Fogászatot érintő szabályozások

Ez a könyv a fogászatot érintő, és azt szabályzó törvények és rendeletek leírásáról, értelmezéséről szól.

Államigazgatás

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Hatósági ügyintézés (fogászatot érintő)

Engedélyek

Bejelentési kötelezettség

Hatósági nyilvántartás

Hatósági ellenőrzés

A háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi alkalmasság orvosi vizsgálatát végző foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyekről

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének közleménye a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt alkalmasság orvosi vizsgálatát végző foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyekről

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet végzők alkalmassági vizsgálatára jogosult szakellátóhelyek jegyzékét a következők szerint közzéteszi, egyidejűleg az Egészségügyi Közlöny 2000. évi 4. számában azonos címmel megjelent közleményt visszavonja.

Megye Cím
Budapest, Pest megye Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
Telefon: 215-7890
Baranya Dél-Dunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ Kft.
7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 2.
Telefon: 72-252-432
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Üzemi Szakrendelés Szakambulancia
6000 Kecskemét, Nyíri út 38., Pf. 149
Telefon: 76-516-758

Fax: 76-481-219

Békés Csabai Foglalkozás-egészségügyi Kft.

5600 Békéscsaba, Gyulai út 18.
5601 Békéscsaba, Pf. 49
Telefon: 66-441-411/177
Fax: 66-441-192

Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
3501 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76., Pf. 188
Telefon: 46-321-211/1271, 1138
Csongrád Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat
6722 Szeged, Tisza Lajos körút 97.
Telefon: 62-471-711/306
Fejér S+G Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
8000 Székesfehérvár, Távírda út 5.
Telefon: 22-313-355
Győr-Moson-Sopron Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
9024 Győr, Szent Imre út 41.
Telefon: 96-418-244/1713
Hajdú-Bihar Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézet Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
4026 Debrecen, Bethlen u. 12-17.
Telefon: 52-320-577
Heves Prevenció Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
3300 Eger, Klapka György út 11.
Telefon: 36-310-133

Fax: 36-310-227

Jász-Nagykun-Szolnok Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet

5000 Szolnok, Hősök tere 2-4.
Telefon: 56-377-777/225
Fax: 56-413-151

Komárom-Esztergom megye Dr. Schaffer Egészségügyi Szolgáltató Bt. (Megyei Kórházban)
2800 Tatabánya, Dózsa Gy. út 77.
Telefon: 34-515-441
Nógrád Szent Lázár Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
3100 Salgótarján, Füleki út 64.
Telefon: 32-522-000

Fax: 32-311-779

Somogy "Kaposi Mór" Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelése

7400 Kaposvár, Tallián Gy. út 20-34.
Telefon: 82-501-3000/544
Fax: 82-411-535

Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat "Jósa András" Kórház Rendelőintézet Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely
4400 Nyíregyháza, Bocskai út 73.
Telefon: 42-465-666/1578

Fax: 42/461-174

Tolna Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Foglalkozás-egészségügyi Szakellátás
7100 Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2.

Telefon: 74-501-571
Fax: 74/501-530

Vas Vas Megyei Markusovszky Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó Hely

9700 Szombathely, Március 15. tér 3.
Telefon: 94-312-365/3353, 94-515-538

Veszprém PREVENCIÓ 2000 Foglalkozás-egészségügyi Szövetkezet Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
8400 Ajka, Móra Ferenc út 28.
Telefon: 88-212-017
Fax: 88-214-034
Zala Zala Megyei Kórház Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelés
8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1.
Telefon: 92-311-410/1180

Az ÁNTSZ szakmai felügyelete

Megvan tehát az engedélyünk, beindul a szolgáltatás. Az élet azonban továbbra sem egyszerűsödik, mivel tevékenységünknek számos feltételnek kell folyamatosan megfelelnie. A szakmai felügyelet az állami szerepvállalás kinyilvánítása az egészségügyi szolgáltatások minőségével kapcsolatban, amelyet az ÁNTSZ révén gyakorol. Az egészségügyi törvény szerint az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere biztosítja. Ennek megfelelően az egészségügyi szólaltatok és a szolgáltatások felett a szakmai felügyeletet az ÁNTSZ, mint az egészségügyi hatóság gyakorolja.

Célja, hogy "az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények". A szakmai felügyelet vizsgálja a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés minőségét; a gyógyító-megelőző ellátás szakmai elveinek érvényesülését, az intézmények és szolgálatok együttműködését; az egészségügyi jogszabályok, valamint a szakmai irányelvek, módszertani levelek, útmutatók és elvi állásfoglalások szakmai vonatkozású rendelkezései végrehajtását; a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; a betegbeutalás rendjét; az ügyeletikészenléti ellátás rendjét és összhangját; az egészségügyi vállalkozás és az orvosi magángyakorlat szakmai feltételeit, a működés szakszerűségét; az igazságügyi orvostan szakfőorvosai a halottkémlés szakszerűségét.

A szakmai felügyelet keretében az ÁNTSZ tehát vizsgálja, ellenőrzi az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülését, az érvényesítés érdekében eljár. Erre a feladatára az ÁNTSZ a vele szerződéses jogviszonyban álló szakfőorvosi hálózatot működteti. A szakfőorvosok ebbéli minőségükben az ÁNTSZ (az egészségügyi hatóság) megbízottjai. A szakfőorvosokat tevékenységi körükben működési területükre és szakágukra utaló felügyelő szakfőorvosi cím illeti meg (pl. városi szakfőorvos, megyei sebész szakfőorvos).

Az ápolás és a védőnői munka szakmai felügyeletét az ÁNTSZ köztisztviselőiként dolgozó megyei, fővárosi, városi, fővárosi kerületi vezető ápolónők, vezető védőnők segítségével látja el. Az alapellátás szakmai felügyeletét a városi vezető védőnők, városi vezető ápolónők, a háziorvosi felügyelő szakfőorvosok, a gyermekgyógyász szakfőrvosok révén, bizonyos kivételektől eltekintve az ÁNTSZ városi, kerületi intézetei gyakorolják.

A háziorvosok, a házi gyermekorvosok tevékenységét felügyelő városi szakfőorvosokat - a megyei tisztifőorvos egyetértésével - a városi, fővárosi kerületi tisztifőorvos nevezi ki.

A megyei intézetben dolgozik a megyei vezető védőnő, a megyei vezető ápolónő, a megyei intézet működteti a megyei szakfőorvosi hálózatot, melynek tagja többek között a megyei háziorvosi felügyelő szakfőorvos, a megyei gyermekgyógyász szakfőorvos, a megyei foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos, a megyei stomatológus szakfőorvos is.

A városi szakfőorvos és munkahelye szakmai tevékenységét a megfelelő megyei szakfőorvos felügyeli. Emellett regionális szinten is dolgoznak szakfőorvosok némely szakterületen.

A szakmai felügyelet körében a szakfelügyelők az egészségügyi szolgáltatóknál ellenőrzéseket végeznek, a dokumentumokba betekinthetnek, adatokat gyűjtenek, területükről jelentéseket készítenek. Az ellenőrzés tervezett, de szükség esetén szúrópróbaszerű is lehet. A szakmai felügyeletet végzők az illetékes városi, kerületi, megyei, fővárosi tisztifőorvos által jóváhagyott munkaterv alapján járnak el és kötelesek betartani az államigazgatási eljárás szabályait, melynek lényegesebb eleme, hogy minden ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek megállapításait közölni kell az ellenőrzöttel. Az ellenőrzöttnek a vizsgálattal kapcsolatos nyilatkozattételi joga van. Ezt követően a szakmai felügyelet jelentést készít, melyben javaslatot tesz a városi, kerületi, megyei, fővárosi tisztifőorvosnak a további teendőkre, valamint a tapasztalatairól tájékoztatja a vizsgált intézmény, szolgálat vagy tevékenység vezetőjét és fenntartóját. Amennyiben a szakfőorvos azonnali intézkedést igénylő súlyos hiányosságot (pl. szakmai hibát, jogszabályba ütköző cselekményt) észlel, köteles jelentését soron kívül megtenni, azt a szolgálati út betartásával az intézkedésre jogosulthoz eljuttatni. A szakfőorvosok szakmai véleményt nyilvánítanak minden olyan kérdésben, amelyek véleményezésére az illetékes tisztifőorvos felkéri, az orvosi magángyakorlat és az egészségügyi vállalkozások engedélyezési eljárása során; felkérés esetén a vezető állásra pályázókról és pályázatokról.

A szakmai felügyelet köréhez kapcsolódik a működési engedélyben meghatározottak érvényesülésének ellenőrzése is. Az ellenőrzést az engedélyt kiadó városi, fővárosi kerületi intézet az alapellátás tekintetében legalább évente, az egy szakfeladatot ellátó szolgáltatók tekintetében legalább kétévente, míg az engedélyt kiadó megyei, fővárosi intézet (a több szakfeladatot ellátó szolgáltatók tekintetében) legalább évente végzi. Az ellenőrzés eredményeként - amennyiben kiderül, hogy az engedélyében szereplő feltételeknek nem tesz eleget a szolgáltató - különböző szankciókban részesülhet. így, ha nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglévő feltételek, a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére, vagy amennyiben az engedélyben szereplő szakfeladatot attól eltérően látja el, akkor a tisztifőorvos határidő tűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre, illetve ha a közegészségügyi előírásoknak nem teljesülnek, akkor külön jogszabályban meghatározott intézkedések következhetnek. Az illetékes tisztifőorvos visszavonja a működési engedélyt, amennyiben az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szakfeladatot vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt, vagy a fentiekben előírt határidőre a szükséges feltételeket nem teljesíti.

A fenti területeken túlmenően látnunk kell, hogy az egészségügyi szolgáltatások munkahelyek, ezáltal a járványügyi, munkaegészségügyi, környezetegészségügyi, kémiai biztonsági, ionizáló és nem ionizáló sugáregészségügyi, élelmezés és táplálkozásegészségügyi jogszabályok, előírások további érintkezési felületet jelentenek az ezeken a területeken felelősséggel bíró ÁNTSZ illetékes intézeteivel.

Követelmények új rendelő kialakítása esetén

Egy új fogorvosi rendelő nyitásakor a törvényi szabályozás rengeteg követelményt állít a működtető elé, ezekről a minimumfeltételekről a 60/2003 (X. 20.) ESZCSM rendelet szól részletesen. A minimumfeltételek alatt a rendelet olyan személyi és tárgyi feltételeket ért, amelyeket a szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell. Vannak olyan feltételek, melyeket minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell, ilyen a gyógyszerek tárolására alkalmas szekrény, az egészségügyi dolgozó számára biztosított kézmosási lehetőség, a váróhelyiség, a kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiség, az egészségügyi dokumentáció tárolására szükséges eszköz. Adott szakmára vonatkozó további minimumfeltételek a rendelet mellékletében találhatóak meg.

Fogorvosi rendelő nyitásakor a személyi feltételeket tekintve egy fogorvosnak és egy fogászati asszisztensnek vagy klinikai fogászati higiénikusnak kell rendelkezésre állnia. A tárgyi feltételek ennél sokkal szerteágazóbbak (fogászati kéziműszerkészlet, dento-alveorális sebészeti kéziműszerkészlet).

A fogászati rendelők minimális alapterülete 12 m2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterületnek legalább 9 m2-nek, a belmagasságnak legalább 2,5 m-nek kell lennie. A rendelő burkolatára vonatkozó szabályok szerint a falat 2,1 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat csak a vizesblokk mögött követelmény) anyagnak kell borítania. A padlóburkolat szintén mosható, fertőtleníthető, csúszásmentes, résmentes, elektromosan nem töltődő anyagból kell hogy készüljön. Hideg-meleg vizes orvosi csapteleppel szerelt kézimosó szintén elengedhetetlen, úgy mint a fali kézfertőtlenítő szert adagoló, egyszer használatos, papírtörlőtartó és folyékonyszappan-adagoló. Törekedni kell továbbá arra, hogy az eszközfertőtlenítés és a sterilizálás külön helyiségben történjen, ehhez szükséges az eszközmosogató medence. A berendezésnek moshatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie. Továbbá a betegek részére fenntartott váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2-nél nem lehet kisebb. Külön biztosítani kell személyzeti és betegek számára használható kézmosóval ellátott mellékhelyiséget, valamint szennyestárolót a takarítóeszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil átmeneti tárolásához. A rendelőben lehetőség szerint természetes szellőzést kell biztosítani, mesterséges szellőzés kialakítása esetén a IV. helyiségcsoportra vonatkozó követelményeket kell kielégíteni. A rendelőben az orvos, az asszisztens és az adminisztrációs terület, valamint az eszközök, műszerek tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló tér és a sterilizáló készülék területe szétválasztandó. Előírás, hogy minden kilincs, kapcsoló, a kezelőegység felszíne sima, fertőtleníthető legyen, továbbá függöny, szőnyeg, élő növény nem lehet a rendelőben.
Minimum feltételek ...

Espertise MAGAZIN - 2005. május 2. évfolyam 1. szám
Törvényi szabályozások
Követelmények új rendelő kialakítása esetén

A röntgenvizsgálatokkal, a röntgenkészülékek telepítésével kapcsolatos előírások, ajánlások

Gazdaságossági, valamint sugárvédelmi szempontok alapján a röntgenkészülékek többnyire külön helyiségben vannak. Különösen indokolt ez több kezelőhelyiséggel rendelkező fogorvosi praxisok, egységek esetében és akkor is, ha a rendelő több, különböző célt szolgáló, eltérő teljesítményű röntgenkészülékkel rendelkezik.

Az elmúlt években a fogorvosi röntgenkészülékek sokat változtak (magasabb kV, ólombélésű, ill. belső fémkollimátoros tubusok, sugárvédelmi szempontból biztonságos, standard expositiót biztosító kapcsolók) illetve új röntgen eljárásokat vezettek be (RVG-radiovisiographia, digitalizált felvételek). Számos országban módosították, szigorították a sugárvédelmi előírásokat. Magyarországon az MSZ 824 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken szabvány 1993. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ez tartalmazza többek között a röntgen munkahelyek kialakításának általános követelményeit és a röntgenmunkahelyek sugárvédelmi előírásait.

Új fogászati röntgen berendezés beszerzése esetén a várható előírásokra tekintettel a következő szempontok figyelembevétele javasolt:

  • a csőfeszültség ne legyen 50 kV-nál kevesebb, lehetőség szerint 70 kV legyen;
  • a fogászati röntgenberendezések tubusának (arcbőrrel érintkező) végén a kilépő sugárnyaláb átmérője legfeljebb 60 mm legyen;
  • alumíniumszűrő kötelező, a röntgencső önszűrésével együtt, a teljes szűrés 70 kV alatt 1,5 mm Al-, 70 kV értékben és felette 2,5 mm A1 egyenértékű; a fókusz (jelölése kötelező);
  • a bőrtávolság 60 kV-ig nem lehet kisebb 20 cm-nél;
  • a tubus lehetőleg nyitott végű, illetve hosszú tubus legyen (a kúp alakú műanyag tubus alkalmazásakor nagy a szórtsugárzás);
  • az exponálás standardizált legyen (pl. microprocessorral vezérelt);
  • az alkalmazott film feleljen meg a nemzetközi szabvány előírásainak, érzékenysége ultraspeed (D), illetve ektaspeed (E) legyen; (Lejárt filmet nem szabad használni. A filmet a gyári előírásoknak megfelelően kell tárolni.)
  • a fogászati röntgenfelvételeket optimális expozíciós idővel kell készíteni, és tökéletesen kell előhívni; (Az optimális expozíció kellő feketedést eredményez a gyári előírások szerint előhívott filmen.)
  • a hibásan exponált, vagy nem megfelelően előhívott film diagnosztikai értéke korlátozott, vagy a kép értékelhetetlen. (Megengedhetetlen, hogy ilyen hibák miatt a beteget többlet sugárterhelésnek tegyük ki.

A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 3. számú melléklete foglalkozik a sugárvédelmi képzés és továbbképzésre vonatkozó előírásokkal. "... alkalmazási körében az a személy foglalkoztatható, aki a 3. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben részt vett."

A fenti rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint "... alkalmazásához engedély szükséges".

Ahol a fogászati röntgenosztálynak nincs orvos vezetője, ott a fogászati rendelést vezető orvos a felelős a vonatkozó rendelkezések betartásáért. A felelős orvosnak, valamint a röntgenfelvételek készítésében részt vevő személyeknek (asszisztensek) megfelelő sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkeznie.

A röntgenengedélyezéssel kapcsolatos eljárás

Az Országos Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági Főigazgatósága (1396 Budapest, Pf: 453.) szakhatósági hozzájárulást ad ahhoz, hogy az adott készüléket a fogorvos birtokolja, telepítse és működtesse:

  • tervrajz
  • műszaki leírás
  • illeték szükséges.

Az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (ORSI Budapest, 1046 Fóti út 79.) engedélyezési javaslat:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • illeték szükséges.

Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI Budapest, 1221 Anna u. 5.) szakvélemény:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • illeték szükséges.

Az ÁNTSZ illetékes helyi intézetétől (telepítési terv jóváhagyás kérése) kell beszerezni fogászati röntgenemeltetési engedély kérelmet, amely az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:

  • tervrajz,
  • műszaki leírás,
  • ORFK engedély,
  • OSSKI előzetes engedély, - ORSI engedély,
  • kérelmező neve, címe,
  • tevékenység megnevezése, - berendezés típusa,
  • (magyar nyelvű gépkönyv, ORKI engedély).

Az ÁNTSZ előzetes tervjóváhagyási engedélye után, ha elkészült a röntgen, akkor az OSSKI üzembe helyezés előtti sugárvédelmi mérése (szerződés alapján) szükséges.

Az OSSKI mérés után a megyei (fővárosi) ÁNTSZ-től működési engedélyt kell kérni, melyhez szükséges megadni a sugárvédelmi megbízott nevét, a sugárvédelmi megbízott nevét, a sugárvédelmi képesítést, a diplomaszámot, a szakképesítés számát és keltét, a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatot, a sugárveszélyes munkakörben dolgozók nevét, számát.

Fogászati asszisztensek szakfelügyeleti ellenőrzése

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Budapest Fővárosi Intézete
Ápolásfelügyeleti Osztály

EN ISO 9001.2000
www.antszfov.hu antsz@antszfov.hu
1138 Váci út 174. 1393 Bp. 62 Pf:412 Tel.: 465-3842 Fax: 4653-800/1500 m

JEGYZŐKÖNYV

A szakfelügyelet időpontja:
helye:
Jelen vannak:
ÁNTSZ részéről:
Szolgáltató részéről:

Tárgy: FOGÁSZATI ASSZISZTENSEK SZAKFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSE

A vizsgált praxis általános jellemzői: Praxis neve:
Fogorvos neve:
Telefonszám / Fax:
Engedélyezett telephely, rendelő címe:
Praxis működési formája:
o önkormányzati
o társas vállalkozás
o egyéni vállalkozás
o csoport praxis
o egyéb:
* Működési engedély:
o száma:
o típusa:
* Engedélyezett szakfeladatok:
o Területi ellátási kötelezettség:
+ van
+ nincs
* Tájékoztatás a rendelési időről:
o feltüntetve
o pontosan feltüntetve
o pontatlanul feltűntetve
o nincs feltüntetve
* Információs tábla:
o rendelet szerinti
o nem a rendelet szerinti
* A praxisban ellátottak:
o felnőtt korúak
o gyermek korúak
o vegyes korcsoport
* Átlagos havi betegforgalom: (előző havi adatok alapján):
* Ügyeleti ellátásban az asszisztens:
o részt vesz
o nem vesz részt
* Személyi feltételek
o Szakdolgozó neve:
o Iskolai végzettsége:
o Milyen szakképesítéssel rendelkezik az asszisztens?
+ Szakképzetlen
+ Fogászati asszisztens
+ Klinikai fogászati higiénikus
o Alkalmazási jogviszonya:
+ közalkalmazott
+ alkalmazott
+ egyéb:
+ Teljes munkaidőben foglalkoztatott
+ részmunkaidőben foglalkoztatott
o Rendelkezik-e munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel vagy egyéb munkaviszonyra irányuló megállapodással rendelkezik-e?
+ Nem rendelkezik
+ Igen, de nem érvényes
+ Igen, és érvényes
o Munkaköri leírás
+ Nincs
+ Van munkaköri leírása, de nem személyre szóló
+ Van munkaköri leírása és személyre szóló
o Regisztrációs kártyával rendelkezik-e?
+ Nem
+ Folyamatban van
+ Igen
o Pontszerző továbbképzésen való részvétel
+ Nem vett részt
+ Részt vett, de nem pontszerző továbbképzésen
+ Pontszerző továbbképzésen részt vett
o Tartós távollét esetén helyettesítése:
+ megoldott
+ nem megoldott
o Munkahelyi sérülések dokumentálásra kerülnek-e?
+ igen
+ nem
o Munkaalkalmassági vizsgálaton részt vett-e?
+ igen
+ nem
* A szakdolgozók tevékenysége
o Végzett tevékenység:
+ nem fogászati megelőzés - szűrésigennem
+ óvodás gyermek megelőzés - szűrés igennem
+ ált.-középiskolások megelőzés - szűrés igennem
+ felnőtt lakosság megelőzés - szűrés igennem
+ fogszabályozás igennem
+ egyéb tevékenység igennem
o Felvilágosítási, - szűrési, - terápiás tevékenységben való részvétel
+ Nem végez, csak egy tevékenységet, vagy egyet sem
+ Legalább kétféle tevékenységet végez
+ Mindhárom tevékenységet végzi
o Fogászati felvilágosítás, egészségnevelés szemléltető eszközök, szórólapok:
+ van
+ nincs
o Röntgen felvételeket készít-e?
+ igen
+ nem
o Fertőtlenítő kézmosás történik-e a szakma szabályai szerint?
+ Egyáltalán nem történik
+ Igen, történik, de nem a szakma szabályai szerint
+ A szakma szabályai szerint történik
o A rendeléshez szűkségen steril eszkőzők megléte és/vagy hiánya illetve lejárata
+ Nincsenek steril eszkőzők
+ Részben lejárt vagy sérült csomagolású steril eszkőzők
+ Megfelelő steril eszkőzők
o Védőeszközök használata ( védőruha, védőkesztyű, arcmaszk )
+ Egy eszközt használ, vagy egyet sem
+ Legalább kettő védőeszközt alkalmaz
+ Mindhárom eszközt használja
o Az asszisztens tevékenységéhez kapcsolódó eszkőzők, műszerek, használati tárgyak tisztasága
+ Elhanyagolt, szennyezet
+ Átlagos tisztaságú
+ Kiemelkedő tisztaságú
o A használatos eszközök, műszerek megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek-e?
+ igen
+ nem
o Időszakos karbantartás:
+ megtörtént
+ nem történt meg
o Veszélyes hulladék kezelés
+ Nincsenek az előírásnak megfelelő eszkőzők, nem az utasításnak megfelelő gyűjtés
+ Vannak az előírásnak megfelelő eszkőzők, de nem az utasításnak megfeleiően használják
+ Előírásnak megfelelő eszkőzők, utasításnak megfelelő gyűjtés
o Veszélyes hulladék szállítására szerződés:
+ van
+ nincs
o Veszélyes hulladék utolsó dokumentált leadási időpontja:
o Gyógyszerek tárolása, kezelése
+ Szabálytalan tárolás, lejárati időn túli gyógyszerek
+ Szabályos tárolás, de lejárati időn túli gyógyszerek
+ Szabályos tárolás, lejárati időn túl nincs gyógyszer
* Szakmai környezet
o Újraélesztés feltételei
+ Nincs biztosítva
+ Van, de a tárgyi feltételek részben hiányosak és/vagy nehezen elérhető
+ Van elérhető helyen és minden tárgyi feltétel biztosított
o Dokumentáció
+ Dokumentáció vezetése:
# karton
# számítógép
# mindkettő
# forgalmi napló,
# egyéb:
+ Vizsgálati kérőlapok, nyomtatványok:
# biztosított
# nem biztosított
+ Adatvédelem
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak nem felel meg
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak részben megfelel
# Számítógépes és/vagy manuális dokumentálás az adatvédelmi előírásoknak megfelel
+ Betegtájékoztatás
# Nem történik
# Szóban történik
# Szóban és írásos anyaggal is megtörténik
+ Betegjogi képviselő elérhetőségéről tájékoztató:
# van
# nincs

A szakfelügyelet során tapasztaltak, észrevételek, javaslatok rövid leírása:

Az ellenőrzött egység felelős vezetőjének vagy megbízott képviselőjének nyilatkozata:

A jegyzőkönyvben foglaltak a valóságnak megfelelnek, melyet jóváhagyólag aláírással hitelesítjük.

A jegyzőkönyv:..........számozott oldalt tartalmaz.

felelős vezető aláírása:........................

ÁNTSZ részeről:........................

fogászati asszisztens:........................
Vissza a Hatósági ügyintézés menüp

Kérdőív - Fogászati rendelők higiénés vizsgálata, különös tekintettel a vér és testváladékok útján terjedő fertőzések prevenciójára

A kérdőívet az ÁNTSZ F.I. Kórházhigiénés Osztálya állította össze az OEK Kórházi-járványügyi Osztályának jóváhagyásával

A vizsgálatot végző hatóság megnevezése:
A vizsgálat helye:
A vizsgálat időpontja:

A rendelőben dolgozó orvosok száma:

Az asszisztensek száma:

A rendelő alapterülete: ...........m2

  • hány munkahelyes:
  • bokszosított-e:

A műszakok száma:

Az utolsó 3 hónap átlagos napi betegforgalma: ...........beteg/műszak/1 fogorvos
Ellátás:

A betegek vizsgálata során alkalmazott partedli:

A nyálszívó:

  • egyszerhasználatos
  • fém (fertőtlenítés módja)

Alkalmaznak-e intraorális beavatkozás előtt antimikrobiális öblítést:

  • mindig/néha/soha
  • az antimikrobiális szer megnevezése:

Öblítőpohár:

  • egyszerhasználatos igen/nem
  • ha nem, a fertőtlenítés módja
  • poharak mennyisége

Kézmosás, kézfertőtlenítés:

Tárgyi feltételek:

  • orvosi csaptelepes kézmosó van/nincs
  • kézfertőtlenítőszer adagoló van/nincs
  • az alkalmazott kézfertőtlenítőszer neve:..........................
    • egyfázisú
    • kétfázisú
  • szilárd szappan van/nincs
  • kéztörlési lehetőség:
    • papírtörlő
    • egyszerhasználatos textiltörlő
    • textiltörlő (csere gyakorisága): ..................................
  • Az orvos kesztyűben dolgozik-e: mindig/néha/soha
  • A kesztyűt cseréli-e betegenként: mindig/néha/soha
    • a néha/soha válasznál 2 beteg közt végez-e kézfertőtlenítést: mindig/néha/soha
  • Végez-e kézfertőtlenítést a kesztyű levétele után: mindig/néha/soha

Eszközkezelés:

Tárgyi feltételek:

  • külön fertőtlenítő helyiség van/nincs
  • műszermosogató medence van/nincs
  • speciális műszeráztató kád van/nincs
  • egyéb megoldás:

Alkalmazott eszközfertőtlenítő szerek:

  • orvosi kéziműszerekhez
  • kézidarabokhoz:
  • speciális fogászati eszközökhöz, fúrófejhez:
  • lenyomati mintákhoz:
  • fogászati tükrökhöz
  • öblítőpohárhoz

Eszközfertőtlenítés menete:

Kézidarabok:

  • mennyisége: ........... db
  • fertőtlenítésének és sterilizálásának menete:

A fertőtlenítéshez használt védőeszközök felsorolása:

Sterilizálás

A sterilizálás módja:

  • autokláv
  • hőlég
  • bérsterilizálás (hol, mit, milyen gyakorisággal)
  • folyadéksterilizálás
    • mit:
    • miben:
    • öblítőszer:

Steril eszközöket használnak-e minden beteghez: igen/nem

Sterilizáló berendezés típusa: életkora .............év

Alkalmazott paraméterek:

Csomagolás módja:

Alkalmazott indikátor típusok:

Steril eszközök utótárolása (hol, hogyan):

Sterilizáló naplót vezetnek-e: igen/nem

Milyen adatokat rögzítenek a sterilizálási naplóban:

Sterilizálási programok száma/műszak:

  • Biológiai tesztvizsgálatok: gyakorisága
  • utolsó vizsgálat időpontja
  • eredménye

Felületfertőtlenítés

Alkalmazott fertőtlenítőszerek:

Fertőtlenítés gyakorisága:

Veszélyes hulladék kezelése

Gyűjtés:

  • miben történik:

Veszélyes hulladékként kezelik:

  • tű, fecskendő igen/nem
  • használt tampon igen/nem
  • eltávolított fog, protézis igen/nem
  • használt gumikesztyű igen/nem
  • egyszerhasználatos pohár, partedli igen/nem

Veszélyes hulladék szállítást

  • ki végzi
  • bemutatott szerződés igen/nem
  • gyakorisága:

Veszélyes hulladék átmeneti tárolása hol történik:

A használt tűre a védőkupakot visszahúzzák-e: mindig/néha/soha

A fecskendőt és tűt együtt helyezik-e el a veszélyes hulladékgyujtőbe: igen/nem

Dolgozók egészségvédelme

Szúrásos, vágásos baleset történt-e az elmúlt 1 évben: igen/nem

A balesetről készült-e jegyzőkönyv: igen/nem

A kivizsgáláshoz szükséges protokollal rendelkeznek-e: igen/nem

Egyéni védőeszköz használata:

Orr/szájmaszk

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Védőszemüveg

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Arcvédő félálarc

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

Védőruha

  • orvos mindig/néha/soha
  • asszisztencia mindig/néha/soha

HBV immunizáció:

Teljes oltási sorozatot kapott orvosok száma:

Befejezés éve:

asszisztencia száma:

Befejezés éve:

Történt-e ellenanyagszint mérés: igen/nem

Oltási dokumentáció: egyéni/központilag vezetett/nincs

Dokumentációt bemutatták: igen/nem

Egyéb védőoltások (pl.: influenza, Dy-Te):

Ki végzi a dolgozók védőoltását?

Dolgozók képzése

Rendelkeznek-e higiénés működési szabályzattal: igen/nem

  • Infekciókontrollal kapcsolatos képzés történt-e: igen/nem ha igen: ki tartotta, milyen témában, hány órában

Az ÁNTSZ által végzett utolsó ellenőrzés időpontja: ............
A helyszínen elvégzett Gregersen vizsgálatok száma: ............
............ vizsgált eszköz
............ pozitív

Sterilezés és dezinfekció a fogászatban

"... minden eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkakártyájával, testüregeivel érintkezésbe kerül." (Pecho-Milassin: Tájékoztató a sterilizálásról, 1993-as kiadás, 13. oldal.)

A magyar egészségügy számára az OKI dezinfekciós osztálya dolgozta ki a sterilezés és dezinfekció kötelező módszereit, és önálló kiadvány formájában jelentette meg a betegellátásban, illetve a területi járványügyi munkában alkalmazható fertőtlenítőszerek listáját. Ezek a tájékoztatók általános irányelveket tartalmaznak, a különböző orvosi szakmák a maguk speciális adottságaiknak megfelelően adaptálták azokat. A fogászati területet érintő adaptálást szeretném most megkísérelni.

Személyi higiéné - védőfelszerelések használata és kézdezinfekció

A védőruhák lehetnek textil és egyszerhasználatos papír védőruhák.

A védőkesztyű lehet hagyományos, autoklávozható sebészi gumikesztyű, és lehet kézre húzható fertőtleníthető műanyag kesztyű. Fontos védőfelszerelések még a védőszemüvegek, az orr- és szájmaszkok, valamint a különféle arcvédők.

Szájsebészeti, fogászati műszerek, fúró-, csiszoló-, gyökérkezelő eszközök

Használat után azonnal hideg folyóvízzel leöblítendők (ha erre nincs elegendő idő, akkor hideg vízzel telt edényben kell áztatni), így megakadályozható, hogy a véres, nyálas szennyeződés rászáradva rontsa a későbbi fertőtlenítés és sterilezés hatásfokát.

A következő vértelenítő áztatás időtartama harminc perc. E célra az OKI a Haemosol 5%-os vizes oldatát írja elő. (Számos egészségügyi intézményben hallgatólagos jóváhagyás mellett a Sekusept Pulver 2%-os vizes oldatát használják.) Ezek az oldatok vér- és fehérjeoldó hatásuk mellett virucid, baktericid és fungicid spektrummal is rendelkeznek, de nincs sporocid hatásuk. A szétszerelhető műszereket természetesen szétszerelt állapotban kell öblíteni, áztatni és vérteleníteni. A munkavédelmi előírásokat gondosan be kell tartani.

A vértelenítő áztatás után a műszereket mechanikusan is tisztítani, majd meleg folyóvízzel öblíteni kell. A mechanikus tisztításnál különösen ügyeljünk az eszközök mélyedéseire, zárószerkezeteire. Igen jó hatásfokot lehet elérni ultrahangos mosogatógépek használatával. Általában három-öt perc alatt, 35 kHz frekvenciájú ultrahang, legalább 40 °C-on, megfelelő mennyiségű tisztítóoldat képes a jó hatásfok elérésére. Az ultrahanggal megtisztított műszereket alaposan le kell öblíteni és meg kell szárítani. A fogászati fúró- és csiszolóeszközök élettartamát az ultrahanggal működtetett mosogatógép alkalmazásával jelentősen meghosszabbíthatjuk.

Az így megtisztított és megszárított műszereket ezután sterilezni kell, ami történhet hőlégezéssel, klávozással, gázzal, plazmával, sterilező oldatokkal.

A hőlégezés a fogászatban a legelterjedtebb sterilezési mód. A hőlégsterilizátorok két nagy csoportra oszthatóak: az egyikben nincs beépített ventilátor, ezt állólevegős vagy gravitációs készüléknek hívják. Ma már korszerűtlen, nem teljesen megbízható. A másik típus a cirkulációs, ventilátoros vagy mozgólevegős. Csak ez utóbbi készülékek üzemeltethetők, de ezek közül is csak azok, amelyek érvényes ORKI-engedéllyel rendelkeznek, és a félévenként kötelező ÁNTSZ-ellenőrzésen megfelelő minősítést kapnak.

Ha a sterilezés és a felhasználás ugyanabban a helyiségben történik és a műszereket azonnal felhasználják, eltekinthetünk a becsomagolásuktól. Minden egyéb esetben - a steril utótárolás biztosítása érdekében - a sterilezésre kerülő műszereket be kell csomagolni. Csomagolásra kétrétegű alumíniumfóliát, fémdobozt, fémtokot, poliamid fóliatömlőt lehet használni. Célszerű ún. indikátorszalagot alkalmazni. Az indikátorszalag színváltozással jelzi, ha a csomagot hőbehatás érte. A hőlégsterilizátor munkaterében a műszereket úgy kell elhelyezni, hogy a forró levegő szabadon áramolhasson, ezért csak a munkatér kétharmadáig helyezzük el lazán a rakományt. A csomagoláson fel kell tüntetni a sterilizálás időpontját, az eltarthatóság idejét, a sterilizálást végző személy nevét vagy jelét.

  • Az alumíniumfóliában sterilezett műszerek 14 napig, a fémdobozban, fémtokban 30 napig ,
  • lehegesztett poliamid fóliatömlőben egy évig tarthatók el sterilen a műszerek.

A cirkulációs hőlégsterilizátorok paraméterei: 160 °C-on 45 perc, 180 °C-on 25 perc, 200 °C-on 10 perc.

Az autoklávozás túlnyomáson, telített vízgőzzel történő sterilizálás.

A sterilizálandó műszereket a megfelelő előkészítés után becsomagolt és légtelenített állapotban klávozzuk. A csomagolástól ugyanabban az esetben tekinthetünk el, mint amit a hőlégezésnél már említettünk.

Csomagolásra speciális sterilizálási csomagolópapír (Wipac Medical), kombinált papír-műanyag zacskó, tömlő, megfelelő hegesztőkészülékkel lehegesztett állapotban használható. Készíthetünk csomagot sűrű szövésű textíliából (műtőlepedő), csomagolhatunk olyan kötszerdobozba is, amely baktériumszűrővel, fedelén és fenéklapján pedig zárható perforációval rendelkezik. A Wipac csomagolóanyagok indikátorcsíkkal vannak ellátva, a más módon csomagolt eszközöknél az indikátorszalagot úgy kell elhelyeznünk, hogy a hőbehatás utólag, vizuálisan érzékelhető legyen. Az autokláv munkaterét sem szabad túlzsúfolni, a készülék aljára, oldal- vagy fedőlapjához csomagokat helyezni nem szabad.

A készülékek sokféle típusba sorolhatók. Működésük szerint megkülönböztetünk kézivezérlésű, részben automatikus és automatikus autoklávokat:

  • egy- és kétköpenyes építésűek,
  • álló, fekvő, egyoldali, kétoldali készülékek , - a légtelenítés módja szerint: gravitációs, elővákuumos,
  • gőzellátás szempontjából gőzhálózati és saját ellátású.

A gázsterilezés során a gázsterilizátor légtelenített, megfelelő relatív páratartalmú és hőmérsékletű zárt munkaterébe juttatjuk a gázt, amely az előírt behatási idő alatt csírátlanít. Bizonyos mikrobaszám felett még a megfelelő paraméterek mellett sem jön létre sterilitás, ezért különösen fontos a sterilizálandó anyagok, eszközök előzetes tisztítása. Gázsterilezés végezhető etilén-oxiddal vagy formaldehiddel. Mindkét gázféleség erősen irritatív, egészségkárosító hatású, ezért az újrafelhasználáskor a műszereknek már gázmentesnek kell lenniük. A rakományt minden esetben be kell csomagolni, erre a papír-műanyag kombinált Wipac csomagolóanyag a legalkalmasabb. A sterilezés után a rakomány etilén-oxid gázmentesítése külön szellőztetőkamrában történik. Ez 50-55 °C-on 16-18 óra alatt megy végbe. (Kamra nélkül, szobahőmérsékleten 96-120 óra alatt.) A formaldehiddel működő készülékek teljesen automatizáltak, nem kell külön szellőztetőt alkalmazni. A rakomány ép csomagolásban megfelelő tárolás mellett 12 hónapig felhasználható.

Sterilezés plazmával (Sterrad-rendszer): A sterilizálandó műszerek, anyagok az előírt előkészítés után kerülnek a készülékek munkaterébe, ahol alacsony hőmérsékleten (max. 50 °C-on) vákuumhatás mellett automatikusan, a befecskendezett hidrogén-peroxidból külső elektromos erőtér hatására plazma-halmazállapot jön létre. Ennek aktív szabad gyökei pusztítják el a mikroorganizmusokat. A folyamat végén vízgőz és oxigén marad vissza, a rakomány száraz és azonnal használható. (A készülék "szépséghibája" az ára, ami kb. 20 millió forint.) Kamraméret: 100 liter, ciklusidő 75 perc, alapterülete 1,2 nm.

Sterilezés folyadékokban - "hideg" sterilezés: Bizonyos széles spektrumú vegyületek oldatai előírt koncentrációban, meghatározott behatási idő alatt sterilező hatásúak. A már ismertetett előkészítés után a rakomány műszertálcára vagy műszerkosárba helyezve kerül az oldatba. Ugyelni kell arra, hogy az eszközöket az oldat ellepje. A keletkezett légbuborékok enyhe rázogatással eltávolítandók. Az edényt le kell fedni.

Az engedélyezett oldatok és behatási idők idók:

  • Aldehyd-instrumenten 7,5% 3 óra
  • Cidex hígítás nélkül 10 óra
  • Gigasept-FF 10% 4 óra
  • Gludesin hígítás nélk 3 óra
  • Kohrosolex 10% 5 óra
  • Lysetol-FF 10% 6 óra
  • Predental 20% 1 óra
  • Spovirid 20% 1 óra
  • Virusept 20% 1 óra
  • Sekusept Forte 5% 1 óra

Az előírt behatási idő leteltével a sterilezett műszereket steril csipesszel vagy más alkalmas steril eszközzel kiemeljük, és szintén steril, perforált fémtálcára helyezzük, majd steril desztillált vízzel alaposan leöblítjük.

Az oldatban eszközöket tárolni tilos, de a korrózió veszélye miatt nem is célszerű. A steril csomagban történő utótárolásra az OKI négyrétegűre (két belső és két külső) hajtogatott steril, sűrű szövésű textíliát (mütőlepedő) ír elő. Eltarthatósági idő hét nap.

Egyenes, könyök, turbinás kézidarabok

Használat után a külső felszíneket Haemosol vagy Sekusept Pulver oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd egymás után kétszer bepermetezzük a Barrycidal 33, a Minuten Spray vagy a Trigene fertőtlenítő oldatok valamelyikével. Ezután 20-30 másodpercig üresen járatjuk bekapcsolt hűtéssel. A hőálló kézidarabok megfelelő szilikonos kenés mellett autoklávozhatók.

Öblítőpoharak

Legjobb az egyszerhasználatos. Üvegpoharak esetében a folyamat: használat után hideg folyóvizes öblítés, félórás áztatás Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatában, meleg vizes utóöblítés, 1%-os Neomagnol/10 tbl. 1 liter vízben, oldatban tároljuk.

Amalgámpisztolyok

Külső felszíneit használat után Haemosol vagy Sekusept Pulver vizes oldatába mártott gézlappal alaposan letöröljük, majd Barrycidal 33, Minuten Spray vagy Trigene felületfertőtlenítő oldatok valamelyikével kétszer bepermetezzük.

Lenyomatok, munkadarabok

Folyóvizes öblítés után egymás után kétszer bepermetezzük Dento Sol fertőtlenítő oldattal. A rendelő bútorainak, gépeinek, padlójának fertőtlenítése Na-Hypoklorit 90, Disinpure 10 vagy Incidur, Liquor formaldehydi saponatus vagy Bradophen, Metasept, Mikrozid liquid fertőtlenítő oldatok valamelyikével történik.

Egyszerhasználatos tűk és fecskendők

Újrasterilezésük szigorúan tilos! Az újrasterilezésnél mérgező hatású vegyületek szabadulnak fel, amelyek az injekciós oldatokkal keveredve a pácienst veszélybe sodorhatják. Ugyanez a helyzet állhat elő, ha a lejárati időn túl használjuk fel az egyszerhasználatos steril eszközöket.

Az engedélyezett és törzskönyvezett fertőtlenítőszerek száma ma már Magyarországon is jóval száz felett van, ezért befejezésül álljon itt néhány név az OKI I. sz. listájáról.

Kézfertőtlenítők: Betadine, Betaisodona Lösung, Biotensid, Bradoderm, Bradoman, Clarasept, Desosap, Dodesept tinctura színezetlen, Higisept kendő, Kvaternol, Kodan Forte színezetlen, Leverman DS, Neomagnol, Poly-alcohol, Primasept-M, Sagrosept, Spitaderm, Sterillium, Ultra-Sol.

Felületfertőtlenítő szerek: Antiseptica 7, Bradophen-H, Demykosan, Des-net, Disinpure-10, Divolac-D, Divomil combi, Divosept 101, Dodenal Neu, Flóraszept, Incidin Perfekt, Incidur, Incozan-W, Biosan, Klorogenium, Melsitt, Metasept, Mikrozid liquid, Minuten spray, Minuten-Wipes, Na-Hypoklorit-90, Neomagnol, Perform, Polysan-DS, Sacti-med DS, Sanisept Forte, Sekusept Pulver, Septo-Dol, Sumarein, Unipon-TF-klór, Vantropol.

