:

a) az eljárás orvosi indikációjára;

b) az elvégezhető beavatkozás természetére, az alkalmazása során szükségessé váló esetleges újabb vagy további orvosi beavatkozásokra;

c) a beavatkozás elvégzéséhez szükséges előzetes gyógyszeres kezelések hatásaira;

d) a beavatkozásnak a születendő gyermekre, illetve az érintettre gyakorolt hatásaira, esetleges kockázataira;

e) az eljárás alkalmazásától várható eredményre;

f) az alkalmazható eljárás igénybevételének várható költségeire;

g) az eljárás alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás során a betegek tájékoztatására vonatkozó, e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadóak azzal, hogy a beteg jogállása a beavatkozásban közvetlenül részt nem vevő házastársat, élettársat is megilleti. Több, a 166. § (1) bekezdése szerinti reprodukciós eljárás alkalmazhatósága esetén a tájékoztatásnak valamennyi elvégezhető eljárásra ki kell terjednie és az alkalmazandó eljárásra vonatkozó konkrét orvosi javaslatot is magában kell foglalnia.

(4) A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők - tájékoztatásukat követően tett - együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve - egyedülállóvá vált nő esetén - a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó - a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett - beleegyező nyilatkozata, illetőleg a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes nyilatkozat.

(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben foglalt jognyilatkozatok tételére kizárólag cselekvőképes személy jogosult.

(6) A 171. § (4) bekezdésében meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetén a felajánlás és az adományozó nyilatkozat megtételét megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő orvos az adományozót szóban és írásban tájékoztatja a beavatkozást megelőzően az adományozót érintő kezelésekről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól, körülményeiről és az adományozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A tájékoztatásra az e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadók.

169. § (1) A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély csak olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, illetőleg az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.

Ivarsejt-adományozás és -letét

170. § (1) Reprodukciós eljárás végzéséhez, illetve orvostudományi kutatás céljából ivarsejt adományozható, amely kizárólag az adományozás szerinti célra használható fel.

(2) Egyazon reprodukciós eljárás végzése során csak azonos személy által adományozott ivarsejtek használhatóak.

(3) Ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhető és nem adható. Az adományozónak az adományozással összefüggő szükséges és igazolt költségeit, valamint jövedelemkiesését - a miniszter rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett - meg kell téríteni.

171. § (1) Ivarsejtet bármely - reprodukciós eljárás céljából történő adományozás esetén 35. életévét be nem töltött - cselekvőképes személy adományozhat, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) Ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére, illetve ivarsejt kutatására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, illetőleg kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani. Reprodukciós eljárás vagy kutatás végzésére nem jogosult természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet a neki vagy másnak adományként felajánlott emberi ivarsejtet, illetőleg az azt tartalmazó anyagot nem fogadhatja el, azon tulajdonjogot nem szerezhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti felajánlás az adományozónak az ivarsejt elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz vagy kutatóhelyhez intézett írásbeli adományozó nyilatkozatával és a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag levétele céljából történő személyes megjelenésével történik. Reprodukciós eljárás érdekében történő adományozás esetén az adományozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adományozó nevét (családi és utónév, leánykori név), anyja leánykori nevét, lakcímét, születési idejét, nemét, külsődleges testi jegyeit, a felajánló előtt ismert megbetegedéseit.

(4) Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdés szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az adományozó a recipiens

aa) közeli hozzátartozója vagy

ab) oldalági rokona vagy

ac) testvérének házastársa (élettársa) vagy

ad) házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével vagy

ae) házastársa (élettársa) testvérének házastársa (élettársa),

aki megfelel a 171. § (1) bekezdésben foglaltaknak;

b) az adományozó kizárólag az adományozó nyilatkozatban meghatározott recipiens számára történő felhasználásra ajánl fel női ivarsejtet;

c) az adományozó nyilatkozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az adományozó írásbeli beleegyező nyilatkozatát, valamint az adományozó és a recipiens együttes személyes megjelenése során adott egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlás kifejezetten a recipiens számára történik, továbbá azt, hogy az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. Az adományozó nyilatkozhat arról is, hogy a meghatározott recipiens számára fel nem használt női ivarsejtek személyazonosításra alkalmatlan módon felhasználhatók.

(5) A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozott ivarsejtek levételét megelőzően intézkedik a nála személyesen megjelent adományozó előzetes orvosi vizsgálatáról és az adományozót szóban tájékoztatja az adományozás céljáról és feltételeiről. Az adományozónak a személyes megjelenés során hitelt érdemlő módon igazolnia kell a közölt személyes adatok helytállóságát.

(6) A (3)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően adományozó nyilatkozat, valamint előzetes orvosi vizsgálat csak az ivarsejtek első ízben történő levételét megelőzően szükséges, amennyiben az ivarsejt-adományozás több alkalommal, folyamatosan történik. Az adományozás folyamatossága az adományozó ismert megbetegedésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét nem érinti.

(7) Az adományozott ivarsejtek elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely a felajánlást indokolás nélkül visszautasíthatja. Vissza kell utasítani a reprodukciós eljárás céljából tett adományozást, ha

a) az adományozó az adományozást kizáró megbetegedésben szenved;

b) az adományozó a (3) bekezdésben szereplő személyes és különleges adatok közlését megtagadja és az adatokról más hitelt érdemlő módon nem szerezhető tudomás;

c) az adományozás nem a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónál személyes megjelenés során nyert, ivarsejteket tartalmazó anyaggal történik.

(8) Bármely személy vagy szerv köteles a jogosulatlanul, illetőleg jogszerűen, de a (6) bekezdés alapján visszautasított felajánlás során birtokába jutott ivarsejtek, illetve ivarsejtet tartalmazó anyagok haladéktalan megsemmisítéséről gondoskodni.

172. § (1) A 171. § (3) bekezdése, valamint az adományozó személyes megjelenése és vizsgálata alapján az egészségügyi szolgáltató vagy az ivarsejt-adományozás során a kutatóhely tudomására jutott személyes és különleges adatok kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - megfelelően irányadóak.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az ivarsejtek adományozásával összefüggésben kizárólag a 171. § (3) bekezdésében felsorolt személyes és különleges adatokat kezelheti. Az adatkezelés során a személyes adatok közül a névre és lakcímre vonatkozó adat nem, bármely egyéb adat - személyazonosításra alkalmatlan módon - a (3) bekezdésben meghatározottak részére továbbítható. Az egészségügyi szolgáltató a tudomására jutott, de a jogszerű adatkezelés körébe nem tartozó adatok megsemmisítéséről haladéktalanul intézkedik.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatkezelés során személyes, illetve különleges adat más, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató, illetőleg reprodukciós eljárás igénybevételére jogosult személy megkeresésére szolgáltatható ki, a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével.

(4) Kutatóhely az ivarsejt adományozásával összefüggésben tudomására jutott adatok közül kizárólag az adományozó egészségi állapotára, megbetegedésére vonatkozó adatot kezelhet. Az adatkezelés joga a jogszerűen kezelhető adatok személyazonosításra nem alkalmas módon történő nyilvántartását, valamint az orvostudományi kutatások céljával, illetőleg eredményével összefüggő továbbítását, illetőleg nyilvánosságra hozatalát foglalja magában.

173. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozással rendelkezésére bocsátott ivarsejteket csak ilyen eljárás elvégzése érdekében és a beavatkozáshoz szükséges mértékben, a (2) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintettel szolgáltathatja ki a nála, illetőleg más, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett ellátásokhoz.

(2) Az ivarsejtek rendelkezésre bocsátása során - a 171. § (4) bekezdésben meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetét kivéve - biztosítani kell, hogy az ugyanazon ivarsejt-adományozótól származó utódok száma különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárások során se haladja meg a négyet. Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre.

(3) Az adományozott ivarsejtek kiadását megelőzően - más egészségügyi szolgáltatónál végzett reprodukciós eljárás esetén a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján - az ivarsejt tárolását végző egészségügyi szolgáltató meggyőződik az ivarsejteknek az adott reprodukciós eljárásban történő felhasználhatóságáról, az esetleges biológiai összeférhetetlenségi okok hiányáról. A reprodukciós eljárást kérelmező személyek személyazonosításra alkalmas adatait - amennyiben az a vizsgálat elvégzéséhez szükséges - a vizsgálatot végző rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Az ivarsejtek kiadásának körülményeiről, a felhasználás szerint érintett személyek adatairól az ivarsejtek tárolását végző egészségügyi szolgáltató tájékoztatást nem adhat, az adatokat nem továbbíthatja és nem hozhatja nyilvánosságra.

(5) Kutatóhely csak ivarsejtekkel végzett orvostudományi kutatás céljára és kizárólag az ivarsejt átvételére jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely részére adhat át ivarsejteket.

174. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. A ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható, illetőleg időtartama korlátozható. A korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell semmisíteni.

(2) Egészségügyi okból szakorvosi javaslat alapján, illetőleg egyéb indokolt kérelemre ivarsejtek fagyasztva tárolás céljából cselekvőképes személytől későbbi, a letevő saját felhasználása céljából is átvehetők (ivarsejtletét). Letétként kizárólag a letevő saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehetők át.

(3) A letétbe helyezett ivarsejtek a letevő írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végző egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letevő írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási idő lejárta előtt meg kell semmisíteni.

(4) Az ivarsejtek tárolása során a különböző donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidejűleg levett, a különböző célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböző ivarsejtminták nem keverhetők össze.

(5) A tárolt ivarsejtekről, azok kiadásáról, felhasználásáról, illetőleg megsemmisítéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás érdekében a tárolás során az ivarsejteket személyazonosításra alkalmas, kutatási célból végzett tárolás esetén személyazonosításra nem alkalmas módon, tárolási egységenként, azonosítási kóddal kell ellátni.

Embrióadományozás és -letét

175. § (1) Reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos rendelkezés jogát az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - a családi állapotukban, illetőleg élettársi kapcsolatukban bekövetkezett változástól függetlenül - valamelyik fél haláláig közösen gyakorolják, rendelkezési jogáról azonban bármelyik fél közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat. Véleményeltérés esetén az embrióletét szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ivarsejt-adományozás révén testen kívül létrehozott embrió feletti rendelkezési jog az ivarsejt felhasználása szerinti reprodukciós eljárásban részt vevő házastársakat (élettársakat) együttesen illeti meg, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek egyidejű figyelembevételével.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti rendelkezés joga az embriónak a saját célú esetleges későbbi felhasználás érdekében történő letételéről (embrióletét) szóló döntést, vagy más személyeknél végzendő reprodukciós eljáráshoz (embrióadományozás), illetőleg orvostudományi kutatás céljára történő felajánlását foglalja magában. Megfelelő rendelkezés - vagy annak ismerete - hiányában az egészséges embrió letételének szándékát kell vélelmezni.

(4) Az azonos személyektől származó embriók legfeljebb két másik személynél végzendő reprodukciós eljárásban használhatók fel.

176. § (1) Az embrió felajánlása a rendelkezésre jogosultak írásbeli nyilatkozatával történhet, amely tartalmazza a felajánlás célját, valamint - az embrióadományozás céljából történő felajánlása esetén - az embriót létrehozó ismert személyek életkorát, külsődleges testi jegyeit, a nyilatkozattevő előtt ismeretes megbetegedéseit.

(2) Az embrió felajánlására, illetőleg visszautasítására a 171. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.

(3) A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg kutatóhely a felajánlott embriót visszautasíthatja, amennyiben a felajánlásnak megfelelő cél szerint alkalmazni a felhasználhatóság időtartama alatt valószínűsíthetően nem tudja, a (4) bekezdés szerinti felhasználásáig azonban megőrzéséről és tárolásáról köteles gondoskodni. Vissza kell utasítani az adományozás céljából tett felajánlást, ha nem valószínűsíthető, hogy az embrióból egészséges gyermek fejlődhet.

(4) Bármely szerv vagy személy a jogosulatlanul, illetőleg a jogszerűen, de a (3) bekezdés szerint visszautasított felajánlás alapján birtokába jutott embriónak az arra jogosult más egészségügyi szolgáltatónál, illetve kutatóhelynél történő elhelyezéséről köteles intézkedni. Károsodott embrió kizárólag kutatóhelynek adható át. A más jogosult által át nem vett embrió megőrzéséről, károsodott embrió esetén a megsemmisítéséről - az (5) bekezdésre is figyelemmel - a birtokos gondoskodik.

(5) Az embrió birtoklására nyilvánvalóan jogosulatlan személytől vagy szervtől a felajánlásának elfogadására jogosult bármely egészségügyi szolgáltató, illetőleg kutatóhely az életképes embriót köteles átvenni, és az embrióval való rendelkezésre jogosultak 175. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése vagy vélelmezett szándéka szerint eljárni.

177. § (1) Az egészségügyi szolgáltató, illetőleg a kutatóhely az embriók adományozási, illetve kutatási célra történő felajánlásával összefüggésben tudomására jutott személyes és különleges adatokat az ivarsejtek adományozásával kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó, e törvényben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezelheti azzal, hogy az embrióadományozásra irányuló eljárás tekintetében kizárólag a 176. § (1) bekezdésében felsorolt adatok kezelhetőek.

(2) Az embrióadományozásra irányuló eljárás során nem tekinthető jogszerűtlennek az az adatkezelés, amely az embriók, illetőleg az ivarsejtek adományozásával összefüggésben jogszerűen az egészségügyi szolgáltató tudomására jutott és legalább az egyik eljárásban kezelhető személyes és különleges adatok összekapcsolásával történik.

178. § (1) Az adományozás, valamint kutatás céljából felajánlott embrió kiadására, az embrióknak az egészségügyi szolgáltatónál történő tárolására, valamint az embrióletétre a 173. § (1) és (4)-(5) bekezdéseiben, a 174. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az embrió letétele a hozzá kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlására jogosult intézkedése vagy e törvény szerint vélelmezett szándéka alapján lehetséges. Az embrió letételéhez a letét alapjául szolgáló egészségügyi ok megjelölése vagy egyéb indokolás nem szükséges.

(3) A letett embrió - bármelyik fél halálának, illetőleg rendelkezési jogáról történő lemondásának esetét kivéve - kizárólag a rendelkezési jog jogosultjainak egybehangzó írásbeli nyilatkozata alapján adható ki.

(4) A házastárs (élettárs) halála miatt egyedülállóvá vált, rendelkezésre jogosult nő testébe történő beültetés céljából a letett embrió a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában adható ki. Kizáró nyilatkozat esetén a letett embrió felhasználására a rendelkezésre jogosult nyilatkozata irányadó, ennek hiányában az embrió adományozására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónak a letétbe helyezés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót kell tekinteni.

(5) Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb időtartama 10 év. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte előtt - az embrió valószínű károsodásának esetét kivéve - nem semmisíthető meg. A határidő leteltét követően az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára - a reprodukciós eljárásban történő felhasználás lehetőségének kizárásával - felhasználhatja, illetve ilyen célból arra jogosult kutatóintézetnek átadhatja.

179. § (1) Ivarsejt-, illetőleg embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követően fogamzásának, születésének körülményeit a rendelkezésre bocsátható adatok [172. § (2)-(3) bekezdés] körére kiterjedő módon megismerje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyermek vér szerinti szülője, illetőleg a nagykorúságának elérését közvetlenül megelőzően törvényes képviselőjének minősülő személy jogosult megadni.

(3) Az (1) bekezdés szerint fogant, illetve született gyermek vér szerinti szülőjének az ivarsejt felhasználására, illetve az embrió beültetésére irányuló reprodukciós eljárást kérelmezőket kell tekinteni. A testen kívül létrejött embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg.

(4) A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság, illetőleg a reprodukciós eljárásban részt vevő házastársak (élettársak) bármelyikének kérelmére a reprodukciós eljárás végzésének tényéről és annak eredményéről a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató igazolást ad ki.

Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások

180. § (1) Embriókkal, illetve ivarsejtekkel a 186. § szerinti Humán Reprodukciós Bizottság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejűleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelően, a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végezhető kutatás.

(2) Embriót, ivarsejtet kutatási célra felhasználni kizárólag a 159. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási célok érdekében lehet.

(3) Embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén.

(4) Embrió állat szervezetébe nem ültethető, emberi és állati ivarsejtek egymással nem termékenyíthetők meg.

(5) Reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy - a 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivétellel - a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátossággal rendelkező egyed léthozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyező egyedek nem hozhatók létre.

181. § (1) Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió - a fagyasztva tárolás idejét nem számítva - legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.

(2) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül embriókutatásnak a diagnosztikai vagy gyógykezelési célból, valamint az embrió visszaültetésre vagy beültetésre való alkalmasságának megállapítása érdekében végzett vizsgálat.

182. § (1) Az utód nemének születése előtti megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten öröklődő megbetegedések felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzésére végezhetőek.

(2) Az embrió (1) bekezdésben foglaltaktól különböző genetikai jellemzői a születendő gyermek várható betegségének megelőzése, illetőleg kezelése céljából változtathatóak meg, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon.

(3) Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott eljárások az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - tájékoztatásukat követően tett - írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál alkalmazhatóak.

183-184. §

Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben

185. § (1) Többes terhesség fennállása esetén egyes embriók (magzatok) orvosilag valószínűsíthető életképtelenséggel járó fejlődési rendellenessége vagy az élettel összeegyeztethető, de súlyos és gyógyíthatatlan fogyatékosságot okozó károsodása miatt méhen belüli beavatkozással a terhesség az egészséges embriók (magzatok) kihordására korlátozható.

(2) A terhesség megtartása, egészséges gyermek(ek) világrahozatala, illetőleg az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető biztonságos kihordása érdekében a többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is korlátozható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - az illetékes genetikai tanácsadó javaslatára - a magzatok számának méhen belüli korlátozására a terhesség 20. hetéig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig kerülhet sor. A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kihordandó embriók (magzatok) száma - szakorvosi javaslatra - a terhesség 12. hetéig, a többes terhesség korábbi diagnózisát befolyásoló ok fennállása esetén a 14. hetéig csökkenthető.

(4) Az embriók (magzatok) számának méhen belüli csökkentésére irányuló eljárás során a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezései az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében megfelelően irányadóak. Az e törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a magzatok számának az Mtv. szerint a terhességmegszakítás indokaként figyelembe vehető egyéb feltételek alapján történő csökkentésének lehetőségét.

Humán Reprodukciós Bizottság

186. § (1) A reprodukciós eljárások, valamint az embriókkal végzett orvostudományi kutatások területén a miniszter tanácsadó, döntéshozó testületeként az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A Bizottság ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3) A Bizottság feladata különösen:

a) reprodukciós eljárások végzésére, illetőleg ivarsejtek (embriók) fagyasztva tárolására jogosult egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezésének előzetes véleményezése, szükség esetén javaslattétel meghatározott intézkedések meghozatalára az egészségügyi szolgáltató, a fenntartó, valamint a szakfelügyeletet ellátó egészségügyi hatóság részére;

b) a benyújtott kutatási tervdokumentáció alapján embriókkal, ivarsejtekkel végzett orvostudományi kutatás engedélyezése;

c) a reprodukciós eljárásokat érintő jogszabályok és szakmai szabályok véleményezése, javaslattétel megalkotásukra, illetőleg módosításukra;

d) a reprodukciós eljárások hazai és nemzetközi gyakorlatának, valamint az embriókkal végzett kutatások tapasztalatainak folyamatos értékelése.

(4)

(5) A Bizottság tagjainak egy részét megfelelő szakirányú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szülész-nőgyógyász szakképesítésű orvosok, illetőleg jogi végzettségű személyek közül a miniszter nevezi ki, más részét a reprodukciós eljárások végzésében érintett társadalmi szervezetek és tudományos testületek közvetlenül delegálják.

(6) A Bizottság feladatkörét, működésének, összetételének részletes szabályait a miniszter rendeletében szabályozza.

Művi meddővé tétel

187. § (1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján

a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes,

b) a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes, valamint

c) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen

személynél végezhető el.

(2) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás - általa, illetve partnere által alkalmazható - egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.

(3) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató tájékoztatja továbbá a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó szándékát fenntartja - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, a tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése szükséges. Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a huszonhatodik életévet betöltött kérelmező tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy a kérelmezőnek a tájékoztatását követő három hónap elteltével kell ismételten megjelennie az egészségügyi szolgáltatónál, és a megjelenését követő három hónap elteltével kerülhet sor a beavatkozás elvégzésére.

(5) Amennyiben a beavatkozás korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányul, a (2)-(4) bekezdés szerinti tájékoztatás a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy számára a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.

(6) A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell előterjeszteni.

(7) Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha szakorvos véleménye alapján

a) a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és

b) más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható.

(8) A (7) bekezdés szerinti egészségügyi indokból végzett beavatkozás esetén a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

187/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes személy kérelmező művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása és

a) törvényes képviselője vagy

b) a korlátozottan cselekvőképes személy által cselekvőképesként a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megnevezett személy

hozzájárulása szükséges.

(2) A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy tisztában van-e a döntése következményeivel.

(3) Ha a korlátozottan cselekvőképes személy kérelme ellenére a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a kérelmező a Fővárosi Bíróságnál keresetet indíthat a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt.

(4) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé tétel elvégzése a kérelmező érdekét - figyelembe véve különösen a kérelmező egészségügyi, személyi és családi körülményeit - nem sérti.

(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6) Ha a korlátozottan cselekvőképes személy művi meddővé tételére irányuló kérelem érvényességéhez szükséges jognyilatkozatot a bíróság pótolja, a 187. § (3) és (4) bekezdése szerinti várakozási idő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől kezdődik.

(7) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelmet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy nyújtja be, úgy annak érvényességéhez a korlátozottan cselekvőképes személy egyetértése szükséges.

(8) Amennyiben a korlátozottan cselekvőképes személy egészségügyi okból kéri a művi meddővé tétel elvégzését, az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyeket azonban a beavatkozás elvégzéséről, és annak indokairól a beavatkozás megkezdését megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtéig a beavatkozás nem végezhető el.

187/B. § (1) Cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás kizárólag jogerős bírósági határozat alapján, a fogamzóképesség elérését követően végezhető el.

(2) A cselekvőképtelen személy művi meddővé tételének engedélyezése iránt az érintett személy törvényes képviselője - tizennyolcadik életévét be nem töltött cselekvőképtelen személy esetében a gyámhatósággal együttesen - indíthat keresetet a Fővárosi Bíróságnál.

(3) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban a cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és

a) a cselekvőképtelen személy gyermek felnevelésére nem képes, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik,

b) a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával nem ellenkezik, vagy

c) a bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

X. Fejezet

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA

188. § E fejezet alkalmazásában

a) pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, fenntartójától és elnevezésétől, ideértve a külön jogszabály szerinti közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézetet is. A 189-195. § tekintetében pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény, a pszichiátriai betegek otthona, valamint rehabilitációs intézete, ideértve az átmeneti intézményt is. A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály tartalmazza a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést végző szervre vonatkozó eltérő szabályokat;

b) veszélyeztető magatartás: a beteg - pszichés állapotának zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt;

c) közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg - pszichés állapotának akut zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent;

d) pszichiátriai beteg: az a beteg, akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója szerinti Mentális és Viselkedészavar (F00-F99), illetve szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel.

1. Cím

Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok

189. § (1) A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.

(2) A pszichiátriai betegnek a 6-25. § szerinti jogai - egészségügyi ellátása során - csak az e törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, továbbá - a 193. §-ban foglalt kivétellel - abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog azonban ebben az esetben sem korlátozható.

190. § Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy

a) pszichiátriai gyógykezelése lehetőség szerint családi, illetőleg lakókörnyezetében, továbbá

b) pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelő és a többi beteg fizikai biztonságát védő, a lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve

c) gyógykezelése során a 192. § (1) bekezdés szerinti korlátozó intézkedés alkalmazására feltétlenül indokolt esetben, csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartása esetén

kerüljön sor.

191. § (1) A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók [15-19. §]. A 196. § b) és c) pontja alapján kezelt beteg esetében addig, ameddig a beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőséghez képest meg kell kísérelni.

(2) A pszichiátriai intézetbe felvett beteget a 13. § szerinti általánosan előírt tájékoztatáson túlmenően szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos jogaira.

(3) A veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszűnése után a beteget az általános szabályok szerint (13. §) részletesen tájékoztatni kell.

192. § (1) Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

(2) A korlátozás elrendelésének oka lehet az (1) bekezdésen túl, ha a 199. § (1) bekezdés szerinti sürgősségi, illetve a 199. § (5) bekezdés és a 200. § szerinti kötelező gyógykezelés alatt álló beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg.

(3) A korlátozás elrendelésére és módjára a 10. § (4)-(5) bekezdései az irányadók. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni.

(4) A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését.

(5) A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

193. § A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag orvos jogosult.

194. § (1) A 192-193. §-ban foglalt korlátozások elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az e fejezetben foglalt betegjogi korlátozásokat részletesen dokumentálni és indokolni kell.

195. § (1) A betegnek joga van a terápiás foglalkoztatáshoz, de sem terápiás, sem egyéb munka végzésére nem kényszeríthető.

(2) Lehetővé kell tenni, hogy a beteg önként részt vehessen az intézet fenntartását szolgáló munkák végzésében is, ha ettől állapotának javulása remélhető.

(3) A beteg munkájáért díjazásban részesül a miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően.

2. Cím

Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése

196. § Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének

a) a beteg beleegyezésével vagy a 16. § (1)-(2) bekezdés szerinti személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés),

b) azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztető magatartás esetén, az azt észlelő orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürgősségi gyógykezelés),

c) a bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (a továbbiakban: kötelező gyógykezelés)

van helye.

Az önkéntes gyógykezelés

197. § (1) A gyógykezelés akkor tekinthető önkéntesnek, ha abba a cselekvőképes beteg a 15. § (5) bekezdés szerint a pszichiátriai intézetbe történő felvétele előtt beleegyezett.

(2) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg a (3)-(4) bekezdés kivételével a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére vehető pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe.

(3) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg abban az esetben, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, vagy felmerül annak a veszélye, hogy a beteg indokolt gyógykezelésében ellenérdekelt, kérheti az intézetbe történő ideiglenes felvételét akkor, ha a 199. § szerinti sürgősségi vagy 200. § szerinti kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de az intézeti gyógykezelés indokolt. Az ideiglenes felvétellel egyidejűleg az intézet haladéktalanul megkísérli a kapcsolatfelvételt a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személlyel. Abban az esetben, ha ez sikertelen, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nem járul hozzá a beteg indokolt gyógykezeléséhez, az intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a beteg intézeti felvételéről és annak körülményeiről.

(4) A (3) bekezdés esetében a felvétel akkor tekinthető véglegesnek, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy a felvételhez megadja utólagos jóváhagyását, vagy a bíróság megállapítja a (3) bekezdés alapján történő gyógykezelés indokoltságát. A végleges felvételig elsősorban a beteg állapotromlásának megakadályozására kell törekedni.

(5) A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét

a) az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg, illetve a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére,

b) a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben hivatalból vizsgálja.

(6) A pszichiátriai intézet vezetője az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a felvételről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(7) A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.

(8) A (6)-(7) bekezdésekben meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetből. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyező nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén - amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését.

(9) A cselekvőképes beteget kérelmére, a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteget - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - a gyógykezelésbe vételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani.

(10) A (3) bekezdésben foglalt ideiglenes felvétel esetén annak (4) bekezdés szerinti véglegessé válásáig a beteget a saját vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges. A (4) bekezdés szerinti végleges felvételt követően a beteget a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges.

(11) Az önkéntesen, illetőleg a (3) bekezdés szerint ideiglenesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. Ekkor a 199. §-ban szabályozott eljárást kell lefolytatni.

198. § (1) A 197. § (1)-(4) bekezdése szerinti esetben a bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét időszakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetben harmincnaponként, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében hatvannaponként kerül sor.

(2) A 197. § (1) bekezdése szerinti esetben a bíróság általi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ez ellen a beteg nem tiltakozott.

Sürgősségi gyógykezelés

199. § (1) Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik.

(2) A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható.

(4) A határozat meghozataláig elsősorban a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszüntetésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell.

(5) A bíróság a sürgősséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelező gyógykezelést, ha a beteg veszélyeztető magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége.

(6) A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi egy független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.

(7) A bírósági eljárást a sürgősséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez.

(8) A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja.

(9) A pszichiátriai intézetből el kell bocsátani a beteget, ha intézeti gyógykezelése a továbbiakban nem indokolt.

Kötelező gyógykezelés

200. § (1) A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.

(2) A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi, és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a kötelező intézeti gyógykezelés elrendeléséről.

(4) A bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget és a meghallgatásra idézett független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértőt, valamint az eljárást kezdeményező szakorvost.

(5) Ha a beteg a bíróság idézésére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti elővezetését. Egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható.

(6) Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben, az eljárást kezdeményező orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A beteg beszállításához a rendőrség szükség esetén közreműködik.

(7) A bíróság a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét a 198. § szerint meghatározott időszakonként felülvizsgálja.

(8) A kötelező intézeti gyógykezelésre kötelezett beteget az intézetből el kell bocsátani, ha gyógykezelése már nem indokolt.

Közös eljárási szabályok

201. § (1) A bíróság az e fejezetben szabályozott eljárások során nemperes eljárásban jár el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az e fejezetben szabályozott nemperes eljárások tárgyi költségmentesek.

(3) A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti helyi bíróság illetékes.

(4) A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselője meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult. Ha a betegnek az eljárás során nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.

(5) A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól.

(6) A meghallgatást szükség esetén a bíróság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

(7) A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakértő arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e.

(8) Az eljárás során hozott határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

(9) A sürgősségi gyógykezelés során a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10) Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakértői véleményt megküldi a gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából.

201/A. § (1) A 196. § b) és c) pontja szerinti sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés szükségességének esetén a beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni és gyógykezelésben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat és gyógykezelés igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és gyógykezelését követően kell megállapítani.

(3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

XI. Fejezet

SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS

202. § E fejezet alkalmazásában

a) szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve

aa) a spermiumot és a petesejtet,

ab) az embriót és a magzatot,

ac) a vért és a véralkotórészt;

b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet - egészben történő eltávolítása esetén - a szervezet nem képes regenerálni;

c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése;

d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;

e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából;

f) agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;

g) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

203. § (1) Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni.

(2) Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen célú felhasználás céljára reklámozni.

(3) Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élőből vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni.

(4)

(5) A szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből

204. § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra,

a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt,

b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint

c) a miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén.

205. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani:

a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot,

b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább;

c) regenerálódó szövetet.

(2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

206. § (1) Szervet, illetve szövetet - az (5) bekezdés kivételével - csak cselekvőképes személy adományozhat.

(2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens

a) egyeneságbeli rokona,

b) egyeneságbeli rokonának testvére,

c) testvére,

d) testvérének egyeneságbeli rokona.

(3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.

(4) A fogva tartott csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szervdonor.

(5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy testéből is sor kerülhet, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) nem áll rendelkezésre megfelelő cselekvőképes donor;

b) a recipiens a donor testvére;

c) az adományozás valószínűsíthetően életmentő a recipiens számára;

d) a törvényes képviselő beleegyezését a kórházi etikai bizottság jóváhagyta;

e) a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személyt - amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki - meghallgatta és meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát.

207. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet.

(2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt - társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek megtérítésére. E költségeket az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.

208. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas.

209. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi.

(2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához.

(3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet.

(5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy

a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy

b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni,

c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni.

(6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni.

210. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott - ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.

Szerv, szövet eltávolítása halottból

211. § (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.

(2) A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat.

(3) Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni.

(4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.

212. § (1) A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva - egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát.

(2) A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok.

(3) A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz.

(4) A bizottság jegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát.

(5) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik.

213. § A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.

214. § Szerv- és szövetátültetés céljára - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §-ban foglalt keretek között - bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.

Szerv és szövet beültetése

215. § (1) Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

(2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről.

(3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik.

(4) A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság végzi.

XII. Fejezet

A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

216. § E fejezet alkalmazásában

a) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát;

b) agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;

c) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul;

d) perinatális halál:

da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri,

db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől.

217. § (1) A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál

a) bekövetkezése tényének,

b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy rendkívüli halál),

c) okának

megítéléséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítására a mentőtiszt vagy a külön jogszabály szerinti orvos jogosult. Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak megállapítására kizárólag a külön jogszabály szerinti orvos jogosult.

(3) A halottat, perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

(4) A halottvizsgálatra és a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

218. § (1) Rendkívüli halál esetén hatósági eljárást kell lefolytatni és az elhunyt hatósági boncolását kell elrendelni.

(2) A hatósági boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

(3) Rendkívüli az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így

a) bekövetkezésének körülményei bűncselekmény elkövetésére utalnak,

b) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta vagy annak gyanúja merül föl,

c) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata,

d) öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

e) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül föl,

f) bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek, és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehetne a halál bekövetkeztének körülményeire,

g) fogvatartott elhalálozása esetén.

(4) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

(5) A rendkívüli halál esetén követendő eljárásra és hatósági boncolásra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

219. § (1) Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha

a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,

b) perinatális halál esetén,

c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,

d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,

e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,

f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,

g) az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseket,

h) a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti személy ezt kéri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a halál természetes eredetű,

b) a halál oka egyértelműen megállapítható,

c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,

d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

(3) A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

(4) A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi hatóság írásban dönt.

(5) A kórbonctani vizsgálat célja

a) a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és a betegség megállapítása,

b) a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása,

c) az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése,

d) az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegítése.

220. § (1) Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági boncolás során szerv-, illetve szövet

a) a halál alapjául szolgáló betegség, a halál közvetlen okának, továbbá a halál körülményeinek megállapítása,

b) amennyiben ellene az elhunyt életében nem tiltakozott, oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, valamint átültetés [211. § (1) bekezdés]

érdekében távolítható el.

(2) Fogva tartott személy holttestéből szerv vagy szövet nem távolítható el, kivéve, ha az a halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében történik, illetőleg tudományos célt szolgál.

(3) Az átültetés kivételével egyéb gyógyító célú felhasználás érdekében történő szerv vagy szövet kivételével járó költségek megtérítését a fekvőbeteg-gyógyintézet kérheti a szervet vagy szövetet felhasználótól.

(4) A kórbonctani, illetve a hatósági boncolás elvégzése után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.

221. § (1) A 219. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A nyilatkozattételnek az (1) bekezdés szerinti formai követelményeitől el lehet tekinteni, ha a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetben van és az írásbeli nyilatkozattétel jelentékeny nehézségekkel járna. Ebben az esetben két tanú együttes jelenlétében szóbeli nyilatkozatot lehet tenni, amelyet a fekvőbeteg-gyógyintézet írásba foglal.

222. § (1) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő helyreállítását.

(2) Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében

a) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy

b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója - amennyiben van ilyen - a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett.

(3) Az átadás csak ingyenes lehet.

(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az anatómiai oktatás céljára átadott holttestre a kórbonctani vizsgálat alá vont holttestekre vonatkozó szabályokat - beleértve a tevékenység szakmai felügyeletét is - kell alkalmazni.

222/A. § (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:

a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott,

b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,

c) mosdatása,

d) öltöztetése,

e) borotválása,

f) rekonstruálása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül az egészségügyi intézmény a megfelelő egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély birtokában halottkonzerválást végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi elvégzésére a temetkezési szolgáltató az egészségügyi intézménnyel megállapodást köthet.

XIII. Fejezet

VÉRELLÁTÁS

223. § (1) A vérellátás a gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítására, illetőleg a vérkészítmények terápiás felhasználására irányuló egészségügyi és társadalmi tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki arra a vérkészítményre, amely közforgalmú gyógyszertárban beszerezhető.

(3) A vérellátás feltételrendszerének meghatározása, biztosítása, valamint a vérellátás megszervezése, biztonságos és egységes működtetése állami feladat.

(4) A vérkészítmények biztonságos felhasználása érdekében törekedni kell a vérrel, illetve a vérkészítményekkel való nemzeti önellátásra.

(5) A vérellátási feladatokat az állami vérellátó szolgálat végzi, illetőleg felügyeli.

(6)

224. § A vér és a vérkészítmények - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

225. § (1) A gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítása körében a vérellátás feladatát képezi

a) a szükségletek felmérése,

b) a Magyar Vöröskereszttel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve a véradások szervezése,

c) a véradók kivizsgálása,

d) a vér levétele terápiás készítmény előállítása céljából,

e) a vérkészítmények előállítása, beszerzése és vizsgálata,

f) a vérkészítmények tárolása és nyilvántartása,

g) a vérkészítmények készletezése,

h) a vérkészítmények ellenőrzése,

i) a vérkészítmények elosztása,

j) a már fel nem használható vér és vérkészítmények megsemmisítése.

(2) A vérkészítmények terápiás felhasználása körében a vérellátás feladata

a) a vérkészítményre szoruló beteg transzfuziológiai (szerológiai) vizsgálata és az ennek megfelelő vérkészítmény kiválasztása,

b) a vérkészítmény beadásával kapcsolatos egészségügyi tevékenységben való közreműködés, valamint a beadással kapcsolatos szervezeti reakciók kivizsgálása, az erre vonatkozó adatok gyűjtése, értékelése.

226. § (1) A véradások szervezése során a véradók toborzását az önkéntesség és - a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a térítésmentesség elvei alapján kell végrehajtani.

(2) A véradót - saját, illetve az általa adott vérből előállított vérkészítményt kapó beteg egészségének védelme érdekében - a véradásra való alkalmassága tekintetében ki kell vizsgálni. Ennek során a véradó köteles a saját egészségi állapotáról, valamint életviteléről - amennyiben az a vér útján átvihető fertőző betegségek szempontjából jelentős - a vizsgálatot végző orvos kérdésére felvilágosítást adni.

(3) A véradót a társadalom részéről - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiemelt megbecsülés illeti meg.

(4) Amennyiben a szakmai szabályoknak megfelelően végzett véradás következtében a véradó kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

227. § (1) A beteg számára az egészségi állapota által szakmailag indokolt minőségű és mennyiségű vérkészítményt biztosítani kell.

(2) A magyar állampolgárok számára az (1) bekezdés szerinti ellátás térítésmentes.

(3) Nem magyar állampolgárok esetében - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a vérellátásért fizetni kell. Sürgős szükség esetén az anyagi fedezet megléte csak az ellátást követően vizsgálható.

(4) Amennyiben a vérkészítmény szakmai szabályok szerinti felhasználásával összefüggésben a beteg kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

XIV. Fejezet

KATASZTRÓFA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

228. § (1) Katasztrófa idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik.

(2) E törvény alkalmazásában katasztrófának minősül minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti, illetve károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi hatóság, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre minősített időszak (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) idején vagy azon kívül kerül sor.

(3) Minősített időszakon kívül valamely eseményt, ha az

a) egy megyét (fővárost) érint, az egészségügyi államigazgatási szerv,

b) több megyét érint, a miniszter

minősíthet katasztrófának.

229. § (1) Katasztrófa idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik a katasztrófa-helyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.

(2) Katasztrófa idején az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket az e fejezetben, továbbá a katasztrófa idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Katasztrófa idején a miniszter, illetőleg az egészségügyi hatóság jogosult - a honvédelmi, rendvédelmi és büntetés-végrehajtási szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni.

230. § (1) A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.

(2) A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.

(3) A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed

a) a tervezési feladatok ellátására,

b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,

c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,

d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,

e) az egészségügyi készletek tartalékolására,

f) a speciális képzési feladatok ellátására, valamint

g) a katasztrófa-egészségügyi ellátási gyakorlatok végrehajtására.

(4) A katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges működése kiterjed

a) a kizárólag a katasztrófa idején hatályos jogszabályok bevezetésére,

b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,

c) a katasztrófahelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési rend bevezetésére,

d) a betegek egészségügyi ellátására,

e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,

f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására.

(5) A katasztrófa-egészségügyi ellátásban részt vevő egészségügyi szolgáltatóknak az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

231. § (1) A katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.

(2) Az Állami Egészségügyi Tartalék katasztrófa idején való kimerülése esetén a szükséges mértékig gondoskodni kell a készletek pótlólagos feltöltéséről. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

232. § (1) A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy az adott katasztrófa idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

(2) A miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében katasztrófatervet kötelesek készíteni. A katasztrófa tervek tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben határozza meg.

XV. Fejezet

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

233. § (1) E fejezet alkalmazásában egészségügyi szakértői tevékenység - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az egészségügyi szakismeretet igénylő tények vagy egyéb körülmények megállapítása, megítélése útján szakvélemény adása.

(2) Az igazságügyi orvos szakértői tevékenységre, valamint az igazságügyi orvos szakértők működésére külön jogszabályok vonatkoznak.

234. § (1) Egészségügyi szakértői tevékenységet - a 106. §-ban, illetőleg a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - az a természetes személy végezhet, aki - ha törvény másként nem rendelkezik - a külön jogszabályban meghatározott szervtől, valamint feltételek alapján erre engedélyt kapott.

(2) Egyes egészségügyi szakértői tevékenységek végzésére jogszabály kizárólagos hatáskört és illetékességet állapíthat meg.

235. § (1) Az egészségügyi szakértő a tevékenységét kirendelés, jogszabályban előírt feladat vagy megbízás keretében végzi.

(2) Az egészségügyi dolgozó, ha a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság szakértőnek kirendeli, e kirendelésnek köteles eleget tenni. Ez alól csak jogszabályban megállapított esetben lehet kérelemre felmentést adni.

236. § (1) Az egészségügyi szakértő nem adhat szakvéleményt abban az ügyben, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója érintett, illetőleg ha tőle bármely egyéb okból az ügy tárgyilagos megítélése nem várható (elfogultság).

(2) A vele szemben felmerült kizárási okot az egészségügyi szakértő haladéktalanul köteles bejelenteni az őt kirendelő vagy megbízó szervnek.

237. § (1) A szakértői tevékenység végzése és a szakvélemény kialakítása során a szakértő önállóan jár el, szakkérdést érintő utasítás számára nem adható.

(2) Az egészségügyi szakértői tevékenység során a foglalkozási szabályok betartásával úgy kell eljárni, hogy a szakértői vizsgálattal érintett személy élete, testi-lelki egészsége ne kerüljön veszélybe és megterhelése a lehető legkisebb legyen.

(3) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, az egészségügyi szakértői tevékenységre az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(4) Az egészségügyi szakértői tevékenység végzése során a betegek jogai csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók.

(5) Az egészségügyi szakértőt a szakvéleményadáson kívül a tevékenysége során bármely módon tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli.

XVI. Fejezet

TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK,
FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK

Természetes gyógytényezők

238. § (1) Természetes gyógytényező az olyan természetes ásványvíz, természetes iszap, a talajból nyert egyéb természetes anyag (a továbbiakban együtt: talajból nyert természetes gyógytényezők), felszíni éghajlat, felszín alatti klíma (a továbbiakban együtt: éghajlati gyógytényezők), amely bizonyítottan kedvező élettani hatással rendelkezik vagy gyógyászati célra felhasználható.

(2) Elismert természetes gyógytényező az olyan természetes gyógytényező, amelyre vonatkozóan a

a) természetes ásványvíz,

b) természetes gyógyvíz,

c) természetes gyógyiszap,

d) gyógyklíma,

e) gyógybarlang, vagy

f) gyógyhatásra utaló egyéb

elnevezés használatát engedélyezték.

(3) Gyógyászati célokra csak a miniszter rendeletében megjelölt hatóság (a továbbiakban: hatóság) által elismert természetes gyógytényező használható fel.

(4) A talajból nyert természetes gyógytényező csak a külön jogszabályban meghatározott engedély alapján hozható forgalomba.

239. §

Fürdő- és klímagyógyintézetek

240. § A fürdő- és klímagyógyintézet az a természetes gyógytényezők felhasználásával egészségügyi szolgáltatást is nyújtó olyan egészségügyi vagy részben egészségügyi szolgáltató, amely a fürdő- vagy klímagyógyintézetre utaló valamely elnevezés használatára a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működési engedélyt kapott.

Gyógyhely

241. § (1) A gyógyhely megjelölést csak az az elismert természetes gyógytényezővel rendelkező település (településrész) használhatja, amely a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően erre a miniszter által jogszabályban kijelölt hatóságtól engedélyt kapott.

(2) A gyógyhely természetes gyógytényezőinek megóvása érdekében védőövezet jelölhető ki.

A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása

242. § A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel, valamint a gyógyhelyekkel kapcsolatban kiadott bármely engedély és hozzájárulás egészségügyi érdekből módosítható vagy visszavonható, illetőleg az engedély vagy hozzájárulás további fenntartása egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez köthető.

XVII. Fejezet

NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK

243. § (1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgár egészségügyi ellátása megkötött nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik. Egyezmény, illetve viszonosság hiányában nem magyar állampolgár egészségügyi ellátást a Magyar Köztársaság területén jogszabályban meghatározott módon vehet igénybe.

(2) E törvénynek a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit nem magyar állampolgárra nemzetközi egyezmény vagy viszonosság esetében lehet alkalmazni.

(3) A Magyar Köztársaság területén sürgősségi ellátásra szoruló nem magyar állampolgárt haladéktalanul el kell látni. A Magyar Köztársaság területén orvosi beavatkozásra szoruló nem magyar állampolgáron a beavatkozást ugyanolyan feltételek mellett kell elvégezni, mint magyar állampolgáron.

(4) Nem magyar állampolgár élő testéből vér, egyéb szövet vagy szerv eltávolítása, valamint magyar állampolgárból, vagy annak holttestéből kivett szervnek, illetőleg szövetnek nem magyar állampolgár testébe történő átültetése a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.

(5) Nem magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett halála esetén

a) kórbonctani vizsgálat az elhunyt közeli hozzátartozójának kérelmére,

b) hatósági boncolás rendkívüli halál esetén

végezhető el. Ezek során szervet, szövetet csak a halál okának és körülményeinek megállapítása céljából szabad kivenni.

(6) Szervet, szövetet kizárólag

a) átültetés,

b) saját célú gyógykezelés,

c) kórisme megállapítása, továbbá

d) kutatás

céljából lehet külföldre, illetve külföldről a Magyar Köztársaság területére szállítani, ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás azt lehetővé teszi. Szervnek az a) pont szerinti célból történő külföldre szállításának további feltétele az, ha a Magyar Köztársaság területén nincs megfelelő recipiens. Ettől a feltételtől eltekinteni akkor lehet, ha szervet külföldről a Magyar Köztársaság területére behoztak és átültettek, és nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerint ezen szervadományozás viszonzása céljából kerül sor azonos típusú szerv külföldre vitelére. A viszonzási kötelezettség a szerv Magyar Köztársaság területén történő átültetésének időpontjában keletkezik, és a viszonzásként adományozott szerv külföldön történő beültetésének időpontjában ér véget.

(7) Szerv, szövet - a vér és vérkészítmény kivételével - külföldre, illetve külföldről a Magyar Köztársaság területére történő szállításáról rendelkező nem államközi, illetve nem kormányközi egyezmény vagy megállapodás érvényességének feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egyetértést megtagadja, ha megállapítható, hogy az egyezmény vagy megállapodás haszonszerzésre irányul. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat bírói úton megtámadható. A nem államközi, illetve nem kormányközi egyezményekről vagy megállapodásokról a magyar szerződő fél bejelentése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(8) Nem magyar állampolgár halála esetén az állampolgársága szerinti állam konzulját haladéktalanul értesíteni kell.

(9) Külföldön történt katasztrófa esetén az egészségügyi ellátásban való közreműködés illetve a nemzetközi járványügyi együttműködés nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik.

XVIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

244. § E törvény hatálybalépését követően nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal, illetve hatósági intézkedésekkel összefüggésben keletkezett kárigények tekintetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

245. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény 142. §-a, valamint 216. §-ának d) pontja 1998. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 9. §-ának (2)-(5) bekezdései, 114. §-ának (1) bekezdése, 117. §-a, 119-122. §-ai, 124. §-a, 148-149. §-ai, 156. §-a, 202-210. §-ai, 212-215. §-ai, 216. §-ának a)-c) pontjai, 217-222. §-ai, valamint 228-232. §-ai 1999. január 1. napján lép hatályba.

(4) E törvény 30-34. §-ai, továbbá 166. §-a (1) bekezdésének e) pontja és 183-184. §-ai 2000. január 1. napján lép hatályba.

(5) Az e törvény 111-113. §-ai alapján létrehozandó nyilvántartásokat az orvosok, a fogorvosok, illetve a gyógyszerészek tekintetében legkésőbb 2000. január 1. napjáig kell felállítani.

246. §

247. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az ellátás visszautasítására vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa,

b) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat,

c) a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatára, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás, különös tekintettel a vérkészítmények külföldről történő behozatalára, illetőleg külföldre történő kivitelére vonatkozó szabályokat,

e) a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó részletes szabályokat,

f) az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítására vonatkozó részletes szabályokat,

g) az ellátást nyújtó orvos megválasztására vonatkozó szabályokat,

h) a nem-konvencionális eljárásokra vonatkozó szabályokat,

i) az állami mentőszolgálat vagy mentőszolgálatok kijelölését és az állami mentőszolgálat működésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) az állami vérellátó szolgálat vagy szolgálatok kijelölését és az állami vérellátó szolgálat működésére vonatkozó részletes szabályokat,

k) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtásához szükséges szabályokat,

l) a külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt kiadó szervet,

m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait

rendeletben megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi-járványügyi szabályait,

b) a betegjogi képviselő jogállására és eljárására, valamint a betegjogi és ellátottjogi képviselői szervezetre vonatkozó részletes szabályokat,

c) az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben az egészségnevelés szakmai tartalmára, továbbá az illetékes miniszterrel egyetértésben egyes népegészségügyi ellátások szakmai tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

d) a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében

da) az egyes szolgáltató tevékenységek folytatásának, valamint az ezek során felhasználásra kerülő anyagok és termékek gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket,

db) az építésügyért felelős, valamint a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterrel egyetértésben az építmények, egyéb létesítmények létesítésének, üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeit,

dc) a lakosság egészségvédelmét biztosító egészségügyi határértékeket,

dd)

de) a nem szervezett keretben történő munkavégzés és munkakörülmények közegészségügyi követelményeit,

df) az egyes népegészségügyi, valamint járványügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá egyes terápiás készítmények minőségi követelményeit, illetve a minőség ellenőrzésének rendjét,

dg) a biztonságos oltóanyag-ellátás követelményeit,

dh) a járványügyi intézkedések - ideértve a 62. § (3) bekezdése alapján alkalmazott intézkedéseket is - alapjául szolgáló fertőző betegségeket, fertőzésre gyanús állapotokat, továbbá az intézkedések végrehajtására vonatkozó szakmai követelményeket,

di) meghatározott fertőző betegség esetén - az 59. § (4) bekezdésének keretei között - az 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a lakosság szűrővizsgálatra kötelezett egyes csoportjainak körét,

e) a betegbeutalás rendjére vonatkozó részletes szabályokat,

f) az egyes egészségügyi ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat,

g) az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:

ga) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, a gyakorlás képesítési feltételeire, az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletére vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket,

gb) a kizárólag gyógyintézetben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat,

gc) az egészségügyi szakmai kódjegyzéket és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a működési engedélyek nyilvántartásának szabályait,

gd) az országos, a regionális, illetőleg a speciális feladatkört jelentő egészségügyi közszolgáltatások körét, illetve regionális feladatkör esetében ezek földrajzi határait,

ge) az egészségügyi szolgáltatók szervezetének és működésének egyes kérdéseit, továbbá a gyógyintézetekben a szakmai vezető testület létrehozásának és működésének részletes szabályait,

gf) gyógyintézet vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetőleg állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltató esetén a vezetői (vezetőhelyettesi) megbízatás betöltésére kiírandó pályázat részletes eljárási szabályait,

h) az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartására, valamint az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a működési nyilvántartásba vételt igazoló hatósági igazolvány kiállítására vonatkozó részletes szabályokat,

i) az egészségügyi szakképzésre, felsőfokú szakirányú szakképzésre, szakvizsgáztatásra, az egészségügyi továbbképzésre, továbbá a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, a szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az elismerés során eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére, továbbá a felsőfokú szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt vevő képzőhelyek szakképző helyként történő elismerésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetére, működésére, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat,

k) a minőségi rendszer szakmai tartalmára, valamint a megfelelőségtanúsításra vonatkozó részletes szabályokat,

l) az egészségügyi dolgozók rendtartására vonatkozó részletes szabályokat,

m) az Egészségügyi Tudományos Tanács, a szakmai kollégiumok és országos intézetek feladatára, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

n) a kórházi felügyelőtanács és a kórházi etikai bizottság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

o) az emberen végzett orvostudományi kutatásra vonatkozó részletes szabályokat

p) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtek és embriók adományozására és fagyasztva tárolására vonatkozó, továbbá az ivarsejtekkel és az embriókkal végzett kutatás részletes szabályokat,

q) a szervekkel és szövetekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében

qa) a szerv- és szövetátültetésre, valamint a szerv- és szövettárolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint

qb) az élő személyből vagy halottból kórisme megállapítása, illetve kezelési terv felállítása céljából történő szerv- és szövetkivétel, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rend részletes szabályait,

r) a véradások szervezésével kapcsolatos részletes szabályokat, a térítéses véradások eseteit, a véradókat megillető költségtérítés, illetőleg a célzott (saját vagy meghatározott személy részére történő) véradás szabályait, továbbá a vérellátás biztonságának biztosítása érdekében szükséges önkéntes véradásra történő felhívás anyagi támogatásának ösztönzésével kapcsolatos szabályokat,

s) a terápiás készítmény előállítása céljából történő vérvétel, a vérkészítmények előállításának, tárolásának, nyilvántartásának, készletezésének, megsemmisítésének, ellenőrzésének, elosztásának és kiadásának szabályait,

t) a vérkészítmények terápiás felhasználásának részletes szabályait,

u)-v)

w) az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás részletes szabályait, valamint

x) a természetes gyógytényezőkre vonatkozó részletes szabályokat,

y) a pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat,

z) a halottvizsgálatra és a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

zs) a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésének részletes szabályait, továbbá a gépjárművezetők egészségi alkalmassága elbírálásának szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az EFE központi és regionális részéből megszerezhető forrásokra irányuló pályázatok eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a nem-konvencionális tevékenységeket, az egyes tevékenységek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap

a) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - a fogva tartottak egészségügyi ellátására vonatkozó szabályokat,

b) a miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy az ittas személyek kijózanítás céljából az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(6) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács többször módosított 77/452/EGK irányelve az általános ápolói oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

b) a Tanács 89/595/EGK irányelvével módosított 77/453/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, az általános ápolók tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

c) a Tanács többször módosított 78/686/EGK irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága eredményes gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

d) a Tanács többször módosított 78/687/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról, valamint az azt módosító 2001/19/EK irányelve;

e) a Tanács többször módosított 80/154/EGK irányelve a szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

f) a Tanács többször módosított 80/155/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

g) a Tanács - az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelvével módosított - 85/432/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekre vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

h) a Tanács többször módosított 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

i) a Tanács többször módosított 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről;

j) a Tanács 1996. május 13-i 96/29/EURATOM irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról;

k) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,

b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

c) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

d) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra

terjed ki.

(2)

Alapelvek

2. § (1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

(2) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül a pénzbeli ellátások a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

3. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.

4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők.

5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

5/A. §

Fogalommeghatározások

5/B. § E törvény alkalmazásában

a) biztosított:

aa) az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy,

ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c) gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,

d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,

e) gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze,

f) gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: a gyógyászati segédeszközt gyártó, az azt importáló és azzal nagykereskedelmi tevékenységet végző,

g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás,

h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,

i) közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózkodási hely,

j) központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista),

k) intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],

l) egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv,

m) betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást - a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista.

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

(2) A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.

(3) A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket.

(4) A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket.

7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.

8. § Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.

8/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatók

9. § Az e törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (a továbbiakban: finanszírozott) egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI

1. Cím

Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

I. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:

a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;

b) a 0-6 éves korosztály

ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,

bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,

bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,

bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;

c) a 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is - a b) pontban foglaltakon túl

ca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;

cb)

d) a 18 éven felüli korosztály

da) az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,

db) a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,

dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;

e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is.

(3) Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz kötheti.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások közül a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat - az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal - a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv küldi ki.

II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások

Háziorvosi ellátás

11. § (1) A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás keretében a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult

a) az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b) betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre - ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is -,

c) a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre,

d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására,

e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra,

f) keresőképességének elbírálására,

g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat

a) a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,

b) amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

Fogászati ellátás

12. § (1) A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult

a) 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

b) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,

c) 60 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

d) az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,

e) a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.

(2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.

Járóbeteg-szakellátás

13. § A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált - az ellátás finanszírozása során figyelembe vett - gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására

a) a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb orvos (a továbbiakban: beutaló orvos) beutalása alapján,

b) az a) pontban foglaltak hiányában is, amennyiben jogszabály az adott szakellátás beutaló nélkül történő igénybevételét lehetővé teszi,

c) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

14. § (1) A biztosított betegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra.

(2) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult

a) a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,

b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is - és gyógyászati ellátásra,

c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre - ideértve a vérkészítményeket is -, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,

d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,

e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,

f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

(3) A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra.

(4) A biztosított jogosult társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányuló orvos szakértői véleményt megalapozó kivizsgálásra.

III. Egyéb egészségügyi szolgáltatások

Szülészeti ellátás

15. § (1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és terhességének orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra.

(2) A biztosított orvosi indikáció alapján külön jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.

Orvosi rehabilitáció

16. § (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult

a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára,

b) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásra,

c) amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, illetve a b) pontban foglalt esetben a 14. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra,

d) szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra.

(2) A biztosított - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára a 13-14. §-ban foglaltak szerint.

Betegszállítás, mentés

17. § (1) A biztosított - beutalás szerinti intézményben végzendő - orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,

a) amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,

b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés céljából történik.

(2) A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére.

IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések

18. § (1) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó orvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint utalhatja be.

(2) A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató, továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta.

(3) A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.

(4) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző biztosítottak külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(5) A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében - a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - valamennyi szakmailag indokolt beavatkozás elvégezhető.

(6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:

a) az Eütv. 142. §-a

aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,

ab) (3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott ellátások,

b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,

d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,

e) a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

f) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

h) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

i) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,

j) a g)-i) pontban meghatározott ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások,

k) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása,

l) a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,

m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

q) alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok,

r) látlelet kiadása,

s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés,

t) a nem kötelező védőoltással a biztosított immunizálása,

u) az a)-t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(8)

(9)

(9) A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a biztosítottat - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti OENO-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c)

d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(10) A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat elbocsátásakor - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és HBCs-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátási napok számáról,

d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(11) A biztosított, valamint a kiállító orvos az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi.

(12) Ha a biztosított nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a képviseletére jogosult, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti személyek - az ott meghatározott sorrend alapján - jogosultak aláírni.

(13) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az elszámolási nyilatkozatot

a) a biztosított - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt, vagy

b) a biztosított állapota miatt

nem tudta aláírattatni a biztosítottal, és azt a biztosított helyett külön jogszabályban foglaltak szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.

(14) A (13) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában, ha a biztosított nem akarja aláírni a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a bírósági eljárás folyamatban van, a 37. § (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

18/A. § (1)

(2)

(3)-(18)

(19) A vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszt az egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz lehet benyújtani.

19. § (1) Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól eltérhet. Az egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére a 23. § f) pontjának figyelembevételével térhet el a finanszírozási eljárási rendben, illetve a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól.

(2) Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter nem határoz meg finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a biztosított - a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki, azzal, hogy ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.

(4) A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra jogosult.

20. § (1) A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató

a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,

b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,

és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint az azonnali ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére.

(2) Intézményi várólistát kell kialakítani

a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló jogszabály által nevesített ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az eltérés lehetőségének szakmai szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(4) A biztosított a betegfogadási lista alapján az ellátást a betegfogadási listán meghatározott időpontban jogosult az azt vezető szolgáltatónál igénybe venni. Az igénybevétel időpontját a betegfogadási listára történő felvétel időpontja alapján kell meghatározni, azzal, hogy a biztosított kérésére ettől az időponttól - az igénybevétel időpontjaként - későbbi időpont is meghatározható.

(5) A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:

a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

c) az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.

(6) A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv területileg illetékes szerve köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz tartós hiánya miatt indokolatlanul hosszú.

20/A. § (1) A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel), az ellátásra való jogosultság sorrendjét, valamint az ellátás várható, illetve - amint ismertté válik - pontosan meghatározott időpontját tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni. Várólista vezetésére az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által külön jogszabályban meghatározott módon minősített szoftvert kell alkalmazni.

(2) A központi várólistát kormányrendeletben kijelölt szerv működteti. A kormányrendeletben kijelölt szerv a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt személy vezeti.

(3) A várólista adatai - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapjáról a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.

(4) A várólista adatait a honlapon - folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül - úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(5) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy, illetve a kormányrendeletben kijelölt szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy, illetve a kormányrendeletben kijelölt szerv az egyedi azonosítót annak meghatározásakor, személyesen vagy kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.

(6) Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a biztosítottat kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy észleli, hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az intézményi várólista kezeléséért felelős személy tájékoztatja.

(7) A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.

(8) A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapján közzé kell tenni.

2. Cím

Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások

21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben

a) árához

aa) forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében a külön jogszabályban meghatározott hatóság,

ab) magisztrális gyógyszerek esetében a külön jogszabály,

támogatást állapít meg,

b) azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa, illetve az egészségbiztosítóval e feladatra szerződést kötött orvos rendeli, és

c) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és

d) az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához a külön jogszabályban meghatározott hatóság a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendel, és

e) a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.

(3)-(5)

21/A. § (1) A 21. § (1) bekezdés aa) és d) pontja szerinti hatóság által - a külön jogszabály szerint - kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért a biztosított egységesen dobozonként, gyógyászati segédeszközért pedig vényenként a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.

(2) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Utazási költségtérítés

22. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,

a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy

b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,

ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy

bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy

c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult.

(3) A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

(4) A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.

(6) Az utazási költséghez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg

a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,

b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja.

(7) Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez nem jár támogatás.

(8) Az utazási költséghez nyújtott támogatás mértékét és módját külön jogszabály tartalmazza.

3. Cím

A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult

a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;

b) a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására;

c) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;

d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett - ellátásokat;

e) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett - ellátásokat;

f) saját kezdeményezésére az ellátás 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól - többletköltséget okozó - eltérő tartalommal történő igénybevételére;

g)

h) amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is;

i) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi ellátásra;

j) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra;

k) külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

24. § (1) A biztosított által is csak térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult.

(2) Az e fejezetben foglaltak szerint megállapított részleges térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A 23. § b) pontja alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátásban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti.

(3) A 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátások térítési díját 15%-kal csökkenteni kell, amennyiben a biztosított részt vett a külön jogszabályban előírt, időszakos fogászati szűrővizsgálaton.

(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére - annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül - külön térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben

a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,

b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és

c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.

25. § (1) Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

(2) A (3) bekezdésben említett szolgáltatások részleges térítési díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a részleges térítési díj számításánál

a)

b) a 23. § f) pontja tekintetében a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátáshoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyag- és gyógyszerköltség különbözetét, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkénti étkezési és elhelyezési költséggel,

c) a 23. § ga) pontja tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét

kell alapul venni.

(4) A 23. § gb) pontja tekintetében a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg.

(5) A részleges térítési díjat külön jogszabály állapítja meg a 23. § a), c), h), i) és k) pontjában foglalt ellátások tekintetében.

(6) A biztosított által a 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

4. Cím

Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

26. § (1) Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból

a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,

b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat,

c) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat.

d)

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.

(3) A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki

a) a 23. § b), d)-g) és j) pontjai alapján, valamint

b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján

igénybe vehető ellátásokra,

c) a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján - támogatással kölcsönzi.

5. Cím

Külföldön történő gyógykezelés

27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2) Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3) Amennyiben a biztosított a Közösségi rendelet hatálya alá tartozik, EGT tagállam területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti.

(6) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - EGT tagállam területén a 11. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott egészségügyi szolgáltatást nem a Közösségi rendelet alapján vesz igénybe, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti.

(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.

(8) Az (1)-(2) és (6) bekezdés szerinti belföldi költségek - ideértve az egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is - megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(9) A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(10) Amennyiben a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.

(11) A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - a Közösségi rendelet szerint - jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.

(12) Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

28. § A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a biztosítottaknak - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az E. Alap terhére támogatás nyújtható. A támogatás rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

29. § (1) A biztosított - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a)

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.

(3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy - ha Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) nem rendelkezik - a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

(4) A Tbj. szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a TAJ számát igazoló okmányt köteles bemutatni.

(5) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell az egészségbiztosítónál bejelenteni.

(6) Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt az egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.

(7) A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.

(8) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja.

(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Szerződéses kapcsolatok

30. § (1) Az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszerárhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az

a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint

b) megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és

c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(3) Az egészségbiztosító külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.

30/A. § Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.

31. § (1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni

a) a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakterületenkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját maga vagy más egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja,

b) a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó feltételeket,

c) az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult személyek azonosító adatait,

d) az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) a külön jogszabály rendelkezései szerinti feltételeket,

f) a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait,

g) a 21. § (2) bekezdése alapján gyógyászati segédeszköznek az egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,

h) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

i) az egészségügyi szolgáltatónál működő intézményi várólista kezelésére jogosult személy(ek) azonosító adatait, valamint az egészségügyi szolgáltató azon szervezeti egységének azonosító adatait, amelyik intézményi várólista alapján nyújt egészségügyi szolgáltatást.

(2) Az egészségügyi szolgáltató gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3) A finanszírozási szerződés mellékletét képezi

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély,

b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés

másolata,

c) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

d) az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató,

e) az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyás.

(4) A finanszírozási szerződés módosítását - a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel - bármelyik fél kezdeményezheti.

(5) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni

a) ha a működési engedélyét módosították,

b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik.

(6) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, köteles az ebből eredő finanszírozási többletet visszatéríteni.

(7) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.

(8) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.

32. § (1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésre jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi, és

c) a külön jogszabályban a szerződéskötés feltételéül meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

feltéve, hogy amennyiben az orvost támogatással történő rendelésre jogosító korábbi szerződés a 37. § (5) és (7) bekezdése alapján került felmondásra, a 37. § (5) bekezdése esetében a felmondástól számított egy év, a 37. § (7) bekezdése esetében a felmondástól számított két év már eltelt.

(2) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által előzetesen minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződésben meg kell határozni

a) az orvos szakorvosi szakképesítését,

b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jogosulttá,

c) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

d) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást.

(4) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződés mellékletét képezi az orvos nyilatkozata arról, hogy

a) áll-e gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, vagy

b) rendelkezik-e a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártó, forgalmazó, nagykereskedő korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban többségi befolyást biztosító tulajdoni hányaddal, vagy

c) tagja-e ilyen tevékenységet folytató közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, illetve egyéni vállalkozóként folytatja-e a megjelölt tevékenységek valamelyikét.

(5) Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.

(6) Az egészségbiztosító külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7) Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.

33. § (1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás elszámolására vonatkozó - az általánostól eltérő vagy külön jogszabályban nem rögzített - rendelkezéseket,

b) a szállítási és elszámolási feltételeket,

c) a 32. § (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat.

(2) A szerződés mellékletét képezi

a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja.

(3) A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

33/A. § (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

b) a 32. § (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat.

(2) A szerződés mellékletét képezi

a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan biztosítja,

c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása.

(3) A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

a) a ráfordítások alapján meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain,

f) egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén,

g) az a)-f) pontban foglaltak kombinációján, és

h)

alapuló rendszerben történik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák.

(3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

35. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.

(2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.

(3) Abban az esetben, amikor a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.

(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató részére - a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető - kritikus gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, és a tulajdonos saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal, az egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(5) Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján az E. Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap számára megtéríteni.

(7) Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni.

35/A. §

A szerződés teljesítésének ellenőrzése

36. § (1) Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés teljesítését.

(2) Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.

(3) Az egészségbiztosító ellenőrzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését. Az egészségbiztosító ellenőrzi, hogy az egészségügyi szolgáltató az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségeit teljesíti-e.

(4) Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak során az ellenőrzéssel érintett személyes és egészségügyi adatok kezelésére az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az egészségbiztosító az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv.

(7) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az egészségbiztosítónál a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8) Amennyiben az egészségbiztosító az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.

(9) Az egészségbiztosító az (1)-(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31-33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.

37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti

a) az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy

aa) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,

ab) más forrásból megtérülő ellátást,

ac) el nem végzett ellátást,

ad) orvosszakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtott ellátást

számolt el, vagy

ae) az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

b) a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(2) Az (1) és (8) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozást követő két éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.

(3) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét megtéríti.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott összeget, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeg tízszeresét, a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell mondani.

(6) Amennyiben a 32. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott jogviszonyban álló, illetve tulajdoni hányaddal rendelkező orvos által - az ezen nyilatkozatban foglaltakkal érintett termékkör tekintetében - szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege a tárgyhónapban meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeget, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb 2 évre fel kell függeszteni.

(7) Amennyiben a 32. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott jogviszonyban álló, illetve tulajdoni hányaddal rendelkező orvos által - az ezen nyilatkozatban foglaltakkal érintett termékkör tekintetében - szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeg ötszörösét, a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell mondani.

(8) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét megtéríti.

(9) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(10) Az (1), (3), (8) és (9) bekezdések, valamint a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni.

(11) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságot legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.

(12) Amennyiben a 36. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltató a kiállított elszámolási nyilatkozatot - önhibájából - a biztosítottal nem íratta alá, akkor az adott ellátás után járó finanszírozási összegnek csak 90 százalékára jogosult. A teljes finanszírozási összeg korábbi kifizetése esetén annak 10 százalékát az egészségügyi szolgáltató visszatéríti.

38. § (1) Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja

a) az egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,

b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,

c) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,

d) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását,

e) az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály szerinti érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat.

(2) Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az egészségbiztosító az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltakat vizsgálja.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti. A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 2 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval, forgalmazóval és az ellátás nyújtójával, illetve ezek jogutódjával új szerződés a felmondástól számított egy évig nem köthető.

(5) Amennyiben az egészségbiztosító a megyei szakfőorvos közreműködésével végzett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(6) A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során - az ott megjelölteken túl - vizsgálja

a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,

b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,

c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.

(7) Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti.

(8) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazására jogosult személy a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő forgalmazást legfeljebb egy év időtartamra fel kell függeszteni.

38/A. § Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató

a) a finanszírozási szerződés szerinti,

b) más forrásból megtérülő,

c) el nem végzett

ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése

38/B. § (1) Az egészségbiztosító összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.

(2) Az egészségbiztosító - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosítottnál a személyes adatokra és az egészségügyi adatokra vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet.

(3) Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.

(4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.

(5) Az adategyeztetés során az egészségbiztosító a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.

Irányított betegellátási rendszer

38/C. § (1) Az irányított betegellátási rendszer működése az érintett biztosítottak egészségi állapotának, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, minőségének és az ellátások szervezettségének javítása, valamint a felszabaduló források célszerű felhasználása érdekében biztosítja

a) az érintett biztosítottak kötelező egészségbiztosítás keretében térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátásának a progresszív ellátás adott szinten történő megszervezését, megfelelőségének és minőségének - az igénybevételi adatok alapján történő - nyomon követését,

b) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók munkájának koordinálását,

c) az ellátásokról történő folyamatos visszacsatolást, valamint

d) az egészségfejlesztési és prevenciós programok koordinálását.

(2) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) meghatározottak figyelembevételével az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások irányított betegellátás keretében történő nyújtásának megszervezésére a külön jogszabály szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, irányított betegellátás szervezésére vállalkozó egészségügyi szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátásszervező) köthet szerződést.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ellátásszervező feladata:

a) az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése,

b) a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása, ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően előírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv jóváhagyásra való megküldése az egészségbiztosító részére,

c) a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 120. §-ában foglaltak szerint, különösen minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,

d) a g) pontban foglaltakra figyelemmel a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az egészségbiztosítótól kapott tételes betegforgalmi adatok elemzése, monitoringrendszer működtetése,

e) az érintett biztosítottak részére nyújtott egészségügyi ellátások betegforgalmi adatainak elemzése,

f) az egészségbiztosító által megküldött keresőképtelenségi napok összehasonlító statisztikai adatainak elemzése,

g) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/B. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok kezelése,

h) amit külön jogszabály ekként határoz meg.

(4) Az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett biztosítottak kora, neme szerinti és külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: elvi számla) az egészségbiztosító vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet felosztására és felhasználására a költségvetési törvényt és az e törvény felhatalmazásán alapuló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az ellátásszervezővel a (2) bekezdés alapján kötött szerződésben (a továbbiakban: ellátásszervezési szerződés) a szerződés hatályára, módosítására, felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell

a) arról, hogy az ellátásszervező mely egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja saját maga, illetve más egészségügyi szolgáltató igénybevételével,

b) a teljes körű minőségi, definitív ellátásokra ösztönző, hatékony egészségügyi szolgáltatás biztosításáról, valamint a betegségek időben történő megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló prevenciós program megvalósítására vonatkozó kötelezettség vállalásáról,

c) az egészségbiztosító által vezetett elvi számlán jelentkező megtakarítás elszámolásáról,

d) az adatszolgáltatási kötelezettségről,

e) az ellenőrzésről,

f) a szerződésszegés esetén az igény érvényesítéséről,

g) arról, amit külön jogszabály előír.

(6) Az ellátásszervezési szerződéshez csatolni kell

a) a 38/D. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződést,

b) a 38/D. § (2) bekezdése szerinti megállapodást,

c) a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(7) Az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottnak az ellátásszervezővel a 38/D. § (1) bekezdése alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak közül azok minősülnek, akik a (9) bekezdés szerinti értesítést követően egy hónapon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint az egészségügyi és személyes adataik ellátásszervező általi kezelését nem tiltották meg.

(8) Hozzárendelt biztosítottnak minősülnek a (9) bekezdés szerint értesített biztosítottak közül azok, akik adataik ellátásszervező általi kezelését megtiltották.

(9) A hozzá bejelentkezett biztosítottakat az ellátásszervező - a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közreműködésével - írásban tájékoztatja az ellátásszervezőhöz történő csatlakozása szándékáról, illetőleg az irányított betegellátási rendszerben már részt vevő háziorvos ennek tényéről és - a biztosítottakat érintő - következményeiről, így különösen: az irányított betegellátási rendszer céljairól, működéséről, tartalmi elemeiről (az elérhető prevenciós programokról, az emelt szintű gondozás lehetőségeiről), valamint az ellátásszervező és kapcsolattartója nevéről, címéről és elérhetőségéről. Tájékoztatni kell továbbá a biztosítottakat arról is, hogy az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottként való részvétel feltétele az, hogy az egészségügyi és személyazonosító adataiknak az ellátásszervező általi - az Eüak.-ban foglaltak szerinti - kezelését ne tiltsák meg.

(10) A (4) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében a hozzárendelt biztosítottakat is figyelembe kell venni.

38/D. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben való részvétel érdekében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató szolgáltatási szerződést köthet az ellátásszervezővel.

(2) Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett biztosítottak egészségügyi ellátásában való közreműködésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási szerződések megkötése során az ellátásszervezőnek a működés földrajzi határain belül - Budapest kivételével - zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével. A 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ellátásszervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz.

(4) A (3) bekezdés szerint az ellátásszervező területének minősülő kistérségben más ellátásszervezővel szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak a 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében a háziorvosi szolgáltatóval szerződött ellátásszervezőnél kerülnek figyelembevételre.

(5) Az irányított betegellátási rendszerben részt vevő egészségügyi szolgáltatók által teljesített ellátások finanszírozása a szerződés időtartama alatt is érvényes finanszírozási szerződések alapján történik.

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

Általános rendelkezések

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

39/A. § (1) Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

(2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyámot.

(3)

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Táppénz

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra is.

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)

e) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4) Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(2) Nem jár táppénz

a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

48. § (1)

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b) a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.

48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

VI. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás - az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott - árával.

(3) A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

(7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem.

(8) Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.

(9) Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.

56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)-(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett.

(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.

(4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

Baleseti járadék

57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,

b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

VII. Fejezet

A PÉNZBELI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános rendelkezések

61. § (1) Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, a külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni.

(2) Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

(3) Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

(4) Az igényt határozatban kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik.

(5) Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést - ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket vagy bizonyítékokat nem tartalmaz - érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is felhívhatja meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetés utáni jelentkezést - ha az igénylő a mulasztást elfogadhatóan nem igazolja - új igénybejelentésnek kell tekinteni.

(7) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - a Tbj.-ben meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.

(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(9)

(10) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény

62. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell bejelenteni.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)

c) egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és folyósítja.

(3)

(4) Az igény elbírálásánál az igény teljesítése esetén nem kell határozatot hozni.

(5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon.

(6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

63. § (1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.

(2) A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

(3) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Baleseti ellátások iránti igény

64. § (1) A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg.

(2) Ha a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából szükséges, az egészségbiztosító helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(4)

(5) Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelő orvosnak, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.

65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

(2) Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a megállapítást követően, a biztosított kérelmére az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv soron kívül megtéríti.

(3) A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása az orvosszakértői szerv hatáskörébe tartozik.

(4) A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

(5) A baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

66. § (1) Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

(3) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

(7) Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4) A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. § (1) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után a Ptk.-ban meghatározott kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja.

(4) Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a megkereső részére.

68/B. § A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

Az ellátások késedelmes kifizetése

69. § Ha az egészségbiztosító a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

A követelés érvényesítése

70. § (1) Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. §-ok szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított három éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat kiadására is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4) A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.

(5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.

71. § (1) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(2) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(3) Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a fizetési meghagyást kibocsátó egészségbiztosító által a kötelezett bankszámlája ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, az egészségbiztosító megkeresi a járulékok behajtására jogosult szervet, hogy a követelést a járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályok szerint hajtsa be. A járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályok szerinti eljárás lefolytatását kezdeményezi a visszafizetésre kötelező határozatot kibocsátó szerv, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre.

(4) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

Mérséklés, elengedés

72. § (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

Visszavonás, módosítás

74. § Ha az igény elbírálása, illetőleg követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve az ellátás (követelés) összegét tévesen állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, a határozatot hozó szerv a határozat (fizetési meghagyás) közlésétől számított öt éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.

75. §

Illeték- és költségmentesség

75/A. § A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.

Határozat bírósági felülvizsgálata

76. § (1) A jogszabálysértő - a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követő harminc napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti.

(2) Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.

(3) A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat.

77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)

78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

79. § (1) Az egészségbiztosító - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a) személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(3) Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ-szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosultak. A fogvatartó szervek a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ-szám igénylésére is.

79/A. § (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.

(3) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelése esetén a biztosított TAJ számát, diagnózisát és az annak alapján rendelt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, a rendelés jogcímét közli - a szerződésében meghatározott időpontig - az egészségbiztosítóval.

80. § (1) A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető.

(2) Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(3) Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)-b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.

81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2)

XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

82. § (1) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány

a) a finanszírozási szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,

b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,

c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,

d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,

e) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének és a beutalási rend,

f)

g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,

h) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

i) a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,

j) a szolgálati viszonyban álló személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,

k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,

l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,

m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,

n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,

o) a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak,

p) az Állami Egészségügyi Központ igényjogosulti körének, az igényjogosultság igazolása módjának, valamint az Állami Egészségügyi Központban történő ellátás igénybevételi rendjének,

q) az irányított betegellátási rendszer keretében az ellátásszervező kiválasztására irányuló pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó szabályok, az ellátásszervezővel szemben támasztott követelmények, az ellátásszervezési szerződés tartalmi elemeinek és mellékleteinek, az egészségügyi szolgáltatóknak az irányított betegellátási rendszerben történő részvétele szabályainak, a fejkvóta megállapításának, az elvi számla vezetésének és egyenlegszámítási módjának, a bevételi többlet kiutalására, felhasználására, ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó szabályok, a pénzeszköz-áramlás szabályainak és ellenőrzése módjának, az ellátásszervező megszűnésére és az irányított betegellátási rendszerből való kilépésére alkalmazandó szabályok,

r) az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

t) az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra történő befogadása alapelvei és feltételrendszere,

u) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v) a 37. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre vonatkozó részletes szabályok,

w) az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

y) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

z) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,

zs) a várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok

meghatározására.

(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a) a támogatott gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,

b) a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök körét, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,

c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét,

d)

e) a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,

b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

c) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,

d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,

e) a szanatóriumi ellátásokat,

f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,

g) a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályait,

h) a beutalás szakmai szabályait,

i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,

j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,

k)

l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,

n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit,

o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,

p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,

q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,

r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,

s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,

t) a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,

u) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v) az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x) a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z) szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.

(6)

(7) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat.

(8) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

2008. évi I. törvény az egészségbiztosítási pénztárakról

Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében egészségügyi ellátást igénybevevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik,

az egyén szabadságát tiszteletben tartó és biztonságos ellátást garantáló egészségbiztosítási rendszer megteremtése,

a valós szükségleteknek megfelelő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer működtetése,

a köz- és a magánforrások összehangolt felhasználásával az egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlenségeinek mérséklése, illetőleg fokozatos felszámolása,

az egészségügyi források ésszerű, hatékony és átlátható felhasználása,

az egészségügyi ellátásban részt vevő szervezetek és személyek szakmai együttműködése és a betegellátás ésszerű megszervezése,

az egészségügyi ellátások eredményesebbé és költséghatékonyabbá tétele,

az egészségügyi ellátórendszer szereplői felelősségének és döntési szabadságának kiterjesztése,

az egészségbiztosítási tevékenység mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek meghatározása és az egészségbiztosítási intézményrendszer működtetése, valamint

a kötelező egészségbiztosítás hosszú távon is biztonságos finanszírozásának megteremtése,

az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer részeként működő egészségbiztosítási pénztárakra vonatkozó szabályok meghatározása

érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Fogalmak

1. § E törvény alkalmazásában

1. biztosított: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 15. §-ában meghatározott személy,

2. egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: EBP): az e törvény szerint egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző zártkörűen működő részvénytársaság,

3. pénztártag: az a biztosított, akinek részére EBP - erre irányuló jogviszony alapján - egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,

4. illetékes EBP: az az EBP, amely a pénztártag részére - erre irányuló jogviszony alapján - egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,

5. egészségbiztosítási szolgáltatás: a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában való részvétel, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény alapján és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján, továbbá egyéb, törvényben megállapított feladatok,

6. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, a 7. pont szerinti szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

7. egészségügyi szolgáltatás: az Ebtv. 10-17. és 21. §-a szerinti ellátások,

8. betegút: meghatározott betegséggel vagy más egészségügyi ellátást szükségessé tevő állapottal összefüggésben történő egészségügyi ellátási események sora,

9. gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) hatálya alá tartozó gyógyszertár,

10. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a külön jogszabály szerinti tápszer,

11. gyógyászati segédeszköz: a Gyftv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott eszköz,

12. gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló külön jogszabályban meghatározott ellátás,

13. orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabályban meghatározott eszköz,

14. közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,

15. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hely,

16. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,

17. finanszírozási eljárásrend: a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény szerint nyújtható egészségügyi szolgáltatás leírását, illetve a szükséges eljárás (technológia) megnevezését, az adott ellátáshoz szükséges beavatkozás, gyógyszer (hatóanyag), továbbá gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, valamint az ellátásnak a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintekre, illetve ellátási formákra tekintettel történő igénybevételének rendjét tartalmazó szabály,

18. egészségügyi technológia: az egészségügyi szolgáltatás során használatos orvostechnikai eszköz, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs eljárás, eljárássorozat, megelőzési, egészség-fejlesztési tevékenység,

19. befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

20. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

21. fejkvóta-bevétel: az EBP-nek a 89. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint megállapításra kerülő bevétele.

Alapelvek

2. § (1) A kötelező egészségbiztosítás külön törvényben meghatározottak szerint, a törvény erejénél fogva kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személyre.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény keretei között és az e törvény, valamint az Ebtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével - az egészségi állapot által megkövetelt, szakmailag indokolt mértékben - vehetők igénybe.

(3) A kötelező egészségbiztosítási rendszer országosan egységes. Az egészségbiztosítási pénztári rendszer minden biztosítottra vonatkozóan azonos feltételek mellett terjed ki. Az e törvény alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal, bármilyen megkülönböztetés nélkül illetik meg a biztosítottakat.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért a pénztártagoknak kizárólag az e törvényben és az Ebtv.-ben meghatározott esetekben, és e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mértékben kell térítési díjat fizetni.

(5) Az összehasonlítható teljesítmény elve és az átláthatóság elve alapján az EBP-nek tevékenységéről olyan nyilvántartásokat kell vezetnie és nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy az EBP-k teljesítménye és az általuk nyújtott szolgáltatások minősége megismerhető és összehasonlítható legyen.

(6) Az EBP-nek minden pénztártagja számára biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését mind a pénztártagi jogviszony keletkezésekor, mind az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása során a pénztártagi jogviszony fennállása alatt. Az EBP a tagsági jogviszony létesítését és fenntartását feltételhez nem kötheti.

(7) A kötelező egészségbiztosítási rendszer nyitottságának elve alapján az EBP-k közötti átlépés lehetősége jelen törvény szabályai szerint garantált a pénztártagok számára.

(8) A zárt gazdálkodás elve alapján az EBP gazdálkodása kizárólag az e törvényben meghatározott tevékenységekre irányulhat.

(9) A fejkvóta-bevétel egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgáló része kizárólag egészségügyi szolgáltatások megvásárlására fordítható, az az EBP más kötelezettsége fejében nem vonható végrehajtás alá.

(10) A mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az EBP működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRAK MŰKÖDÉSE

3. § (1) Egészségbiztosítási szolgáltatást csak az e törvényben foglaltak szerint létrehozott és érvényes működési engedéllyel rendelkező EBP végezhet. Az EBP főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat, amely az alábbi feladatokat foglalja magában:

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése,

b) részvétel az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában,

c) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján,

d) egyéb, törvényben megállapított feladatok.

(2) Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó, e törvényben megállapított feladatok mellett kizárólag a nem életbiztosítási ág „baleset”, „betegség”, illetve „baleset és betegség” vagy „egészségbiztosítás” ágazatai, továbbá az életbiztosítási ág hagyományos életbiztosítási ágazatán belüli baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások vonatkozásában végezhet a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. §-ában meghatározott ügynöki és többes ügynöki tevékenységet. Ügynöki és többes ügynöki tevékenysége során az EBP kizárólag a Bit. 1. melléklete A) részének 1. és 2. pontjában, B) részének a) pontjában, valamint a 2. melléklete I. részének utolsó francia bekezdésében meghatározott biztosításokat közvetíthet. E tevékenységek tekintetében az EBP-k feletti felügyeleti jogkört a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gyakorolja.

4. § (1) Az EBP olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és e törvény szerinti többségi tulajdonosa a Magyar Állam. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelő) jár el a Magyar Állam nevében az alapítás során és gyakorolja a Magyar Állam részvényesi jogait. A részvényesi jogok gyakorlása során jogszabályban meghatározott esetekben a vagyonkezelő köteles az egészségbiztosításért felelős miniszter előzetes egyetértését beszerezni.

(2) Az EBP 51% szavazati jogot biztosító részvényei (a továbbiakban: forgalomképtelen részvények) a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába, egyéb részvényei az alapításkor a Magyar Állam üzleti vagyonába (a továbbiakban: forgalomképes részvények) tartoznak.

(3) Az EBP alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az EBP alapítása és működése, valamint az EBP részvényei tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a Vtv.-ben meghatározott jogkörét a vagyonkezelő gyakorolja.

(4) Az EBP tekintetében a Gt. V. fejezete nem alkalmazható. A Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az EBP a Gt. szerinti előtársaságként nem működhet.

(5) Az EBP alapításától alapszabályának a 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig igazgatóság megválasztására nem kerül sor, az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.

(6) Az EBP alapítása, működése, valamint a forgalomképes részvények értékesítése során a Vtv. 29. §-ának (3) és (5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 39. §-a és 42. §-a, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-ának (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható.

(7) Az EBP legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli hozzájárulással alapítható.

(8) A forgalomképes részvények csak törzsrészvények lehetnek.

(9) Az EBP-ben - a Magyar Állam kivételével - nem szerezhet tulajdont

a) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártója, forgalmazója, gyógyászati ellátás nyújtója, gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja,

b) egészségügyi szolgáltató - ideértve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is -, valamint annak fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa,

c) aki az a) vagy b) pont szerinti személy felett legalább többségi befolyást gyakorol, vagy ezek legalább többségi befolyása alatt áll,

d) köztestület,

e) más EBP vezető tisztségviselője, annak közeli hozzátartozója, a testvérének házastársa, élettársa, továbbá a házastársának és az élettársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint az egyeneságbeli rokonának házastársa,

f) aki másik EBP-ben részesedéssel, vagy annak tulajdonosában közvetlen részesedéssel bír, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

g) aki másik EBP felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

h) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete kizárja az EBP fölötti hatékony felügyelet gyakorlását,

i) aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetve ha a személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,

j) az, aki ellen a tárgyévet megelőző öt naptári éven belül az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a PSZÁF felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedést alkalmazott, vagy ezek valamelyike által elrendelt, felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedés van folyamatban,

k) aki olyan EBP kisebbségi tulajdonosa volt, melynek működési engedélye a 6. § (2) bekezdés b), d) vagy e) pontja alapján visszavonásra került,

l) aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott,

m) akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,

n) aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el,

o) aki az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző - két évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított,

p) aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

q) aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(10) A (9) bekezdés q) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.

(11) A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenség bekövetkezésétől számított 60 napon belül köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. A kisebbségi tulajdonos legkésőbb a 60 napos határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a Felügyeletnek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését. E kötelezettségek bármelyikének elmulasztása esetén az összeférhetetlenség megszüntetésének igazolásáig a kisebbségi tulajdonos szavazati jogát nem gyakorolhatja és nem jogosult osztalékra, a Magyar Állam pedig élhet vételi jogával.

AZ EBP MŰKÖDÉSE

Működési engedély

5. § (1) Az egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtásához a Felügyelet által kiadott működési engedély szükséges. A működési engedély módosítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Felügyelet annak a kérelmezőnek ad működési engedélyt, amely az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) Az EBP-nek a működési engedély megadása iránti kérelméhez csatolnia kell

a) az alaptőke-emelésről szóló cégbírósági végzést;

b) az alapszabályt;

c) az üzletszabályzat tervezetét;

d) az EBP e törvény szerinti saját tőkéjének rendelkezésre bocsátását igazoló iratokat;

e) az EBP jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos és a közvetett tulajdonosok azonosítására alkalmas adatokat;

f) a középtávú - az első három naptári évre vonatkozó - üzleti tervet;

g) a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló okiratokat;

h) a folytatni kívánt tevékenységekre, valamint a pénztártagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket;

i) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint azt, hogy az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak;

j) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét;

k) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárás rendjét meghatározó szabályzat tervezetét;

l) a szervezeti és működési szabályzat tervezetét;

m) a betegút-szervezésre vonatkozó szabályzat tervezetét;

n) a várólista-szabályzat tervezetét;

o) a panaszkezelési szabályzat tervezetét.

(4) A Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az e törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

6. § (1) Az EBP taglétszáma az átlépésre nyitva álló időszak utolsó napján legalább 500 ezer fő és nem haladja meg a 2 millió főt.

(2) A Felügyelet az EBP működési engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok három hónapon belül nem pótolhatók, azzal, hogy a taglétszámra vonatkozó működési feltételt az átlépési időszak végén kell vizsgálni,

b) az EBP a nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

c) az engedéllyel rendelkező a működését a működési engedélye kiadásának időpontjától számított három hónapon belül nem kezdi meg, vagy három hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni.

Az EBP alapszabálya

7. § (1) Az EBP alapszabályának tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott rendelkezéseket, azoktól érvényesen eltérni nem lehet.

(2) Az alapszabály egyéb rendelkezései egyszerű szótöbbséggel állapíthatóak meg, illetve módosíthatók.

Az EBP részvényei és a részvényesi jogok gyakorlása

8. § (1) Az EBP átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényt nem bocsáthat ki.

(2) Az EBP részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Az EBP saját részvényt nem szerezhet.

(3) Semmis az a megállapodás, amely a forgalomképtelen részvényekkel kapcsolatos szavazati jog kizárására, korlátozására vagy meghatározott módon való gyakorlására vonatkozik.

(4) A forgalomképtelen részvények likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító elsőbbségi részvények. Az elsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az alapszabály határozza meg.

(5) A Magyar Állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az EBP munkavállalója.

Forgalomképes részvényekre vonatkozó jogok és korlátozások

9. § (1) A Magyar Államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi jog illeti meg. A Magyar Állam nevében e jogokat a vagyonkezelő jogosult gyakorolni.

(2)

(3) A Magyar Állam a forgalomképes részvényekre vonatkozó vételi jogát gyakorolhatja:

a) a 4. § (11) bekezdésében foglalt esetben,

b) amennyiben a kisebbségi tulajdonossal szemben csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból való törlési vagy ezekkel egyenértékű eljárás indul,

c) ha a 161. § (2) bekezdése szerinti alaptőke-emelés meghiúsul, vagy a kisebbségi tulajdonos a részvény ellenértékét határidőben nem fizette meg.

(4) A vételi jog gyakorlása esetén fizetendő vételárat a 2. melléklet szerint kell megállapítani.