Eszköz- és műszerfertőtlenítő szerek: AldehydInstrumenten, Astro-BIB, Barrycidal-33, Cidex, Dodarcana-S, Formalin, Gigasept-FF, Gludesin, Haemosol, Incosan-W, Biosan, Kohrsolex, Liquor formaldehydi saponatus, Lysetol FF, Minuten spray, Minuten Wipes, Predental, Sekusept Forte, Spovirid, Sekusept Pulver, Virusept.

DR. ALFÖLDY GÁBOR (idézve a Magyar Fogorvosból)

32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasítás - az iatrogen fertőzések megelőzéséről

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. Törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya kiterjed az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményekre, intézetekre, az orvostudományi egyetemekre és az Orvostovábbképző Intézetre, továbbá a tanácsok által fenntartott járó- és fekvőbetegellátó egészségügyi intézményekre és intézetekre (a továbbiakban: intézet).

2. § (1) Az egészségügyi ellátás során, illetve azzal összefüggésben keletkezhető fertőző ártalmak (a továbbiakban: iatrogen fertőzések) megelőzése, következményeinek leküzdése az intézetek vezetőinek és dolgozóinak feladata és kötelessége.

(2) Az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók képzésében és továbbképzésében résztvevő, gyakorlati oktatást végző intézetek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a képzésben, illetve a továbbképzésben résztvevők az iatrogen fertőzések megelőzésére vonatkozó ismereteket elsajátítsák.

3. § (1) Az intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az iatrogen fertőzések megelőzéséhez szükséges személyi, anyagi és műszaki feltétel biztosításáért, valamint e célra az intézeti tervekben rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért.

(2) Annak érdekében, hogy a munka hatékonyabbá váljék, az intézményekben e feladattal külön is megbízott dolgozók munkáját szervezettebbé kell tenni.

4. § (1) Higiénikus főorvosi állást a 800 ágyszámmal nagyobb intézetekben kell szervezni, valamint azokban az intézetekben, ahol ezt az ellátás szakmai sajátossága indokolja.

(2) Azokban az intézetekben, amelyekben higiénikus főorvos nem működik, az (1) bekezdésben említett feladatok ellátására az intézet vezetője a főorvosok egyikét bízza meg (a továbbiakban: megbízott higiénikus főorvos).

(3) Az intézetek higiénés-járványügyi feladatainak ellátása a higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos feladata.

(4) Az orvostudományi egyetemeken a higiénikus főorvosi állás mellett 1983. december 31-ig higiénikus adjunktusi állást kell szervezni.

5. § (1) A higiénikus főorvosi és higiénikus adjunktusi munkakör csak főfoglalkozásban látható el, és ezen állások terhére más szakterületen dolgozó orvos nem foglalkoztatható.

(2) A higiénikus adjunktus a higiénikus főorvos helyettese. Feladatát a higiénikus főorvos megbízása alapján látja el.

(3) A higiénikus főorvos és higiénikus adjunktus kinevezésére és képesítése követelményeire külön jogszabály az irányadó [19/1978. (Eü. K. 15.) EüM utasítás].

(4) A megbízott higiénikus főorvost - a fővárosi, illetve megyei felügyelő higiénikus szakfőorvos (a továbbiakban: megyei) higiénikus szakfőorvos) egyetértésével - az intézet vezetője a vezetők állománycsoportjába tartozó orvosok közül bízza meg. A megbízott higiénikus főorvos ezt a tevékenységet az alapfeladatának ellátásán túl, többletmunkaként végzi.

(5) A higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos e feladatkörét az intézetvezető közvetlen alárendeltségében látja el.

6. § (1) A higiénikus főorvos és a megbízott higiénikus főorvos (a továbbiakban: higiénikus főorvos) feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A higiénikus főorvos feladatát az intézetben látja el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézeten kívül elhelyezett, alapellátást biztosító, nem integrált egységek higiénés járványügyi ellenőrzését a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetőleg Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség végzi.

7. § (1) A higiénikus főorvost feladatának ellátásában a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, illetve - (3) bekezdésben meghatározott esetben - a higiénés feladatok ellátásával megbízott egészségügyi szakdolgozó segíti. Feladatukat a 3. számú melléklet állapítja meg.

(2) Közegészségügyi-járványügyi ellenőri állást azokban az intézetekben indokolt szervezni:

- ahol higiénikus főorvos működik:

1 000 ágyszámig egy állást,

1 000 ágyszám felett két állást;

- ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat meghaladja.

(3) Egészségügyi szakdolgozót kell megbízni a higiénés feladatok ellátásával - a munkaidőn belül napi három órában - azokban az intézetekben, ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat nem haladja meg.

8. § (1) A higiénés feladatokat ellátó dolgozók tevékenységüket a kórházhigiénés osztály, illetve ha létszámuk ötnél kevesebb - kórházhigiénés csoport keretében végzik. E szervezetbe tartoznak: a higiénikus adjunktus, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, a higiénés feladatokkal megbízott szakdolgozó, a központi sterilizáló és ellátó szolgálat dolgozói, valamint az intézetben fertőtlenítéssel, házi rovar- és rágcsálóírtással foglalkozó dolgozó.

(2) A gyógyító-megelőző intézetek kórházhigiénés osztályát, illetve kórházhigiénés csoportját a higiénikus főorvos vezeti.

9. § (1) Az intézetben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében közegészségügyi-járványügyi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell működtetni.

(2) A bizottság elnöke az intézet vezetője, titkára a higiénikus főorvos. A bizottság állandó tagjai: a sebészeti, a szülészeti-nőgyógyászati, a gyermekgyógyászati, a fertőző, a laboratóriumi és kórbonctani osztályok vezető főorvosai, a gazdasági igazgató, az intézetvezető főnővér és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete intézeti bizottságának képviselője. Több azonos profilú osztály esetén az intézet vezetője jelöli ki a bizottságban résztvevő főorvost.

(3) A bizottság elnöke - az állandó tagokon kívül - más személyeket is felkérhet a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság ülésére minden alkalommal meg kell hívni a megyei higiénikus szakfőorvost, az intézet helye szerint illetékes megyei, fővárosi, Közegészségügyi-Járványügyi Állomás kórházhigiénés feladatokat ellátó epidemiológusát, valamint a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetve Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség vezetőjét.

(4) Az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a bizottság összetételét - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egyetem rektora határozza meg.

(5) A bizottság szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Az üléseket a bizottság titkára készíti elő.

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság által meghatározott feladatok végrehajtásáról az intézet vezetője köteles gondoskodni.

10. § (1) Az intézetek higiénés-járványügyi munkáját szakmai szempontból a területileg illetékes fővárosi, megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (a továbbiakban: KÖJÁL) felügyeli és irányítja, a megyei higiénikus szakfőorvos és a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi szervek bevonásával.

(2) A megyei higiénikus szakfőorvos - a 20/1975. (Eü. K. 12.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően - segíti és ellenőrzi a higiénikus főorvosok szakmai tevékenységét.

(3) A KÖJÁL vezetője és a megyei higiénikus szakfőorvos évente egy alkalommal munkaértekezletet tart az intézetek vezetői és higiénikus főorvosai részére, a kórházhigiénés tevékenység szakmai értékelése, valamint az iatrogén fertőzések megelőzésével kapcsolatos aktuális feladatok ismertetése céljából. Az értekezletre a fővárosi, megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjét kell meghívni. Meg kell hívni továbbá azon járási, kerületi, valamint városi tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjét is, amely fekvőbeteg ellátó intézetet, illetve önálló rendelőintézetet tart fenn.

11. § (1) Az intézet vezetője az intézet higiénés-járványügyi helyzetét évente legalább egyszer - főorvosi értekezleten - értékelni köteles, melyre meg kell hívni a területileg illetékes KÖJÁL vezetőjét és a megyei higiénikus szakfőorvost.

(2) Az intézetek vezetői az intézet higiénés-járványügyi helyzetéről évente, a tárgyévet követő január 15-ig beszámoló jelentést kötelesek készíteni a területileg illetékes KÖJÁL-ok részére.

12. § Az utasítás végrehajtása létszámfejlesztéssel nem járhat.

13. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a fekvő- és járóbeteg-gyógyintézetekben a közegészségügyi-járványügyi orvosok és bizottságok működéséről szóló 15/1967. (Eü. K. 11.) EüM utasítás és a kórházi higiénikus orvosok munkájához kiadott szakmai irányelvek (Eü. K. 1970. évi 2. szám) hatályukat vesztik.

1. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A higiénikus főorvos feladatai

Kórházhigiénés-járványügyi tevékenység fő irányai:

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység.

II. Iatrogen fertőzés előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység.

III. A gyógyító-megelőző intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozási szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység.

IV. Az intézeten belüli, a felügyelő higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység.

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvos legfontosabb feladata az iatrogen fertőzések megelőzése. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a higiénikus főorvos a működési területét képező betegellátó intézet viszonyait és a helyzetét illetően kellően tájékozott legyen. A higiénikus főorvosnak ismernie kell a betegellátó osztályok és részlege elhelyezését, a kiszolgáló és óvó felszereltség színvonalát, a személyi ellátottságot, általában minden olyan személyi, tárgyi és funkcionális tényezőt, mely a higiénés viszonyokat befolyásolhatja. Az ilyen irányú tájékozottság csak gondos felmérő munka során szerzett információkkal és adatokkal biztosítható, amire a higiénikus főorvosnak fel kell készülnie.

A) Kórházhigiénés tevékenység

1. Megelőzés céljából végzett higiénés szemle.

1. 1. A szemlék gyakorisága

A fekvőbetegellátó gyógyintézet osztályain, integrált intézményeiben, valamint a járóbetegellátó gyógyintézet rendelő részlegein, továbbá az említett betegellátó intézetek egyéb munkahelyein az iatrogen fertőzések megelőzése érdekében időszakos higiénés szemlét kell végezni.

A szemlék gyakoriságára vonatkozóan a következők irányadók:

- Legalább 3 havonként kell ellenőrizni az iatrogen fertőzések szempontjából különösen veszélyeztetett osztályokat, így az újszülött -, koraszülött csecsemő és gyermekosztályokat, a pathológiás újszülött osztályokat, perinatális intenzív centrumokat, továbbá a műtéti és fertőző osztályokat, valamint az intenzív therápiás és égési sérültek osztályait, és a művese állomásokat. Az említetteken kívül 3 havonként kell ellenőrizni a lefejt anyatej gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának körülményeit, a tej- és tápszerkonyhákat, infúziós oldatokat, magisztrális gyógyszereket előállító intézeti gyógyszertárakat, továbbá járóbetegellátó gyógyintézetben a rendelő helyiségeket és betegvárókat.

- Félévenként legalább egyszer kell ellenőrizni az intézet többi fekvőbetegellátó osztályát, a felvételi részleget, a központi konyhát, a személyzeti ebédlőt, a mosodát, a fertőtlenítő részleget és a szociális helyiségeket.

- Évenként kell ellenőrizni fekvőbetegellátó intézetben a szoptatós anyák részére biztosított elhelyezés körülményeit, valamint a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb osztályokat, munkahelyeket és a nővérszállásokat.

A higiénés szemlét az ismertetett gyakorisággal a higiénikus főorvosnak kötelező elvégezni. Miután a betegellátó intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az aktuális higiénés helyzet, valamint az iatrogen fertőzések előfordulása ismeretében elrendelheti, hogy a higiénikus főorvos az előírtnál gyakrabban végezzen higiénés szemlét. Ezen túlmenően a higiénés szemlét soron kívül és minden részletre kiterjedően el kell végezni a járványügyi vizsgálattal egyidejűleg azon a fekvőbetegellátó osztályon, vagy rendelőintézeti orvosi munkahelyen, ahol halálos kimenetelű iatrogén fertőzés, vagy házijárvány fordult elő.

1.2. A higiénés szemle résztvevői

A higiénés szemlén a higiénikus főorvoson és a mellé beosztott közegészségügyi-járványügyi ellenőrön, vagy a higiénés feladatok ellátására kijelölt egészségügyi szakdolgozón kívül az ellenőrzendő osztály, részleg, illetve egyéb munkahely vezetője, vagy helyettese, az osztály főnővére és műtéti osztályokon a vezető műtősnő vesz részt.

1.3. A higiénés szemle szempontjai és iránya

A higiénés szemle során a betegellátó osztály (részleg) jellegéből, továbbá az aktuális higiénés viszonyoktól függően különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, melynek következtében az ellenőrzés iránya is ennek megfelelően változik. A részletes ellenőrző szemlék mellett szükség van olyan szemlékre is (célzott ellenőrzés), amikor a higiénikus főorvos egy-egy fontos kérdés, vagy kérdéscsoport szempontjainak megfelelően végzi ellenőrző munkáját, vagy egy foganatosított intézkedés hatékonyságát kívánja lemérni.

A higiénés szemle szempontjai:

a) A gyógykezelés és betegellátás higiénéje.

Ennek vizsgálata során fokozott figyelemmel kell kísérni:

- az orvosi beavatkozások higiénéjét. Ezek közül különösen a műtétek, az injectiózás, intravénás beavatkozás, lumbal és egyéb punctiok, valamint a katheterezés, az endoscopos vizsgálatok és a sebkötözés higiénés körülményeit;

- a betegek elhelyezését, különös tekintettel az elkülönítés lehetőségére;

- a betegek étkeztetési rendjét és feltételeit;

(különösen kora-, újszülött- és csecsemőosztályokon kell erre nagy gondot fordítani);

- a betegek tisztálkodási és fürdési lehetőségét, valamint a magatehetetlen betegek ellátását;

- a betegek ágyneműjének és fehérneműjének tisztaságát és cseréjük gyakoriságát;

- általában az osztály higiénés helyzetét befolyásoló műszer és textilia ellátottságot.

b) Az egészségügyi dolgozók személyi higiénéje

Az egészségügyi dolgozók higiénés magatartása, a test, a kezek, valamint a ruházat kifogástalan tisztasága elengedhetetlen higiénés-epidemiológiai követelmény.

Ezért ellenőrizni kell:

- az előírt módszernek megfelelően, a szükséges gyakorisággal végzik-e a fertőtlenítő kézmosást;

- megfelelő-e a hajzat fedése az ápoló és műtőszemélyzetnél;

- helyesen viselik-e a maszkot és cserélik-e a szükséges gyakorisággal;

- megfelelő-e a védőruházat tisztasága, és a váltás gyakorisága;

- a dolgozók szociális létesítményei biztosítottak-e és a betegektől el van-e különítve.

c) Egyéb higiénés vonatkozások

Ezek közül kiemelt jelentőségű:

- a betegek elhelyezésére szolgáló kórtermek állapota, illetve ilyen célra való alkalmassága;

- a betegellátó helyiségek fala és bútorzata festésének, illetve mázolásának gyakorisága;

- a szociális helyiségek tisztasága;

- a világítás, fűtés és szellőztetés módja;

- a vízellátás, ezen belül elsősorban a melegvíz szolgáltatás;

- a szemét és hulladék tárolásának, megsemmisítésének, illetve elszállításának módja;

- a betegellátó intézményben dolgozókra vonatkozó munkaegészségügyi előírások betartása, valamint a munkaegészségügyi helyzet javítását szolgáló intézkedések végrehajtása;

- a dolgozók munkába állását megelőző alkalmassági és időszakos vizsgálatok elvégzésének ellenőrzése;

- a nők és fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos előírások betartása;

- az intézményben dolgozók morbiditási adatainak figyelemmel kísérése;

- az egészségügyi miniszter 3/1979. (V. 29.) EüM rendeletének végrehajtása, különös tekintettel az egyéni védelem eszközeire, elsősorban a védőruha ellátottságra és rendeltetésszerű felhasználására;

- a konyhákra (központi főző-, tej és tápszer-, továbbá az osztályos tálalókonyhák), valamint az ottani munkafolyamatokra, az ételszállításra, tálalásra és ételminta vételére vonatkozó előírások végrehajtása;

- a mosogatásra vonatkozó előírások végrehajtása és a tiszta edény tárolásának körülményei;

- a hűtőszekrények rendeltetésszerű használata és tisztántartása;

- a betegek részére a hozzátartozók által behozott élelmiszer tárolásának módja;

- az ételmaradék kezelésének, tárolásának és elszállításának körülményei.

1.4. A higiénés szemle értékelése

A higiénés szemle során tapasztaltakat a résztvevőknek értékelni, és az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére javaslatot kell tenni. Ha azok megszüntetése a betegellátó osztály vagy részleg vezetőjének hatáskörét meghaladja, de azt az intézet szervezéssel, vagy a költségvetési keretből meg tudja oldani, a javasolt intézkedést feljegyzés formájában az intézet vezetőjéhez kell továbbítani. A higiénés szemlék tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javasolt intézkedéseket, továbbá a foganatosított intézkedések hatékonyságát a higiénikus főorvos a közegészségügyi-járványügyi bizottság soron következő ülésén ismertesse. A higiénés szemlék tapasztalatait a higiénikus főorvos évi jelentésében foglalja össze.

2. A beteglátogatás rendjének higiénés vonatkozásai

A higiénikus főorvos kísérje figyelemmel a beteglátogatás rendjét, a látogatásra vonatkozó központi és intézeti előírások betartását, valamint esetleges járvány idején a látogatási tilalmat előíró rendelkezések végrehajtását. Ha erre a betegek érdekében szükség van, a higiénikus főorvos az intézet vezetője felé tegyen javaslatot a szükséges rendszabályok foganatosítására.

3. A betegellátó intézet rekonstrukciója, illetve bővítése esetén végzett tevékenység

Szükséges, hogy a higiénikus főorvos ismerje az intézmény fejlesztési és rekonstrukciós terveit. Az ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken és tárgyalásokon a higiénikus főorvos részvételét az intézmény vezetőjének biztosítani kell.

B) Megelőző jellegű járványügyi tevékenység

1. A sterilizálás rendszere

A sterilizálási eljárásokra vonatkozóan, az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról. III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" című kiadványában foglaltak kötelezőek. Ennek alapján elsősorban a sterilizálás technológiai folyamatainak ellenőrzésére kell súlyt helyezni és vizsgálni kell.

a) az előfertőtlenítési-tisztítási munkafolyamatokat;

b) az előkészítést és csomagolást;

c) a sterilizálást, illetve a különböző sterilizálási eljárásokat (autoklávozás, hőlégzés, etilenoxid gázsterilezés), melynek során fokozott figyelemmel kell ellenőrizni az előírt paramétereket;

d) a szállítás módját;

e) az utótárolás rendszerét az osztályokon, részlegeken.

A felsoroltakon kívül fokozott gonddal kell ellenőrizni a sterilitási szavatossági idő betartását és a sterilen forgalomba hozott egyszerhasználatos disposibilis eszközök előírás szerinti felhasználását.

2. A sterilizáló gépek biológiai hatékonyságának ellenőrzése

A sterilizáló gépek ellenőrzése műszaki és biológiai szempontok alapján történik és a biológiai ellenőrzést mindig műszakinak kell megelőznie. A műszaki ellenőrzést műszaki szakember végzi. A biológiai ellenőrzést - a gépek mikrobiológiai hatásfokának az ellenőrzését - üzembeállításkor, a továbbiakban félévenként, valamint az esetleges javítás után és ezen túlmenően minden szükséges esetben el kell végezni. Erre vonatkozóan is kötelezőek az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" c. kiadványában foglaltak.

3. A fertőtlenítés rendszere

A betegellátó osztályok, illetve részlegek, valamint az ilyen jellegű munkahelyek, továbbá a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb munkahelyek fertőtlenítési rendszerének ellenőrzése során az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" című kiadványában részletezett fertőtlenítési fokozatok irányadók. Fokozott figyelemmel kell vizsgálni:

- az inkubátorok fertőtlenítési módját és ennek hatékonyságát;

- a betegellátásban közvetlenül érintett helyiségek fertőtlenítő takarítását;

- a septicus és asepticus műtétek, illetve egyéb beavatkozások, továbbá kezelések térben és időben történő szétválasztását és az ennek során a gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítés módját;

- a beteg- és halottszállítás körülményeit, illetve az ilyen célra használt kocsik tisztításának és fertőtlenítésének gyakoriságát;

- az ágytálak, beöntő és éjjeli edények, kacsák, köpőcsészék fertőtlenítésének módját;

- a szennyes ruhanemű kezelését, tárolását és szállításának körülményeit a mosodai viszonyokat, a fertőtlenítő mosásra vonatkozó előírások betartását, a mosatás átfutási idejét, továbbá a tisztaruha kezelés, szállítás és raktározás feltételeit;

- a betegek utcai ruhájának tárolási lehetőségét és fertőtlenítésének módját;

- a betegellátó osztály, vagy részleg fertőtlenítő és takarítószerrel való ellátottságát.

4. A rovarok és rágcsálók elleni védekezés szervezése és irányítása

A megelőző jellegű járványügyi feladatok közé tartozik a fertőzést terjesztő, illetve egyéb egészségkárosodást okozó rovarok és rágcsálók elleni intézeten belüli védekezés. Az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni védekezés céljára alkalmazható eljárásokat és az ennek során felhasználható írtószereket a "Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. Országos közegészségügyi Intézet kiadványa tartalmazza.

A rovarok és rágcsálók elleni védekezést az intézmény szakembere is elvégezheti, de ez a tevékenység rovar és rágcsálóírtást végző vállalattal, szövetkezettel is végrehajtható. Az írtások szakszerű végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a területileg illetékes KÖJÁL segítségét lehet kérni. A megelőző feladatok közé tartozik a tetvesség elleni védekezés szervezése és végrehajtása az egészségügyi miniszter 23/1971. (Eü. K. 14.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően.

5. A kötelező, vagy fertőzőbetegség miatt szükségessé váló védőoltások szervezése

A higiénikus főorvos szervezi meg a betegellátó intézetben a dolgozók kötelező védőoltásait, és a fertőző megbetegedés esetén szükségessé váló védőoltásokat. A védőoltások rendjére a mindenkor érvényes jogszabályok irányadók, melyek vonatkozó utasításait a higiénikus főorvosnak ismernie kell.

C) A megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység során végzett laboratóriumi vizsgálat

Az időszakos higiénés szemléket esetenként szükséges laboratórumi vizsgálatokkal is kiegészíteni, a laboratóriumi vizsgálat azonban önmagában nem helyettesítheti az időszakos higiénés szemlét. A szennyezettségi - kivételt képez ilyen szempontból a rendszeresen végzett vérnyomkimutatás - vizsgálatokat a higiénés szemle során csak akkor végezze a higiénikus főorvos, ha a higiénés helyzet hiányosságaira tett megállapításait laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztani kívánja. Fertőzöttségi vizsgálatok végzése elsősorban iatrogen fertőzés előfordulása esetén, góckutatás jelleggel, fertőző forrás kimutatására és a terjedés útjának tisztázására indokolt. El kell végezni továbbá a vonatkozó szabvány előírásának megfelelően a kórházi mosodák hatásfokának elbírálásához szükséges vizsgálatokat is. A sterilitási vizsgálatok esetében fontos a kellő számú és szakszerűen végzett mintavétel. Ezekre elsősorban a központi sterilizáló részlegek, valamint a sterilizáló berendezések effektusának vizsgálatakor kerül sor. Ilyen vizsgálatát kell továbbá elvégezni mindazon tárgyaknak, eszközöknek és anyagoknak, melyeknek betegellátó intézményben sterilnek kell lenniük. A kórház higiénés laboratóriumi vizsgálatokhoz a mintavételt a higiénikus főorvos, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, vagy egészségügyi szakdolgozó végzi. A járványügyi vizsgálatok során történő mintavétel a KÖJÁL által megadott, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelő szempontok alapján történik.

A járványügyi vizsgálat során levett mintákat, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók epidemiológiai indikáció alapján végzett szűrővizsgálatát minden esetben a KÖJÁL laboratóriuma végzi. A higiénés helyzet regisztrálása céljából vett minták vizsgálatát a betegellátó intézet laboratóriuma, valamint a higiénikus főorvos irányítása mellett működő laboratórium is - felkészültségétől és kapacitásától függően - elvégezheti.

II. Iatrogén fertőző megbetegedés sporadikus és járványos méretű előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvosnak időszakos preventív tevékenysége mellett legfontosabb feladata a fekvő- és járóbetegellátó gyógyintézet jelentkező iatrogen fertőzés, valamint a kialakult házijárvány leküzdése.

1. Tennivalók behurcolt és iatrogen fertőzés előfordulása esetén

A betegellátó osztály, illetve rendelő részleg az észlelt behurcolt, vagy iatrogen fertőzésről a higiénikus főorvost telefonon, vagy szóban azonnal értesíti, és a megbetegedés írásban történő bejelentésének is - a vonatkozó rendelkezés értelmében - 24 órán belül eleget tesz. A fertőzőbeteg bejelentő lapon feltüntetett adatokat a fekvőbetegellátó osztályon vagy a rendelőintézeti szakrendelésen vezetett fertőzőbeteg nyilvántartó naplóba kell bevezetni. A fertőzőbeteg nyilvántartó napló adatait a higiénikus főorvosnak a bejelentett fertőzőbeteggel kapcsolatos járványügyi vizsgálat során ellenőriznie kell, amit a napló megfelelő rovatának aláírásával igazol. A boncolás során megállapított bejelentésre, kötelezett fertőző megbetegedést, iatrogen fertőzést, a boncoló orvos az előzőekben ismertetett módon jelenti, nyilvántartásba veszi és a higiénikus főorvost, valamint az illetékes osztályt, értesíti.

2. Járványügyi vizsgálat sporadikus iatrogen fertőzés esetén

A sporadikusan előfordult iatrogen fertőzés (Betegség, illetve tünetmentes ürítés) körülményeit a higiénikus főorvos irányításával a betegellátó osztály, illetve rendelő részleg vezetőjének, vagy helyettesének bevonásával haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során az adott körülményeket figyelembe véve kell dönteni a beteg osztályon belüli elkülönítéséről, fertőző osztályra történő szállításáról, továbbá a fertőtlenítő eljárás módjáról. A fertőző forrás és a terjedési mód felderítése érdekében a higiénikus főorvosnak gondoskodnia kell az epidemiológiai szempontból indokolt laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről, valamint - amennyiben erre az adott eset kapcsán szükség mutatkozik - a környezet (betegek és az egészségügyi dolgozók) járványügyi megfigyelésének, szűrővizsgálatának és esetleges védőoltásának megszervezéséről. Az elvégzett járványügyi vizsgálat eredményét, valamint a foganatosított intézkedéseket az erre a célra rendszeresített vizsgálati lapon 2 példányban rögzíteni kell, amit a higiénikus főorvos és a fekvőbetegellátó osztály, illetve a rendelő részleg vezetője aláír. A járványügyi vizsgálati lap 2 példánya a higiénikus főorvosnál marad és az iatrogen fertőzések csoportonkénti, valamint fekvőbetegellátó osztályokkénti, illetve rendelő részlegek szerinti nyilvántartására szolgál.

3. Járványügyi vizsgálat házijárvány, septicotoxicus állapottal járó, valamint halálos kimenetelű iatrogen fertőzés, továbbá gázgangraena esetén

Iatrogen fertőzés járványos méretű halmozódását, halálos kimenetelét, valamint a súlyos klinikai kórképet mutató septico-toxicus állapotot, továbbá gázgangraena esetét a higiénikus főorvos haladéktalanul köteles az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak - a jelentőlapon történt bejelentéssel egyidejűleg - telefonon vagy telex útján jelenteni. A KÖJÁL az így tudomására jutott előzetes adatokat telefonon vagy telex útján az Országos Közegészségügyi Intézet Kórházi Járványügyi Osztályával haladéktalanul közli. A higiénikus főorvos a KÖJÁL, epidemiológussal közösen végzi a helyszíni járványügyi vizsgálatot, erről a járványügyi vizsgálati lapot 3 példányban állítják ki, melynek 1 példánya a KÖJÁL számára készül, a további 2 példány az előző pontban foglaltak céljából a higiénikus főorvosnál marad.

A járványügyi vizsgálat során tisztázni kell az érintett betegek (tünetmentes ürítők) pontos számát, epidemiológiai szempontból fontos adataikat, valamint az egyes megbetegedések időbeli sorrendjét és fel kell jegyezni az érintett fekvőbetegellátó osztály, vagy rendelő részleg jellemző higiénés viszonyait. Nagy súlyt kell helyezni a járványt előidéző kórokozó mielőbbi kimutatására és annak megállapítására, hogy ugyanaz a kórokozó azonos sero- illetve fágtípusa idézte-e elő és tartja-e fenn a házijárványt. A járvány során a szűrővizsgálatot a kontakt ápoltakra, valamint az egészséges személyzetre is ki kell terjeszteni. A járványügyi vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről a KÖJÁL képviselőjének, valamint a higiénikus főorvosnak az intézet vezetőjét együtt kell tájékoztatni.

III. A betegellátó intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozású szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység

1. A közegészségügyi-járványügyi bizottság működésének megszervezése

Az intézetekben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében, közegészségügyi-járványügyi bizottságot kell létrehozni. A bizottság összetételét és működésének főbb szempontjait az idézett rendelkezés meghatározza. A közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájának szervezője - mint a bizottság titkára - a higiénikus főorvos; előkészíti a bizottság félévenkénti, vagy soron kívüli üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, gondoskodik az ülés lebonyolításának feltételeiről, valamint az ülésre szóló meghívók időben történő szétküldéséről. Az ülés első napirendi pontja a higiénikus főorvos beszámolója, melyben ismerteti az elmúlt időszak (az eltelt félév) fontosabb higiénés-epidemiológiai eseményeit, különös tekintettel az észlelt iatrogen fertőzésekre, illetve azok járványos méretű előfordulására. Célszerű ezzel kapcsolatosan rámutatni a bejelentési fegyelem esetleges hiányosságaira is. A beszámolóban külön ki kell térni a higiénés szemlék során tapasztaltakra és ismertetni kell az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat, a fonatosított intézkedéseket, valamint azok eredményét. A higiénikus főorvos beszámolója mellett még további napirendi pontot kell beiktatni, mely kiemelten foglalkozik olyan higiénés problémával, ami egy, vagy több osztályt, illetve részleget érint. Ennek előadója az illetékes osztályvezető főorvos, vagy a téma illetékes szakembere legyen. A bizottság a napirendi pontokban elhangzottakat megvitatja, állást foglal a szükséges tennivalókat illetően. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az ott elhangzottakat, különös tekintettel a bizottság állásfoglalására és az elfogadott javaslatokra. Az osztálya higiénés- járványügyi helyzetéről beszámoló főorvos az osztály munkaértekezletén is ismertesse beszámolóját, tájékoztassa a dolgozókat a bizottsági ülésen elhangzottakról és a meghatározott feladatokról.

2. A kórházhigiénés osztály illetve csoport keretében dolgozók működésének irányítása

Az utasítás 8. §-ában foglaltak szerint a kórházhigiénés osztály illetve csoport vezetője a higiénikus főorvos, aki az osztály illetve csoport tevékenységét meghatározza és a munkát irányítja.

3. Oktató és továbbképző feladatok

A higiénikus főorvos oktató feladatai közül az egyik legfontosabb az egészségügyi dolgozók higiénés-epidemiológiai szemléletének formálása. A szakdolgozók számára tartott előadásokon, továbbképző tanfolyamokon elsősorban a fertőzések útjának megszakítására szolgáló eljárásokat és módszereket (fertőtlenítés, sterilizálás), valamint a személyi és környezeti higiéne szabályait, továbbá a higiénés-epidemiológiai szempontból helyes magatartást kell részletesen ismertetni. Az orvosok számára tartott előadásokon az előforduló iatrogen fertőzések gyakoriságára, okaira, megelőzésük és leküzdésük korszerű lehetőségeire kell rámutatni.

A higiénikus főorvos azt is kísérje figyelemmel, hogy részt veszenek-e az intézet dolgozói az egyéb szervek által számukra rendezett higiénés epidemológiai tárgyú továbbképző tanfolyamokon. Ezek közül fontos a KÖJÁL által rendezett sterilizáló tanfolyam, miután a sterilizáló gépeket kezelő egészségügyi dolgozók számára ennek elvégzése kötelező.

Foglalkoznia kell a higiénikus főorvosnak a kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében dolgozók szakmai tudásának állandó bővítésével és elmélyítésével.

4. Jelentési-nyilvántartási kötelezettség

A higiénikus főorvos legfontosabb jelentési és nyilvántartási kötelezettsége a következő:

- éves munkaterv készítése;

- évi jelentés, amit megadott szempontok alapján kell készíteni és a tárgyévet követő év január 15-ig kell az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak megküldeni;

- a szemlék során tapasztalt higiénés hiányosságokról feljegyzést kell készíteni, amit a hiányosságok megszüntetésére vonatozó javaslatokkal együtt intézkedésre az intézet vezetőjének kell megküldeni;

- jegyzőkönyv készítése a közegészségügyi-járványügyi bizottság üléseiről;

- járványügyi vizsgálat során a járványügyi vizsgálati lap kitöltése;

- a beteganyagban észlelt behurcolt és iatrogen fertőzésekről betegségekkénti és betegellátó osztályok (részlegek) szerinti nyilvántartás vezetése. Erre a célra a 2 (járvány esetén 3) példányban kitöltött járványügyi vizsgálati lap használható fel.

IV. Az intézeten belüli, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység

1. Intézeten belüli kapcsolat

A higiénikus főorvos közvetlen felettese, az utasítás 5. §-ának (5) bekezdése alapján a fekvőbetegellátó intézetekben, szakorvosi rendelőintézetekben az intézet főigazgatója, igazgatója, az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a rektor. A higiénikus főorvos munkájának eredményes ellátása érdekében intézeten belül tartson szakmai kapcsolatot az osztályvezető főorvosokkal, a felvételi részleg, a prosectura és a laboratórium vezetőjével. Ezzel biztosítható, hogy korai jelzéseket kapjon az iatrogen infectiók előfordulásáról és intézeten belüli terjedéséről. Amennyiben ellenőrző tevékenysége során hibát vagy hiányosságot észlel, arra kellő határozottsággal és segítő szándékkal mutasson rá és ennek megfelelően tegyen javaslatot azok megszüntetésére. Javaslatainak kidolgozása során mindig szem előtt kell tartania a betegellátó intézet elsődleges gyógyító feladatát, és a javasolt intézkedéseknek és rendszabályoknak - összhangban a gyógyító munkával - a betegek érdekét kell szolgálniuk.

A higiénikus főorvos működése során az intézet igazgatójához - a folyamatos táéjékoztatáson túl - akkor forduljon, ha a szükséges intézkedések elrendelése és végrehajtása az érintett osztály, illetve részleg vezetője részéről késik, vagy ha az osztály, illetve részlegvezető hatáskörét meghaladja.

2. Kapcsolat a KÖJÁL-lal

A higiénikus főorvos tartson szakmai kapcsolatot a megyei higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL megfelelő osztályaival, elsősorban a járványügyi osztállyal, (a kórházhigiénés osztállyal) valamint a település-, munka- és élelmezés-egészségügyi osztállyal. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a higiénikus főorvos tájékozott legyen az intézet működési területének mindenkori közegészségügyi-járványügyi helyzetéről. Ennek ismeretében, területi járványok idején, lehetőség nyílik a felvételre kerülő betegek közvetítette fertőzés intézeten belüli terjedésének megakadályozására. Iatrogen fertőzés bizonyos eseteiben, valamint járványos méretű előfordulása esetén a higiénikus főorvos tevékenysége a KÖJÁL utasításaihoz igazodik és azzal összehangolva történik. A KÖJÁL és a higiénikus főorvos kooperatív tevékenysége közül ki kell emelni a közösen végzett intézeti ellenőrzést, a laboratóriumi háttér biztosítását, valamint az intézeti közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájához nyújtott támogatást.

A kórházhigiénés főorvosnak a megyei higiénikus szakfőorvossal, továbbá a KÖJÁL-lal való szoros és közvetlen munnkakapcsolata elengedhetetlen feltétele a fekvő-járóbetegellátó gyógyintézetekben végzett higiénés-epidemiológiai munka eredményességének.

A higiénikus főorvos ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy felettes szerve feladatkörébe utal.

2. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében foglalkoztatott dolgozók feladata

1. Higiénikus adjunktus

Ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a higiénikus főorvos megbízza.

2. Közegészségügyi-járványügyi ellenőr illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó

A kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja munkáját.

Ellenőrző tevékenysége kiterjed:

- a betegápolás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az egészségügyi dolgozók személyi higiénjére;

- az intézet tisztaságára, higiénés rendjére;

- az előírt fertőtlenítési és sterilizálási utasítás végrehajtására;

- a beteg és személyzeti élelmezés higiénés rendjére;

- a kórházi szennyes és tiszta textília kezelésének és szállításának higiénés rendjére, valamint a kórházi mosoda működésére;

- a szemét és hulladék kezelése illetve eltávolítás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az intézet rovar- és rágcsáló helyzetére és az ezzel kapcsolatos irtási tevékenységre,

További feladatai:

- mintavétel laboratóriumi vizsgálatok céljára;

- kéziműszerek, elsősorban fecskendők és tűk, sterilizálás előtti vérszennyezettségi vizsgálata;

- közreműködés a közegészségügyi-járványügyi bizottságok üléseinek előkészítésében;

- az intézet szakképzetlen dolgozóinak higiénés képzése és továbbképzése;

- részvétel munkavédelmi szemléken;

- adminisztrációs tevékenység;

- további minden egyéb feladat, amivel a higiénikus orvos megbízza.

3. A központi sterilizáló és ellátó szolgálat

A központi sterilizáló szolgálat feladata a betegellátó egység steril eszközökkel és anyagokkal való ellátása. Ezirányú tevékenységét az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően végzi. A sterilizálási munkát egészségügyi szakdolgozó irányítja, akinek tevékenységét a központi sterilizáló működéséért felelős higiénikus főorvos ellenőrzi.

4. Szakképzett kórházi (intézeti) fertőtlenítő

Működését a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja; tevékenységét szakmai szempontból az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)". c. kiadványában foglaltak határozzák meg.

5. Szakképzett kórházi (intézeti) gázmester

Feladata a rovar illetve rágcsálóirtás elvégzése az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően. Ezirányú tevékenységét a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja.

A fogászati asszisztens munkaköri leírása

Munkaköri leírás, a munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogászati asszisztens a fogászati alapellátásban, kórházi, klinikai ellátásban

  • előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál,
  • kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket,
  • együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában
    és gondozásában,
  • elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,
  • a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt,
  • felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről.

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Kommunikáció, információ szerzése, továbbítása

  • a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,
  • a páciens irányítása, felvilágosítása,
  • az orvos tájékoztatása,
  • segélyhívás érzékelése,
  • kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatárssal,
  • informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése

  • műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,
  • aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,
  • védőruha, védőeszközök alkalmazása,
  • fertőző betegek elkülönítése,
  • balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,
  • környezetvédelmi előírások betartása,
  • sugárvédelmi előírások betartása.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

  • fogorvosi szék beállítása,
  • eszközök, gyógyszerek előkészítése érzéstelenítéshez,
  • eszközök, műszerek előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,
  • fogröntgenfelvételek elkészítése,
  • röntgenfilmek előhívása, kidolgozása,
  • asszisztálás fog- és gyökértöméseknél,
  • asszisztálás a fogpótlás folyamatában,
  • asszisztálás fogeltávolításnál,
  • előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,
  • előkészítés és segédkezés szájnyálkahártya és fogíny kezelésénél,
  • asszisztálás gyermekfogászati beavatkozásoknál,
  • asszisztálás a fogszabályozás menetében.

1.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedőknél

  • műtéti előkészítés,
  • műtétek utáni betegmegfigyelés,
  • segítségnyújtás mozgásában korlátozott betegnek,
  • segítségnyújtás rosszullét esetén,
  • kardinális tünetek ellenőrzése,
  • szájhigiéne elvégzése szájműtét után eszméletlen betegnél és idős páciensnél,
  • fogászati betegek állapotának figyelemmel kísérése, gondozási feladatok ellátása,
  • fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése.

1.5. Elsősegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén

  • veszélyhelyzet felismerése,
  • fogászati sürgősségi ellátás felismerése,
  • életjelenségek ellenőrzése,
  • szabad légutak biztosítása,
  • újraélesztés megkezdése,
  • elsődleges sebellátás elvégzése,
  • vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,
  • végtagok ideiglenes rögzítése csont és ízületi sérülésnél,
  • segédkezés arckoponya sérülésének ellátásában.

1.6. A munkaterület és munkafolyamatok szervezése

  • fogászati várók kialakítása,
  • fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,
  • új beteg előjegyzése, felvétele, visszarendelt betegek fogadása,
  • mozgósítás fogászati szűrővizsgálatokhoz,
  • fogászati egészségnevelési programok szervezése,
  • fogászati felvilágosítás szemléltetőeszközeinek beszerzése.

2. Követelmények

A fogászati asszisztensi feladatok elvégzésére legyen képes

2.1. Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás

  • adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,
  • alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,
  • az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni,
  • mentőszolgálatot hívni,
  • informatikai eszközöket szakszerűen alkalmazni,
  • számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni,
  • önmagát képezni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények biztosítása

  • tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,
  • gondoskodni az eszközök javításáról, pótlásáról,
  • a munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használni, sterilezni,
  • a váladékokkal szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően
    kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni,
  • a védőeszközök és a védőruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni,
  • a fogászati nosocomiális ártalmakat megelőzni.

2.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

  • előkészíteni a különböző fogászati beavatkozások eszközeit,
  • a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint előkészíteni,
  • a kezelések alkalmával szakszerűen asszisztálni,
  • a különböző életkorú, viselkedésű pácienseket pszichésen segíteni.

2.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése

  • vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,
  • szakszerűen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst,
  • orális műtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni a beteget,
  • elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjét,
  • segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében,
  • felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait,
    adagolását,
  • a krónikus betegeket pszichésen segíteni.

2.5. Elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése

  • veszélyhelyzetet felismerni,
  • a bőrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni,
  • segítséget hívni,
  • az életjelenségeket ellenőrizni,
  • a szabad légutak biztosítását szakszerűen elvégezni,
  • újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,
  • felismerni az allergiás jelenségek tüneteit,
  • előkészíteni a készenléti gyógyszereket,
  • szabályszerűen elvégezni az elsődleges sebellátást,
  • eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást,
  • asszisztálni az orvosnak sürgősségi fogászati beavatkozásoknál.

2.6. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatai

  • a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,
  • a fogászati betegforgalmat megszervezni,
  • fogászati szűrővizsgálatokat előkészíteni és abban részt venni,
  • fogászati egészségnevelési programokat szervezni,
  • felvilágosító munkájához szemléltető nyomtatványokat, eszközöket beszerezni.

Jelen munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszek és magamra nézve kötelezőnek tartom.
A munkaköri leírás egy példányának átvételét elismerem.