(5) A forgalomképes részvény érvényesen nem terhelhető meg, arra használatra, vagyonkezelésbe, hasznosításba, más hasonló jogcímen hasznok szedésére vagy az abból eredő jogok - így különösen szavazati jogok, osztalékfizetéshez fűződő jogok - gyakorlására vonatkozó megállapodás, képviseleti megállapodás, részvény-kölcsönadási megállapodás, részvények feletti jogok gyakorlásának ellenértékért vagy ellenérték nélküli átengedéséről szóló megállapodás érvényesen nem köthető.

(6) A forgalomképes részvényekhez kapcsolódó vagy abból eredő követelések - így különösen osztalékkövetelés - személyhez fűződnek, azok érvényesen nem engedményezhetőek.

(7) Nem fizethető osztalék és osztalékelőleg az első értékesítés keretében történő részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő harmadik teljes üzleti év éves beszámolójának elfogadásáig. Az így felhalmozott eredménytartalék összegéből a részvényesek számára kifizetés e határidő elteltét követően sem teljesíthető.

(8) A vagyonkezelő akkor is köteles e törvénynek megfelelő versenyeztetési eljárást indítani forgalomképes részvény értékesítése érdekében, ha az a 159. § szerinti értékesítését követően kerül a Magyar Állam tulajdonába. A vagyonkezelő a versenyeztetési eljárást a forgalomképes részvény Magyar Állam által történő megszerzésének részvénykönyvbe való bejegyzését követő 30 napon belül köteles megindítani.

AZ EBP SZERVEZETE

Közgyűlés

10. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatásköri szabályokkal ellentétesen megkötött jogügylet semmis.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogügyleteknél az ügylet értékének kiszámításánál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35-40. §-a irányadó.

11. § (1) A közgyűlésen a Felügyelet képviselője és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A vezető állású személyeket - tanácskozási joggal - az EBP közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(3) A közgyűlés a határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz, a Felügyelethez és a vagyonkezelőhöz benyújtani.

Igazgatóság

12. § (1) A kisebbségi tulajdonossal működő EBP-ben hattagú igazgatóság létrehozása kötelező. Az EBP igazgatóságában legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki az EBP-vel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a belső tag munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg az igazgatósági tagság is megszűnik.

(3) Az Igazgatóság két tagjának személyére a vagyonkezelő, egy tagjának személyére az egészségbiztosításért felelős miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. A többségi tulajdonos által jelölt egyik személy az EBP igazgatóságának elnöke.

(4) A közgyűlés a (3) bekezdés szerint jelölt tagokat köteles megválasztani, kivéve, ha törvényi kizáró ok áll fenn velük szemben.

(5) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az igazgatósági tagsággal járó jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

13. § (1) Az igazgatóság feladatkörét, működésének alapvető szabályait az 1. melléklet állapítja meg.

(2) Az igazgatóság részére a Gt. 30. §-ának (5) bekezdésében meghatározott felmentvény nem adható.

Összeférhetetlenség

14. § (1) Nem lehet az EBP igazgatóságának tagja:

a) országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő,

b) állami vezető, központi államigazgatási szerv vezetője és annak helyettese,

c) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői,

d) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,

e) a Felügyelet elnöke, alelnöke, vezetői és köztisztviselői, a PSZÁF főigazgatója, helyettesei és köztisztviselői, illetve e szervek felügyeleti tanácsainak tagjai, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja,

f) más EBP vagy más EBP-ben befolyásoló részesedéssel rendelkező társaság igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja, valamint más EBP részvényese,

g) az EBP belső ellenőrzési részlegének alkalmazottja,

h) egészségügyi szolgáltatónak, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártójának, forgalmazójának, gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjának vezető tisztségviselője, tulajdonosa,

i) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

j) az a személy, aki befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél és kockázati tőkealap-kezelőnél, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

k) az a személy, aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította,

l) aki az e törvény szerinti részvényértékesítési eljárás előkészítésében vagy lebonyolításában részt vett,

m) akit a bíróság jogerős határozatával foglalkozástól eltiltásként eltiltott attól, hogy gazdasági társaság vezető munkavállalója, vezető tisztségviselője legyen mindaddig, amíg az eltiltás hatálya alatt áll,

n) az a)-h) és l) pont szerinti személyek közeli hozzátartozója.

(2) Akivel szemben a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem lehet az igazgatóság tagja, illetve igazgatósági tagságát fel kell függeszteni.

15. § (1) Az EBP-nél vezető tisztségviselőnek és vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az EBP a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet azt jóváhagyta. A Felügyelet nem tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a bejelentésben megjelölt személy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek.

(2) A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, a jóváhagyási eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.

Képviselet

16. § (1) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és az EBP nevében az egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és a cégvezető közül két személy együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az EBP igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint, együttes aláírási jogként - a vezető állású személyek körében átruházható. A pénztártag kérésére az EBP nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot és az átruházásról szóló megállapodást be kell mutatni.

A vezető állású személyek

17. § (1) Az EBP vezető állású személyként

a) cégvezetőt,

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) vezető orvost,

f) vezető gyógyszerészt

köteles foglalkoztatni, akiket az EBP kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhat.

(2) Vezető állású személy az lehet, aki

a) nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá,

b) legalább 5 éves biztosítási; egészségbiztosítási; önkéntes kölcsönös biztosító pénztári; vállalati gazdálkodási vagy pénzügyi, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségügyi területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik azzal, hogy az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,

c) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és

d) EBP-nél nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(3) Az EBP-nél vezető állású személy nem lehet az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

b) befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította;

c) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

d) más EBP vezető állású személye, vagy könyvvizsgálója.

A cégvezető

18. § (1) Az EBP-nél legalább egy cégvezető működik.

(2) A cégvezető felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(3) Az EBP cégvezetőjének az nevezhető ki, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

Vezető jogtanácsos

19. § (1) Vezető jogtanácsosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát tett,

c) legalább 5 éves, biztosítónál; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági, egészségügyi vagy egészségbiztosítási területén; a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél; biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett jogi gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A vezető jogtanácsos ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

Számviteli rendért felelős vezető

20. § (1) Számviteli rendért felelős vezetőként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett számviteli vagy ellenőrzési gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi, és a cégvezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

Belső ellenőr

21. § (1) Az EBP köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

(2) Belső ellenőrként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett ellenőrzési gyakorlattal

rendelkezik.

(3) A belső ellenőr feladata

a) az EBP belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) az EBP által végzett tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az EBP által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőriznie kell.

(5) A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül a cégvezető gyakorolja.

Vezető gyógyszerész

22. § (1) Vezető gyógyszerészként a 17. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) gyógyszerészi diplomával,

b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal,

c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál vagy egészségügyi szolgáltatónál legalább 5 éves vezetői gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A vezető gyógyszerész felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészség-szakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.

Vezető orvos

23. § (1) Vezető orvosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) orvosi diplomával,

b) szakorvosi szakképesítéssel,

c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál, egészségügyi szolgáltatónál vagy egészségügyi igazgatási szervnél legalább 5 éves szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A vezető orvos felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészség-szakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.

(3) A vezető orvos az EBP által alkalmazott ellenőrző orvosok közreműködésével ellátja az EBP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szakmai szabályoknak, jogszabályoknak, valamint a szerződésben foglaltaknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat.

Felelősség

24. § (1) A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek mindenkor e tisztségükkel járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő gondossággal és szakértelemmel kötelesek eljárni.

(2) Az EBP fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság és a cégvezető ügyvezetési feladatait a pénztártagok és ezt követően a hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló

25. § (1) Az EBP-nél öttagú felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A felügyelő bizottság három tagjára - ebből egy tagra az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára is figyelemmel - a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot.

(2) A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, e tekintetben a Gt. 34. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A felügyelő bizottság tagja EBP-vel nem állhat munkaviszonyban. Az EBP felügyelő bizottsága tekintetében a Gt. 38. és 39. §-ában meghatározott szabályok nem alkalmazhatóak.

(4) Az EBP felügyelő bizottságának tagja az lehet, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglaltaknak, azzal, hogy a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat csak a felügyelő bizottság elnökére kell alkalmazni.

(5) A felügyelő bizottság tagja vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(6) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az (1) bekezdés szerinti javaslattételi jogot a vagyonkezelő gyakorolja.

(7) Az EBP alapításától alapszabályának 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig felügyelő bizottságot nem kell létrehozni.

26. § (1) Az EBP köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) A Gt.-ben meghatározott kizáró okokon felül nem lehet könyvvizsgáló az, aki más EBP könyvvizsgálója vagy 3 éven belül más EBP könyvvizsgálója volt.

(3) Könyvvizsgáló csak az lehet, aki nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá. A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

27. § A felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet értesíteni minden olyan körülményről, amely az EBP működését veszélyezteti, így különösen, ha a pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére okot adó körülmények következtek be.

Az EBP működésének egyéb feltételei

28. § (1) Az EBP a pénztártagi jogviszonnyal, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézést (tájékozódást, panaszbejelentést) lehetővé tevő, egységes, legalább a munkanapokon napi 8 óra időtartamban, legalább heti egy munkanapon legalább 18 óráig nyitva tartó, akadálymentesített ügyfélszolgálati irodát működtet

a) a hozzárendelt megyék székhelyén, illetve a hozzárendelt területen,

b) azon városokban, amelyekben legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel.

(2) Az EBP az (1) bekezdésben foglaltakon túl ügyfélszolgálati irodát működtet - amennyiben nincs a többcélú kistérségi társulás területén az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak megfelelő település - azon többcélú kistérségi társulás legalább egy településén, amely többcélú kistérségi társulás területén legalább 10 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel azzal, hogy ez esetben az (1) bekezdésben foglalt, a nyitvatartásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az ügyfélszolgálati feladatok mozgó ügyfélszolgálat útján is elláthatók.

(3) Ügyfélszolgálati irodát az EBP-k közösen is működtethetnek.

(4) Az EBP folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot működtet, továbbá rendszeres időközönként frissített tartalommal internetes felületet működtet, amely alkalmas

a) a szolgáltatások igénybevételének rendjéről, lehetőségeiről, az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatók eléréséről szóló tájékoztatásra,

b) a panaszok azonnali fogadására,

c) a nem szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő ellátás igénybevételének engedélyezésére.

(5) Az EBP az általa működtetett honlapon folyamatosan, aktualizált tartalommal közzéteszi:

a) nevét, székhelyét,

b) tulajdonosi szerkezetét, jegyzett tőkéjének összegét, éves beszámolóját,

c) pénztártagjainak számát,

d) a vele finanszírozási szerződésben vagy elszámolási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók, vényírási szerződéssel rendelkezők nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét,

e) a d) pont szerinti szerződés alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét, azok igénybevételének rendjét,

f) a 2. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartást,

g) a más EBP-be történő átlépés feltételeiről, annak eljárásrendjéről szóló tájékoztatást,

h) a fejkvóta-bevételét és annak felhasználására vonatkozó adatokat havi bontásban,

i) azon kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, amely számára ügynöki és többes ügynöki tevékenységet végez,

j) a pénztártagjai által tárgyévben igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat és azok után kifizetett, összesített finanszírozási összeget havi bontásban,

k) az e törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások körét érintő változásokat,

l) havi bontásban az EBP működésének és gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, elkülönítve az egészségbiztosítási szolgáltatásra, az ügynöki tevékenységre és az egyéb tevékenységekre vonatkozó adatokat,

m) az EBP ügyfélkapcsolati elérhetőségeit,

n) a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások igénybevételének módját, a térítési díj mértékét,

o) az EBP-vel nem szerződött szolgáltatóknál a szolgáltatások EBP-n keresztül történő igénybevételének módját,

p) az egészségbiztosítási jogviszony megszűnése esetén követendő eljárást, a jogviszony megszűnésének joghatásait,

q) a Felügyelet internetes honlapjának címét, elérhetőségét, valamint a jogorvoslati lehetőségeket.

(6) Az EBP köteles olyan informatikai rendszert működtetni, amely alkalmas az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére, így különösen a különböző nyilvántartások elkülönítésére, az adatvédelmi, illetve informatikai rendszer védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, illetve a honlapjának ügyfélkapu útján történő hozzáférésére.

(7) Az EBP köteles biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

(8) Az EBP az általa finanszírozott szolgáltatások megfelelően magas színvonalának biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet.

(9) Az EBP köteles az általa nyújtott szolgáltatásokról és a vele szerződött szolgáltatókról éves minőségügyi jelentést készíteni és azt internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint ügyfélszolgálatán papíralapon hozzáférhetővé tenni.

(10) A kötelező minőségügyi jelentés tartalmát külön jogszabály állapítja meg.

Panaszkezelés

29. § (1) A pénztártag jogosult arra, hogy az EBP-nél szóban vagy írásban panaszt tegyen.

(2) Az EBP a panaszt - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálja. Amennyiben az EBP a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. A panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről, illetve a panasz elutasításáról, valamint az elutasítás okáról az EBP írásban tájékoztatja a pénztártagot.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének EBP általi előzetes engedélyezésével, illetve annak megtagadásával kapcsolatos panaszt az EBP haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő 48 órán belül kivizsgálja. Amennyiben a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. Az EBP a panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről a pénztártagot és az érintett egészségügyi szolgáltatót, a panasz elutasításáról, valamint annak okáról a pénztártagot írásban haladéktalanul - lehetőleg elektronikus úton is - tájékoztatja.

(4) A pénztártag által igénybe vett egészségügyi szolgáltatással, annak minőségével, illetve az egészségügyi szolgáltató tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatos panaszt az EBP - amennyiben annak megítéléséhez személyes adatok ismerete nem szükséges, anonimizált formában - továbbítja az érintett egészségügyi szolgáltató részére. Az egészségügyi szolgáltató a panasz kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik az EBP felé a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, valamint az abban foglaltak alapján megtett intézkedésekről. Az EBP az egészségügyi szolgáltató ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint maga is részt vesz a panasz kivizsgálásában. Az EBP az egészségügyi szolgáltató álláspontjáról, az EBP, illetve az egészségügyi szolgáltató által megtett intézkedésekről, a panasz elutasítása esetén annak okairól a panasz kézhezvételét követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a pénztártagot.

(5) Az EBP (2)-(4) bekezdés szerinti döntésével kapcsolatban a pénztártag a Felügyelethez fordulhat, amely az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 9., 11., illetve 13-13/A. §-ában foglaltak szerint jár el. A pénztártag az Ebftv. 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(6) Az EBP-nél panaszt tevő pénztártagnak a panasz kivizsgálásához szükséges személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulását vélelmezni kell, amelyről a pénztártagot tájékoztatni kell.

(7) Az EBP a panaszkezelésre vonatkozó további részletes szabályokat panaszkezelési szabályzatában állapítja meg, melyet jóváhagyás céljából megküld a Felügyeletnek.

BIZTONSÁGI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

Tőkekövetelmény és tartalékképzés

30. § (1) Az EBP saját tőkéjének minimális szintje (a továbbiakban: minimális tőke) az alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítás évét követő évtől a tárgyév január 1-jén, illetve átalakulás esetén a jogutód, átalakulás napján meglévő taglétszáma alapján, az adott évre érvényes fejkvóta-mérték figyelembevételével számított éves szintű fejkvóta-bevétel 5%-ának megfelelő összeg.

(2) Az EBP biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. A biztonsági tőke 90%-át a lekötött tartalékban kell elkülöníteni veszteségrendezés céljára.

(3) Az alapítást követő első öt évben a tárgyévi adózott eredmény 50 százalékának, az azt követő években a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékának megfelelő mértékben a tárgyévet követő év nyitó rendező tételei keretében az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni veszteségrendezés céljára. Ha az ilyen címen lekötött tartalék eléri a (2) bekezdés szerinti szintet, akkor a Felügyelet engedélye alapján az adott évben mentesülhet az EBP a tartalék képzése alól.

(4) Ha a saját tőke a minimális tőke szintje alá csökken, akkor az EBP-nek 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a működés helyreállítása és a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében.

(5) Ha a saját tőke nem éri el a biztonsági tőke szintjét, akkor a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a megfelelő tőkeemelésről.

(6) Amennyiben a lekötött tartalékban veszteségrendezés céljára elkülönített összeg nem elegendő a veszteség rendezésére, a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében kell gondoskodnia a veszteség megszüntetéséről.

(7) A Felügyelet a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (a továbbiakban: Központ) véleményének kikérése mellett kezdeményezheti az EBP felszámolását és állományának átruházását, amennyiben a veszteséges gazdálkodás, illetve a Felügyelet által megállapított súlyos gazdálkodási hiányosságból adódóan háromnál több esetben került sor 1 milliárd forintot elérő tőkefeltöltésre az EBP-nél.

Céltartalékképzés

31. § (1) Az autorizációs kártérítések felelősségbiztosítással nem fedezett összegére autorizációs céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával a számviteli politikában meghatározott mértékben.

(2) A tárgyévi adózás előtti eredmény 30%-ának megfelelő mértékben általános céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával. Az általános céltartalékot akkor kell felhasználni, ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvóta-bevételt terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege meghaladja a fejkvóta-bevétel összegét és arra az E. Alappal szembeni követelésként kimutatott összeg nem nyújt fedezetet.

(3) Az EBP a várólistán szereplő ellátások fedezetére szolgáló, a 70. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az adott ellátás listára vételekor köteles megképezni ellátásonként egyedileg, annak várható költségének összegében. Az így képzett céltartalékot az adott ellátás teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatóval való elszámoláskor felmerült finanszírozási összeg elszámolásakor kell felhasználni.

(4) Az EBP az egyedi elbíráláson alapuló, a fejkvóta-megtakarításból finanszírozandó, a tárgyévet követő években felmerülő egészségügyi ellátások és támogatások fedezetére a mérleg fordulónapjára vonatkozóan céltartalékot (a továbbiakban: egyedi elbíráláson alapuló ellátások céltartaléka) képezhet, ha a tárgyévi adózás előtti eredménye arra fedezetet nyújt. Az így képzett céltartalékot az egyedi elbíráláson alapuló ellátás, támogatás felmerülésekor, annak összegében, de legfeljebb a meglévő céltartalék összegében kell felhasználni.

Befektetési szabályok

32. § (1) Az EBP a mindenkori saját tőkéje és a céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetéseket köteles eszközölni.

(2) A befektetések a következő eszközökben tarthatók:

a) az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, OECD tagállam vagy ezek jegybankja által kibocsátott vagy garantált, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

c) szabályozott piacra bevezetett részvény,

d) a c) pontba nem sorolható egyéb részesedés,

e) nyilvános és nyíltvégű, valamint garantált vagy védett befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,

f) egyéb, az a)-c) és e) pont alá nem tartozó, az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, illetve OECD tagállam által átruházható értékpapírként elismert eszköz,

g) követelés az E. Alappal szemben,

h) letéti követelés,

i) egyéb követelés,

j) hitelintézetnél elhelyezett látra szóló, illetve 3 hónapon belül lekötött betét,

k) hitelintézetnél elhelyezett 3 hónapon túli 1 éven belüli lekötött betét,

l) egyéb pénzeszköz,

m) hitelintézetnél elhelyezett éven túli betét,

n) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,

o) ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog,

p) egyéb immateriális jószág és tárgyi eszköz,

q) készlet.

(3) A lekötött tartalék összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)-c), e), g), h) és j)-l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.

(4) Az e törvényben meghatározott céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)-c), e), g), h) és j)-l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.

(5) A (2) bekezdés n)-q) pontja szerinti befektetésként kizárólag a működést közvetlenül szolgáló eszközök tarthatók.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott egyéb részesedés csak egészségügyi szolgáltatóban szerezhető.

(7) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök aránya együttesen nem haladhatja meg a lekötött tartalék összegének 5 százalékát.

Gazdálkodási szabályok

33. §

34. § Az EBP éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben állapítja meg.

Alaptőke felemelése, leszállítása

35. § (1) Nem szállítható le az alaptőke a 4. § (7) bekezdésében meghatározott összeg alá.

(2) Az EBP alaptőkéje csak új részvények forgalomba hozatalával vagy - ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak - az alaptőkén felüli vagyon terhére a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányok megtartásával, és a 161. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével emelhető fel.

A pénzügyi terv

36. § (1) A Felügyelet az EBP-t pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha az EBP tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható.

(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Pénzügyi helyreállítási terv

37. § (1) Ha az EBP működése a pénztártagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet az EBP-t egyéves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a működési költségek várható alakulását,

b) az egészségbiztosítási szolgáltatás bevételeinek csökkenése esetére tervezett különleges intézkedéseket,

c) az egészségbiztosítási szolgáltatás várható kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

d) az előzetes mérleg- és eredménytervet,

e) a szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális biztonságitőke-szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.

(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e az EBP biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha az EBP pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor az EBP rövidtávú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet az EBP számára a minimális biztonságitőke-szükségletnél magasabb biztonságitőke-szükségletet is előírhat.

(6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Az EBP-ben való befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése

38. § (1) Az EBP-ben befolyásoló részesedés a Felügyelet előzetes engedélyével szerezhető.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely

a) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,

b) harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs köztartozása,

c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti az EBP működését,

d) természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban, és

e) nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn.

39. § (1) A Felügyelet az EBP-ben történő befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az nem felel meg az e törvényben foglaltaknak vagy a kérelmezőnek, illetve a kérelmező többségi tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének

a) tevékenysége, illetve az EBP-ben meglévő befolyása veszélyezteti a EBP megbízható irányítását;

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokban fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy az EBP működését veszélyezteti; vagy

c) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

(2) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény VI. fejezete szerinti összefonódás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

40. § (1) Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező az EBP-ben meglévő részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz százalékos mértéket, illetve az ezt követő minden 10 százalékot meghaladó mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.

(2) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti

a) a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és

b) a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.

(3) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a (2) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

41. § A 38. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok nem gyakorolhatók.

Az EBP jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok

42. § (1) Az EBP végelszámolására és felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az EBP ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye.

(3) Az EBP végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el határozatban.

(4) A Felügyelet az EBP végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha az EBP működési engedélyét visszavonta, kivéve ha a visszavonásra a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján került sor.

(5) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi az EBP végelszámolását elrendelő határozatának a Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a Cégbíróságnak.

(6) A Felügyelet a végelszámolását elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a végelszámolást elrendelő határozat közzétételének napja.

(7) A végelszámolás során a végelszámoló gondoskodik az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról - figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.

43. § (1) Az EBP elleni felszámolási eljárást határozatában kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti az e törvényben meghatározott feltételekkel.

(2) A Felügyelet az EBP ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

a) a működési engedélyét a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján visszavonta,

b) tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják,

c) az EBP pénzügyi működése egyébként súlyosan veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

(3) Az EBP felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye, és a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

(4) Az EBP felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(5) A Fővárosi Bíróság az EBP elleni felszámolási kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(6) A Fővárosi Bíróság a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján kezdeményezett felszámolási eljárást az EBP fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

(7) Az EBP felszámolójának kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. §-ának (2) bekezdése szerinti szervezet jelölhető ki.

(8) A felszámolás kezdő időpontjában az EBP feladatait ideiglenesen - e törvény erejénél fogva - a Központ veszi át. A továbbiakban a Központ teljesíti mindazon kötelezettségeket, és gyakorolja mindazon jogokat, amelyek korábban az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására kötött szerződésekből az EBP-t illették meg. A felszámoló köteles haladéktalanul átadni a Központnak minden olyan adatot, amelyet az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében kezelt.

(9) A felszámolás kezdő időpontjában a felszámoló az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról dönt, figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.

44. § (1) Az EBP szerződéses kötelezettségei állományának átruházása (a továbbiakban: állomány-átruházás) kizárólag másik EBP részére történhet az átadó EBP végelszámolása vagy felszámolása esetében, azzal, hogy az EBP-k kiválása, szétválása, beolvadása és egyesülése esetén is az állomány-átruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állomány-átruházásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell az e törvényben foglaltakkal együttesen alkalmazni. Az átadó EBP-t a szerződő feleivel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az állomány-átruházás során, azzal egyidejűleg az átadó EBP tagságának átirányításáról is rendelkezni kell.

(4) Az EBP tagságának átirányítása során az átadó az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépését megelőzően legalább harminc nappal értesíti a tagokat

a) az átruházás, illetőleg az átirányítás szándékáról, az erről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról,

b) az átvevő EBP megnevezéséről, és

c) az (5)-(7) bekezdésben foglaltakról,

azzal, hogy az értesítésben a tagok figyelmét felhívja arra, hogy az átvevő EBP üzletszabályzata hol, mely időponttól és milyen formában ismerhető meg.

(5) Ha az átadó EBP tagja a (4) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt átvevő EBP személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, erről az értesítésben megjelölt időpontig nyilatkozhat az átadó EBP felé úgy, hogy nyilatkozatában megjelöli annak az EBP-nek a megnevezését vagy azonosítóját, amelynek az állomány-átruházás időpontjától tagja lesz. Ha az átadó EBP tagja az elutasító nyilatkozatát határidőn túl, vagy hiányosan küldi meg, azt úgy kell tekinteni, mintha az átvevő EBP személye és üzletszabályzata ellen nem emelt volna kifogást.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetében a másik EBP-be történő átlépésre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a 47. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) Az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépésének napjával az átvevő EBP harmadik személlyel szemben fennálló szerződéses kötelezettségei, jogai, valamint az átadó EBP tagjaival szemben fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében az átadó EBP helyébe lép.

III. Fejezet

A TAGSÁGI JOGVISZONY

45-47. §

A tagsági jogviszony tartalma

48. § (1)

(2)

(3) a)

b)

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

49. §

A tagsági jogviszony megszűnése

50. § A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnése napjával;

b) a pénztártag más EBP-be történő átlépése esetén a 47. § (8) bekezdése szerinti átlépés napját megelőző nappal.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK SZERVEZETRENDSZERE

A Nemzeti Egészségbiztosítási Központ jogállása, feladat- és hatásköre

51-53. §

A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság

54-57. §

V-VIII. Fejezet

58-113. §

IX. Fejezet

ADATKEZELÉS

A Központ adatkezelése

114-116. §

Az EBP adatkezelése

117-118. §

119. §

X. Fejezet

MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

120. § (1)

(2)

(3)-(4)

121-123. §

124. § (1)

(2)

125. § (1)

(2)

(3)

(4)

126. §

127. §

128. §

129. §

130. §

131. §

132. § (1)

(2)

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása

133. § (1)

(2)

(3)

(4)

134. §

135. §

136. §

137. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

138-139. §

140. §

141-143. §

144. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

145. § (1)

(2)

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

146-153. §

154. § (1)

(2)

(3)

155. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

156. § (1)

(2)

XI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

157. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 51-53. §-a, 114-116. §-a és 140. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 45-47. §-a, 48. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, 49. §-a, 54-57. §-a, 119. §-a 2009. február 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 33. §-a, 48. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja, V-VIII. fejezete, 117-118. §-a, 120. §-ának (3) és (4) bekezdése, 121-123. §-a, 124. §-ának (2) bekezdése, 126. §-a, 129. §-a, 138-139. §-a, 141-143. §-a, 146-153. §-a, 155. §-a az első átlépési időszakot követő hónap első napján lép hatályba.

(5) A 4. § (9) bekezdésének f) pontjában foglaltakat 2010. január 1-jétől, a 91. §-ban foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Eüak. 3. §-ának h), l) pontja, 5. §-át megelőző alcíme, 5. § (2) bekezdése, 7. § (3) bekezdésében a „(törvényes képviselője)” szövegrész, 10. § (1)-(3) bekezdése, 17. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés a) pont]” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész, 21. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés d) pont]” szövegrész, a 33. §-át megelőző fejezetcíme, 36. §-a,

b) az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „1999. évi CXXIV.” szövegrész,

c) az Ebtv. 18. §-ának (8) bekezdése.

(7) A (4) bekezdés szerinti időpontban hatályát veszti az Ebtv.

a) 2. §-ának (1) bekezdése,

b) 3. §-ának (1) bekezdése,

c) 5/B. §-ának c)-g) és j)-k) és m) pontja,

d) 9. §-a,

e) 13. §-ának a)-c) pontja,

f) 14. §-ának (1) bekezdésben a „külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján” szövegrész,

g) 14. §-ának (4) bekezdése,

h) 18. §-ának (1)-(5) és (9)-(14) bekezdése,

i) 19. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése,

j) 20. §-a,

k) 20/A. §-a,

l) 21. §-ának (1) bekezdésében a „, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer” szövegrész,

m) 22. §-ának (4) bekezdése,

n) 23. §-ának d)-f) pontja,

o) 25. §-ának (6) bekezdésben a „, d) és e)” szövegrész,

p) 26-35. §-a és 36-38/D. §-a,

q) 66. §-ának (1) bekezdésében a „, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást” szövegrész,

r) 66. §-ának (7) bekezdése,

s) 68/A. §-ának (1) bekezdésében a „, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért” szövegrész,

t) 68/B. §-a,

u) 79/A. §-a,

v) 83. §-ának (2) a), d), e), h), j), q), s)-v) és z)-zs) pontja,

w) 83. §-a (4) bekezdésének c), g), h), i), l), m) és o) pontjai.

(8) a)

b)

c)

d)

e)

f)

(9)

(10)

Alapítás

158. § A Magyar Állam nevében eljárva a vagyonkezelő e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedik - egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság formájában - 22 EBP alapításáról, és ezek közül 18-at egy-egy megyéhez (Pest megye kivételével), négyet a Budapestből és Pest megyéből álló, külön jogszabályban meghatározott területek egyikéhez rendel hozzá.

A forgalomképes részvények értékesítésének szabályai

159. § (1) Az utolsóként bejegyzett EBP cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számítva az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül a vagyonkezelő - az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben - a külön jogszabályban foglaltak szerint pályázatot ír ki a forgalomképes részvények adásvétel keretében történő értékesítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítést célzó pályázati eljárás lebonyolítására a vagyonkezelő harmadik személynek megbízást adhat azzal, hogy a kiválasztására a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt pályázat nyertesével, mint vevővel kötendő adásvételi szerződésben a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az értékesítést célzó pályázati kiírásban foglalt taglétszámmal és feltételekkel megveszi a pályázat tárgyát képező forgalomképes részvényeket,

b) a működési engedély iránti kérelmet a többségi tulajdonossal együttműködve haladéktalanul benyújtja a Felügyelethez, és

c) a többségi tulajdonossal együttműködik abban, hogy 2009. december 31-ig az EBP taglétszáma elérje legalább az ötszázezer, és ne haladja meg a kettőmillió főt.

(4) A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó pályázatot az összes EBP összes forgalomképes részvénye tekintetében egy időpontban, EBP-nként kell kiírni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás során

a) ugyanazon pályázó csak olyan megyékhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyekre teljesül, hogy az érintett megyék közül egyik sem szomszédos egynél több érintett megyével, érintett megyének tekintve a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területeket is,

b) ugyanazon pályázó azon megyékhez és a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyek esetében a biztosítottak pályázati kiírásban meghatározott száma összesen nem haladja meg a 2 millió főt, és

c) ugyanazon pályázó csak egy, a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényeit szerezheti meg.

(6) Az EBP forgalomképes részvényeinek (1) bekezdésben foglalt pályázat keretében történő értékesítése során elvárt minimális vételár ajánlat összege és az e törvény szerint, a 161. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a kisebbségi tulajdonost terhelő tőkeemelés mértékének megfelelő összeg együttesen nem lehet kevesebb, mint a pályázati kiírásban meghatározott létszámmal számítva, személyenként tizenkettőezer forint.

(7) Ha valamely EBP forgalomképes részvényei az (1) bekezdés szerinti pályázat során nem kerültek értékesítésre, és az EBP egyébként megfelel az e törvényben foglalt működési feltételeknek - ide nem értve a 6. § (1) bekezdése szerinti feltételt -, a vagyonkezelő gondoskodik az e törvény szerinti működtetésről, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás lezárását követően, az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül újabb, a forgalomképes részvények értékesítésére irányuló pályázatot ír ki, amelynek során a (2) bekezdést, a (3) bekezdés a) pontját, az (5) bekezdés b) és c) pontját és a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az egészségbiztosítás átalakulásával, így különösen e törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására kormánybiztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § (3) bekezdésében meghatározott létszámkorlát túllépésével is kinevezhető, az e kormánybiztos titkárságára vonatkozó szabályok meghatározása során a Kormány a Ksztv. 26. § (8) bekezdésétől eltérő szabályokat határozhat meg.

160. § (1) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton való részvételt pályázati biztosíték adásához kell kötni.

(2) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton nem vehet részt a 4. § (9) bekezdésének a)-e) és g)-q) pontjaiban foglalt személy.

(3) A 159. §-ban foglaltak végrehajtása során a Vtv.-nek a munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzésére és a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának kötelezettségére vonatkozó szabályait (38-40. §, 42. §), továbbá pályázati felhívásra és a kiírás jóváhagyására, valamint a kiírás részletes tartalmára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) A forgalomképes részvények értékesítésére, valamint a pályázati kiírásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

161. § (1) Az EBP vezérigazgatója az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati kiírásban meghatározott időpontra köteles közgyűlést összehívni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlésen az EBP köteles

a) alapszabályát az 1. mellékletnek megfelelően módosítani,

b) a vezető tisztségviselőket és a vezető állású személyeket megválasztani,

c) az alaptőkét a (4) bekezdésben foglaltak szerint - új részvények zártkörű forgalomba hozatalával - megemelni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint megválasztott vezető tisztségviselők cégbírósági bejegyzésének napján a vezérigazgató megbízatása megszűnik.

(4) Az EBP alaptőke emelését a Magyar Állam szavazati és egyéb, e törvényben meghatározott jogainak változatlansága mellett, a részvények névérték feletti kibocsátása útján kell megvalósítani oly módon, hogy azáltal legalább az e törvény szerinti tőkekövetelmények teljesíthetők legyenek.

(5) A forgalomképes részvények értékesítéséből befolyt vételára összege kizárólag az egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére szolgál, azt - önálló, fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatban - ilyen célra elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi rendszer finanszírozását és fejlesztését szolgáló célnak minősül:

a) az EBP alaptőkéjéhez való hozzájárulás,

b) az EBP eredménytartalékához való hozzájárulás,

c) az egészségügyi szolgáltatók fejlesztési célú támogatása,

d) a Központ és a Felügyelet informatikai célú támogatása, vagy

e) a forgalomképes részvények Magyar Állam általi visszavásárlása.

(7) A (6) bekezdés szerinti támogatások felhasználására 33. § (10)-(12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az elfogadott alapszabály-módosítást az EBP megküldi a Felügyelet részére.

162. § 2009. február 1-jén a biztosítottak e törvény erejénél fogva a 45. § (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott EBP pénztártagjaivá válnak. Az ezt követően keletkezett új biztosítotti jogviszony esetében az illetékes EBP meghatározására és az átlépésre a 45. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Egyebekben a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek a 163. § szerinti átlépési időszakot követő első hónap első napjától illetik meg, illetve terhelik a pénztártagokat.

163. § (1) Az átlépési időszakra első ízben 2009. február 15. és 2009. március 15. között kerül sor, a tagszervezésre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A pénztártag az első átlépési időszak lezártáig nyújthatja be a 47. § (1) bekezdése szerinti átlépési nyilatkozatot, azzal, hogy az átlépési nyilatkozaton nem kell feltüntetni azon EBP megnevezését, amelynek a pénztártag előzőleg tagja volt.

(3) Az átlépési időszak alatt egy pénztártag érvényesen csak egy EBP-be adhat átlépési nyilatkozatot, több átlépési nyilatkozat adása esetén a pénztártagok nyilvántartásának létrehozása során az időben elsőként megadott átlépési nyilatkozatot kell figyelembe venni. Ha a nyilatkozatok megtételének időbeli sorrendje nem állapítható meg, a pénztártag valamennyi nyilatkozata érvénytelen.

164. § (1) Az első átlépési időszak során a 47. § (5)-(8) és (10) bekezdését nem kell alkalmazni. A Központ az átlépési időszak lezártát követő öt napon belül megvizsgálja a nyilatkozat érvényességét. Érvényes átlépési nyilatkozat esetén a Központ a pénztártagot a nyilatkozat szerinti EBP pénztártagjaként veszi nyilvántartásba, azzal, hogy a pénztártag e nyilvántartásba vételt követő naptól válik az átlépési nyilatkozatban megjelölt EBP tagjává. A nyilvántartásba vétel napján a pénztártagnak az átadó EBP-ben fennálló tagsági jogviszonya megszűnik.

(2) A Központ az érvényes átlépési nyilatkozatot adó pénztártagok és az átlépési nyilatkozatot érvényesen nem adó, a 162. § szerint meghatározott EBP tagjaivá vált pénztártagok adataiból az átlépési időszak lezártát követő 8 napon belül létrehozza a pénztártagok nyilvántartását. A Központ a pénztártagok nyilvántartása alapján az EBP tagjaiként nyilvántartott pénztártagokról tájékoztatja az EBP-t.

(3) A Központ az átlépési időszak lezártát követően átadja az EBP-nek a pénztártagjaira vonatkozó azon, az egészségbiztosítási szerv által kezelt adatokat, amelyek kezelésére az EBP törvény alapján jogosult.

165. § (1) Annak érdekében, hogy az EBP pénztártagjainak létszáma 2009. december 31-én elérje az ötszázezer főt, az EBP

a) más EBP-vel történő egyesülésről, vagy

b) jogutód nélküli megszűnéséről

dönthet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogutód EBP pénztártagjainak létszáma nem haladhatja meg a kettőmillió főt.

166. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az általa kezelt adatállományt 2009. január 1-jén átadja a Központnak, amely az 53. § (1) bekezdés szerinti adatokból legkésőbb 2009. március 31-éig létrehozza az 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartást.

(2) A Központ az adatok (1) bekezdés szerinti átadását követően - az általa törvény alapján kezelhető, a feladatkörébe tartozó feladatok ellátása érdekében szükséges adatok kivételével - 2010. február 1-jétől folyamatosan, legkésőbb 2010. július 31-éig archiválja az átadott adatállományt. Az archivált nyilvántartásból kizárólag

a) bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervnek, közpénzügyi, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekből, illetve

b) külön törvényben meghatározott feltételek szerint tudományos kutatás céljára szolgáltatható adat.

167. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időpont és 2009. szeptember 30. között a 91. §-ban foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ részére küldi meg. A Központ az EBP-nként összesített teljesítmény-jelentést továbbítja az illetékes EBP részére.

(2) 2009. október 1. és 2010. december 31. között a 91. §-tól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ és az illetékes EBP részére küldi meg.

168. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időponttól 2009. június 30-ig a 2009. március 31-én hatályban lévő finanszírozási szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe valamennyi, e törvény szerint működő EBP lép. E törvény alapján az új finanszírozási szerződéseket 2009. június 30-ig kell megkötni, a korábbi szerződések 2009. július 1-jén e törvény erejénél fogva hatályukat vesztik. A Központ legkésőbb 2009. március 31-ig az EBP-knek átadja az adott EBP pénztártagjaira vonatkozó, általa kezelt adatokat. A Központ a 115. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét 2009. április 1-jétől kezdődően teljesíti.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a külön jogszabály szerinti egészségbiztosítási szervek általános jogutódja - figyelemmel a (3)-(5) bekezdésben foglaltakra - 2009. január 1. napjától a Központ.

(3) 2009. január 1-jétől 2009. március 31-éig a Központ látja el az egészségbiztosítási szerv számára jogszabályban meghatározott feladatokat. Ebből a célból a Központ az ezen feladatok ellátásához szükséges mindazon személyes adatokat kezeli, amelyek kezelését az egészségbiztosítási szerv számára - feladatainak ellátása érdekében - törvény lehetővé teszi.

(4) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 80. § szerinti szerződéseket - 2009. április 1-jei hatállyal - 2009. február 1-jétől lehet megkötni. Az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik.

(5) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 30. § (2) bekezdése és 30/A. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 79. § szerinti szerződéseket 2009. április 1-jei hatállyal kell megkötni. Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik. Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződések a szerződésben meghatározott határideig hatályban maradnak.

169. § (1) E törvény hatálybalépése a 2009. március 31-én vezetett intézményi várólistákon elfoglalt helyet, az ellátás igénybevételére való jogosultság sorrendjét nem érinti, azonban az ellátás sorrendjét megállapító listákat 2009. április 1-jétől a 65-71. §-ban foglaltaknak megfelelően kell vezetni. Az EBP pénztári várólistájára történő felvétel sorrendjét a 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő személyek esetében az intézményi várólistán elfoglalt hely határozza meg. Az EBP az általa vezetett pénztári várólistára valamennyi, 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő pénztártagját köteles felvenni.

(2) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének n) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elkészíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.

(3) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének m) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 61. § (4) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell véglegesíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.

170. § Az EBP a 45. § (7) bekezdése szerinti pénztári kártyát első alkalommal 2009. szeptember 30-ig bocsátja a pénztártagjai rendelkezésére.

171. § 2014. december 31-éig a fejkvóta-bevétel számításának szempontjai között külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet venni az egészségügyi szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző igénybevételének mutatóit.

172. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány

a) az e törvény szerinti szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,

b) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,

c) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rend és a beutalás szakmai szabályainak, valamint a betegút-szervezési szabályzat kötelező tartalmi elemeinek,

d) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

e) a szolgálati viszonyban álló és a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,

f) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,

g) az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

h) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

i) az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

k) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,

l) a 65. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fekvőbeteg-ellátások, 65. § (2) bekezdés és a 65. § (4) bekezdés szerinti időtartam, a 66. § (1) bekezdése szerinti nagy költségű ellátások, a központi és a transzplantációs várólista működtetéséhez igénybe vehető szerv, valamint a 70. § (1) és (3) bekezdése szerinti várakozási idő,

m) az OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevétele szabályainak, valamint az azokhoz az EBP által biztosított önrész mértékének,

n) a fejkvóta és a fejkvóta-bevétel kialakítása eljárásrendjének, a fejkvóta elemeinek és a kockázatmegosztás (r) mértékének, módjának és elveinek,

o) az EBP-számla vezetése szabályainak, az EBP és a Központ közötti elszámolás szabályainak, valamint a 31. § szerinti céltartalékok felhasználása részletes szabályainak,

p) az EBP éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségei sajátosságainak,

q) a Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság működése részletes szabályainak,

r) a pénztári kártya tartalmi, műszaki és formai követelményeinek, illetve a rajta tárolható egyéb adatoknak, valamint az azonosítás szabályainak,

s) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

t) az EBP által a Felügyelet részére készítendő, a bevételek, valamint a ráfordítások és költségek alakulásáról szóló havi jelentés részletes szabályainak,

u) a forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó - ideértve a pályázati kiírásra vonatkozó részletes rendelkezéseket is - szabályok,

v) a Budapestből és Pest megyéből álló térség négy területre történő - a 158. §-ban foglaltak szerinti - felosztásának,

w) az EBP üzletszabályzatának minimális tartalmi követelményei,

x) az egészségügyi szolgáltatók progresszivitási szint szerinti besorolására vonatkozó szabályok,

y) a vagyonkezelő által a pályázati eljárás lebonyolítására megbízható harmadik személy kiválasztására vonatkozó szabályok,

z) az átlépési nyilatkozatok formai követelményeivel, valamint benyújtásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos szabályok

meghatározására.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának rendjét,

b) a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet,

c) a finanszírozási eljárásrendet,

d) az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit.

(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,

b) a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit; az intézményi előjegyzés, illetve a várólista formai és tartalmi követelményeit, a vezetésére szolgáló számítógépes program minősítésének szabályait; a betegfogadási listával, az intézményi előjegyzéssel, valamint a várólistával kapcsolatos jelentési kötelezettség tartalmát és ütemezését, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,

c) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

d) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,

e) a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,

f) a kötelező minőségügyi jelentés tartalmát.

1. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az alapszabály kötelező elemei

1. Az EBP határozatlan időre alakult.

2. A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekhez az alábbi elsőbbségi jogok fűződnek: Az EBP jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból a Magyar Államot az egyéb részvényest megelőző sorrendben, de egyébként a részesedés arányában kell kielégíteni.

3. A vezető tisztségviselők és Felügyelő Bizottsági tagok kijelölésének módja:

3.1. a) A Magyar Állam jogosult az Igazgatóság 6 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok - a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal - az Igazgatóság tagjaivá válnak. A Magyar Állam maga jogosult az általa kijelölt Igazgatósági tagok visszahívására. A Magyar Állam jogosult a Felügyelő Bizottság 5 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok - a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal - a Felügyelő Bizottság tagjaivá válnak. A vagyonkezelő maga jogosult az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagok visszahívására.

3.1. b) A kisebbségi tulajdonos jogosult a cégvezető jelölésére, akinek kinevezésére a 13. c) pont előírásai érvényesek.

3.2. A Közgyűlés a kijelölt vezető tisztségviselőt és Felügyelő Bizottsági tagot az alábbi esetekben visszahívhatja, ha a Magyar Állam ezt nem teszi meg:

a) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag összeférhetetlensége bekövetkezése esetén, ha a tag az összeférhetetlenségi okot annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül nem szünteti meg;

b) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek vagy vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak.

4. A részvényes osztalékra csak a részvényei névértékének arányában jogosult. Minden egyes részvény azonos szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jog kizárólag a részvény névértékéhez igazodóan biztosítható.

5. A Magyar Állam a vételi jog gyakorlása során a vételárat a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat részvényes általi kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül köteles megfizetni. A vételi jogot a Magyar Állam nevében a részvényesi jogot gyakorló személy gyakorolhatja.

6. A Gt.-ben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörökön kívül a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az EBP szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;

b) az Igazgatóság ügyrendjének elfogadása;

c) a Felügyelő Bizottság ügyrendje;

d) befektetési szabályzat elfogadása;

e) beszerzési szabályzat elfogadása;

f) értékesítési politika elfogadása és értékesítés díjazására és értékesítést támogató intézkedésekre vonatkozó szabályzat elfogadása;

g) tagtoborzási politika és szabályzat elfogadása;

h) a hosszú távú üzletpolitika meghatározása; az attól való eltérés kivételes engedélyezése;

i) éves üzleti tervek elfogadása, amelyek tartalmazzák a befektetéseket és az EBP éves és 3 éves tervét is;

j) szabályzat a vezető tisztségviselők, vezető állású személyek és a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről;

k) az alábbi jogügyletek előzetes engedélyezése:

ka) kereskedelmi ügynöki szerződések, amelyet az EBP megbízóként köt, feltéve, hogy ezek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(i) 60 napon belül nem mondhatóak fel indokolás nélküli rendes felmondással az EBP részéről és/vagy

(ii) az EBP terhelő fizetési kötelezettség a management által tervezett éves értékesítési volument alapul véve, ideértve a várható kiegyenlítés összegét is - az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kb) kereskedelmi ügynöki szerződés, amelyben az EBP lát el kereskedelmi ügynöki feladatokat;

kc) harmadik személy értékesítési hálózatának (pl. fiókhálózat, ügynökhálózat) igénybevételéről szóló vagy ezt tartalmazó megállapodások;

kd) más vállalkozásokban való részesedés megszerzése, vagy értékesítése, vagy az ezzel való egyéb rendelkezés;

ke) kölcsönök, hitelek nyújtása, vagy váltókötelezettségek nyújtása, biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvétele, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalások, amelyek

(i) a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(ii) összegük az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kf) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötése, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(i) az egyes szerződések időtartama az 1 évet meghaladja vagy

(ii) a szerződéssel vállalt kötelezettség az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kg) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötése, módosítása vagy felbontása, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és a szerződéssel vállalt kötelezettség a 100 000 000 Ft-ot meghaladja;

kh) beruházások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves beruházási tervben nem szerepelnek és amelyeknek az értéke az 50 millió forint összeget meghaladják;

ki) tőkeemelés és tőkeleszállítás a leányvállalatoknál, valamint a kapcsolt vállalkozásoknál;

kj) együttműködési megállapodások;

kk) ügyvezetés/alkalmazottak felelősség alól való mentesítése;

l) döntés osztalék kifizetéséről.