Dátum:

Munkáltató

Munkavállaló

A fog- és szájbetegségek járóbeteg-ellátásának minimumfeltételei

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről
...
Szakmakód: 1300, 1301, 1302, 1303, 1304, 1305
A fog- és szájbetegségek járóbeteg-ellátásának minimumfeltételei:
http://www.fogaszatiportal.hu/files/fog_es_szajbetegsegek_minimumfeltete...

A munkavédelemről és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

David beküldött cikke alapján ( http://fogaszatiportal.hu/foglalkozas-egeszseguegyi-szolgaltatas-bejelen... ) utána néztem ezeknek a fogalmaknak, hogy mi is az:
- foglalkozás-egészségügyi szolgálat
- munkavédelem
Bevallom én nekem mindez újdonság.

Forrás, háttér:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV
- 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500089.KOR
- Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség http://www.ommf.gov.hu/
- Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) http://www.omfi.hu
- Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) http://www.okbi.hu
- http://foglalkozasegeszsegugy.lap.hu

Kivonat:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

(2) A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

Alapelvek

2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.

4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.

7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
--------------------------
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

2. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni

a) székhelyének és telephelyeinek címét,

b) tevékenységeit,

c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,

d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató

a) a közte és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint

b) a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának feltüntetésével

a változás megtörténtétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

A fogászatokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek

Az OSAP megszűnt, de az erről szóló cikkeket nem törlöm, helyette az OSZMK által felügyelt fogászati audit az érvényes (lásd az aloldalon)

OSAP 2007

Tárgy: OSAP 2007 - Éves fogászati adatszolgáltatás

Tisztelt Szakfelügyelő Kollégák!

A Regionális Tisztifőorvossal történt mai egyeztetés alapján minden fogászati alap-és szakellátónak cégenként, de az orvosok nevének tételes feltüntetésével kell beküldenie a 2007. évi betegforgalmi és beavatkozási tevékenységek című adatlapokat 2008. 01. 31-ig nevemre, a fővárosi sztomatológus szakfelügyelő főorvosnak címezve: ÁNTSZ Km. Regionális Intézete- Egészségügyi Igazgatási és Koordinációs Felügyeleti Főosztály 1138. Bp.Váci u.174. A szükséges nyomtatványok letölthetők a www.ofszsz.hu honlapról az Aktualitások/ OSAP Fogászati Adatlap/ rovatból.
2008-01-11
Üdvözlettel és Boldog Új Évet kívánva: Dr.Kuhajda István

A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai, 2008

2008. évi éves és 2009. évi évközi kérdőívek Kormányrendelet alapján kötelező, KSH elrendelésű adatgyűjtések közül a következő kitöltése vár ránk:
„A nem költségvetési formában működő egészségügyi szolgáltatók bevételei és kiadásai, 2008” kérdőív beadásának határideje: 2009.06.01
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/info/02osap/osap_0809.htm#o201608

A magyar egészségügyi kiadások számbavétele céljából a Központi Statisztikai Hivatal 2000-ben kezdte el a Nemzeti Egészségügyi Számlák összeállítását az OECD által kidolgozott és az Európai Unió által elfogadott módszertan szerint. A Nemzeti Egészségügyi Számla az egészségügyi kiadásokat a szolgáltatás jellege, a szolgáltatást nyújtók típusai és a finanszírozók szerint veszi számba...

Tovább: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/info/02osap/2008/kitoltesi/d082016.doc

Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása

KSHXML Elektronikus adatgyűjtés

A vállalkozások számára lehetőség van a statisztikai adatlapok elektronikus úton történő kitöltésére, illetve továbbítására. A KSHXML elektronikus adatgyűjtési rendszer használatával, Internetes összeköttetéssel, hitelesített és titkosított módon, papír nélkül teljesíthetők az előírt adatszolgáltatások.

Tovább: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,110041&_dad=portal&_schema=P...

CsatolmányMéret
ksh_Adatszolglev_XML_1019_info_ujASZ.pdf254.52 KB

Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása elektronikus úton történő kitöltése lépésenként

A vállalkozások számára lehetőség van a statisztikai adatlapok elektronikus úton történő kitöltésére, illetve továbbítására. A KSHXML elektronikus adatgyűjtési rendszer használatával, Internetes összeköttetéssel, hitelesített és titkosított módon, papír nélkül teljesíthetők az előírt adatszolgáltatások.

A rendszer kétféle formában érhető el:

- Az adatszolgáltatónál történt telepítés után a program ikonján keresztül,
vagy
- web böngésző segítségével a képernyő jobb felső részében található, gombra kattintva vagy a
https://asp.ksh.hu/kshxmlasp/bejelentkezes.do címen keresztül.

Nos én az utóbbit választottam:

1. lépés: a www.ksh.hu oldalán a nyíllal jelölt menüpontra kattintunk

2. lépés:
- ha még nem regisztráltunk, akkor 1. számú nyíllal mutatott linkre kattintva megtehetjük (e-mail-ben másnap megkapjuk a felhasználói nevet és a jelszót)
- ha rendelkezünk felhasználói névvel és a jelszóval, akkor 2. számú nyíllal mutatott linkre kattinthatunk

3. lépés: bejelentkezés

4. lépés: bejelentkezés utáni kép

5. lépés: a feladatlista 1/1 mutat

6. lépés: a feladatlista kibontása, adatszolgáltatásra kattintás

7. lépés: kérdőívre kattintás

8. lépés: a mezők kitöltésére (1) a kód beillesztése (2) menüpontot kell használni

9. lépés: az Ellenőrzés menüponttal kiszűrjük az esetleges hibákat

10. lépés: a teljes oldal kitöltve

11. lépés: lezárás, jóváhagyás, küldés

1. lépés: záró kép

Egészségügyi szolgáltatók 2008. évi pénzügyi elszámolása

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES EGÉSZSÉGÜGYI PÉNZÜGYI ELEMZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY
1139 Budapest, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf.: 27.
Tel: 288-5100 Fax: 288-5399
Ny. szám:1176094-406-99/12/2009.
Tárgy: Egészségügyi szolgáltatók 2008. évi pénzügyi elszámolása
Ügyintéző: Dr. Horváth László (3819) Melléklet: pénzügyi elszámolás táblázat, útmutató

Tisztelt Szolgáltató!
A Szolgáltatóknak az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzösszegek felhasználásáról az Eb. törvény 36.§ (3) bekezdése finanszírozási szerződés 6. 3. pontjában meghatározottak szerint elszámolást kell adniuk.
Mellékelten megküldöm az elszámolás elkészítéséhez szükséges nyomtatványt és útmutatóját. Amennyiben lehetőség van rá kérem, hogy az alábbiakban megadott email címre adja meg elektronikus elérhetőségét (email címét) ül. szolgáltató nevét, ennek alapján eljuttatjuk elektronikus úton is a kitöltendő táblázatot. Kérem, hogy azt kitöltve és aláírva a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Egészségügyi Pénzügyi Elemzési és Ellenőrzési Osztályára 2009. szeptember 01-ig postai úton eljuttatni, továbbá elektronikus úton az alább megadott email címre is visszaküldeni szíveskedjen:
horvath.laszlo1@oep.hu

Kérem a határidő pontos betartását!
Kelt: 2009. augusztus 6.
Tisztelettel: Dr. Országh Attila egészségügyi igazgató-helyettes

Útmutató az „elszámolás a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók E. Alapból folyósított pénzeszközeinek nyilvántartásáról és elszámolásáról" (fogászat)

Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg felhasználására vonatkozó adatokat szolgáltatóként kell megadni. Betéti Társaságok, Korlátolt Felelősségű Társaságok esetében amennyiben egy szolgáltató kód alatt, több szolgálat működik (pl. több praxis működtetése esetén), szolgálatonként kell feltüntetni az adatokat.
Amennyiben a költségek és kiadások a könyvelési nyilvántartásokban nincsenek elkülönítve /pl. gyógyszerek egy számlán kerültek beszerzésre és könyvelésre/, abban az esetben, a számviteli dokumentációiba (pl. számviteli politika, szabályzat, egyéni vállalkozó esetében feljegyzés) határozza meg az arányos megosztás módját, és ezen számítások alapján kérjük könyvelésükben kimutatni, illetve jelen elszámolásban feltüntetni az egyes praxisok költségeit.

Jelen elszámolást nem az adóbevallás alapján kell elkészíteni, hanem a könyvekben rögzített pénzforgalmi adatok alapján a finanszírozott bevétel felhasználásáról.
Felhívjuk a Szolgáltatók figyelmét, hogy az elszámolás nem csak adatközlés, hanem az Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) alapján a pénzügyi ellenőrzés alapdokumentuma, mely a betegellátás érdekében a szolgáltató működtetésére fordított összeg elszámolását tartalmazza.
Azon szolgáltatók, amelyek egészségügyi tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytatnak, és az egészségügyi tevékenységüket év közben megszűntetik, záró ellenőrzése során az év végi elszámoltatásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A szolgáltatónak jogszabályi és az ÁSZF szerint vállalt kötelezettsége, az E. Alapból finanszírozott pénzeszköz elkülönítése más egyéb pénzeszközeitől a vállalkozáson belül. (1997. évi LXXXIII. tv. 35. §. (1))
I. BEVÉTELEK
A szolgáltató E. Alapból származó bevételei:
Az 1. pontban az előző elszámolási időszak pénzmaradványa szerepel: a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én meglévő pénzkészlet, amelyet a működtetés során a szolgáltató még nem használt fel.
A 2 - 9. pont adatainak meg kell egyezni az elszámolási időszak finanszírozási adataival, amelyet az Egészségbiztosítási Pénztár megküld a szolgáltatónak. (Elszámolás az aktuális év társadalombiztosítási támogatás kiutalásáról szóló táblázat „TBIZ")
A 11. pontban a közvetett finanszírozással az Önkormányzattól, vagy ügyeleti szolgáltatóktól számlák alapján kapott díjazásokat kell feltüntetni.
A 12. pontban a finanszírozott bevételből vásárolt eszközök értékesítéséből, hasznosításából, üzemeltetéséből származó bevételt, valamint a kapott kamatokat, árfolyamnyereséget kell szerepeltetni.
II. KIADÁSOK
A Szolgáltató beruházási és működési kiadásainak adatai:
Ezekben, a sorokban az adott évben a tényleges pénzforgalomnak kell szerepelnie. Abban az esetben, ha a vállalkozás hitel felvételére kényszerült bármilyen formában és konstrukcióban, ügyelni kell arra, hogy az adott évben a finanszírozott bevétel terhére, csak a pénzforgalmilag teljesített kiadás szerepeljen az adatszolgáltatásban.
II/1. Befektetett eszközök
A befektetett eszközök csoportjába azon eszközök tartoznak, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a szakmai tevékenységet, és meghaladják az Áfa -át is magába foglaló 100 e forintos értékhatárt.
Kizárólag az ÁSZF-ben megjelölt feladatok működését támogató eszközberuházások és felújítások számolhatók el.
Az eszközök értékei nem amortizáció útján kerülnek az elszámolásba, hanem a tényleges pénzforgalmi adatok alapján, amely a könyvekben rögzítésre került. A beszerzések miatt pénzforgalmi hiány nem szerepeltethető.
Amennyiben hitelre történt az eszköz beszerzése, akkor az adott évben ténylegesen törlesztésre kifizetett összeg számolható el (pl. egy EKG készülék beszerzésre került 600.000.- Ft értékben hitelre, a hitel 5 év alatt számolható el pénzforgalmilag a finanszírozott pénzből, tehát az adott évben 120.000.- Ft teljesül).
- Immateriális javak között kell kimutatni a forgalomképes, vagyoni értéket megtestesítő nem anyag jellegű eszközöket. (pl. szakmai programok)
- Ingatlanok: Az E. Alapból kifizetett pénzeszközök terhére csak és kizárólag azon beruházásokat lehet elszámolni, amelyek az ÁNTSZ engedély és Alapszerződésben megjelölt rendelőkben valósultak meg.
- Szakmai gépek, berendezések, között kell elszámolni a finanszírozott egészségügyi tevékenységhez szükséges nagy értékű szakmai berendezések, eszközök, beszerzési felújítási kiadásait. (pl. EGK, fogorvosi szék stb.)
- Egyéb gépek, berendezések, felszerelések között kell elszámolni a számítástechnikai és kommunikációs eszközök, valamint bútorok és berendezések kiadásait. Az eszközöket a finanszírozott rendelőben kell beüzemelni.
- Jármű: a szolgálat (szolgálatok) működéséhez szükséges jármű beszerzése és felújítása számolható el. Személyes felhasználás nem szerepeltethető. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a finanszírozott feladathoz használt gépjármű - szolgálatonként egy, kivéve az ügyeleti feladatokat ellátók esetében - költségeit lehet elszámolni. A betegszállításra szerződött szolgáltatók a XIII/2. sz. mellékszerződésben rögzített gépjárművek költségeit számolhatják el.
II/2. Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése: a kis értékű tárgyi eszköz értékhatára megegyezik az adó-, és számviteli törvényben leszabályozott 100.000.- Ft-os értékhatárral, vagy a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott értékkel.
- Szakmai kis értékű tárgyi eszközök /pl. vérnyomásmérő stb. /
- Számítástechnikai és kommunikációs kis értékű tárgyi eszközök
- Egyéb kis értékű tárgyi eszközök
II/3. Anyagköltség
II/3.1. Gyógyszer költség: gyári és magisztrális gyógyszer, tápszer, gyógyászati, diagnosztikai segédanyagok.
II/3.2. Szakmai anyagok beszerzése: ide tartozik a szolgálat működése során felhasznált minden szakmai anyag, amely nem gyógyszer (pl.:a fogászatban tömőanyag, lenyomatanyag, nyelvlapoc, egészségügyi textíliák stb.) beszerzése.
II/3.3. Munkaruha, védőruha beszerzés: csak és kizárólag a szolgálaton dolgozóknak vásárolt - az SZJA tv. által meghatározott - ruházati költségekre kifizetett összegek szerepeltethetők a soron.
II/3.4. Szakmai könyv, folyóirat: a feladat szakmai tevékenységét segítő könyvek, közlönyök, adathordozók költségei (pl. CD Jogtár). A szakkönyv beszerzéseknél csak a tételesen felsorolt szakkönyvről szóló számlákat lehet elszámolni.
II/3.5. Irodaszer, nyomtatvány: soron kell elszámolni a feladat működtetéséhez szorosan kapcsolódó papír, nyomtatvány és írószervásárlásokat.
II/3.6. Hajtó- és kenőanyag beszerzés: a szakmai célt szolgáló járművek üzemanyag és kenőanyag beszerzését kell itt elszámolni, (pl. benzin, gázolaj, motorolaj, és egyéb hűtő-, kenőanyag) a hatályos adójogszabályok szerint.
II/3.7. Egyéb fogyóeszköz: soron kell kimutatni a szolgálat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó egyéb anyagokat, készleteket, pl. a kommunikációs eszközök készletnek minősülő tartozékait, számítástechnikai segédanyagait (pl. patron), járművek üzemeltetéséhez és felújításához kapcsolatos készletbeszerzéseket, valamint az egyéb üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos készleteket.
II/3.8. Karbantartási anyagok: sorban kell szerepeltetni az orvosi rendelő, illetve berendezésének karbantartásához felhasznált anyagokat, készleteket.
II/3.9. Tisztítószer beszerzés: a szolgálat működéséhez szükséges tisztítószer számolható el a soron. Más, egyéb tevékenységhez fűződő költség és személyes jellegű felhasználást nem lehet az elszámolásban szerepeltetni.
II/4. Szolgáltatások: Az Alapszerződésben vállalt feladat sikeres elvégzése érdekében felmerülő igénybevett szolgáltatások, illetve egyéb szolgáltatások költségeit kell kimutatni az alábbi sorokban. Személyes felhasználás nem szerepeltethető. Felhívjuk a Szolgáltatók figyelmét, hogy csak olyan költséget tüntessenek fel, amely valóságosan a finanszírozási szerződésben megjelölt feladat ellátása érdekében merült fel a szerződésben megjelölt helyen.
- Épületek, Gépek szerződés szerinti bérleti díja /pl: orvosi rendelő vagy szakmai . gépek bérleti díja/.
- Oktatás, továbbképzés: Felhívjuk a Szolgáltató figyelmét, hogy az E. Alapból kapott összeg csak meghívóval, hiteles bizonyítvánnyal igazolt tanulmányút fedezetére használható fel /pl: belföldi szakmai vagy pontszerző konferenciák/.
- Könyvviteli és jogi szolgáltatás díja: a szerződés alapján kifizetett összegek, amennyiben más egyéb tevékenységéből származó bevétele keletkezik a szolgáltatónak, abban az esetben a választott megosztási módszer figyelembevételével bontsa meg a finanszírozott tevékenységre jutó összeget.
- Számítástechnika szolgáltatás díja
- Vásárolt szolgáltatások díja: Más egészségügyi vállalkozónak helyettesítés jogcímén kifizetett összegeket kell szerepeltetni a soron.
- Javítás, karbantartás költsége
- Telefon és internet díja: A betegellátás érdekében felmerülő tényleges költségek számolhatóak el, figyelembe véve a mindenkori hatályos adótörvényekben a magánhasználatra előírt rendelkezéseket.
- Postaköltség
- Rezsi költség: villamos energia, gáz energia, víz- és csatornadíj számolható el az Alapszerződésben megjelölt orvosi rendelőre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az orvosi rendelő egy tetőszerkezet alatt található a lakással és nem rendelkezik külön mérő órákkal, akkor ezen költségeket, a tulajdonos által meghatározott és írásban rögzített elszámolási módszer alapján kell megosztani.
- Veszélyes hulladékszállítás
- Tagsági díjak (MOK díja)
II/5. Egyéb szolgáltatások költségei
- Hatósági, igazgatási díjak: A szolgálat finanszírozott tevékenysége érdekében felmerült díjak (pl: ÁNTSZ díja).
- Bankköltségek
- Gépjármű biztosítás (Casco, kötelező)
- Vagyonbiztosítás: A finanszírozási szerződésben megjelölt orvosi rendelő vagyonbiztosítása szerepeltethető.
- Kötelező felelősség biztosítás
II/6. Személyi jellegű ráfordítások
Bérköltségként kell elszámolni a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletményét, illetménypótlékait, egyéb juttatásokat munkaköri csoportonként. Bér: munkáltatóval létesített, munkaviszonyból származó jövedelem, amely tartalmazza az SZJA-t, nyugdíjjárulékot, magán nyugdíjpénztári tagdíjat egészségbiztosítási járulékot és a munkavállalói járulékot. Csak a szolgálat(ok)ban dolgozók adatai szerepeltethetők a sorokban.
Vállalkozói kivét: Az egyéni vállalkozó költségként elszámolható jövedelme. (Az egyéni vállalkozó orvos a vállalkozói kivétet a bérköltségek soron tüntesse fel.)
Személyi jellegű egyéb kifizetések: között kell elszámolni az alkalmazásban állók /alkalmazott, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja/ részére kifizetett jutalom, helyettesítés, végkielégítés, napidíj, biztosítási díj, jubileumi jutalom, betegszabadság idejére fizetett díjazás, tanulmányi szerződés alapján járó támogatás, a nyújtott üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás kifizetett összegét.
Reprezentáció: figyelembe kell venni az adótörvényben leszabályozott értékhatárt, valamint ténylegesen csak dokumentált üzleti reprezentáció költségét lehet elszámolni. Személyes felhasználás nem szerepeltethető.
II/7. Osztalék
Az egészségügyi szolgáltatók, az aktuális évben osztalékra kifizetett tényleges kiadásait tartalmazza bruttó összegben. Osztalékban a vállalkozás azon tagjai részesülhetnek, akik közvetlenül részt vesznek az egészségügyi feladat ellátásban.
II/8. Járulékok
A járulékalapot képező személyi jellegű ráfordításokat terhelő, a költségvetés részére megfizetett járulékok, illetve hozzájárulások összegét kell szerepeltetni a sorokban.
II/9. Adók
A szolgálatok összes adó kötelezettségét tartalmazza, megfelelő bontásban.
- Személyi jövedelemadó soron kell kimutatni: az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét, valamint a természetbeni juttatások után megfizetett SZJA-t.
- Cégautó adó
- Társasági adó
- Helyi adó: iparűzési adó, gépjárműadó
- Különadó
II/10. Közvetített szolgáltatások értéke
Ide tartozik minden olyan kiadás, amelyet vállalkozói szerződés alapján fizetnek ki. A vállalkozó szakdolgozók bérjellegű kifizetése, ha számla alapján került elszámolásra.
II/11. Fizetett kamatok
Kamatokon, az üzemi célú tárgyi eszközök megvásárlásához szükséges hitelek költségként elszámolható kamatait kell érteni. Nem tartozik ebbe a körbe a szolgálat működésével nem összefüggő kamatok kifizetése pl: késedelmi kamat.
II/12. Összes kiadás: A II/1.-11/11. pontokban beírt költségek és kiadások összege.
II/13. Záró pénzügyi egyenleg: A I. Bevétel sorok - 12. Összes kiadás sorok egyenlege. A záró pénzügyi egyenleg pozitív vagy nulla érték lehet, a pénzforgalmi szemlélet miatt negatív szám nem értelmezhető.
Ügyeljenek az elkülönítés szabályaira, a megmaradt finanszírozott pénzeszköz nem használható a vállalkozás más céljaira. A kimutatott pénzeszköznek a vállalkozás bankszámláján, házipénztárában meg kell lennie.

Fogászati alap- és szakrendelések összesítő évi jelentése 2008. évről adatlapjai

Letölthető adatlapok
CsatolmányMéret
2008 évi fogászati alap- és szakrendelések összesítő jelentése 1-1.doc14.5 KB
2008 évi fogászati alap- és szakrendelések összesítő jelentése 1-1.pdf54.54 KB
1516_adatlap.doc31.5 KB
1516_adatlap.pdf49.16 KB

Állásfoglalás és értesítés a 2008. évi fogászati alap- és szakellátások kötelező éves adatgyűjtésről (OSAP)

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
Dr. Kivovics Péter
Egyetemi docens
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő
Levelezési cím: 1088 Budapest Szentkirályi u. 47. Tel.:+36-1-318-00-11,
Fax: +36-1-317-52-70
Mobil: +36-20-825-03-15 E-mail: ofszsz@gmail.com
E-mail: www.ofszsz.hu

Korábbiakban a 76/2004 ESZCSM rendelet intézkedett a fogászati alap- és szakellátások kötelező éves adatgyűjtéséről. A rendelet végrehajtásáról minden évben, utoljára a 2006-os évre vonatkozóan, minisztériumi utasítás jelent meg. A 2008-as év adatgyűjtéseire vonatkozó OSAP elrendelésben, a fogászati alap- és szakellátások adatainak gyűjtésére vonatkozó utasítás szerint, az adatokat a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete gyűjti és összesíti a Központi Statisztikai Hivatal számára.

Információt a http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,658711&_dad=portal&_schema=P... oldalról kaphatunk.

A 2009. évtől a továbbiakban, a fogászati alap-és szakrendelések, ideértve a fogszabályozást is, éves statisztikai adatgyűjtését az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ illetve a szakfelügyelet végzi. Az eddig is folyamatos éves adatszolgáltatás mind tartalmilag, mind formailag megváltozik. A tartalmi változás azt jelenti, hogy az év során illetve a kezelések kapcsán diagnosztizált betegségeket, számszerűsítve és a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódlista alapján  kell majd jelenteni. Ugyanezen elv alapján az év során ill. a kezelések kapcsán elvégzett beavatkozásokat, számszerűsítve és az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) tevékenységi kódlista alapján kell majd jelenteni. A hivatalos BNO és OENO kódok listája elérhető lesz az Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelet honlapján (www.ofszsz.hu) is. A formai változás az lesz, hogy az adatszolgáltatás csak on-line módon lehet megtenni, tehát interneten keresztül, és az OSZMK honlapjának (www.oszmk.hu)  kijelölt rovatában kerül rögzítésre. Időbeli változás azonban nem lesz, mindig a tárgyévet követő januári hónap 31-ig kell az adatokat a fentiek szerint, de szolgáltatóként összesítve, közölni. Célszerű olyan írott ill. elektronikus dokumentációt vezetnie minden szolgáltatónak,melyek  alapján a tárgyévben előforduló BNO és OENO kódok folyamatosan rögzítésre kerülnek és a kötelező adatszolgáltatáshoz éves szinten is kigyűjthetőek.

Budapest, 2009. január 22.

Dr. Kuhajda István
Budapesti Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos Helyettes

Dr. Kivovics Péter
Egyetemi Docens
Az Orvostudomány Kandidátusa
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos

Fogászati audit

Az egészségügyi miniszter 22/2009 (VII.17.) sz. rendelete értelmében 2010. január 1-től az alábbi auditok és adatgyűjtések kerültek elrendelésre az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ gyűjtése és feldolgozása vonatkozásban.

  1. Ágazati adatgyűjtések (nem érint)
  2. Audit adatgyűjtések (ezen belül)
    • Fogaszati audit
      • Elrendelő: egészségügyi miniszter, 22/2009 (VII.17.) sz. rendelete útján, 3026/1/09 számon, illetve az adott szakma tekintetében az Országos Szakfelügyelő
      • Szakmakód:
        • 13 Fogászati ellátás
          • 1300 fogászati ellátás (ideértve a fogászati alapellátást is)
          • 1301 dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)
          • 1302 fogszabályozás
          • 1303 parodontológia
          • 1304 gyermekfogászat
          • 1305 iskolafogászat
          • 1306 fogászati röntgen
          • 1307 klinikai fogászati higiénia
          • 1308 konzerváló fogászat, fogpótlástan
        • 0303 Arc-, és állcsontsebészeti ambuláns ellátás
      • Adatszolgáltatás jellege: országos, teljes körű
      • Adatszolgáltatók: Tulajdoni formától függetlenül, valamennyi 13 és 0303 szakmakód szerinti egészségügyi szolgáltató.
      • Adatgyűjtés megnevezése: Fogászati és szájsebészeti diagnózisok és a vonatkozó definitív beavatkozások.
      • Az adatgyűjtés célja: Az un. „ Tudatos Orvoslás” alapja - többek közt - a pontos és jól definiált diagnózis (BNO) kódok alapján végzett, lehetőség szerint egy vagy több irányú, de lehetőség szerint mindenre kiterjedő, korábbiakban szakmai protokollokban vagy szakmai irányelvekben ill. a „Szabálykönyvben” rögzített adekvát terápiák. (OENO).
      • Esetleges sikertelenségek vagy szövődmények esetén is (pl. panaszügyek kapcsán is) mindig vizsgálatra kerülnek az orvosi felelősség szakmai vonatkozásai is, melyek egyik fontos és nélkülözhetelen eleme a fentiekben már definiált gondolatmenet, vagyis a megfelelő kódokkal alátámasztottan/ BNO és OENO / történő gyógykezelés.
      • Természetesen a sikeres terápiák további elengedhetetlen záloga a felelős szakmai elkötelezettség és az egyéni képességek folyamatos fejlesztése, melyek szilárd alapjait képezik hazánkban a fogászati és szájsebészeti ellátás elvártan és folyamatosan javuló színvonalának.
      • Egyebek közt az audit révén győződhet meg a szakma, hogy „hogy és hogyan” találkozik a gyógyító munka során az elmélet és a gyakorlat. A statisztikák folyamatos megismerése és elemzése után a szakfelügyelet a jövőben is megteszi a szükséges javaslatokat és intézkedéseket.
      • Adatgyűjtés tárgya: Valamennyi orvos-beteg találkozás esetében a felállított diagnózis és a vonatkozóan elvégzett beavatkozások összegyűjtése.
      • Adatgyűjtés elrendelési száma: 3026/1/09
      • Adatlap azonosító jele: 1300-1-v3_090801
      • Struktúra leíró táblázat azonosító jele: 1300-1-v3_090801
      • Mindezek megtekinthetők a www.oszmk.hu honalapon, „Ágazati adatgyűjtés 2009” menüpont alatt:
      • Adatszolgáltatás módja: A www.oszmk.hu honlapon történik. Regisztrációt követően, bejelentkezés nyomán az on-line adatlap „Fogászat audit” néven elérhető.
      • Adatgyűjtő: OSZMK Informatikai, Adatkezelési és Elemzési Osztály
      • Elrendelés kezdete: 2010. január 1.
      • Elrendelés vége: 2010. december 31.
      • Adatszolgáltatás jellege: havonta,folyamatos
      • Reinformáció: A szakfelügyelet előterjesztése alapján elfogadott, alapadatokból számított indikátorok
      • Reinformáció rendje:
        • negyedévet követő hónap 25-ig negyedéves,
        • félévet követő hónap 30-ig féléves,
        • tárgyévet követő március 15-ig éves.
      • Szakmai elrendelő: dr. Kivovics Péter Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos,
      • Szakmai koordinátor: dr. Kuhajda István Országos Fogászati és Szájsebészeti Helyettes Szakfelügyelő Főorvos

Tehát az évenkénti papíralapú OSAP jelentés megszűnt. A fogászati adatszolgáltatás digitálissá vált, nincsen szükség további papír alapú adatszolgáltatásra az éves jelentés elkészítéséhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs lehetőség papír alapú adatszolgáltatásra ezen a területen. A mindenkire kötelező érvényű adatszolgáltatást nem évente, hanem havonta kell megtenni.

  • Abban az esetben, ha a TETFOG betegkezelő programot használjuk, az OEP jelentések menüpontból, az OSZMK jelentés menüponton keresztül, az OSZMK honlapjára (www.oszmk.hu) kell eljutni, ahol a bejelentkezés után elérhető lesz az online fogászati adatszolgáltatásra javasolt menüpont sor: Adatszolgáltatások - Szakfelügyelő auditok - Fogászati diagnózisok és beavatkozások.Fogászati diagnózisok és beavatkozások menüpont
    Az adatszolgáltatás havi gyakorisággal történik, elsı alkalommal, visszamenőleg a 2009. év január- márciusi adatokat is kérjük beküldeni.
    A TETFOG program friss verziójához készült használati utasításban megtalálható annak az opciónak a leírása, mely elıállítja a havi adatokat a felhasználó gépének merevlemezén. (A FOG kiterjesztésű állomány legenerálásakor megjelenő rekordszám az OSZMK-nak szükséges jelentésnek megfelelő összesített esetszámok sorait jelöli, mely összesítés kevesebb számú rekord a konkrét eseteknél.)

    Ezeknek azt adatoknak a feltöltése az OSZMK rendszerében az alábbiak szerint történik:

    1. 1. Nullás adatok jelentését az OSZMK nem várja.
    2. 2. Mindazon adatszolgáltatók, akik még nem regisztráltak a www.oszmk.hu portálon,
    3. azoknak regisztrálniuk kell.
    4. 3. A regisztráció nyomán, az annak során kapott felhasználói név és jelszó segítségével, be kell jelentkezni a www.oszmk.hu honlapon a „Bejelentkezés” opcióval (Jobb felső sarokban található. Alatta a bejelentkezés folyamatának leírása PDF formátumban)
    5. 4. Bejelentkezés után megjelenő képernyő bal oldalán található Adatszolgáltatások - Szakfelügyelő auditok - Fogászati diagnózisok és beavatkozások menüpontra kattintunk.
    6. 5. A megjelenő oldalon – első alkalommal – az adatszolgáltatót kell azonosítani: „Új osztály felvétele”. Ez általában sikerül a legördülő mezőkben megadott listák alapján. Ha mégsem, kérjük az ott leírtak szerint ezt számunkra jelezni szíveskedjenek.
    7. 6. Ha mindez megtörtént a „Lezárás” gomba megnyomásával léphetünk tovább.
    8. 7. A következő képernyőn a pecsétszám, illetve a beszámolási hónap kiválasztása történik. Egyszerre csak egy hónap adatainak kezelésére van lehetőség.
    9. 8. Végül eljutottunk az adatok feltöltéséhez. Az oldalon leírtak szerint, az előzőleg a TETFOG program megfelelő opciójával elmentett adatok (lásd bevezető), feltölthetik az OSZMK rendszerébe.
    10. 9. Ezzel a havi adatszolgáltatás befejeződött!

    Képes leírás itt: http://fogaszatiportal.hu/tetfog-38-build-009-010-011

  • Abban az esetben ha nem a TETFOG betegkezelő programot használjuk, vagy egyáltalán nem használunk betegkezelő programot az adatokat az adatszolgáltatást a www.oszmk.hu oldalról kezdjük. A pecsétszám megadása és a megfelelő hónap kiválasztása után, a használati útmutató segítségével történik az adatok összegyűjtése és szükséges feltöltése. A nem TETFOGOS adatközlés esetén, a "Kézi szerkesztés" gombot kell kiválasztani. Ezt követően az adatlap kitölthető. Az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai vagy egyéb érdemi kérdéseket a foginfo@oszmk.hu e-mail címre kérjük elküldeni szíveskedjenek.
    Tehát aki nem a TETFOG programot használja, annak is online, a neten keresztül kell elküldenie a kért adatokat.
    Részletes leírás itt: http://fogaszatiportal.hu/files/Fogaszat_BAAfelt_leiras_v1_00.pdf

A jogszabályi előírás szerint az adatszolgáltatás - tulajdoni formától függetlenül - minden fogorvos, illetve rendelő számára kötelező, tehát nem csupán az OEP szerződéssel rendelkező rendelők, hanem, az OEP szerződéssel nem rendelkező, magánrendelők is kötelesek a kért adatokat az OSZMK számára megküldeni.

Forrás:

Gyógyszer, recept

A fogászatot is érintő gyógyszerekről, receptfelírásról szóló oldalak

A gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet (R.) szerint megfelelő minősítéssel ellátott szoftverek: http://www.ebf.hu/index.php?m=7.4

Magánorvosi vényjelentések feldolgozása során tapasztalt előforduló hibák, hiányosságok

FŐVÁROSI ÉS PEST MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES

1139 BUDAPEST, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel: 288-5253, Fax: 288-5254

Ikt. szám: 34690-67-6/259/2008. Hiv. szám:
Tárgy: tájékoztatás
Melléklet:
Ügyintéző: Dr. Faradzs-zade Magdolna 288-5274

Tisztelt Doktor Úr / Doktornő!
A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz beérkezett magánorvosi vényjelentések 2007. évi feldolgozása során tapasztalt leggyakrabban előforduló hibákra illetve hiányosságokra szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, egyben kérjük az alábbiak figyelembevételével elkészíteni és beküldeni negyedéves jelentésüket a megadott határidőre.

Leggyakoribb hibák
• beküldött adathordozó jelentést nem tartalmaz. Mentést követően szükséges ellenőrizni, hogy az adathordozó vényadatokat tartalmaz-e.
• téves megyekód feltüntetése (minden esetben „01" kódot kell használni)
• peresített orvosi bélyegző rögzítésekor csak az 5 jegyű pecsétszám került feltüntetésre vagy a pecsétszám"/" jelzés és a perszám
helyes rögzítés: pecsétszám per értékkel együtt "/" jel nélkül 01—>1-es perszám esetén, 02—> 2-es perszám esetén, pl.: 1234501, 1234502
• 9 jegyű ágazati azonosító kód helyett az adathordozón és a kísérőjegyzéken is ÁNTSZ engedélyszám szerepel
• társadalombiztosítási támogatás nélküli készítmények is szerepelnek a jelentett vényadatok között (csak a társadalombiztosítási támogatásban részesülő készítmények adatait kell jelenteni)
• a hatályos vényírási szerződésben szereplő valamennyi 9 jegyű ágazati kód alapján jelentést kell készítem
• amennyiben adott 9 jegyű ágazati kód alapján nem történt vényfelírás - papíralapú (csak kísérőjegyzék) nullás jelentést kell küldeni.
• vényazonosító mind a 18 karakterét rögzíteni kell

Hatékonyabb együttműködés érdekében kérjük
• a határidők pontos betartását (jelentések beküldése tárgynegyedévet követő hónap 10-éig)
• MOJ jelentések küldésekor a borítékra szíveskedjen ráírni az aktuális negyedévet
(pl.: MOJ 2008. I. negyedévi jelentés, stb.)
Javított jelentés küldése esetén az érintett negyedévet
(pl.: MOJ 2007. IV. negyedévi javított jelentés)
• jelentést készítő program rendszeres frissítése a www.oep.hu honlapról
• minden olyan változást amely a hatályos vényírási szerződésben szereplő adatokat érinti, jelenteni szükséges (pl.: praxis megszűnése, szüneteltetés, egyéb adatváltozás)
• MOJ jelentésekkel kapcsolatos probléma esetén a levélen feltüntetett ügyintézőt szíveskedjen keresni.

Fontos tudnivalók
• Bármely programmal elkészíthető a magánorvosi jelentés, amely alkalmas a rekordképnek megfelelő jelentés előállítására.
• A régi OEP vényíró program elérhetősége 2008. január 1-jétől megszűnt, használata nem javasolt. Az új program kizárólag MOJ jelentés elkészítésére szolgál. E program letöltése előtt ajánlott elolvasni a telepítési útmutatót, valamint a felhasználói kézikönyvet.
• Amennyiben kérdésük, észrevételük van az új programmal kapcsolatban a moj@oep.hu e-mail címen ez feltehetik.
A jövőbeni eredményes együttműködésünk érdekében kérjük, a fentiek szíves figyelembevételét és remélhetőleg ezzel csökken a hibás jelentések miatti levelezések száma.
Segítő együttműködését köszönjük. Budapest, 2008. február 12.
Tisztelettel:
Dr. Országh Attila
egészségügyi igazgatóhelyettes

Alkotmányellenes a vényekre írni a beteg adatait

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a beteg nevét, lakcímét és TAJ-számát, ezért megsemmisítette az erről szóló rendeleteket. A jogalkotók év végig kaptak időt a szabályozás átalakítására.

Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal, tájékoztatott Sereg András, a testület sajtófőnöke csütörtökön.

Az Ab az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet arról a részéről állapította meg az alkotmányellenességet, amelyik azt mondja ki, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie - egyebek között - a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát.
hirdetés

A testület szerint ugyancsak alkotmányellenes a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelet egyik pontja, ezért 2009. december 31-i hatállyal azt is megsemmisítette. Ez a rendelkezés előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.

Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést. Tartalmi szempontból pedig azért ellentétesek az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadáshoz, közölte Sereg András.

Az alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.

Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására.

Az Ab-döntést az Egészségügyi Minisztérium tudomásul vette, jogszabály-módosítást kezdeményeznek a határozatban foglaltaknak megfelelően a megjelölt határidőig, közölte a tárca sajtóosztálya.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, Horváth Tamás azt mondta, a határozat helytálló, de szükség van a vényeken feltüntetett személyes adatokra a későbbi elszámolhatóság, adatkezelési okok miatt.

Azzal egyetértenek, hogy egy magasabb szintű jogszabálynak kell kimondania ezeknek az adatoknak a szükségszerűségét a gyógyszerkiadásban. "Ha minden funkcióját nézem a vénynek, nincs rajta felesleges adat" - fogalmazott Horváth Tamás.

Forrás:
http://index.hu/belfold/2009/03/19/alkotmanyellenes_a_venyekre_irni_a_be...
http://www.mti.hu/cikk/363472/
http://www.origo.hu/itthon/20090319-ab-alkotmanyellenes-feltuntetni-a-ve...

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2/2009- MAG sz. Közleménye a magisztrális gyógyszerkészítéshez felhasználható kémiai gyógyszeranyagok, zsiradékok, viaszfélék, növényi drogok, illóolajok és gyógyszerkészítmények listájáról

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28) ESzCsM rendelet 3.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében az OGYI jelen közleménnyel ismételten közzéteszi a magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját.

A gyógyszeranyagok gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét a Formulae Normales VII. kiadása (FoNo VII.),illetve az OGYI-P-65-2004 módszertani levél tartalmazza. Ahol a táblázat ötödik oszlopában „-”jelölés látható, a Ph. Hg. VII. régóta ismert neveit kell továbbra is használni és a szokásos módon kell a genitivus partitivus alakot képezni.

Keresztjelzés A GYÓGYSZERANYAG NEVE A PH. HG.VII. (ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK) SZERINT A GYÓGYSZERANYAG PH. HG. VIII.-BANHIVATALOS NEVE ÉS ANNAK HIVATALOS
RÖVIDÍTÉSE
GYÓGYSZERANYAG MINŐSÉGE *TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK AFELHASZNÁLHATÓSÁGHOZ GENITIVUS PARTITIVUS

KÉMIAI GYÓGYSZERANYAGOK, ZSIRADÉKOK ÉSHASONLÓ ÁLLOMÁNYÚ ANYAGOK

Acetonum Acetonum (Aceton.) Ph. Hg. VIII. Acetoni
+ Acidum aceticum concentratum Acidum aceticum glaciale (Acid. acet. glac.) Ph. Hg. VIII. Acidi acetici glacialis
Acidum aceticum dilutum 20% - Ph. Hg. VII. Acidi acetici diluti 20%
Acidum acetylsalicylicum Acidum acetylsalicylicum (Acid. acetylsalicyl.) Ph. Hg. VIII. Acidi acetylsalicylici
Acidum aminoaceticum Glycinum (Glycin.) Ph. Hg. VIII. Glycini
Acidum ascorbicum Acidum ascorbicum (Acid. ascorb.) Ph. Hg. VIII. Acidi ascorbici
Acidum asparticum Acidum asparticum (Acid. aspart.) Ph. Hg. VIII. Acidi aspartici
Acidum benzoicum Acidum benzoicum (Acid. benzoic.) Ph. Hg. VIII. Acidi benzoici
Acidum boricum Acidum boricum (Acid. bor.) Ph. Hg. VIII. Acidi borici
+ Acidum chloratum concentratum 36% Acidum hydrochloridum concentratum (Acid. hydrochlor. conc.) Ph. Hg. VIII. Acidi hydrochloridi concentrati
Acidum chloratum dilutum 10% Acidum hydrochloridum dilutum (Acid. hydrochlor. dil.) Ph. Hg. VIII. Acidi hydrochloridi diluti
Acidum citricum Acidum citricum monohydricum (Acid. citr. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Acidi citrici monohydrici
Acidum dehydrocholicum - Ph. Hg. VII. Acidum dehydrocholicum
+ Acidum folicum Acidum folicum (Acid. fol.) Ph. Hg. VIII. Acidi folici
Acidum lacticum Acidum lacticum (Acid. lact.) Ph. Hg. VIII. Acidi lactici
+ Acidum nicotinicum Acidum nicotinicum (Acid. nicot.) Ph. Hg. VIII. Acidi nicotinici
Acidum oleinicum Acidum oleicum (Acid. oleic.) Ph. Hg. VIII. Acidi oleici
+ Acidum phosphoricum concentratum Acidum phosphoricum concentratum (Acid. phosph. conc.) Ph. Hg. VIII. Acidi phosphorici concentrati
Acidum salicylicum Acidum salicylicum (Acid. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Acidi salicylici
Acidum silicicum colloidalehydrophobum Silica hydrophobica colloidalisanhydrica (Silic. hydrophob. coll.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 4,5-6,5 g/100 ml(Ph. Hg.VII. 691. old. Acidum
silicicum colloidale hydrophobumcikkely Tisztasági vizsgálat rész
[3]-as pontja alapján). Izzítási veszteség: legfeljebb 3%(Ph.
Hg.VII. 691. old. Acidum silicicum colloidale hydrophobumcikkely
Tisztasági vizsgálat rész [6]-os pontja alapján).
Silicae hydrophobicae colloidalisanhydricae
Acidum silicicum colloidalehydrophylum Silica colloidalis anhydrica (Silic. coll. anhydr.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 3,5-6,5 g/100 ml (A vizsgálat a Ph. Hg.VII. 693.old.
Acidum silicicum colloidale hydrophylum cikkely Tisztaságivizsgálat
rész [6]-os pontja alapján készül). Izzítási veszteség: legfeljebb
3%(Ph. Hg.VII. 693. old. Acidum silicicum colloidale
hydrophylumcikkely Tisztasági vizsgálat rész [10]-es pontja
alapján).
Silicae colloidalis anhydricae
Acidum sorbinicum Acidum sorbicum (Acid. sorb.) Ph. Hg. VIII. Acidi sorbici
Acidum tannicum Tanninum (Tannin.) Ph. Hg. VIII. Tannini
Acidum tartaricum Acidum tartaricum (Acid. tart.) Ph. Hg. VIII. Acidi tartarici
+ Acidum trichloraceticum Acidum trichloraceticum (Acid. trichloracet.) Ph. Hg. VIII. Acidi trichloracetici
Acriflavinium chloratum N.F.X. Összetétel-vizsgálat (köv.: BP 2008Acriflavinium chloride c.
cikkely alapján) Nehézfém-vizsgálat: legfeljebb: 40ppm (BP 2008
Acriflavinium chloride c. cikkely alapján)
Acriflavini monochloridi
Adeps solidus 3 Adeps solidus (Adeps solid.) Ph. Hg. VIII. Szappanszám: 240-255 (Ph. Hg.VII.701. old. Adeps solidus 3 c.
cikkely Kémiai mutatószám rész[7]-es pontja alapján). Hidroxilszám:
legfeljebb: 3(Ph.Hg.VII. 701. old. Adeps solidus 3 c. cikkely
Kémiaimutatószám rész [8]-as pontja alapján).
Adipis solidi
Adeps solidus 50 Adeps solidus (Adeps solid.) Ph. Hg. VIII. Szappanszám: 220-240 (Ph. Hg. VII.702. old. Adeps solidus 50 c.
cikkely Kémiai mutatószám rész[7]-es pontja alapján). Hidroxilszám:
40-50 (Ph. Hg. VII.702. old. Adeps solidus 50 c. cikkely Kémiai
mutatószám rész[8]-as pontja alapján).
Adipis solidi
Aethacridinium lacticum Ethacridini lactas monohydricus (Ethacridin. lact. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Ethacridini lactatis monohydrici
Aether Aether Ph. Hg. VIII. Aetheris
Aethylium aceticum Ethylis acetas (Ethyl. acet.) Ph. Hg. VIII. Ethylis acetatis
Aethylium oleinicum Ethylis oleas (Ethyl. oleas) Ph. Hg. VIII. Ethylis oleatis
++ Aethylmorphinium chloratum Ethylmorphini hydrochloridum(Ethylmorphin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Ethylmorphini hydrochloridi
Albumen tannicum - Ph. Hg. VII. Albuminis tannici
Alcoholum 96% Ethanolum (96 per centum) (Ethanol.96 %) Ph. Hg. VIII. Ethanoli 96 %
Alcoholum dilutum 70% - Ph. Hg. VII. Alcoholi diluti 70%
Alcoholum cetylicum Alcohol cetylicus (Alc. cetyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis cetylici
Alcoholum cetylstearylicum Alcohol cetylicus et stearylicus (Alc. cetyl. et stearyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis cetylici et stearylici
+ Alcoholum isopropylicum Alcohol isopropylicus (Alc. isopropyl.) Ph. Hg. VIII. Alcoholis iso­propylici
Alcoholum polyvinylicum Poly(alcohol vinylicus) Poly(alc.vinyl.) Ph. Hg. VIII. Átlagos relatív molekulatömeg:28 000-40 000 Poly(alcoholis vinylici)
Alumen Alumen Ph. Hg. VIII. Aluminis
Alumen ustum - OGYI-S-252-1987 Aluminis usti
Aluminium chloratum Aluminii chloridum hexahydricum(Alum. chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Aluminii chloridi hexahydrici
Aluminium hydroxydatum Aluminii oxydum hydricum (Alum. oxid. hydr.) Ph. Hg. VIII. Aluminii oxydi hydrici
Aluminium sulfuricum Aluminii sulfas (Alum. sulf.) Ph. Hg. VIII. Aluminii sulfatis
+ Aminophenazonum - Ph. Hg. VII. Aminophenazoni
Ammonia soluta concentrata 25% Ammoniae solutio concentrata (Ammon. sol. conc.) Ph. Hg. VIII. Ammoniae solutionis concentratae
Ammonia soluta 10% - Ph. Hg. VII. Ammoniae solutae 10%
Ammonium bitumensulfonicum Icthammolum (Icthamm.) Ph. Hg. VIII. Icthammoli
Ammonium bromatum Ammonii bromidum (Ammon. brom.) Ph. Hg. VIII. Ammonii bromidi
Ammonium chloratum Ammonii chloridum (Ammon. chlor.) Ph. Hg. VIII. Ammonii chloridi
++ Apomorphinium chloratum Apomorphini hydrochloridum (Apomorph. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Apomorphini hydrochloridi
Aqua demineralisata Aqua purificata (Aqu. purif.) Ph. Hg. VIII. Aquae purificatae
Aqua destillata Aqua purificata (Aqu. purif.) Ph. Hg. VIII. Aquae purificatae
Aqua destillata pro injectione Aqua ad iniectabilia (Aqu. ad ini.) Ph. Hg. VIII. Aquae ad iniectabilia
+ Argentum aceticum - Ph. Hg. VII. Argenti acetici
Argentum colloidale Argentum colloidale ad usumexternum Ph. Hg. VIII. Argenti colloidalis
+ Argentum nitricum Argenti nitras (Argent. nitr.) Ph. Hg. VIII. Argenti nitratis
+ Argentum nitricum fusum Argenti nitras (Argent. nitr.) Ph. Hg. VIII. Argenti nitratis
Argentum proteinicum - Ph. Hg. VII. Argenti proteinici
Argininium chloratum Arginini hydrochloridum (Arginin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Arginini hydro­chloridi
++ Arsenum trioxydatum Arsenii trioxidum ad praeparationeshomeopathicae (Arsen. trioxid.
ad praep. hom.)
Ph. Hg. VIII. Arseni trioxydi ad praeparationeshomeopathicas
++ Atropinium sulfuricum Atropini sulfas (Atrop. sulf.) Ph. Hg. VIII. Atropini sulfatis
+ Barbitalum Barbitalum (Barbital.) Ph. Hg. VIII. Barbitali
+ Barbitalum natricum - Ph. Hg. VII. -
Barium sulfuricum Barii sulfas (Barii sulf.) Ph. Hg. VIII. Barii sulfatis
Benzaldehydum - BP 2008 vagy USP 32 Benzaldehydi
Benzalkonium chloratum Benzalkonii chloridum (Benzalkon. chlor.) Ph. Hg. VIII. Benzalkonii chloridi
Benzinum - Ph. Hg. VII. Benzini
Benzocainum Benzocainum (Benzocain.) Ph. Hg. VIII. Benzocaini
Benzylium benzoicum Benzylis benzoas (Benzyl. benzoas) Ph. Hg. VIII. Benzylis benzoatis
Betainium chloratum - Ph. Hg. VII. Betainii chlorati
Bismuthum subcarbonicum Bismuthi subcarbonas (Bism. subcarb.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subcarbonatis
Bismuthum subgallicum Bismuthi subgallas (Bism. subgall.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subgallatis
Bismuthum subnitricum Bismuthi subnitras ponderosus(Bism. subnitr. pond.) Ph. Hg. VIII. Bismuthi subnitratis ponderosi
Bismuthum subsalicylicum Bismuthi subsalicylas (Bism. subsalicyl.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg:16-29 g/100 ml (Ph. Hg. VII. 821. old.
Bismuthumsubsalicylicum cikkely Tisztasági vizsgálat [5]-ös
pontjaalapján).
Bismuthi subsalicylatis
Bolus alba Kaolinum ponderosum (Kaolin. ponderos.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság (III.tisztasági osztály) Arzén: legfeljebb
2 µg/g (Ph.Hg.VII. 824. old. Bolus alba cikkely Tisztasági
vizsgálat[5]-ös pontja alapján).
Kaolini ponderosi
+ Bromisovalum - Ph. Hg. VII. Bromisovali
+ Butobarbitalum - Ph. Hg. VII. Butobarbitali
Butyrum cacao - Ph. Hg. VII. Butyri cacao
Calcium bromatum - Ph. Hg. VII. Calcii bromati
Calcium carbonicum Calcii carbonas (Calc. carb.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 30-53 g/100 ml (Avizsgálat a Ph. Hg. VII. 836. old.
Calcium carbonicum c. cikkelyTisztasági vizsgálat rész [3]-as
pontja alapján készül).
Calcii carbonatis
Calcium chloratum Calcii chloridum hexahydricum(Calc. chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Calcii chloridi hexahydrici
Calcium gluconicum Calcii gluconas (Calc. glucon.) Ph. Hg. VIII. Calcii gluconatis
Calcium glycerinophosphoricum Calcii glycerophosphas (Calc.glycerophosph.) Ph. Hg. VIII. Calcii glycero­phosphatis
Calcium hydrogenphosporicum Calcii hydrogenophosphas dihydricus (Calc. hydrogenophosph.
dihydr.)
Ph. Hg. VIII. Calcii hydrogeno­phosphatisdihydrici
Calcium lacticum Calcii lactas pentahydricus (Calc. lact. pentahydr.) Ph. Hg. VIII. Calcii lactatis pentahydrici
Calcium oxydatum - Ph. Hg. VII. Calcii oxydati
Calcium sulfuricum ustum - Ph. Hg. VII. Calcii sulfurici usti
Camphora Camphora racemica (Camphor. racem.) Ph. Hg. VIII. Camphorae racemicae
Capsula amylacea (ostyakapszula) - Ph. Hg. VII. -
Capsula operculata (kemény zselatinkapszula) - Ph. Hg. VII. Lásd. Ph. Hg. VIII. Gelatinacikkelyt -
Carbamidum Ureum Ph. Hg. VIII. Urei
Carbo activatus Carbo activatus (Carbo activ.) Ph. Hg. VIII. Carbonis activati
Carbomer Carbomera Ph. Hg. VIII. Carbomerorum
+ Carbromalum - Ph. Hg. VII. Carbromali
Carmellosum natrium Carmellosum natricum (Carmellos. natr.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 450-650 mPa·s (Ph. Hg. VII. 864. old.
Carmellosumnatrium c. cikkely Fizikai mutatószám rész [1]-es
pontjaalapján).
Carmellosi natrici
Cellacefatum Cellulosi acetas phthalas (Cell. acet. phthal.) Ph. Hg. VIII. Cellulosi acetatis phthalatis
Cellulosum microcrystallicum Cellulosum microcristallinum (Cell. microcrist.) Ph. Hg. VIII. Cellulosi micro­cristallini
Cera alba Cera alba (Cer. alb.) Ph. Hg. VIII. Cerae albae
Cera flava Cera flava (Cer. flav.) Ph. Hg. VIII. Cerae flavae
Cera lanae Adeps lanae (Adeps lan.) Ph. Hg. VIII. Adipis lanae
Cetaceum Cetylis palmitas (Cetyl. palm.) Ph. Hg. VIII. A gyógyszeranyagok eredete eltérő,kémiai mutatószámaik különbözőek,
felhasználás szempontjábólazonban a Cetylis palmitas
helyettesítheti a Cetaceumgyógyszeranyagot
Cetylis palmitatis
Cetrimidum Cetrimidum (Cetrimid.) Ph. Hg. VIII. Cetrimidi
+ Chinidinium sulfuricum Chinidini sulfas (Chinidin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Chinidini sulfatis
Chininium chloratum Chinini hydrochloridum (Chinin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Chinini hydrochloridi
Chininium sulfuricum Chinini sulfas (Chinin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Chinini sulfatis
+ Chloralhydratum Chlorali hydras (Chloral. hydr.) Ph. Hg. VIII. Chlorali hydratis
++ Chloramphenicolum Chloramphenicolum (Chloramphen.) Ph. Hg. VIII. Chloramphenicoli
Chlorhexidinum solutum 20% Chlorhexidini digluconatis solutio (Chlorhexid. digluconat. sol.) Ph. Hg. VIII. Chlorhexidini di­gluconatissolutionis
+ Chlorobutanolum Chlorobutanolum hemihydricum (Chlorobutanol. hemihydr.) Ph. Hg. VIII. Chlorobutanoli hemihydrici
+ Chloroformium - Ph. Hg. VII. Chloroformii
Chlorogenium - Ph. Hg. VII. Chlorogenii
Chlorophyllum - OGYI-V-89-1982 Chlorophylli
Cholesterinum Cholesterolum (Cholesterol.) Ph. Hg. VIII. Cholesteroli
Cliochinolum Clioquinolum (Clioquin.) Ph. Hg. VIII. Clioquinoli
++ Cocainum chloratum Cocaini hydrochloridum (Cocain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Cocaini hydrochloridi
++ Codeinium chloratum Codeini hydrochloridum dihydricum (Codein. hydrochlor. dihydr.) Ph. Hg. VIII. Codeini hydrochloridi dihydrici
++ Codeinum phosphoricum Codeini phosphas sesquihydricus * (Codein. phosph. sesquihydr.) Ph. Hg. VIII. * Az 1989/2. számú OGYI közleményszerint a Codeini phosphas
sesquihydricus helyettesíthető aCodeini phosphas hemihydricus
(Codein. phosph. hemihydr.)gyógyszeranyaggal
Codeini phosphatis sesquihydrici
Coffeinum Coffeinum (Coffein.) Ph. Hg. VIII. Coffeini
Coffeinum citricum - OGYI-S-26-1987 Coffeini citrici
Coffeinum natrium benzoicum - Ph. Hg. VII. Coffeini natrii benzoici
Coffeinum natrium salicylicum OGYI-S-262-1987 Coffeini natrii salicylici
Collodium - ÖAB 2009 vagy USP 32 Szárazanyag-tartalom: 3,7-4,3 %(OGYI-V-147-1987 Tartalmi
meghatározás (3)-as pontja alapján)
Collodii
Copolymerisatum vinylpirrolidini etvinylacetici Copovidonum Ph. Hg. VIII. Copovidoni
Cuprum sulfuricum Cupri sulfas pentahydricus (Cupr. sulf. pentahydr.) Ph. Hg. VIII. Cupri sulfatis pentahydrici
Diammonium hydrogenphosphoricum - OGYI-V-148-1987 Diammonii hydrogenphosphorici
++ Dihydrocodeinium hydrogentartaricum Dihydrocodeini hydrogenotartras (Dihydrocodein. hydrogenotartr.) Ph. Hg. VIII. Dihydrocodeini hydrogenotartratis
Dikalium hydrogenphosphoricum Dikalii phosphas (Dikal. phosph.) Ph. Hg. VIII. Dikalii phosphatis
Dinatrium hydrogencitricum - Ph. Hg. VII. Dinatrii hydrogencitrici
Dinatrium hydrogenphosphoricum Dinatrii phosphas dodecahydricus (Dinatr. phosph. dodecahydr.) Ph. Hg. VIII. Dinatrii phosphatis dodecahydrici
Dithranolum Dithranolum (Dithranol.) Ph. Hg. VIII. Dithranoli
+ Drotaverinium chloratum - Ph. Hg. VII. Drotaverinii chlorati
++ Emetinium chloratum Emetini hydrochloridumheptahydricum (Emetin. hydrochlor.
heptahydr.)
Ph. Hg. VIII. Emetini hydrochloridi heptahydrici
+ Ephedrinium chloratum Ephedrini racemici hydrochloridum (Ephedrin. racem. hydrochlor.)
(Azanyag helyett az Ephedrini hydrochloridum is használható)
Ph. Hg. VIII. Ephedrini racemici hydrochloridi
++ Epinephrinum - Ph. Hg. VII. Epinephrini
++ Ergotaminium tartaricum Ergotamini tartras (Ergotamin. tartr.) Ph. Hg. VIII. Ergotamini tartratis
++ Erythromycinum Erythromycinum (Erythromycin.) Ph. Hg. VIII. Erythromycini
+ Erythromycinum lactobionicum Erythromycini lactobionas (Erythromycin. lactobion.) Ph. Hg. VIII. Erythromycini lactobionatis
Ferrosum sulfuricum Ferrosi sulfas heptahydricus (Ferros. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Ferrosi sulfatis heptahydrici
Ferrum chloratum Ferri chloridum hexahydricum (Ferri chlor. hexahydr.) Ph. Hg. VIII. Ferri chloridi hexahydrici
Ferrum pulveratum Ferrum ad praeparationeshomoeopathicae (Ferr. ad praep. hom.) Ph. Hg. VIII. Ferri ad praeparationeshomoeopathicas
Ferrum reductum - Ph. Hg. VII. Ferri reducti
Fluoresceinum natricum Fluoresceinum natricum (Fluorescein. natr.) Ph. Hg. VIII. Fluoresceini natrici
+ Formaldehydum solutum Formaldehydi solutio (35 percentum) (Formald. sol. 35 %) Ph. Hg. VIII. Formaldehydi solutionis 35 %
Fructosum Fructosum (Fructos.) Ph. Hg. VIII. Fructosi
Fuchsinum - Ph. Hg. VII. Fuchsini
Gelatina alba Gelatina (Gelat.) Ph. Hg. VIII. Gelatinae
++ Gentamicinium sulfuricum Gentamicini sulfas (Gentamicin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Gentamicini sulfatis
Glucosum anhydricum Glucosum anhydricum (Glucos. anhydr.) Ph. Hg. VIII. Glucosi anhydrici
Glycerinum Glycerolum 85 per centum (Glycerol.85%) Ph. Hg. VIII. Glyceroli 85 %
Glycerinum monostearinicum Glyceroli monostearas 40-55 (Glycerol. monostear. 40-55) Ph. Hg. VIII. Glyceroli mono­stearatis 40-55
Hexachlorophenum - Ph. Hg. VII. Hexachlorophenum
+ Hexobarbitalum Hexobarbitalum (Hexobarbital.) Ph. Hg. VIII. Hexobarbitali
+ Hexobarbitalum natricum - Ph. Hg. VII. Hexobarbitali natrici
++ Homatropinium bromatum Homatropini hydrobromidum (Homatropin. hydrobrom.) Ph. Hg. VIII. Homatropini hydrobromidi
++ Hydrargyrum chloratum amidatum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri chlorati amidati
++ Hydrargyrum oxydatum flavum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri oxydati flavi
+ Hydrargyrum sulfuratum rubrum - Ph. Hg. VII. Hydrargyri sulfurati rubri
+ Hydrogenium peroxydatumconcentratum 30% Hydrogenii peroxidum 30 per centum (Hydrogen. peroxyd. 30 per
cent.)
Ph. Hg. VIII. Hydrogenii peroxidi 30%
Hydroxyaethylcellulosum Hydroxyethylcellu-losum (Hydroxyethylcell.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 300-400 mPa·s(Ph. Hg. VII. 1050. old.
Hydroxyaethylcellulosum c. cikkelyFizikai mutatószám rész [1]-es
pontja alapján
Hydroxyethylcellu-losi
Hydroxypropylcellulosum Hydroxypropylcellu-losum (Hydroxypropyl-cell.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: legalább 75 mPa·s(Ph. Hg. VII. 1053. old.
Hydroxypropylcellulosum c. cikkelyFizikai mutatószám rész [1]-es
pontja alapján
Hydroxypropylcellu-losi
+ Indometacinum Indometacinum (Indometacin.) Ph. Hg. VIII. Indometacini
Indosolum - OGYI-S-386-1994 Indosoli
+ Iodum Iodum (Iod.) Ph. Hg. VIII. Iodi
+ Isoprenalinium chloratum Isoprenalini hydrochloridum (Isoprenalin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Isoprenalini hydrochloridi
Kalium bromatum Kalii bromidum (Kal. brom.) Ph. Hg. VIII. Kalii bromidi
Kalium carbonicum Kalii carbonas (Kal. carb.) Ph. Hg. VIII. Kalii carbonatis
Kalium chloratum Kalii chloridum (Kal. chlor.) Ph. Hg. VIII. Kalii chloridi
Kalium dihydrogenphosphoricum Kalii dihydrogenophos-phas (Kal. dihydrogeno-phosph.) Ph. Hg. VIII. Kalii dihydrogenophos-phatis
Kalium hydrogencarbonicum Kalii hydrogenocarbonas (Kal. hydrogenocarb.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydrogenocarbonatis
Kalium hydrogentartaricum Kalii hydrogenotartras (Kal. hydrogenotartr.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydrogenotartratis
+ Kalium hydroxydatum Kalii hydroxidum (Kal. hydroxid.) Ph. Hg. VIII. Kalii hydroxidi
Kalium iodatum Kalii iodidum (Kal. iod.) Ph. Hg. VIII. Kalii iodidi
Kalium natrium tartaricum Kalii natrii tartras tetrahydricus (Kal. natr. tartr. tetrahydr.) Ph. Hg. VIII. Kalii natrii tartratis tetrahydrici
Kalium nitricum Kalii nitras (Kal. nitr.) Ph. Hg. VIII. Kalii nitratis
+ Kalium perchloricum Kalii perchloras (Kal. perchlor.) Ph. Hg. VIII. Arzén: legfeljebb 2 µg/g.(Ph.Hg.VII. 1081. old Tisztasági vizsgálat
[8]-as pontja alapján)
Kalii perchloratis
Kalium permanganicum Kalii permanganas (Kal. permang.) Ph. Hg. VIII. Kalii permanganatis
Kalium sorbinicum Kalii sorbas (Kal. sorb.) Ph. Hg. VIII. Kalii sorbatis
Kalium sulfuratum pro balneo crudum - USP32 Kalii sulfurati pro balneo crudi
Kalium sulfuricum Kalii sulfas (Kal. sulf.) Ph. Hg. VIII. Kalii sulfatis
Kresolum crudum Cresolum crudum (Cresol. crud.) Ph. Hg. VIII. Cresoli crudi
Lactosum Lactosum monohydricum (Lactos. monohydr.) Ph. Hg. VIII. Lactosi monohydrici
Lanalcolum Alcoholes adipis lanae (Alc. adip. lan.) Ph. Hg. VIII. Alcoholum adipis lanae
+ Lidocainium chloratum Lidocaini hidrochloridum (Lidocain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Lidocaini hydro­chloridi
+ Lidocainum Lidocainum (Lidocain.) Ph. Hg. VIII. Lidocaini
+ Lithium carbonicum Lithii carbonas (Lith. carb.) Ph. Hg. VIII. Lithii carbonatis
Macrogolum 400 Macrogola (400-as típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 400
Macrogolum 1540 Macrogola (1500-as típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 1500
Macrogolum 4000 Macrogola (4000-es típus) Ph. Hg. VIII. Macrogoli 4000
Macrogolum stearinicum Macrogoli stearas (Macrogol.stear.) (etilén-oxid egységek száma:
40-50típusú)
Ph. Hg. VIII. Macrogoli stearatis
Magnesium asparaginicum Magnesii aspartas dihydricus Ph. Hg. VIII. Az OGYI S-212-1984 minőségűgyógyszeranyag 4 vizet tartalmaz, a Ph.
Hg. VIII. minőségű pedig2 vizet. Ezt a gyógyszerkészítés során
figyelembe kell venni.
Magnesii aspartatis dihydrici
Magnesium carbonicum hydroxydatum Magnesii subcarbonas levis (Magn. subcarb. lev.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 7,1-10,0 g/100 ml(Ph.Hg.VII. Magnesium carbonicum
hydroxydatum c. cikkelyTisztasági vizsgálat [3]-as pontja alapján)
Magnesii subcarbonatis levis
Magnesium chloratum Magnesii chloridum hexahydricum (Magn. chlor. hexahydr. Ph. Hg.VIII. Magnesii chloridi hexahydrici
Magnesium citricum - OGYI-S-186-1993 Magnesii citrici
Magnesium oxydatum Magnesii oxidum leve (Magn. oxid. lev.) Ph. Hg. VIII. Térfogattömeg: 9,5-12,5 g/100 ml(Ph.Hg.VII. Magnesium oxydatum c.
cikkely Tisztasági vizsgálat[4]-es pontja alapján)
Magnesii oxidi levis
Magnesium peroxydatum Magnesii peroxidum (Magn. peroxid.) Ph. Hg. VIII. Magnesii peroxidi
Magnesium stearinicum Magnesii stearas (Magn. stear.) Ph. Hg. VIII. Magnesii stearatis
Magnesium sulfuricum Magnesii sulfas heptahydricus (Magn. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Magnesii sulfatis heptahydrici
Magnesium sulfuricum siccatum - Ph. Hg. VII. Magnesii sulfurici siccati
Magnesium trisilicicum Magnesii trisilicas (Magn. trisilic.) Ph. Hg. VIII. Magnesii trisilicatis
Mannitum Mannitolum (Mannit.) Ph. Hg. VIII. Mannitoli
Mannosum - OGYI-S-390-1998 Mannosi
++ Mazipredonium chloratum - OGYI-S-51-1990 Mazipredonii chlorati
Mentholum Levomentholum (Levomenthol.) Ph. Hg. VIII. Levomentholi
+ Merbrominum - OGYI-S-276-1988 Merbromini
Methenaminum Methenaminum (Methenamin.) Ph. Hg. VIII. Methenamini
Methylcellulosum Methylcellulosum (Methylcellulos.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás:250-460 mPas (Avizsgálat a Ph.Hg.VII. Methylcellulosum
c. cikkely Fizikaimutatószám [1]-es pontja alapján készül.)
Methylcellulosi
++ Methylhomatropinium bromatum Homatropini methylbromidum (Homatropin. methylbrom.) Ph. Hg. VIII. Homatropini methylbromidi
Methylium parahydroxybenzoicum Methylis parahydroxybenzoas (Methyl. parahydroxybenz.) Ph. Hg. VIII. Methylis parahydroxybenzoa-tis
Methylium salicylicum Methylis salicylas (Methyl. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Methylis salicylatis
+ Methylrosanilinium chloratum Methylrosanilinii chloridum(Methylros. chlor.) BP 1980 Arzén: legfeljebb 5 µg/g(0,0005 %) As (Ph. Hg. VII. 1157.
old.Methylrosanilinium chloratum c. cikkely Tisztasági vizsgálat
rész[7]-es pontja alapján). Ólom: legfeljebb 20 µg/g(0,002 %) Pb.
(Ph. Hg. VII. 1157. old.Methylrosanilinium chloratum c. cikkely
Tisztasági vizsgálat rész[6]-os pontja alap ján).
N,N-dimethylalaninum: legfeljebb100 ppm (BP 2008 Methylrosalinium
chloride c. cikkelye alapján).
Methylrosanilinii chloridi
Methylthioninium chloratum Methylthioninii chloridum (Methylthionin. chlor.) Ph. Hg. VIII. Methylthioninii chloridi
+ Metronidazolum Metronidazolum (Metronidazol.) Ph. Hg. VIII. Metronidazoli
++ Morphinium chloratum Morphini hydrochloridum (Morphin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Morphini hydro­chloridi
+ Naphazolinium chloratum Naphazolini hydrochloridum (Naphazolin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Naphazolini hydrochloridi
Natrium aceticum Natrii acetas trihydricus (Natr. acet. trihydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii acetatis trihydrici
Natrium benzoicum Natrii benzoas (Natr. benz.) Ph. Hg. VIII. Natrii benzoatis
Natrium bromatum Natrii bromidum (Natr. brom.) Ph. Hg. VIII. Natrii bromidi
Natrium carbonicum Natrii carbonas decahydricus (Natr. carb. decahydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii carbonatis decahydrici
Natrium carbonicum siccatum Natrii carbonas monohydricus Ph. Hg. VIII. Natrii carbonatis monohydrici
Natrium carboxymethylamylopec-tinum - Ph. Hg. VII. Natrii carboxymethylamy-lopectini
Natrium chloratum Natrii chloridum (Natr. chlor.) Ph. Hg. VIII. Natrii chloridi
Natrium dihydrogenphosphoricum Natrii dihydrogenophos-phasdihydricus (Natr. dihydrogenophosph.
dihydr.)
Ph. Hg. VIII. Natrii dihydrogenophos­phatisdihydrici
Natrium disulfurosum Natrii metabisulfis (Natr. metabisulfis) Ph. Hg. VIII. Natrii metabisulfitis
Natrium edeticum Dinatrii edetas (Dinatr. edet.) Ph. Hg. VIII. Dinatrii edetatis
+ Natrium fluoratum Natrii fluoridum (Natr. fluor.) Ph. Hg. VIII. Natrii fluoridi
Natrium hydrogencarbonicum Natrii hydrogenocarbonas (Natr. hydrogenocarb.) Ph. Hg. VIII. Natrii hydrogenocarbonatis
+ Natrium hydroxydatum Natrii hydroxidum (Natr. hydroxid.) Ph. Hg. VIII. Natrii hydroxidi
Natrium iodatum Natrii iodidum (Natr. iodid.) Ph. Hg. VIII. Natrii iodidi
Natrium laurylsulfuricum Natrii laurilsulfas (Natr. laurilsulf.) Ph. Hg. VIII. Natrii laurilsulfatis
+ Natrium nitrosum Natrii nitris (Natr. nitris) Ph. Hg. VIII. Natrii nitritis
Natrium salicylicum Natrii salicylas (Natr. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Natrii salicylatis
Natrium sulfuricum Natrii sulfas decahydricus (Natr. sulf. decahydr.) Ph. Hg. VIII. Natrii sulfatis decahydrici
Natrium sulfuricum siccatum Natrii sulfas anhydricus Ph. Hg. VII. Natrii sulfurici siccati
Natrium tetraboricum Borax Ph. Hg. VIII. Boracis
Natrium thiosulfuricum Natrii thiosulfas (Natr. thiosulf.) Ph. Hg. VIII. Natrii thiosulfatis
++ Neomycinium sulfuricum Neomycini sulfas (Neomycin. sulf.) Ph. Hg. VIII. Sterilitás Neomycini sulfatis
+ Nicethamidum Nicethamidum (Nicethamid.) Ph. Hg. VIII. Nicethamidi
+ Nitrofurantoinum Nitrofurantoinum (Nitrofurantoin.) Ph. Hg. VIII. Nitrofurantoini
+ Noraminophenazonum natriummesylicum Metamizolum natricum (Metamizol. natr.) Ph. Hg. VIII. Metamizoli natrici
+ Nystatinum Nystatinum (Nystatin.) Ph. Hg. VIII. Nystatini
Oleum helianthi Helianthii annui oleum raffinatum (Helianth. annui ol. raffinat.) Ph. Hg. VIII. Helianthi annui olei raffinati
Oleum jecoris Jecoris aselli oleum A (Jecor. aselli ol. A) Ph. Hg. VIII. Jecoris aselli olei A
Oleum lini Lini oleum virginale (Lin. ol.virgin.) Ph. Hg. VIII. Lini olei virginalis
Oleum neutrale Triglycerida saturata media(Triglyc. satur. med.) Ph. Hg. VIII. Triglyceridorum saturatorummediorum
Oleum pro iniectione - Ph. Hg. VII. Olei pro iniectione
Oleum ricini Ricini oleum virginale (Ricin. ol. virgin.) Ph. Hg. VIII. Ricini olei virginalis
Oleum ricini sterilisatum - Ph. Hg. VII. Olei ricini sterilisati
Oleylum oleinicum - Ph. Hg. VII. Oleyli oleinici
Oxygenium Oxygenium (Oxygen.) Ph. Hg. VIII. Oxygenii
++ Oxytetracyclinium chloratum Oxytetracyclini hydrochloridum (Oxytetracyclin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Sterilitás Oxytetracyclini hydrochloridi
Pancreatinum Pancreatis pulvis (Pancreat. pulv.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság (III.tisztasági osztály) Pancreatis pulveris
+ Papaverinium chloratum Papaverini hydrochloridum (Papaverin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Papaverini hydrochloridi
+ Paracetamolum Paracetamolum (Paracetamol.) Ph. Hg. VIII. Paracetamoli
Paraffinum liquidum Paraffinum liquidum (Paraff. liqu.) Ph. Hg. VIII. Paraffini liquidi
Paraffinum microcrystallicum - Ph. Hg. VII. Paraffini microcrystallici
Paraffinum solidum Paraffinum solidum (Paraff. solid.) Ph. Hg. VIII. Antioxidáns-mentesség Paraffini solidi
+ Paraldehydum Paraldehydum (Paraldehyd.) Ph. Hg. VIII. Paraldehydi
+ Pentetrazolum - Ph. Hg. VII. Pentetrazoli
Pepsinum Pepsini pulvis (Pepsin. pulv.) Ph. Hg. VIII. Mikrobiológiai tisztaság(III.tisztasági osztály). Figyelem! A
Pepsinum (Ph. Hg. VII.)és a Pepsini pulvis (Ph. Hg. VIII.)
gyógyszeranyag aktivitásajelentősen eltér egymástól, ezért a
Pepsini pulvis szokásosegyszeri adagja: 6-30 mg; szokásos napi
adagja pedig: 18-90 mg.
Pepsini pulveris
+ Phenacetinum - Ph. Hg. VII. Phenacetini
+ Phenazonum Phenazonum (Phenazon.) Ph. Hg. VIII. Phenazoni
+ Phenazonum coffeinum citricum - Ph. Hg. VII. Phenazoni coffeini citrici
+ Phenobarbitalum Phenobarbitalum (Phenobarbital.) Ph. Hg. VIII. Phenobarbitali
+ Phenobarbitalum natricum Phenobarbitalum natricum (Phenobarbital. natr.) Ph. Hg. VIII. Phenobarbitali natrici
Phenolphthaleinum Phenolphthaleinum (Phenolphth.) Ph. Hg. VIII. Phenolphthaleini
+ Phenolum Phenolum (Phenol.) Ph. Hg. VIII. Phenoli
+ Phenylbutazonum Phenylbutazonum (Phenylbutazon.) Ph. Hg. VIII. Phenylbutazoni
+ Phenylhydrargyrum boricum Phenylhydrargyri boras (Phenylhydrarg. bor.) Ph. Hg. VIII. Phenylhydrargyri boratis
Phenylium salicylicum - ÖAB 2009 Phenylii salicylici
++ Physostigminium salicylicum Physostigmini salicylas (Physost. salicyl.) Ph. Hg. VIII. Physostigmini salicylatis
++ Pilocarpinium chloratum Pilocarpini hydrochloridum (Pilocarpin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Pilocarpini hydrochloridi
++ Pilocarpinum - OGYI-S-283-1991 Pilocarpini
Pix lithanthracis - ÖAB 2000 Picis lithanthracis
+ Podophyllinum - USP 32 Podophyllini
+ Polymixinium B sulfuricum Polymyxini B sulfas (Polymyxin. B sulf.) Ph. Hg. VIII. Polymyxini B sulfatis
Polysorbatum 20 Polysorbatum 20 (Polysorbat. 20) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 350-450 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1326. old.Polysorbatum 20
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [2]-es pontjaalapján).
Polysorbati 20
Polysorbatum 60 Polysorbatum 60 (Polysorbat. 60) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 230-300 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1327. old.Polysorbatum 60
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [1]-es pontjaalapján).
Polysorbati 60
Polysorbatum 61 - Ph. Hg. VII. Polysorbati 61
Polysorbatum 80 Polysorbatum 80 (Polysorbat. 80) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás: 300-500 mPa·s (Ph. Hg. VII. 1331. old.Polysorbatum 80
c. cikkely Fizikai mutatószám rész [2]-es pontjaalapján).
Polysorbati 80
Polyvidonum Povidonum (Povidon.) Ph. Hg. VIII. Javasolt K-érték 25-32 Povidoni
++ Prednisolonum Prednisolonum (Prednisolon.) Ph. Hg. VIII. Prednisoloni
+ Procainium chloratum Procaini hydrochloridum (Procain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Procaini hydro­chloridi
+ Promethazinium chloratum Prometazini hydrochloridum (Prometazin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Prometazini hydrochloridi
Propylenglycolum Propylenglycolum (Propylenglycol.) Ph. Hg. VIII. Propylenglycoli
Propylium parahydroxybenzoicum Propylis parahydroxybenzoas (Propyl. parahydroxybenz.) Ph. Hg. VIII. Propylis parahydroxybenzoa-tis
+ Resorcinum Resorcinolum (Resorcinol.) Ph. Hg. VIII. Resorcinoli
Riboflavinum Riboflavinum (Riboflavin.) Ph. Hg. VIII. Riboflavini
++ Rifampicinum Rifampicinum (Rifampicin.) Ph. Hg. VIII. Rifampicini
Rutosidum Rutosidum trihydricum (Rutosid. trihydr.) Ph. Hg. VIII. Rutosidi trihydrici
Saccharimidum natricum Saccharinum natricum (Saccharin. natr.) Ph. Hg. VIII. Saccharini natrici
Saccharosum Saccharum (Sacchar.) Ph. Hg. VIII. Sacchari
Salicylamidum - Ph. Hg. VII. Salicylamidi
++ Scopolaminium bromatum Scopolamini hydrobromidum (Scopolamin. hydrobrom.) Ph. Hg. VIII. Scopolamini hydrobromidi
Sebum - OGYI-V-163-1987 Sebi
Sorbitanum laurinicum Sorbitani lauras (Sorbitan. laur.) Ph. Hg. VIII. Viszkozitás:4000-5500 mPas (Avizsgálat Ph.Hg.VII. Sorbitanum
laurinicum c. cikkely Fizikaimutatószám [1]-es pontja alapján
készül).
Sorbitani lauratis
Sorbitum Sorbitolum (Sorbitol.) Ph. Hg. VIII. Sorbitoli
Stearinum Acidum stearicum (Acid. stearic.) (50-es vagy 70-es típus) Ph. Hg. VIII. Acidi stearici
++ Strychninium nitricum - Ph. Hg. VII. Strychninii nitrici
+ Sulfacetamidum natricum Sulfacetamidum natricum (Sulfacetamid. natr.) Ph. Hg. VIII. Sulfacetamidi natrici
+ Sulfadimidinum Sulfadimidinum (Sulfadimidin.) Ph. Hg. VIII. Sulfadimidini
Sulfaguanidinum - Ph. Hg. VII. -
+ Sulfathiazolum Sulfathiazolum (Sulfathiazol.) Ph. Hg. VIII. Sulfathiazoli
Sulfoguajacolum - ÖAB 2000 vagy USP 32 Sulfoguajacoli
Sulfur praecipitatum - Ph. Hg. VII. Sulfuris praecipitati
Sulfur pulveratum lotum - Ph. Hg. VII. Sulfuris pulverati loti
Talcum Talcum (Talc.) Ph. Hg. VIII. Talci
Terpinum - Ph. Hg. VII. Terpini
++ Tetracainium chloratum Tetracaini hyrochloridum (Tetracain. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Tetracaini hydro­chloridi
Theobrominum Theobrominum (Theobromin.) Ph. Hg. VIII. Theobromini
Theobrominum natrium salicylicum - Ph. Hg. VII. Theobromini natrii salicylici
+ Theophyllinum Theophyllinum (Theophyllin.) Ph. Hg. VIII. Theophyllini
Thiaminium chloratum Thiamini hydrochloridum (Thiamin. hydrochlor.) Ph. Hg. VIII. Thiamini hydro­chloridi
+ Thiomersalum Thiomersalum (Thiomersal.) Ph. Hg. VIII. Thiomersali
Thymolum Thymolum (Thymol.) Ph. Hg. VIII. Thymoli
Titanium dioxydatum Titanii dioxidum (Titan. dioxid.) Ph. Hg. VIII. Titanii dioxidi
+ Tolazolinium chloratum - Ph. Hg. VII. Tolazolinii chlorati
Triaethanolaminum Trolaminum (Trolamin.) Ph. Hg. VIII. Trolamini
Tricalcium phosphoricum Tricalcii phosphas (Tricalc. phosph.) Ph. Hg. VIII. Tricalcii phosphatis
Tricalcium citricum - USP 32 Tricalcii citrici
Trikalium citricum Kalii citras (Kal. citr.) Ph. Hg. VIII. Kalii citratis
Trinatrium citricum Natrii citras (Natr. citr.) Ph. Hg. VIII. Natrii citratis
Trometamolum Trometamolum (Trometamol.) Ph. Hg. VIII. Trometamoli
+ Urethanum - Ph. Hg. VII. Urethani
Vanillinum Vanillinum (Vanillin.) Ph. Hg. VIII. Vanillini
Vaselinum album Vaselinum album (Vaselin. alb.) Ph. Hg. VIII. Cseppenési hőmérséklet:38-56 oC(Ph. Hg. VII. 1461. old. Vaselinum
album c. cikkely Fizikaimutatószám rész [1]-es pontja alalpján).
Vaselini albi
Vaselinum album ophtalmicum - Ph. Hg. VII. Vaselini albi ophthalmici
Vaselinum flavum Vaselinum flavum (Vaselin. flav.) Ph. Hg. VIII. Vaselini flavi
Viride nitens - Ph. Hg. VII. Viride nitentis
Xanthani gummi Xanthani gummi (Xanthan. gummi) Ph. Hg. VIII. Xanthani gummi
+ Zincum chloratum Zinci chloridum (Zinc. chlor.) Ph. Hg. VIII. Zinci chloridi
Zincum oxydatum Zinci oxidum (Zinc. oxid.) Ph. Hg. VIII. Zinci oxidi
+ Zincum sulfuricum Zinci sulfas heptahydricus (Zinc. sulf. heptahydr.) Ph. Hg. VIII. Zinci sulfatis heptahydrici

ILLÓOLAJOK

Aetheroleum anisi Anisi aetheroleum (Anis. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Anisi aetherolei
Aetheroleum aurantii Aurantii dulcis aetheroleum (Aurant. dulc. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Aurantii dulcis ae­therolei
Aetheroleum bergamottae - OGYI-V-162-1987 Aetherolei bergamottae
Aetheroleum carvi Carvi aetheroleum (Carvi aetherol.) Ph. Hg. VIII. Carvi aetherolei
Aetheroleum caryophylli Caryophylli floris aetheroleum (Caryoph. flor. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Caryophylli floris aetherolei
Aetheroleum chamomillae Matricariae aetheroleum (Matricar. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Matricariae aether­olei
Aetheroleum cinnamomi Cinnamomi cassiae aetheroleum (Cinnam. cass. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Cinnamomi cassiae aetherolei
Aetheroleum citri Limonis aetheroleum (Limon. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Limonis aetherolei
Aetheroleum eucalypti Eucalypti aetheroleum (Eucal. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Eucalypti aetherolei
Aetheroleum foeniculi Foeniculi fructus aetheroleum(Foenicul. fruct. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Foeniculi fructus aetherolei
Aetheroleum geranii - OGYI-V-165-1987 Aetherolei geranii
Aetheroleum juniperi Juniperi aetheroleum (Junip. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Juniperi aetherolei
Aetheroleum lavandulae Lavandulae aetheroleum (Lavand. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Lavandulae aether­olei
Aetheroleum menthae piperitae Menthae piperitae aetheroleum (Menth. pip. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Menthae piperitae aetherolei
Aetheroleum pini pumilionis - Ph. Hg. VII. Aetherolei pini pumilionis
Aetheroleum pini silvestris Pini silvestris aetheroleum Ph. Hg. VIII. Pini silvestris aetherolei
Aetheroleum rosmarini Rosmarini aetheroleum (Rosmar. aetherol.) Ph. Hg. VIII. Rosmarini aetherolei
Aetheroleum sinapis syntheticum - OGYI-S-300-1987 Aetherolei synapis synthetici
Aetheroleum terebenthinaerecitificatum - Ph. Hg. VII. Aetherolei terebenthinaerecitificati
Aetheroleum thymi Thymi aetheroleum (Thymi aetherol.) Ph. Hg. VIII. Thymi aetherolei