7. A 6. pontban meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörök közül a határozat javaslat elfogadásához háromnegyedes többség kell a b), d)-h) és j), valamint a kd)-kj) és l) pontokban felsorolt ügyekben, valamint a Gt. 231. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt ügyben.

8. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt

- az Igazgatóság legalább két tagja,

- a Felügyelő Bizottság, vagy annak elnöke,

- a Könyvvizsgáló,

- az ok és cél megjelölésével a szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek az Igazgatóságtól írásban kérik.

9. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenddel is csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. A nem határozatképes és a megismételt Közgyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap.

10. A Közgyűlésen minden szavazati jogot megtestesítő részvény egy szavazatra jogosít.

11. A Közgyűlés felfüggeszthető. Ha a Közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A Közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

12. Az Igazgatóság tagjai határozatlan időre választhatóak, illetve nevezhetőek ki.

13. Az Igazgatóság feladatai különösen:

a) az EBP számviteli törvény szerinti beszámolójának az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;

b) a cégjegyzés, a képviselet, valamint a kötelezettség- és kockázatvállalás rendjének meghatározása;

c) az EBP cégvezetőjének kinevezése legalább a tagok 3/4-ének szavazati többségével, és irányukban a munkáltatói jogok gyakorlása az Igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint;

d) az EBP képviselete harmadik személlyel szemben, bíróságok és hatóságok előtt;

e) az EBP munkaszervezetének kialakítása a szervezeti és működési szabályzat keretein belül;

f) az EBP üzleti könyveinek szabályos vezetése;

g) félévente legalább egyszer jelentés készítése a Közgyűlés számára az EBP ügyvezetéséről, az EBP vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, valamint jelentés készítése háromhavonta a Felügyelő Bizottság és a Felügyelet részére;

h) a jogszabályban előírt bejelentések megtétele a cégbírósághoz, Felügyelethez és más hatóságokhoz;

i) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend kidolgozása;

j) minden olyan, az EBP által alkalmazott mintaszerződés jóváhagyása, amelynek alkalmazásához a Felügyelet előzetes engedélye nem szükséges (pl. ügynöki mintaszerződések);

k) minden olyan szerződés megkötésének vagy kötelezettségvállalásának a jóváhagyása, amelyet az EBP az Igazgatóság tagjával, a cégvezetőjével, azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés az EBP szokásos tevékenységéhez tartozik vagy a közgyűlés jóváhagyását igényli.

14. Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott másik tagja, az Igazgatósági tagok bármelyike által felkért külső szakértő, az Igazgatóság elnöke által meghívott más személy.

15. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az Igazgatóság tagjainak egyszerű többsége jelen van.

16. Az Igazgatóság - a 17. pont és az ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában - határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többséggel hozza.

17. Az Igazgatóság az alábbi ügyekben tagjainak legalább háromnegyedes többségével hozott határozattal dönt:

a) kölcsönök, hitelek nyújtásáról, vagy váltókötelezettségek nyújtásáról, biztosíték nyújtásáról, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvételéről, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

b) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötéséről hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

c) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötéséről, módosításáról vagy felbontásáról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

d) beruházásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

18. Az Elnök megbízatása határozatlan időtartamra szól.

19. Megszűnik az Elnök megbízatása:

- lemondással,

- visszahívással,

- az Igazgatósági tagság megszűnésével.

20. Az Elnök dönt:

- a Közgyűlés összehívásáról,

- az Igazgatóság ülésének összehívásáról és annak napirendjéről.

21. Az Igazgatóság munkáját az Elnök irányítja.

22. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

23. A Felügyelő Bizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy az EBP rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó Könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) az EBP éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a Felügyelő Bizottság

1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

24. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

25. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.

26. A Felügyelő Bizottság a döntéseit - ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában - a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza.

27. A részvényesek a jelen Alapszabályból eredő jogvitáik tekintetében alávetik magukat a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

28. Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, a mellékletben foglalt jogosítványokat a Magyar Állam gyakorolja.

2. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az EBP forgalomképes részvényei Magyar Állam általi visszavásárlása esetén a visszavásárlási ár megállapítása

1. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az alábbi feltételeknek is megfelelő eladási ár, amelyen a Magyar Állam az adott részvényt továbbértékesíti, feltéve, hogy a visszavásárlás időpontjában, már előszerződést kötött annak továbbértékesítésére. Az így meghatározott ár legalább akkora értéket képvisel, mint az alábbiak szerint meghatározott piaci ár, feltéve, hogy az EBP gazdasági helyzete folyamatosan javult a részvény kibocsátása óta és jelenértéken számítva saját tőkéje meghaladja a kibocsátáskori saját tőke összegét.

A = B/i

ahol

A: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben elért megtakarítások (jövedelem) jelenértéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében)

B: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben, az elért megtakarítás (jövedelem) nominális értéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében), amely ez esetben a részvény kibocsátását követő években elért adózott eredmények átlagaként meghatározott összegnek a kisebbségi tulajdonosra jutó része

i: kamatláb = 3%, illetve attól eltérő mérték, ha hosszú távon, bizonyíthatóan a piac azt visszaigazolja

k: egyéb kockázati tényezők (ismert vagy nem ismert piaci tényezők, technológiai, demográfiai, és egyéb változások, szabályozási kockázat stb.) súlya: 0,8-0,7 közötti érték számítással alátámasztva

P: visszavásárlási ár = A x (1 - k)

2. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az EBP számított saját tőkéjének a részvény által megtestesített befektetési arányban (tulajdoni hányad arányában) meghatározott összege amennyiben a visszavásárlás időpontjában a részvény továbbértékesítésére nincs megfelelő piaci vevő, akivel a Magyar Állam az előszerződést már megkötötte és az EBP gazdasági helyzete romlott, jelenértéken számítva saját tőkéje nem éri el a kibocsátáskori saját tőke összegét.

A számított saját tőke az EBP eszközeinek a részvény visszavásárlása időpontjában meghatározott piaci értéke és kötelezettségeinek (beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat és a céltartalékok állományát is) különbözete.

3. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az EBP-k bevételének meghatározása

Az egyes pénztárak 89. § (3) bekezdés szerinti bevételét meghatározó képlet:

ahol

- j az adott pénztárat jelöli,

- Bj a j-dik pénztár éves bevétele,

- BSj a j-dik pénztár szükségletalapú bevétele,

- BIj a j-dik pénztár igénybevétel alapú bevétele,

- K a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összeggel, valamint az OKA összegével csökkentett része,

– Sj(α, β) a j-dik pénztár fejkvóta alapján meghatározott bevétele, amely kiinduláskor a kor (α) és a nem (β) függvényében kerül meghatározásra,

- Ij a j-dik pénztár igénybevétele alapján meghatározott bevétele,

- r a kockázatmegosztás mértéke, azaz a szükséglet és az igénybevétel alapú elemek aránya a rendszerben.

2008. évi IX. törvény a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról

I. Fejezet

A vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése

1. § (1) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)

a) II. fejezet 1. címében a „, valamint vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése mellett” szöveg,

b) 18. § (9) bekezdésének az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény (a továbbiakban: Eptv.) által megállapított c) pontja,

c) 18. §-ának az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló 2006. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Eüreftv.) által megállapított (9) bekezdése,

d) 18. § (10) bekezdés c) pontjában az „és ez alapján a biztosított által fizetendő kórházi napidíj összegéről” szöveg,

e) 18/A. § (1)-(18) bekezdése,

f) 35/A. §-a,

g) 36. § (3) bekezdésében az „a vizitdíj és kórházi napidíj beszedésével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint” szöveg,

h) 37. § (1) bekezdésében az „Az a) pont ab) alpontjának alkalmazásakor az ellátásért az e törvény alapján beszedett vizitdíjat és kórházi napidíjat nem kell figyelembe venni.” szöveg,

i) 37. § (12) bekezdésének harmadik mondata,

j) 83. § (2) bekezdés f) pontja,

k) 83. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Ebtv. 18/A. §-a.

2. § (1) Nem lép hatályba az Eptv.

a) 48. § (2) bekezdés b) pontjában a „vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz” szöveg,

b) 64. § (1) bekezdés b) pontja,

c) 82. § (1) bekezdés b) pontjában a „vizitdíjra, kórházi napidíjra és egyéb” szöveg,

d) 84. § (1) bekezdés c) pontjában az „és ez alapján a pénztártag által fizetendő kórházi napidíj vagy a fizetett vizitdíj összegéről” szöveg,

e) 126. §-a.

(2) Hatályát veszti az Eptv.

a) 125. § (1) bekezdése,

b) 131. §-a.

(3) Az Eptv. 148. § (2) bekezdése az ,,i)-s) pont jelölése m)-w) pontra változik” szövegrész helyett az „i)-r) pont jelölése m)-v) pontra változik” szöveggel lép hatályba.

3. § (1) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „, valamint vizitdíj-kompenzáció” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdés h) pontjában a „, valamint a külön jogszabályban meghatározott vizitdíj-kompenzáció finanszírozására” szöveg.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdésében az „az Eb. 18/A. §-a alapján fizetendő vizitdíjat és” szöveg.

(3) Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 10. § (1) bekezdés b) pontjában az „és az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás” szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében az „az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást,” szöveg,

c) 50/B. § (1) bekezdés f) pontja,

d) 50/D. § (2) bekezdés e) pontja,

e) 51/B. § (1) bekezdés b) pontja.

(4) Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés s) pontja, valamint 35/A. §-a.

(5) Hatályát veszti az Eüreftv. 43. § (7) bekezdése.

(6) Hatályát veszti az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 18. §-a.

II. Fejezet

A képzési hozzájárulásra vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése

4. § (1) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

a) 49. § e) pontjában az „államilag támogatott képzés keretében képzési hozzájárulást,” szöveg,

b) 51. § (3) bekezdés a) pontjában a „, valamint a képzési hozzájárulás” szöveg,

c) 51. § (4) bekezdésében a „, valamint a képzési hozzájárulás” szöveg,

d) 53. § (1) bekezdés harmadik mondata,

e) 125/A. §-át megelőző cím, 125/A. §-a,

f) 139. § (8) bekezdés b) pontjában az „és a 125/A. §-ban” szöveg,

g) 153. § (1) bekezdés 12. pontjában a „, 125/A. § (4) bekezdés” szöveg,

h) 153. § (1) bekezdés 23. pontja,

i) 2. számú melléklet „I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezetcím „I/B. A hallgatók adatai” rész 1. b) pont bb) alpontjában az „a képzési hozzájárulás adatai” szöveg.

(2) Az Ftv.

a) 53. § (1) bekezdésében a „költségeinek többségét az e törvényben meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „költségeit - ha e törvény másképp nem rendelkezik -” szöveg,

b) 125. §-át megelőző alcímében az „A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS, ILLETVE TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ELLENÉBEN” szövegrész helyébe az „AZ INGYENESEN ÉS A TÉRÍTÉSI DÍJÉRT” szöveg

lép.

5. § (1) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Ftvmód.)

a) 26. § (2) bekezdésében a „6.,”, „-18. és 24”, „49. §-ának e) pontját, 125. §-át megelőző címét,” és „125/A. §-át, 2. számú melléklet „A hallgatók adatai” címének 1. bb) pontját” szöveg,

b) 26. § (2) bekezdésének második mondata,

c) 26. § (3) bekezdésében az „53. §-ának (1) bekezdését,” szöveg.

(2) Az Ftvmód. 26. § (3) bekezdésében a „8-11.” szövegrész helyébe a „9-11.” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény 41. § (2) bekezdése.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. április 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1. § (2) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 3. § (6) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

7. § (1) Az Ebtv. 18. § (10) bekezdés c) pontjának és 18/A. § (18) bekezdés c) pontjának e törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett ellátások tekintetében.

(2) A biztosított a 2008. évben húsz alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét az Ebtv. e törvény kihirdetésekor hatályos 18/A. § (17) bekezdésének alkalmazásával 2008. június 30-ig igényelheti vissza. A jegyző a vizitdíj visszaigénylésével összefüggő eljárásban az ellátást igénybe vevő biztosítottnak a nyugtán, illetve a számlán szereplő nevét és TAJ-számát az eljárás befejezéséig kezelheti.

(3) E törvény rendelkezései a vizitdíj bevezetésével összefüggésben megemelt pénzbeli ellátások összegét nem érintik.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert és legkésőbb 2008. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megfizetett képzési hozzájárulást a felsőoktatási intézmény e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül köteles visszafizetni, illetve a felsőoktatási intézmény részére még nem teljesített fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

Kormány rendeletek

Fogászatot érintő kormány rendeletek felsorolása

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

A jogszabály mai napon hatályos állapota: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99700217.KOR

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire (a továbbiakban: MEP), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra, valamint a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) gyógyfürdő: az a létesítmény, amit a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság annak nyilvánít,

b) jövedelem:

ba) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv. által meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem,

bb) az Ebtv. 26. §-a és 50. §-a alapján benyújtott méltányossági kérelmek elbírálásánál a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Ebtv. 5/B. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (10) bekezdésében, 30/A. §-a, 35. §-ának (4), (5) és (7) bekezdésében, 37. §-ának (12) bekezdésében, 38/C. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b), d) és f) pontjaiban, (4) bekezdésében, (5) bekezdésének c) pontjában, 80. §-ának (1) bekezdésében, 82. §-ának (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(5) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 18. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(6) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et és a MEP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 5/A. §-ában, 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.

(7) A Kormány egészségbiztosítóként az Ebtv.-nek a (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott eseteire - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki.

(8) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.

A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások és a beutalásra jogosult orvosok

[Az Ebtv. 13-17. §-ához és 18. §-a (1) bekezdéséhez]

2. § (1) A biztosított - a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni

a) szakorvosi rendelő által nyújtott

aa) bőrgyógyászati,

ab) nőgyógyászati,

ac) urológiai,

ad) pszichiátriai és addiktológiai,

ae) fül-, orr-, gégészeti,

af) szemészeti,

ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,

ah) onkológiai

szakellátást.

Az a) pont szerinti szakellátások körébe - az ott felsoroltakon kívül - nem tartoznak a szakmai főcsoporthoz sorolt, de ráépített szakképesítéssel ellátható szakellátások.

b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat

a) a háziorvos, a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint szakkonzílium céljából a fogorvos,

b) a járóbeteg-szakellátás - ideértve az (1) bekezdés b) pontjában foglalt gondozókat és a genetikai tanácsadókat is - orvosa,

c) a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát,

d) az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa,

e) a rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett és irányított szervek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervek orvosa,

f) a büntetés-végrehajtás orvosa,

g) a sorozó orvos,

h) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai orvosa,

i) a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) ellenőrző főorvosi hálózatának orvosa,

j) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa,

k) az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdésének e) alpontja alapján saját feladatkörében az országos sportegészségügyi hálózat orvosa,

l) a vám- és pénzügyőrség orvosa

m)

(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be.

(4)

(5) A társadalombiztosítási ellátásra, a külön jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából a biztosított orvosi beutaló nélkül jogosult felkeresni a vonatkozó jogszabály szerint a szakvélemény (igazolás) elkészítésére jogosult egészségügyi szolgáltatót.

(6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdésének l) pontja alapján a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetők igénybe.

(8) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meg nem nevezett járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe és a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset nem áll fenn, az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető.

3. § (1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológus, hematológus, idegsebész, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén.

(2) A biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. Azon laboratóriumi vizsgálatok megismétlése, amelyekre a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv rendelkezéseket tartalmaz, az abban előírt gyakorisággal kezdeményezhető, kivéve, ha az ettől való eltérést a biztosított egészségi állapota indokolja.

(3) A biztosítottat fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott orvos utalhatja be.

(4) A biztosítottat

a) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra, otthoni hospice ellátásra - a b) pont kivételével - a külön jogszabályban meghatározott kezelőorvos,

b) az otthoni szakápolás körébe tartozó szakirányú szolgáltatásokra kizárólag a megbetegedés gyógykezeléséhez szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, vagy annak kezdeményezésére háziorvos,

c) krónikus ápolás finanszírozására szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa

utalhatja be.

(5) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa utalhatja be.

(6) A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén - az akut elvonási időszakot követően - pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra.

(7) A (6) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó intézményben is.

(8)

(9) Laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás nem végezhető beutaló nélkül, kivéve ha a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset áll fenn.

3/A. § (1) A biztosítottat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott szakma tekintetében - a progresszivitás figyelembevételével - a biztosított választása alapján

a) a biztosított bejelentett lakóhelye szerint, vagy

b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye szerint, illetve

c) ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b) pontban meghatározottakon túl a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint

ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni.

(2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat.

(4) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti előzetes megkeresés során az ellátást csak az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben tagadhatja meg.

(5) A beutaló orvos vagy a biztosított felé a (2) bekezdés szerint tett nyilatkozat tényét, illetve a (3) bekezdés szerinti megkeresés tényét és a megkeresésre kapott választ a biztosított egészségügyi dokumentációjában kell rögzíteni, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat egy példányát a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató a biztosítottat abban az esetben utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, ha a biztosított ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

(7) Ha a járóbeteg-szakellátás orvosa a nála megjelent beteg további szakorvosi vizsgálatát tartja szükségesnek, orvosi konzíliumot kérhet, illetőleg a beteget - a 2. § (8) bekezdésében megállapított eset kivételével - továbbutalja a szakmailag illetékes másik szakrendelésre. Amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalja.

(8) Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait meghaladó vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást végző intézetbe.

(9) A (6)-(8) bekezdésben foglalt esetekben nem kell alkalmazni az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a beteg szakellátásra utalásáról, illetőleg átutalásáról a beutaló orvos tájékoztatja a beteg háziorvosát.

(10) A beutalónak tartalmaznia kell:

a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot,

b)

c) az ellátás tényét igazoló adatokat.

(11) Az Ebtv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálatához az OEP rendszeresen tájékoztatja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatót a beutalásra jogosult orvosok kódjáról.

(12) Az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatában nevezi meg azon személyt, aki a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot megteheti.

4. § (1) A biztosított a 2-3. § rendelkezéseitől eltérően

a) a MEP-pel egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést nem kötött egészségügyi szolgáltató orvosa beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el,

b) orvosi beutaló nélkül is jogosult a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kezdeményezésére, ha azt vélelmezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az orvos a beteget azonnal fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállíttatja és a magánorvosi rendelvényen feltünteti a kórismét, valamint az azonnali felvétel szükségességének indokait.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az az egészségügyi szolgáltató, amelynél a biztosított az ellátását kezdeményezi, a biztosított vizsgálatát követően dönt az azonnali ellátás szükségességéről. Amennyiben a vizsgálat megállapítása szerint a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, az egészségügyi szolgáltató orvosa

a) a biztosítottat a beutalására jogosult orvoshoz irányítja,

b) ha a biztosított továbbra is kezdeményezi az azonnali ellátását, tájékoztatja a biztosítottat az orvosi beutaló nélkül indokolatlanul igénybe vett egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díjról.

5. § (1) A szülészeti ellátás keretébe tartozó genetikai tanácsadást és az ehhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokat, továbbá a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.

(2) A terhesség orvosi indikáció alapján történő megszakítására a biztosított az 1992. évi LXXIX. törvény 6. §-ának és 12. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint jogosult.

(3) A csecsemő 8 hónapos koráig az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult térítésmentesen anyatejellátásra.

(4) Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti árát az egészségügyi miniszter rendelete tartalmazza.

(5) Az Ebtv. 17. §-ának alkalmazásában a fogyatékos gyermekek tekintetében egészségügyi intézményen a fogyatékos gyermek ellátását, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújtó intézményeket és a konduktív pedagógiai intézményt is érteni kell, amennyiben az intézmény egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére a mozgásszerveket érintő kórállapot miatt kerül sor.

5/A. § A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított beutalása során figyelembe kell vennie az egészségügyi hatóság beutalási rendre vonatkozó előírásait.

5/B. § (1) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja alkalmazásában különösen veszélyes (extrém) sportnak, szórakoztató-szabadidős tevékenységnek minősül:

a) vízisízés,

b) jet-ski,

c) vadvízi evezés,

d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,

e) magashegyi expedíció,

f) barlangászat,

g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),

h) falmászás,

i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,

j) hőlégballonozás,

k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,

l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minősül kísérő személynek az ellátásban részesülő biztosított szülője, törvényes képviselője és közeli hozzátartozója, amennyiben a biztosított az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét nem töltötte be. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó részére biztosított szállás és étkezés finanszírozása külön jogszabályban foglaltak szerint történik. A szülő, törvényes képviselő és közeli hozzátartozó tekintetében az Ebtv. 23. §-ának g) pontját alkalmazni kell.

(3) Amennyiben a biztosított az ellátás igénybevétele során elhalálozik, az Ebtv. 18. §-ának (10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot a közeli hozzátartozó részére kell átadni, ha azt a közeli hozzátartozó kéri.

5/C-5/G. §

5/H. § (1) A biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján a befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő.

(2) Az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdésében meghatározott 20 alkalmat háziorvosi ellátások (ideértve a fogászati alapellátást is) és járóbeteg-szakellátások (ideértve a fogászati szakellátást is) tekintetében külön-külön kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) az adott naptári évben igénybe vett ellátásokért fizetett vizitdíjakról kiállított, a vizitdíj-visszaigénylésre feljogosító nyugtát, illetve számlát, valamint

b) a visszaigényelt vizitdíjak befizetését igazoló nyugtát, illetve számlát.

(4) A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosított a vizitdíj összegének visszatérítését postai úton vagy az illetékes önkormányzatnál történő személyes átvétel útján igényli.

(5) Szóbeli kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján készített jegyzőkönyvnek a Ket. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a kérelemhez csatolt dokumentumok jegyzékét és a visszaigényelt összeg megjelölését.

(6) A jegyző a kérelem tárgyában - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - 15 napon belül, amennyiben a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatban dönt. A (13) bekezdés szerinti esetben a jegyző 30 napon belül dönt.

(7) Amennyiben a jegyző a (6) bekezdés szerinti határidőn belül nem hoz határozatot, a Ket. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a biztosítottat megilleti a kérelemben igényelt összeg, amit a (6) bekezdésben megállapított határidő lejártától számított 15 napon belül a jegyző folyósít a jogosult részére.

(8) A jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi annak a havonta legalább egy naptári napnak a megjelölését, amelyen a nála ügyfélfogadási időben a biztosított által személyesen előterjesztett kérelem tárgyában - ha az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad - azonnal dönt és gondoskodik a visszaigényelt összeg készpénzben történő azonnali kifizetéséről, amennyiben az ügyfél fellebbezési jogáról lemondott.

(9) Amennyiben a biztosított kérelmében a visszaigényelt összeg készpénzben történő kifizetését kéri, úgy azt a jegyző a (8) bekezdésben meghatározott vagy általa a helyben szokásos módon közzétett más időpontban legalább havonta egy alkalommal köteles biztosítani.

(10) A jegyző a kérelemhez csatolt nyugták, illetve számlák közül a vizitdíj visszaigényléséhez szükséges összeg befizetését igazolókat visszaküldi a kérelmezőnek. A kérelem alapján visszafizetett összeg befizetését igazoló nyugtákat, illetve számlákat csatolni kell az ügyirathoz.

(11) A jegyző vizitdíjjal kapcsolatos döntésével szembeni fellebbezést az Egészségbiztosítási Felügyelet bírálja el.

(12) Az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdésén alapuló visszaigénylésre irányuló eljárás illeték- és költségmentes.

(13) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt nyugta, illetve számla nem tartalmazza a külön jogszabály szerinti összes adatot vagy az adatok nem egyértelműek, a biztosított a számlát, illetve nyugtát kiállító egészségügyi szolgáltatótól kérheti új számla, illetve nyugta kiállítását. Az adott egészségügyi szolgáltató a kérelemnek 15 napon belül köteles eleget tenni. Új számla, illetve nyugta kiállítása esetén a kiállítással egyidejűleg a szolgáltató az annak alapjául szolgáló eredeti számlát, illetve nyugtát bevonja.

(14) A külön jogszabály szerinti hadirokkant által igénybevett ellátásért fizetett vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat az illetékes közalapítvány megtéríti az ellátott hadirokkantnak a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj befizetését igazoló nyugta vagy számla ellenében. A közalapítvány által megtérített vizitdíj befizetését igazoló nyugtán, illetve számlán fel kell tüntetni a közalapítvány általi megtérítés tényét. A közalapítvány által megtérített vizitdíjat nem lehet visszaigényelni az Ebtv. 18/A. §-ának (17) bekezdése alapján.

5/I. §

5/J. § (1) A települési önkormányzatok a biztosítottak által fizetett vizitdíj visszatérítésére az éves költségvetési törvények alapján támogatásban részesülnek.

(2) A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője az e rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon

a) az R. 5/H. §-ának (6) és (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalát, vagy

b) az R. 5/H. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben a vizitdíj visszafizetését

követően, minden hónap 10-éig a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) megküldi.

(3) Amennyiben a jegyző adott év december 10-ét követően hoz határozatot, illetve - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a visszafizetésre adott év december 10-ét követően kerül sor, úgy a támogatás igénylésére a következő költségvetési évben van lehetőség.

(4) Az R. 5/H. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat csak olyan mértékű központi költségvetési támogatást igényelhet, amelynek visszatérítésére a magánszemély az Ebtv. 18/A. §-ának (14) bekezdése szerinti feltétel alapján jogosult.

(5) Az igényléshez szükséges csatolni:

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatot, illetve a Ket. 73. §-ának (3) bekezdése alkalmazása esetén a kifizetési pénztárbizonylat másolatát,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biztosítottnak a Ket. 71. §-ának (4) bekezdése szerint záradékolt kérelmét.

(6) Az Igazgatóság - figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (3) bekezdésére - öt munkanapon belül megvizsgálja a (2)-(5) bekezdések szerinti igénylések szabályszerűségét és - hiányosság észlelése esetén - az igénylő önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül van lehetőség.

(7) Az Igazgatóság a (6) bekezdésben foglalt ellenőrzési eljárást követően a beérkezett igényeket minden hónap 20-áig régiónként, településsoros bontásban - e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapon, elektronikus formában is - megküldi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) részére.

(8) Az ÖTM az igénylések beérkezését követően soron kívül intézkedik a támogatás folyósítása érdekében.

(9) A támogatás felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik.

(10) A jogtalanul igénybe vett támogatást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.

(11) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról az adott év december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.

Különleges helyzetből adódó eltérő rendelkezések

[Az Ebtv. 18. §-a (3) bekezdéséhez]

6. § (1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti a külön jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését - kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.

(2) Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) személyek az egészségügyi szolgáltatásra - a személyes szabadságuk korlátozásából adódóan - a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál jogosultak.

(3) A vasúti és a hajózási dolgozók, továbbá a polgári repülés dolgozói egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságát nem érinti a külön jogszabály rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettség.

7. §

A gyógyászati ellátások árához, valamint a gyógyászati segédeszközök árához, javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás

7/A. § (1) A biztosított az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása előtt akkor jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvőbeteg-gyógyintézeti tartózkodása alatt indokolt, kivéve, ha a gyógyászati segédeszköz alkalmazása vagy használata a fekvőbeteg-ellátás keretében finanszírozott.

(2) A biztosított az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján akkor is jogosult

a) fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgáltatására fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen,

b) hallásjavító készülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgáltatására a külön jogszabályban foglalt feltételekkel audiológiai szakrendelésen,

c) egyedi méretvétel alapján gyártott kontaktlencse árához nyújtott támogatásra, amennyiben annak kiszolgáltatására szemészeti szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál

nyújtott ellátás keretében kerül sor.

(3) Az OEP a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével a támogatást megállapíthatja

a) százalékos mértékben,

b) a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre, illetve azok kölcsönzésére meghatározott (fix) összegben,

c) a betegségtől függő keretösszegben.

(4) Egy adott gyógyászati segédeszköz árához eltérő mértékű támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó, külön jogszabályban meghatározott betegségcsoportok különbözősége alapján is.

(5) Külön jogszabályban meghatározott termékcsoport esetében a támogatás megállapítható a termék mérete és a referenciatermék egy egységnyi területének árához nyújtott támogatás alapján is, amennyiben ezt a termékcsoport jellege indokolttá teszi.

(6) Meghatározott (fix) összegű támogatás állapítható meg az egyes, meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére alkalmas különböző termékek körére, ha azok alkalmazását klinikailag azonos javallatra állapították meg.

7/B. § (1) A százalékos mértékű támogatás alapja az OEP által elfogadott, az árhoz nyújtott támogatás alapjául szolgáló, általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) megnövelt ár.

(2) A meghatározott (fix) összegű támogatás azonos a 7/C. § szerinti referenciatermék árához megállapított támogatás összegével.

(3) A referenciatermék a termékcsoportra megállapított százalékos támogatásban részesül.

(4) Azon termék támogatása, melynek az árhoz nyújtott támogatás alapjául szolgáló - áfa nélküli - ára (a továbbiakban: közfinanszírozás alapjául elfogadott ár) a referenciatermékével azonos vagy annál magasabb, megegyezik a referenciatermék támogatásának összegével.

(5) Azon termék támogatásának mértéke, amelyeknek a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára a referenciatermékénél alacsonyabb, megegyezik a referenciatermék árához nyújtott támogatás százalékos mértékével.

(6) A gyógyászati segédeszköz kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alapjául szolgáló díjhoz (a továbbiakban: kölcsönzési díj) nyújtott támogatás összege megegyezik a referenciatermék kölcsönzési díjához nyújtott támogatás összegével.

7/C. § (1) Referenciatermék az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, amely

a) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék, melynek a kialakított támogatási csoportra vonatkoztatott OEP felé történő elszámolásban kimutatható forgalmi részesedése referencia árképzést megelőző 12. hónap 1. napjától a referencia árképzést megelőző 3. hónap 1. napja közötti időszakban az 1%-ot elérte,

b) kölcsönzés esetén a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb kölcsönzési díjú termék.

(2) Ha a támogatási csoporton belül a gyógyászati segédeszközök méretük vagy kivitelük alapján egymással nem megfeleltethetők, akkor az (1) bekezdéstől eltérően a nem megfeleltethető gyógyászati segédeszközök közül referenciaterméknek a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árral rendelkező termék tekinthető.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati segédeszköz használatához elengedhetetlenül szükséges tartozékoknak a termékkel együttesen kell támogatási csoportjukon belül a legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árral kell rendelkeznie.

(4)

7/D. § A külön jogszabály szerint különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek árára és az árához nyújtott támogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási árára és az árához nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

8. § (1) A rendeltetésszerű használat során a külön jogszabályban foglalt kötelező jótállási időtartamon túl, a kihordási időn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás

a) mértéke támogatott termék esetében

aa) azonos az adott termék árához nyújtott eredeti támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesül,

ab) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére vonatkozó eredeti százalékos támogatás mértékével, ha a termék meghatározott (fix) támogatásban részesül,

de legfeljebb a javítás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,

b) mértéke a javítás időpontjában már nem, de kiváltáskor támogatott termék esetében

ba) azonos az adott termék árához eredetileg nyújtott támogatás mértékével, ha a termék százalékos támogatásban részesült,

bb) azonos az adott termékcsoport referenciatermékére eredetileg vonatkozó százalékos támogatás mértékével, ha a termék eredetileg fix támogatásban részesült,

de legfeljebb a kiváltás időpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-ának megfelelő összeg,

c) több javítás esetén az első javítást követő egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét,

d) a támogatott termékre közgyógyellátás jogcímén jogosultak esetében 100%.

(2) A rendeltetésszerű használat során meghibásodott egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök javítási díjához az eredeti kihordási idő leteltét követően a kihordási idővel azonos ideig az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a biztosított részére a javított eszközzel azonos rendeltetésű eszközcsoportba tartozó új terméket rendelni nem lehet, kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival azonos esetben.

(4) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő, finanszírozott ellátás keretében beültetett cochlearis implantátum rendeltetésszerű használata során a külön jogszabályban foglalt kötelező jótállási időtartamon túli meghibásodása esetén az alkatrészek cseréjéhez és javítási díjához nyújtott külön jogszabályban meghatározott mértékű támogatás elszámolására az OEP megállapodást köthet a szolgáltatóval.

(5) Az árhoz nyújtott támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértéke a kölcsönzési díj áfával növelt összegének külön jogszabályban meghatározott százaléka.

(6) Egy termék javítására a kihordási időn belül maximum a termék közfinanszírozás alapjául elfogadott ára 130%-ának megfelelő összeg fordítható. Az ezt meghaladó javítási igény esetén az eszközt a gyártó vagy saját költségére javítja, vagy a kihordási idő végéig cserekészüléket biztosít.

(7) A társadalombiztosítási támogatás alapját képező nettó javítási díj összetevői:

a) a javításhoz felhasznált, beszerzési számlával igazolt alkatrészek nettó ára,

b) a javítás munkadíja, mely a javítás munkafázisainak órában kifejezett időszükséglete szorozva a rezsi óradíj összegével.

(8) Az egy évnél hosszabb kihordási idejű eszközök, esetében a termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének a termék javítását dokumentáló szervizkönyvet kell biztosítania, amelyben a javítást végzőnek rögzíteni kell a gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, az eszköz megnevezését, típusát, gyártási számát, hibáját, az elvégzett javításokat, annak nettó díjösszegeit és időpontjait.

9. §

10. §

10/A. § (1)

(2) A Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti miniszterek véleményező, javaslattevő szerve. A TÁTB-nak az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőiből álló tagjait és elnökét az egészségügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.

(3) A TÁTB feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről külön jogszabály rendelkezik.

(4)

(5)-(6)

10/B. §

10/C. § (1) Az OEP az Ebtv. 30/A. §-a alapján megkötött szerződésben a forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a forgalomba hozó, valamint a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató számára az Egészségbiztosítási Alap javára történő - feltételhez kötött - fizetési kötelezettséget írhat elő. A szerződés rögzíti a befizetés alapját és mértékét.

(2)

(3) Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP főigazgatója - a TÁTB vagy a Technológiai Értékelő Bizottság véleményének megismerését követően - az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.

10/D. § A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján beszerzésre kerülő gyógyszerek esetében a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár a közbeszerzési eljárás során kerül meghatározásra.

10/E. § A Magyar Állam és a gyógyszergyártók, forgalmazók között létrejött szerződésben meghatározott gyártói befizetési kötelezettség Egészségbiztosítási Alap javára történő teljesítése, a tényadatokon alapuló végleges elszámolás szerinti rendezés a szerződésben megállapított szabályoknak megfelelően számított összegben, az ott részletezett ütemezésben és feltételek szerint történik.

10/F. § (1) A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások körét, valamint az árukhoz nyújtott támogatás mértékét az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2) A támogatás kezelés-fajtánként százalékos mértékben, illetve fix összegben állapítható meg. A százalékos mértékű, illetve fix összegű támogatás alapja az OEP által a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint elfogadott ár (a továbbiakban: a közfinanszírozás alapját képező ár).

(3) Az OEP a közfinanszírozás alapját képező ár kialakítására irányuló tárgyalásokat szükség szerint, de legalább kétévente egyszer bonyolítja le. A tárgyalási feltételeket az OEP főigazgatója - a TÁTB véleményének előzetes kikérése után - legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése előtt az OEP hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti tárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató az alkalmazott számítások egyidejű bemutatásával nyilatkozzon arról, hogy az általa tett árajánlat kialakítása során figyelembe vette, hogy a fajlagos költségeket és az üzleti kockázatot csökkenti, ha a gyógyászati ellátást támogatással nyújtja.

(5) A tárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevő, illetve szakértőként közreműködő személyekkel szemben a közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) Az OEP a tárgyalások során kialakított, a közfinanszírozás alapját képező javasolt árakat a tárgyalás lezárását követő 30 napon belül az egészségügyi miniszter elé terjeszti.

(7) A kialakított árak és támogatási mértékek legkésőbb a tárgyalás lezárását követő második negyedév végéig - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - legalább kétévente kihirdetésre kerülnek.

10/G-H. §

Utazási költségtérítés

(Az Ebtv. 22. §-ához)

11. § (1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához, nem jár utazási költségtérítés. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén is jár az utazási támogatás.

(2) Az utazási támogatás igénybe vehető a (4) bekezdés szerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő utazás esetén az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési utalvánnyal. Az utazási költségtérítési utalvány az OEP által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.

(3) Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult

a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,

b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,

c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,

d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,

e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,

f) a Szakértői Intézet illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,

g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,

h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg - az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kijelölt személy.

(4) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az arra jogosult orvos az utazás szükségességét igazolja. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású "Utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb 4 megjelenés igazolható. Az "Utazási utalvány"-t a beutalással egyidőben kell kiállítani. Utólagos kiállítására nincs lehetőség.

(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni. Az utazási költség megtérítésére a (10) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.

(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §-ának c) pontja szerinti tevékenységet végző Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.

(7) Az Ebtv. 22. §-ának alkalmazásában a fogyatékos gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény a fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és gondozását nyújtó intézménnyel azonos elbírálás alá esik.

(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult, ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet. Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult és - beutalásra jogosult orvos javaslata alapján - kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt a kísérő számára ki kell állítani.

(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.

(10) Az egészségbiztosító a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, az igénylő részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.

(11) Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (1)-(4), (6)-(10) és (14)-(20) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a kijelölt személy megjelenését igazolja: Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.

(12) Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult az (5) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként kilométerenként 18 forint illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a MEP felé a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a (6), illetve (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény és biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.

(13) Ha az utazási költségtérítés igénylése során a (4) bekezdés szerinti nyomtatvány több utazás igazolását tartalmazza, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló időtartam az e nyomtatványon igazolt valamennyi utazás tekintetében az utolsó igazolt utazás időpontjától számított hat hónap.

(14) Utazási költségtérítési utalvány igénybevételére a (15) bekezdésben foglaltak szerint jogosult személy és kísérője az egészségbiztosítóval szerződést kötött közlekedési társaságok vonalain az utazási költségtérítési utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat.

(15) A utazási költségtérítési utalvány igénybevételére jogosult az a biztosított, aki

a) közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy

b) krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy

c) szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) az Ebtv. 22. §-a (1) bekezdése ba) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található.

(16) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.

(17) Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos, vagy házi gyermekorvos tájékoztatja.

(18) A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni.

(19) Amennyiben a biztosított a (18) bekezdésben előírt kötelezettségének az ott meghatározott időpontban nem tesz eleget, úgy a (18) bekezdésben meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos nem állíthat ki részére.

(20) A háziorvos, házi gyermekorvos a kiállított utazási utalványokról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben szabályozott, a „Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentése” „továbbküldés eszköze” soron jelentést tesz. Az utazási költségtérítési utalványon a megjelenést az egészségügyi szolgáltató leigazolja.

(21) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására, felhasználására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására az (1)-(3) és (6)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (14)-(20) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(22) Az utazási utalványok elszámolása a közlekedési társaságok és az egészségbiztosító között létrejött szerződés alapján történik.

Az egészségügyi intézményen belüli orvosválasztás

11/A. § (1) Az Ebtv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján történő orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba foglalták (orvosválasztási nyilatkozat) és annak három példányát a biztosított, valamint a választott orvos kézjegyével ellátta.

(2) Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni a kapcsolattartás módját, a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét és várható összegét, a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya a biztosított egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró biztosított és a választott orvos kapja.

(4) Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót, melynek tartalmaznia kell az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét is.

Méltányosságból engedélyezhető egészségügyi szolgáltatások

11/B. § (1) Az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás térítési díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított a MEP-pel szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti méltányossági kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), továbbá a kérelemhez mellékelni kell:

a) az ellátás (beavatkozás) szakmai indokoltságát alátámasztó egészségügyi dokumentációt,

b) az ellátást (beavatkozást) végző egészségügyi szolgáltató megnevezését, továbbá nyilatkozatát a beavatkozás elvégzésének, illetve az orvos szakmai szempontból indokolt ellátásnak a vállalásáról, annak várható költségéről, valamint implantátum vagy egyéb speciális eszköz esetén a magyarországi forgalmazó árajánlatát,

c) fogászati rekonstrukció esetén a kezelési tervet, valamint a megyei szakfőorvos véleményét a beavatkozás szakmai indokoltságáról,

d) a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban - megszerzett jövedelemről.

(4) A MEP a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a biztosítottat, ha a kérelem nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat. A biztosítottnak a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a hiánypótlásnak eleget tennie. A biztosítottat a hiánypótlásról szóló felszólításban tájékoztatni kell arról, hogy a határidő elmulasztása esetén az eljárás megszüntetésre kerül.

(5) A MEP az ellenőrző főorvos szakvéleményével, javaslatával ellátott kérelmet a kérelem beérkezését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti az OEP-hez.

11/C. § (1) A 11/B. § szerinti kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni a kérelmező jövedelmi viszonyára és kiemelt szempont az orvos szakmai indokoltság vizsgálata.

(2) Implantátum, egyéb speciális eszköz árának átvállalására irányuló kérelemnél vizsgálni kell, hogy

a) az a születési vagy később bekövetkezett rendellenesség korrekciója során, vagy üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás esetén kerül-e felhasználásra,

b) a fejlődési rendellenesség egyéb terápiával orvosolható-e,

c) a deformitás kialakulását okozta-e orvosi beavatkozás vagy valamilyen trauma.

(3) Az OEP döntéséről értesíteni kell a biztosítottat, a beavatkozást elvégző egészségügyi szolgáltatót és a MEP-et. A kérelem elutasítása esetén az elutasítás indokát közölni kell a biztosítotton kívül a kezelőorvossal is.

(4) Az átvállalt térítési díj összegét az OEP a beavatkozás elvégzése után, a kórházi zárójelentés vagy a klinikai összefoglaló, valamint a beavatkozás, illetve a felhasználásra került anyag, eszköz költségét igazoló számla - szolgáltató által történő - megküldését követően utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére. A számlának tartalmaznia kell a biztosított nevét, TAJ számát, valamint a beavatkozás időpontját és az azt végző orvos aláírását, pecsétjét.

Méltányosságból engedélyezhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások köre és ártámogatása

11/D. § (1) A biztosított az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti méltányossági kérelmét a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait, TAJ számát, és a kérelemhez mellékelni kell:

a) 3 hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt termékkel, illetve ellátással kezelhető, látható el;

b) gyógyszerre vonatkozó kérelem esetén az a) és d)-e) pontokban foglaltakon kívül:

ba) a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a kért gyógyszer neve, kiszerelése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás, tápszerváltás indokoltsága (az eddigi terápiák, illetve az új kezelések várható hatékonysága), a támogatás időtartama,

bb) Magyarországon és az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén forgalomban nem lévő gyógyszer esetén, a kezelőorvos kérelmére az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) által engedélyezett és kiadott Járóbeteg Gyógyszer Igénylő Lap-ot, Magyarországon nem, viszont az EGT tagállam területén forgalomban lévő gyógyszer esetén, a kezelőorvos kérelmére az OGYI által kiadott véleményt és Járóbeteg Gyógyszer Igénylő Lap-ot;

bc)

c) gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelem esetén, az a) és d)-e) pontokban foglaltakon kívül:

ca) az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja esetében a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a gyógyászati segédeszköz neve, az eszköz szükségességének indokoltsága, a támogatás időtartama,

cb) a társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz esetén magyarországi gyártó, vagy forgalmazó termelői, illetve import beszerzési árajánlatát, valamint az eszköz megfelelőségét igazoló dokumentációt,

cc) a rendelésre jogosult orvos igazolását, ha a biztosított ellátásához az adott kihordási időre rendelhető gyógyászati segédeszköz mennyiség nem elegendő,

cd) a méltányosságból engedélyezett gyógyászati segédeszköz javítása esetén a javítást végző szolgáltatónak a javításra adott árajánlatát;

d) az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti méltányossági kérelmeknél a kezelő szakorvos által, illetve a (2) bekezdése szerinti méltányossági kérelmeknél a rendelésre jogosult orvos által külön jogszabály szerint kiállított vényt;

e) a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdésben előírtakat, akkor a MEP a 11/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) A MEP - az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti kérelmek kivételével - a javaslatával ellátott kérelmet a kérelem beérkezését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti az OEP-hez.

11/E. § (1) A 11/D. § szerinti kérelem elbírálása során vizsgálni kell a betegség súlyosságát, az orvos szakmai indokolást, az alkalmazott és a kérelmezett kezelések, ellátások költségét és hatékonyságát, továbbá a biztosított jövedelmi helyzetét. Az OEP-nél működő tanácsadó testület a kérelmet szakmailag véleményezi.

(2) A kérelmezett támogatás megállapítása legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási időre történhet. Kivételesen indokolt esetben a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre is történhet a megállapítás.

(3) Az OEP által engedélyezett ártámogatás esetén az engedélyezés igazolásával ellátott vényt postán meg kell küldeni a biztosítottnak, továbbá az engedélyezésről egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a kezelőorvost, valamint egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a gyártót vagy a forgalmazót. A biztosítottat tájékoztatni kell arról is, hogy az egyedi importgyógyszert melyik gyógyszertárban, a gyógyászati segédeszközt melyik gyártónál, forgalmazónál válthatja ki.

(4) A kérelem elutasítása esetén az elutasítás indokát közölni kell a biztosítotton kívül a kezelőorvossal is.

(5) Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a MEP hatáskörébe tartozó méltányossági kérelmek esetén az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelmet szakmailag az (1) bekezdés szerinti tanácsadó testület helyett a MEP ellenőrző főorvosa véleményezi.

Külföldi tartózkodás közben szükséges gyógykezelés megtérítése

(Az Ebtv. 27. §-ához)

12. § (1) Az Ebtv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a harmadik állam területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, az erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását.

(2)

(3) Az Ebtv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján tartósan az Ebtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott harmadik állam területén foglalkoztatott biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke által a harmadik állam területén indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás költségének megtérítése iránti igényhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell az igazolást arról, hogy az Ebtv. 27. §-ának (4) bekezdésében említett orvosi vizsgálaton részt vettek, valamint a munkáltató igazolását arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére a harmadik állam területén történő foglalkoztatás alatt került sor.