GYÓGYNÖVÉNYEK

Absinthii herba Absinthii herba (Absinth. herb.) Ph. Hg. VIII. Absinthii herbae
Achilleae herba Millefolii herba (Millefol. herb.) Ph. Hg. VIII. Millefolii herbae
Agar-Agar Agar Ph. Hg. VIII. Agaris
Agrimoniae herba Agrimoniae herba (Agrimon. herb.) Ph. Hg. VIII. Agrimoniae herbae
Aloe Aloe capensis (Aloe cap.) Ph. Hg. VIII. Aloes capensis
Althaeae folium Althaeae folium (Alth. fol.) Ph. Hg. VIII. Althaeae folii
Althaeae radix Althaeae radix (Alth. rad.) Ph. Hg. VIII. Althaeae radicis
Amylum maydis Maydis amylum (Mayd. amyl.) Ph. Hg. VIII. Maydis amyli
Amylum solani Solani amylum (Solan. amyl.) Ph. Hg. VIII. Solani amyli
Amylum tritici Tritici amylum (Trit. amyl.) Ph. Hg. VIII. Tritici amyli
Angelicae radix Angelicae radix (Angel. rad.) Ph. Hg. VIII. Angelicae radicis
Anisi stellati fructus Anisi stellati fructus (Anis. stell. fruct.) Ph. Hg. VIII. Anisi stellati fructus
Anisi vulgaris fructus Anisi fructus (Anis. fruct.) Ph. Hg. VIII. Anisi fructus
Aurantii pericarpium - Ph. Hg. VII. Aurantii pericarpii
Balsamum peruvianum Balsamum peruvianum (Bals. peruv.) Ph. Hg. VIII. Balsami peruviani
Bardanae radix - DAC 2004 Bardanae radicis
+ Belladonnae folium Belladonnae folium (Bellad. fol.) Ph. Hg. VIII. Belladonnae folii
+ Belladonnae radix - Ph. Hg. VII. Belladonnae radicis
Benzoe - Ph. Hg. VII. Benzoes
Betulae folium Betulae folium (Betul. fol.) Ph. Hg. VIII. Betulae folii
Cacao pulvis - MSZ 9434:1983 Cacao pulveris
Calami rhizoma - Ph. Hg. VII. Calami rhizomatis
Calendulae flos Calendulae flos (Calend. fl.) Ph. Hg. VIII. Calendulae floris
Capsici fructus - Ph. Hg. VIII. Capsici fructus
Cardamomi fructus - Ph. Hg. VII. Cardamomi fructus
Cardui benedicti herba - Ph. Hg. VII. Cardui benedicti herbae
Carvi fructus Carvi fructus (Carv. fruct.) Ph. Hg. VIII. Carvi fructus
Caryophylli flos Caryophylli flos (Caryoph. fl.) Ph. Hg. VIII. Caryophylli floris
Centaurii herba Centaurii herba (Centaur. herb.) Ph. Hg. VIII. Centaurii herbae
Chamomillae anthodium Matricariae flos (Matricar. fl.) Ph. Hg. VIII. Matricariae floris
+ Chelidonii herba Chelidonii herba (Chelidon. herb.) Ph. Hg. VIII. Chelidonii herbae
Chinae succirubrae cortex Cinchonae cortex (Cinchon. cort.) Ph. Hg. VIII. Cinchonae corticis
Cichorii herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Cichorii herbae
Cinnamomi cassiae cortex - Ph. Hg. VII. Cinnamomi cassiae corticis
Coriandri fructus Coriandri fructus (Coriandr. fruct.) Ph. Hg. VIII. Coriandri fructus
Crataegi fructus Crataegi fructus (Crat. fruct.) Ph. Hg. VIII. Crataegi fructus
Crataegi summitas Crataegi folium cum flore (Crat. fol. cum flor.) Ph. Hg. VIII. Crataegi folii cum flore
Cynosbati pseudofructus Rosae pseudo-fructus (Rosae pseudo-fruct.) Ph. Hg. VIII. Rosae pseudo-fructus
Equiseti herba Equiseti herba (Equis. herb.) Ph. Hg. VIII. Equiseti herbae
Farfarae folium - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Farfarae folii
Foeniculi fructus Foeniculi dulcis fructus (Foenic. dulc. fruct.) Ph. Hg. VIII. Foeniculi dulcis fructus
Frangulae cortex Frangulae cortex (Frang. cort.) Ph. Hg. VIII. Frangulae corticis
Gentianae radix et rhizoma Gentianae radix (Gent. rad.) Ph. Hg. VIII. Gentianae radicis
Gummi acaciae Acaciae gummi (Acac. gummi) Ph. Hg. VIII. Acaciae gummi
Graminis rhizoma Graminis rhizoma (Gramin. rhiz.) Ph. Hg. VIII. Graminis rhizomatis
Herniariae herba - Ph. Hg. VII. -
+ Hyoscyami folium - Ph. Hg. VII. Hyoscyami folii
Hyperici herba Hyperici herba (Hyperic. herb.) Ph. Hg. VIII. Hyperici herbae
Hyssopi herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Hyssopi herbae
+ Ipecacuanhae radix et rhizoma Ipecacuanhae radix (Ipec. rad.) Ph. Hg. VIII. Ipecacuanhae radicis
Jacaea herba Violae herba cum floris (Viol. herb. cum flor.) Ph. Hg. VIII. Violae herbae cum flore
Juniperi galbulus Juniperi pseudo-fructus (Junip. pseudo-fruct.) Ph. Hg. VIII. Juniperi pseudo-fructus
Juglandis folium Ph. Hg. VII. Juglandis folii
Lavandulae flos Lavandulae flos (Lavand. fl.) Ph. Hg. VIII. Lavandulae floris
Levistici radix Levistici radix (Levist. rad.) Ph. Hg. VIII. Levistici radicis
Lichen islandicus Lichen islandicus (Lichen island.) Ph. Hg. VIII. Lichenis islandici
Lini semen Lini semen (Lini sem.) Ph. Hg. VIII. Lini seminis
Lini seminis farina - Ph. Hg. VII. Lini seminis farinae
Liquiritiae rhizoma et radix Liquiritiae radix (Liquir. rad.) Ph. Hg. VIII. Liquiritiae radicis
Lupuli strobuli Lupuli flos (Lupuli fl.) Ph. Hg. VIII. Lupuli floris
Majorannae herba - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Majorannae herba
Malvae flos Malvae sylvestris flos (Malvae sylv. fl.) Ph. Hg. VIII. Malvae sylvestris floris
Malvae folium - Ph. Hg. VII. Malvae folii
Marrubii herba Marrubii herba (Marrub. herb.) Ph. Hg. VIII. Marrubii herbae
Maydis stigmata - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Maydis stigmatum -
Mel depuratum Mel Ph. Hg. VIII. Mellis
Meliloti herba Meliloti herba (Melilot. herb.) Ph. Hg. VIII. Meliloti herbae
Melissae folium Melissae folium (Meliss. fol.) Ph. Hg. VIII. Melissae folii
Menthae crispae folium - Ph. Hg. VII. Menthae crispae folii
Menthae piperitae folium Menthae piperitae folium (Menth. pip. fol.) Ph. Hg. VIII. Menthae piperitae folii
Ononidis radix Ononidis radix (Ononid. rad.) Ph. Hg. VIII. Ononidis radicis
Papaveris rhoeados flos Papaveris rhoeados flos (Papaver. rhoead. fl.) Ph. Hg. VIII. Papaveris rhoeados floris
Pix juniperi Ph. Hg. VII. Picis juniperi
Pix lithantracis - ÖAB 2000 Picis lithanthracis
Plantaginis folium Plantaginis lanceolatae folium (Plantag. lanc. fol.) Ph. Hg. VIII. Plantaginis lanceolatae folii
Primulae radix et rhizoma Primulae radix (Primul rad.) Ph. Hg. VIII. Primulae radicis
Pruni spinosae flos - DAC 2005 Pruni spinosae floris
Pulmonariae folium - DAB 2005 Pulmonariae folii
Quercus cortex Quercus cortex (Querc. cort.) Ph. Hg. VIII. Quercus corticis
Ratanhiae radix Ratanhiae radix (Ratanh. rad.) Ph. Hg. VIII. Ratanhiae radicis
Rhei rhizoma Rhei radix (Rhei rad.) Ph. Hg. VIII. Rhei radicis
Salviae folium Salviae officinalis folium (Salv. off. fol.) Ph. Hg. VIII. Salviae officinalis folii
Sambuci flos Sambuci flos (Samb. fl.) Ph. Hg. VIII. Sambuci floris
Saponariae albae radix - Ph. Hg. VII. -
Sennae folium Sennae folium (Sennae fol.) Ph. Hg. VIII. Sennae folii
Sennae fructus Sennae fructus angustifoliae (Senn.fruct. angustifol.), Sennae
fructus acutifoliae (Senn. fruct.acutifol.)
Ph. Hg. VIII. Sennae fructus angustifoliae Sennae fructus a­cutifoliae
Serpylli herba Serpylli herba (Serpyl. herb.) Ph. Hg. VIII. Serpylli herbae
Sinapis albae semen - DAC 2005 Sinapis albae seminis
Sinapis nigrae semen - DAC 2005 Sinapis nigrae seminis
Stoechados flos - DAC 2005 Stoechados floris
+ Stramonii folium Stramonii folium (Stramon. fol.) Ph. Hg. VIII. Stramonii folii
+ Strychni semen - Ph. Hg. VII. -
Taraxaci radix - Ph. Hg. VII. + MSZ előírások Taraxaci radicis
Thymi vulgaris herba Thymi herba (Thymi herb.) Ph. Hg. VIII. Thymi herbae
Tiliae flos Tiliae flos (Tiliae fl.) Ph. Hg. VIII. Tiliae floris
Tragacantha Tragacantha (Tragacanth.) Ph. Hg. VIII. Tragacanthae
Trifolii fibrini folium Menyanthidis trifoliatae folium (Menyanth. trifol. fol.) Ph. Hg. VIII. Menyanthidis trifoliatae folii
Urticae folium Urticae folium (Urtic. fol.) Ph. Hg. VIII. Urticae folii
Uvae ursi folium Uvae ursi folium (Uvae ursi fol.) Ph. Hg. VIII. Uvae ursi folii
Valerianae rhizoma et radix Valerianae radix (Valer. rad.) Ph. Hg. VIII. Valerianae radicis
Veratri rhizoma et radix - Ph. Hg. VII. Veratri rhizomatis et radicis
Verbasci flos Verbasci flos (Verbasci fl.) Ph. Hg. VIII. Verbasci floris
Visci herba (Megfeleltethető a Visci albaestipes-nek) - DAB 1999 Visci herbae

GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK

Aluminium aceticum tartaricumsolutum - Ph. Hg. VII. Aluminii acetici tartarici soluti
Elixirium thymi compositum - Ph. Hg. VII. Elixirii thymi compositi
Extractum aloes siccum - Ph. Hg. VII. Extracti aloes sicci
+ Extractum belladonnae siccum Belladonnae folii extractum siccumnormatum (Bell. fol. extr. sicc.
norm.)
Ph. Hg. VIII. Belladonnae folii extracti siccinormati
Extractum liquiritiae fluidum - Ph. Hg. VII. -
Extractum liquiritiae venale - Ph. Hg. VII. -
++ Extractum opii siccum - Ph. Hg. VII. -
Extractum strychni siccum - Ph. Hg. VII. -
Extractum valerianae siccum - OGYI-G-9-1987 -
Hydrogelum methylcellulosi - Ph. Hg. VII. -
Linimentum saponatum camphoratum - Ph. Hg. VII. -
Liquor formaldehydi saponatus - Ph. Hg. VII. -
Mucilago hydroxyaethylcellulosi - Ph. Hg. VII. Mucilaginis hydroxyaethylcellulosi
Mucilago methylcellulosi - Ph. Hg. VII. -
Oculentum hydrosum - Ph. Hg. VII. -
Oculentum simplex - Ph. Hg. VII. Oculenti simplicis
Pasta zinci oxydati - Ph. Hg. VII. -
Pasta zinci oxydati oleosa - Ph. Hg. VII. Pastae zinci oxydati oleosae
Pasta zinci oxydati salicylata - Ph. Hg. VII. Pastae zinci oxydati salicylatae
+ Phenolum liquefactum - Ph. Hg. VII. Phenoli liquefacti
Pulvis Caroli - Ph. Hg. VII. Pulveris Caroli
++ Pulvis opii - Ph. Hg. VII. -
+ Pulvis opii et ipecacuanhae - Ph. Hg. VII. -
Pulvis sennae compositus - Ph. Hg. VII -
Sapo stearini - Ph. Hg. VII. -
Sirupus aurantii - Ph. Hg. VII. Sirupi auranti
Sirupus laxans - Ph. Hg. VII. -
Sirupus liquiritiae - Ph. Hg. VII. -
Sirupus rubi ideae - MÉ 2-33/1/02 -
Sirupus simplex - Ph. Hg. VII. -
Solutio conservans - Ph. Hg. VII. Solutionis conservantis
Solutio iodi alcoholica - Ph. Hg. VII. -
Species altheae - Ph. Hg. VII. -
Species cholagoga - Ph. Hg. VII. -
Species laxans - Ph. Hg. VII. Speciei laxantis
Spiritus anisatus - Ph. Hg. VII. Spiritus anisati
Spiritus camphoratus - Ph. Hg. VII. -
Spiritus saponatus - Ph. Hg. VII. -
Tinctura amara - Ph. Hg. VII. Tincturae amarae
Tinctura arnicae Arnicae tinctura (Arnic. tinct.) Ph. Hg. VIII. Arnicae tincturae
Tinctura aromatica - Ph. Hg. VII. Tincturae aromaticae
Tinctura aurantii - Ph. Hg. VII. -
Tinctura aurantii pro sirupo - Ph. Hg. VII. Tincturae aurantii pro sirupo
+ Tinctura belladonnae Belladonnae folii tinctura normata(Belladon. fol. tinct. norm.) Ph. Hg. VIII. Figyelem! A Tinctura belladonnae(Ph. Hg. VII.) és a Belladonnae
folii tinctura normata (Ph. Hg.VIII.) összes alkaloid tartalma
jelentősen eltér egymástól, aPh. Hg. VIII.-ban szereplő készítmény
tartalma mintegy 20%-kalmagasabb a Ph. Hg. VII.-ben szereplő
készítménynél. Ezért akészítmény adagolása a következőképpen
változik: Legnagyobb egyszeri adagja: 0,80 g Legnagyobb napi
adagja: 2,40 g Szokásos egyszeri adagja: 160–400mg Szokásos napi
adagja: 0,50–1,20g
Belladonnae folii tincturaenormatae
Tinctura benzoes - Ph. Hg. VII. -
Tinctura capsici - Ph. Hg. VII. -
Tinctura chamomillae - Ph. Hg. VII. -
Tinctura chinae composita - Ph. Hg. VII. -
Tinctura cinnamomi Cinnamomi corticis tinctura (Cinnam. cort. tinct.) Ph. Hg. VIII. Cinnamomi corticis tincturae
+ Tinctura ipecacuanhae Ipecacuanhae tinctura normata (Ipec. tinct. norm.) Ph. Hg. VIII. Ipecacuanhae tincturae normatae
++ Tinctura opii - Ph. Hg. VII. -
Tinctura ratanhiae Ratanhiae tinctura (Ratanh. tinct.) Ph. Hg. VIII. Ratanhiae tincturae
Tinctura salviae Salviae tinctura (Salv. tinct.) Ph. Hg. VIII. Salviae tincturae
Tinctura saponariae - Ph. Hg. VII. -
+ Tinctura strychni - Ph. Hg. VII. -
Tinctura thymi - Ph. Hg. VII. -
Tinctura valerianae aetherea - Ph. Hg. VII. -
Tinctura valerianae alcoholica - Ph. Hg. VII. -
+ Tinctura veratri - Ph. Hg. VII. -
Unguentum aluminii aceticitartarici - Ph. Hg. VII. Unguenti aluminii aceticitartarici
Unguentum argenti nitrici - Ph. Hg. VII. -
Unguentum emolliens - Ph. Hg. VII. Unguenti emollientis
Unguentum emulsificans anionicum - Ph. Hg. VII. Unguenti emulsificantis anionici
Unguentum emulsificans nonionicum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum glycerini - Ph. Hg. VII. -
Unguentum hydrophilicum anionicum - Ph. Hg. VII. Unguenti hydrophilici anionici
Unguentum hydrophilicum nonionicum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum hydrosum - Ph. Hg. VII. Unguenti hydrosi
Unguentum macrogoli - Ph. Hg. VII -
Unguentum oleosum - Ph. Hg. VII. -
Unguentum paraffini - Ph. Hg. VII. -
Unguentum simplex - Ph. Hg. VII. Unguenti simplicis
Unguentum stearini - Ph. Hg. VII.
Unguentum zinci oxydati - Ph. Hg. VII. -
Vaselinum acidi borici - Ph. Hg. VII. Vaselini acidi borici

Gyógyszerrendelés, vényírás, vényjelentés a fogászatokon

A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésének és felírásának eddigi megszokott gyakorlatát az elmúlt időben a gyógyszer-gazdaságosság címén jó pár rendelet és törvény újraszabályozza. Mennyiben érint ez minket? Ezt próbálom meg összefoglalni:

3 részre osztható a téma:

1. Gyógyszerrendelés

A gyógyszerrendeléshez minősített számítógépes programot kell használni, amely "segít" az azonos hatóanyagú és egyenértékű gyógyszerek közül az aktuálisan legkedvezőbb árú gyógyszer kiválasztásában.
A minősített programok listája: http://ebf.hu/index.php?m=7.4
A havi egy-két receptet író fogorvosi kaszt túl kis hal ahhoz, hogy retorziótól tartson az ellenőrzés során, tehát ...

2.a Vényírás

A szoftvernek alkalmasnak kell lennie az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben foglaltak szerint 2009. július 1-jétől – többek között – az extra vonalkód képzésére és vényre nyomtatására, aminek a használata nem kötelező. Lásd az alábbi EÜM levelet az extra vonalkódról:

Nem vagyunk kötelesek használni vényírásra az extra vonalkódot generálni képes szoftvert, tehát bármilyen módon kitölthetjük a vényünket, akár kézírás, akár egyéb módon: gépírás :), saját szövegszerkesztett file-jaink, Tetfog ...

2.b Gyógyászati segédeszközök vényírása

Nem változott.

3. Vényjelentés (magánorvosi jelentés)

A nem OEP finanszírozott fogászatokra nézve kötelező a negyedévente beküldött jelentés.


Gyakran ismételt kérdések a magánorvosi jelentéssel kapcsolatban
1. Miért kell jelentést küldenem?
A jelentési kötelezettséget a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 22.§ (8)-(9) bekezdése írja elő.
2. Milyen rendszerességgel kell jelentést küldenem?
A jelentést negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-éig kell megküldeni floppyn vagy CD-n, kísérőjegyzékkel ellátva.
3. Hová kell küldenem a jelentést?
A jelentést a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) részére kell megküldeni.
4. Kinek kell jelentést küldenie?
Az Ebtv. terminológiája szerint a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának van jelentési kötelezettsége. Ez alapján magánorvosnak minősül a hagyományosan magánorvosinak nevezett praxisokon túl minden olyan tevékenység, melyet nem finanszíroz az OEP, (pl. a foglalkozás egészségügyi praxisok), valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, központi költségvetésből normatív hozzájárulásban részesülő, bentlakásos szociális intézményben foglalkoztatott orvos is.
5. Miről kell jelentést küldenem?
Az Ebtv. rendelkezései szerint a támogatással történt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelés esetén kell jelentést készítenie, tehát az Ön által felírt, nem támogatott készítmények vonatkozásában nem áll fenn jelentési kötelezettség.
6. Milyen szankcióra számíthatok, ha nem teszek eleget a jelentési kötelezettségemnek?
A jelentés elmaradása esetén a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) felszólítja Önt, hogy tegyen eleget a jogszabályban előírt jelentési kötelezettségének.
7. Milyen szankcióra számíthatok, ha a felszólítás ellenére sem teszek eleget a jelentési kötelezettségemnek?
Amennyiben Ön a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) felszólítása ellenére sem tesz eleget jelentési kötelezettségének, magánorvosi vényírási szerződése felmondásra kerül, a vényírási joga pedig megszűnik. Ez azt jelenti, hogy nem tud majd támogatással gyógyszert rendelni a nem finanszírozott szolgáltatáshoz kapcsolódóan.
8. Milyen szankcióra számíthatok, ha hibás jelentést küldök el?
Amennyiben a beküldött jelentésben súlyos adathibára derül fény, a területileg illetékes megyei egészbiztosítási pénztár (MEP) felszólítja Önt, hogy javítsa a hibát, és ismételten tegyen eleget a jogszabályban előírt jelentési kötelezettségének. Amennyiben a jelentésben talált hiba nem érinti súlyosan az azok felhasználásával készített elemzéseket és előkészített ellenőrzéseket, a területileg illetékes megyei egészbiztosítási pénztár (MEP) tájékoztatja Önt a hibáról, hogy a következő időszakban hibátlan jelentés tudjon előállítani.
9. Több munkahelyen is dolgozom, hogyan kell jelentem?
Ha a vényírási jogosultság több nem finanszírozott szolgáltatóhoz is köthető, akkor mindegyik munkahelyről külön-külön kell jelentést küldeni a különböző nem finanszírozott szolgáltatók ágazati azonosító kódjainak megfelelően.
10. Milyen programmal tudok eleget tenni a jelentési kötelezettségemnek?
A jelentés bármilyen programmal elkészíthető, mely képes az OEP honlapján közölt – a jogszabályban előírt adattartalomnak megfelelő – rekordképet tükröző jelentés elkészítésére.
Az OEP ingyenes jelentőprogramot bocsát azon orvosok rendelkezésre, akik nem kívánják térítés ellenében beszerezni a piacon elérhető számos program egyikét sem. Az ingyenes program az OEP honlapjáról a Szakmai Kezdőlap/Gyógyszer/Magánorvosi Jelentőprogram útvonalon, vagy az alábbi linken érhető el:
http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/40770CF540B5F361E040A8C0CB32016E
Felhívjuk a figyelmét, hogy a program használata nem kötelező.
11. Használhatom-e a jelentés elkészítéséhez azt a vényíró programot, mely korábban a GYOGYINFOK honlapján volt elérhető?
Az OEP az orvosok számára átmenetileg térítésmentesen elérhetővé tett egy jelentőprogramot, hogy abban az időszakban is lehetséges legyen a jelentéseket elkészíteni, ameddig saját fejlesztésű jelentőszoftverünk elkészül. A korábban elérhetővé tett programot térítésmentesen az OEP nem tudja biztosítani, így ennek használata nem ajánlott. Az OEP honlapjáról letölthető ingyenes program alkalmas a korábban rögzített betegadatok átemelésére. Az importálás menetének részletes leírása megtalálható a felhasználói kézikönyvben.
12. Magánorvosként kell-e a beteg jogviszonyát ellenőriznem a finanszírozott szolgáltatókhoz hasonlóan?
Nem, a jogviszony ellenőrzése a hatályos jogszabályok értelmében kizárólag a finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltatóknak kötelező.
13. Nem rendeltem támogatással sem gyógyszert, sem gyógyászati segédeszközt, ilyenkor is kell jelentést küldenem?
Igen, azonban elegendő, ha csak a kísérőjegyzéket (melyen „0” jelentett rekord szerepel) küldi meg az illetékes MEP-nek, akik a kísérőjegyzék alapján rögzítik a „nullás jelentés” tényét. A kísérőjegyzék mintája letölthető az OEP honlapjáról.
A „nullás jelentés” kísérőjegyzéke a minta alapján szoftver nélkül, kézzel is kitölthető.
14. Mi történik, ha egyáltalán nem rendeltem támogatással sem gyógyszert, sem gyógyászati segédeszközt az adott időszakban, és nem küldök „nullás jelentést” sem?
Ha nem finanszírozott szolgáltatóként kötött az OEP-pel vényírási szerződést, és egyáltalán nem küld jelentést (kísérőjegyzéket), az a jelentési kötelezettség elmulasztásának minősül abban az esetben is, ha nem rendelt támogatással termékeket. Ilyenkor a 6. és 7. pontban leírtak történnek.

Közgyógyellátott részére gyógyszer felírása

Most szembesültem először azzal a problémával, hogy amikor közgyógyellátott részére akartam gyógyszert (antibiotikumot) felírni és emiatt a patikában érdeklődtem az árakról, akkor ott közölték, hogy csak a háziorvosa írhatja azt fel.

Utána néztem az OEP honlapján:

Gyógyszer támogatás a közgyógyellátás keretében

2006. július 1-jével a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer ellátás jelentősen megváltozott. A legjelentősebb változás a gyógyszerkeret bevezetése, és ezzel egyidejűleg a közgyógy-gyógyszerlista megszüntetése.
A közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa a páciense krónikus betegségeiről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról, a szakorvos által rendelhető gyógyszerek figyelembe vételével igazolást állít ki. A háziorvos igazolása alapján az egészségbiztosító a beteg egyéni szükségleteire alapozva egyéni gyógyszerkeretet határoz meg.

Közgyógyellátás jogcímen a következő orvosok rendelhetnek gyógyszert:
* a háziorvos,
* azon gyógyszerek esetében, amelyeket csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
* sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
* a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
* a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban.
--------------------------------
Szerintem a felsorolásból az utolsó Ránk is illik.

MOJ jelentés megszűnése

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
1139 BUDAPEST, Teve u. 1/a-c.
Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel: 288-5100, Fax: 288-5270
Hiv. szám:
Tárgy: MOJ jelentés megszűnése

Ügyint.: Dr. Faradzs-zade Magdolna
288-5274
Melléklet:

Tisztelt Doktor Úr / Nő!

Tájékoztatom, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 126.§ (7) bekezdés k) pontja 2010. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 79/A. § (3) bekezdését, mely a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelése esetére meghatározott adattartalmú jelentési kötelezettséget írt elő.
A hatályos vényírási szerződések 11. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy a szerződés megkötését követően hatályba lépő vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit -a szerződés írásbeli módosítása nélkül is - magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ezen pont, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása alapján a jelentési kötelezettség megszűnése miatt nincs szükség az Önnel korábban megkötésre került és jelenleg is hatályos vényírási szerződés alakszerű módosítására.
Eddigi adatszolgáltatási együttműködését megköszönve, egyben a fent leírtak értelmében tájékoztatom, hogy a korábban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége megszűnt.
Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy továbbra is fennmaradt a hatályos jogszabályilag előírt nyilvántartás vezetésének kötelezettsége a tb. támogatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelése esetén, melyet az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrizhet.
További munkájához jó egészséget kívánok.

Budapest, 2010. január 28.

Tisztelettel:
Dr. Országh Attila s.k.
egészségügyi igazgatóhelyettes

Méltányossági vények

FŐVÁROSI ÉS PEST MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓHELYETTES
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁSI OSZTÁLY

1139 Budapest, Teve u. 1/a-c Postacím: 1387 Budapest, Pf. 27.
Tel:288-5284
Fax:288-5283
Ikt.szám:66234-57-835/2/2008. Hiv.szám: -
Tárgy: Méltányossági vények
Ügyintéző: -
Valamennyi Háziorvosi és Fogorvosi Szolgáltató részére
Tisztelt Finanszírozott Egészségügyi Szolgáltató!
Mellékletként küldöm az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának a méltányossági kérelmekhez csatolandó vényeknél a továbbiakban használandó jogcím jelölésekre vonatkozó tájékoztató levelét.
A fentiekkel kapcsolatban felmerült kérdés esetén, a 288-5267-es telefonszámon hívható az Orvosszakmai Ellenőrzési Főosztály.
Budapest, 2008. március 31.
Tisztelettel:
Dr. Országh Attila
egészségügyi igazgatóhelyettes

CsatolmányMéret
meltanyossagbol_kert_gyogyszerek_tamogatasi_elveirol.pdf116.77 KB
meltanyossagi_venyek_jogcimei.pdf178.82 KB

Nyilatkozat gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban

Háziorvos kollegám a következő nyilatkozatot iratja alá a betegekkel, ha drágább gyógyszert ír fel:

Nyilatkozat

A beteg ezen nyilatkozat aláírásával igazolja, hogy a - fent jelzett napon, a fent megjelölt orvos által - számára rendelt gyógyszeres kezeléssel, gyógyászati segédeszköz-ellátással kapcsolatban érthető, részletes tájékoztatást kapott, mely kiterjedt ezen kezelések és ellátások alternatíváira, a lehetséges helyettesítő készítmények várható költségeire is. A beteg ezen tájékoztatás figyelembevételével döntötte el, hogy ragaszkodik a választott készítményekhez, s a therápiás költségekből adódó különbözetet személyesen vállalja, s ezt aláírásával is jelzi.

..................................
aláírás
-------------------------------------------------
Egy másik

Javaslat a terápia változatlanságára.
A jelenleg beállított győgyszeres terápia sikeres volt,a beteg állapota ezzel egyensúlyban van. A beteg a terápiás költségekből fakadó különbözetet személyesen vállalja és ezt aláírásával is jelzi. A gyógyszer átállítása kockázatát nem vállalja.

........................
aláírás

ORKA - Orvosi Receptkitöltő Alkalmazás

A gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 2008. január 1. óta hatályos 53/2007. (XII. 7.) egészségügyi miniszteri rendelet értelmében 2008. július 1-jétől társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt – bizonyos speciális eseteket kivéve – kizárólag minősített számítógépes program alkalmazásával lehet rendelni. A számítógépes programok minősítését az Egészségbiztosítási Felügyelet végzi, a minősített programok listája megtalálható az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. (http://www.ebf.hu/index.php?m=7.4)
Ahhoz, hogy minden orvos eleget tudjon tenni a jogszabály előírásainak, az OEP saját minősített programot fejlesztett, amely 'Orvosi ReceptKitöltő Alkalmazás' (ORKA) néven ingyenesen letölthető.

Az OEP saját minősített programja: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,16868899&_dad=portal&_schema=PO...
Telepítési Útmutató: http://fogaszatiportal.hu/files/orka_telepitesi_utmutato.pdf
Felhasználói kézikönyv: http://fogaszatiportal.hu/files/orka_felhasznaloi_kezikonyv_v1.0.pdf
Az ORKA fóruma: http://fogaszatiportal.hu/forum/oep/gyogyszer/orka-foruma

ORKA hírlevelek

Az Orka program hírlevelei

ORKA hírlevél 2008.11.28.

Tisztelt Felhasználó!

Nagy örömünkre szolgál, hogy letöltötte az OEP ORKA programját, és feliratkozott az ORKA program hírlevelére. Fejlesztőcsapatunk folyamatosan dolgozik azon, hogy a program mennél jobban tudja szolgálni az Ön munkáját.
A közelmúlt legfontosabb fejlesztési eseménye volt, hogy az OEP által publikált gyógyszertörzs (a PUPHA adatbázis) kiegészült a nem támogatott gyógyszerekkel is. Ez együttjárt az adatbázis-szerkezet átalakításával is, aminek következtében a 2008. december elsejétől hatályba lépő PUPHA adatbázist az ORKA program jelenlegi verzió nem tudja beolvasni. Hamarosan letölthetővé tesszük az ORKA program új verzióját, ami kezelni tudja majd az adatbázis-szerkezetet, és a program segítségével társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszereket is tud majd rendelni. Addig kérjük, hogy a 2008. november elsejével hatályba lépett gyógyszertörzset használja.
Az ORKA program új verziójának honlapra kerüléséről email-ben tájékoztatni fogjuk.

A programmal kapcsolatos észrevételeit, a fejlesztéssel kapcsolatos javaslatait várjuk az orka@oep.hu email-címre.

Tisztelettel:
Dr. Molnár Márk Péter
főosztályvezető
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Gyógyszerügyi Főosztály

ORKA hírlevél 2008.12.31.

Tisztelt ORKA Felhasználó!
A lakosság biztonságos és költséghatékony gyógyszerellátása az egészségpolitika egyik fontos célkitűzése, közös érdekünk, hogy a betegek a megfelelő gyógyszerekhez a megfelelő áron jussanak hozzá. A gyógyszerek ára alapvetően a piaci viszonyokon alapul, a piaci viszonyokat pedig az egészségpolitika, az orvosok gyógyszerfelírási szokásai valamint a betegek gyógyszerkiváltásai határozzák meg.
Az orvos, miközben a beteg gyógyulását tartja szem előtt, nem feltétlenül van annak tudatában, hogy gyógyító munkája közvetve hatással van a gyógyszerek árára is, éppen ezért született a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló 17/2007. (II. 13.) Kormányrendelet. Az értékelési rendszer új szabályairól részletesen olvashatnak az OEP szakmai internetes oldalának „Ösztönzőrendszer” című régiójában, melyet a http://www.oep.hu/gyogyszer címen érnek el.
Az ösztönzőrendszer változásaival összefüggően a gyógyszerrendelés során kötelezően alkalmazandó minősített szoftverekről szóló 53/2007. (XII. 2.) EüM rendelet 2009. január elsejétől életbelépő módosításai az orvosok munkáját hivatottak megkönnyíteni azáltal, hogy a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló kormányrendeletben foglalt célkitűzések teljesítéséhez szükséges információkat az alkalmazott minősített programoknak kötelezően tartalmazniuk kell.
Az orvosok minőségi és hatékony gyógyszerrendelése az általános (normatív) jogcímen történő gyógyszerrendelés esetén, négy nagy terápiás területen (gyomorbántalmak [GERD], magas vérnyomás, vérzsír-eltérések és cukorbetegségek [orális antidiabetikumok]) kerül értékelésre minden naptári negyedév végét követően.
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése alá eső gyógyszerek célértéktől való eltérését (hogy alá vagy fölé esik-e az adott gyógyszer) a vényíró szoftverekben jelezni kell.
Örömmel tájékoztatom, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthető az ORKA program új verziója, amely megfelel a megváltozott jogszabályi környezetnek. Az ORKA program új verziója a 2009. január elsejével hatályos gyógyszertörzs betöltése után alkalmas lesz a nem támogatott gyógyszerek rendelésére is, és dolgozunk a magisztrális vényírás megkönnyítésén is.

Kérem, hogy az új verzióval frissítse a gépére feltelepített programot. Az új verzió telepítésével a programban korábban rögzített adatok nem vesznek el, azt a frissítést követően a korábbi pecsétszámával, kilencjegyű azonosítójával (ágazati azonosító) és jelszavával tudja használni.
Az ORKA programot az alábbi oldalról, a „Telepítőkészlet letöltése” linkre kattintva tudja letölteni:
www.oep.hu/orka

A programmal illetve annak fejlesztésével kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit és javaslatait továbbra is várjuk az orka@oep.hu email-címen.

Sikerekben gazdag gyógyító munkát és boldog új esztendőt kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Dr. Molnár Márk Péter
főosztályvezető
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Gyógyszerügyi Főosztály

ORKA hírlevél 2009.03.25.

Tisztelt Felhasználóink,

kérjük, hogy a 2009. I. negyedéves magánorvosi jelentés (MOJ) elkészítése előtt az OEP honlap www.oep.hu/orka címen található 1.1.5 verziójú programmal frissítsék a jelenlegi 1.1.4 verziójú ORKA programot.
Az 1.1.5-ös verzióra való átállás legkorábban 2009. április 1-től lehetséges, az új verzió 2009. március 31-én kerül ki az OEP honlapjára.
Az 1.1.5 verziójú program letöltésekor és telepítésekor már a 2009. április 1-től érvényes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázis települ, így a 2009. április elején aktuális gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adatbázis frissítést sem kell elvégezniük. Természetesen a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adatbázis frissítése 2009. május 1-én és az azt követő hónapok első napján mindig elvégzendő.

Röviden a frissítő program telepítéséről:
A program telepítése a szokásos módon történik. A honlapon található frissítő program egy tömörített állomány (.zip). Ezt bármely tömörítő program segítségével ki kell csomagolni, és az így kapott ORKA_install.exe programot kell elindítani.

Fontos, hogy a program új verzióját arra a helyre telepítsék (a helyét a Célmappa mezőben adhatják meg a Tallóz gombbal) ahol a jelenlegi 1.1.4-es ORKA alkalmazás is van. Ennek helye alapesetben (ahogy a képen is látszik) a C:\Program Files\MOJ könyvtár.

Ismételten felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat és új funkciókat sem.

Együttműködésüket köszönjük,
Országos Egészségbiztosítási Pénztár

ORKA hírlevél 2009.04.01.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Ismételten kérjük, hogy a 2009. I. negyedéves magánorvosi jelentés (MOJ) elkészítése előtt a www.oep.hu/orka címen található 1.1.5 verziójú programmal frissítsék a jelenlegi 1.1.4 verziójú ORKA programot.

Az új 1.1.5-ös verzió a mai napon kikerült az OEP honlapjára.

Röviden az új program telepítéséről:
A program telepítése a szokásos módon történik. A honlapon található frissítő program egy tömörített állomány (.zip). Ezt bármely tömörítő program segítségével ki kell csomagolni, és az így kapott ORKA_install_1.1.5.exe programot kell elindítani.

Fontos, hogy a program új verzióját arra a helyre telepítsék (a helyét a Célmappa mezőben adhatják meg a Tallóz gombbal), ahol a jelenlegi 1.1.4-es ORKA alkalmazás is van. Ennek helye alapesetben a C:\Program Files\MOJ könyvtár.

Az új verzió telepítése abban az esetben, ha az azt megelőző, 1.1.4-es verzióra telepítik, másodpercek alatt megtörténik.

Az előző hírlevélben szereplő információtól eltérően, a 2009. április 1-től hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz törzset az új programverzió telepítése előtt vagy után kézzel szükséges frissíteni.

Ismételten felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat és új funkciókat sem.

Az ezekről a verziókról az ORKA 1.1.5-ös verziójára való átálláshoz részletes leírást olvashatnak a www.oep.hu/orka címen található Felhasználói útmutató 1.1.5-ben. Kérjük, hogy a vonatkozó fejezetek segítségével végezzék el az új verzióra történő átállást.

Együttműködésüket köszönjük,

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

ORKA hírlevél 2009.06.03.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy az ORKA vényíró program június második felében publikálásra kerülő frissített verziója új funkcióként tartalmazza majd többek között az új vényre való nyomtatás lehetőségét, továbbá képes lesz extra vonalkód képzésére és elhelyezésére mind a régi, mind az új típusú vényeken.

Kérjük azokat az ORKA felhasználókat, akik az 1.1.5-ös verziónál régebbi verziókat használnak (ide tartozik az ún. OEP vényíró program, valamint a MOJ program is) hogy az új, 2.0-ás verzió megjelenéséig frissítsék az ORKA programot 1.1.5-ös verzióra. A 2.0-ás ORKA programra való átállást csak az 1.1.5-ös verzióról tudjuk megfelelően kitesztelni, így csak ebben az esetben vállaljuk a hibamentességet a verziók közötti váltáskor.

Az 1.1.5-ös verzió a www.oep.hu/orka webcímről tölthető le.

Esetleges további kérdéseiket az orka@oep.hu e-mail címre küldhetik.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.07.20.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Felhívjuk figyelmüket, hogy ismételten frissült az OEP honlapjáról a www.oep.hu/orka webcímről letölthető ORKA vényíró program (v.2.0.6).

Továbbá felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a korábbi OEP Vényíró programot és az ORKA elődjét, a MOJ nevet viselő programot az OEP már nem támogatja. Ezen programok esetében a minden hónap kezdetétől hatályos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázisok havonkénti ajánlott frissítése nem támogatott, továbbá nem tartalmazzák az újabb fejlesztések eredményeképpen előálló hibajavításokat, az extra vonalkód képzést és nyomtatást, a könnyített gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz frissítés lehetőségét, a szakorvosi javaslat nyomtatást és a vényírás jogszabályoknak való megfelelőségét támogató funkciót sem.

Az ezekről a verziókról az ORKA 2.0.6-os verziójára való átálláshoz részletes leírást olvashatnak a www.oep.hu/orka címen található Felhasználói útmutató 2.0.x-ben. Kérjük, hogy a vonatkozó fejezetek segítségével végezzék el az új verzióra történő átállást.

Kérjük azon felhasználóinkat is, akik már letöltötték a 2.0.x-es ORKA verziók valamelyikét, frissítsék a programot a 2.0.6-os verziójúra.

Együttműködésüket köszönjük,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.09.01.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

Kérjük, hogy azok a Felhasználók, akik a mai napon már frissítették az ORKA gyógyszeradatbázisát a szeptemberi törzzsel, a frissítést ismételjék meg (mind az internetről, mind pedig a letölthető állománnyal történt frissítés esetén).
Az újbóli frissítés elmulasztása esetén egyes gyógyszerek felírását nem engedélyezi a program emelt vagy kiemelt jogcímen történő, eü. ponthoz kötött felírás esetén.
Az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük.

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2009.09.30.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Kérjük, hogy az októberi, 2009. október 1-től hatályos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz törzs (PUPHA) frissítéséhez feltétlenül frissítsék az ORKA 2.0.6-os verziót az ORKA 2.0.7-es verzióra, mivel az októberi állományban olyan adatbázis struktúra módosulás történt, amelyet az ORKA 2.0.6 nem képes kezelni. Az októberi PUPHA törzs frissítéseket 2009. október 1-én 0 órától végezhetik.

Az ORKA vényíró program verzió frissítése a szokásos módon, az ORKA_2.0.7_install.zip állomány OEP honlapról való letöltésével történik ( http://www.oep.hu/orka ). A zip állományt ki kell tömöríteni, majd az így kapott ORKA_2.0.7_install.exe állományt kell elindítani.

Az a felhasználó, akinek a gépén már megtalálható a 2.0.6-os verzió, telepítéskor válassza a meglévő alkalmazás frissítése opciót. Fontos, hogy a telepítés könyvtára mezőben mindig az az elérési út és könyvtár (mappa) legyen megadva, ahol maga a programfájl, azaz az ORKA.exe található.

A 2.0.7-es verzió fontos új funkciót tartalmaz. A jövőben abban az esetben, ha az a számítógép, amelyen az ORKA program fut, internethez van csatlakoztatva, az ORKA automatikusan képes saját maga újabb és újabb verziójának frissítésére. Így a fent leírt műveletet a jövőben már nem kell elvégezni. Az ORKA képes arra, hogy figyeljen egy online webtárhelyet, és jelezze a felhasználó felé, ha ott egy újabb ORKA verzió vált elérhetővé. Ennek feltétele, hogy a Törzsadatok / Beállítások menüpont Beállítások fülén a megfelelő jelölő négyzet be legyen állítva (a funkció nagyban hasonló az ugyanitt beállítható PUPHA törzs figyeléshez és automatikus frissítéshez).

Azok a felhasználók, akiknek az ORKA programot futtató számítógépe nincs internethez csatlakoztatva, a szokásos módon, a telepítő állomány (install.zip, illetve install.exe) letöltésével és elindításával tudják majd a továbbiakban is frissíteni az ORKA alkalmazást.

A 2.0.7-es verzió segítségével az októberi PUPHA törzs frissítése a szokásos módon zajlik.

Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 2.0.7-es ORKA verzió nem képes még magisztrális vények, valamint többkomponensű gyógyászati segédeszközök egy vényre történő felírására, ez a funkció a hamarosan megjelenő 2.1.0-ás verzióban jelenik majd meg.

Együttműködésüket köszönjük,
OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.07.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Megjelent az ORKA új, 2.1.0-ás verziója.

Akik az ORKA vényíró program 2.0.7-es verziójával rendelkeznek, a programot futtató számítógép internethez van csatlakoztatva és a Törzsadatok / Beállítások menüpont Beállítások fülén bejelölték az „Új ORKA verzió keresése az interneten a program indulásakor” négyzetet, a program automatikusan felajánlja az új verzió telepítését, tehát nem kell kézzel telepíteniük.

Azok a felhasználók, akik a 2.0.7-es verziónál korábbi verzióról frissítenek vagy akiknek a számítógépe nincs internethez csatlakoztatva, illetve valamely okból kézzel szeretnék elvégezni a frissítést, a szokásos módon, a www.oep.hu/orka weboldalról letöltve a telepítőt végezhetik el a frissítést. Ilyenkor az ORKA vényíró program verzió frissítése a szokásos módon, az ORKA_2.1.0_install.zip állomány OEP honlapról való letöltésével történik. A zip állományt ki kell tömöríteni, majd az így kapott ORKA_2.1.0_install.exe állományt kell elindítani.

Új telepítéskor ugyanígy kell eljárni.

A 2.1.0-ás verzió újdonságai:

- magisztrális vényírás, igény esetén sablonok segítségével
- több gyógyászati segédeszköz egy vényre való felírhatósága több komponens esetén
- egyéb számos apróbb kiegészítés, hibajavítás

A 2.1.0-ás verzióhoz tartozó új Telepítési és Felhasználói útmutató 2010. január 8-án kerül publikálásra a www.oep.hu/orka weboldalon.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.12.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Felhívjuk figyelmüket, hogy azoknak a felhasználóknak, akik az elmúlt napokban frissítettek a 2.1.0-ás verzióra, a mai napon kiadott új verziót, a 2.1.1-est nem szükséges letölteniük, csak abban az esetben, ha betegadat importálási műveletet végeznek, azaz a korábbi vényíró szoftverből, az ún. OEP_vényíróból szeretnék áttölteni a betegadatokat az ORKÁ-ba. Ezen utóbbi funkció a 2.1.0-ás verzióban hibás, a hibát a 2.1.1 verzióban javítottuk.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.13.

Értesítjük tisztelt ORKA Felhasználóinkat, hogy jogszabályi változások értelmében

  • a magánorvosi jelentési kötelezettség a magánorvosok részére 2010. január 1-i hatállyal megszűnt,
  • a vényre kizárólag a páciensek születési évét lehet ráírni, illetve nyomtatni (az ORKA új páciens felvételekor a teljes dátumot kéri, de a vényre már csak az évet teszi rá),
  • nem támogatott készítmény felírásánál nem kötelező a BNO kód, illetve BNO név mezők kitöltése az ORKA programban.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.01.29.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

2010. február 1-én új ORKA verzió (2.2.0-ás) kerül kiadásra.

Figyelem!

A februári gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz törzs (PUPHA) már csak ezzel az új programverzióval működik. Ennek használatához tehát először az ORKA programot kell frissíteni, és csak utána a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adatbázist.

Ha egy felhasználó valamilyen ok miatt nem akarja vagy nem tudja frissíteni az ORKA programot, addig, amíg erre nincs lehetősége, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz adatbázist se frissítse, átmenetileg használja a januári törzset.

Összefoglalásképpen:

A korábbi verziójú ORKA (2.1.0, 2.1.1) a januári PUPHA törzzsel, az új ORKA (2.2.0) a februári PUPHA törzzsel működik megfelelően.

Az új ORKA verzió főbb újdonságai:

  • a felírási jogosultság ellenőrzése még szofisztikáltabb módon valósul meg
  • a vényazonosító megadása a továbbiakban nem kötelező (erre a magánorvosi jelentések miatt volt eddig szükség)
  • minden beteghez kötelező a lakcím megadása (kötelező vényadat)
  • a szolgáltatóról megadandó saját adatok (nyilatkozatok) változtak, kérjük ellenőrizze, hogy a megfelelő adatok szerepelnek-e a Törzsadatok / Szolgáltató menüpontban

Korábbi változás, de nagyon sokan fordultak hozzánk egyéni megkereséssel, hibának vélve a jogszabályi változást lekövető funkciót:

  • a vényre a beteg születési ideje helyett már csak a születési éve kerülhet rá

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.02.26.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

2010. február 26-án új ORKA verzió került kiadásra (v. 2.2.1).

Az új verzióban javult a magisztrális vényfelírás, továbbá pontosodott a szakvizsgától és munkahelytől függő emelt és kiemelt jogcímű felírások ellenőrzése.

Felhívjuk tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy új, jelentősen bővített Felhasználói útmutatót tettünk elérhetővé a szokásos linken, mely többek között a magisztrális vényfelírás leírását is tartalmazza: Felhasználói útmutató 2.2.x-es verzió

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.03.03.

Tisztelt ORKA Felhasználók,

Több megkeresést kaptunk azzal kapcsolatban, miszerint magánrendelésen dolgozó orvosok nem jelölik be az ORKA Felhasználói űrlapján (Törzsadatok / Szolgáltató menüpont) a Nyilatkozatok között a „Járóbeteg szakrendelésen dolgozom” opciót és ezáltal nem tudnak felírni olyan gyógyszert emelt vagy kiemelt jogcímen, amelynek felírására jogosultak lennének.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ez a kitétel független attól, hogy az adott szakrendelés közfinanszírozott-e vagy magánfinanszírozású. Amennyiben az adott rendelés rendelkezik ÁNTSZ működési engedéllyel járóbetegek ellátására az adott szakmában, az a finanszírozási forrásától függetlenül járóbeteg szakrendelésnek minősül.

Üdvözlettel,

OEP – Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.03.22. Segédlet a magisztrálisvényekfelírásához

Tisztelt ORKA Felhasználók!

A magisztrális vények felírásához segítségül csatoltan küldjük a PUPHA-ban szereplő alapanyagok és a FoNo-s készítmények listáját. Az ORKA-ban magisztrális vényhez összetevőt csak a PUPHA gyógyszeradatbázisban szereplő néven lehet felírni. Annak érdekében, hogy a PUPHA-ban szereplő nevet könnyebben megtalálják, kérjük, használják a csatolt lista szerinti elnevezéseket a kereséshez. Az ORKA-val felírt magisztrális készítményeket egyelőre a latin nyelv szabályaitól eltérően csak alanyesetben, azaz az adatbázisban szereplő néven tudják szerepeltetni.

Figyelmükbe ajánljuk még az alábbi linken található, az OGYI által közzétett listát, amely az alapanyagok Ph. Hg. VII. szerinti elnevezéseinek Ph. Hg. VIII. szerinti megfeleltetéseit tartalmazza. http://www.ogyi.hu/dynamic/2_2009_mag_kozlemeny.doc

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.05.25. - új ORKA verzió (2.2.2)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. május 25-én új ORKA verzió (2.2.2) került kiadásra.

Az új verzióban új funkcióként megjelent a külső programmal történő kommunikáció, amely lehetővé teszi gyógyszeradatok vényíráshoz szükséges átadását az ORKA részére. Bővebb leírást a Felhasználói útmutató 12. pontjában olvashatnak.

Fontos! Az ORKA csak az arra felkészített programokkal képes kommunikációra! Arról, hogy az egyes szoftverek alkalmasak-e az ORKA-val történő adatcserére a programok készítőjénél érdeklődhetnek.

A jelenlegi verzióban javítottuk a latin számok szöveges feltüntetését, a bontott dobozos készítmények felírását és a magisztrális felírással, illetve magisztrális sablonnal kapcsolatban jelzett hibákat. A PUPHA gyógyszer- és gyógyászati segédeszköztörzs frissítésnél módosítottuk az ellenőrzést, így az ORKA minden esetben figyelmeztet, ha a frissítés nem teljes körű.

Üdvözlettel,

OEP - Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.07.26. - új ORKA verzió (3.0.0)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. július 26-án új ORKA verzió (3.0.0) kerül kiadásra.

Az új verzióban a szakvizsgák ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelően, a PUPHA törzsben szereplő adatok alapján történik. Amennyiben az Ön által, az ORKA felületén megadott szakvizsgák és a nyilvántartásban szereplő adatok különböznek, kérjük, az EEKH-nál rendezze szakvizsgái nyilvántartását.

Új funkcióként megjelent a betegellátás dokumentálását szolgáló modul, melynek leírását a Felhasználói útmutató 11. pontjában találják. További újítások: az ellátás dokumentációját tartalmazó Ambuláns lap nyomtatása, ORKA betegadatainak exportálása és importálása, pácienskereső és betegkarton módosítása, rendszeresen szedett készítmények kategorizálása, némileg módosított felhasználói felület.

Fontos! Az új ORKA verzió helyes működése érdekében a telepítés/frissítés után mindenképpen végezzék el a Gyógyszeradatbázis frissítését is a Törzsadatok, Termékadatok menüpontban!

Kérjük, tanulmányozzák át a Felhasználói útmutatót!

Üdvözlettel,
OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.07.30. - új ORKA verzió (3.0.1)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. július 30-án új ORKA verzió került kiadásra.

Az új 3.0.1-es ORKA verzióban az emelt és kiemelt jogcímen történő felíráshoz szükséges munkahelyre vonatkozó adatoknál a Menopausa és osteoporosis, valamint a Diabetológiai szakrendelés munkahelyek is megadhatóak. A visszamenőleges vényrögzítés időkorlátja három hónapra módosult.

A frissítés után, kérjük, ellenőrizzék le a Törzsadatok, Szolgáltató menüpontban, a Nyilatkozatok és a Szakvizsga blokkokban megadott adataikat!

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2010.09.29. - új ORKA verzió (3.0.3)

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2010. szeptember 28-án új ORKA verzió (3.0.3) került kiadásra. Az új verzióban a felhasználói visszajelzések alapján javítottuk az ORKA-TETFOG lakcím-átadással, valamint a régi vények nyomtatásával kapcsolatban jelzett hibákat, valamint növeltük az Ellátás lap Panasz, Státusz és Terápia mezőinek méretét. Az Ambuláns lap alapbeállítások esetén egy példányban kerül nyomtatásra, az egyes mezők megjelenítési problémái is javításra kerültek. A GYSE felületen az Utasítás mezőben rögzíthetik a vényhez kapcsolódó megjegyzéseket, a keresőben többletinformációként megjelenik az ISO megnevezés is.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

ORKA hírlevél 2011.01.24.

Tisztelt ORKA Felhasználók!

2011. január 24-én új ORKA verzió (3.1.0) került kiadásra.

Az új verzióban az ORKA külső vényíró modulként történő meghívását fejlesztettük tovább. A 3.1.0-ás verzióban a gyógyszeradatok átadásán kívül lehetőség van páciensadatok átadására, illetve a vényadatok exportálására is. A külső programmal a kommunikáció csak az arra felkészített szoftverekkel lehetséges. Bővebb információért az orka@oep.hu e-mail címen érdeklődhetnek.

Üdvözlettel,

OEP Ártámogatási Főosztály

Tájékoztató a vényellátás április 1-jétől várható változásairól

Forrás: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/SZAKMA/OEPHUSZAK_EUSZOLG/GYOGYSZE...

2009. április 1-jétől megváltozik az orvosi vényellátás rendszere, illetve a vények képe. A korábbi időszakok tapasztalataira építve hatékonyabbá, egyszerűbbé és az orvosok számára kényelmesebbé tesszük a vényrendelési és -kiszállítási folyamatokat, aminek hatására a jövőben gyorsabban és biztonságosabban fognak eljutni Önhöz a megrendelt vényei.
Jelen tájékoztatóval az a célunk, hogy Ön is időben információt kapjon a lentebb részletesen kifejtett változásokról, fel tudjon készülni azokra, és az új rendszerre való átállás az Ön számára is zökkenőmentesen történjen meg.
A legfontosabb változások a következők:
− 2009. április 1-jétől kezdődően a megrendelt vényekért Önnek nem kell fizetnie, az OEP a jövőben átvállalja a postázási költségeket.
− A kézbesítési cím megválasztását a jövőben némiképp korlátozzuk. Főszabályként minden orvos a vényén szereplő címére kérheti a megrendelt vényeket, akkor azonban, ha egyszerre több finanszírozott szolgáltatónál is alkalmazásban van, megválaszthatja, hogy melyik szolgáltató címére kéri azokat. Finanszírozott szolgáltatóhoz kapcsolódó vényeket csak finanszírozott intézménybe lehet kézbesíteni, viszont a magánrendelésre szóló, illetve a pro família vényeket az orvos kérheti finanszírozott munkahelyének címére is.
Kérjük, hogy a vényigénylő lapon a postázási címet gondosan töltse ki, mert ha nem tudja átvenni a küldeményt sem személyesen, sem pedig – ha a kézbesítő Önt a megadott kézbesítési címen nem találta – az értesítőn megjelölt átvételi helyen, akkor arra már csak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak (REP) területein működő ügyfélszolgálatokon lesz módja, térítés ellenében.
− A postázott csomagban már nem fog találni vényigénylő lapot; azt vagy az OEP honlapjáról (www.oep.hu/gyogyszer) töltheti le, vagy pedig a REP ügyfélszolgálatain szerezheti be.
− 2009. április 1-jétől megszüntetjük a leporelló vények gyártását, tekintettel arra, hogy a mátrix típusú nyomtatók mára jórészt kiszorultak a használatból. Ezt igazolja az is, hogy csak az orvosok töredéke rendel ebből a típusú vényből. Ha Ön mégis ebbe a körbe tartozna, és úgy ítéli meg, hogy a lap típusú vényekre történő átállás sok időt igényel, akkor azt javasoljuk, hogy a betegek folyamatos
és zavartalan ellátása érdekében még 2009. március 31. előtt rendeljen leporelló típusú vényt. Ezt követően kérjük, hogy a technikai feltételekről (pl.: új nyomtatók beszerzése) gondoskodjanak a folyamatos és zavartalan betegellátás érdekében.
− A jogszabályi változásokkal összhangban, illetve a célszerűséget szem előtt tartva megváltoztatjuk a vény előlapjának egyes feliratait, illetve új mezőket hozunk létre. A vények ez irányú módosításai azonban nem érintik a jelenleg használatban lévő vényeket, tehát nem szükséges lecserélni őket. Funkcionálisan a régi és az új vények megegyeznek egymással, így a jelenleg használatban lévő programokat sem szükséges módosítani az új vényekre való áttérés kapcsán. A vénykép változásai tételesen a következők:
o Az orvos adatai között a jövőben nem szerepel az ÁNTSZ-engedély száma. Ugyanitt az „Ágazati az.kód” elnevezés „Kilencjegyű azonosító”-ra változik a közérthetőség érdekében.
o Változnak a jogcímek annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a támogatási kategória megnevezésével: az „Általános” jogcím megnevezését felváltja a „Normatív” elnevezés, az „EÜ. rend.” helyére „Eü. kiemelt”, az „EÜ tér.köt.” helyére „Eü. emelt” szöveg kerül. Mindezek technikai jellegű, de a pontos vénykitöltést segítő változások.
o Új jogcímként jelenik meg az „Egyedi tám.” jogcím, mely már régóta létező támogatási forma, ugyanakkor eddig nem volt lehetőség külön jelölni a vényen, és ez sok esetben hibás jogcím-megjelölést okozott.
o 2009. január 1-jétől, amennyiben szakorvos javaslata alapján történik a rendelés emelt és kiemelt támogatással, akkora a vényen fel kell tüntetni a szakorvosi javaslatot tevő orvos pecsétszámát, illetve a javaslat kiállításának dátumát. Annak érdekében, hogy az orvosok minél könnyebben tudjanak ehhez az új szabályhoz alkalmazkodni, már áprilistól kijelölt helyet biztosítunk a vényen e célra.
o Számos orvos kérésének eleget téve a vényen kijelöltük a naplószám helyét is, azonban ennek kitöltése a továbbiakban is csak a jogszabályban meghatározott esetekben lesz kötelező (pl. ha krónikus betegség esetén több hónapra elegendő gyógyszermennyiséget rendel az orvos).
o A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy nem maga a beteg váltja ki a vényt, ezért a beteg, illetve a termék átvevőjének aláírásához külön helyet biztosítunk.
o Változik a taxa: az új vényeken kizárólag a kiadás dátuma, illetve a termék kiadójának és a retaxát végző személynek a kézjegye kell hogy szerepeljen.
o A vény hosszabbá válik annak érdekében, hogy helyet kaphasson rajta az 53/2007. (XII. 7.) rendelet 1. mellékletében specifikált „extra vonalkód”.
− A vény hátoldalára a beteg számára hasznos információkat tartalmazó tájékoztató szöveget helyezünk oly módon, hogy hely marad a hátlapon esetlegesen feltüntetendő nyilatkozatoknak. A tájékozató szöveg ismerteti többek között a vény funkcióját, felhasználhatóságának szabályait, illetve a gyógyszerrendelés esetén fontos speciális tudnivalókat.
Szeretnénk kiemelten hangsúlyozni azt, hogy a fenti változások ellenére a 2008. április 1. előtt rendelt vények továbbra is felhasználhatóak maradnak, az új típusú és a régi vényekre ugyanazok az előírások vonatkoznak.

Értesítés a magánorvosi vényjelentési kötelezettség megszűnéséről

Az Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelet 2009. első negyedévében jelezte az Egészségügyi Minisztériumnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak hogy, a magánorvosok vényjelentési kötelezettsége szükségtelen.
Ennek okai:
1.Az összes gyógyszerrendeléssel kapcsolatos adat megtalálható az OEP gyógyszeradatbázisát nyilvántartó szerverén, mivel a gyógyszertárakban rögzítik az adatokat.
2.Az orvos által felírt gyógyszereket nem minden esetben váltják ki, így az orvosok által beküldött jelentés eltérhet a gyógyszertárakban rögzített adatoktól.

A 2009-ben történt törvénymódosítás szerint az 1997. LXXXIII törvényből kivették a 79/a § (3) bekezdést, mely a vényjelentési kötelezettséget előírta. A módosítás 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe.
Ez azt jelenti, hogy 2010. január 1. után nem kell a negyedéves magánorvosi vényjelentéseket beküldeni. A módosítást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megerősítette.

Budapest, 2010. január 10.
Dr. Kivovics Péter
Egyetemi Docens
Az Orvostudomány Kandidátusa
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos

Dr. Kuhajda István
Budapesti Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos
Országos Fogászati és Szájsebészeti Szakfelügyelő Főorvos helyettes

www.ofszsz.hu

Hivatalos papírok

KIDOLGOZÁS ALATT
Dr. Sztancsik Tamás Ellenőrzési lista c. topikja alapján (http://fogaszatiportal.hu/az-ellenor-erkezte-elott-ellenorzesi-lista) elkezdem kibontani az általuk kidolgozott részletes lista egyes pontjait.

FELKÉSZÜLTEM AZ ELLENŐRZÉSRE?
Ellenőrizendők az ellenőr érkezte előtt!

Munkavállalókkal kapcsolatban:

- Végzettség, szakképzettség igazolása (diploma, szakképzettség oklevele);
- Asszisztens (nő) regisztrációs kártyája;
- Munkaszerződés(ek);
-- http://www.magyarorszag.hu/kereses/portalkereso/pf/SearchPortal/searchBy...
-- http://munkaugyi-iratmintak.lapozz.hu/
-- http://munkajog.com/munkaszerzodes.html
- Munkaköri leírás(ok);
-- http://fogaszatiportal.hu/azdentalsite/asszisztens/munkakori_leiras.html
- Munka- és tűzvédelmi oktatás jegyzőkönyve;
- Munkabaleseti jegyzőkönyvnek kinevezett bármilyen füzet vagy formanyomtatvány a felügyelet honlapjáról:
-- Letöltés: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220
- Munkaidő kimutatás („Jelenléti ív”):
-- Letölthető minták: http://www.google.hu/search?q=Jelenl%C3%A9ti+%C3%ADv&ie=utf-8&oe=utf-8&a...
- Felelősségbiztosítás (orvos, alkalmazott);
- Emeltszintű sugárvédelmi tanfolyam igazolása (ha van RTG berendezés; 5 évig érvényes).

Foglalkozás egészségügy:

- Szerződés egy foglalkozás egészségügyi szolgálattal az alkalmazottak (és a vezető orvos) folyamatos ellátásáról;
- Foglalkozás egészségügyi orvos igazolása (az igazoláson legyen rajta, hogy meddig érvényes [általában 2 év], mert az gyakran „lemarad”);
- Évente tüdőszűrés (!) – részben független a 2 évenkénti foglalkozás egészségügyi vizsgálattól;
- (Foglalkozás-)egészségügyi kiskönyv és oltási könyv;

Tűzoltóság/munkavédelem:
-- http://www.prosafe.webzona.hu/tuzvedelem.htm
-- 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800009.OTM
- Menekülési útvonal kifüggesztve;
- Poroltó (mely nem lehet 150 cm-nél magasabban és új típusú „tűzoltó készülék” és „ABC” (mit lehet vele oltani) piktogram kell legyen alatta és felette; poroltó éves felülvizsgálati matrica (ÉVENTE);
- Munkavédelmi eszközök átvételének jegyzőkönyve (kis füzetbe: átvettem a heti kesztyű/maszk/védőruha adagot; HETENTE);
- Érintésvédelmi jegyzőkönyv (ÉVENTE/KÉTÉVENTE);
- Villamossági szabványossági vizsgálat (ÉVENTE/KÉTÉVENTE).
- Dohányozni tilos tábla:
-- Ha nincsen itt van két minta (töltsd le, printeld ki, fóliáztasd le, helyezd ki)

Rendelő:

- Működési engedély(ek) - telephelyenként;
- Kémiai és biológiai biztonsági vizsgálat jegyzőkönyve (ÉVENTE újítandó);
- Veszélyes anyag nyilvántartás (HAVONTA frissítendő adatokkal):
- Felhasznált és tárolt anyagok biztonságtechnikai adatlapja (mindből a LEGFRISSEBB!);
-- Felesleges kérni, letölteni, nyomtatni, őrizni, időnként ellenőrizni az aktualitást. Ez nem a mi dolgunk, hanem a gyártóké és forgalmazóké. Mi pedig, ha vmire szükségünk van online lekérjük az adatokat. Ezért ennek csinálok egy kiinduló oldalt: http://fogaszatiportal.hu/fogaszati-anyagok-biztonsagtechnikai-adatlapjai
- Tájékoztató táblák: engedélyezett szakmák, rendelési idő, rendelkezésre állás és ügyelet, betegjogi képviselő elérhetőségei, nem támogatott szolgáltatások árlistája;
- Gyógyszerkezelési szabályzat és a készleten lévő gyógyszerek leltáríve (mennyiséggel, lejárati dátummal);
- Dokumentált előjegyzési rendszer;
- Ápolási dokumentáció + havi összesítő lap, kimutatás;
- Kötelezően tartandó gyógyszerek, ezek leltára, lejárati idővel;
- Szabályos, előírt formátumú sterilizálási napló (Epidemiológiai Központ kiadványában minta):
-- http://fogaszatiportal.hu/sterilizalasi-naplo-adattartalma
- Kezelőegység karbantartási jegyzőkönyve, a rendelőben használt orvosi és egyéb gépek gépkönyve, magyar nyelvű használati útmutatója;
- Kötelezően tartandó nyomtatványok (beutaló, rtg kérő, fertőzőbeteg bejelentés/kijelentés/nyilvántartás, munkalap lemezes fogpótláshoz és rögzített fogpótláshoz);
-- http://www.patria.hu
-- Nyomtatványok cikkszáma, megnevezése, kivitelezése: http://www.patria.hu/files/tiny_mce/File/nyomtatvanyok.pdf
- Betegtájékoztatók és belegyező nyilatkozatok: http://fogaszatiportal.hu/beleegyezo-nyilatkozatok

Egyéb:

- Szerződések (önkormányzat, OEP), engedélyek (ÁNTSZ), röntgen gép engedélye, felülvizsgálat;
- Veszélyes hulladék szállítás-ártalmatlanítás szerződés, szállítólevél (48 órán belüli szállítás vagy 30 napon belüli szállítás hűtött tárolás mellett):
-- Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége > Információs rendszer > Hulladék begyűjtése > Veszélyes hulladék gyűjtése > Egészségügyi hulladék: http://www.kszgysz.hu/services/0406004.htm
- Segélykérő telefon (felette a segélykérő számok, segélykérő telefon piktogram):
-- Ha nincsen itt van két minta (töltsd le, printeld ki, fóliáztasd le, helyezd ki)

- Elsősegély csomag (munkahelyi baleset esetére; kötszerek, géz, Leukoplast®, gyors kötözők, sebfertőtlenítők); sürgősségi táska (újraélesztés eszközei)

Sterilizálási napló adattartalma

Forrás: http://www.c3.hu/~otolbaja/972g.htm

A sterilizálás folyamatát naplóban vezetjük, mely tartalmazza:

- az adott sterilizálási folyamat sorszámát
- a sterilizálás napját
- a sterilizált anyag megnevezését
- a sterilizált anyag felhasználási helyét
- a sterilizálás részfolyamat adatait a folyamat
-- kezdetén: idő (óra, perc)
-- hőmérséklet:
-- nyomás:

-- végén: idő(óra, perc)
-- hőmérséklet:
-- nyomás:

- sterilizálást végző személy neve
- kémiai indikátor ( rakomány kiszedése után a külső borításról egy darabot a naplóba ragasztunk)
- biológiai teszt: fél évente készül, ezt eltérő színűvel jelöljük
- műszaki adatok ( meghibásodás esetén kell jelölni)
- megjegyzés

Módszertani levelek, állásfoglalások, irányelvek

A fogászattal, szájsebészettel kapcsolatos módszertani levelek, állásfoglalások, irányelvek tartalomjegyzéke

Az Egészségügyi Minisztérium Fog- és Szájbetegségek szakmai protokolljai: http://www.eum.hu/main.php?folderID=3746&objectID=6000276

A CED - Council of European Dentists - határozata az amalgámról 2006

Tekintettel arra, hogy
a) a szuvasodott fogak helyreállításánál a fogorvosi amalgám hatékonysága
és biztonsága hosszú évek során bebizonyosodott,
b) az amalgám további használatának biztonságosságát és fontosságát a
World Health Organisation (WHO) és a World Dental Federation (FDI) (Consensus
Statement) is támogatja,
c) több évtizednyi kutatás eredménytelen volt az amalgám egyetlen, egészségre
káros hatásának kimutatásában,
d) a fogak épségének helyreállításánál az amalgám használata tartós és
költségkímélő,
e) nagyon sok helyreállításnál az amalgám, könnyű használatának és más
előnyös fizikai tulajdonságainak köszönhetően a legjobb töltőanyag,
f)  a fogorvosi amalgámnak az egészségre és a környezetre ható poteneiális
veszélyének kutatása tovább folytatódik,
g) ennek a kutatásnak párhuzamosan kell folynia más létező alternatív
anyagok kutatásával, bár régóta keveset tudnak ezen anyagok mérgezési veszélyességéről,
biztonságosságáról és más jellemzőiről mind a betegeket, mind a fogorvosokat
illetően, az Európai Fogorvosok Tanácsa (CED)
1. Hangsúlyozza, hogy nem kell szembenézni az amalgám használatára vonatkozó
betiltással egészen addig, amíg nincs elfogadható bizonyítéka az amalgám egészségre
káros hatásáról, illetve addig, amíg más alternatív anyag biztonságossága nincs
megfelelő módon bebizonyítva,
2. Tudomásul veszi, hogy a legtöbb tagállamban használnak amalgám szeparátorokat,
és támogatja a maradék amalgám kezelésére vonatkozó törvény határozatainak szigorú
végrehajtására vonatkozó vizsgálatot,
3. Hangsúlyozza, hogy a fogorvosoknak a jövőben is képesnek kell lenniük
arra, hogy betegeiket igényeik szerint tájékoztassák a fogszuvasodás kezelésének
más módjairól is,
4. Hangsúlyozza, hogy a fogorvosok azok, akik legjobban tudják azonosítani
a betegek szájegészségének szükségleteit, a betegeknek élniük kell a kezelés
szabad megválasztásának lehetőségével,
5. Hangsúlyozza, hogy az amalgám használatának korlátozásai az egészségügyi
rendszer pénzügyi stabilitását tönkretennék, és kihatással lennének a betegekre
is olyan szempontból, hogy mennyire lennének képesek igénybe venni a fogorvosi
gyógykezelést,
6. Kifejezi sajnálatát, hogy az Európai Parlament 2006 márciusában az
amalgám használatának korlátozására szólított fel, mindenféle tudományos indoklás
nélkül (az Európai Bizottság által indítványozott Közösségi Higany Stratégia
- Community Mercury Strategy-val összefüggésben),
7. Felhívja az EU szervezetek figyelmét arra, hogy teljes mértékben vegyék
számításba az amalgámmal kapcsolatos tudományos bizonyítékokat és a fogorvosi
szakma azon világméretű megegyezését, miszerint az amalgámnak meg kell maradnia
a fogorvosi eszköztár részeként.
Egyönletűleg elfogadva a CED 2006. május 27A Általános Ülésén (CED General
Meeting of 27 May, 2006).

A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának állásfoglalása az üvegcsonkos híddal kapcsolatban

A hiányos fogazat helyreállítását szolgáló fogművekre ható terhelést a megtámasztásukra szolgáló képletek közvetítik a hordozó alapzatra, az állcsontokra. Ezek a képletek a természetes fogak vagy az azok helyettesítésére az állcsontokba (kivételesen az állcsontokra) ültetett implantátumok (műgyökerek), illetve az általában feszes, bizonyos esetekben elmozdítható nyálkahártyával borított állcsontterületek. Amennyiben a fogműre ható terhelés a fogak révén vivődik át az állcsontra (dentális megtámasztás), akkor a csont és a pillér közötti károsodásmentes kapcsolat fennmaradását - közvetlenül - a gyökérhártya-rendszernek a nyomás nagy részét átalakító (húzássá alakító), illetve megfelelően nagy felületen elosztó hatása biztosítja. A gyökérhártya és a csont közötti kapcsolatra ható megterhelés tolerálható határok között tartásának a biztosítására a fogmű tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos, a fogpótlástanban a hosszú távú, tudományosan elemzett gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések hasznosítása és az elméleti megfontolásokból származó megalapozott elvek alkalmazása elengedhetetlen.

Az anatómiai szempontból a dentálishoz nagyon közelálló, a terhelés közvetlen átvitelének mechanizmusát tekintve azonban attól alapvetően eltérő - nincs gyökérhártyai transzformáló hatás - implantátumon történő megtámasztás esetén a pillér és a csont közötti kapcsolat (interface) tartós épsége fennmaradásának a dentális implantológiában napjainkra már meglehetősen jól megfogalmazott elvek figyelembevétele és betartása az alapja. Ezeket az elveket, hasonlóan a dentális megtámasztásra vonatkozókhoz, a szaktudomány képviselői tudományos elemzésekből és számos ellenőrzött körülmény közötti hosszú távú klinikai vizsgálat tapasztataiból levonható következtetéseket alapul véve fogalmazták meg. Ezen elvek szerint az interface károsodásmentes fennmaradásában a fogműszerkesztésre és -kivitelezésre vonatkozó protetikai alapelveken túl, biostatikai szempontból döntő jelentőségű az implantátumok makro- és mikrostruktúrája. A fogművek megtámasztásának a harmadik lehetséges módja a nyálkahártya-csont alapzaton történő megtámasztás. Ilyenkor a fogműre ható terhelés a nyálkahártya összenyomása után az adott állcsontrészlet külső, az erőhatás nagyságának és irányának hatásához átépüléssel alkalmazkodni képes trabekuláris (gerendarendszer) nélküli tömör (corticalis) csontfelszínt nyomja. Az erőhatásnak a csontfiziológiai szempontokat figyelembe vevő, tolerálható határok közötti tartása ilyenkor (a fizikai alapelvet tekintve: a terhelésátvitelben szereplő felszínek nagyságának növelésével csökkenthető az egységnyi felületre ható nyomás) a műfogakat tartalmazó fogműveknek a nyomást az állcsontra átvivő felszínének a jelentős megnövelésével érhető el. Ez a száj élettani funkcióira figyelemmel oly módon valósítható meg, hogy a műfogak alá alaplemez kerül, és így a műfog nem az adott műfog fognyaki keresztmetszetének megfelelő nagyságú felszínen támaszkodva közvetíti a terhelést a csontra, hanem annál lényegesen nagyobb felszínen elosztva. Ennek a csontfiziológiai szempontból előnyös módszernek a száj általános fiziológiai viszonyai szempontjából viszont komoly hátránya, hogy így a műfog és a hordozóalap közötti kapcsolat az élettanitól teljesen eltérő lesz, pangás alakul ki a fogművel borított nyálkahártyafelszínen. Az viszont a patológiából ismert alapelv, hogy ahol a szervezetben pangás alakul ki, ott előbb-utóbb patológiás folyamatok indulnak el. A protetikának ezért alapelve, hogy a nyálkahártyai megtámasztás esetén a fogműveket, a tartós pangás kialakulásának megelőzésére, úgy kell elkészíteni, hogy azt a viselője tisztogatás céljából a szájából ki tudja venni.

Természetesen a dentálisan vagy az implantátumokon megtámasztott fogművek is érintkeznek a hordozóalapot borító nyálkahártyával. Erre az érintkezésre vonatkozóan is léteznek protetikai alapelvek, amelyeknek leegyszerűsített lényege az, hogy ennek a műfog-nyálkahártya érintkező felszínnek tisztíthatónak kell lennie. Az utóbbi időben szakmai körökben egyre szélesebb körűvé váló vitát kiváltó, ún. üvegcsonkos híd fogpótlástani módszerének megítélésekor az előzőekben megfogalmazott alapelvekből kell kiindulni, továbbá abból, hogy egy új terápiás módszer orvosi módszerként való elismerésének írott és íratlan szabályai az évezredek folyamán kiválóan megfogalmazódtak. Az orvostudományban csak olyan módszerek tekinthetők elfogadottnak, amelyek a tudomány korszerű elméletével alátámaszthatók, és amelyekről a hosszú távú gyakorlati alkalmazásban tudományos módszerekkel ellenőrzötten és dokumentáltan bizonyítható, hogy káros mellékhatásuk még hosszú távon sincs, és a módszerrel szembeni orvosi elvárásoknak megfelelnek.

PROF. DR. FAZEKAS ANDRÁS a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A Fogorvosi Világszövetség (FDI) állásfoglalása a fluoridokról és a fogszuvasodásról

A Magyar Fogorvosok Egyesülete - mint a Fogorvosi Világszövetség rendes tagja - folyamatosan megkapja azokat a legfrissebb információkat, amelyek figyelembe vétele minden ország fogászati egészségügyében célszerű és ajánlatos. Ezúttal az FDI fluoridokkal kapcsolatos állásfoglalását ismertetjük. A közlésnek különös aktualitást ad az a tény, hogy a hazánkban elérhető közelségbe került a sófluorozás megvalósítása.
A fluor mint elem fluorid-ionként a természetes környezetben mindenütt megtalálható. Jelen van bizonyos mértékben minden élelmiszerben és a vízben is, így minden élőlény hozzájut. A táplálékból felszívódik, és a fog (és csontrendszer) elcsontosodott szöveteiben halmozódik fel. A hidroxiapatit-képződést a fluorid kis mennyisége is felgyorsítja, és a kristályokat tartalmazó fluorid a csontszövet stabilitását fokozza. Ezek a tulajdonságok életbevágóan fontosak a fog egészségének szempontjából.
Hogyan akadályozza meg a fluorid a szuvasodást?

HELYI HATÁS

Ma már nyilvánvaló, hogy az élelmiszerekkel és a vízzel bevitt fluorid az oka a fogszuvasodás utóbbi időben bekövetkezett drasztikus méretű csökkenésének. A fluorid állandó, emelt mértékű bevitele a szájüregbe hatásosabb, mint a fejlődés közben a fogba beépült fluorid. A nyálban lévő koncentráció meglehetősen alacsony (kb. 0,02 ppm). Ez a szint a magas fluoridtartalmú vidékeken élő lakosságnál is alacsony (kb. 0,04 ppm), de kb. kétszer annyi, mint az alacsony fluoridtartalmú vidékeken élőknél. A fluorid a foglepedékben és a léziókban egyaránt kumulálódik.
Ezeknek a felfedezéseknek igen nagy jelentőségük van a fluorid mint preventív vagy terápiás fogszuvasodás elleni szer használatában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyileg alkalmazott fluornak - mindegy, hogy az ivóvízből, fogkrémekból, szájöblítőből kerül be a szájba, vagy bármely más, a szájüregben lévő fluoridkoncentrációt fokozó módon vittük be oda központi jelentősége van. Ez a tény nemcsak a fogszuvasodás megelőzésében fontos, mert a helyileg alkalmazott fluorid a fluorózisveszélyt csökkenti, amelyet a fogfejlődés alatti túlzott táplálékkal bevitt fluoridmennyiség okoz.

SZISZTÉMÁS HATÁS

Ott, ahol az ivóvíz fluoridtartalma magas (kb. 0,5 ppm és e fölött), a lakosság körében a fogszuvasodás drasztikus mértékű csökkenését lehetett észlelni, de arra is van bizonyíték, hogy magasabb koncentrációknál (1 ppm felett) az adagolás függvényében észrevehetően megváltozott a fogzománc (fluorózis). A fluorid tehát a fejlődésben lévő szervezetben megváltoztatja a fogzománcot.

A FLUORID BEVITELÉNEK FORMÁI

A fluor hozzáadása a vezetékes ivóvízhez - ott, ahol ez lehetséges - továbbra is a fogszuvasodás ellen alkalmazott leghatékonyabb közegészségügyi módszer. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy a vízre - ami a táplálékkal együtt kerül a szervezetbe -, mindenkinek szüksége van. Ehhez megbízható és ellenőrizhető vízellátásra van szükség, ami nem mindig biztosítható. Főként a nem fejlődő országok és a fejlett országok kisebb települései vannak hátrányban. Az egyéb forrásokból származó fluorid mennyiségét pontosan kell ismernünk ahhoz, hogy meghatározhassuk a víz kívánt fluoridtartalmát, és ezzel csökkentsük a fogfluorózis veszélyét. Az Egyesült Államokban például a víz fluortartalmának meghatározásánál a 0,7 ppm és 1,2 ppm közötti sáv az ajánlott értékhatár. Az ajánlott értékek az éghajlattól is függenek, pl.: a trópusi környezetben ezek szintjét csökkenteni kell.

A FLUORID BEVITELE TABLETTÁK ÉS CSEPPEK FORMÁJÁBAN

A módszer abból az elméletből származik, amely szerint feltétlenül szükséges, hogy a fluor - a fogszuvasodást megelőző hatásának kifejtéséhez - a fog fejlődésének időszakában kerüljön a szervezetbe. Lehetséges az előtörés előtti hatás is, de ennek gyakoriságát igen nehéz felbecsülni, és ennek a szemléletmódnak a hatékonysága nem annyira bizonyított, mint a többi beviteli módszeré. Mindezek mellett fennáll a fluor túladagolásának a kockázata is. Fluoridtúladagolás fordulhat elő, ha a táplálékkal bevitt alkotóelem is gazdag fluoridban. E módszerrel fogszuvasodást megelőző hatást különböző szerzők az esetek 39-80 százalékában jelentettek.
Minden országban követelménynek kell lennie, hogy

  • tablettát, cseppet tartalmazó fiola címkéjén fel kell tüntetni, hogy 3 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható, kivéve, ha a fogorvos kifejezetten így rendelkezett,
  • az egyes dobozok nem tartalmazhatnak 120 mg nátrium-fluoridnál többet,
  • az arra rászoruló betegeknek - 3 éves koron túl - napi 0,5 mg F írható fel,
  • az adagolásnál figyelembe kell venni a helyi adottságokból adódó fluorbevitelt, különös tekintettel a víz fluortartalmára,
  • az adagolást - ahol lehetséges - konzultáció után kell megállapítani. Több országban hoztak nyilvánosságra adagolási javaslatot, amelyek egymástól némileg különböznek. Az adagolást tehát gondosan figyelni kell, és egyéb más fluoridforrások fényében mindig naprakésszé tenni.
Fluorozott só

A víz fluorozásának alternatívájaként ismeretes a fluornak sóval történő bevitele a szervezetbe pl.: ott, ahol a vízszolgáltatás nem kellő módon ellenőrizhető. A korlátozott számú kísérlet azt mutatta, hogy az ily módon történő bevitel igen hatásos. E módszernél is fontos, hogy a fluorid több forrásból származhat, ezért a sóval való fluorozás technológiáját biztonsági rendszerrel szigorúan ellenőrizni kell a túlzott fluorózist okozó adagolás elkerülésére.

  • A fluor koncentrációját a sóban a sóbevitel mennyiségének tanulmányozására kell alapozni. Minimumszintnek tűnik a 200 mg F/kg akkor, ha az élelmiszeripari termékeket fluorozott sóval ízesítik. Ha csak az asztali sót fluorozzuk, a fenti koncentráció emelhető, de nem nagyobb mértékben, mint a kétszeresére.
  • A fluorkoncentráció mértékét minden csomag són fel kell tüntetni.
Fluorozott tej

Főként a fiatal gyermekek esetében a fluorozott víz alternatívájaként vagy annak kiegészítőjeként a tej fluorozására is ismert, mint lehetséges fluorid forrás.