(4) Az Ebtv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a biztosított külföldi egészségügyi szolgáltatótól magyarországi szolgáltatóhoz történő sürgősségi betegszállítása, költségeinek megtérítésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a betegszállítás elmaradása a beteg életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne.

(5) Az OEP engedélyezheti a számla kiegyenlítése nélkül is az Ebtv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben a (6) bekezdés szerint megállapított költség összegének megtérítését. A megtérítendő összeget az OEP, illetve a MEP a gyógykezelést végző külföldi intézmény részére utalja át.

(6) Az Ebtv. 27. §-ának (1), (2) és (6) bekezdése szerinti belföldi költséget külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani az igénybevétel hónapja szerinti elszámoláskor érvényes értéken.

(7) Harmadik állam területén foglalkoztatott biztosított, továbbá a vele közös háztartásban élő házastársa és gyermeke által harmadik állam területén igénybe vett sürgősségi betegszállítás esetén az OEP - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank Rt. által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegét téríti meg.

(8) A közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik állam területén foglalkoztatott biztosított, illetve a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által a harmadik állam területén igénybe vett egészségügyi ellátás költségének megtérítése esetén megfelelően alkalmazni kell az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, illetve a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke az Ebtv. 27. §-ának (7) bekezdése alapján az indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri.

(10) Az egészségügyi ellátás az Ebtv. 27. §-ának (4) bekezdésében foglaltak mellett akkor tekinthető indokoltnak, ha

a) sürgős szükség miatt merül fel, vagy

b) a külföldi ellátás költsége nem haladja meg a belföldi ellátás, valamint a haza- és visszaszállítás (utazás) költségét, vagy

c) a haza- és visszaszállítás - a sürgős szükség esetét nem kimerítve - a biztosított állapotában rosszabbodást okoz.

(11) Az Ebtv. 27. §-ának (5) bekezdése szerinti költségek megtérítése, továbbá, amennyiben az arra jogosult az Ebtv. 27. §-ának (7) bekezdésében biztosított választási lehetőségével élve az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri, annak megtérítése is a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: FPEP) kizárólagos hatáskörébe tartozik. A megtérítési igény érvényesítésére a foglalkoztató az FPEP-pel megállapodást köthet.

(12) A FPEP az igazolt költség 85 százalékát a szolgáltatás igénybevételekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon számított forintösszeg alapulvételével téríti meg.

(13) Az Ebtv. 27. §-ának (6) bekezdése szerinti egészségügyi ellátások - a határon átnyúló egészségügyi együttműködések keretében nyújtott ellátások kivételével - költségeinek megtérítése iránti igény bejelentéséhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell az egészségügyi szolgáltató által az igénybe vett ellátásról kiadott egészségügyi dokumentáció eredeti példányát, valamint annak fordítását.

(14) Az Ebtv. 27. §-ának (10) bekezdése alapján történő engedélyezés során az OEP az ellátásra szoruló betegségének súlyosságát, az egészségügyi ellátás jellegét és várható időtartamát mérlegeli.

12/A. § (1) Az igényérvényesítéshez szükséges TAJ számot a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi személy kezdeményezésére a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) "Hatósági Igazolvány"-on igazolja. Amennyiben a Tbj. szerinti belföldi személy magyarországi tartózkodása vagy egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága határozott idejű, a MEP a "Hatósági Igazolvány" érvényességi idejét ezen időtartamra korlátozza. A TAJ szám kiadását az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kiállításával lehet kezdeményezni.

(2) Az anya vagy a gyermek törvényes képviselője az újszülött osztályon rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kiállításával kezdeményezheti az újszülött számára a TAJ szám kiadását. A kiállított nyomtatványt az intézmény a születés bejelentésével együtt megküldi a területileg illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a születés nem intézményben vagy orvos közreműködésével történik, az anyakönyvezető az anyának, illetve a gyermek törvényes képviselőjének a rendelkezésére bocsátja a TAJ szám kiadását igénylő nyomtatványt.

(3) A MEP az anyakönyvvezető adatszolgáltatása alapján soron kívül kiadja és az anya vagy a gyermek törvényes képviselőjének lakcímére postán megküldi az újszülött TAJ számát tartalmazó "Hatósági Igazolvány"-t.

(4) Gyógyszer támogatással történő rendelése során a biztosított az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát az egészségügyi dokumentáción aláírásával megerősíti. Az egészségügyi szolgáltató a nyilatkozathoz nyomtatványt rendszeresíthet, amit annak kitöltése céljából az ellátás megkezdése előtt a biztosított rendelkezésére bocsáthat. A biztosított által kitöltött és aláírt nyilatkozat az egészségügyi dokumentáció részét képezi, és az egészségügyi szolgáltató köteles azt a kitöltésétől számított öt évig megőrizni.

(5) Gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelése során a biztosított Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a vény hátoldalára kell feljegyezni, amit a biztosított aláírásával igazol.

(6) A Közösségi rendelet szerinti formanyomtatványt, illetőleg az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya) a biztosított a lakóhelye, illetőleg a tartózkodási helye szerint illetékes MEP-nél jogosultságának egyidejű igazolásával igényelheti. Az EU-Kártyát az igénylő személyesen vagy meghatalmazott útján veheti át a lakóhelye, illetőleg a tartózkodási helye szerint illetékes MEP-nél.

(7) Az EU-Kártya érvényességi ideje:

a) a b)-d) pontban meghatározott esetek kivételével 12 hónap,

b) a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy esetében 36 hónap,

c) a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott személy esetében az egészségügyi szolgáltatásra jogosult kiskorú nagykorúvá válásának napjáig hátralévő időszak, de legfeljebb 36 hónap, a nagykorúvá válás napját megelőző egyéves időtartam alatt történő kiváltás esetén a nagykorúvá válás napjától függetlenül 12 hónap,

d) a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján a kihelyező okiratban szereplő, tartós külszolgálatot teljesítő személy és ellátmánypótlékra jogosult hozzátartozója esetében a külszolgálat várható időtartama, de legfeljebb 48 hónap.

(8) A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdését követő három munkanapon belül - az előírt nyomtatványon - a MEP-től kéri a TAJ szám kiadását. A MEP a TAJ számot az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: Igazolás) kiállításával igazolja. A kiállított Igazolást a foglalkoztató a kézhezvételt követően haladéktalanul átadja a foglalkoztatottnak és azt havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap végén, a jogosultsági jogviszony fennállásának - aláírásával és pecsétjével történő - igazolásával érvényesíti. A jogosultsági jogviszony utolsó napján a foglalkoztató bevonja az Igazolást, a jogviszony megszűnése időpontjának feltüntetésével. A bevont Igazolást 8 napon belül a foglalkoztató az illetékes MEP-hez továbbítja. Ha a foglalkoztató az Igazolást nem tudja bevonni, 3 munkanapon belül erről írásban értesíti a MEP-et. Az értesítésnek tartalmaznia kell a volt biztosított nevét, TAJ számát, az Igazolás nyomtatványszámát és a jogviszony megszűnésének időpontját. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a foglalkoztató az Ebtv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint felel.

(9) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) és m) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi tekintetében a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény, az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy tekintetében pedig az elhelyezésében eljáró intézmény a külföldi részére történő TAJ szám igénylés és az Igazolás kezelése során a (8) bekezdés szerinti foglalkoztatónak minősül.

(10) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére a MEP állítja ki az Igazolást. A járulékfizetést a befizetés helyén vagy az illetékes MEP-nél igazolják. A megállapodáson alapuló jogosultság megszűnését követő 3 munkanapon belül az Igazolást a MEP-nél le kell adni.

(11) Annak a külföldinek, akinek egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága a Tbj.-ben foglalt eltartott hozzátartozói jogcímen állapítható meg, a TAJ szám és Igazolás kiállítására vonatkozó igényét az eltartóval közösen, a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes MEP-nél kell benyújtani. Az eltartott hozzátartozó részére a MEP kiállítja és egyúttal első ízben érvényesíti az Igazolást. A jogosultság megszűnését követő 3 munkanapon belül az Igazolást a MEP-nél le kell adni.

(12) A biztosított és a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy külföldi eltartottja részére az eltartó foglalkoztatója, illetve a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény érvényesíti havonta az Igazolást a (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(13) A (11)-(12) bekezdésben nem szabályozott esetekben az Igazolást a MEP érvényesíti.

(14) A TAJ számmal nem rendelkező és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) alapján Alkalmi Munkavállalói Könyvet igénylő személy részére - az Alk. tv. szerinti kiállító kérelmére - a MEP TAJ számot képez és erről értesíti a kérelmezőt. Amennyiben ugyanazon személy részére a tárgyévet követően ismételten Alkalmi Munkavállalói Könyv kerül kiállításra, az Alk. tv. szerinti kiállító a kiállítás tényéről értesíti az illetékes MEP-et.

(15) Egészségügyi szolgáltatás - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - TAJ számot igazoló érvényes okmány alapján vehető igénybe.

(16) Az Ebtv. 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében szabályozott eljárásra a jogosult, lakóhelye szerinti MEP az illetékes.

12/B. § (1) Az Ebtv. 30. §-ában meghatározott finanszírozási, illetve az Ebtv. 33. §-ában és 33/A. §-ában meghatározott ártámogatási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató - a mentést, betegszállítást, védőnői szolgáltatást, otthoni szakápolást, iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást, mozgó szakorvosi szolgálatot teljesítő szolgáltató, a kizárólag egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszköz forgalmazója, valamint a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő diagnosztikai és kórszövettani vizsgálat és boncolás kivételével - (e § alkalmazásában a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, transzplantáció esetén a transzplantáció céljából történt fekvőbeteg-gyógyintézeti felvételkor az ellátás igénybevételét megelőzően, a TAJ számot igazoló okmány bemutatását, vagy ennek hiányában az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározott adatok hitelt érdemlő igazolását követően, az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenőrzi, hogy az Ebtv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. A 14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az adott személy első alkalommal történő ellátása során kell elvégeznie. Az ellenőrzést adott ellátási formában egy napon nyújtott szolgáltatások számától függetlenül egyszer kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a szolgáltató nem köteles elvégezni abban az esetben, ha az ellátásra nem az egészségügyi szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén kerül sor. A technikai feltételek biztosításáig, de legkésőbb 2008. december 31-ig mentesül az ellenőrzési kötelezettség alól a szolgáltatást több településen is ellátó háziorvosi szolgáltató azon ellátások vonatkozásában, amelyeket - a székhely kivételével - olyan településen végez, ahol az elektronikus úton történő ellenőrzésnek hiányoznak a technikai feltételei. A technikai feltételek hiányáról a szolgáltató a jelentése megküldésével együtt értesíti a finanszírozót.

(3) Az OEP az egészségügyi szolgáltatók részére az ellenőrzés lehetőségét időbeli korlátozás nélkül biztosítja.

(4) Abban az esetben, ha a jogosultsági ellenőrzésnek alávetett személy az ellenőrzés eredménye alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira az OEP nyilvántartása szerint nem jogosult, az ellenőrzést végző szolgáltató az OEP honlapjáról letölthető értesítést átadja a szolgáltatásra nem jogosult személynek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés tartalmazza

a) azt a tényt, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatását igénybe vevő személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel,

b) a felhívást arra, hogy a jogosultság fennállásának tisztázása érdekében keresse meg a lakóhelye szerint illetékes MEP-et,

c) a jogosultság hiányának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást, valamint

d) az arra vonatkozó információt, hogy bővebb tájékoztatás az OEP honlapján érhető el.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti személy állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, az ellenőrzést közvetlenül az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően, fekvőbeteg-szakellátás esetén legkésőbb az annak kezdetét követő első munkanapon kell elvégezni.

(7) Kúraszerű ellátás esetén az ellátást - ideértve a dialízis kezelést is - végző szolgáltatónak - a kúra teljes ideje alatt - havonta egy alkalommal, a kezelés megkezdése előtt ellenőriznie kell az (1) bekezdés szerint az ellátott személy jogosultságát.

(8) Az ellenőrzés eredménye az egészségügyi szolgáltatás biztosításának kötelezettségét nem érinti.

(9) Az OEP abban az esetben, ha észleli, hogy a nyilvántartási rendszer hibája miatt a jogosultság ellenőrzése nem végezhető el, a hiba fennállásáról haladéktalanul értesíti az Egészségbiztosítási Felügyeletet. A jogosultság-ellenőrzési rendszer jogosultsági ellenőrzés elvégzését nem engedő, az egészségügyi szolgáltató tevékenységére vagy mulasztására vissza nem vezethető hibája esetén az ellenőrzés elmulasztásához kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott finanszírozási jogkövetkezmények nem érvényesíthetők, amennyiben a jogviszony-ellenőrzés elmaradása az egészségügyi szolgáltató által bizonyítható módon a hiba időtartamára esett.

(10) Az OEP honlapjáról letölthető tájékoztatót, mely közérthető módon tartalmazza

a) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó jogviszonyok felsorolását és az azok megszerzésének lehetőségére, a jogviszony igazolására vonatkozó információkat,

b) az egészségbiztosítás keretében fennálló közteherviselési kötelezettségre való utalást, valamint

c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiánya esetén a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást,

az egészségügyi szolgáltató a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében közzéteszi, és erről az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyt szóban tájékoztatja.

(11) Ha az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátás igénybevételekor az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolatnak az egészségügyi szolgáltató felelősségi körén kívüli okból eredő üzemzavara miatt nem tudja ellenőrizni, hogy az ellátást igénybe vevő személy a nyilvántartásban ellátásra jogosultként szerepel-e, mentesül az ellenőrzés elmulasztásához külön jogszabályban meghatározott finanszírozási jogkövetkezmények alól, feltéve, hogy az üzemzavart igazolni tudja és a hiba tényét annak észlelését követően azonnal, de legkésőbb a következő munkanapon jelzi a MEP felé.

(12) E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltató felelősségi körén kívüli okból eredő üzemzavar az adatkapcsolat létesítéséhez igénybe vett, nem az egészségügyi szolgáltató ellenőrzése alatt álló távközlési rendszer üzemzavara.

(13) Amennyiben az értesítés alapján a MEP megállapítja, hogy az üzemzavar a (12) bekezdésben meghatározott okból állt fenn, az egészségügyi szolgáltatás - a külön jogszabályban meghatározott finanszírozási jogkövetkezmények alkalmazása nélkül - az ellátásra meghatározott finanszírozási szabályok szerint kerül elszámolásra.

12/C. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló szerződések

(Az Ebtv. 30-35. §-ához)

13. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló, 14-25. § szerinti szerződések nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti értelemben vett visszterhes szerződésnek.

13/A. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló, a 14-20. § és a 22-25. § szerinti szerződéssel - ide nem értve a pro família rendelésre jogosító szerződést - rendelkező egészségügyi szolgáltató a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében az OEP által készített és a biztosítottaknak szóló - egészségbiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi ellátással kapcsolatos - informatív és tájékoztató anyagokat, kiadványokat betegforgalom számára nyitva álló helyiségében közzéteszi.

13/B-D. §

14. § (1) A (2)-(3) bekezdés és a 15-25. § szerinti szerződéseket, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes MEP határozatlan időre köti meg.

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői és fogorvosi) tekintetében a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, amennyiben nem hozott létre a feladat ellátására önkormányzati intézményt.

(3) A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi alapellátás finanszírozására vonatkozó szerződést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a (2) bekezdésében meghatározott körzet székhelye - kijelölt székhely hiányában az alapellátást nyújtó szolgálat telephelye - szerint, az otthoni szakápolás esetén a szolgáltató működési területe szerint illetékes MEP köti meg a szolgáltatóval.

15. § (1) Amennyiben az OEP, illetve a MEP a finanszírozási szerződés adatai alapján megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató valamely szakmai szervezeti egysége nem rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, az egészségügyi szolgáltatónál - ha nem áll fenn ellátási érdek - kezdeményezheti a finanszírozási szerződés felbontását, és a hiányosságokat jelzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kiadó hatóság felé.

(2) Ha egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szerv megszüntetésére a feladatellátás más, nem költségvetési szervezeti formában történő megvalósítása érdekében kerül sor, a megszüntetést megelőzően az alapítónak - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottakon túl - az új egészségügyi szolgáltató cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelme előterjesztésével egyidejűleg kezdeményeznie kell az új finanszírozási szerződés megkötését annak érdekében, hogy a megszüntetett szolgáltató helyébe az új egészségügyi szolgáltató lépjen. Ilyen esetben a finanszírozási szerződés megkötését a területileg illetékes MEP nem tagadhatja meg.

16. § (1) A MEP az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az egészségügyi miniszter rendelete alapján az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás finanszírozására azzal az egészségügyi szolgáltatóval köt finanszírozási szerződést, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelési és oktatási intézménnyel a feladat ellátására megállapodást kötött.

(2)

(3) Az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az egészségügyi miniszter rendelete alapján a területi védőnői szolgálat finanszírozására a MEP a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető települési önkormányzattal köti meg.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett települési önkormányzat nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a finanszírozási szerződést a területi védőnői szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató kösse meg, a MEP a finanszírozási szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint köti meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben nem szereplő és az Ebtv. 10. §-a szerint a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásra az OEP, az egészségügyi miniszter rendelete szerint a szolgáltatás nyújtására kötelezett egészségügyi szolgáltatóval, a szolgáltató egyéb finanszírozott tevékenysége keretében köt finanszírozási szerződést.

17. § (1) Háziorvosi és házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) ellátás finanszírozására a MEP a szerződést

a) területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatok esetében, amennyiben a feladatot az önkormányzat

aa) egészségügyi intézménye látja el, az intézménnyel,

ab) átadta háziorvosi szolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, a feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval,

ac) nem az aa)-ab) pontban foglaltak szerint látja el, az önkormányzattal,

b) területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvosi szolgálat esetében a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatóval

köti meg.

(2) A háziorvosi ellátás finanszírozására megkötött szerződésben vagy mellékletében - az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének e) pontja szerint - meg kell határozni

a) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatok körzetenkénti helyettesítési rendjét,

b) a háziorvosi feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatónak az ügyeleti ellátásban történő részvételi rendjét.

18. § (1)

(2) A fogászati ellátás finanszírozására megkötött szerződésben vagy mellékletében - az Ebtv. 31. § (1) bekezdésének e) pontja szerint - meg kell határozni

a) a fogászati ellátási szolgálatok körzetenkénti helyettesítési rendjét,

b) az ügyeleti ellátásban történő részvétel rendjét.

19. § A járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-szakellátás - ideértve a rehabilitációs és a szülészeti ellátást is - finanszírozására a MEP a finanszírozási szerződést azzal az egészségügyi szolgáltatóval köti meg, amely arra külön jogszabály vagy az egészségügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabály alapján kiadott engedélye alapján jogosult.

20. § A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására a MEP a lakosság számának arányában felosztott megyei kereten belül köthet szerződést olyan egészségügyi szolgáltatóval, amely a feladat ellátására jogosító működési engedéllyel rendelkezik és megfelel a külön jogszabályban foglalt követelményeknek.

21. § (1) Betegszállításra az OEP a külön jogszabályban foglaltak szerint finanszírozási szerződést köt azzal a működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint befogadásra került.

(2) A mentés finanszírozására a külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén a MEP szerződést köt az Országos Mentőszolgálattal, amely a mentési feladatok ellátására szerződést köthet a mentést végző egészségügyi szolgáltatókkal.

22. § (1) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve (4) bekezdése alapján gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződésben meg kell határozni, hogy az orvos milyen tevékenysége keretében válik jogosulttá a támogatással történő rendelésre.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával, továbbá az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdése alapján a pro família rendelésre jogosult orvossal gyógyszer és gyógyászati segédeszköz általános és különleges jogcímen történő rendelésre egyaránt jogosító szerződés köthető.

(3) A gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló, illetve gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz gyártó, forgalmazó, nagykereskedő felett többségi befolyást biztosító tulajdoni hányaddal rendelkező orvossal az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére nem köthető szerződés, gyógyszer esetében pedig kizárólag "statim", "cito" vagy "periculum in mora" jelzés feltüntetésével történő rendelésre jogosító szerződés köthető.

(4) A MEP gyógyászati ellátások közül - külön jogszabály szerinti - fürdőgyógyászati ellátások támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése szerinti szerződés alapján fürdőgyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosult szolgáltató orvosával, amennyiben a szolgáltató - külön jogszabály szerinti - komplex fürdőgyógyászati ellátás nyújtására jogosult vagy rendelkezik az ahhoz szükséges - külön jogszabályban meghatározott - feltételekkel.

(5) A (4) bekezdés alapján fürdőgyógyászati ellátás rendelésére jogosult orvos, illetve az az egészségügyi szolgáltató, akivel az orvos munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, az ellátás rendeléséhez kapcsolódó vizsgálatért nem kérhet a betegtől térítést.

(6) Az Ebtv. 37. §-ának (4) bekezdése szerinti összeg 60 000 Ft.

(7) Az Ebtv. 37. §-ának (4) és (6) bekezdése alkalmazásában a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére való jogosultság külön-külön is felfüggeszthető aszerint, hogy melyik tekintetében valósul meg a jogosulatlan rendelés.

(8) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának, továbbá az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdése szerinti pro família rendelésre jogosult orvosnak támogatással történő gyógyszer és gyógyászati segédeszköz általános és különleges jogcímen történő rendelés esetén nyilvántartást kell vezetni, amelyben az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát és az ahhoz kapcsolódó támogatással rendelt gyógyszert és gyógyászati segédeszközt, annak mennyiségét, a rendelés jogcímét és keltét, továbbá a beteg taj-számát és a vény sorszámát.

(9) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti orvosnak a (8) bekezdés szerinti adatokat elektronikus formában kísérőjegyzékkel együtt meg kell küldenie a szolgáltatás teljesítése helye szerint illetékes MEP részére. Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti orvos a kötelezettségét negyedévente, az előző negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő első hónap 10. napjáig teljesíti.

(10) A (8) bekezdésben foglalt nyilvántartási és a (9) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok orvosai vonatkozásában az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján - kötött külön megállapodás szerint történik.

(11) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződés mellékletét képezi

a) az a külön jogszabály szerinti működési engedély, vagy annak hiteles másolata, ami alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére való jogosultságát gyakorolja, továbbá

b) a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának nyilatkozata arról, hogy az a) pont szerinti tevékenységet hol fejti ki.

(12) A (11) bekezdésben foglaltak változásáról a változást követő 10 napon belül a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa tájékoztatja azt a MEP-et, amellyel az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződéses jogviszonya fennáll.

22/A. § (1) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésre való jogosultság tekintetében - az E. Alap terhére társadalombiztosítási finanszírozásra jogosultakon kívül - nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának minősül a külön jogszabály által előírt feladatkörében egészségügyi szolgáltatást nyújtó, központi költségvetésből normatív hozzájárulásban részesülő külön jogszabály szerinti bentlakásos szociális intézményben foglalkoztatott orvos, amennyiben gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító érvényes szerződéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeknek tájékoztatniuk kell az intézmény helye szerinti illetékes MEP-et azon orvosok köréről és azonosító adatairól, akiket a jogszabályban előírt egészségügyi feladataik ellátása céljából foglalkoztatnak és az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti érvényes szerződés alapján gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosultak.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok változásáról a külön jogszabály szerinti bentlakásos szociális intézménynek a változást követő 10. napig tájékoztatni kell a MEP-et.

23. § (1)

(2) Az Ebtv. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti összeg a kiszolgáltatott gyógyszer, a forgalmazott gyógyászati segédeszköz és a nyújtott gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás - utolsó elszámolt hathavi forgalom alapján számított - havi átlagának 10 százaléka, de legfeljebb 600 000 Ft.

(3) Az Ebtv. 38. §-ának (5) bekezdése szerinti összeg a gyártó által egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás - utolsó elszámolt hathavi forgalom alapján számított - havi átlagának 10 százaléka, de legfeljebb 600 000 Ft.

24. § Gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatással történő forgalmazására, javítására, kölcsönzésére a MEP azzal a gyógyászati segédeszköz-forgalmazóval (gyártóval) köt szerződést, aki

a) az általa forgalmazott gyógyászati segédeszköz tekintetében megfelel az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározott előírásoknak, valamint egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában a gyártásra akkreditált minőségmegfelelőségi eljárással rendelkezik, továbbá megfelel a forgalmazóra (gyártóra, gyártásra) a külön jogszabályban előírt feltételeknek, és

b) megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, amennyiben jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz(ök) forgalmazását, javítását, kölcsönzését meghatározott személyi vagy tárgyi feltételek meglétéhez köti,

c) a szerződéskötést megelőző két éven belül nem volt olyan egyéni vállalkozó, illetve olyan gazdasági társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője, tagja, akinek a szerződése az Ebtv. 38. §-ának (4) bekezdésében foglaltak miatt szűnt meg.

25. § (1) Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján a MEP a gyógyászati ellátások közül a fürdőgyógyászati ellátások támogatással történő nyújtására annak a közfürdőnek, illetve gyógyfürdőnek a működtetőjével köthet szerződést, amelyik

a) zárt területen épített és rendelkezik medencével, valamint

b) rendelkezik az adott fürdőgyógyászati ellátás nyújtására jogosító, külön jogszabály szerinti működési engedéllyel, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott fürdőgyógyászati ellátások közül legalább négyfajta nyújtására alkalmas, és

d) megfelel a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek.

(2) A MEP az (1) bekezdésben foglaltakon túl szerződést köthet a biztosítottak gyógyúszására alkalmas közfürdő működtetőjével vagy a gyógyúszás szervezésére működési engedéllyel rendelkező szervezettel, illetőleg személlyel ezen gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására.

(3) A MEP a társadalombiztosítási támogatással külön jogszabály szerint igénybe vehető, egyéb természetes gyógytényezőkön alapuló gyógyászati ellátások támogatással történő nyújtására a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval köthet szerződést.

25/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a biztosított által aláírt dokumentummal igazolhatja, hogy a biztosított azért nem írta alá az Ebtv. 18. §-ának (8)-(10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot (a továbbiakban: elszámolási nyilatkozat), mert nem ért egyet az abban foglaltakkal. Ebben az esetben az Ebtv. 37. §-ának (12) bekezdését nem kell alkalmazni. Az aláírt dokumentum egy példányát az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi dokumentáció részeként megőrzi, egy példányát pedig a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az elszámolási nyilatkozatot

a) a biztosított - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt, vagy

b) a biztosított állapota miatt

nem tudta aláírattatni a biztosítottal, és azt a biztosított helyett külön jogszabályban foglaltak szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.

(3) Járóbeteg-szakellátás és fogászati alapellátás esetén az elszámolási nyilatkozatot az egészségügyi szolgáltató az ellátást követően adja át a biztosítottnak.

(4) Az elszámolási nyilatkozatot

a) kúraszerű ellátás esetén a teljesítmény-elszámolás szempontjából egy ellátási esetnek minősülő ellátás befejezésekor,

b) injekciós kúra, infúziós kúra, kötözés, gyógytorna kezelés, fizikotherápiás kezelés esetén a teljesítményelszámolás szempontjából egy ellátási esetnek minősülő ellátás befejezésekor, de legalább havonta

ki kell állítani és átadni a biztosítottnak.

(5) Dialízis kezelés esetén az elszámolási nyilatkozatot havonta, a tárgyhónapot követő első dialízis kezeléskor a tárgyhónapban elvégzett dialízis kezelésekről, valamint a kúra befejezésekor a még el nem számolt dialízis kezelésekről kell kiállítani és átadni a biztosítottnak.

(6) Az egészségügyi szolgáltatónak nem kell elszámolási nyilatkozatot kiállítania és átadnia a biztosított részére

a) az ellátást követően a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő diagnosztikai vizsgálat esetén,

b) mozgó szakorvosi szolgálat által végzett ellátás esetén,

c) szövettani vizsgálat és citológiai vizsgálat esetén,

d) iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében nyújtott szolgáltatás esetén.

(7) A fogászati alap- és szakellátás, valamint a laboratóriumi ellátás esetében, az igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg meghatározásánál a finanszírozó által az egészségügyi szolgáltató részére megküldött utolsó teljesítmény-elszámolásnál alkalmazott fix pont-forint értéket kell figyelembe venni.

(8) Járóbeteg-szakellátás és fogászati alapellátás esetén a korlátozottan cselekvőképes kiskorú által aláírt elszámolási nyilatkozat a Ptk. 12/A. §-ának (3) bekezdése szerinti személyes jellegű jognyilatkozatnak minősül.

25/B. § Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.

A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai

(Az Ebtv. 42. §-ához)

26. § (1) Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A tényleges, illetőleg a szerződés szerinti jövedelem naptári napi összegét a 31. § (7) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj összegét a 42. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban az ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.

26/A. § (1) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult terhességi-gyermekágyi segélyt nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélynek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.

(2)

(3) A gyermekgondozási díjra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

26/B. § A gyermekgondozási díj legmagasabb naptári napi összegét az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdésében meghatározott összeg harmincad részében kell megállapítani.

26/C. § A bedolgozó részére terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.

Táppénzre való jogosultság

(Az Ebtv. 44-48. §-ához)

27. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,

a)

b) azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,

c) akinek a házastársa

ca) munkaképtelen és a Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant,

cb) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

27/A. § (1) A táppénz összegének a megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra [Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdés], vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.

(2) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol a folyósítás időtartamának és a táppénz mértékének megállapításánál az adott jogviszonyon alapuló biztosítási időt figyelembe kell venni.

(3) Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj. az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni.

28. § (1) A tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek első születésnapjáig születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

(2) A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.

(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.

(4) A táppénzre való jogosultság időtartamának és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nélkül fennálló jogviszonynak azt a korábbi időtartamát, amely alatt a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

29. § (1)

(2) Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez.

(3)

30. § Az Ebtv. 47. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben a táppénzfolyósítás megszüntetéséről a táppénzfolyósító szerv határozattal intézkedik a biztosítottat keresőképtelen állományban tartó orvos, valamint az ellenőrző főorvos külön jogszabály szerinti vizsgálatot követő javaslatára.

31. § (1) A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.

(2) A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az Ebtv. 48. §-ának (2) bekezdésében említett időszakra járó rendszeres jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (3) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztóval).

(3) Az osztószám megállapításánál az Ebtv. 48. §-ának (2) bekezdésében megjelölt időszakban biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell

a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

b)

c) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartama naptári napjainak számával.

(4) Az Ebtv. 48. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál a figyelembe vett 180 naptári napra kifizetett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell megállapítani.

(5) Az Ebtv. 48. §-ának (2), illetőleg (3) bekezdésében említett időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.

(6) A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem (5) bekezdés szerint megállapított naptári napi összegét.

(7) Az Ebtv. 48. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része. A szerződés szerinti jövedelmet a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani. Szerződés hiányában a tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak alatt elért jövedelemből a (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával kell kiszámítani.

(8) Az Ebtv. 48. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.

(9) A 27/A. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a megszűnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre való jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó rendszeres jövedelemhez. Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelem (jövedelmek) naptári napi összegét.

(10) Az elmebetegek adaptációs szabadsága idejére - esetenként legfeljebb 60 napra - vonatkozó keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét az általános szabályok szerint - és nem a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra előírtak szerint - kell megállapítani.

Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások

31/A. § Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetőség.

31/B. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának a), b), f) és g) pontjában meghatározott táppénz méltányosságból - ideértve a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetét is - a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszűnését követő hat hónapra engedélyezhető.

(2) A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.

31/C. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának c) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek egyéves koráig engedélyezhető.

(2) Az Ebtv. 44. §-ának e) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból engedélyezhető az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontja szerinti időtartamra.

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes MEP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.

(3) A MEP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

a) biztosításban töltött idejére,

b) 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,

c) jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a MEP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes MEP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

31/F. § (1) Az Ebtv. 50. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

a) az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és

b) a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és

c) a kérelme a 11/B-11/E. §-ok alapján nem bírálható el, vagy

d) a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból nem engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

(2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a MEP a 31/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP környezettanulmányt végezhet.

Baleseti ellátásra való jogosultság

(Az Ebtv. 52-56. §-ához)

32. § (1) A Tbj. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi balesetnek számít:

a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben, vagy ezzel összefüggésben szenvedett el;

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;

c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;

d) a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában közcélú munka a Tbj. 15. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakon túl az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

(3)

33. § (1) A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a baleseti táppénz folyósításának időtartamát, függetlenül attól, hogy a baleseti táppénz folyósítása egy éven át vagy meghosszabbított időtartamra történt.

(2) A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe

a) az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,

b) a törzsgárda és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint a bármilyen jogcímen adott segély.

(3) Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy ezen időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet - heti 5 napos munkarend szerint - teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.

(4) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a 31. § (5)-(6) bekezdésének alkalmazásával kell kiszámítani.

Baleseti járadékra való jog állapotváltozás, illetőleg újabb üzemi baleset esetén

(Az Ebtv. 57-60. §-ához)

34. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

35. § (1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén, valamint a nyugdíj módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál, továbbá baleseti rokkantsági nyugdíj helyett járadék megállapítása esetén azt a keresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti rokkantsági nyugdíjat (járadékot) utoljára megállapították.

(2) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet - az igénylő kérelmére - az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező kereset alapján kell megállapítani.

36. § (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti járadékot a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül - a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 28/A. §-ának megfelelő alkalmazásával - a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

(3)

36/A. § (1) Az Ebtv. 60. § (1) bekezdésének végrehajtása során a baleseti járadéknak az állapotváltozás időpontja szerinti összegét az Ebtv. 58. § (2) bekezdésben meghatározott fokozatok eltérésének arányában kell emelni, illetőleg csökkenteni. Az állapotváltozásnak megfelelő arányt úgy kell meghatározni, hogy az állapotváltozás szerinti fokozatnak megfelelő mértéket el kell osztani az állapotváltozás előtti fokozat szerinti mértékkel. Az állapotváltozásnak megfelelő baleseti járadék módosított összegét a kiszámított arányszám és az állapotváltozás időpontja szerinti baleseti járadék összegének szorzásával kell megállapítani.

(2) A baleseti járadékra jogosultságnak az Ebtv. 60. § (3) bekezdése szerinti feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell az összeget meghatározni.

36/B. § Ha az igénylő nem rendelkezik az Ebtv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott egy évi (365 napi) keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján is megállapítható. Ha azonban az igénylőnek az Ebtv. 59. § (1)-(3) bekezdése szerinti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, a baleseti járadékot a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes - külön jogszabályban meghatározott - minimális bér alapulvételével kell megállapítani.

Az igény érvényesítése

(Az Ebtv. 61-65. §-ához)

37. § (1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal - gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldi. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.

(2) Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban - az előírt nyomtatványon - jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél.

(3) Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyed. igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá

a) a biztosítási időt a 38. § szerint kiállított "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról",

b) az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a 37/A. § szerint kiállított a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához

elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, melyet a foglalkoztató a "Foglalkoztatói igazolás"-sal, az egyéni vállalkozó pedig az írásbeli igénnyel együtt köteles benyújtani.

(4) Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére a (3) bekezdés szerinti igazolásokat, ezt a tényt a "Foglalkoztatói Igazolás"-on jelezni kell. A MEP a pénzellátás iránti igény elbírálása előtt, a biztosítottat hiánypótlásra felszólítja nyolcnapos határidő megjelölésével. A határidő lejártát követően a MEP az igényt az igazolt biztosítási idő és a rendelkezésre álló jövedelemadatok alapján bírálja el.

37/A. § (1) A 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: Jövedelemigazolás) köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön kell felvezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az Igazolványra fel kell jegyezni.

(2) Pénzellátási igény benyújtása esetén a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást (jövedelemigazolásokat). Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik a biztosított a jövedelemigazolást közvetlenül az illetékes MEP-hez is benyújthatja.

38. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a megszűnést bejegyzi és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

(2) A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj időtartamát. Ha a biztosított a jogviszony megszűnése évében az Ebtv. 48. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján táppénzben részesült, az Igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet.

(3) Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti igényt nyújt be, a korábban átvett Igazolványt le kell adni a folyósító szervnek. A folyósító szerv a pénzellátás folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát és azt három munkanapon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.

(4) Ha az Igazolvány betelt, új Igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat.

(5) Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni.

(6) Pénzellátási igényhez benyújtott Igazolványt - az igény elbírálását követően - a foglalkoztatóhoz, a Jövedelemigazolást pedig a biztosítotthoz bizonyíthatóan vissza kell juttatni. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a pénzellátási igényhez az Igazolványt abban az esetben nyújtja be, ha a biztosított e foglalkoztatónál első alkalommal igényel pénzellátást, és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül más foglalkoztatója is volt.

38/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által a bérfizetés napján kifizetett, illetőleg a kifizetésre elszámolt pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta - az előírt nyomtatványon - elszámolást nyújt be az illetékes MEP-hez. Az elszámoláson kell feltüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét is. A MEP az elszámolást - a beérkezésétől számított öt munkanapon belül - felülvizsgálja és az elszámolt táppénz-hozzájárulással csökkentett összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül az átutalásról.

(2) Az elszámolás benyújtását követően megállapított ellátások csak a következő havi elszámolással téríthetők meg, még abban az esetben is, ha a kifizetés a munkabérrel együtt már megtörtént.

(3) Ha a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a MEP azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A MEP a vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg utalására. Az elszámolás adatait a MEP nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el, az elszámolt összeget kell átutalni.

(4) A hiányosan vagy szabálytalanul benyújtott elszámolás esetén a foglalkoztató az Eb. tv. 80. §-ának (4) bekezdése alapján mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.

39. § (1) A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által megküldött pénzbeli ellátás iránti igényekről a beérkezést követő harminc napon belül az illetékes MEP dönt, és gondoskodik az ellátás folyósításáról. A határidőt a MEP igazgatója indokolt esetben egy ízben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az igénylőt értesíti.

(2) Az igény elbírálása előtt a MEP a nyilvántartás adataival egyezteti a "Foglalkoztatói igazolás" adatait. A nyilvántartástól való eltérés és a hiányos adatközlés esetén a MEP a foglalkoztatót adatpótlásra és adategyeztetésre hívja fel. Az adatpótlás és az adategyeztetés után a MEP az igényt elbírálja és az ellátást folyósítja. Ha az ellátás nem, vagy nem az igény szerint teljesíthető, a MEP az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése szerint határozatot hoz.

(3)

39/A. § A gyermekgondozási díjra vonatkozó igény elbírálásához a díjra jogosító gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnél, ahol az anyakönyvi kivonat hátoldalára a gyermekgondozási díj igénylésének tényét rávezetik.

40. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - ideértve az Igazgatóságot is - a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az OEP által kiadott tájékoztató szerint kötelesek eljárni.

(2) A tájékoztatóban foglaltak betartását a MEP helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.

41. § (1) A táppénzigény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást a kórház (klinika) által kiállított igazolással, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással és terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig kórházi igazolással kell igazolni. Ha a szülő nőt terhesállományba nem vették, úgy a jogosultságot terhesgondozási könyvvel, ha a szülés nem kórházban történt a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

(2)

(3) A kórházi (klinikai) ápolást az OEP által rendszeresített nyomtatványon kell igazolni.

(4) A szanatóriumi ápolás ideje alatt fennálló keresőképtelenséget a keresőképtelenség elbírálására külön jogszabály rendelkezése szerint jogosult orvos igazolhatja.

(5) Annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, hogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben (munkahelyen) átmenetileg sem foglalkoztatható, a hatósági elkülönítést, a foglalkoztatástól eltiltást, illetőleg a zárlatot elrendelő szerv által kiállított igazolással kell bizonyítani.

41/A. § A gyermekgondozási díjat írásban - "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni. Az Igénybejelentést két példányban kell kiállítani, és a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. A foglalkoztató megbízottja az Igénybejelentés másolatán az átvételt igazolja.

42. § (1) A táppénz folyósításának 240. napját követő 8. munkanapon belül, továbbá az Ebtv. 48/A. §-ban meghatározott esetben a keresőképtelenségi igazolás benyújtását követő 3. munkanapon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a biztosított táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

(2) Ha a biztosított részére a táppénzt a MEP folyósítja és a biztosítási jogviszony a táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni a MEP-et a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

(3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét a Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik.

(4) A Szakértői Intézet szakértői bizottsága a szakvéleményéről tájékoztatja az orvost, a vizsgálat lefolytatásáról pedig a táppénzfolyósító szervet.

(5) Ha a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata során a bíróság a keresetet elutasította ugyan, de a munkaképesség-csökkenésnek utóbb bekövetkezett, a rokkantsági fokot elérő változását, illetőleg a rokkantság fokát vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét az ítélet indokolásában tényként rögzítette, akkor az újabb igénybejelentés alapján megismételt eljárásban a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának véleményét már nem kell beszerezni.

42/A. § A terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve a gyermekgondozási díjban részesülő személy a díjat folyósító szervhez köteles 5 napon belül bejelenteni, ha az Ebtv. 41. §-ának (1) bekezdésében, illetve az Ebtv. 42/C. §-ban felsorolt körülmények bekövetkeznek.

43. § (1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

(3) A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jogszabály szerint kiállított értesítéssel kell bizonyítani.

(4) Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést - az (1)-(3) bekezdésben szereplő jegyzőkönyvek, illetőleg értesítés megküldésével, a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell a MEP-nek bejelenteni.

43/A. § (1) A Magyar Köztársasággal szociális biztonsági egyezményt kötött országok azon állampolgárai, akik a Magyar Köztársaság területén biztosítási jogviszonyban állnak, korábban a hazánk területén kívül elszenvedett üzemi balesetükre tekintettel a baleseti táppénz iránti igényt kizárólag a FPEP-nél nyújthatják be.

(2) Az igény bejelentésekor az orvosi igazolással együtt be kell nyújtani az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékoknak a [üzemi balesetet elismerő határozat, illetőleg az illetékes társadalombiztosítási (baleset-biztosítási) szerv igazolása] magyar nyelvű fordítását.

44. § (1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján a vállalkozás telephelye (ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes MEP az egyéni vállalkozó által elszenvedett üzemi balesetet kivizsgálja, és felveszi az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.

(2) Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére kötelezett a 32. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az oktatási intézmény, a b) pontban a szocioterápiás intézet, a c) pontban a fogvatartást foganatosító szerv, a d) pontban pedig a közcélú munkát szervező, illetőleg a közérdekű munkát elrendelő szerv.

45. § (1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek határozattal kell elbírálni, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását. Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az illetékes MEP hoz határozatot.

(2) Ha az (1) bekezdésben előírt határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követő hónap 10. napjáig a munkabaleseti és üzemi baleseti jegyzőkönyvvel, illetőleg értesítéssel együtt az illetékes MEP-nek meg kell küldeni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt határozat egy példányát a biztosítottnak át kell adni, aki azt köteles megőrizni és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor bemutatni.

(4) Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak az (1) bekezdésben említett határozat bemutatása esetén rendelhető.

(5) A határozat bemutatásáig a társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, illetőleg az Ebtv. 23. §-ának b)-c) pontja szerint részleges térítés mellett igénybe vett fogászati ellátáshoz a térítési díj a biztosítottat terheli. A határozat bemutatását követően a biztosított kérelmére az illetékes MEP a térítési díjat soron kívül visszafizeti. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról, és a gyógyszertár vagy gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató igazolását a térítési díj összegéről.

(6) Baleseti járadék vagy baleseti nyugellátás megállapítása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megkeresésére az illetékes MEP az (1) bekezdésben említett határozatról másolatot készít, és azt 8 napon belül átadja a megkeresőnek.

(7) Az Ebtv. 65. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásra a jogosult lakóhelye szerinti MEP az illetékes.

(8) A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv bírálja el.

46. § A baleseti táppénz folyósítása egy éven túl a Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága véleménye alapján hosszabbítható meg.

47. § (1) A táppénzben részesülő biztosítottnak az üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről - az előírt nyomtatványon - nyilatkoznia kell. A nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a sérült nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) hol, mikor és hogyan történt a sérülés,

c) amennyiben a sérült erről nyilatkozni kíván, a baleset okozója (név, lakcím),

d) gépjárművel kapcsolatos sérülés esetén ki az üzemben tartó,

volt vagy van-e folyamatban a balesettel kapcsolatban hatósági (rendőrségi, ügyészségi, bírósági stb.) eljárás, az eljáró szerv nevét és az ügy számát;

e) a balesetből eredő betegsége, sérülése miatt hol látták el, illetőleg kezelték (egészségügyi szolgáltató neve, címe).

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a táppénzfolyósító szerv megkeresésére a táppénzben részesülő személy kiállítja és 8 napon belül visszajuttatja a folyósító szervhez. Ha a táppénzt a kifizetőhely folyósítja és a nyilatkozatban foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, a nyilatkozatot további intézkedésre az illetékes MEP-nek küldi meg, a baleset miatt folyósított táppénzre vonatkozó adatok közlésével együtt.

48. § A Munka Törvénykönyvének 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállaló a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igényét az előírt igazolások benyújtásával a kölcsönvevőnél jelenti be. A kölcsönvevő a benyújtott igazolásokat az Ebtv.-ben, illetőleg e rendeletben meghatározott és rendelkezésre álló adatok közlésével a kölcsönbeadó részére három munkanapon belül továbbítja. Egyebekben az igény érvényesítésével összefüggő, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek a kölcsönbeadót terhelik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönvevőnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

49. § (1) Az Ebtv. 68/A. §-a (2) és (3) bekezdésében említett kamatot a pénzbeli ellátás, illetőleg a baleseti táppénz, folyósításának napjától, egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatót terheli az általa folyósított ellátás megtérítése, az Ebtv. 68/A. §-a alapján járó kamatot az ellátás fedezetének a MEP által történt átutalását követő harmadik naptól kell felszámítani.

(3) Az Ebtv. 68/A. §-a (2) és (3) bekezdésében említett kamatot nem kell felszámítani, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.

(4) Az Ebtv. 67-68. §-án alapuló megtérítési kötelezettség érvényesítése tárgyában indult eljárásban az érdemi határozatot az ügyfélnek az eljárás megindulásáról való értesítésétől számított 90 napon belül kell meghozni.

(5) Az Ebtv. 70. §-a

a) (3) bekezdése szerinti eljárásban az Ebtv. 66. §-án alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyás kiadására a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye),

b) (4) bekezdésének vonatkozásában a foglalkoztató székhelye,

c) (5) bekezdésének esetén az ellátásban részesült személy lakóhelye

szerinti MEP az illetékes.

(6) Az Ebtv. 76. § (1) bekezdésében említett keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP ellen kell benyújtani.

49/A. § Ha az Ebtv. 81. §-a szerint lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a ténylegesnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, illetve a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg a táppénz-hozzájárulást, az egészségbiztosítási igazgatási szerv a különbözetet fizetésre kötelező határozatban állapítja meg. A különbözet után a munkáltatót a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

49/B. § A kifizetőhelynek, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (a továbbiakban: Igazgatóság) a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.

49/C. § (1) Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy az Igazgatóság hozta, a határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP ellen kell benyújtani.

(2) A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Átmeneti rendelkezések

50. § (1) A 12. § rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően igénybe vett egészségügyi szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni, az e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott egészségügyi szolgáltatások költségeinek megtérítése a szolgáltatás igénybevételekor hatályos rendelkezések szerint történik.