Fluoridtartalmú fogkrémek

Igen széles körű tanulinányok folytak olyan fluorozott fogkrémek alkalmazására, amelyek egy sor kiegészítőanyagot tartalmaznak, így pl. nátrium-fluor, óntartalmú fluor és nátriummonofluorofoszfát. Ezek mindegyike a fogszuvasodás jelentős csökkenését eredményezte. A jelenleg használt beviteli rendszerek közül a fogkrémek a nagy multinacionális vállalatok által gyártott testápolási cikkeknek igen tekintélyes részét teszik ki. Ezeknek a vállalatoknak az erőfeszítése eredményeképpen ezekból a termékekből igen nagy mennyiség fogy, sokan használják, a termékek hatékonysága pedig egyre nő. A fluoridmennyiség a fogkrémekben 1500 ppm, ami megfelel az Európában ajánlott maximális értéknek, de van egy "dózishatás", ami azt jelenti, hogy az 1000 ppm-nél magasabb koncentrációknál csak igen kis hatékonyságnövekedés tapasztalható.
A gyermekek - és különösen az egy év alattiak - által lenyelt fogpaszta fogfluorózissal kapcsolatos aggodalmakat okozott. Azoknak a gyermekeknek a fogaiban, akik igen kis kortól használták a fluorozott fogkrémet, enyhe fluorózis észlelhető, ami azt a nézetet támasztja alá, hogy a fogkrém lenyelése valóban előfordul. Ezért egyértelműen meg kell határozni az összes fluoridfogyasztás mennyiségét, beleértve a véletlenszerűen lenyelt fogkrém mennyiségét is. Kaphatók alacsony, azaz 250-400 ppm fluoridot tartalmazó fogkrémek, de ezek hatékonyságáról még mindig egymással ellentmondók a nézetek:

  • a fluoridot tartalmazó fogkrémek az egyik legfontosabb közegészségügyi eszköznek számítanak, erőfeszítéseket kell tennünk használatának további elterjesztésére,
  • a fogkrém tubusán fel kell tüntetni a fluorkoncentráció mértékét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a 6 év alatti gyermekekre a fogmosás alatt felügyelni kell, hogy minél kevesebb fogkrémet nyeljen le,
  • öt év alatti gyerekek ne használjanak magas fluoridkoncentrációt (1000 ppm és a fölött) tartalmazó fogkrémet, valamint ízesített fogpasztát, amely esetleg ösztönözné őket annak lenyelésére.
Fluoridtartalmú szájöblítők

Az utóbbi időkben ezek a termékek váltak a legszélesebb körben alkalmazott fogszuvasodás-megelőző közegészségügyi módszerré. Feltételezzük, hogy a fogmosás után, otthon alkalmazott fluoridtartalmú szájöblítők - a vízzel szemben segítenek fenntartani a szájban lévő fluoridkoncentráció szintjét.

Széles körben jelenleg két változat elfogadott
  • 0,05% nátrium-fluorid (230 ppmF-) naponta: "alacsony hatású, magas gyakoriságú",
  • 0,2% nátrium-fluorid (900 ppmF-) hetente vagy kéthetente, "nagy hatású, alacsony gyakoriságú"
  • ajánlatos, hogy a nagyközönség számára a 230 ppm koncentrációjú szájöblítők kerüljenek forgalmazásra, míg a 900 ppm töménységű öblító'k csak receptre vagy csak az orvos ajánlatára legyenek kaphatók. (A fentiek néhány iskola fogászati egészségügyi programjában szerepelnek),
  • ne támogassuk az alkoholbázisú szájöblítők forgalomba hozatalát,
  • a fluoridtartalmú szájöblítők használata nem ajánlott 6 éven aluli gyerekek számára.
SZAKSZERŰEN ALKALMAZOTT ZSELÉK ÉS LAKKOK

A zseléket és lakkokat közepes és nagymértékű fogszuvasodás esetében javasoljuk. Ezek koncentrációja rendszerint magas, 970 ppm-től (0,4% SnF2) 19400 ppm-ig (8% SnF2) terjed. Fentiekre való tekintettel óvatosan kezelendők.

  • a felhasznált zselé mennyiségének pontosan annyinak kell lennie, hogy elérje a margo gingivalist, de arra ügyelni kell, hogy ne csepegjen le, ezáltal elkerüljük ezek lenyelését.
  • az egész eljárás alatt elszívást kell használni, és a kezelés után kb. fél percig köptetést és/vagy nyállelszívót kell alkalmazni,
  • a kezeles után kb. fél óráig az evés, az ivás és az öblögetés tilos.
TÖBB FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ FLUORIDEXPOZÍCIÓ

A fluorid ételeken és italokon (fluorozott víz), fogkrémekben, szájöblító'kön stb. keresztül történő hozzáférhetősége napjainkban igen elterjedtté vált. Ez természetesen a fogszuvasodás megelőzésében igen előnyös. Mindazonáltal fokozhatja a fogfluorózis veszélyének elterjedését is.
Fentiek miatt nagyon fontos, hogy a fogorvosok pontosan tudják és ismerjék a páciens összes "fluorforrását", mielőtt megállapítják az egyénre szabott fluoridkezelést.

A FLUORIDBEVITEL KOCKÁZATA

A fluor káros hatásaival kapcsolatos legtöbb aggodalom a csont törékenységével, nevezetesen csípőcsonttöréssel és az osteosarcomával kapcsolatban merült fel. Az előzővel kapcsolatban megállapították, hogy jelenleg nincs konkrét bizonyíték arra, hogy az ivóvízben lévő fluoridszintet összefüggésbe lehetne hozni a csípőcsonttöréssel. Ugyancsak nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridbevitel osteosarcomát okozna. Azokat az osteosarcomával kapcsolatos, a fluoridbevitelre visszavezetett aggályokat, amelyeket magas fluoridkoncentrációval kezelt patkányokkal végzett kísérletek eredményeire alapoznak, nem tekintjük bizonyítottnak. A fogképződés alatt bevitt fluorid fluorózishoz vezethet. Míg a több fluoridforrással rendelkező vidékeken ennek előfordulási gyakorisága az 50%-ot is elérheti, maga a fluorózis jóformán minden esetben a lehető legenyhébb formájú volt. Amennyiben a fluoridbevitel szintjét gondosan ellenőrizzük, a fluoridok használata jelenti mai ismereteink szerint a fogszuvasodás megelőzésének legfontosabb népegészségügyi módját, amelynek egy kismértékű mellékhatáskockázata is létezik.
Az állásfoglalást neves professzori team állította össze: Robinson (Anglia), Ekstrand (Svédország), Burt (USA), Cate és König (Hollandia), O'Mullane (Írország).
DR. OROSZ MIHÁLY
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A WHO állásfoglalása a fogászati amalgámok használatáról 1997

A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban. Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgám használata

A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idők során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati amalgámok megbízhatósága

A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak. Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit. Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

A fogászati személyzet munkaköri ártalmai

Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelőek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelőben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőz-tartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Környezetvédelmi megfontolások

A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülő higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyűjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság előírt megfelelő gyűjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetéséből származó ilyen jellegű környezetszennyezést is.

A közfelfogás és a média

Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdőjelezik, az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.
Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben előfordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelő módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömőanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenőrzését.
(Az 1997-es, Szöulban tartott FDI Közgyűlés által elfogadott és jóváhagyott változat.)
Fordította: DR. GERA ISTVÁN
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről

A "JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
TÁJÉKOZTATÓJA
A BETEGELLÁTÁS SORÁN A VÉRREL ÉS TESTVÁLADÉKOKKAL TERJEDŐ VÍRUSFERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉRŐL
Forrás: http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=643

CsatolmányMéret
virusfertozesek_2003.pdf269.01 KB

A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

Tartalomjegyzék

  • I. Alapvető megfontolások
  • II. Diagnosztikai eljárások
  • III. Kezelés/Terápia
  • IV. Rehabilitáció
  • V. Gondozás
  • VI. Az ellátás megfelelőségének indikátorai
  • VII. A protokoll bevezetésének feltételei
  • VIII. Irodalomjegyzék
  • IX. Melléklet

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe

A fog keményszövet hiányának pótlása különféle tömőanyagokkal.

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása.
A különböző tömőanyagokkal végzett töméskészítés lépéseinek leírása, mely az egységes ellátási szemlélet kialakulását segíti elő, valamint vitás ügyekben támpontot jelenthet az adott beavatkozás szakmai megítélésénél.

1.2. A protokoll célja
Az egységes kezelési szemlélet bevezetése, tudományos ismeretek átadása és a kezelési módszerek tudatos alkalmazása. Ezen kívül célkitűzés a hatékonyabb ellátás, a célcsoport ismeretének és tájékoztatásának kiszélesítése a sikeresebb kezelés és egészségesebb fogazat érdekében.

1.3. A protokoll célcsoportja (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szint).
Az ellátandók körébe tartozik potenciálisan az egész lakosság akik fogászati ellátásra kerülnek. Az ellátók körébe tartozik a fogszakorvos és a munkáját segítő fogászati szakdolgozó (asszisztens és higiénikus).
Szintek:

  • 1. Alapellátás
  • 2. Regionális, megyei, nagyvárosi központok
  • 3. Egyetemi klinikák

A protokoll bevezetésének alapfeltétele a célcsoportok közötti konszenzus a protokoll minden részletét tekintve. Ehhez rendszeres megbeszélésekre, konferenciákra, körlevelekre és hírlevelekre van szükség.

2. Definíciók, rövidítések

A megbetegedés elnevezése

  • Fogszuvasodás (caries dentis)
  • Zománc, zománc-dentin repedés, törés (infractio, fractura dentis)
  • Dentalis erosio
  • Veleszületett és szerzett zománckárosodás (hypoplasia dentis)

A megbetegedés definíciója

  • A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása.
  • A fogkorona kemény szöveteinek traumás sérülése.
  • A zománc elégtelen kifejlődése, későbbi károsodása, esztétikailag zavaró megjelenése.

3. A betegség leírása

3.1. Kockázati és kiváltó tényezők
A fogszuvasodás esetében kockázati tényezők: salivatiot csökkentő hatások (sugárterápia, gyógyszerek mellékhatása, nyálmirigy-betegségek), gyakori szénhidrát fogyasztás, rossz szájhigiéné, fogszövet esendőbb az átlagosnál (hypoplasia, infractio, fractura dentis, gyökérfelszín szabaddá válása). A fogszuvasodás kiváltó tényezője a cariogén plakk felrakódása a fogfelszínre (melyben jelen van a Str. mutans és a szubsztrát) és megfelelő idő a demineralizáció létrejöttéhez. Fontos kockázati tényező az erozív hatású italok túlzott fogyasztása, amely a fogstruktúrát károsítja ezáltal könyebben megindul a szuvasodás is (2,5, 7, 13).

3.2. Genetikai háttér
Genetikai faktorok (veleszületett zománc-hypoplasia, szekrotoros IgA termelésének csökkent volta a nyálmirigyekben) is elősegíthetik a fogszuvasodás kialakulását (5).

3.3. Incidencia, prevalencia, morbiditás Magyarországon.
Magyarországon 2001-ben a 12 évesek 76,5%-a volt szuvas fogú. A fogszuvasodás regisztrálására alkalmas kvantitatív mérőszám az egyénre vonatkoztatott DMF-szám, és a csoportokat jellemző, az összesített értékek és a csoportlétszám hányadosával kifejezett DMF-index. D: szuvas (decayed), M: hiányzó (missing), F: tömött (filled). A megbetegedett fogak számát jelöli a DMF-T index (tooth), de információ gazdagabb a fogfelszínekre vonatkozó DMF-S index (surface). Hazánkban 12 éveseknél az utóbbi 20 évben csökkent a DMF-T érték (1985: 5,0; 1991: 4,3; 1996: 3,8).
Felnőtteknél (35-44 é.) a frekvencia 98,8% , Időseknél (65-74 é.) 97,6% volt 2000-ben (2, 4, 12).

3.4. Jellemző életkor és nem
A fogszuvasodás gyakrabban fordul elő gyerekeknél, fiatalkorúaknál, mint későbbi életkorban amikor egyre inkább a fogágybetegségek dominálnak. Nembeli hovatartozás alapján a cariesintenzitás tekintetében a tejfogazatban még nincs eltérés. A maradó fogazatban azonban az azonos korú nők caries intenzitása magasabb a férfiakénál (4).

3.5.Panaszok/tünetek
Amint a carieses lézió elérte a dentint a fogkoronán kezdődő szuvasodásnál, onnantól érzékenység alakul ki a külső ingerek hatására (hideg, meleg, édes, taktilis, stb.). A gyökéri caries esetében a lézió hamarabb éri el a dentint, mivel a foggyökeret borító cement a dentinnél is puhább, kevésbé mineralizált.
Mivel a pulpában csak fájdalmat percipiáló idegrostok találhatók, ezért bármilyen külső noxa fájdalom érzetet indukál.

4. Az ellátási folyamat leírása

Ld. részletesen a III. 1. c. alfejezetben.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást, ill. melyeket a kezelés, vagy az ahhoz használt anyagok befolyásolhatnak.

1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Vizsgálatok

2.1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.

2.2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicális rtg. felvétel).

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegégre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

II.Kezelés, terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
− Nem –adhezív töméskészítés amalgámmal vagy különféle cementekkel. Black-féle üregalakítási lépések során I-III.; V-VI. osztályú cavitásalakítás.
− Adhezív töméskészítés kémiai úton megszilárduló vagy fényre polimerizálódó kompozíciós tömőanyaggal. Üregalakítási lépések során kompozithoz történő I–VI. osztályú cavitásalakítás

b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
Esztétikai szempontokat szem előtt tartva az adhezív (fogszínű) tömőanyagokat elsősorban front-és kisőrlő fogak kemény fogszöveteinek helyreállítására célszerű használni. A nem-adhezív töméskészítés (amalgám) a kis-és nagyörlő fogakban javasolt.

c /1. A cavitás alakítás lépései nem-adhezív töméskészítés során (1,3,4,5,6,8,9,10,11)

1. A preparálás kezdeti fázisai
1.1. A szuvas lézió feltárása
1.2. A cavitás határának és kezdeti mélységének meghatározása
1.3.Elsődleges tartási (retenciós) forma kialakítása
1.4. Elsődleges ellenállási forma preparálása
1.5. A kényelmes hozzáférhetőség biztosítása

2. A preparálás befejező fázisai
2.1. A szuvas dentin és a régi tömés eltávolítása
2.2. Pulpavédelem (ha szükséges)
2.3. Másodlagos tartási és ellenállási forma kialakítása
2.4. A zománc szélek, preparált falak finírozása
2.5. Az üreg tisztítása, ellenőrzése

Töméskészítés
1. Kofferdam felhelyezése
2. Alap behelyezése (mély cavitás esetén)
3. A tömőanyag megkeverése
4. A tömőanyag bevitele a cavitásba
5. A tömés kidolgozása. Glass-ionomer tömés készítése esetén felületvédelem kidolgozás előtt és után
6. Finírozás, polírozás 24 óra elteltével (amalgám esetén)

c /2. Cavitás-alakítás lépései adhezív töméskészítés során (1,3,4,5,6,8,10,11)
1. Lézió feltárása
2. A határok megszabása (a kiterjesztés csak minimális és a szuvasodás mértéke szabja meg).
3. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása
4. A maradék szuvas dentin eltávolítása
5. Pulpavédelem
6. A zománcszélek ferdére faragása (45° -ban, 0,25 mm szélességben)
7. A cavitás tisztítása, ellenőrzése

Töméskészítés:
1. Kofferdam felhelyezése
2. Alap behelyezése (mély cavitás esetén)
3. A ferdére csiszolt zománc/dentin kondícionálása 37%-os foszforsavval (dentinen 15-20 sec., zománcon 30-40 sec)
4. A sav lemosása (20-30 sec.)
5. Szárítás (30 sec.)
6. A bond felvitele a preparált felszínekre majd szétterítése levegő ráfújással
3
7. Bevilágítás 20 sec.
8. A tömőanyag behelyezése az üregbe (1-2 mm-es rétegenként). Szükséges lehet különböző színű rétegek egymásra helyezése esztétikai megfontolások miatt.
9. Minimum 40 sec.-os megvilágítás rétegenként
10. Finírozás, polírozás az anyag megkötése után
11. A tömés elkészítését követően fluoridálás

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Prevenció

Az elkészült fogtömés hosszú távú megtartása érdekében fontos, hogy a páciens betartsa a kapott utasításokat.

2. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali kezelés szükséges.

3. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

Fontos, hogy a beteg az elkészült töméssel elégedett legyen. Morfológiailag kövesse az adott fog paramétereit, a rágásban, beszédben a beteget ne zavarja és esztétikailag is megfeleljen a kívánalmaknak.
Időről-időre a betegek körében ezen követelményeknek megfelelően felmérést kell végezni és a kiértékelés után az eredményekről a terápiás beavatkozást végzőket tájékoztatni.
A felsorolt szempontok alapján végzett felmérések alkalmasak a kezelések hatékonyságának vizsgálatára. Elsődleges indikátor tehát a beteg elégedettségének megismerése, felmérése.
Az ellátás hatékonyságának megítélésére a betegforgalmi statisztika adatait is fel kell felhasználni. A költséghatékonyságot az intézetek gazdasági vezetőinek adataiból lehet kiszámítani.

4. A protokoll bevezetésének feltételei

1. Tárgyi feltételek
A megfelelően elvégzendő tömés készítéséhez elengedhetetlen az alapvető tárgyi feltételek megléte (eszközök, műszerek, érzéstelenítők, tömőanyagok).
Szintén igen fontosak a munkaterület fertőtlenítéséhez használatos dezinficiáló szerek teljes skálája is.

2. Személyi feltételek
Az ellátók körébe tartoznak a fogorvos, fogszakorvos és fogászati szakdolgozók (asszisztens és higiénikus).

3. Szakmai képzési feltételek
A graduális és posztgraduális képzés egymásra épülve segítik elő a megfelelő konzerváló fogászati szemlélet és gyakorlat kialakulását. A továbbképző tanfolyamok, konferenciák elengedhetetlenek az új ismeretek megszerzése vonatkozásában.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Ed. Albrektsson T. O. et al.: Tissue Preservation in Caries Treatment, Quintessence 2001.
  • 2. Axelsson P.: Diagnosis and Risk Prediction of Dental Caries, Qintessence 2000.
  • 3. Ed. Baratieri LN: Advenced Operative Dentistry, Quintessence 1993.
  • 4. Fazekas Á. (szerk.) Megtartó fogászat és endodoncia. Semmelweis Kiadó, 2006,
  • 5. Ed. Féjerskov O., Kidd E.A.M.: Dental Caries. The disease and its clinical management, Blackwell 2006.
  • 6. Ed. Hörsted-Bindslev P, Mjör IA: Modern Concepts in Operative Dentistry, Munksgaard 1988.
  • 7. Kidd E. A. M., Joyston-Bechal S.: Essentials of Dental Caries, Wright 1987.
  • 4
  • 8. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog-és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 9. Mount G. J.: An Atlas of Glass-Ionomer Cements, Martin Dunitz 2002.
  • 10. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant’s Art & Science of Operative Dentistry, Mosby 2002.
  • 11. Smith B. G. N. et al. : The Clinical Handling of Dental Materials, Wright 1986.
  • 12. Szőke J. Petersen P.E.: A hazai felnőtt-és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón. Fogorv. Szle 2004; 97: 219-226.
  • 13. Ed. Thylstrup A., Fejerskov O.: Textbook of Clinical Cariology, Munksgaard 1994.

Kapcsolódó internetes oldalak

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru. mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/liblary/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Mindig elsődleges szempont a beteg érdekeinek figyelembe vétele, alkalmazva a hazai ellátási lehetőségeket és szakmai egyeztetés is szükséges az adott területek ismert képviselőivel.

1.1. Az irodalom keresés és kiválasztás módszerei
Internet segítségével történik az irodalom keresés és a talált cikkek kiválasztása/letöltése.
Keresni kell további útmutatókat, rendszerezett irodalmi áttekintéseket, konszenzus riportokat és nemzeti terápiás irányelveket. A megtalált eredményeket kritikus elemzésnek kell alávetni és bizonyító erejüknek megfelelően rangsorolni. Az evidencia szinteket lásd később. Az irodalomkeresést a protokoll folyamatos fejlesztésével harmonikusan kell végezni az alább felsorolt keresők, útmutatók segítségével:
Terápiás útmutatók:
Cochrane Library
MEDLINE, Index Medicus
Excerpta Medica EMBASE
Current Contents
Science Citation Index
Magyar Orvosi Bibliográfia
ACP (American College of Phisicians) Journal Club
Evidence Based Medicine
York Centre for Reviews and Dissemination
Clinical Evidence
Best Evidence
EB Journals
Terápiás útmutatók az interneten:
Guidelines Appraisal Project http:/hiru. mcmaster.ca/cpg/default.htm
Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/liblary/cpg.htm
US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm
A Cochrane Collaboration Handbook a Cochrane Library kézikönyve, amely a vizsgálatok tervezéséhez és a korszerű irodalomkutatáshoz nyújt segítséget és útmutatót.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
A diagnosztikai és terápiás útmutatók meghonosítása, aktív módszerekkel történik. Továbbképzések tartásával, neves hazai és külföldi szaktekintélyek bevonásával kell elősegíteni a rendszer széleskörű 5
ismertté tételét. Célszerű összekapcsolni a protokoll megfelelő elemeit a helyi minőségbiztosítási rendszerekkel is.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A Magyar Fogorvosok Egyesületét és a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumát kell megbízni a társszakmák közti egyeztetés szervezésével, irányításával és ellenőrzésével.

1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Az evidencia szintje szerint a különböző tanulmányok eltérő bizonyítóerejűek. A publikációk az evidencia értékének ismerete a szakirodalmi tájékozódás fontos setítője.

  • I. tervezett randomizált kontrollált vizsgálat
  • II. nem randomizált, de kontrollált vizsgálat
  • III. multicentrikus kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálat
  • IV. több különböző időben végzett kontrollált vizsgálatból nyer evidencia, illetve bizonyos esetekben nem kontrollált vizsgálatok.
  • V. leíró tanulmányok, szakértői vélemények

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók
Betegtájékoztató mellékelve

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek szponzorok

A Magyar Fogorvosok Egyesülete

4. Egyéb megjegyzések

Betegtájékoztató „A fog keményszöveteinek helyreállítása különböző tömőanyagokkal” című protokollhoz
Az üregképződéssel járó fogszuvasodás gyógyítása töméskészítéssel történik. Az üregalakítás történhet helyi érzéstelenítéssel vagy anélkül.
A tömés behelyezése előtt a fogorvos a szakma szabályainak megfelelően üreget alakít ki a fogban, majd behelyezi a tömőanyagot. Mélyebb üregek esetén alapozó anyagot helyez el a fogorvos a tömés alá szigetelés céljából. A tömés lehet fogszínű, ezüstszínű amalgám, ill. arany. A tömőanyag választás a beteggel történő konzultáció során kerül eldöntésre. A tömés elkészülte után a fogorvos tájékoztatást nyújt arról, hogy a beteg mennyi ideig ne egyen, milyen folyadékokat fogyaszthat, ill. hosszútávon hogyan tudja megőrizni a tömés integritását.
A konzerváló fogászati ellátás során a fogorvos először az általános betegségek vonatkozásában, majd a fogászati panaszt/panaszokat okozó fog/ak vonatkozásában kérdéseket tesz fel.
Ezután különféle vizsgáló eljárásokkal meghatározza a beteg fogat és az adott betegséget, annak stádiumát. A fogszuvasodás pontos lokalizációját, mélységét, kiterjedését méri fel és írja le.
Az üregképződéssel még nem járó, csak fogelszíneződést okozó legkezdetlegesebb fogszuvasodási formában bizonyos oldatokkal, lakkokkal ecseteli be a fogat és szájhigiénés, táplálkozási tanácsadást végez.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

A fog keményszöveteinek restaurációja, barázdazárás

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A fog keményszöveteinek restaurációja, barázdazárás

Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

A. KEMÉNY FOGANYAG RESTAURÁCIÓJA NEM-ADHEZIV TÖMŐANYAGOKKAL

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

Fogszuvasodás (caries dentis)

2. A megbetegedés definíciója

A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást.
1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.
2.2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicalis rtg. felvétel).
2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegségre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
Nem-adhezív töméskészítés amalgámmal vagy különféle cementekkel. Black-féle üregalakítási lépések során I.-V. osztályú cavitásalakítás. Csonkfelépítés. Inlay.
b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
A kis-és nagyőrlő fogakba választható az amalgám, (elsősorban II. osztályú üregekbe), mely tartósságában is kopásállósságában még mindig megelőzi a kompozitokat.
c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése

Cavitás alakítás

  • 1. A szuvas lézió feltárása, az alátámasztatlan fogszövetek eltávolítása.
  • 2. Az üreg határainak megszabása (preventív extensio elve).
  • 3. Az ellenállási és tartási forma kialakítása („kazetta-forma vagy box-forma" elve).
  • 4. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása.
  • 5. A maradék szuvas dentin eltávolítása.
  • 6. A zománcszélek ferdére faragása (5-8 °-ban, az occlusalis és gingivális felszíneket kivéve).
  • 7. A cavitás tisztítása, szárítása.

Töméskészítés

  • 1. Az amalgám megkeverése.
  • 2. A tömőanyag bevitele a cavitásba.
  • 3. A tömés kidolgozása.
  • 4. Finírozás, polírozás 24 óra elteltével.

2. Eredmény/Vizsgálatok/Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, egységes struktúrájú végleges, definitív tömés.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali korrekció.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant's Art & Science of Operatíve Dentistry Mosby 2002.
  • 2. Ed. Barátién LN: Advenced Operatíve Dentistry Quintessence 1993.
  • 3. Ed. Hörsted-Bindsler P, Mjör IA: Modern Concepts in Operatíve Dentistry Munksgaard 1988.

B. KEMÉNY FOGANYAG RESTAURÁCIÓJA ADHEZIV TÖMŐANYAGOKKAL

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

Fogszuvasodás (caries dentis)
Zománc, zománc-dentin repedés, törés (infractio, fractura dentis)
Veleszületett és szerzett zománckárosodás (hypoplasia dentis)

2. A megbetegedés definíciója

A fog keményszöveteinek irreverzibilis roncsolódása
A fogkorona kemény szöveteinek traumás sérülése
A zománc elégtelen kifejlődése, későbbi károsodása, esztétikailag zavaró megjelenése

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Kikérdezés útján olyan általános betegségek felderítése, melyek valamilyen módon befolyásolhatják a konzerváló fogászati beavatkozást.
1.2. Konzerváló fogászati anamnézis
A beteg foggal kapcsolatos panaszok, tünetek és elváltozások feltárása és rögzítése.

2. Diagnosztikai eljárások

1. Betegvizsgálat
Extra-és intraorális vizsgálat. Inspectio, palpatio, percussio, szükség esetén szenzibilitás/vitalitás vizsgálat.
2. Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel (szárnyasfilm, digitális rtg. felvétel, szükség esetén periapicalis rtg. felvétel).
3. Laboratóriumi vizsgálatok
Speciális esetben, ha a beteg anamnézise során vagy előzetes kezelésekor valamilyen általános betegségre utaló elváltozás merült fel (pl. allergia).

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
Adhezív töméskészítés kémiai úton megszilárduló vagy fényre polimerizálódó kompozíciós tömőanyaggal. Üregalakítási lépések során kompozithoz történő I.-V. osztályú cavitásalakítás. Gyökérkezelt fogak esetén elsősorban adhezív tömés készítése javasolt

b. A terápiás ellátások kiválasztásának szempontjai
Frontfogak, kis,- nagyőrlők bármely felszínén előforduló anyaghiánnyal járó, sérülések, károsodások ellátása adhezív tömőanyaggal. Csonkfel építés. Sínezés. A tömések esztétikusak, viszonylag rövid idő alatt elkészíthetők, kidolgozhatok, bár financiálisán drágábbak és kopásállóság tekintetében alatta maradnak az amalgámnak. Alkalmazható kémiai úton keményedő és fényrekötő típusa. Felhasználható anyagok: kompozit, kompomer, glass-ionomer, ormocer.

c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése

Cavitásalakítás

  • 1. A lézió feltárása.
  • 2. A határok megszabása (a kiterjesztés csak minimális és a szuvasodás mértéke szabja meg).
  • 3. A kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása.
  • 4. A maradék szuvas dentin eltávolítása.
  • 5. A zománcszélek ferdére faragása (30-45° -ban, ahol szükséges).
  • 6. A cavitás tisztítása, szárítása.

Töméskészítés:

  • 1. Kofferdam felhelyezése.
  • 2. A ferdére csiszolt zománc/dentin kondicionálása (35%-os foszforsavval 60 sec)
  • 3. A sav lemosása (20-60 sec).
  • 4. Szárítás 30 sec.
  • 5. A bond felvitele a zománcra (dentinre is), majd szétterítése levegő ráfújással.
  • 6. 20 sec.-os bevilágítás
  • 7. A tömőanyag behelyezése az üregbe (2 mm-es rétegenként)
  • 8. 40 sec.-os megvilágítás rétegenként
  • 9. Finírozás, polírozás az anyag megkötése után, glass-ionomer tömés készítése esetén felületvédelem
  • 10. A tömés elkészítését követően fluoridálás

2. Eredmény /Vizsgálatok/ Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, a fog megmaradt szöveteivel egységes struktúrát képező definitív tömés.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis, szenzibilitás ellenőrző vizsgálat elvégzése, panasz esetén azonnali korrekció.

VI. Irodalomjegyzék

  • 4. Ed. Roberson TM, Heymann HO, Swift EJ: Sturdevant's Art & Science of Operatíve Dentistry Mosby 2002.
  • 5. Ed. Mount GJ, Dunitz M: An Atlas of Glass-Ionomer Cements. A Clinical Guide 2002
  • 6. Ed. Barátién LN: Advenced Operatíve Dentistry Quintessence 1993.
  • 7. Ed. Hörsted-Bindsler P, Mjör IA: Modern Concepts in Operatíve Dentistry Munksgaard 1988.

C. BARÁZDAZÁRÁS

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése

A fogak rizikó gödröcskéi és barázdái
Zománc caries (caries incipiens, caries superficialis) a fogak gödröcskéi és barázdái területén

2. A megbetegedés definíciója

Cariesmentes fogak irreguláris, mély, nehezen tisztítható gödröcskéi és barázdái. Kedvezőtlen morfológiájú és/vagy szerkezetű, ép, de szuvasodásra hajlamos gödröcskék és barázdák. Csak mikroszkóposán észlelhető, remineralizációra képes kezdődő zománc caries, és/vagy cavi táti óval járó zománc caries a fogak gödröcskéiben és barázdáiban.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
1.2. Fogászati anamnézis
Egyéni caries rizikó felmérés (szájápolási és táplálkozási szokások, korábbi fogászati beavatkozások, általános betegségek, fogyatékosság, szociális háttér)

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat: klinikai fogászati vizsgálat, inspectio, palpatio (óvatos szondahasználat!) plakkmentes, száraz fogfelszíneken
2.2. Képalkotó eljárások: röntgen felvétel (szárnyas film)
2.3. Laboratóriumi vizsgálatok; nem szükséges.

III. Terápia

1. Terápiás/megelőző eljárások

a. A választható eljárások felsorolása
A barázdazárás elsősorban primer caries preventív eljárás. Ma már azonban elegendő
evidencia áll rendelkezésre gyógyító (szekunder preventív) eljárásként, azaz a zománc
caries progressziójának megakadályozása (a carieses folyamat megállítása) céljából
való alkalmazására is.
A barázdazárás elsődlegesen non-invazív technika.
Invazív formája szűk barázdabemenet esetén - minimális preparálással, a barázdaalap
megnyitásával és kiszélesítésével - alkalmazható.
Kiterjesztett barázdazárás (preventív rezin tömés): ugyanazon occlusális felszínen
egyidejűleg készített preventív barázdazárás és minimális cavitasalkítással járó tömés.
Felhasználható anyagok:

  • kémiai úton, vagy fényre polimerizálódó anyagok (átlátszó, opak, színes változatban).
  • resin/kompozit (áttörőben lévő fogaknál nem ajánlott)
  • glassionomer (áttörőben lévő fogak, elégtelen compliance esetén ajánlott
  • kompomer

b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
a páciens életkora, caries aktivitása, veszélyeztetettségének mértéke, együttműködő készsége, a lezárandó fog típusa, rizikó státusza, denticiós stádiuma

Indikáció:
Rizikó páciensek (általános egészségi állapot, fogyatékosság és/vagy fogászati veszélyeztetettség, caries aktivitás)
Rizikó gödröcskék és barázdák
- áttörőben lévő maradó molárisok rágófelszíni barázdái
- áttört tej őrlők, maradó kis- és nagy őri ők retenciós gödröcskéi és/vagy barázdái
- felső metszőfogak palatinális gödröcskéi.

Gazdaságossági szempontok alapján nem javasolt a lezárás:
öntisztuló sekély barázdarendszer approximális szuvasodások fennállása több mint négy éve áttört egészséges fog esetében.

c. Az egyes terápiás eljárások kivitelezése:

  • 1. A lezárandó felületek mechanikai tisztítása (fluormentes polírpaszta, polírkefe, gumiharang, és/vagy air-polishing techika segítségével), mosása, szárítása
  • 2. Invazív eljárás esetén zománc-plasztika, azaz a barázda bemenetek kiszélesítése finom gyémántfúróval
  • 3. Gondos izolálás (vattarolni vagy kofferdám)
  • 4. A zománc kondicionálása (35%-os foszforsavval 30-60 sec-ig)
  • 5. A sav lemosása 20-40 sec-ig
  • 6. Szárítás 15-30 sec-ig (de nem kiszárítás üvegionomer anyag esetén), majd vizuális kontroll (kellően matt-e a kezelt felület)
  • 7. A barázdazáró anyag applikálása
  • 8. Az anyag polimerizálása (fényre kötőanyag esetén 30-40 sec-os megvilágítás)
  • 9. A zárás ellenőrzése (vizuálisan és tapintással), okkluzió-kontroll, szükség esetén korrekció
  • 10. Lokális fluoridálás

2. Eredmény /Vizsgálatok/ Indikátorok

Jól záródó, anatómikus kialakítású, a fogzománccal egységes struktúrát képező fogfelszín. Eredmény mutatók: - a barázdazáró anyag sértetlen és beborítja a kezelt területet
- az okkluzió megtartott
- nincs fogszuvasodás kialakulására utaló jel

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Félévente vizuális és taktilis ellenőrző vizsgálat, esetleg röntgenfelvétel is. Szükség esetén újrazárás.

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Bánóczy J.: Barázdazáró anyagok a fogszuvasodás megelőzésében. In. Preventív fogászat 129. Medicina, Bp. 2001.
  • 2. Gábris K., Hidasi Gy.: A tej- és maradófogazat szuvasodásának összefüggése ?!?. In. Gyermekfogászat, fogszabályozás. 63. Semmelweis, Budapest. 2004.
  • 3. Hicks, M.J.: The acid-etch technique in caries prevention: pit and fissure sealants. In. Pinkham, J.R. (ed) Pediatric Dentristry 462-463. W.B. Saunders Company, Philadelphia 1994.
  • 4. Koch G, Poulsen S: Fissure sealing. In Pediatric Dentistry. Munksgaard, Copenhagen, 2001; 198-200.
  • 5. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. 53-54. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 6. Welbury R, Raadal M, Lygidakis NA: EAPD guidelines for the use of pit and fissure sealants. Eur J Paed Dent 2004; 5: 179-184.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

A gyakorlatban alkalmazott fogászati fémötvözetek összetétele

dr. Kivovics Péter, dr. Jáhn Mariann, dr. Sajgó Pál, dr. Bán András, Szoboszlai Istvánné

A mindennapos hazai gyakorlatban igen sokféle fogászati fémötvözet kerül felhasználásra. Mind a kivehető, mind a fix fogpótlások elkészítéséhez számos nemesfém és nemesfémmentes fogászati ötvözet van forgalomban. Az egyes ötvözeteket a fogtechnikai laboratóriumok szerzik be, és a fogorvos – aki felelősséget vállal a fogpótlás sikeréért vagy kudarcáért – gyakran nem is tudja pontosan, hogy melyik fémötvözetet használta egy adott fogpótlás elkészítésekor. Különösen időszerű a fémötvözetek összetételének behatóbb vizsgálata az allergiás, illetve az allergiásnak tartott megbetegedések számának látszólagos emelkedése miatt. A Fogpótlástani Klinikán allergiára hivatkozó páciensek többsége nem tudja, hogy az általa viselt fogpótlás milyen összetételű, illetve mely anyagok felhasználásával készült. A helyzetet bonyolítja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állásfoglalása szerint a fogpótlás fogtechnikai díjának összegéhez "méltányossági hozzájárulás kérvényezhető" azokban az esetekben, amelyekben az allergiás megbetegedés miatt a régi fogpótlást le kell cserélni és/vagy az új fogpótlást speciális fémötvözetből kell készíteni. Az ilyen jellegű "orvosi igazolások" manapság meglehetősen könynyen beszerezhetők, számos problémát okozva a fogorvosnak és a hiteles gyakoriságot vizsgáló kutatónak egyaránt.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a fogtechnikai laboratóriumnak a munkalapon fel kell tüntetnie és pontosan meg kell neveznie a felhasznált anyagokat. Ez gyakorta elmarad, így a fogorvos nem tudja ellenőrizni a laboratórium munkájának anyagtani részét sem. Abban az esetben, ha a fogtechnikai laboratórium feltünteti, megnevezi a felhasznált fémötvözet márkanevét, a fogorvosnak tájékozódnia kell a szakirodalomból a fémötvözet pontos összetételéről. Jelen cikkünk ebben kíván segítséget nyújtani.

Összegyűjtöttük és rendszerbe foglaltuk az általunk hozzáférhető fogászati fémötvözetek összetételének adatait. A táblázatokat a még érvényben lévő fogpótlástani alapoktatásban használatos tankönyvhöz hasonlóan nemesfém ötvözetek és nem nemesfém ötvözetek szerint csoportosítottuk, és betűrendben állítottuk össze.

A táblázatokban szereplő számok százalékokat jelölnek. Szándékosan nem foglalkoztunk a legszélesebb körben használatos fogászati fémötvözetcsalád, a fogászati amalgámok összetételével. Ennek oka az, hogy az úgynevezett amalgámkérdés – ha van ilyen – a fogorvoslás anyagtani vonatkozásain kívül más aspektusokat is magában foglal.

Reméljük, hogy táblázataink használata megkönnyíti a fogorvosok mindennapi tevékenységét.

Nemesfém ötvözetek

  Au Ag Pd Pt Cu Sn Zn In Ga Ru Ir Ta Re Rh Ge Fe Egyéb
Argepal I.   72.0 72.0       1.0                    
Argepal IVA 5,0 69,9 22,5   10,0 <1 2,0                   Ir
Au 18 carat 75,2 10,8     14,0                        
Au 20 carat 83,2 9,0     7,8                        
Au 22 carat 91,5 4,0     4,5                        
Au Pt 18 carat 74,3 8,3   6,0 11,4                        
Aurix K 65,1 30,6 3,0 1,3                          
Aurix L 65,1 20,0 3,0 1,3 9,6   1,0                    
Aurix L 60 54,5 26,0 5,0 <1 12,0   2,0                   Rh
Aurosa 20,0 44,8 20,0   14,4   <1                    
Biobond III 82,6     16,1       1,0     0,3            
Biobond IV 78,2     19,4     2,0         0,3         0,1 Ti
Boibond IV Plus 84,0     13,1     1,5         0,3   1,1      
Biobond SG IV 83,7     13,2     0,5 1,3       0,3   1,0      
BiOcclus 4 85,8     11,0     0,5 1,7       0,3   0,7      
BiOcclus Inlay 83,3 10,0   4,8     1,8       0,1            
BiOcclus LGT 72,0 13,5   9,6     3,8       0,1 0,4   0,6      
BiOcclus-Lot G 710 68,5 13,8   1,6     16,0       0,1            
BiOcclus-Lot G 870 90,7     2,0     7,2       0,1            
Biocrown I plus 71,0 11,6   7,4 8,2   0,5       0,2     1,1      
Bior 17 98,3                               1,1 Ti
Degubond 4 49,6 17,5 29,0     3,0     0,5   0,1 0,1 0,2        
Degudent G 86,0     10,4       1,5       0,5   1,6      
Degudent GS 86,0   2,2 9,7       2,0     0,1            
Degudent H 84,4   5,0 8,0       2,5       0,1          
Degudent LTG 73,1 16,0 5,8 1,5   0,5 3,0       0,1            
Degudent N 84,0 1,2 4,9 7,8 0,3 0,5   1,0     0,1   0,2        
Degudent U 77,3 1,2 8,9 9,8 0,3 0,5   1,5     0,1   0,2     0,2  
Degudent U94 76,0 2,5 8,9 9,6 0,3 0,8   1,5     0,1 0,2 0,2        
Degudent-Lot G1 64,0 34,9   0,4       0,6           0,2      
Degudent-Lot N1 80,0 17,0 1,0 1,0 0,5 0,2   0,3         0,1        
Degudent-Lot N1W 59,0 06,9 14,0   9,0   1,0       0,1            
Degudent-Lot U1 75,8 17,0 5,9   0,5     0,1         0,1     0,5  
Degudent-Lot U1W 66,1 14,1 14,1       1,4 1,4     0,2         2,9  
Degudor 55,1   34,5         9,0 1,2   0,2            
Degudor C 74,0 13,5 2,0 2,4 7,0   1,0       0,1            
Degulor Draht 65,0 13,0 1,0 8,9 11,5   0,5       0,1            
Degulor M 70,0 13,5 2,0 4,4 8,8   1,2       0,1            
Degulor MO 65,5 14,0 1,0 8,9 10,0   0,5       0,1            
Degulor NF IV 71,0 10,0 2,0 12,9     4,0       0,1            
Degulor S 79,3 12,3 1,57 0,3 5,5   1,0         0,03          
Degulor-Lot 0 72,0 10,0 1,0 1,9 9,0   6,0           0,1        
Degulor-Lot 0 Plus 72,5 10,5   1,9 9,0   6,0           1,0        
Degulor-Lot 1 72,0 8,0 1,0 1,9 7,0   10,0           0,1        
Degulor-Lot 1 plus 72,5 8,5   1,9 7,0   10,0           1,0        
Degulor-Lot 2 73,0 10,0   1,9 3,0   12,0           0,1        
Degulor-Lot 2 plus 73,0 10,0   1,9 3,0   12,0                    
Degunorm 73,8 9,2   9,0 4,4   2,0 1,5     0,1            
Degunorm-Lot 700 72,5 10,0   0,5 3,0   12,0 2,0     0,1            
degunorm-Lot 880 76,0 10,0   2,9 6,0   5,0       0,1            
Degupal G 4,5 7,2 77,3     4,0     6,0 0,5         0,5    
Degutan 80,2   13,5 4,0   2,1         0,2            
Degutan-Lot 1 95,0   2,0 2,0   0,9         0,1            
Degutan-Lot 2 73,0 15,0   1,9     10,0       0,1            
Depalor 170,   69,4 1,0   4,0   2,0 6,0 0,5         0,1    
Deva 4 51,1   38,5         9,0 1,2   0,2            
DG 88 80,6     17,0     1,9       0,3 0,2          
Duallor G 55,0 25,0 7,9   11,6   0,4       0,1            
Eco 2000 2,0   79,0   9,8       8,5           0,7    
Karat 20 83,3 11,0     5,7                        
LOT 2000 58,5 25,5     15,9           0,05           Mn
LOT DG 750 60,0 27,2   0,2   0,5 12,0       0,1            
Öcream S   30,0 57,9     6,0 2,0 4,0   0,1              
Palargen L   57,4 40,0     <1 2,1                    
Pallargen K   60,0 40,0                            
Palliag LTG   56,0 36,9     3,0 4,0       0,1            
Palliag M1 10,0 57,5 20,9   8,5 0,5 2,5       0,1            
Palliag 2 20, 58,5 27,4   10,5   1,5       0,1            
Palliag NF IV   52,0 39,9     2,0 4,0 2,0     0,1            
Permador Draht 60,0   15,0 24,9             0,1            
Safibond <1 17,4 60,0     7,0                     In, Ga, Ru1
Stabilor G 58,0 23,3 5,5 0,1 12,0   1,0     0,1             <1
Stabilor GL 60,0 2,5 3,5 0,9 12,0   1,0       0,1            
Stabilor IV plus 62,2 22,5   4,4 9,8   1,0       0,1            
Stabilor LTG 58,0 25,0 13,0       4,0       <1            
Stabilor NF IV 55,0 29,0 9,9     1,0 1,0 4,0     0,1            
Stabilor-Lot 1 55,0 12,0 8,9   17,0 2,0 5,0       0,1            
Supraldraht 65,0 11,0   15,7 8,0               0,3        
Unilot1 72,0 16,0 1,0 0,9     10,0       0,1            
Unilot 2 73,0 13,0 1,0 0,9     12,0       0,1            
Verinor 53,2 35,1       0,6   6,6 1,5 0,2             Co: 2,8

 

Nem nemesfém ötvözetek

  Co Cr Mo Ni Fe Mn Si C Al B Be Ga Egyéb
Crutanium 69,8 12,3 1,0 8,8       0,01         Ti:8,1
Dentallium 62,4 32,4 52,0                   Si, Va
Ducinium 62,0 31,0 5,0                   C, Fe
Elite 0,35 21,5 8,7 64,4 0,21 0,42 0,8            
Eurocream   23,1 0,01 72,5 1,1 0,97 2,4   0,15        
Gemini   11,9 1,87 80,8 0,2 0,14 0,18   2,95   1,55    
Gisadent KCM 66,8 26,8 4,8   0,2 0,5 0,5 0,3          
Gisadent KCM 83 62,0 28,0 5,0   0,8 0,8 0,2 0,2          
Gisadent NCA   16,7 5,6 69,6 0,1 2,8 0,78 0,01 4,2        
Kodent 79,0 19,0     0,5 <4 <4           Ga, C
Kodent E 62,0 30,0 2,5   0,2 < 0,4 < 0,4           Ga, C
Kodent L 58,0 35,0 2,5   0,4 0,4 0,38         2,5  
KXC 64,0 24,0 5,0 65,0 1,8                
Levochorm 65,0 27,0 6,0     0,5 0,5 0,3          
Linn-Vac 62,6 26,8 8,1 0,2 0,77 0,49 0,65 0,42          
Microbond NP2   13,0 7,0 66,6 5,0 0,1 0,75         7,5  
Nicralium N2   24,0 10,0 maradék % 1,0 <1 2,0           C
Nicralum  N7 maradék % 28,0 6,0 <1 1 <1 <1           C
Nidemet   22,5   76,5   < 0,5   0,5       ~1 <0,8
Nidemet E   ~40 2,5 54,5   <0,5 <0,5 0,05       2,5 <0,8
Nidemet K   3,0   69,0   <0,5 <0,5 0,05       0,3 <0,8
Nidemet L   ~40 3,5 56,0   <0,5 <0,5 0,45       ~1 <0,8
Othobond 1 59,4 28,0 3,6 0,05 0,04 0,22 0,3           Nb,W
Remanit 65,0 30,0 4,5   1,0 0,3 05 0,6          
Rexilium 0,29 13,5 5,3 75,4 0,04   0,1   2,4   1,7    
Super Alloy 40,0 30,0   30,0                  
Ticonium 29,0 37,0 4,5 37,0                 Mg,Zn,Be
Ultratec 0,5 11,4 1,99 80,5 2,0   0,5   2,22   1,6    
Virilium 67,0 24,0 5,0 1,0                 Al
Vitarium 62,0 30,0 5,0 2,0 1,0 0,5   0,5          
Wirobond 61,9 29,0 5,1 0,15 0,89 0,51 1,0            
Wirocron 0,06 24,1   65,0 9,3   11,5     0,02      
Wirolloy 0,09 23,9   64,5 8,95 0,98 1,5     0,02      
Wiron   16,5 4,9 68   3,8     3,5       3,0
Wiron 77 0,5 20,7 5,5 64,2 5,45 0,03 3,44 0,04 0,03 2,0      
Wiron 88 0,5 20,2 10,1 66,9 0,1 0,05 1,91 0,01          
Wiron S 0,42 16,5 5,1 69,0 0,37 3,05 0,83 4,5
Wironit 64,0 28,0 5,0   0,5 0,3 0,7 0,4 0,3        
Wironium 62,0 27,0 5,2   2,1 2,7 0,8 0,13          
Wisil 65,0 27,0 4,5 0,1 0,5 1,0 0,8 0,5         W:0,5

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

Központi Stomatológiai Intézet, a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete, 1083 Budapest, Szentkirályi u. 40.
Országos Csecsemő- és Gyennekegészségügyi Intézet, 1094 Budapest, Tűzoltó u. 7/9.
Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, 1062 Budapest, Andrássy út 82.