(2) E rendelet rendelkezéseit a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a hatálybalépését követően benyújtott igények érvényesítése során kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott és el nem bírált igényeket az igényléskor hatályban lévő rendelkezések alapján kell elbírálni, kivéve, ha e rendelet az ellátás feltételeként vagy az igény érvényesítésére kedvezőbb szabályt állapít meg.

Záró rendelkezések

51. § (1) E rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2)-(4)

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a közgyógyellátás terhére felírható eszközök körét.
...

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő ...

A jogszabály mai napon hatályos állapota: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900043.KOR

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: T.) 16. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: MEP), továbbá a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: finanszírozó), valamint a finanszírozóval az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződött egészségügyi szolgáltatókra terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az Eb. tv. 10-17. §-aiban meghatározott ellátások;

b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy ami a finanszírozóval kötött szerződés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt;

c) területi ellátási kötelezettség: a külön jogszabály szerint az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít;

d) finanszírozási elszámolás: az alapdíjnak, a fixdíjnak és a teljesítmény díjának a megállapítása és utalványozásra történő előkészítése;

e) rekordkép: az egészségügyi szolgáltatás teljesítéséről készítendő jelentés formailag és tartalmilag meghatározott egysége;

f) fixdíj: jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás;

g) alapdíj: kihirdetett díj, vagy az adott hónapban a szakfeladatra rendelkezésre álló havi előirányzatnak és a jelentett teljesítménynek a hányadosa szerinti díj;

h) teljesítménydíj: az alapdíj és a teljesítmény szorzata;

i) finanszírozási szerződés: az egészségügyi szolgáltatásra a finanszírozó és a szolgáltató között létrejött szerződés;

j) körzet lakója: az a biztosított, akinek az 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye a körzet területén van;

k) teljes munkaidő: napi 8, heti 40 óra;

l) Case mix index (CMI): az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozási rendszere szerint elszámolható, adott időszak alatt ellátott finanszírozási esetek összetételét költségigényesség szempontjából jellemző mutató, amely az elszámolt súlyszám és az elszámolt finanszírozási esetszám hányadosa.

3. § Az OEP a szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés tervezetének a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részét a Magyar Orvosi Kamarával (a továbbiakban: MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával, az önkormányzatok, a szolgáltatók érdek-képviseleti szervezeteivel a szerződéskötést megelőzően 30 nappal előzetesen egyezteti. A szerződés említett részének jóváhagyásához az Egészségbiztosítási Felügyelet egyetértése szükséges. A finanszírozási szerződésnek a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részének módosítása esetén a fentiek szerint kell eljárni.

4. § (1) A szolgáltató az általa ellátott betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A szolgáltató a finanszírozással kapcsolatos - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartásokat legalább 5 évig megőrzi.

(2) A szolgáltató az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról - a fekvőbeteg-szakellátás kivételével - kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón vagy adatátviteli vonalon a megadott formátumban (rekordkép), e rendelet szerint adatot szolgáltat (a továbbiakban: jelentés) a finanszírozó részére. A fekvőbeteg-szakellátás során nyújtott ellátásokról a jelentést az OEP részére legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, autentikus időbélyeget használó és rejtjelezéssel védett elektronikus rendszer útján kell megküldeni.

(3) Finanszírozott teljesítményként a finanszírozási szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített szolgáltatás számolható el a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ-szám) feltüntetésével, amennyiben annak megtérítésére jogszabály alapján más nem köteles.

(4) Újszülött ellátásának jelentése TAJ-szám hiányában a születést követő 6. hónap utolsó napjáig, továbbá ismeretlen TAJ-számú elhunyt személy elhalálozását megelőző ellátásának és boncolásának jelentése az OEP által meghatározott elvek szerinti informatikai kód alkalmazásával történik.

(5) Abban az esetben, ha az ellátott személy vagy hozzátartozója a TAJ-számot igazoló okmányt az ellátást követő 15 napon belül nem mutatja be, az ellátást végző szolgáltató a finanszírozónál kezdeményezi a TAJ-szám rendelkezésre bocsátását az ellátott személy azonosítására szolgáló, rendelkezésre álló adatok (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme) megküldésével. A finanszírozótól megkapott TAJ-számon történik meg a teljesítmény jelentése.

(6) Ismeretlen, TAJ-számmal és a személy azonosítására szolgáló adatokkal nem rendelkező beteg esetén - az újszülött kivételével - annak adatlapját kell megküldeni a finanszírozónak. A szolgáltatások kifizetésére a finanszírozó által elvégzett ellenőrzést követően kerülhet sor. Amennyiben a finanszírozó az ellenőrzést az adatlap megküldésétől számított 60 napon belül nem végzi el, a szolgáltató részére ki kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásért járó díjazást.

(7) A szolgáltató az adatokat az adatkezelési előírások szerint tartja nyilván, és a finanszírozás céljából megküldött adatok valódiságáért felel. A finanszírozó által végzett ellenőrzés során a szolgáltató az ellenőrzéshez szükséges adatokat bemutatja, és gondoskodik arról, hogy a közreműködő szolgáltató is rendelkezésre bocsássa az adatokat.

(8) A szolgáltató a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek részére nyújtott ellátás után akkor jogosult térítésre, ha az ellátott személy az ellátásra államközi szerződés, nemzetközi szerződés vagy kötelezően alkalmazandó Közösségi szabály alapján jogosult, és az adott ellátásra való jogosultságát az alkalmazandó államközi szerződés, nemzetközi szerződés vagy Közösségi szabály előírásainak megfelelően igazolta. A szolgáltató nyilvántartásának tartalmaznia kell az ellátott személy nevét, születési dátumát, állampolgárságát és az ellátás igénybevételére jogosító igazoláson feltüntetett adatokat. Az „E” térítési kategória alapján nyújtott ellátás esetén a 21. számú melléklet kitöltése kötelező. A kihirdetett államközi szerződések, nemzetközi szerződés és az alkalmazandó Közösségi szabályok listáját, továbbá az ellátások igénybevételére jogosító igazolások mintáit az OEP tájékoztatóban közzéteszi. A szolgáltató a 21. számú melléklet szerinti adatokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, számítógépes adathordozón megküldi a finanszírozónak.

(9) Amennyiben az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó orvos gyógyszerrendelési gyakorlata során a külön jogszabályban foglaltakat az ellenőrzést követő figyelmeztetés után sem tartja be, a finanszírozás összegéből a külön jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó rész levonásra kerül.

(10) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó beteg sürgősségi ellátása esetén a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az Eütv. 142. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból. A behajtás érdekében a szolgáltatónak a tőle elvárható valamennyi intézkedést meg kell tennie. Amennyiben az intézkedések nem vezetnek eredményre, az esetet az 5. § (1) bekezdésének megfelelően kell jelenteni.

4/A. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltató - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az adott ellátás után járó összeg 90 százalékára jogosult, ha a Vhr. 12/B. §-ában meghatározott ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a 4. § (4) és (6) bekezdés szerinti esetekre.

(3) A Vhr. 12/B. §-a szerinti ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, a nem ellenőrzött ellátási esetek után

a) a háziorvosi szolgáltató díjazásából bejelentkezett biztosított ellátása esetén a 11. § (1) bekezdése szerinti, 2007. évi díjazás országos átlagos havi esetszámmal osztott összegének 10%-a,

b) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgáltató eseti ellátásának díjazásából a tárgyhónapban egy eseti ellátásra jutó díj összegének 10%-a,

c) a háziorvosi ügyeleti szolgáltatásra szerződéssel rendelkező szolgáltató díjazásából a 11. § (1) bekezdése szerinti, 2007. évi díjazás országos átlagos havi esetszámmal osztott összegének 10%-a,

d) a fogászati alapellátást nyújtó szolgáltató díjazásából az adott ellátás után járó teljesítménydíj 10%-a

kerül levonásra.

(4) A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a háziorvosi ügyeleti szolgáltató és a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a Vhr. 12/B. §-ában előírt ellenőrzési kötelezettség teljesítése esetén, ellátási esetenként 50 forint ellenőrzési díjra jogosult. A díjazás szempontjából ellátási esetnek minősül az adott ellátási formában egy biztosított egy napon történt ellátása.

4/B. §

5. § (1) Adathiány vagy hibás adat miatt a szolgáltató a pótlólagos vagy javított elszámolás iránti igényét legfeljebb a teljesítés hónapját követő második hónap 10. napjáig küldheti meg. Az elszámoló által megküldött hibalista alapján a teljesítés hónapját követő negyedik hónap 10. napjáig nyújtható be az adat javítása, illetve a technikai okokból feldolgozhatatlan adat pótlása. A teljesítmények OEP által történő adatfeldolgozása során elkövetett hibák kijavítását az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott - az adott ellátásra vonatkozó elszámoláskor hatályban lévő - finanszírozási szabály hatályának idejére visszamenőleg kell elvégezni. A javított tételek elszámolása a hibás elszámolás időszakában érvényes forintértékkel történik.

(2) Adathiánynak minősül, ha a jelentett adatok a kötelezően jelentendő adatok nem teljes körét tartalmazzák.

(3) Hibás az adat

a) ha a szolgáltató, a szolgáltatást igénybe vevő adatai, vagy az ellátás azonosítását, leírását szolgáló adatok nem felelnek meg a jogszabályokban, továbbá a kitöltési útmutatóban foglalt előírásoknak, továbbá

b) ha a fekvőbeteg-szakellátást igénybe vevő adatai azonos ellátási napon egyéb ellátási formában is jelentésre kerülnek, ez alól kivételt képeznek krónikus fekvőbeteg szakellátás esetén a CT, MRI diagnosztikai vizsgálatok, az újszülöttek járóbeteg-szakellátásban jelenthető szűrővizsgálata, továbbá az R. 8. mellékletében szereplő ellátások.

Amennyiben a hiba javítására az első elszámoló által, az átfedésekről készített és az érintett szolgáltatóknak kiküldött lista alapján az (1) bekezdésben előírt határidőig nem kerül sor, az átfedéssel érintett elszámolási tételek nem kerülnek elszámolásra, kivéve, ha az elszámolási tételek közötti átfedések rendezését e rendelet másképp szabályozza.

(4) Az el nem számolt hibás vagy hiányos tételekről listát kell készíteni. Az ezen szereplő esetek csak a hibajavítást, illetve a hiány pótlását követően kerülhetnek elszámolásra. Az elszámolás a hibákat kijavító tételek megküldése után történik.

(5) A javított tételek elszámolása az általános szabályok szerint történik azzal, hogy a már korábban elszámolt tételt módosító javításoknál csak különbözetet lehet elszámolni.

(6) Az utólagos teljesítményelszámolás az elszámolásakor érvényes értéken történik.

(7) Ha az intézmény teljesítményét nem számolta el határidőre, az OEP évente legfeljebb két ízben - utólagos elszámolás mellett - előleget folyósít az intézmény kérelmére, amelynek összege legfeljebb a tárgyévet megelőző évi teljesítménydíj egyhavi átlagának egyharmada lehet.

6. § (1) A szolgáltatót a finanszírozási szerződés alapján

a) fixdíj, és/vagy

b) teljesítménydíj

illeti meg.

(2) Egy teljesítményegység forintértéke:

a) az e rendeletben előírt tételes díj,

b) az a) pont hiányában a teljesítmények trendszámításán alapuló, - a járóbeteg-szakellátás és az aktív fekvőbeteg-szakellátás esetében a 38. § (7) bekezdés szerinti egyenérték figyelembevételével meghatározott - az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter által előre meghirdetett összeg,

c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában, a költségvetésben rendelkezésre álló havi keret és az országos teljesítmények hányadosa.

(3) Az OEP a szolgáltató részére az (1) bekezdés szerinti díjat havonta, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) meghatározottak szerint utalványozza.

(4) A tárgyév utolsó hónapjában a havi kifizetést követően és az átcsoportosítások után az egyes szakfeladatokon még rendelkezésre álló előirányzat az éves - fekvőbeteg-szakellátás esetében a tárgyév április és szeptember hónap közötti időszakra elszámolható, éves szintre hozott - teljesítmény arányában osztható fel és fizethető ki a pénzügyminiszter egyetértésével.

(5) Amennyiben az Ebtv. 23. §-ának b), d), illetőleg e) pontja alapján a biztosított részleges térítési díjat fizet az ellátás igénybevétele során, annak összegével az adott szolgáltatásért elszámolható finanszírozási összeget csökkenteni kell.

6/A. § (1) Az Eb. tv. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti finanszírozási előleg folyósításának kérelmezésekor be kell mutatni az előleg szükségességének részletes indokolását és az intézkedési tervet.

(2) A finanszírozási előleg folyósításáról vagy a kérelem elutasításáról az OEP főigazgatója dönt. A finanszírozási előlegben részesített szolgáltatókról és az előleg összegéről az OEP havonta tájékoztatja az egészségügyi minisztert és a pénzügyminisztert.

(3) A főigazgató által engedélyezett finanszírozási előleget az OEP a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata működési költség előleg keretéből utalványozza, és a Kincstár folyósítja a szolgáltató részére. A finanszírozási előleg maximális összege - a (4) bekezdés és az 50/A. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatók kivételével - a szolgáltatónak az igénylést megelőző 12 havi finanszírozási összegből számított havi átlagösszeg 20 százaléka.

(4) Finanszírozás szempontjából új szolgáltató által vagy új kapacitáson nyújtott teljesítmény szerint finanszírozott szolgáltatások működési kiadásainak fedezetére utólagos elszámolással finanszírozási előleg folyósítható. Az előleg mértéke a finanszírozási szerződés szerinti kapacitás nagyságára és az ellátási formára jellemző országos havi átlagos teljesítménydíj 50 százaléka. E jogcímen a finanszírozási előleg a finanszírozási szerződés megkötését követően legfeljebb három hónapra folyósítható. A finanszírozó a folyósítás határidejének leteltét követően az előleget három egyenlő részletben az esedékes havi finanszírozási összegből levonja.

(5) A finanszírozási előleget a tárgyévben vissza kell fizetni.

(6) Ha a finanszírozó ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a finanszírozási előleget nem a kérelemben megjelölt célra használta fel, az előlegnek még fennmaradt részét az egészségügyi intézmény részére járó finanszírozási összegből az Eb. tv. rendelkezése szerint számított kamatokkal együtt levonja.

6/B. § (1) Amennyiben a finanszírozó ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató az adott teljesítményt magasabb összeg finanszírozására jogosító jogcímen jelentette, akkor a szolgáltató az elszámolt, valamint a ténylegesen elvégzett és megfelelően dokumentált szolgáltatás finanszírozási értéke közötti különbözetet köteles megtéríteni az Eb. tv. 37. §-a (8) bekezdése szerint számított kamat összegével együtt.

(2) Amennyiben a finanszírozó ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a szolgáltató az adott ellátási esetet tévesen alacsonyabb összeg finanszírozására jogosító jogcímen jelentette, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltató 2 évre visszamenőleg kezdeményezheti a különbözet megtérítését.

6/C. § (1) A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgáltató a finanszírozás megszűnését követően, az adott szolgálat háziorvosához bejelentkezett biztosítottak két hónappal korábbi állapotnak megfelelő száma alapján, egyhavi díjazásra jogosult.

(2) Az egészségügyi szolgáltató vagy annak önálló szervezeti egysége teljesítményen alapuló finanszírozási szerződésének megszüntetését követően végső elszámoláskor a szolgáltató

a) amennyiben az adott szolgáltatás tekintetében kizárólag teljesítményen alapuló finanszírozásban részesült, minden jelentett és elszámolható teljesítmény után a teljesítéskor hatályos jogszabályokban meghatározott elszámolási szabályok szerinti,

b) amennyiben az adott szolgáltatás teljesítményen alapuló finanszírozása fix összegű átalánydíjazással kezdődött, a finanszírozás megszűnését megelőző 12 havi teljesítménydíj összegéből számított egyhavi átlag 70 százalékának megfelelő összegű

díjazásra jogosult.

(3) Az egészségügyi szolgáltató nem jogosult a (2) bekezdés szerinti díjra a finanszírozott kapacitás belső átszervezése esetén.

(4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató jogutódlással szűnik meg, az általa jelentett és elszámolható teljesítmények után járó díjat az OEP a szolgáltató fenntartójának erre vonatkozó döntése szerint utalványozza a jogutód szolgáltató részére.

(5) Amennyiben a finanszírozási szerződés azért szűnt meg, mert az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségének átruházásáról más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel megállapodott, vagy az ellátási kötelezettsége körébe tartozó közszolgáltatások nyújtására más egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi ellátási szerződést kötött, akkor a finanszírozási szerződés megszűnését megelőzően nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjat az OEP a megállapodó, illetve a szerződő felek erre vonatkozó külön megállapodása szerint utalványozza.

(6) A szolgáltató fenntartójának a (4) bekezdés szerinti döntésénél, illetve az (5) bekezdés szerinti megállapodásban figyelembe kell venni az Ámr. 117. §-ának a megszüntető okirat tartalmára vonatkozó rendelkezését, amennyiben a megszüntetett egészségügyi szolgáltató az Ámr. 2. §-ának 50. pontja szerinti nettó finanszírozási körbe tartozott.

6/D. § (1) A finanszírozás keretében járó összeg terhére az Eb. tv. 35. § (1) bekezdés szerinti engedményezés esetén a szolgáltató az írásban megkötött engedményezési szerződést a teljesítést megelőző 30 nappal nyújtja be a finanszírozónak.

(2) A szolgáltató és a finanszírozó a finanszírozási szerződésben meghatározott feladat ellátását szolgáló engedményezés teljesítésére szerződéskiegészítést köt, amennyiben az engedményezett összeg összességében nem haladja meg a szerződéskiegészítés megkötésének kezdeményezését megelőző 12 havi finanszírozás összegéből számított egyhavi átlag 10 százalékát, és az engedményezés legalább hat hónapra és havi azonos összegre vonatkozik.

(3) A finanszírozó egyidejűleg legfeljebb öt, a szolgáltató által kötött engedményezési szerződés alapján teljesít. Az engedményezett összeg tovább nem engedményezhető. A szolgáltató bankszámlaszámát csak a kedvezményezett fél jóváhagyásával módosíthatja.

6/E. § Az OEP szerződést köt a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóval a 4. § (2) bekezdés szerinti rendszerrel történő adatszolgáltatás teljesítésére.

6/F. § Gyógyszerhez nyújtott támogatás finanszírozása szabályainak megváltozása miatt a megváltozott finanszírozású gyógyszert felhasználó szolgáltatók számára - a betegellátás zavartalansága érdekében - előleg folyósítható. A folyósítás - amelynek határidejére és visszafizetésére a 6/A. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók - a működési költségelőleg terhére történik.

II.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A háziorvosi ellátás finanszírozása

7. § (1) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló rendelet (a továbbiakban: Hr.) hatálya alá tartozó háziorvosi és házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) tevékenységet nyújtó szolgáltató által nyújtott ellátásra a szolgáltató a finanszírozóval szerződés köt. A szolgáltató a szerződés megkötéséhez nyilatkozik arról, hogy az ellátást nyújtó orvos a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel vállalja a folyamatos ellátást.

(2) Folyamatos az ellátás, ha

a) a háziorvosi szolgálat orvosa a Hr.-ben meghatározott rendelési időben rendelőjében háziorvosi tevékenységet végez;

b) munkanaponként a háziorvosi szolgálat orvosa 8 órában - beleértve a rendelési időt és a tanácsadás idejét is - az őt választó biztosítottak számára szolgáltatást nyújt, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit;

c) munkanaponként a háziorvosi szolgálat által alkalmazott ápoló 8 órában, a házi gyermekorvosi szolgálatban alkalmazott gyermekápoló vagy asszisztens legalább a rendelési időben a biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit; és

d) a háziorvosi szolgálat orvosa részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben, kivéve, ha az ügyeleti ellátásért felelős önkormányzat, önkormányzati társulás vagy annak egészségügyi intézménye nyilatkozik arról, hogy

da) a közreműködésre nem tart igényt, vagy

db) feladatátadási szerződés keretében más szolgáltatóval szerződést köt az érintett háziorvos által egyébként ellátandó ügyeleti feladatok teljes körének átadására.

(3) Ha a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltatóhoz bejelentkezettek száma nem éri el felnőtt és vegyes lakosság esetén az 1200 főt, illetve gyermek lakosság esetén a 600 főt a (2) bekezdés c) pontban meghatározott ápoló (gyermekápoló, asszisztens) munkaidejét a bejelentkezett biztosítottak és felnőtt, illetve vegyes lakosság ellátása esetén az 1200 fő, gyermek lakosság ellátása esetén a 600 fő hányadosa szerint kell meghatározni. Amennyiben a bejelentkezett biztosítottak száma eléri vagy meghaladja a fenti biztosítottak számát az ápoló (gyermekápoló, asszisztens) munkaidejére a (2) bekezdés c) pontja az irányadó.

7/A. § Az alapellátási szolgálat - kivéve a 20. § szerinti iskola-egészségügyi, valamint a 19. § szerinti ügyeleti szolgálat - helyettesítéssel történő ellátása esetén a helyettesítő orvos/fogorvos a körzetének rendelési idején túl köteles a helyettesítéssel ellátott szolgálatra megállapított rendelési időnek legalább az 50%-át teljesíteni.

8. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat finanszírozására a MEP a 2. § i) pontja szerinti lakosok igazolt számának figyelembevételével köt finanszírozási szerződést a szolgáltatóval a háziorvosi körzet (a továbbiakban: körzet) lakosságának ellátására.

(2) A területi ellátási kötelezettséggel működő új háziorvosi szolgálatra akkor köthető finanszírozási szerződés, ha a szolgáltató

a) 14 év feletti 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: felnőtt körzet), vagy

b) életkori korlátozás nélkül 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: vegyes körzet), vagy

c) 0-14 év közötti 600-800 fő lakos (a továbbiakban: gyermekkörzet)

ellátását biztosítja.

(3) Amennyiben a körzethatárok módosítása során a (2) bekezdésben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, a MEP a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerződést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról, ennek érdekében a szolgáltató a szerződés módosítását kezdeményezi. Az OEP a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix díjakat utalja. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelő új körzet esetén a díjazást a MEP a körzet kialakítását követő egy éven át kiegészíti az adott típusú háziorvosi körzetek előző évi teljesítménye szerinti átlagos havi díjazásának mértékéig. Az első hónapra a 14. § (2)-(4) bekezdés szerint járó díjazás a következő hónap fixdíjával együtt kerül utalványozásra.

(5) A területi ellátási kötelezettséggel érintett körzet lakosságszámát az előző év december 31-ei állapotnak megfelelően a település jegyzője igazolja a MEP számára minden év március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerződésmódosítással egyidejűleg.

9. § (1) A finanszírozó területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására szerződést köt a Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgáltatóval, ha

a) legalább 200, az Eb. tv. szerint biztosítottnak minősülő személy (a továbbiakban: biztosított), illetve annak törvényes képviselője írásban nyilatkozik, hogy őt kívánja háziorvosának választani - kivéve, ha korábbi szerződése megszűnését jogellenes magatartása idézte elő -, és

b) személyesen biztosítja a 7. § (2) bekezdése szerinti folyamatos ellátást.

(2) A finanszírozó az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötheti a MOK területileg illetékes szervezetének beleegyezésével is, amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek.

(3) Ha a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálatnál a szerződés megkötését követő 6. hónapban a bejelentkezett biztosítottak száma nem éri el a 200 főt, vagy az a későbbiekben 200 fő alá csökken, a finanszírozási szerződést a MOK illetékes szervezetének véleménye alapján lehet felmondani vagy fenntartani.

10. § (1) A MEP a fővárosban legfeljebb 15, megyeszékhelyenként egy-egy hajléktalanok ellátására létrehozott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására köthet szerződést, amennyiben a fővárosban az adott területen, illetve a megyeszékhelyeken a (2) bekezdés szerinti folyamatos ellátás nem biztosított. A heti 30 órás rendelési idővel működő háziorvosi szolgálat díjazása a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összegével történik. E feladat ellátására csökkentett, de legalább heti 15 óra rendelési időre is köthető szerződés, időarányos díjazás mellett.

(2) Az egészségügyi miniszter kijelölése alapján a MEP a fővárosban négy, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben egy-egy a hajléktalanok ellátását napi 24 órában, heti 168 órában biztosító, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás nyújtására működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval köthet szerződést. A kijelölés a Hajléktalan-ellátás Országos Módszertani Intézetének ajánlását figyelembe véve történik. Az ellátás kiegészül a fővárosban 1-1, a megnevezett megyeszékhelyeken 0,5-0,5 mozgó orvosi szolgálattal. A heti 168 órában működő szolgáltató díjazása az (1) bekezdés szerinti díj 90%-kal növelt összegének négyszerese. A mozgó orvosi szolgálatot a fővárosban az (1) bekezdés szerinti díj 90%-kal növelt összege, a megyeszékhelyeken az összeg 50%-a illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálatokat a szerződésben előírt nyilvántartási kötelezettség terheli. A szolgáltató a szerződés szerinti forgalmi adatokat szolgáltatja.

11. § (1) A háziorvosi szolgáltató a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után az E. Alapból a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazásra jogosult, ha a külön jogszabály szerinti törzskarton, illetve gyermek-egészségügyi törzslap (a továbbiakban együtt: törzskarton) szabályszerű felvétele megtörtént. A házi gyermekorvosi szolgálat legfeljebb a 0-18 éves életkor közötti, a felnőtt háziorvosi szolgálat pedig a 14 éves életkor feletti bejelentkezett biztosítottak után részesül díjazásban. Nem jogosult a szolgáltató a bejelentkezett biztosítottak után díjazásra, ha a 17. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét - figyelemmel az 5. § (1) bekezdésében foglaltakra - nem teljesíti.

(2) A háziorvosi szolgálat a díjazás ellenében köteles a jogszabályokban előírt feladatokat ellátni, így különösen a dokumentált és havonta összesített gyógyítási munkát, gondozási feladatokat, megelőzési és szűrési tevékenységet.

(3) A díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot a 2. számú melléklet szerinti összesítőben szereplő létszám alapján meghatározott korcsoportonkénti pontszám összegének degressziós tényezővel korrigált értéke, valamint a szakképzettségi szorzó szorzataként kell megállapítani. A degressziót 2400 ponttól, illetve vegyes háziorvosi szolgálat esetén 2600 ponttól kell alkalmazni. Számítási módját a 3. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A degresszió számításánál az adott háziorvoshoz bejelentkezett valamennyi biztosítottat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok ellátására egy vagy több rendelőben, illetve azonos vagy eltérő rendelési időben kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti degresszió alkalmazása alól mentesítést kap az a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat, amelyhez bejelentkezett biztosítottak száma nem haladja meg a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszámát, és

a) ahol a körzet egy vagy több önálló település teljes közigazgatási területére is kiterjed, és a körzet székhelyén összesen legfeljebb két azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működik, vagy

b) a településen más azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat nem működik.

(5) A (4) bekezdés szerinti degresszió alóli mentesség a területi ellátásra kijelölt körzet legfeljebb 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főig terjedő lakosságszámra szól. Amennyiben a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszáma meghaladja a 2400 (gyermekkörzet esetén az 1200) főt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a degressziót a 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főt meghaladó bejelentkezett biztosítottak tekintetében kell alkalmazni. A 2400 (gyermekkörzetben 1200) főre figyelembe vehető pontértéket a MEP számítja ki évente egyszer, a degresszió alól mentesített háziorvosi szolgálatra jellemző korcsoportos szorzók súlyozott átlaga alapján. A degresszióval korrigált pontszámot - a 3. számú melléklet A) pontja szerinti pontérték helyett - a MEP által kiszámított pontérték alapján kell meghatározni.

(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti mentesség tényét a MEP évente április 30-áig felülvizsgálja.

(7) Amennyiben a háziorvosi szolgáltató a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szakdolgozókon túl a háziorvosi szolgálat feladatainak ellátására további szakdolgozót alkalmaz, erről bejelentést tesz a finanszírozónak és erre tekintettel a finanszírozási szerződés módosításra kerül, a (3) bekezdés szerinti elszámolásban a háziorvosi szolgálat degressziós ponthatára

a) a további szakdolgozó teljes munkaidőben történő foglalkoztatása esetén - kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétet - 800 ponttal megemelt érték,

b) nem teljes, de legalább heti 20 órás munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az a) pont szerinti 800 pont időarányosan csökkentett részével megemelt érték.

12. § (1) Ha a háziorvosi szolgáltató a Hr. szerint a háziorvosi szakvizsgához szükséges szakgyakorlatot letöltött szakorvos-jelöltet, illetve szakorvost alkalmaz a háziorvos felügyeletével, és erről bejelentést tesz a finanszírozónak, a finanszírozó a szerződést módosítja és az elszámolásban a degressziót - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás (kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétét) esetén - 3600 (vegyes körzet esetén 3800) ponttól alkalmazza. A szakorvos jelölt legfeljebb 4 praxisnál történő egyidejű foglalkoztatása esetén az 1200 pont megosztása a praxisok között arányosan történik.

(2) Az egy pontra jutó díj a praxisfinanszírozás 5. számú melléklet szerinti kiadási előirányzata egy havi összegének a 4/A. §, a 8. § (4) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, valamint a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti kiadásokkal csökkentett része és a 11. § (3) bekezdése szerint megállapított, országos szinten összesített pontszám hányadosa.

(3) Ha a helyettesítést a 15. § szerinti praxisközösségben a praxisközösség orvosa látja el, akkor a helyettesítést ellátó orvos szakképzettségi szorzójának a figyelembevételével történik a számítás. Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott praxis a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix összegű díj 60 százalékára jogosult. A fixdíj folyósítása szempontjából nem tekinthető tartós helyettesítésnek, ha a praxis ellátására a szolgáltató teljes munkaidőben a Hr. szerint háziorvosi tevékenység végzésére jogosult másik orvost foglalkoztat.

(4) A korcsoportonkénti pontszámok alapján történő díjazásra a háziorvosi szolgáltató érvényességi időhöz kötötten jogosult. Az érvényességi idő utolsó napjáig ismételt orvosi vizsgálatot kell végezni újabb törzskarton kitöltésével. Az orvosi vizsgálat során nem kell ismételten elvégezni a külön jogszabály szerint előírt vizsgálatokat. Az érvényességi idő számítása a biztosított születési napját követő hónap első napjától kezdődik, és az e bekezdésben meghatározott érvényességi ideig tart.

A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idő:

a) 0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 1 év

b) 5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 1 év

c) 15-34 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,0 pont 3 év,

d) 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont 2 év,

e) 60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 2 év.

(5) Az érvényességi idő lejártát követően, ha az érvényességi időn belül az orvosi vizsgálat nem történt meg, vagy azt a háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottnál igazolható módon nem kezdeményezte, az esedékes változásjelentésben a biztosítottat ki kell jelenteni. Amennyiben a kijelentést követően orvos-beteg találkozó jön létre, a 11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, az egyidejű ellátás mellett a biztosított újra bejelenthető.

(6) Amennyiben helyszíni ellenőrzés megállapítja az újabb törzskarton szabályszerű kitöltésének vagy az orvosi vizsgálatnak az elmaradását, illetve az orvosi dokumentációban nincs adat arról, hogy orvosi vizsgálat történt a tárgyidőszakban vagy ezt kezdeményezte a háziorvos, akkor a finanszírozó a biztosítottak után

a) az ellenőrzést követő hónap 1. napjától nem folyósítja a díjazást, továbbá

b) az érvényességi idő utolsó napjának az időpontjától az e biztosítottak ellátása alapján folyósított összeg visszafizetésére kötelezi a háziorvosi szolgálatot, annak kamataival együtt.

(7) A szolgálatot folyamatosan ellátó orvos szakképzettsége és orvosi gyakorlati ideje alapján alkalmazandó szakképzettségi szorzó:

a) a (8) bekezdés szerinti alapszakvizsgával nem rendelkező háziorvosnál 1,0,

b) alapszakvizsgával nem rendelkező, 25 évnél több, körzetben eltöltött gyakorlati idővel rendelkező háziorvosnál 1,2,

c) alapszakvizsgával rendelkező háziorvosnál 1,3.

(8) A (7) bekezdés szerinti alapszakvizsgának minősül

a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés,

b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés,

c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint

d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

13. § (1) Ha a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat a Hr. 3. §-ának (3) bekezdése alapján olyan térítésmentes ellátásra jogosult személyt lát el (ide nem értve az ügyeleti szolgálatban ellátottakat), aki

a) biztosított, azonban az adott szolgálathoz nem jelentkezett be, vagy

b) nemzetközi egyezmény, vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján jogosult az ellátásra [a továbbiakban a)-b) együtt: eseti ellátás],

a szolgáltató a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint részesül az E. Alapból díjazásban.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a helyettesítés során is, kivéve, ha az ellátott biztosított a helyettesítő, illetőleg a helyettesített praxisba bejelentkezett.

(3) A háziorvosi szolgáltató a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az ambuláns napló adatai alapján a 4. számú melléklet szerint jelenti az általa nyújtott eseti ellátásokat a finanszírozónak kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón. Az OEP az adatokat összegyűjti, és az eseti ellátások így előálló számával elosztja az eseti ellátás díjazására rendelkezésre álló havi keretösszeget. A kapott összeg, de legfeljebb 600 forint, a tárgyhóban az egy eseti ellátásra kiutalható díj.

(4) A háziorvosi szolgáltató részére az általa jelentett eseti ellátások száma és a (3) bekezdés szerinti díj szorzatának megfelelő összeget az OEP legkésőbb a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 6. § (3) bekezdése szerint.

(5) Amennyiben az eseti ellátások díjazására szolgáló havi keretösszeg nem kerül felhasználásra, annak maradványát a háziorvosi szolgálatok következő havi teljesítményarányos díjazásához kell hozzáadni.

14. § (1) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgáltató a 11-12. §-ban meghatározott díjazáson felül az E. Alapból havonta a (2)-(4) bekezdés szerinti díjazásra jogosult.

(2) A háziorvosi szolgáltató a körzet lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi fix összegű díjra jogosult:

a) felnőtt körzet esetén, ha a körzet felnőtt lakosainak száma

aa) nem éri el az 1200 főt 253 000 Ft,

ab) 1200 és 1500 fő között van 235 000 Ft,

ac) 1500 fő felett van 197 000 Ft,

b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet lakosainak száma

ba) nem éri el a 600 főt 265 000 Ft,

bb) 600 és 800 fő között van 247 000 Ft,

bc) 800 fő felett van 210 000 Ft,

c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma

ca) nem éri el az 1200 főt 261 000 Ft,

cb) 1200 és 1500 fő között van 240 000 Ft,

cc) 1500 fő felett van 204 000 Ft.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeget növelni kell

a) tíz százalékkal, ha a háziorvosi rendelő önálló épületben működik, illetve olyan épületben van, ahol nincs másik E. Alapból finanszírozott tevékenységet folytató szolgáltató,

b) 30%-kal, ha a háziorvosi szolgálat orvosa legalább két rendelőben folytatja tevékenységét,

c) a b) pont szerinti mértéket meghaladóan rendelőnként további 10%-kal, ha a b) pont szerinti díjazás alapját képező rendelőkhöz képest a háziorvosi szolgálat rendelői további más, az ellátási területhez tartozó településen vagy településeken helyezkednek el,

d) további 50%-kal, ha a háziorvosi szolgálat körzete

da) a kistérségi támogatási alap célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelet mellékletében felsorolt település(ek)re kiterjed és a körzet lakosságszáma a 800 főt eléri, vagy

db) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó települések közül kettőre vagy többre terjed ki és a körzet lakosságszáma 800-1500 fő közötti, vagy

dc) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján 2007. november 24-ig jogosult volt a fix összegű díjazásának 50%-os emelésére.

(4) A szolgáltató a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére az alábbi területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta:

a) fővárosban, városban 26 000 Ft,

b) községben 30 000 Ft,

c) több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft,

d) ha a körzet ellátási területéhez külterületi lakott hely is tartozik 43 000 Ft.

Amennyiben a háziorvosi körzet lakosságának legalább 25 százaléka a b) vagy d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a háziorvosi szolgáltató a magasabb összegű területi kiegészítő díjra jogosult.

(5) A területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgáltató havi 78 000 Ft összegű kiegészítő díjra jogosult, ha a szolgálathoz bejelentkezett biztosítottak száma gyermekorvosi szolgálat esetében meghaladja a 300, felnőtt és vegyes szolgálat esetében a 600 főt. A kiegészítő díj az adott havi teljesítménydíjak utalásával egy időben történik.

(6) Amennyiben a finanszírozó ellenőrzése során megállapítja, hogy a háziorvosi szolgálat orvosa nem a Hr. szerint végzi a programozott betegellátást, az ellenőrzési jegyzőkönyv kelte szerinti hónapra folyósított (2), illetve (5) bekezdésben meghatározott fix összegű, illetve kiegészítő díj 50%-át visszavonja.

(7) A 6 hónapon túl betöltetlen területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat betöltése esetén a szolgálat finanszírozása egy éven keresztül kiegészítésre kerül az azonos típusú szolgálatok előző évi teljesítménye szerinti átlagos havi díjazásának mértékéig.

(8) Azon tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekben, amelyekben a területi ellátási kötelezettségnek 6 hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, a háziorvosi szolgálat finanszírozása az Országos Alapellátási Intézet (a továbbiakban: OALI) részére - az OALI-val közalkalmazotti jogviszonyban álló orvos igénybevételével történő feladatellátás esetén - a 10. § (1) bekezdésében meghatározott díjazás számítás szerinti átlagos havi díj 140%-ával történik, amennyiben a körzet lakosságszáma az 1200 főt eléri, alacsonyabb lakosságszám esetén arányosan csökkentett a díjazás. Ezen ellátás idején a 7. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

15. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatok feladatainak ellátására létrejött egészségügyi társas vállalkozás

a) az azonos telephelyen működő, és/vagy

b) a területileg egymás mellett levő

háziorvosi szolgálatokat praxisközösségben működtetheti. Erre tekintettel a MEP a finanszírozási szerződést módosítja.

(2) A praxisközösséghez tartozó körzetek számára folyósított összeget együttesen kell kezelni azzal, hogy

a) a finanszírozás során a degressziót az együttes létszámra kell számolni,

b) a praxisközösség valamely orvosához bejelentkezett biztosított tekintetében eseti ellátási díj nem számolható el, amennyiben a választott háziorvost a praxisközösséghez tartozó más háziorvos helyettesíti.

(3) A praxisközösségben a (2) bekezdés a) pontja szerinti számítás után a háziorvosok szakképzettségi szorzójának átlagával kell a díjazást megállapítani azzal, hogy a 11. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

16. §

17. § (1) A háziorvosi szolgáltató a 2. és 20. számú melléklet szerinti adatokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig jelenti a finanszírozónak.

(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján nyilvántartást vezet az egyes háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottakról. Ha egy biztosított egyidejűleg több szolgáltató nyilvántartásában szerepel, az OEP a legutóbbi bejelentkezést veszi figyelembe, és egyidejűleg törli a másik szolgáltató nyilvántartásából, továbbá az OEP törli az elhunyt személy adatait is, és a korrigált létszámmal számol. Az utalványozással egyidejűleg tájékoztatja a finanszírozás megszüntetéséről és annak okáról az érintett háziorvosi szolgáltatót.

(3) A korcsoportos átsorolást az OEP havonta, a bejelentkezett biztosítottaknak a hónap utolsó napjához viszonyított életkora alapján végzi.

(4)

17/A. §

18. § (1) A 11. és 12. § alapján megállapított díjat az OEP a jelentés leadását követő hónapban utalványozza.

(2) A 2. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén az 5. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

19. § (1) A MEP az ügyeleti szolgáltatás finanszírozására szerződést köt a területileg illetékes önkormányzattal vagy egészségügyi intézményével, illetve azzal, akivel az önkormányzat feladat átadási/átvállalási szerződést kötött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az ellátási területéhez tartozó háziorvosi szolgálatok háziorvosi ellátásra szóló szerződés szerinti összlakosságszáma alapján jogosult az ügyeleti ellátás díjazására.

(3) A díjazás alapösszege 40 Ft/fő, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján az alábbiak szerint változik:

a)

b) a díjazás az alapösszegnek a lakosságszám alapján számított

ba) 1,8 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 000 alatti lakosságszámú,

bb) 1,7 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 001-20 000 közötti lakosságszámú,

bc) 1,5 területi szorzóval megemelt mértéke a 20 001-40 000 közötti lakosságszámú,

bd) 1,3 területi szorzóval megemelt mértéke a 40 001-80 000 közötti lakosságszámú

települési önkormányzatok esetében;

c) az a) és b) pontok szerinti szorzókkal kiszámított összes díj levonása után fennmaradó keretösszegből kerül megállapításra a 80 000 fő feletti lakosságszámnál a díjazás mértéke, amely nem lehet kevesebb az alapösszeg 75 százalékánál, és nem haladhatja meg a díjazás alapösszegének bd) pontban meghatározott területi szorzóval növelt összegének 98 százalékát.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés ba)-bc) pontja szerinti település esetében a háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli ellátása központi ügyelet útján történik, az ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a ba)-bb) pont szerinti esetben 30%-kal, a bc) pont szerinti esetben 20%-kal megemelt ügyeleti díjra jogosult. Amennyiben a központi ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás szerint ügyeleti időben közös diszpécserszolgálatot tart fenn, további 10%-kal megemelt ügyeleti díjazásra jogosult.

(5) Az ügyeleti ellátás díját a 6. § szerint kell kiutalni.

(6) 20 százalékkal megemelt ügyeleti díj azon települések, fővárosban azon fővárosi kerületek esetén állapítható meg, ahol az önkormányzat jegyzője igazolja, hogy a településen tartózkodó személyek száma - az igazolás kiadását megelőző egy naptári évben két hónapon keresztül folyamatosan és tartósan - a településen lakóhellyel rendelkező személyek számának legalább kétszerese.

(7) A finanszírozás keretében az ügyeleti ellátás díjazása kizárólag az ügyeleti szolgáltatás kiadásaira használható fel.

Egyéb alapellátási feladatok finanszírozása

20. § (1) Az orvos és védőnő által nyújtott iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás finanszírozására a MEP a Vhr. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint köt szerződést.

(2) A finanszírozási szerződés megkötéséhez a szolgáltató - az Eb. tv.-ben meghatározottakon túl - csatolja a külön jogszabály szerint az ellátás nyújtására jogosító szerződés másolatát, amely tartalmazza a nevelési, oktatási intézményben elhelyezettek, illetve tanulók létszámát.

(3) A részmunkaidős orvossal működtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetén az OEP - a nevelési-oktatási intézményben elhelyezettek, illetve tanulók (2) bekezdés szerinti létszáma alapján - havonta 40 Ft/fő összegű díjat utalványoz az orvosi feladatok ellátására a tárgyhónapot megelőző hónapban a 6. § (3) bekezdése szerint.

(4) Az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosa által teljes munkaidőben ellátott iskola-egészségügyi feladatok díjazása az iskola-orvosi feladatokra rendelkezésre álló havi keretnek a (3) bekezdés szerinti díjazással csökkentett összege és az országosan összesen ellátandók száma alapján megállapított fejkvótával történik. A szolgáltató részére a (2) bekezdés szerinti létszám és a fejkvóta szorzatának megfelelő díjat az OEP a 6. § (3) bekezdése szerint utalványozza a tárgyhónapot megelőző hónapban.

(5) Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat főfoglalkozású orvosa a finanszírozási alapdíj 60%-ára jogosult. Nem tekinthető helyettesítésnek, ha a szolgáltató a praxis ellátására a teljes rendelési időben másik szakorvost foglalkoztat.

21. § (1) A MEP a területi védőnői ellátás finanszírozására a Vhr. 16. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján köt szerződést.

(2) A területi védőnői szolgáltató által ellátott feladatok díjazásának kiszámításánál a következő pontszámokat kell figyelembe venni:

Ellátotti csoportok: Pontszáma:

várandós anya után 3

0-6 éves korú gyermek után 3

oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek után 3

oktatási intézményben ellátott gyermek után 1

gyógypedagógiai oktatási intézményben ellátott tanuló után 2

(3) A külön jogszabályban előírt, teljes munkaidőben iskola- és ifjúság-egészségügyi feladatokat ellátó védőnővel működő iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat a 20. § (2) bekezdése szerint megadott, illetve e § (11) bekezdése szerint évente korrigált létszám figyelembevételével számított pontérték alapján részesül díjazásban. Az ellátandók közül az oktatási intézménybe járó gyermek l ponttal, a gyógypedagógia ellátásban közreműködő közoktatási intézménybe járó gyermek 2 ponttal vehető számításba. A nem települési önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben létszámarányosan napi 8 óránál kevesebb munkaidőre is köthető finanszírozási szerződés.

(4) A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdés szerint számított pontértéknek és a (8) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az ellátandók számát és a (2) bekezdésben foglaltak alapján számolt pontszámokat figyelembe véve a területi védőnői szolgáltató legfeljebb 750 pontot, a teljes munkaidőben iskola- és ifjúság-egészségügyi védőnőt foglalkoztató iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgáltató legfeljebb 1000 pontot érhet el szolgálatonként.

(6) Ellátási érdekből a területi védőnői szolgáltató esetén a felső határtól a külön jogszabályban foglaltak szerint el lehet térni, a szolgáltatót ez esetben is a 750 pont szerinti díj illeti meg.

(7) Ellátási érdekből az oktatási intézmény(ek)ben ellátandó létszám a teljes munkaidőben iskola- és ifjúság-egészségügyi feladatokat ellátó védőnővel működő iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetében a külön jogszabályban meghatározott tanulói létszámtól eltérhet az alsó határtól 10%-kal, a felső határtól 20%-kal, ezen esetekben a szolgáltató az alsó határnak megfelelő 800 pont, illetve a felső határnak megfelelő 1000 pont szerinti díjra jogosult. Amennyiben a tanulói létszámtól való negatív irányú eltérés esetén a tanulók létszáma alapján számított pontszám meghaladja a 800 pontot, akkor a számított pontszámnak megfelelő finanszírozási díj kerül kifizetésre.

(8) Ha az ellátandó tanulók minimum 60%-a gyógypedagógiai ellátásban részesül, és a tanulói összlétszám alapján számított finanszírozott pont értéke eléri a 800 pontot, akkor a szolgálat abban az esetben is finanszírozható a (7) bekezdésben meghatározott módon, ha az ellátandó tanulói létszám nem éri el a jogszabály szerint szükséges mértéket.

(9) Nem köthető finanszírozási szerződés új területi védőnői szolgálatra, illetve a körzethatár módosítását követően akkor, ha az ellátandók száma alapján számított pontérték városi településen nem éri el az 500, egyéb településen a 300 pontot.

(10) Az egy pontra megállapított díj összege a védőnői ellátásra rendelkezésre álló előirányzatnak az ellátandók összesített pontszámával történő osztásával havonta kerül kiszámításra azzal, hogy az előirányzatból előzőleg le kell vonni a (11) bekezdés szerinti díjazáshoz szükséges összeget. Az egy pontra megállapított díj összege legfeljebb 330 Ft lehet.

(11) A területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta az alábbi fix összegű díjazásra is jogosult:

a) főváros, város: 80 000 Ft,

b) község: 90 000 Ft,

c) csatolt község: 100 000 Ft,

d) külterületi lakott hely: 110 000 Ft.

A finanszírozási szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a a c)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik a védőnői ellátást biztosító szolgáltató a magasabb összegű díjazásra jogosult. A fix összegű díj 15%-a területi pótlék, továbbá tartalmazza a külön jogszabály szerint az egészségfejlesztési és népegészségügyi feladatokért meghatározott 250 pont díját is. A védőnői ellátást biztosító szolgáltatót az a)-d) pontokban foglalt összegeknél 10 000 forinttal magasabb összegű fix díj illeti meg akkor, ha a védőnői körzet kiterjed a külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű településre. Amennyiben a védőnői körzet több településre terjed ki, a szolgáltató további 20 000 Ft összegű pótlékra jogosult. A havi fix díj teljes összegére a szolgáltató akkor jogosult, ha a védőnőt teljes munkaidőben foglalkoztatja, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a díj arányos része illeti meg.

(12) Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott területi védőnői szolgálat a (11) bekezdés szerinti fix összegű díjazás 60 százalékára jogosult. Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat a (3)-(6) bekezdésben meghatározott finanszírozási díj 60 százalékára jogosult. A díjazás folyósítása szempontjából nem tekinthető helyettesítésnek, ha a szolgálat ellátására a szolgáltató teljes munkaidőben másik védőnőt foglalkoztat.

(13) A szolgáltató a védőnői szolgálat által ellátandók létszámát minden év szeptember 30-ai állapotnak megfelelően október 31. napjáig, illetve körzethatár-módosítás esetén a szerződésmódosítás kezdeményezésével egyidejűleg bejelenti a MEP-nek

a) az oktatási intézményben ellátandó tanulói létszámot az oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján;

b) a körzet 0-6 éves korú lakosságának számát és az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korúak számát a területileg illetékes jegyző ellenjegyzése alapján;

c) a várandós anyák számát az ÁNTSZ illetékes városi intézetének igazolása alapján.

(14) A szolgáltató részére az adott havi finanszírozás összegét az OEP a 6. § (3) bekezdése szerint utalványozza a tárgyhónapot megelőző hónapban.

(15) A szolgáltató a gyermek-, illetve nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálat tevékenységéről a finanszírozási szerződés szerinti adatokat, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nyújtja be a finanszírozónak.

(16) A gyermek-, illetve nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálatot működtető szolgáltatót a (15) bekezdés szerint jelentett esetek száma és az egy ellátott esetre jutó tárgyhavi összeg alapján megállapított díjazás illeti meg. Az OEP a finanszírozásra rendelkezésre álló havi keret, valamint a (15) bekezdés szerint jelentett összes esetszám alapján havonta állapítja meg az egy ellátott esetre jutó összeget.

21/A. § Ha a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó, valamint sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató-nevelő bentlakásos intézmények fenntartói együttesen kezdeményezik, hogy legalább 1000 gyermek számára az intézményekben nyújtandó egészségügyi ellátást egy egészségügyi szolgáltatóval végeztetik, - aki/amely központilag szervezi a helyszínen nyújtott gyermek-egészségügyi ellátást, - akkor a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval erre a speciális egészségügyi ellátási feladatra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti normatíva kiegészítéseként a MEP finanszírozási szerződést köthet. A finanszírozás a költségvetési törvény LXXII. Egészségbiztosítási fejezet Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül a Védőnői ellátás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem jogcím előirányzata terhére történik, 1000 gyermekenként 5,6 millió forint összegben havonta, az ezt meghaladó létszám esetén arányos díjazás fizetendő.

21/B. § Az anyatejgyűjtő állomás finanszírozása a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összegű fix díjjal történik.

III.

FOGÁSZATI ELLÁTÁS

22. § (1) Az önkormányzattal, illetve az általa területi ellátási (körzet) kötelezettséggel megbízott fogászati ellátást nyújtó szolgáltatóval a MEP finanszírozási szerződést köt.

(2) A finanszírozóval kötött - területi ellátási kötelezettség nélküli - szerződés alapján a fogászati ellátást nyújtó szolgálat működtetésének finanszírozására:

a) a Honvédelmi Minisztérium, továbbá a (4) bekezdésben foglaltakon kívül az Oktatásügyi Minisztérium által fenntartott vagy a feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 20-20 szolgálatra,

b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vagy az általuk ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 34 szolgálatra,

c) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) vagy az általa ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 100 szolgálatra,

d) az országos fekvőbeteg-ellátó intézetek heti 40 óra szakellátási rendelésre

jogosult.

(3) A MEP szerződést köthet fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek ellátására Budapesten heti 90, megyénként összességében heti 45-45 fogászati óraszámra. Ez a feladat a fogorvosi körzet működtetése mellett csökkentett fogászati óraszámban, de legalább heti 6 órában is ellátható. Az ellátást nyújtó havi alapdíjra jogosult a rendelkezésre állásra és a speciális tevékenységre tekintettel. Az alapdíj rendelésenként - önálló szervezeti egységkóddal rendelkező szervezeti egységenként - heti 30 óra rendelési idő esetén 12 000 korcsoportos pontszámnak megfelelő összeg, ennél alacsonyabb heti rendelési idő esetén az összeg időarányos része.

(4) Az egyetemi képzést és továbbképzést végző intézmény havi alapdíjra jogosult a külön jogszabály szerint fogászati alap- és szakellátást (a továbbiakban: egyetemi fogászati ellátás) nyújtó szolgálatai tevékenységéért, a progresszív ellátásra és a rendelkezésre állásra is tekintettel. Az egészségügyi szolgáltatókat legfeljebb az alábbi heti óraszámra illeti meg az alapdíj:

heti óraszám

a) Semmelweis Egyetem, Budapest 1120,

b) Pécsi Tudományegyetem, Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum 360,

c) Szegedi Tudományegyetem, Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum 360,

d) Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum 360,

e) Központi Stomatológiai Intézet 720.

Az alapdíj rendelésenként - önálló szervezeti egységkóddal rendelkező szervezeti egységenként - heti 30 óra rendelési idő esetén 11 000 korcsoportos pontszámnak megfelelő összeg, ennél alacsonyabb heti rendelési idő esetén ezen összeg időarányos része.

(5) A (2) bekezdés szerinti területi ellátási kötelezettség nélküli fogászati alap- és szakellátást nyújtó szolgáltató szolgálatonként, illetve szakrendelésenként, heti 30 órás rendelési idő esetén 1900 pontnak megfelelő összegű havi alapdíjra jogosult. A fogászati szakellátást nyújtó szolgáltató szakrendelésenként, heti 30 órás rendelés esetén az alábbi korcsoportos pontszámnak megfelelő összegű havi alapdíjra jogosult:

a) szájsebészeti, parodontológiai szakrendelés esetén 1900 pont,

b) fogszabályozási, gyermekfogászati szakrendelés esetén 2300 pont,

c) fogászati röntgen szakrendelés esetén 1900 pont.

Amennyiben a rendelési idő nem éri el a heti 30 órát, az alapdíj időarányos része illeti meg a szolgáltatót.

(6) Alapellátási-fogászati ellátás - heti 30 óra rendelési idővel - finanszírozható, ha a területhez tartozó lakosság száma:

a) a gyermek, ifjúsági fogászati szolgálatnál 18 évnél fiatalabb 1 500 főt,

b) az iskolai, ifjúsági fogászati szolgálatnál 18 évnél fiatalabb, ideértve a 18. évét betöltött középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyt is
1 500 főt,

c) vegyes szolgálatnál 3 600 főt,

d) felnőtt szolgálatnál 4 000 főt

eléri vagy meghaladja. A rendelési idő az ellátandó lakosok, illetve tanulók számával arányosan változik a kisebb fogorvosi szolgálat esetén. Finanszírozási szerződés a legalább heti 6 óra rendelési időben működtetett fogászati szolgálatra köthető. Nem köthető új fogászati alapellátási szolgálatra finanszírozási szerződés, ha az új szolgálat létesítése következtében az ellátással érintett település területén lévő finanszírozott szolgálatra jutó lakosságszám felnőtt szolgálat esetén 4000, vegyes szolgálat esetén 3600, gyermekszolgálat esetén 1500 fő alá csökken.

(7) Fogászati alapellátás körébe tartozó sürgősségi ellátásra a 23. § (3) bekezdése szerinti feltételekkel

a) a fővárosban legfeljebb hat,

b) a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú településeken legfeljebb egy,

c) a b) pont alá nem tartozó települések bármilyen jellegű bevonásával 20 000 főt meghaladó lakosságszám esetén legfeljebb egy,

valamint az e rendelet hatálybalépésekor is működő ügyeleti szolgálatra köthető finanszírozási szerződés.

23. § (1) A fogászati alapellátásban a fogászati szolgálat a területi kötelezettség szerint a szolgálathoz tartozó - és a szerződésben megállapított - lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas finanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgáló korcsoportos pontszám értéke 34,4 Ft/hó. A korcsoportonkénti szorzó

a) gyermek, iskolai, ifjúsági szolgálat esetén 0-18 éves korig, ideértve a 22. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti személyeket is 4,6

b) vegyes szolgálat esetén

0-18 éves korig 3,0

19-60 éves korig 1,0

60 éves kor felett 2,4

c) felnőtt szolgálat esetén

19-60 éves korig 1,0

60 éves kor felett 2,4

(2) A fogászati alapellátási körzet lakosságszámát az előző év december 31-ei állapotnak megfelelően a település jegyzője igazolja a MEP számára minden év március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerződésmódosítással egyidejűleg.

(3) A fogászati ügyelet alapdíja:

a) 50 000 fő alatti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszíni tartózkodással

310 000 Ft/hó,

b) 50 001-100 000 fő közötti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással

350 000 Ft/hó,

c) 100 000 fő feletti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással

412 000 Ft/hó,

d)

e) kizárólag munkaszüneti napokon, heti pihenőnapokon, valamint ünnepnapokon az a)-d) pontban foglalt folyamatos elérhetőséggel és az előírt helyszíni tartózkodással biztosított fogászati ügyeleti ellátás esetén

az a)-d) pont szerinti összeg 50%-a.

A MEP-pel kötött finanszírozási szerződés alapján havi 1,1 millió forint sürgősségi rendelkezésre állási díj illeti meg azt a fogászati ügyeleti ellátást végző szolgáltatót, aki - legalább 500 000 fő feletti lakosságszámú településen - napi 24 órában a folyamatos fogászati ellátást biztosítja.

(4)

(5) Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott alapellátást nyújtó fogorvosi szolgálatok és a szakellátást nyújtó szakrendelések - beleértve az egyetemi alap- és szakellátást nyújtó szolgálatokat és rendeléseket is - esetén a szolgáltató az alapdíj 60%-ára jogosult. Nem tekinthető helyettesítésnek, ha a szolgáltató a praxis ellátására a teljes rendelési időben másik szakorvost foglalkoztat.

(6) A korcsoportonkénti szorzóval számított korcsoportos-pontszám 6000 pont felett degresszió alá esik. A degresszió számítási módját a 3. számú melléklet C) pontjának megfelelően kell alkalmazni. A degresszió számításánál az adott fogorvos által területi kötelezettséggel ellátandó valamennyi lakost figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy ellátásukra egy vagy több körzetben kerül sor. Az így számított pontértéket a körzetek pontszámának arányában kell figyelembe venni.

(7) A fogászati alapellátást és szakellátást nyújtó szolgáltató a nyújtott ellátások teljesítménypontszáma alapján teljesítményarányos díjazásra jogosult.

(8) A teljesítmény rögzítése a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik a 6/B. számú mellékletnek megfelelően azzal az eltéréssel, hogy a fogászati alapellátás és ügyelet igénybevételéhez a beküldő kódszámának feltüntetése nem szükséges.

(9) Teljesítményként az adott rendelésen nyújtott, a 29. számú mellékletben feltüntetett minimumidők figyelembevételével, az R. 12. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátásokhoz tartozó pontértéket lehet elszámolni, amennyiben az megfelel a fogászati ellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben foglaltaknak. A minimumidő azt az időtartamot jelenti, amelynél kevesebbet a szolgáltató nem fordíthat az adott beavatkozás elvégzésére.

(10) Nem számolhatók el az adott fogászati alapellátást és szakellátást nyújtó szolgáltató szolgálatának, illetve szakrendelésének tárgyhavi teljesítményéből a havi maximális teljesítményértéket meghaladó pontértékek. A havi maximális teljesítményérték az adott szolgálat, illetve szakrendelés által jelentett összteljesítményből a havi rendelési idő és a minimumidők alapján meghatározott teljesítmény szerint, időarányosan kerül megállapításra. A havi rendelési idő a finanszírozási szerződésben rögzített heti rendelési idők éves összesítése alapján, az egy hónapra jutó átlagból kerül meghatározásra.

24. § (1) A finanszírozó által finanszírozott fogászati alapellátási szolgálatok a területükhöz tartozó lakosok részére - a külön jogszabály előírásai szerint - kötelesek fogászati szűrővizsgálatot végezni a szakmai előírásoknak megfelelően, és arról igazolást adni.

(2) A finanszírozó által finanszírozott fogászati szolgálat a rendelésén ellátott területen kívül lakó biztosított részére is térítésmentesen köteles nyújtani az Eb. tv. 12. §-ában meghatározott fogászati szolgáltatásokat.

(3)

25. § (1) A rendelések teljesítményéről a fogászati szolgáltató kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón a 23. § (7) bekezdés szerint jelentést küld a finanszírozónak, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Az OEP a kiszámított díjat a jelentés beküldését követő hónapban utalványozza a Kincstárnak. A teljesítménydíjjal egyidejűleg kerül kifizetésre az alapdíj, valamint a 4/A. § (4) bekezdése szerinti jogviszony-ellenőrzési díj.

(2)

(3)

(4) Új fogászati alapellátási szolgálatot az alapdíj a szerződéskötés kezdőpontjától illeti meg, melynek utalványozása a 6. § (2) bekezdés szerint történik.

IV.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁS

Általános szabályok

26. § (1) A szolgáltató az egészségügyi szakellátási tevékenysége után az E. Alapból akkor jogosult térítésre, ha

a) az Eb. tv. rendelkezése szerint térítésmentes, illetve részleges térítéssel ellátást nyújt, és

b) a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel a biztosított TAJ-számát, és a részére nyújtott ellátást a beteg dokumentációjában rögzítette.

(2) A szolgáltató csak olyan teljesítményt jelenthet elszámolásra, amelynek teljesítése az érvényes szakmai szabályok szerint megtörtént, és amelyre az ellátást igénybe vevő egészségének megőrzése, helyreállítása érdekében volt szükség.

(3)-(4)

27. § (1) A finanszírozási szerződésben meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, illetve mennyisége, a teljesítés időbeli ütemezése és a többletteljesítmény elszámolásának mértéke (a továbbiakban: szolgáltatásvolumen). A járóbeteg-szakellátásra és a 32. § szerinti CT, MRI vizsgálatokra vonatkozóan az elszámolható teljesítmény mennyiségét (a továbbiakban: teljesítményvolumen) szolgáltatónként éves szinten - az ellátási igények változásának figyelembevételével havi bontásban - kell meghatározni, az R. szerint külön jelzéssel ellátott szervezett népegészségügyi célú onkológiai szűrővizsgálatok, és a külön jogszabály szerinti újszülöttkori öröklődő anyagcsere betegségek szűrésének kivételével, továbbá az R.-ben meghatározott kódszámok alapján a 29700 kódszámú boncolás teljes belszervi vizsgálattal, a 29703 kódszámú boncolás probléma orientált, részleges belszervi vizsgálatokkal, a 29704 kódszámú boncolás mellőzésekor végzett tevékenység és a 29790 kódszámú boncolás utáni szövettani vizsgálat tevékenységek kivételével. Az aktív fekvőbeteg-szakellátás tekintetében a szülés mint esemény, és a boncolások kivételével a teljesítményvolument - a 27/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - szolgáltatónként havi bontásban kell meghatározni.

(2) A teljesítményvolumen szerinti finanszírozás alapja a 2005. évben - a járóbeteg-szakellátás esetében pontszámban - degresszió nélkül elszámolt teljesítmény 95%-a, a CT, MRI esetében a 2004. április 1-jét követő egy év teljesítményének a 76%-a, amit korrigálni kell:

a) kapacitásváltozással, kivéve a tartósan kihasználatlan kapacitás lekötésének megszüntetését, továbbá a teljesítményvolumen keret változás nélkül történt többletkapacitás befogadást, valamint azt az esetet, ha a kapacitásváltozással érintett szervezeti egységnek járóbeteg-szakellátás esetén az egy órára jutó esetszáma nem éri el az előző évi adott szakma szerinti országos átlagot,

b) a finanszírozásra vonatkozó szabályok változásának teljesítményre gyakorolt hatásával,

c) a szerződés szerinti kapacitás működésének egy hónapot meghaladó, igazolt szüneteltetése esetén a szüneteltetés időszakában kiesett teljesítménnyel,

d) a 28. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás figyelembevételével,

e) az intézmények közötti teljesítményvolumen-átcsoportosítással

ea) adott szakorvos munkahely változtatását követően, az általa végzett speciális szakfeladatnak megfelelő teljesítményvolumen mértékéig, a munkahely változtatással érintett intézmények tekintetében, vagy

eb) az ÁNTSZ illetékes megyei/fővárosi intézete által kiadott működési engedély alapján az ellátandó terület, vagy kijelölt ügyeleti időszak fekvőbeteg gyógyintézetek közötti megosztásának változása esetén, vagy

ec) a progresszív ellátási szint szerinti feladatok változása adott szakterületen az előző évi korrigált CMI-átlaghoz viszonyítva három hónapon át - az OEP által ellenőrzötten - 0,1 értékkel történő változása esetén,

f)

g) az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabályban meghatározott minimális esetszám teljesítésének elmaradása esetén az előző évben teljesített esetszámra jutó teljesítményvolumen mennyiségével,

h) az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében plusz 4 százalékkal, amennyiben a 2007. március 31-ei állapothoz képest a szolgáltatónál bekövetkező aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitáscsökkenés mértéke nem éri el a 20 százalékot,

i) az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében plusz 6 százalékkal, amennyiben a 2007. március 31-ei állapothoz képest a szolgáltatónál bekövetkező aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitáscsökkenés mértéke eléri vagy meghaladja a 20 százalékot,

j) aktív fekvőbeteg-szakellátást nem nyújtó szolgáltató esetében 2007. március 31-ei állapothoz képest plusz 4 százalékkal.

(3) Az aktív fekvőbeteg-szakellátásra lekötött kapacitás 00001, 00015 kódszámú krónikus fekvőbeteg-ellátásra történő átcsoportosítása esetén az aktív fekvőbeteg-szakellátási teljesítményvolument az átcsoportosított kapacitásra jutó súlyszám 40%-ával kell csökkenteni. Az aktív fekvőbeteg-szakellátásra lekötött kapacitás járóbeteg-szakellátásra történő átcsoportosítása esetén az aktív fekvőbeteg-szakellátási teljesítményvolument az átcsoportosított kapacitásra jutó súlyszám 80%-ával kell csökkenteni és a járóbeteg-szakellátási teljesítményvolument a forintértéknek megfelelő pontszám 80%-ával kell növelni.

A tárgyévet megelőző időszakban is finanszírozott szolgáltatásokra kötött volumenszerződés szerinti teljesítmény mennyisége részét képezi az összes teljesítményvolumennek.

Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv kezdeményezheti a finanszírozónál a saját fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatók közötti teljesítményvolumen átcsoportosítását, és másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel közösen kezdeményezheti meghatározott teljesítményvolumen átadását, illetve átvételét. A teljesítményvolumen átcsoportosítása, átadása, átvétele nem érinti az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségét.

(4) Az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitások átcsoportosítására irányuló, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. §-ának (3) bekezdése szerinti kezdeményezés keretében 1 aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe

a) 1 krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy, vagy

b) a (3) bekezdésben megállapított járóbeteg-szakellátási teljesítményvolumenen belül legfeljebb heti 6 járóbeteg-szakellátási rendelési óra, vagy

c) egynapos ellátásra az adott szakma aktív fekvőbeteg-szakellátási ágyra jutó havi országos átlagos teljesítmény 80%-a

adható.

(5) A (4) bekezdés b) alpontja szerinti kezdeményezés nyomán a megszűnő aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitástól eltérő szakmacsoportban járóbeteg-szakellátási kapacitás a megszűnő aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás legfeljebb 50%-ának mértékéig hozható létre. Fennmaradó részét a megszűnő aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitással megegyező szakmacsoportban kell kialakítani.

(6) Az aktív fekvőbeteg-szakellátásoknak az Eftv. 16. §-ának (10) bekezdése alapján történő átalakítása során 1 aktív fekvőbeteg-szakellátási ágyért legfeljebb heti 6 járóbeteg-szakellátási rendelési órát lehet figyelembe venni, bármely olyan aktív fekvőbeteg szakmacsoportban, amelyre a szolgáltató 2006. december 31-én finanszírozási szerződéssel rendelkezett. Az átalakított járóbeteg-szakellátási óraszámhoz tartozó teljesítményvolumen a (3) bekezdésben megállapított járóbeteg-szakellátási teljesítményvolument nem haladhatja meg.

(7) Amennyiben a szolgáltató személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában átmenetileg nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt ellátási kötelezettségét, a szolgáltató fenntartója a szolgáltatás nyújtását átmenetileg teljesítő szolgáltató fenntartójával megállapodik a teljesítményvolumen átmeneti átcsoportosításában, illetve rendelkezik a saját fenntartásában lévő intézmények közötti átcsoportosításáról.

Mátrix szerkezetű szervezeti egység kialakítása esetén a bevont szakmák, bevont kapacitására jutó teljesítményvolumen képezi a finanszírozás alapját.

(8) Az OEP - az aktív fekvőbeteg-szakellátás kivételével - havonta legfeljebb a (2) bekezdés szerinti teljesítménymennyiség tárgyhónapig számolt időarányos része és a tárgyhónapot megelőző hónapig elszámolt teljesítménymennyiség közötti különbözetet számolja el.

(9)

(10) Rendkívüli esemény miatti teljesítménynövekedésnél a (8) bekezdés és a 27/A. § (5) bekezdésének szabályai alól az egészségügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - felmentést adhat.

(11) A szolgáltatónak a teljesítménye utáni díjazást az OEP kiszámítja, és a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 33. § (5) bekezdésében és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével.

(12) A teljesítményfinanszírozás során használt szakmai kódrendszerek és finanszírozási paraméterek - az OEP bevonásával történő - folyamatos karbantartásáról, az ehhez szükséges adatok körének meghatározásáról és a változtatások szabályozásáról az egészségügyi miniszter rendeletben gondoskodik.

(13) A szolgáltató nem számolhatja el a finanszírozó felé a biztosított által ártámogatással igénybe vett gyógyászati ellátást

a) járóbeteg-szakellátási teljesítményként,

b) otthoni szakápolási teljesítményként,

c) fekvőbeteg-intézményben igénybe vett gyógyászati ellátást a felvételtől az elbocsátás napjáig.

(14)

(15) Az aktív fekvőbeteg-szakellátás területén a külön jogszabályban meghatározott sürgősségi ellátási szinteknek megfelelő szolgáltatást nyújtó, vagy a traumatológiai ellátás területén 24 órás, folyamatos betegfelvételt biztosító szolgáltató abban az esetben jogosult az R.-ben meghatározott havi fix összegű díjra, ha

a) a gyógyintézetben intenzív osztály és legalább 3 további szakmában szervezett aktív fekvőbetegosztály működik, ideértve a mátrix szervezetben működő gyógyintézeteket is,

b) a működési engedély szerinti szakmákban a sürgősségi betegellátás folyamatos biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

A díjazás fedezetére az 5. melléklet szerinti összevont szakellátás előirányzata szolgál.

(16) A (15) bekezdésben foglalt feltételeket a b) pont kivételével nem kell alkalmazni a speciális sürgősségi centrumok esetében.

(17) Az (1) bekezdésben foglaltakat a népegészségügyi program keretében külön jogszabály szerint végzett 42400 kódszámú mammográfiás szűrésre és a 42700 kódszámú nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatra nem kell alkalmazni.

(18)

(19) Az összevont szakellátás előirányzatból az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggő működési többletkiadások kompenzálására elkülönített keret terhére átmeneti kiegészítő díjazás biztosítható a külön jogszabályban foglaltak szerint,

a) az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók részére, az előre nem tervezhető ellátások előző évi adatainak a teljes körű kapacitáshoz történő arányosítása alapján,

b) az önálló szakorvosi rendelőintézetek részére, amelyek olyan településen működnek, ahol aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó kórház nem működik és a hét minden napján biztosítják a lakosság számára az alapvető klinikai és diagnosztikai szakmákban az ellátást.

Az elkülönített keret időarányosan használható fel figyelemmel az összevont szakellátás előirányzat betarthatóságára.

27/A. § (1) Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 2007. március 31-én érvényes teljesítményvolumene értékét módosítani kell az Eftv. szerint részére 2007. április 1-jétől megállapított kapacitás változása alapján, ide nem értve a szolgáltatásvolumen szerint finanszírozott önállóan kúraszerű ellátásokra és egynapos beavatkozásokra jutó teljesítményvolument.

(2) A teljesítményvolumen (1) bekezdés szerinti módosítása a kapacitásváltozással érintett szakma szerinti, a szolgáltató 2007. március 31-ig érvényes teljesítményvolumene egy ágyra jutó értéke alapján történik. Amennyiben a szolgáltató 2007. március 31-ig nem rendelkezett az adott szakmában kapacitással, a teljesítményvolumen módosításánál az egy ágyra jutó szakma szerinti országos átlagot kell figyelembe venni.

(3) Az aktív fekvőbeteg-szakellátás 2007. március 31-én érvényes és az (1) bekezdés szerint módosított teljesítményvolumene közötti különbözet a 25. számú mellékletben meghatározott szempontok szerint kerül felosztásra.

(4) A területi ellátási kötelezettség alapján történő teljesítményvolumen meghatározásánál a szolgáltató aktív fekvőbeteg-szakellátásra meghatározott területi ellátási kötelezettségét szakmánként kell figyelembe venni.

(5) Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató részére a 2007. október 1-jétől 2008. szeptember 30-ig terjedő teljesítési időszakra a teljesítményvolumen a 2007. szeptember 30-án érvényes teljesítményvolumen alapulvételével kerül megállapításra azzal, hogy a 2007. július-szeptember közötti teljesítési időszakra biztosított átmeneti kiegészítő teljesítményvolumen értékkel csökkenteni kell az alapul szolgáló teljesítményvolumen keret értékét. A szolgáltató az így megállapított teljesítményvolumenre havi bontásban jogosult.

(6) Teljesítmény volumen keret növekményre jogosult az a szolgáltató, amely legalább 50 aktív fekvőbeteg-szakellátási ágykapacitásra és legalább négy szakmára vonatkozó finanszírozási szerződéssel rendelkezik, és a 2007. április 1-jétől 2007. június 30-ig terjedő teljesítési időszakra érvényes teljesítményvolumen keretének legalább 92 százaléka elszámolásra került.

(7) A teljesítményvolumen növekmény mértékének számítása a 2007. április hónaptól 2007. június hónapig terjedő időszakra elszámolt teljesítményadatok alapján, a 27. számú mellékletben foglalt módszertan szerint, az alábbi mutatószámok figyelembevételével történik:

a) case-mix index,

b) más intézetből átvett esetek aránya,

c) sürgősségi (halaszthatatlan) esetek aránya,

d) teljesítmény volumen kihasználtság,

e) ágykihasználtság.

(8) Amennyiben a szolgáltató nem határozza meg az (5)-(6) bekezdés szerinti éves teljesítményvolumen havi bontását, az országos szezonális index kerül figyelembevételre.

(9) Az OEP havonta legfeljebb az (5)-(8) bekezdés szerinti teljesítménymennyiség tárgyhónapig számolt időarányos része és a tárgyhónapot megelőző hónapig elszámolt teljesítménymennyiség közötti különbözetet számolja el.

(10) A (9) bekezdés szerinti elszámolásnál a szolgáltató összes teljesítmény volumenén belül

a) az onkológiai,

b) kardiológiai,

c) a traumatológiai,

d) a csecsemő- és gyermekgyógyászati

ellátásra érvényes teljesítményvolument elkülönítetten kell kezelni. Amennyiben az elkülönített teljesítményvolumen nem elégséges a felmerülő szükségletek kielégítésére, akkor a felmerülő többletigényt az a)-d) pontban meghatározott tevékenységek körében az összes teljesítményvolumenen belül nem nevesített volumen terhére kell biztosítani.

(11) A 28. § (2) bekezdés szerinti teljesítményvolumen keret Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: TVK Bizottság) a szolgáltatói teljesítmények elszámolása alapján negyedévente megvizsgálja a (10) bekezdésben meghatározott szakmák teljesítményvolumen kereteinek felhasználását. Amennyiben az elszámolt teljesítmény mennyiség nem éri el az adott szakma időarányos keretét, a Bizottság javaslatot tesz a szolgáltatók között átcsoportosításra. Az OEP a Bizottság javaslata alapján abban az esetben is módosítja az érintett szolgáltatók teljesítményvolumenét, ha azok összes teljesítménye meghaladja a szolgáltatói szintű teljesítményvolumen időarányos keretét.

(12) A járóbeteg-szakellátás keretében végezhető egynapos sebészeti beavatkozásokat (egynapos OENO-k) az R. külön melléklete tartalmazza. Ezen beavatkozásokat a járóbeteg-szakellátást is végző fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató jelentheti a járóbeteg-szakellátására megállapított TVK-ja terhére, amennyiben megfelel a külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek. Az OEP a szolgáltató által jelentett beavatkozásokat a szerződésben rögzített minőségbiztosítási feltételek teljesítése mellett, a szerződésben elkülönített teljesítményvolumen mértékéig számolja el.

28. § (1) Egy megye vagy régió lakosságának aktív fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatói - a tulajdonosok/fenntartók jóváhagyásával - meghatározott időre, előre, de legalább félévre vonatkozóan dönthetnek az intézményi TVK-k együttes kezeléséről, az intézményenkénti teljesítményvolumen igény szerinti átcsoportosításáról.

(2) A teljesítményvolumen intézmények általi kihasználtságának értékelése és átcsoportosításának elősegítése érdekében - ideértve az ellátási terület, illetve ellátási feladatváltozást - az OEP ellenőrző bizottságot (a továbbiakban: TVK Ellenőrző Bizottság) működtet, mely legalább két havonta ülésezik és ügyrendjét maga határozza meg. A TVK Ellenőrző Bizottságának tagja az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az OEP, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete, a MEDICINA 2000 Poliklinikai és Szakorvosi Szövetség által delegált egy-egy fő. Az OEP főigazgatója az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a TVK Ellenőrző Bizottságának tagjai közül kijelöli az elnököt. A TVK Ellenőrző Bizottság ügyrendje az Egészségügyi Közlönyben és az Egészségbiztosítási Közlönyben kerül közzétételre.

(3) A kihasználatlan teljesítményvolumen szolgáltatók közötti felosztására, valamint adott szolgáltatás igénybevételének változása alapján az érintett szolgáltatók közötti átcsoportosítására a TVK Ellenőrző Bizottság negyedévente javaslatot tesz, melyet az egészségügyi miniszter hagy jóvá.

(4) Az aktív fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátással egyaránt rendelkező intézmények teljesítményvolumene - az együttes kezelhetőség érdekében - az érvényes egyenérték szerint súlyszámban vagy pontszámban is meghatározásra kerülhet. A havi elszámolás során azonban ez a fekvőbeteg-szakellátásban az elszámolható teljesítménymennyiség növekedését nem eredményezheti.

(5) A járóbeteg-szakellátás, a CT és MRI vizsgálatok, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátás országos teljesítményvolumenét a 25. számú melléklet tartalmazza. Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződésében a 27. és 27/A. § alapján megállapított teljesítményvolumenek összege nem haladhatja meg adott időszakban a 25. számú mellékletben meghatározott mértéket.

28/A. § Az egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató az Ebtv. 18. §-ának (8)-(10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozat aláírásának tényét e rendelet mellékletei szerint jelenti.

28/B. § (1) A biztosítottak részére nyújtott, az Ebtv. 18. § (6) bekezdésének l) pontjában meghatározott ellátásokat az egészségügyi szolgáltató a 4. § (1)-(2) bekezdése szerint jelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beavatkozások nem számolhatók el a 4. § (3) bekezdése szerinti finanszírozott tevékenységként.

(3) Az egészségügyi szolgáltató által az orvosbiológiai kutatásokról vezetett nyilvántartás a 26. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A szolgáltató a 26. számú melléklet szerinti adatokat az adott orvosbiológiai kutatáshoz kapcsolódóan elvégzett utolsó beavatkozás hónapját követő hónap 10. napjáig, számítógépes adathordozón megküldi az 1. § szerinti finanszírozónak.

Járóbeteg-szakellátás finanszírozása

29. § A járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerződésében az - Eb. tv.-ben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni:

a) a járóbeteg-szakellátást nyújtó rendelési helyeket és a lekötött heti szakrendelési óraszámot;

b) az egyes rendelések által nyújtott és az E. Alap által finanszírozott szakfeladatokat;

c) a rendelések azonosítására alkalmas kódszámait;

d) a gondozóintézetek által nyújtott szakfeladatokat és heti óraszámokat;

e) a nemibeteg-, a tüdőgondozókat (ideértve az ernyőképszűrést is), valamint az onkológiai, a pszichiátriai, az alkohológiai és drogbetegek gondozását végző elkülönített részlegeket, továbbá ezek kódszámát;

f) a 13. számú mellékletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó rendelési helyeket és rendelési időket;

g) a finanszírozó által nem finanszírozott rendeléseket;

h) a teljesítmény mennyiségét és a teljesítés időbeli ütemezését.

29/A. § (1) Az R. 2. számú melléklete szerinti, laboratóriumi szakmai besorolású szervezeti egységek által végzett orvosi klinikai laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatok, valamint a mintaszállítás - ide nem értve a mintavételt - teljesítménydíjazása az 5. mellékletben e feladatra meghatározott előirányzat terhére történik.

(2) Az R. 2. számú melléklete szerinti orvosi klinikai laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatok teljesítménydíjazása a progresszivitási és kompetencia szintekkel korrigált szolgáltatásvolumen szerint történik. A szolgáltatásvolumen meghatározásánál figyelembe kell venni a 2005. évben végzett esetszámot, beavatkozás számot, pontszámot, és a meghatározott szolgáltatásvolument korrigálni kell az R. 2. számú mellékletének változása szerint. Az orvosi klinikai laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatok szolgáltatásvolumenének módosítása a 27. § rendelkezései szerint történik.

(3) A megállapított szolgáltatásvolumen keret a kihirdetett járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének forintértékével kerül elszámolásra az éves előirányzat-keret 70%-ának terhére. Az ezt meghaladó teljesítmény az előirányzat-keret 30%-a terhére a 6. § (2) bekezdésének c) pontja szerint kerül finanszírozásra.

29/B. §

30. § (1) A teljesítmények rögzítése a rendelési helyeken, a gondozást végző részlegeken és a szakambulanciákon a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató megküldi a finanszírozónak az elszámoláshoz a 6/A. számú melléklet szerinti teljesítmény jelentést.

(2) Teljesítményként az R. 2. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátáshoz tartozó pontértéket lehet elszámolni, ha az ellátás megfelel a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben, valamint a 26. §-ban és a finanszírozási szerződésben foglalt feltételeknek, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben foglaltaknak.

(3) A gondozóintézetek, valamint a gondozást végző részlegek a 6/A. melléklet szerinti napi betegforgalmi adatokat kötelesek szolgáltatni. Az adatokat kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megküldeni a finanszírozónak.

(4) Nem számolható el a finanszírozó felé járóbeteg-szakellátási teljesítményként

a) a fekvőbetegosztályon kezelés alatt álló, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetből történt elbocsátást követően a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben a HBCs felső határnapjáig, de legalább 10 napig a beteg részére nyújtott, a fekvőbeteg-szakellátás HBCs besorolása szerinti fődiagnózisnak megfelelő főcsoportba tartozó betegségek miatti járóbeteg-szakellátás, kivéve az Országos Orvosszakértői Intézet által végzett, jogszabályban meghatározott orvos szakértői vizsgálatokat, a sürgősségi betegellátási egységben nyújtott és 6 órán belül befejezett ellátást, a külön jogszabályban meghatározott csecsemőkori szűréseket, továbbá a fekvőbeteg-ellátást indokoló betegséggel össze nem függő onkológiai és citológiai szűréseket, amennyiben azok elvégzése a külön jogszabályban foglaltak szerint nem történt meg;

b) az olyan személy részére nyújtott ellátás, akit az ellátás napján - a rendelő beutalása alapján - a rendelőt működtető egészségügyi intézmény valamely fekvőbetegosztályára felvettek;

c) a 29. § e) pontja szerinti gondozó szűrővizsgálatai, valamint az általa gondozottak részére nyújtott szakellátás;

d) az olyan személy részére nyújtott ellátás, amelynek költségeit az egészségügyi szolgáltató a beutaló (vizsgálatot kérő) szolgáltatóval közvetlenül elszámolja, vagy amely máshonnan megtérítésre kerül.

(5) A nyújtott ellátáshoz tartozó önálló elszámolási tételként azt a legmagasabb pontértékű tételt lehet kiválasztani, amely tételhez tartozó szakmai követelményrendszernek az ellátás megfelelt.

(6) Ha a szakrendelés egy személy részére több egymással össze nem függő ellátást nyújt, akkor az ellátásokat az (5) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön lehet elszámolni. A laboratóriumban végzett terheléses vizsgálatok elszámolása - külön beavatkozási kód hiányában - a vizsgálat szakmai szabályok szerinti ismételt jelentésével történik.

(7) A laboratóriumi és a kórbonctani-kórszövettani vizsgálatok teljesítménye akkor is elszámolható, ha az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás orvosának rendelésére beküldött mintából történt a vizsgálatok elvégzése. Az ellátás időpontjának a mintavétel időpontját kell tekinteni.

(8) Ha a fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltató kérésére a beteg részére egészségügyi szolgáltatást más szolgáltató nyújt, ennek költségeit a szolgáltatók külön szerződés alapján számolják el. Az elszámolás során legfeljebb az adott szolgáltatásnak az OEP által alkalmazott aktuális finanszírozási paraméterei vehetők figyelembe.

(9) Nem számolható el az adott rendelés tárgyhavi teljesítményéből az a jelentett teljesítmény - a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő, valamint a csoportos ellátás kivételével -, amellyel az összes tárgyhavi jelentés alapján az egy esetre jutó átlagos ellátási idő alatta marad az 5 percnek.

(10)

(11) Az (1) bekezdés szerinti jelentést kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón kell megküldeni a finanszírozónak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

(12) A 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a forintérték meghirdetésre a 38. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(13)

30/A. § (1) A vértranszfúziós intézetektől a felhasználó intézmények által igényelt a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott vér- és vérkészítmények (a továbbiakban együtt: vérkészítmény) térítési díját az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A térítési díjak fedezetét a szolgáltatók teljesítményarányos finanszírozási díjazása tartalmazza. A felhasználó intézmény számla alapján közvetlenül fizeti meg a kiadó vértranszfúziós intézet részére az igényelt vérkészítmény(ek) díját.

(2) Amennyiben a felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a követelés lejártától számított 30 napon belül (a továbbiakban: késedelem), az Országos Vérellátó Szolgálat (a továbbiakban: OVSZ) és a késedelembe esett szolgáltató 30 napon belül köteles egyeztetést lefolytatni. Az egyeztetést az OVSZ kezdeményezi a késedelemre történő felhívással és a számla kiegyenlítésére vonatkozó felszólítással egyidejűleg. Az egyeztetés számlaegyeztetésből és a kiegyenlítésben történő megállapodásból áll.

(3) Az egyeztetésre nyitva álló 30 napos határidő eredménytelen elteltét követően vagy a megegyezés ellenére sem teljesített fizetés esetén az OVSZ a számlaegyeztetésnek megfelelő követelését - határidős díjmegtérítés céljából - eljuttatja az OEP részére.

(4) Az OEP a felhasználó egészségügyi intézménynek a soron következő finanszírozási összeg átutalásakor a követelés mértékével csökkenti az intézmény számlájára átutalandó összeget, és a tartozásnak megfelelő összeget átutalja az OVSZ részére. Amennyiben a követelés mértéke meghaladja az intézmény esedékes finanszírozási összegének 5%-át, az OVSZ követelésének teljesítése több részletben, a havi finanszírozás összegének legfeljebb 5%-áig terjedően történik.

(5) Amennyiben fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára az OVSZ járóbeteg-szakellátási tevékenységet végez, annak díja a mindenkori járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének forintértékén kerül meghatározásra az R. 2. mellékletében meghatározott pontértékekkel.

31. § (1) A 29. § e) pontja szerinti szolgáltatók az E. Alapban e feladatra elkülönített előirányzatból fix összegű díjazásban és az elvégzett tevékenység alapján teljesítménydíjazásban részesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatókat a 2006. évi havi fix összegű díjazás 50%-a és az R. 15. számú mellékletében meghatározott tevékenységek elszámolása alapján járó teljesítménydíjazás illeti meg. A fix összegű díjazás csökkentése alapján a járóbeteg-szakellátás teljesítményvolumen szerinti finanszírozásának a 27. § (2) bekezdésében meghatározott alapját növelni kell a járóbeteg-szakellátás teljesítménydíjazásának a csökkenés időpontjában érvényes díjtétele alapján.

(3) A beutaló alapján végzett szakellátási tevékenységük díjazására a 30. § rendelkezései az irányadók.

(4) A teljesítménydíjazás a járóbeteg-szakellátás - ide nem értve a laborkassza - és az aktív fekvőbeteg-szakellátás valamint CT-MRI szakellátás (a továbbiakban: összevont szakellátás előirányzata) terhére történik, a teljesítményegységeknek a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott értéke alapján. Az elszámolható teljesítmények kódját az R. tartalmazza.

(5)

(6)

(7) A 29. § f) pontjában említett foglalkozás-egészségügyi szakellátásnál a szolgáltatásokat a MEP a teljesítmény-pontértékek alapján finanszírozza.

(8) A társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal kapcsolatos orvosszakértői tevékenység az R. 2. számú mellékletében meghatározott pontértékkel finanszírozható.

32. § (1) A CT, MRI vizsgálatok elszámolására a szakellátás orvosának beutalása alapján kerülhet sor. A finanszírozó a járóbeteg-szakellátás keretében végzett vizsgálatokat a szolgáltatóval kötött teljesítményvolumen szerződés alapján finanszírozza. A CT vagy MRI berendezés használatához kötött, az R. 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozások finanszírozóhoz történő jelentése kizárólag a készülékkel rendelkező munkahely kódján történhet.

(2) Az elszámolás havonta az R. 2. számú mellékletében megállapított pontszám alapján történik az R.-ben meghatározott szabályoknak megfelelően.

(3) A szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a finanszírozónak a CT-MRI vizsgálatok teljesítményét a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal.

(4)

(5) Nem számolható el járóbeteg-szakellátási teljesítményként az aktív fekvőbetegosztályon kezelés alatt álló beteg részére nyújtott CT, MRI vizsgálat, ideértve az aktív fekvőbetegellátással összefüggésben a felvétel és az elbocsátás napján elvégzett vizsgálatot is.

33. § (1) A betegszállítás finanszírozása havonta, a szabályosan utalványozott betegszállítás céljából megtett hasznos és többletkilométerek alapján történik. Hasznos kilométerenként számolható el egyedi betegszállítás esetén a beteg felvételének helye és a betegszállító utalványon megjelölt érkezési helye közötti legrövidebb útszakasz, kapcsolt szállítás esetén az első beteg felvétele és az utolsó beteg érkezési helye közötti legrövidebb, illetve indokolt esetben az attól eltérő, a betegszállítás szempontjából legelőnyösebb útszakasz. Az elvégzett teljesítményekről a szolgáltató a 16. számú melléklet szerinti adattartalommal - kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón - jelentést küld a MEP-nek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A beteg szállításáról a külön jogszabályban előírt adattartalmú, az utalvány adataival megegyező, hiánytalanul kitöltött adatlapot kell vezetni. Az éves költségvetésben egy hónapra rendelkezésre álló keretösszegből a (2) bekezdés szerinti díjazás és a 34. § (3) bekezdés szerint elkülönített összeg levonása után - az országos teljesítmények figyelembevételével - az OEP állapítja meg az egy kilométerre jutó országos forintértéket. Egy szerződött gépjármű teljesítményeként havonta legfeljebb 10 000 hasznos kilométer és többletférőhelyenként legfeljebb 2000 többlet kilométer számolható el. A többletférőhely a gépjármű összes férőhelyeinek - ideértve a gépjárművezető férőhelyét is - kettővel csökkentett száma lehet.

(2) A szolgáltatót a - külön jogszabályok szerint - beutalásra jogosult orvos rendelése alapján elvégzett betegszállítás után kiegészítő betegszállítási díj illeti meg, amelynek mértéke

a)

b) betegkísérő közreműködését igénylő szállításnál betegenként 240 forint,

c) az a)-b) pont szerinti kíséretet nem igénylő szállítás után betegenként 125 forint.

(3) Többletkilométerként több beteg együttes (kapcsolt) szállítása esetén a beteg felvételi és az utalványon megjelölt érkezési helye közötti legrövidebb útszakasz vehető figyelembe, a közösen megtett útszakasz kilométereinek 0,2-szerese számolható el többletteljesítményként. Kapcsolt szállítás esetén a hasznos és többletkilométerek a betegenként megtett kilométerek arányában oszlanak meg az egyes esetek között.

(4) Nem jelenthető teljesítményként az egészségügyi szolgáltató egy telephelyén belüli és telephelyei közötti betegszállítás. A tartalékjárművel teljesített betegszállítás abban az esetben jelenthető, ha a finanszírozási szerződésben kapacitásként lekötött szállító járművet műszaki vagy egyéb ok miatt üzemen kívül kellett helyezni.

(5) Az OEP az (1)-(3) bekezdések szerint kiszámított díjat a teljesítést követő hónapban utalványozza.

(6) A betegszállítás finanszírozására irányuló szerződésben meg kell határozni - az egészségügyi miniszter és az OEP főigazgatója által együtt kijelölt szakértői bizottság javaslata alapján - a területi ellátási kötelezettséget, illetve a folyamatos ellátás biztosítását. A betegszállító szolgáltatók saját maguk, vagy megbízottjuk útján napi 24, heti 168 órában kötelesek a biztosítottak számára rendelkezésre állni.

(7) A finanszírozást igénylő szolgáltatók erre irányuló igényüket a MEP-hez nyújthatják be, amelyet a (6) bekezdésben megjelölt szakértői bizottság bírál el és tesz javaslatot új szolgáltatók, illetve új kapacitások bevonására, valamint a meglévő kapacitások módosítására és az ellátási területre. A bizottság javaslatát az OEP főigazgatója hagyja jóvá, és egyetértés céljából megküldi az egészségügyi miniszternek.

(8) A betegszállításra finanszírozási szerződés az adott évi költségvetési törvényben az LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímen rendelkezésre álló előirányzat mértékéig

a) új szolgáltatóval,

b) új kapacitásra,

c) a meglévő kapacitások módosítására

az egészségügyi miniszter egyetértésével köthető, illetve módosítható. Amennyiben az a)-c) pontok szerinti szerződéskötés éven túli kötelezettség-vállalást is eredményez, pénzügyminiszteri egyetértéssel köthető meg a finanszírozási szerződés.

(9) A betegszállítás megrendelője a betegszállítás nem teljesítését, illetve olyan késedelmes teljesítését, mely a beteg állapotának olyan mértékű rosszabbodásához vezetett, hogy ennek következtében a betegszállítás már mentési feladatnak minősült, haladéktalanul köteles írásban jelenteni a MEP felé.

33/A. § (1) A mentési feladatot végző szolgáltatók finanszírozása - ide nem értve a koraszülött mentést végző Magyar Koraszülött Mentő Közalapítványt - az 5. mellékletben a mentési feladatra meghatározott előirányzat terhére a szolgáltatóval kötött szerződés szerinti fix összegű díjazással történik, melyet az OEP havonta a tárgyhónapot megelőző hónapban a 6. § (3) bekezdése szerint utalványoz.

(2) A szolgáltató az elvégzett mentési feladatokról a 23. számú melléklet szerinti adattartalommal havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig jelentést küld a MEP-nek.

34. § (1) A nem fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben elhunyt személy esetében az orvosi rendelvényre történő, kórboncolási céllal végzett halottszállítás költségtérítése - a kórboncolást végző fekvőbeteg-szakellátási szolgáltatóval kötött szerződés alapján - a (2) bekezdés szerinti átalánydíjjal történik az elrendelést igazoló utalványnak, továbbá az elhunyt személy és a halottszállítási utalvány adatainak számítógépes adathordozón a finanszírozó részére történő megküldését követő hónapban, az egyéb kifizetésekkel egyidejűleg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halottszállításért közigazgatási határon belül legfeljebb 7000 forint, közigazgatási határon túli esetben legfeljebb 10 500 forint szállítási díj illeti meg az (1) bekezdés szerinti intézetet, amennyiben a költséget igazoltan kifizette. A teljesítés hónapjának az igazolt kifizetés időpontját kell tekinteni.

(3) A betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás finanszírozására elkülönített előirányzat egyhavi összegéből először a halottszállítás kerül finanszírozásra, a maradék összegből a betegszállítás a 33. § szerint kerül finanszírozásra.

Otthoni szakápolás finanszírozása

35. § (1) Az otthoni szakápolást végző szolgáltató és az otthoni hospice ellátást végző szolgáltató (a továbbiakban együtt: szakápolási szolgáltató) finanszírozása a külön jogszabály szerint kötött szerződés alapján, az 5. melléklet otthoni szakápolás kiadási előirányzata terhére történik.

(2) A szakápolási szolgáltató vállalja - a külön meghatározott betegségek esetén - a szerződésben meghatározott ellátási területre az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) otthonában végzendő szakápolást, és ezt a szerződési ajánlat benyújtásakor a működési területe szerint illetékes települési önkormányzatnak bejelenti. A szolgáltató az OEP által kiírt és az otthoni hospice ellátásra benyújtott pályázatában, valamint a külön jogszabályban foglaltak alapján végzi az ellátást.

(3) Otthoni szakápolást a 9. számú melléklet szerinti nyomtatványon elrendelheti

a) a háziorvos saját kezdeményezésre vagy intézeti zárójelentés alapján,

b) a járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvosa közvetlenül, ha szerződése van a szakápolást nyújtó szolgáltatóval [a továbbiakban a)-b) pont együtt: kezelőorvos].

(4) Intézeti zárójelentésen akkor javasolható otthoni szakápolás, ha az intézet - a háziorvos értesítése mellett - előzetesen lekötötte a biztosított részére a szakápolást. Az R. 9. számú mellékletében meghatározott egynapos beavatkozással összefüggésben nem rendelhető el otthoni szakápolás.

(5) Az OEP az E. Alapban a házi szakápolásra rendelkezésre álló keretet a lakosság számának arányában osztja fel a megyék között.

(6) A MEP a szerződési ajánlatokat 30 napon belül elbírálja, és az erről küldött értesítést követő 10 napon belül - a rendelkezésre álló kereten belül - megköti a finanszírozási szerződést. A szerződésben meghatározott vizitszámkeret és díjazás összege évente - havi bontásban - kerül meghatározásra. A finanszírozási szerződésben lekötött, illetve a havonta elszámolt teljesítményt az OEP három havonta felülvizsgálja, és a fel nem használt kapacitást átcsoportosítja oda, ahol arra igény jelentkezik. Havonta legfeljebb a tárgyhónapra lekötött vizitkeretnek és a tárgyévi időarányos vizitkeret maradvány 10 százalékának megfelelő teljesítmény számolható el, amennyiben az országos teljesítés a tárgyhónapban kevesebb, mint a havi előirányzat. A havi előirányzat összegéig a többletteljesítményt jelentő szolgáltatók számára legfeljebb a tárgyhónapra lekötött vizitkeretnek és a tárgyévi időarányos vizitkeret maradvány 10 százalékának megfelelő teljesítmény számolható el. A MEP a következő évi szolgáltatói vizitkeret megállapításánál az előző évi teljesítményt is figyelembe veszi.

(7) A finanszírozási szerződésben egy teljes szakápolói munkaidőre egy nap alatt legfeljebb 5 vizit, szakirányú terápiás szolgáltatás esetén napi 4 vizit köthető le. A részidőben foglalkoztatott dolgozó munkaidejére időarányosan csökkentett vizitszám köthető le.

(8) Az otthoni szakápolás keretében szakápolási tevékenységek legfeljebb 14 vizitre, otthoni hospice ellátási tevékenységek legfeljebb 50 napra rendelhetők el, amelyek az ellátás kezdetétől számított egy éven belül, ismételt orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével - az otthoni szakápolás esetében további három, az otthoni hospice ellátás esetében további két alkalommal megismételhetők. Szakirányú rehabilitációs tevékenységek - legfeljebb két hónapos időtartamú kúránként - legfeljebb 28 vizitre rendelhetők el, amelyek az ellátás kezdetétől számított egy éven belül egy alkalommal megismételhetők. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően ismételt szakápolás új elrendelő lap kitöltésével rendelhető el. Szakápolási tevékenységek újabb megbetegedés esetén 14 vizitre ismételten elrendelhetők, amelyek orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével - esetenként az ellátás kezdetétől számított egy éven belül további három alkalommal megismételhetők.

(9) Ha a beteg állapota szükségessé teszi, a kezelőorvos, a MEP ellenőrző főorvosának egyetértésével, egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el, ha a vizitszám a szolgáltatónál rendelkezésre áll.

(10) A kezelőorvos a szakápolás befejezését - az ápolási dokumentációban - aláírásával igazolja.

(11) A finanszírozás - az ápolási kategóriánként képzett - vizitdíj alapján történik. A vizitdíjat a 3200 forintos alapdíj és a 12. számú melléklet szerinti szorzók alkalmazásával kell kiszámítani. Otthoni hospice ellátás elrendelése esetén egyidejűleg otthoni szakápolás nem rendelhető el. Az otthoni hospice ellátás finanszírozási egysége a nap, amely az otthoni ellátáson kívül magában foglalja a folyamatos rendelkezésre állást is. A napidíj mértéke az otthoni szakápolás alapdíjának 120%-a.

(12) A MEP és a szakápolási szolgáltató szerződése alapján a biztosított részére naponta egy vizit számolható el, az egy napon két vagy többszöri ellátást igénylő ellátás is egy vizitnek számít.

(13) Az a szakápolási szolgáltató, aki/amely telephelyén kívül más településen vagy külterületen lakó biztosítottat lát el, a MEP-pel kötött szerződés alapján területi pótlékra jogosult. A területi pótlék összege a vizit díjának 10%-a. A vizitdíj 20%-ának megfelelő összegű területi pótlék illeti meg a szolgáltatót, ha 2000 főnél kisebb lakosságszámú településen történt a szakápolás, illetve a hospice ellátás. A MEP abban az esetben számol el pótlékkal növelt összegű vizitdíjat, ha az adott területen nem működik másik szakápolási szolgáltató. A vizitdíj nem haladhatja meg a havonta megállapításra kerülő keretösszeget. Az OEP a telephelyen kívüli településen végzett szakápolás esetén a területi pótlékot a szerződés szerinti havi keretösszegen felül számolja el.

(14) A teljesített vizitekről szóló jelentést a szakápolási szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig - a 10-11. számú melléklet szerinti adattartalommal - megküldi a MEP-nek. A szolgáltató minden hónap végén részjelentést küld azokról az ellátásokról, melyek a tárgyhónapban még nem fejeződtek be.

(15) Az OEP a finanszírozási díj kiszámítása után az utalványt a tárgyhónapot követő második hónapban megküldi a Kincstárnak.

Fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása

36. § (1) Fekvőbeteg-szakellátás klinikán, kórházban, szanatóriumban, szakápolási intézményben, valamint fekvőbeteg-ellátást nyújtó országos intézetben (a továbbiakban együtt: intézmény) végzett minden ellátási esemény, amelynek során a biztosítottat az intézménybe felvették, és ott legalább 24 órán keresztül - nappali kórházi ellátás esetén legalább 6 órán keresztül - tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, jelentés és finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a fekvőbeteg-intézményben ellátott biztosított részére

a) a 0 alsó határnapú HBCs szerinti ellátás,

b) a sürgősségi betegellátásra vonatkozó szabályok szerint nyújtott, 6-24 órás ellátás,

c)

d) a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett újszülöttek, továbbá

e) az osztályra történő felvételt követően 24 órán belül meghalt személyek részére nyújtott ellátás is.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl jelentés és finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a biztosított részére az R.-ben meghatározott intézményben nyújtott - az R. 9. számú mellékletében meghatározott - beavatkozás, amennyiben a beteget a felvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül hazabocsátották (egynapos beavatkozás).

(4) Fekvőbeteg-szakellátás esetén minden osztályos ápolási esetről a 14. számú melléklet szerinti Adatlapot kell felvenni. Az Adatlapon - a zárójelentéssel azonos adattartalommal - kell feltüntetni

a) az intézmény és az ellátó osztály, valamint a beküldő kódját;

b) az ellátott személy nevét, TAJ-számát;

c) az ellátási eset intézeti azonosítószámát (törzsszámát);

d) a felvétel és az elbocsátás időpontját;

e) a betegségek megnevezését, kódját, valamint típusjelét;

f) az elvégzett orvosi beavatkozások jelét és kódját;

g) a kórházból történő távozás módját;

h) a tételes elszámolás alá eső eszközök megnevezését és kódját, továbbá az Adatlapon feltüntetett kiegészítő adatokat.

(5) Az ápolást indokoló fődiagnózisnak azt a diagnózist kell feltüntetni, amely az intézményi (osztályos) kezelést meghatározta, amelyhez az ellátási eset kapcsán nyújtott szolgáltatások tartoznak. Nem tüntethető fel olyan diagnózis ápolást indokoló fődiagnózisként

a) amelyet a betegnél nem állapítottak meg,

b) amely kezeléséhez szükséges feltételekkel az egészségügyi szolgálat nem rendelkezik,

c) amelyet megállapítottak, de a kezelést alapvetően nem ez határozta meg.

(6)

37. § (1) A fekvőbeteg-szakellátási intézet a 7. számú melléklet szerinti aktív és krónikus ellátást nyújthat. Az aktív ellátás végezhető mátrix szerkezetű fekvőbeteg-ellátó intézményben.

(2) A szerződésben - az Eb. tv.-ben és a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni

a) az aktív és krónikus fekvőbeteg-osztályokat, szakmánkénti bontásban;

b) az aktív és krónikus osztályok ágyszámát és kódszámát;

c) az egyes osztályok által nyújtott, finanszírozási szempontból kiemelt feladatokat, amelyek során tételes elszámolás alá eső eszközök felhasználására kerül sor, illetve, amelyek tételes elszámolás alá esnek;

d) az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabály szerinti mátrix szerkezetű intézetre szóló ÁNTSZ engedéllyel rendelkező intézet esetén az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozó adatokat az intézetre összesítetten, továbbá a krónikus fekvőbeteg-szakellátási osztályokat részletesen;

e) a külön rendeletben meghatározott feltételekhez kötött ellátásokat;

f) a teljesítmény mennyiségét és a teljesítés időbeli ütemezését;

g) az Eftv. alapján az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére álló kapacitások szakmacsoporton belüli szakmák közötti megoszlását a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról szóló rendeletben foglaltak figyelembevételével.

(3) A krónikus betegellátás szakmai csoportosítási szempontjait, súlyozási szorzóit és a jelentési kódokat a 8. számú melléklet tartalmazza. A finanszírozási szerződésben vállalt rehabilitációs szakfeladat mellett a krónikus ellátási szakfeladat és ápolási szakfeladat is, illetve a krónikus ellátási szakfeladat mellett az ápolási szakfeladat is - az adott szakfeladatnak megfelelő szorzó alapján - finanszírozható, amennyiben a feladat(ok) ellátására az egészségügyi szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik. A krónikus ellátások egységnyi teljesítményének számításához betegségcsoportonként kialakított szorzókat az egészségügyi miniszter rendeletben állapíthatja meg.

(4) A 8. melléklet szerinti krónikus rehabilitációs betegellátás súlyozási szorzói a finanszírozási összegek megállapítására csak azon szolgáltatók rehabilitációs osztályain nyújtott ellátás finanszírozásához alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek működési engedéllyel és az egyes szakmák szerint illetékes szakmai kollégiumok által meghatározott szakmai feltételeknek megfelelnek. A feltételek fennállását a területileg illetékes MEP ellenőrzés alapján állapítja meg. Abban az esetben, ha a szolgáltató nem felel meg az egyes szakmák szerint illetékes szakmai kollégiumok által meghatározott szakmai feltételeknek, tevékenysége krónikus szorzóval, vagy ápolási szorzóval kerül finanszírozásra.

(5) A 8. számú mellékletben meghatározott 00001 és a 00015 kódszámú krónikus ellátások csak azokról az osztályokról számolhatók el, ahol a krónikus ágyszám eléri a tizet.

(6) Az intézmény az aktív és a krónikus, a nappali kórházi, a kúraszerű, illetve az egynapos beavatkozási esetekről, továbbá a kórházban elhunyt beteg boncolásáról - a 14. számú melléklet szerinti adattartalommal - a tárgyhót követő hónap 10. napjáig jelentést küld az OEP-nek. Az OEP megküldi az intézetek teljesítményét a feldolgozás eredményével együtt az egyéb térítési kategóriák szerinti finanszírozást végző szervezeteknek, továbbá a teljesítést követő második hónap 5. napjáig az egészségügyi szolgáltatók részére a saját jelentésük feldolgozásának eredményét.

(7) A krónikus betegellátásban a Funkciók Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: FNO) szerinti funkcionális állapotot a 14. számú mellékletben kell jelenteni.

(8) Az ápolás-gondoskodás biztosításrendszerének megalapozása érdekében az OEP pályázatot írhat ki

a) szociális és egészségügyi feladatot is ellátó, vegyes profilú házi szakápolásra, gondozásra, továbbá otthoni hospice ellátásra a házi szakápolási előirányzatban e célra elkülönített forint összeg felhasználásával,

b) vegyes profilú ápolási osztályon végzett hosszú idejű ellátásra vagy intézeti hospice ellátásra a krónikus fekvőbeteg-szakellátás előirányzatban e célra elkülönített forint összeg felhasználásával.

(9) A 24. számú mellékletben meghatározott egészségügyi szolgáltató az Eftv. alapján kapott krónikus kapacitásának legfeljebb 20 százalékán végzett aktív belgyógyászati szakellátás után kiegészítő díjazásban részesülhet. A kiegészítő díjazás alapja a 2006. évben elért, egy aktív ágyra vetített teljesítmény díj bevételének 20 százaléka, az aktív ellátásra is engedélyezett ágyszám figyelembevételével.

(10) A többlet teljesítményvolument, többlet krónikus szorzót, illetve többlet fix díjat eredményező - az Eftv. 9. §-ának (1) bekezdésén alapuló - kapacitásátcsoportosítás esetén a finanszírozási szerződés megkötéséhez a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása szükséges.

38. § (1) Az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítmény szerinti finanszírozási összegét az összevont szakellátás előirányzata - a 27. § (15)-(17) bekezdése szerinti fix díj levonása után - kell megállapítani. A szolgáltatók teljesítményét országosan egységes díjjal, a 27-28. §-ok alkalmazásával kell elszámolni.

(2) A krónikus ellátások súlyozott napi díja és az R. 3. számú melléklete szerinti homogén betegségcsoport(ok) (a továbbiakban: HBCs) súlyszám díja közti átszámítással a fekvőbeteg-ellátás teljesítmény értéke egységesen HBCs súlyszámban is kifejezhető.

(3) Az aktív és a krónikus fekvőbeteg-szakellátás teljesítmény szerinti finanszírozása előre meghatározott országos díjjal történik. Az országos díjat akkor kell változtatni, ha az éves előirányzat keretén belül az egyenletes, kiszámítható finanszírozás biztosítása azt indokolja. A változást az OEP kezdeményezésére az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös közleményben teszi közzé.

(4) Az aktív és a krónikus ellátás havi teljesítményingadozásainak kiegyenlítésére az E. Alap éves költségvetésében az aktív fekvőbeteg-ellátási kasszából 1700 millió forintos, a járóbeteg-szakellátási kasszából 420 millió forintos, illetve a krónikus fekvőbeteg-ellátási kasszából 250 millió forintos elkülönített kiegyenlítő tartalékkeret szolgál.

(5) Amennyiben a megállapított egységes országos díj és a tárgyhavi teljesítmények alapján kifizetendő összeg magasabb a rendelkezésre álló havi előirányzatnál, a különbséget a kiegyenlítő tartalékkeretből kell kifizetni, ellenkező esetben a különbség a kiegyenlítő tartalékkeretet növeli.

(6) A tárgyév utolsó hónapjában esedékes finanszírozás során a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően, a kiegyenlítő tartalékkeretek maradványának, valamint a rendelkezésre álló, 31. § (4) bekezdés szerinti keretösszegnek, továbbá a krónikus fekvőbeteg-ellátás kasszának az egyenlegét kell a fekvő-, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére - az általuk nyújtott tárgyhavi aktív, járó-, illetve krónikus teljesítmény arányában, a 27. § (6) bekezdésére figyelemmel - kifizetni.

(7) Az összevont szakellátás előirányzaton belül a teljesítményegységek egyenértéke 100 000 pont/súlyszám.

39. § (1) A biztosított részére az intézménybe történő felvételétől az elbocsátásáig nyújtott ellátás egy ellátási esetnek számít, függetlenül attól, hogy ez idő alatt az intézmény egy vagy több, szervezetileg önálló osztályán nyújtották az ellátást. Ehhez az ellátási esethez tartozik a felvétel napján az ugyanazon intézetben nyújtott járóbeteg-szakellátás és a határnapon belüli ismételt felvétel is. Krónikus fekvőbeteg-szakellátó intézmények számára azok a napok nem kerülnek finanszírozásra, melyeken a beteg finanszírozott járóbeteg-szakellátást másik egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe.

(2) Krónikus fekvőbeteg ellátás esetén - ide nem értve rehabilitációs ellátást és a krónikus nappali kórházi ellátást - az egy ellátási esetben havonta legfeljebb 72 óráig tartó megszakítás is elszámolható azzal, hogy a szolgáltató a megszakítás időtartamára az egyébként járó napidíj 50 százalékára jogosult. A rehabilitációs krónikus ellátás esetén hetente 48 óráig tartó megszakítás is elszámolható azzal, hogy a szolgáltató a megszakítás időtartamára az egyébként járó napidíj 50 százalékára jogosult. A pszichiátriai aktív ellátás esetén az egy ellátási esetben a felső határnapot meghaladó időszakban havonta legfeljebb 72 óráig tartó megszakítás is elszámolható azzal, hogy a szolgáltató a 40. § (8) bekezdése szerinti díj 50 százalékára jogosult. A 72 óráig, illetve a 48 óráig tartó megszakítás a beteg osztályos felvételét követő 5 napon belül az otthonába bocsátását megelőző 5 napon belül nem számolható el.

(3) Az R. szerinti felső határnapon belüli, ugyanazon intézetbe történő ismételt felvétel az R. 14. számú mellékletében meghatározott esetekben nem számít az előző kezeléssel összevonva egy ellátási esetnek.

40. § (1) Egy ellátási eset egy vagy több finanszírozási esetet képezhet a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint.

(2) Egy fekvőbeteg-osztályos ellátási eset egy finanszírozási esetnek minősül, amelynek típusát a fekvőbeteg-ellátó osztály aktív vagy krónikus minősítése határozza meg. Önálló finanszírozási esetnek minősül a kórházban meghalt beteg boncolása is.

(3) Amennyiben egy beteget több aktív osztályon kezeltek - függetlenül az áthelyezés indokától - egy aktív finanszírozási esetként kell kezelni. Újabb aktív finanszírozási esetnek minősül, ha az ellátási esetek között 30 napot meghaladó krónikus osztályon történő elhelyezésre került sor.

(4) Az ellátásokat a (3) és az (5) bekezdésre is figyelemmel önálló finanszírozási esetekként kell elszámolni, amennyiben a beteget aktív és krónikus osztályon is kezelték.

(5) Egy intézményen belül az aktív osztályról a krónikus osztályra áthelyezett esetnél a normatív ápolási időt követően 5 napon belül, az intenzív rehabilitációs osztályra áthelyezett esetnél 3 napon, illetve, ha ez kevesebb a felső határnapon belül nem számolható el a krónikus osztályon nyújtott ellátás.

(6) A rövid ellátási (az alsó határnap letelte előtt befejezett) eset után az intézmény nem jogosult a teljes HBCs díjra. Az alsó határnap alatti egy napra eső díj a teljes HBCs díjnak az alsó határnap számával elosztott hányadosa.

(7) Az aktív osztályon a főbeavatkozás és a mozgásszervi rehabilitáció szerinti ráépített HBCs is elszámolható, amennyiben a finanszírozási esetnél az aktív ellátáson túl az aktív osztályon rehabilitációra is sor került.

(8) Az aktív osztályon kezelt felső határnapot meghaladó idejű esetnél (a továbbiakban: hosszú ellátási eset) a felső határnapot meghaladó időtartamra a napi díjazást a krónikus ellátás napi alapdíjának 75 százalékában kell megállapítani. Az intenzív osztályon a hosszú ellátási eset napi díja a krónikus ellátás napi alapdíjának a négyszerese.

(9) Nappali kórházi ellátás

a) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében az osztályos háttér ágyszáma szerint ellátható betegszám 50 százalékáig,

b) az adott tevékenységre működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel rendelkező, járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató esetében az intézmény saját TVK-ja keretein belül,

c) járó- és fekvőbeteg-szakellátást egyaránt nyújtó szolgáltató esetében az intézmény járóbeteg-szakellátási TVK-ja terhére is

jelenthető.

(10) Nappali kórházi ellátás a (9) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a tartósan (legalább 3 hónap) kihasználatlan TVK-nak megfelelő teljesítmény erejéig jelenthető.

(11) A (9) bekezdés szerinti teljesítmény 0,7-es szorzóval számolható el. Nem számolható el teljesítmény heti pihenőnapra, vasárnapra és munkaszüneti napokra.

(12) A szolgáltató a 14. számú melléklet szerinti adatlap l-20. pontjának kitöltésével köteles a 37. § (6) bekezdés szerint jelentést küldeni az osztályra felvett betegek közül azokról, akiknek az ellátása a tárgyhónap végéig nem fejeződött be. Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó osztályról - kivéve a szülészeti-nőgyógyászati osztályt - naponta csak az osztály ágyszámának megfelelő ápolási nap szerinti teljesítmény számolható el. A felvétel és az eltávozás, áthelyezés napja egy napnak számít. A 100% feletti ágykihasználtságot eredményező ellátási eset(ek) kizárólag attól a naptól kezdődően számolható(k) el, amely napon az ágykihasználtság 100% alá csökken.

(13) A megkezdett aktív fekvőbeteg-ellátás másik szolgáltató által felső határnapon belül történt folytatása esetén az áthelyező szolgáltató az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 50%-ára jogosult. Amennyiben a megkezdett ellátás nem minősül sürgős esetnek, vagy nem tartozik az áthelyező szolgáltató szakmai kompetencia körébe, akkor az áthelyező szolgáltatót az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 25%-a illeti meg.

(14) Fekvőbeteg gyógyintézetből történő elbocsátást követően felső határnapon belül másik gyógyintézetben végzett aktív fekvőbeteg-ellátás esetén - az R. 14. számú mellékletében meghatározott esetek kivételével - az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 50%-a számolható el.

41. § (1) Krónikus fekvőbeteg-osztályokról csak az osztály ágyszáma és a tárgyhónap napjai számának szorzatával meghatározott ápolási nap számolható el a havi teljesítményjelentésben. Az intézmény köteles részjelentést adni azon betegekről, akiknek az ellátása a tárgyhónap végéig nem fejeződött be. A krónikus fekvőbeteg-ellátásban teljes ápolási nap csak a beteg 24 órás kórházi benntartózkodása esetén számolható el. A felvétel és az elbocsátás napja egy napnak számít. A 39. § (2) bekezdése szerinti 72 óráig tartó megszakítást teljesített ápolási napként kell figyelembe venni.

(2) Az R. 10. számú mellékletében meghatározott - egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotó - befejezett vagy lezárt kúraszerű ápolási események elszámolása - ambuláns ellátás esetén is - a HBCs szerint történik.

42. § A finanszírozással kapcsolatos nem személyes adatok közérdekű adatoknak minősülnek. Az adatokhoz való hozzáférés és ellenőrizhetőségük érdekében

a) az OEP a havi összesített teljesítményadatokról és a kifizetésekről az 5. melléklet szerinti bontásban, ellátástípusonként készített tájékoztatót - az utalványozással egyidejűleg - megküldi az Egészségügyi Minisztériumnak, amelyet az EüM és az OEP hivatalos tájékoztatóként közzétesz az Egészségügyi Közlönyben,

b) az OEP a finanszírozási adatok közül a 22. számú melléklet A) pontja szerinti adatokat honlapján közzéteszi, továbbá a C) pont szerinti adatokat megküldi az EüM részére,

c) a finanszírozási adatokról az OEP - a b) pontban foglaltak mellett - az EüM részére esetenként, igény szerinti csoportosításban összesítést és elemzést készít.

43. § (1) Az R. 1. mellékletében szereplő - tételes elszámolás alá eső - egyszer használatos eszközök és implantátumok felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a felhasznált eszköz(ök) beszerzését igazoló dokumentum(ok) és az ellátott esetek közötti megfeleltetést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasznált eszközökről és implantátumokról a szolgáltató a finanszírozáshoz a 17. számú melléklet szerinti adatokat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a finanszírozónak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egyes eszközökre és implantátumokra eső éves országos keretszámot az OEP - az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - határozza meg. Az eszközök felhasználására az OEP szolgáltatónként keretösszeget állapít meg. A finanszírozó a megállapított keret mértékéig finanszírozza a felhasználást.

(4) Az OEP az (1) bekezdés szerinti eszközöket és implantátumokat természetben is biztosíthatja, erről azonban az intézeteket legalább 3 hónappal előbb értesíti. Ellenkező esetben az intézetek maguk gondoskodnak a beszerzésről, az OEP az elszámolt eszközök térítésére felső korlátot állapíthat meg.

43/A. § (1) Az R. 1/A. mellékletében szereplő tételes elszámolás alá eső gyógyszerek felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a felhasznált gyógyszer beszerzését igazoló dokumentum(ok) és az ellátott esetek közötti megfeleltetést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerek felhasználásáról a szolgáltató a 17/A. melléklet szerinti adatokat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a finanszírozónak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerekre eső éves országos keretszámot az OEP - az egészségügyi miniszter egyetértésével - határozza meg. Adott gyógyszer felhasználására az OEP szolgáltatónként keretet állapít meg, a finanszírozó a megállapított keret mértékéig finanszírozza a felhasználást.

(4) Az OEP az (1) bekezdés szerinti gyógyszereket - közvetlenül vagy a gyártó/forgalmazó közreműködésével - természetben is biztosíthatja. Az OEP a természetben biztosított gyógyszerek felhasználása tekintetében is felső korlátot állapíthat meg.

44. § (1) Az R. 8. számú mellékletében szereplő ellátások finanszírozása a költségigényesség függvényében egyedileg történik.

(2) A még országosan nem elterjedt, az R. 8. számú mellékletében foglalt nagy értékű műtéti eljárások, beavatkozások éves országos keretszámát az OEP - az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - határozza meg. A műtétek, eljárások végzésére az OEP szolgáltatónként keretösszeget állapít meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokról a szolgáltató a finanszírozáshoz a 17. számú melléklet szerinti adatokat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a finanszírozónak.

45. § (1) Az előre nem tervezhető, rendkívüli, illetve egyedi eset az OEP főigazgatójának döntése alapján bármely, az ellátásra szakmailag alkalmas szolgáltatónak - az esetre vonatkozó külön szerződés nélkül - finanszírozható. Amennyiben a szolgáltató igazolt többletköltsége az 5 millió forintot meghaladja a nem tervezhető, rendkívüli, illetve az egyedi eset az egészségügyi miniszter egyetértése esetén finanszírozható.

(2) A finanszírozás összegének (1) bekezdés szerinti kiegészítésére irányuló igényt - részletes költségkimutatással együtt - a szolgáltató az adott ellátás befejezését követő 60 napon belül nyújthatja be, abban az esetben, amennyiben a betegellátás költsége a finanszírozott HBCs díj ötszörösét meghaladja.

Egyéb ellátások

46. § (1) Az OEP a dialízis ellátások országosan egységes alapdíjára jutó forintértéket az éves költségvetési törvényben az e célra rendelkezésre álló keret és az országos teljesítmények alapján havonta állapítja meg a szerződés szerinti kezelőhelyek száma, valamint a működési idő szerinti mértékig. A dializáló eljárásokat és a dializáló eljáráson belüli arányokat az R. 11. számú melléklete tartalmazza.

(2) Ha jogszabály lehetővé teszi a dializáló kezelések kúraszerű ellátásként kerülnek finanszírozásra.

(3) A szolgáltató a 18. számú melléklete szerinti adatokat megküldi a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a finanszírozónak. Az OEP a díjakat kiszámítja, és a tárgyhónapot követő hónapban az utalványt megküldi a Kincstárnak.

47. § (1) A szervtranszplantációs riadó jelentéséért és a szerv kivételéig történő donorellátásáért, ideértve a műtéti rendelkezésre állást is, egy szerv sikeres kivétele esetén (páros szerv esetén a páros szervért együttesen) 456 000 forint, több szerv sikeres kivétele esetén 600 000 forint díjazás jár. A szolgáltató a díjazás 70%-át köteles a szervkivételben közreműködő személyek díjazására fordítani.

(2) A szervet átültetésre előkészítő munkacsoport tevékenységéért - ha azt transzplantáció követi - az OEP szervenként (páros szerv esetén a páros szervért együttesen) 420 000 forint, máj esetén 900 000 forint és tüdő(k) esetén 135 000 forint díjazást folyósít.

48. § (1) Az érvényes finanszírozási szerződéssel lekötött és finanszírozott körből a legalább egy hónapig tartó rekonstrukció idejére, előzetes bejelentés alapján az intézmény krónikus fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egysége részére a teljesítésből ténylegesen kieső ágyakra legfeljebb három hónapra átmeneti díjazás nyújtható. Ennek mértéke a szünetelő krónikus szakellátási ágyanként 1000 forint/nap. E díjazás a rekonstrukció kezdetének hónapját követő harmadik-ötödik hónapban az egyéb kifizetésekkel egyidejűleg folyósítható az intézménynek. A finanszírozó köteles a folyósítás idején ellenőrzést végezni a szolgáltatónál. Az intézmény a rekonstrukció befejezését köteles 10 napon belül bejelenteni a finanszírozónak.

(2)

49. §

50. § Az irányított betegellátási rendszerben történő kifizetésekre az irányított betegellátási rendszerről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

50/A-D. §

50/E. §

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. §

52. § (1) E rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit 1999. április 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 25. § (3) bekezdése 1999. július 1. napján lép hatályba.

(3)-(10)

(11)

1. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

A) VÁLTOZÁSBEJELENTÉS A BEJELENTKEZETT BIZTOSÍTOTTAK NYILVÁNTARTÁSÁRÓL

Jelentési időszak: 199.... év .......................................................... hó

Szolgáltató OEP kódja:

Szolgáltató neve: ..................................................................................................................................................................................................

helység (irányítószámmal): .................................................................................................................................................

utca/szám: ....................................................................................................................................................................................................

Háziorvosi szolgálat kódja:

Háziorvos kódja, neve: ........................................................................................................................................................

Helyettesítés esetén

Helyettesítő orvos kódja, neve: Helyettesítés kezdete:

Biztosított Társadalom-

Páciens
regiszter száma neve születési ideje
(év, hó, nap) biztosítási
Azonosító Jel Változás ideje
(év, hó, nap) Változás oka

Változás lehetséges okai

K1 Kijelentkezett - átjelentkezéssel

K2 Kijelentkezett - átjelentkezés nélkül

K3 Kijelentkezett - meghalt

K4 Kijelentkezett - érvényesség megszűnt

B5 Bejelentkezett - újonnan

B6 Bejelentkezett - átjelentkezéssel

Tárgyhónapban a rendelőben ellátottak száma: ................... fő,
lakáson ellátottak száma: (orvos által): ............. fő, (ápoló által): .............. fő

Dátum: ............... év .............................................. hó ............. nap

......................................................................... ......................................................................

szolgáltató (működtető) háziorvos

Beküldendő minden hó 5-éig, a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz.

B)

3. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

Degresszió alkalmazása a teljesítménydíj-fizetés alapjául szolgáló pontszám megállapításánál

A) Háziorvosi ellátás

Amennyiben a tárgyhónapban készített összesítő jelentés szerinti biztosítottak utáni korcsoportonkénti pontszám összege a 2400 (vegyes praxisnál a 2600) pontot meghaladja, a díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot az alábbi képlet, illetve táblázat alapján kell meghatározni:

ahol

d = degresszióval korrigált pontszám

h = pontszám határérték

1. felnőtt és gyermek szolgálat esetén 2400

2. vegyes szolgálat esetén 2600

3. degresszió alól mentesített szolgálat esetén a szerződés szerint

4. szakorvosjelölt alkalmazása esetén az 1., illetve 2. pont szerinti határértéknek legfeljebb 1200 ponttal növelt összege

n = TAJ-számmal nyilvántartásba vett biztosítottak korcsoportonkénti pontszám összege.

B) Háziorvosi ellátás praxisközösségben

A degresszió szerinti korrekció praxisközösség esetén a közösségben levő háziorvosi szolgálatok, és az alkalmazott szakorvosjelöltek számától függően az alábbiak szerint változik:

ahol

m = háziorvosi szolgálatok száma

h = A) pont szerint

j = szakorvosjelölt(ek) alkalmazása esetén a szolgálatonkénti munkaidő alapján figyelembe vehető pontszám.

A teljesítményarányos díj kiszámításához a degresszióval korrigált pontszámértékeket kell szorozni a 11. § (13) bekezdése szerinti, illetve 14. § (3) bekezdése szerint számított szakképesítési szorzóval.

C) Fogászati ellátás

A korcsoportos degresszió számítása a fogászati alapellátásban 6000 korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám felett

ahol

d = degresszióval számolt korrigált korcsoportos pontszám

n = területi kötelezettséggel ellátott lakosok számának korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontértéke.

(Kiegészítés a 3. számú melléklethez)

DEGRESSZIÓS TÁBLÁZAT

2400

Pont-
szám 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1

2400 2 400,0 2 405,0 2 410,0 2 415,0 2 419,9 2 424,9 2 429,8 2 434,7 2 439,7 2 444,6 0,5

2500 2 449,5 2 454,4 2 459,3 2 464,1 2 469,0 2 473,9 2 478,7 2 483,5 2 488,4 2 493,2 0,5

2600 2 498,0 2 502,8 2 507,6 2 512,4 2 517,1 2 521,9 2 526,7 2 531,4 2 536,1 2 540,9 0,5

2700 2 545,6 2 550,3 2 555,0 2 559,7 2 564,4 2 569,0 2 573,7 2 578,4 2 583,0 2 587,7 0,5

2800 2 592,3 2 596,9 2 601,5 2 606,1 2 610,7 2 615,3 2 619,9 2 624,5 2 629,1 2 633,6 0,5

2900 2 638,2 2 642,7 2 647,3 2 651,8 2 656,3 2 660,8 2 665,3 2 669,8 2 674,3 2 678,8 0,5

3000 2 683,3 2 687,7 2 692,2 2 696,7 2 701,1 2 705,5 2 710,0 2 714,4 2 718,8 2 723,2 0,4

3100 2 727,6 2 732,0 2 736,4 2 740,8 2 745,2 2 749,5 2 753,9 2 758,3 2 762,6 2 766,9 0,4

3200 2 771,3 2 775,6 2 779,9 2 784,2 2 788,5 2 792,8 2 797,1 2 801,4 2 805,7 2 810,0 0,4

3300 2 814,2 2 818,5 2 822,8 2 827,0 2 831,3 2 835,5 2 839,7 2 843,9 2 848,2 2 852,4 0,4

3400 2 856,6 2 860,8 2 865,0 2 869,1 2 873,3 2 877,5 2 881,7 2 885,8 2 890,0 2 894,1 0,4

3500 2 898,3 2 902,4 2 906,5 2 910,7 2 914,8 2 918,9 2 923,0 2 927,1 2 931,2 2 935,3 0,4

3600 2 939,4 2 943,5 2 947,5 2 951,6 2 955,7 2 959,7 2 963,8 2 967,8 2 971,9 2 975,9 0,4

3700 2 979,9 2 984,0 2 988,0 2 992,0 2 996,0 3 000,0 3 004,0 3 008,0 3 012,0 3 016,0 0,4

3800 3 019,9 3 023,9 3 027,9 3 031,8 3 035,8 3 039,7 3 043,7 3 047,6 3 051,6 3 055,5 0,4

3900 3 059,4 3 063,3 3 067,2 3 071,2 3 075,1 3 079,0 3 082,9 3 086,7 3 090,6 3 094,5 0,4

4000 3 098,4 3 102,3 3 106,1 3 110,0 3 113,8 3 117,7 3 121,5 3 125,4 3 129,2 3 133,0 0,4

4100 3 136,9 3 140,7 3 144,5 3 148,3 3 152,1 3 155,9 3 159,7 3 163,5 3 167,3 3 171,1 0,4

4200 3 174,9 3 178,7 3 182,5 3 186,2 3 190,0 3 193,7 3 197,5 3 201,2 3 205,0 3 208,7 0,4

4300 3 212,5 3 216,2 3 219,9 3 223,7 3 227,4 3 231,1 3 234,8 3 238,5 3 242,2 3 245,9 0,4

4400 3 249,6 3 253,3 3 257,0 3 260,7 3 264,4 3 268,0 3 271,7 3 275,4 3 279,0 3 282,7 0,4

4500 3 286,3 3 290,0 3 293,6 3 297,3 3 300,9 3 304,5 3 308,2 3 311,8 3 315,4 3 319,0 0,4

4600 3 322,6 3 326,3 3 329,9 3 333,5 3 337,1 3 340,7 3 344,2 3 347,8 3 351,4 3 355,0 0,4

4700 3 358,6 3 362,1 3 365,7 3 369,3 3 372,8 3 376,4 3 379,9 3 383,5 3 387,0 3 390,6 0,4

4800 3 394,1 3 397,6 3 401,2 3 404,7 3 408,2 3 411,7 3 415,3 3 418,8 3 422,3 3 425,8 0,4

4900 3 429,3 3 432,8 3 436,3 3 439,8 3 443,3 3 446,7 3 450,2 3 453,7 3 457,2 3 460,6 0,3

5000 3 464,1 3 467,6 3 471,0 3 474,5 3 477,9 3 481,4 3 484,8 3 488,3 3 491,7 3 495,1 0,3

5100 3 498,6 3 502,0 3 505,4 3 508,8 3 512,3 3 515,7 3 519,1 3 522,5 3 525,9 3 529,3 0,3

5200 3 532,7 3 536,1 3 539,5 3 542,9 3 546,3 3 549,6 3 553,0 3 556,4 3 559,8 3 563,1 0,3

5300 3 566,5 3 569,9 3 573,2 3 576,6 3 579,9 3 583,3 3 586,6 3 590,0 3 593,3 3 596,7 0,3

5400 3 600,0 3 603,3 3 606,7 3 610,0 3 613,3 3 616,6 3 619,9 3 623,3 3 626,6 3 629,9 0,3

(Kiegészítés a 3. számú melléklethez)

DEGRESSZIÓS TÁBLÁZAT

6000

Pont-
szám 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1

6000 6 000,0 6 005,0 6 010,0 6 015,0 6 020,0 6 024,9 6 029,9 6 034,9 6 039,9 6 044,8 0,5

6100 6 049,8 6 054,8 6 059,7 6 064,7 6 069,6 6 074,5 6 079,5 6 084,4 6 089,3 6 094,3 0,5

6200 6 099,2 6 104,1 6 109,0 6 113,9 6 118,8 6 123,7 6 128,6 6 133,5 6 138,4 6 143,3 0,5

6300 6 148,2 6 153,0 6 157,9 6 162,8 6 167,7 6 172,5 6 177,4 6 182,2 6 187,1 6 191,9 0,5

6400 6 196,8 6 201,6 6 206,4 6 211,3 6 216,1 6 220,9 6 225,8 6 230,6 6 235,4 6 240,2 0,5

6500 6 245,0 6 249,8 6 254,6 6 259,4 6 264,2 6 269,0 6 273,8 6 278,5 6 283,3 6 288,1 0,5

6600 6 292,9 6 297,6 6 302,4 6 307,1 6 311,9 6 316,6 6 321,4 6 326,1 6 330,9 6 335,6 0,5

6700 6 340,3 6 345,1 6 349,8 6 354,5 6 359,2 6 364,0 6 368,7 6 373,4 6 378,1 6 382,8 0,5

6800 6 387,5 6 392,2 6 396,9 6 401,6 6 406,2 6 410,9 6 415,6 6 420,3 6 425,0 6 429,6 0,5

6900 6 434,3 6 438,9 6 443,6 6 448,3 6 452,9 6 457,6 6 462,2 6 466,8 6 471,5 6 476,1 0,5

7000 6 480,7 6 485,4 6 490,0 6 494,6 6 499,2 6 503,8 6 508,5 6 513,1 6 517,7 6 522,3 0,5

7100 6 526,9 6 531,5 6 536,1 6 540,6 6 545,2 6 549,8 6 554,4 6 559,0 6 563,5 6 568,1 0,5

7200 6 572,7 6 577,2 6 581,8 6 586,3 6 590,9 6 595,5 6 600,0 6 604,5 6 609,1 6 613,6 0,5

7300 6 618,2 6 622,7 6 627,2 6 631,7 6 636,3 6 640,8 6 645,3 6 649,8 6 654,3 6 658,8 0,5

7400 6 663,3 6 667,8 6 672,3 6 676,8 6 681,3 6 685,8 6 690,3 6 694,8 6 699,3 6 703,7 0,5

7500 6 708,2 6 712,7 6 717,1 6 721,6 6 726,1 6 730,5 6 735,0 6 739,4 6 743,9 6 748,3 0,4

7600 6 752,8 6 757,2 6 761,7 6 766,1 6 770,5 6 775,0 6 779,4 6 783,8 6 788,2 6 792,6 0,4

7700 6 797,1 6 801,5 6 805,9 6 810,3 6 814,7 6 819,1 6 823,5 6 827,9 6 832,3 6 836,7 0,4

7800 6 841,1 6 845,4 6 849,8 6 854,2 6 858,6 6 862,9 6 867,3 6 871,7 6 876,0 6 880,4 0,4

7900 6 884,8 6 889,1 6 893,5 6 897,8 6 902,2 6 906,5 6 910,9 6 915,2 6 919,5 6 923,9 0,4

8000 6 928,2 6 932,5 6 936,9 6 941,2 6 945,5 6 949,8 6 954,1 6 958,4 6 962,8 6 967,1 0,4

8100 6 971,4 6 975,7 6 980,0 6 984,3 6 988,6 6 992,9 6 997,1 7 001,4 7 005,7 7 010,0 0,4

8200 7 014,3 7 018,5 7 022,8 7 027,1 7 031,4 7 035,6 7 039,9 7 044,1 7 048,4 7 052,7 0,4

8300 7 056,9 7 061,2 7 065,4 7 069,7 7 073,9 7 078,1 7 082,4 7 086,6 7 090,8 7 095,1 0,4

8400 7 099,3 7 103,5 7 107,7 7 112,0 7 116,2 7 120,4 7 124,6 7 128,8 7 133,0 7 137,2 0,4

8500 7 141,4 7 145,6 7 149,8 7 154,0 7 158,2 7 162,4 7 166,6 7 170,8 7 175,0 7 179,1 0,4

8600 7 183,3 7 187,5 7 191,7 7 195,8 7 200,0 7 204,2 7 208,3 7 212,5 7 216,6 7 220,8 0,4

8700 7 225,0 7 229,1 7 233,3 7 237,4 7 241,5 7 245,7 7 249,8 7 254,0 7 258,1 7 262,2 0,4

8800 7 266,4 7 270,5 7 274,6 7 278,7 7 282,9 7 287,0 7 291,1 7 295,2 7 299,3 7 303,4 0,4

8900 7 307,5 7 311,6 7 315,7 7 319,8 7 323,9 7 328,0 7 332,1 7 336,2 7 340,3 7 344,4 0,4

(Kiegészítés a 3. számú melléklethez)

DEGRESSZIÓS TÁBLÁZAT

Pont-
szám 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1

2600 2600,0 2605,0 2610,0 2615,0 2619,9 2624,9 2629,8 2634,8 2639,7 2644,6 0,5

2700 2649,5 2654,4 2659,3 2664,2 2669,1 2673,9 2678,8 2683,7 2688,5 2693,3 0,5

2800 2698,1 2703,0 2707,8 2712,6 2714,7 2722,1 2726,9 2731,7 2736,4 2741,2 0,5

2900 2745,9 2750,6 2755,4 2760,1 2764,8 2769,5 2774,2 2778,8 2783,5 2788,2 0,5

3000 2792,8 2797,5 2802,1 2806,8 2811,4 2816,0 2820,6 2825,2 2829,8 2834,4 0,5

3100 2839,0 2843,6 2848,2 2852,7 2857,3 2861,8 2866,4 2870,9 2875,4 2879,9 0,5

3200 2884,4 2888,9 2893,4 2897,9 2902,4 2906,9 2911,4 2915,8 2920,3 2924,7 0,4

3300 2929,2 2933,6 2938,0 2942,4