45. sz.
MÓDSZERTANI LEVÉL
A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

2. módosított kiadás

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fogbetegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primer prevenció három alapvető pillérének. Ehhez szorosan kapcsolódik a korai, gondozó jellegű gyermekfogászati ellátás, mely egyben szekunder és tercier prevenciónak is tekinthető. Ezek megvalósítása hazánkban a 0 - 14 éves korú gyermekekre vonatkozóan már nemcsak a szakemberek, de a társadalom igénye is.
Fentiek megvalósítása érdekében elsősorban a gyermekorvosi (körzeti gyermekorvos, körzeti orvos) és fogorvosi (gyermekfogorvos, fogorvos) alapellátás munkatársait, a védőnőket, az óvodai és iskolai pedagógusokat, a bölcsődei gondozónőket és az egészségnevelőket kell megfelelően informálni és meggyőzni, velük a legszorosabb, fegyelmezett együttműködést kiépíteni. A probléma megoldása azonban a szülők, hozzátartozók bevonását, de ezen kívül széles körű társadalmi összefogást is igényel.

I. A FOGBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

1. A fogszuvasodás fluoridokkal való megelőzésének módszerei

A fluoridprevenció eredményességét a fogszuvasodás megelőzésében több évtizedes nemzetközi tapasztalatok igazolják. Megfelelő és hosszantartó alkalmazás esetén, annak módjától és idejétől függően, 30—60%-os kárieszredukció érhető el. Célszerű megemlíteni, hogy a fluoridok adagolásával kapcsolatban merültek fel aggályok és ellenvélemények, ezek azonban alaptalanok. A kétségek „egyesekben még ma is élnek: vannak szülők, akik nem veszik szívesen a fluorid adagolását. Őket meg kell győzni arról, hogy igen alapos szakmai megfontolások előzték meg az intézményes fluorid adagolás bevezetését, és erre semmiképpen sem került volna sor, ha bármi ártalma vagy kockázata lenne. Ha azonban egy-egy szülő ennek ellenére tiltakozna a Dentocar adása ellen, ezt tőle írásban kell kérni, a gyermeket a gyógyszer adásából ki kell hagyni és a szülői nyilatkozatot a gyermek dokumentációjához kell csatolni. A fluoridprevenció lehet általános és lokális. Előbbi esetben a fluoridokat a születéstől, de legalább a 6 hónapos életkortól kezdve a maradó fogak áttörésének befejeződéséig belsőleg adagoljuk a fejlődő fog zománcára való hatás céljából. Lokális alkalmazás esetén a már áttört fogak zománcába épül be a flourid, öblögetés, ecsetelés, zselék, fogpaszták alkalmazása útján. A lokális módszerek kiegészítik az általános alkalmazást.

1.1. A belsőleg alkalmazott fluoridok adagolása az elfogadott nemzetközi álláspont szerint a kárieszprevenció egyik legbiztosabb, kollektíven alkalmazható módszere. A fluoriddal dúsított víz és só alkalmazásának nagy előnye, hogy kollektív, automatikus és univerzális módszer. Hazánkban az ivóvíz fluordúsítás feltételei nincsenek meg. Amíg Magyarországon a sófluorozás nagyüzemi gyártástechnológiája, illetve az egész országra kiterjeszthető szervezési problémái nem oldódnak meg, addig feltétlenül szükséges a kollektív fluorprofilaxis más módszerének bevezetése. Hazánkban jelenleg & fluorid tartalmú tabletták (Dentocar tabletta: 0,5 mg NaF = 0,23 mg F" és a Dentocar forte tabletta: 2,21 mg NaF = 1,00 mg F") rendszeres adagolása oldható meg. Erre elsősorban a gyermekközösségekben nyílik mód, ugyanis a 0—3 éves korúak kb. 15%-a, a 3—6 évesek mintegy 80%-a nyer bölcsődei, illetve óvodai elhelyezést, az általános iskolában pedig az egész iskolás korosztály jól elérhető. A fluorid tartalmú tablettával való megelőzés részletes gyakorlati kidolgozása a helyi egészségügyi szakigazgatási szervek működési területén a Prevenciós Operatív Bizottságok feladata. A gyermekközösségbe nem járó gyermekek részére a fluorid tartalmú tablettát a gyermekegészségügyi szolgálat szakorvosai, illetve (ahol ilyen nem működik) a körzeti orvosok rendelik térítésmentesen és ezt a gyermek törzslapján nyilvántartják. A gyermekközösségbejáró gyermekek esetében ügyelni kell a kettős adagolás elkerülésére! A fluorid tartalmú tabletták helyes adagolása csakis a lakosság által fogyasztott ivóvíz fluorid tartalmának pontos ismeretében lehetséges. Hazánk területén a lakosság által fogyasztott ivóvizek fluorid tartalmának meghatározása minden közigazgatási területen megtörtént és ennek adatai a területileg illetékes KÓJÁL-oknál és/vagy a Prevenciós Operatív Bizottságoknál rendelkezésre állnak. Az ivóvizek fluorid tartalma szempontjából három csoportot célszerű elkülöníteni. Az életkor függvényében a 0,25 mg/liter F-tartalom alatt teljes adag, a 0,25—0,75 mg/liter F-tartalmú vizek esetében töredék adag adása indokolt (lásd táblázat). A 0,75 mg/liter vagy ennél több fluoridot tartalmazó ivóvíz esetében fluorid tablettát adni nem kell! A 0,50 mg NaF-ot (F = 0,23 mg) és a 2,21 mg NaF-ot (F' =1,0 mg) tartalmazó tabletták napi adagolását az életkor és az adott terület ivóvizének literenkénti F-tartalmától függően a következőképpen javasoljuk:

A fluorid tartalmú tablettákat naponta kell adagolni. Ha az adagolás néhány napra megszakad, a kimaradt adagot nem szabad összegyűjtve pótlólag beadni.
Tekintettel arra, hogy azonos korú gyermekek között lényeges testsúly különbség lehet, kétes esetben tartsuk szem előtt, hogy az egy testsúlykilogrammra adható napi 0,03 mg fluorid mennyiséget ne lépjük túl! Ca és Mg tartalmú gyógyszerekkel egyidejűleg adva rosszul felszívódó CaF képződhet, más gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszerantagonizmus nem ismert. Ahhoz, hogy egy 20 kg-os gyermek fluorbevitel miatt heveny életveszélybe kerüljön, 4000 darab 0,23 mg fluoridot tartalmazó tablettát vagy 7 tubus fluorid tartalmú fogpasztát kellene fogyasztania rövid időn belül. Ilyen mértékű fluorfogyasztás még különleges esetben is gyakorlatilag lehetetlen. Idült fluorózis lehetősége csak huzamos többszörös túladagolás esetében áll fenn. Hazai ivóvizeink fluorid tartalmát véve tekintetbe, idült fluorózis kialakulásának veszélye azonban gyakorlatilag nem fenyeget, ennek ellenére kerülni kell a tartós túl-, illetve kettős adagolást.

1.2. A tablettának a fogszuvasodás gyakoriságát csökkentő hatása jelentősen fokozható a fogakra közvetlenül alkalmazott, fluoridot tartalmazó készítményekkel. A szerves aminfluoridot tartalmazó készítmények(pl. Elmex zselé és Elmex oldat) hatásosságukat tekintve kitűnnek a fluort szervetlen
kötésben tartalmazó szerek közül. A helyileg, közvetlenül a fogakra ható fluorid tartalmú készítmények rendszeres használata mindenképpen összefér bármely „belsőleg" nyújtott fluorid adagolási módszerrel. Az Elmex zselé jól alkalmazható kollektív profilaxis céljából 5 évesnél idősebb gyermekeken óvodákban és iskolákban, valamint vényen történő rendeléssel otthoni használatra is (lásd melléklet).
Gyermekközösségekben a zselé bedörzsölést először fogorvos (szájhigiénikus) vagy erre kiképzett szakdolgozó irányításával kell végezni. Megbízható begyakorol tatás után a bedörzsölést vezetheti száj higiénikus vagy erre kiképzett iskolai vagy óvodai pedagógus is.
Otthoni alkalmazás esetén a bedörzsölést célszerű szülői példamutatással, felügyelet mellett végezni és a gyermekekkel néhány alkalommal gyakoroltatni.
5 éves kortól kezdve az egész életen át javasolható fluorid tartalmú fogkrém használata, mely egyébként a helyileg alkalmazott Elmex zselé protektív hatását is előnyösen fokozza. 5 éven aluli gyermekeknek inkább bármilyen fluoridmentes vagy a kifejezetten gyermekek számára készített alacsony mennyiségű fluoridot tartalmazó „gyermekfogkrém" ajánlható.

2. A gyermekek fogazatát kevésbé károsító táplálkozás megvalósításának irányelvei

A fogazat egészséges fejlődése szempontjából fontosak a fehérjék, a vitaminok és az ásványi sók. Emellett lényeges a táplálék konzisztenciája, melynek olyannak kell lennie, hogy rágásra késztessen. A táplálkozáson belül a már áttört fogakra káros hatással vannak és a fogszuvasodás keletkezésében minden bizonnyal döntő szerepet játszanak a lepedékképző szénhidrátok, különösen a répacukor. Ebben a vonatkozásban több tényező szerepel: a szénhidrátok fajtája (cukrok!), a szénhidrátok bevitelének mennyisége, a szénhidrát-fogyasztás gyakorisága és a szénhidrátok konzisztenciája. E tényezők közül a legkárosabb hatásúak a főétkezések között gyakran fogyasztott édességek. Ezeket a száj baktériumai savakká bontják, melyek a fogzománcot csaknem folyamatosan támadva korai fogszuvasodáshoz vezetnek.
A rendelkezésre álló adatok szerint hazánk népességének, de különösen az óvodai korosztálynak egy főre eső évi cukorfogyasztása az ajánlható optimális cukorfogyasztás 2-2,5-szerese. Fentiek alapján a fogszuvasodás megelőzését a táplálkozási szokások következő módon végrehajtott megváltoztatása útján segíthetjük elő az egyes életszakaszokban:

2.1. A terhesgondozás adta lehetőségeken belül elő kell segíteni a szájhigiénés nevelést mind az anyára, mind a születendő gyermekre vonatkozóan. A szoptatás fontosságának hangsúlyozása, az arra való gyakorlati felkészítés elsősorban a terhesgondozást végző orvos, illetve védőnő feladata.

2.2. Az egészséges fogfejlődést több okból is elősegítő szoptatás érdekében - újszülött osztályokon, a csecsemőkkel kapcsolatos területi preventív tevékenységben - az eddiginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség:

  • A csecsemő legalább négy hónapos koráig anyamellről táplálkozzék.
  • A cumisüvegből való táplálást - elsősorban a szoptatás időszakában - lehetőleg el kell kerülni, megfelelő méretű és alakú pohárból, illetve kanállal a csecsemők jól táplálhatok.
  • A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk édes ízekhez. A csecsemőtápszerek külön édesítést nem igényelnek, a tea és a 2/3-os nyákos tej édesítésére csak 5% cukrot használjunk.
  • A feltétlenül szükséges mennyiségű cukrot élelmiszerekben feldolgozva nyújtsuk. cukros tea, szörp, esetleg szénsavas üdítők szinte egész napon át műanyagpalackból történő itatása — mely nagyon elterjedt -, nagy kárt tehet az áttörő tej fogakban.

2.3. Kisgyermekkorban, amikor a tejfogak megjelennek, a gyermek fokozatosan olyan ételeket kapjon, amelyek rágásra késztetik. Az ételek pépesítése a tej fogak megjelenésének függvényében 1 éves kor körül fokozatosan abbahagyható. 1 éves kor után vizet adjunk a szomjúság oltására, ne édesített teát vagy szörpöket.
Az étrendet úgy állítsuk össze, hogy az tartalmazza a szervezet számára szükséges összes biológiailag értékes tápanyagot (beleértve a vitaminokat, ásványi sókat), figyelembe véve a gyermek korát.

2.4. Óvodás- és iskolás korban az ételek konzisztenciája olyan legyen, hogy a rágószerv élettani működését optimálisan vegye igénybe, a gyümölcs bőségesen szerepeljen az étrendben. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek megnövekedett cukorfogyasztásának oka elsősorban az édesség fogyasztás gyakoriságának az emelkedése. Mivel a főétkezések között gyakran fogyasztott édesség a legkártékonyabb hatású a fogzománcra, ez magyarázza részben a fogszuvasodás hazai emelkedő tendenciáját. Ennek kiküszöbölésére a következő módszerek állnak rendelkezésünkre:

  • a főétkezéseken kívül fogyasztott édességek, szörpök mennyiségének minimálisra csökkentése, lehetőleg teljes kiküszöbölése, a szülők és pedagógusok megfelelő felvilágosítása, a gyermekkollektívákban édességgel való jutalmazás, gyakori névnapi édességfogyasztások káros szokásának elhagyása útján;
  • törekedni kell arra, hogy szokássá váljék az édességfogyasztás utáni azonnali fogmosás, melynek célja, hogy az édesség szájban való tartózkodásának ideje megrövidüljön, savképző hatása minél rövidebb ideig érvényesülhessen;
  • a főétkezések között fogyasztott édességek helyett a külföldön már évtizedek óta alkalmazott, várhatóan hazánkban is forgalomba kerülő ( „fogkímélő", cukorpótló (xilit, szorbit) anyagokat tartalmazó édességek kínálatának biztosítása.

A gyermekeket ellátó általános körzeti és gyermekorvosi, védőnői, valamint fogorvosi szolgálat fontos feladata a gyermekközösségek étrendjének befolyásolása az étrend tervezésében való közreműködés és minőségének ellenőrzése révén.
A gyermekintézmények helyesen kialakított étrendje mintául szolgálhat és kiváló lehetőségeket teremthet az étkezéssel kapcsolatos korszerű ismeretek nyújtására (étrend kifüggesztése a bölcsődei, óvodai átadóban, folyosón, étrendbemutatók stb.).
Mai ismereteink szerint az alacsony kariogén-potenciállal(fogszuvasodást előidéző hatással) rendelkező étrendek általános táplálkozási szempontból is megfelelőek és ajánlhatók, ily módon a gyermekorvosi és fogászati megelőzésre irányuló törekvések ebben a tekintetben azonosak.

3. A helyes szájápolás és a szájhigiénére nevelés módszerei

A megfelelő szájhigiéne jelentősen hozzájárul a fogszuvasodás, az ínygyulladás, illetve a fogágybetegség megelőzéséhez. Ennek érdekében e betegség létrejöttében döntő szerepet játszó lepedéket (plakkot) a fogakról el kell távolítani. A szájhigiénére való nevelés elsősorban a szülői ház feladata, de ezt még a nemzetközi tapasztalatok szerint is - óvodai és iskolai ellenőrzött fogápolási gyakorlatokkal kell kiegészíteni. A fogmosás csak akkor lehet eredmények, ha az étkezést azonnal követi és édességfogyasztás után soha nem marad el.
A száj higiénére nevelés első lépése a helyes fogápolás módjának megtanítása. Az óvodai és iskolai fogápolási gyakorlatokat az első néhány alkalommal lehetőleg védőnő, száj higiénikus vagy (gyermek)fogszakorvos tartsa. A módszer elsajátítása után a foglalkozást óvodai, illetve iskolai pedagógus is vezetheti. A fogmosási gyakorlatokat évente 4-6 alkalommal célszerű végezni. A száj higiénés nevelést végzők kiképzését e feladatra az egyes közigazgatási területeken a Prevenciós Operatív Bizottság szervezi meg a gyermekfogászati prevenciós főorvos, illetve a (gyermek)fogorvosok közreműködésével. A helyes fogápolás módszereit és az Elmex zselével történő bedörzsölés módját néhány órás továbbképzés keretében a szakdolgozók elsajátíthatják.

II. A KORAI GYÓGYKEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSA A GYERMEKFOGÁSZATI ELLÁTÁSBAN

A komplex megelőző program igen fontos kiegészítője a fogszuvasodás kezdeti szakaszában történő mielőbbi szakszerű konzerváló kezelés. Mivel hazánkban kevés a gyermekfogászati ellátásban részt vevő fogorvos, már a 70-es évektől fokozatosan sor került az ún. 3+2, 4+1-es gyermekfogászati ellátási módszer bevezetésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy — elsősorban az oktatási időben - a felnőtt fogászati ellátás céljára szervezett fogorvosi munkaidő kapacitás keretében a fogorvosok kötelesek a működési területükön élő gyermekeket rendszeres fogászati gyógykezelésben részesíteni — a hét egy, illetve két napján — azon területeken, ahol szervezett gyermekfogszakorvosi ellátás nem működik.
A gyermekfogászati ellátás általános irányelve az évi kétszeri szakorvosi ellenőrzés és a teljes szükséglet ellátása. A komplex megelőzési program végrehajtása során a gyermekfogászati ellátás szervezett és rendszeres teljesítése különös figyelmet érdemel.

A gyermekfogászati gondozás

A rendszeres gyermekfogászati ellátás keretében (évente két alkalommal szűrővizsgálat és valamennyi szuvas fog gyógykezelése) feltétlenül szükséges a gyermekfogászati gondozás megvalósítása. A gyermekfogászati gondozást a gyermek- és ifjúsági ellátásban gondozást folytató egyéb szakemberekkel a megfelelő szinten koordinálni szükséges.
A gondozásba veendők csoportja azokból adódik, akiknek más megbetegedését rossz fogazati állapotuk súlyosbíthatja, vagy akik fogszuvasodás szempontjából „különlegesen veszélyeztetett"-nek (lásd alant) minősülnek.
Elsősorban olyan megbetegedésben szenvedők kerüljenek gondozásra, akiknek betegségi állapotát az elhanyagolt szájhigiéne és a hibás, hiányos fogazat súlyosbíthatja. Különös figyelmet érdemelnek a vérképzőszervi (vérzékenyek feltétlenül!) és onkológiai, endokrinológiai, immunológiai vagy anyagcsere-betegségben (diabetes!), reumás vagy más eredetű szív, keringési és mozgásszervi, valamint vese vagy egyéb jelentősebb krónikus megbetegedésben, fejlődési rendellenességben szenvedők. Megkülönböztetett gondozást kívánnak a mozgássérült, a szellemi és érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichoszociálisan veszélyeztetett gyermekek is. Mindezekre vonatkozóan a gyermekegészségügyi szolgálat, elsősorban a szakmailag illetékes klinikák, kórházi osztályok, szakrendelések, illetve szakgondozók javaslata és véleménye az irányadó. A fogászati állapot szempontjából különösen veszélyeztetettnek tekintendők a fokozott kárieszhajlamúak. Ilyennek minősülnek azok a gyermekek, akiknek 7-nél több maradó fogát támadta már meg a fogszuvasodás (DMF = 7) és azok a 9-11 évesek, akiknek metszőfogain fogszuvasodás jelentkezik, valamint a fiatalkori fogágybetegségben szenvedők. Veszélyeztetettnek kell tekinteni a fogszabályozó-kezelésre szorulókat, valamint a kivehető és rögzített fogszabályozó készüléket viselőket.
A gondozásba vett gyermekről „Fogászati Gondozási Törzslap"-ot kell kiállítani. A megfelelő ténykedési adatokat a kezelési napló megfelelő rovatába be kell írni és a tárgyidőszakra vonatkozóan előírásszerűén jelenteni. A törzslapokat a rendelőben megfelelő, könnyen hozzáférhető módon kell tárolni. A berendelt és ellenőrzésen megjelent (3, legkésőbb 6 havonta) betegen végzett vizsgálat eredményét és az elvégzett gyógykezelést minden alkalommal a törzslapon is rögzíteni kell. A kórlefolyást jelző leleteket (rtg., orvosi laboratórium sth.) a törzslap tasakjában célszerű megőrizni.

Melléklet
a szájhigieés neveléshez és a fogmosás csoportos oktatásához.

A szájhigiénés nevelés célja a gyermekek rendszeres szájhigiénére szoktatása legalább 3 éves kortól és a helyes fogmosási módszerre tanítása.
Fogmosási gyakorlatokat az óvodában és az iskolában — a feladatot ismerő szakember irányításával - évente négy-hat alkalommal tanácsos végezni. Az otthoni rendszeres fogmosás megkövetelése és ellenőrzése a szülői ház feladata. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a család valamennyi tagja is rendszeresen mos fogat.

1. Szervezési ajánlás

A gyermeknek legyen egy megfelelő fogkeféje kizárólag iskolai, illetve óvodai használatra.
Amennyiben Elmex zselé bedörzsölés is történik, célszerű ehhez az otthon feleslegessé vált műanyag poharakat (joghurtos, tejfölös stb.) felhasználni.
A foglalkozások időpontját az intézmény vezetőjével előre egyeztetni kell.
A foglalkozások helye: osztályterem, illetve óvodai csoportszoba és mosdó, időtartama kb. 10—15 perc, tematikája legyen mindig előre meghatározott a különböző korcsoportok
színvonalának megfelelően.

2. Altalános tudnivalók

Az alapos fogmosás legalább 2 percig tart.
A fogkefe legyen kisfejű, közepes keménységű, műanyag szálú, egyenes profilú.
A gyermekek a fogkefével csak kis körkörös mozgást végezzenek. Az előre-hátra mozgatás
legfeljebb csak a rágófelszínen megengedett.

3. Gyakorlati kivitelezés

A fogmosást lépcsőzetesen oktatjuk.
Az óvodában először az öblítést kell tanítani és gyakoroltatni.
A szigorúan rendszeres kivitelezés döntő a siker szempontjából, ezért a tisztítást meghatározott sorrendben fogfelszínenként végezzük.
A tisztítandó fogfelszínek: rágófelszín, külső felszín, belső felszín.
Minden felszínt jobb oldalon felül, hátul kezdjünk tisztítani.

3.1. Rágófelszínek: mindig a leghátsó fognál kezdjük és kis mozgásokkal jöjjünk előre,
felül jobb oldalon l0 másodperc,
bal oldalon l0 másodperc,
alul jobb oldalon 10 másodperc,
bal oldalon 10 másodperc, összesen 4x10 = 40 másodperc.

3.2. Külső felszínek: ismét a fogsor leghátsó fogánál kezdjük és kis mozgásokkal a szemfogig jövünk előre:
jobb oldali rágófogak, zárt fogsoroknál l0 másodperc, bal oldali rágófogak, zárt fogsoroknál 10 másodperc, szem-és metszőfogak felül l0 másodperc, alul l0 másodperc,
összesen 4xl0 = 40 másodperc.

3.3.Belső felszínek: le, illetve fel - az íny felől indulva a rágófelszín felé mozgatjuk a fogkefét. Felül, jobb oldalon a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefével lefelé kell „söprögetni". Fokozatosan jövünk előre — a kéz közvetlenül az áll előtt van —, majd balra kanyarodunk. Alul szintén a jobb oldalon, a hátsó fogaknál kezdjük, a fogkefét felfelé mozgatjuk és lassan előre jövünk — a kéz közvetlenül az orr előtt van —, végül balra kanyarodunk. Mindegyik 20 másodperc, összesen 2x20 = 40 másodperc mindösszesen 40 + 40 + 40 = 120 másodperc.

3.4. öblítés: fontos, hogy az öblítés erőteljes „pulzáló" pofamozgatással történjen.

4. Fluorid alkalmazása

A fluorid tartalmú Elmex zselét az alsótagozatos osztályokban hetente egyszer, a/ óvodai
nagycsoportokban kéthetente egyszer — lehetőleg tisztasági fogmosás után - használjuk külsőleg a
fog védelmére.
A zselé bedörzsölés módja megegyezik a helyesen végzett fogmosás lépéseivel.
Időtartama kb. 2 perc.
A fölösleges, nyállal híguló anyagot ki kell köpni (eldobható pohárba vagy mosdóba). A bedörzsölés után kb. egy-másfél óra hosszat sem öblíteni, sem enni nem szabad.

5. Figyelmeztetés -figyeljünk a hibalehetőségekre:
  • a gyermek fogja marokra a fogkefét,
  • a kefélés kis mozgásokkal történjen (a gyermekek szívesen csinálnak nagy mozdulatokat),
  • a különböző fogfelszínek kefélése leghátul kezdődjön és elöl is megtörténjen,
  • fluoridapplikálás esetén a gyermekek minél később köpjenek, hogy a fogak fluoros közegben maradjanak.
6. Anyagok, eszközök
  • fogkefe,
  • eldobható műanyag pohár,
  • Elmex zselé,
  • szalvéta vagy papírzsebkendő.

A foglalkozásvezető részére:

  • bemutató fogsor a hozzávaló fogkefével,
  • lepedékfestő tabletta,
  • kézitükör,
  • jó és rossz fogkefék stb.

A gócbetegség általános orvosi és fogászati szempontból (idézve a magyar fogorvosból)

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Magyar Fogorvosok Egyesülete interdiszciplináris fórumot szervezett 1999 novemberében. Az egész napos konferencián a gócbetegséget vették nagyító alá a meghívott előadók, akik a belgyógyászat, a neurológia, a szülészet, az immunológia és a fogászat vonatkozásában ismertették a legújabb kutatási eredményeket és az új gócelméletet.

Dr. Bánóczy Jolán professzor asszony mint a konferencia moderátora, dr. de Chatel Rudolf professzor pedig levezető elnökként köszöntötte a konferencia előadóit és a nagy számban megjelent érdeklődőket.

A DENTALIS GÓC PARODONTOLOGIAI SZEMPONTBÓL

A megnyitó előadásban dr. Gera István professzor (SOTE Parodontológiai Klinika) az általános rizikótényezők szerepét emelte ki a stomatológiában, és a dentális góc mint rizikófaktor szerepét fejtette ki az általános betegségek kialakulásában. A fogágybetegség a kárieszhez hasonlóan népbetegség. Oka a fogakat borító bakteriális lepedék, amelynek 99%-a mikroorganizmus. Ezek a baktériumok a keringésbe kerülve komoly akut vagy krónikus szisztémás betegségek okai lehetnek, és ennek a bakteriális inváziónak a parodontális tasak a forrása. Ez az új elmélet ellentmond a korábbi klasszikus fogászati gócelméletnek, amely csak a letokolt, teljesen körbezárt folyamatokat tekintette gócnak. Az alábbi állítás a parodontiumra nem vonatkoztatható, hiszen az a szájüreggel közlekedik. Évtizedekig csak a rossz szájhigiénét tették felelőssé a tapadásveszteség kialakulásáért, de ma már ismeretes, hogy számos rizikótényező együttes hatása szükséges a destruktív fogágybetegség kialakulásához.

A destruktív parodontitis rizikótényezői: dohányzás, szisztémás betegségek, stressz, idős kor, népcsoport, férfi nem, előző parodontális folyamat, immundeficiencia, rossz szájhigiéné, fogászati kezelések minősége, öröklődés, hiperreaktív folyamatok.

Magyarországon mintegy 500 ezer ember tartozik a destruktív parodontitis rizikócsoportjába. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint ez a folyamat önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban a cerebrovascularis és a cardiovascularis betegségek etiológiájában. A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Irodalmi adatok által igazolt, hogy krónikus gyulladás során a baktériumok és a gyulladásos mediátorok bejutnak a szisztémás keringésbe. A mély parodontális tasakok ugyanis hámbélésen keresztül közvetlen kapcsolatban állnak a parodontium kötőszövetével és a benne futó kapillárisokkal, így valódi bakteriális invázió léphet fel, amely a helyi kötőszövetet és a szervezetet is elárasztja. Ínygyulladás és parodontopathia esetén már rágáskor és fogmosás során is szóródnak a baktériumok, amely magas rizikócsoportba tartozó egyéneknél, tehát mubillentyut viselőknél és endocarditisen átesetteknél életveszélyes állapottal járhat. Minden fog körül átlagosan 5-6 mm mély tasakkal számolva, 70-80 cm2-nyi területen, azaz egy tenyérnyi felületen érintkezik a tasakflóra a szisztémás keringéssel. Ezt a nyitott sebfelszínt árasztják el a főként anaerob mikroorganizmusok. Irodalmi adatok szerint az endocarditisek többsége dentális okra vezethető vissza. Fontos szerepe van az ún. latens bakteriaemiának is, amelyben a krónikus gyulladás során a Gram-negatív mikroorganizmusokból származó lipopoliszacharidák és a gyulladásos termékek a keringésbe kerülve súlyos elváltozásokat okoznak. Beck és munkacsoportja által Amerikában végzett 18 évig tartó követéses vizsgálat szerint súlyos parodontális állapotban a koronária- betegségek kialakulása 3,7-szer gyakoribb az ép parodontiumú emberekhez képest. 40%-os parodontális csontvesztés esetén kiugróan megemelkedik az agyvérzés gyakorisága. Súlyos destruktív parodontitisben szenvedőknél 25%-kal nagyobb valószínuséggel alakul ki ischaemiás szívbetegség az ép ínyu populációhoz viszonyítva. A dohányzás nemcsak komoly rizikótényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában, hanem következményeként súlyos destruktív fogágybetegség jelentkezhet, amely szintén szív- és érrendszeri betegségek kialakulását segíti elő. Ismert, hogy a terhességi hormonváltozások parodontális változásokat &SHY; terhességi íngyulladást &SHY; okozhatnak. A jelenlegi adatok arra is fényt derítenek, hogy terhesség alatt az elhanyagolt szájhigiéné és a gyulladásos mediátorok a fejlődő magzat testsúlyára is hatással vannak. A mély parodontális tasakokkal rendelkező anyák közel 50%-ának alacsony testsúllyal születik a gyermeke. Kiemelendő, hogy a fogágybetegség nem civilizációs betegség, mert a fejlett országokban alacsonyabb az előfordulása.

"A klasszikus gócelmélet szerint a parodontális tasak nem tekinthető gócnak, és az orális mikroorganizmusok elsősorban mint antigének hatnak. Mai felfogás szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el."

A FOGÁGY FLÓRÁJÁNAK SZEREPE AZ ÉRELMESZESEDÉS KIALAKULASABAN

Dr. Császár Albert egyetemi tanár (HIETE Belgyógyászati Klinika), az atherosclerosis kialakulásának új szemléletét mutatta be, egy esetleges infektív eredetre utalva. Magyarország a cardiovascularis betegségek tekintetében vezető helyen áll, így a betegségek pathogenesisének felderítése döntő a gyógyítás és a megelőzés hatékonyabbá tételéhez. Az atherosclerosis kialakulásának három fő tényezője van: a dyslipidaemia alacsony HDL, magas triglicerid- és koleszterinszinttel jár, a véralvadási zavarok között a koagulációs faktorok hiánya vagy túlsúlya jelentkezik, az endotheliális diszfunkció pedig a trombózis kialakulását segíti elő. A magas LDL-koleszterin az érfalban lerakódik és oxidálódik, és gyulladásos folyamatot indukál. Az erek falában lymphocyták és monocyták áramlanak, aktiválódnak és simaizomsejt-proliferációt indítanak el. Az elhalt sejtmasszában a lipid másodlagosan lerakódik, és endothelkárosodás jelenik meg, kialakul a thrombus, amely ha nagy, infarktus vagy stroke, ha kicsi, angina pectoris képét eredményezi. Összességében lokális gyulladás vezet a szisztémás folyamatokhoz. A C-reaktív protein (CRP), amelynek szintje mérhető, a gyulladás mértékére utal. Értékéből következtetni lehet újabb cardiovasculáris esemény kialakulására. A gyulladás kialakulásában infekcis ágensek is szerepet játszanak, amelyek citokinek aktiválása révén, a májban akut fázisreakciót hoznak létre, az endothel felszínére pedig adhéziós molekulákat vándoroltatnak, amelyek a leukocyták és a monocyták érfalba való áramlását segítik elő. Az atherosclerosis kialakulása nem folyamatos, hanem hullámszeru, amelynek fellobbanási szakasza a szervezetben lezajló gyulladás idejére esik, amely lehet akár egy fellobbanó krónikus gyulladás vagy parodontózis. Feltételezések szerint az atherosclerotikus plakk rupturájakor kialakuló myocardiális infarktus is akut gyulladás fellobbanásakor jelenik meg, ezt igazolja az akut fázis proteinek jelenléte is. A mikroorganizmusok közül elsősorban a Chlamydia pneumoniae játszik szerepet az atherosclerotikus plakk kialakításában. A Chlamydia a tüdő monocyta-makrofágjaiba bekerülve thrombotikus faktorokat és cytokineket szecernál, illetve a monocyták az endothelsejtbe jutva Chlamydia-részecskéket adnak le. A Porphyromonas gingivalis ellen a nyálban ellenanyag termelődik, amely az endothel területén a hősokkprotein elválasztását fokozza, így az endothelsejtek ellen autoimmun reakció alakul ki. A fogágybetegségek és az érelmeszesedés kapcsolata tehát igazolható. Az infektív ágensek ellen alkalmazott antibiotikumok ischaemiás szívbetegséget csökkentő hatása még kérdéses, a jelenlegi ajánlás szerint még nincs elég adat arra, hogy az antibiotikumok is szerepet kapjanak az ISZB megelőzésében.

INFECTIV ENDOCARDITIS PROFILAXIS

Az infectív endocarditis profilaxisát dr. Lengyel Mária professzor asszony (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) foglalta össze. Endocarditis során egy endotheliális sérülésen lerakódó thrombocyta depozitumban, bakteriaemia esetén bakteriális kolonizáció és infectív endocarditises vegetáció alakul ki. Bár az infectív endocarditis ritka betegség, a mortalitása még mindig nagyon magas, 20%-ra tehető. Egymillió lakosra vonatkoztatva, évente átlagosan 30 új eset jelenik meg. Profilaxis során a bakteriaemiát kell megszüntetni antibiotikumokkal, olyan betegeken, akiknek endocarditisre hajlamosító szívbetegségük van. Az esetek felében lehet a betegeket prevencióban részesíteni, mert a hajlamosító alapbetegség nem jelenik meg minden esetben. A beavatkozásokról sem mindig ismert, hogy bakteriaemiával járnak, így a profilaxis nem elég hatékony. Alacsony kockázat esetén nem szükséges profilaxis, ebbe a csoportba tartoznak a pitvari szeptumdefektussal, az operált kamrai szeptumdefektussal, az operált koronáriabetegséggel és a pacemakerrel élők. A közepes és a magas kockázati csoportba tartozóknál szükséges az antibiotikum-profilaxis, így szerzett billentyuhibák, hypertrofiás cardiomyopathia és a regurgitációval járó mitrális billentyu prolapsus esetén, amelyek a közepes rizikócsoportba tartoznak. Magas kockázathoz tartozik a mubillentyu, endocarditis az anamnézisben, komplex cyanotikus szívbeteg és a sebészi szisztémás pulmonális shönt.

Fogászati beavatkozás mintegy 10%-ban előzi meg az endocarditis kialakulását. A főként Streptococcus viridansból álló bakteriaemia már a beavatkozás után 30 másodperccel, legfeljebb 10 perccel megjelenik, és 1-4 hetes inkubációs idő telik el az infectív endocarditis fellépéséig. Bakteriaemia nemcsak foghúzáskor lép fel, hanem parodontális mutét és alapos fogmosás során is. Profilaxis nélkül bakteriaemia fogászati kezelést követően évente 1-2 esetben lép fel, 100 esetre vonatkoztatva. A profilaxist igénylő fogászati beavatkozások közé tartozik a foghúzás és a vérzéssel járó egyéb beavatkozások, mint a depurálás, a gyökércsatornát érintő beavatkozások és az intraligamentaris érzéstelenítés. Nem igényel fogászati profilaxist a fogpótlás, fogtömés, fogászati mintavétel és a röntgen. A profilaxisra optimális antibiotikum legyen biztonságos, jól felszívódó, és adjon megfelelő vérszintet. Alkalmazható az amoxicillin, a clindamycin, az ampicillin és a vancomycin, az utóbbi kettő esetleg gentamycinnel kombinálva. Fogászati, légúti, oesophagealis beavatkozásoknál főként Streptococcus viridans a kórokozó, így az erre ható antibiotikumot kell választani. A jelenlegi álláspont szerint a beavatkozás előtt egy órával kell per os vagy fél órával intravénás adagolást végezni. Egyetlen adag elegendő, kivéve a magas rizikójú betegeket, ahol két adag szükséges.

Fogászati beavatkozások esetén a következő standard használható: Közepes rizikó esetén amoxicillin és ampicillin adható, penicillinallergia esetén viszont 1 g vancomycin adandó intravénásan. Magas rizikójú csoportnál 1,5 mg gentamicinnel kombinálni kell a profilaxist kezelés előtt, a beavatkozás után 6 órával a kezdő adagot ismételni szükséges. Penicillinallergia esetén vancomycin adható gentamicinnel. Reumás láz profilaxisának egyideju fennállásakor clindamycin, claritromycin és azitromycin ajánlható. Staphylococcus aureus fertőzés esetén vancomycin, Gram-negatív kórokozó jelenlétekor cephalosporin adható. A gyakori antibiotikum-adagolás rezisztenciát okoz, pl. heti négyszer adott amoxicillin esetén. Ennek megelőzésére a beavatkozásokat, ha lehet, egy hét elteltével vagy egy ülésben végezzük.

A megfelelő profilaxis alapja, hogy magas kockázatú beavatkozásoknál, magas vagy átlagos kockázatú betegeknél alkalmazzuk, és a megfelelő antibiotikumot adjuk.

AZ AGYÉRBETEGSÉGEK, A SEPSIS, A DIABETES ÉS A KORASZÜLÉS KAPCSOLATA A FOGAGYBETEGSÉGEKKEL

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet) a stroke epidemiológiai vonatkozásával kapcsolatban elsőként a WHO strokedefinícióját említette, amely szerint stroke-nak nevezünk minden olyan hirtelen kialakuló fokális vagy globális tünetegyüttest, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy ez idő alatt halált okoz, és nincs más bizonyítható oka, mint az agyi keringésben beállt változás. Míg az ötvenes évek óta a nyugati államokban a stroke mortalitása folyamatosan csökken, hazánkban emelkedő tendencia figyelhető meg. A rizikótényezők között a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás, a myocardialis infarktus, a diabetes mellitus szerepel elsősorban. A betegeknél általában 2-3 rizikófaktor áll fenn együttesen. Az infectív endocarditis mint stroke epidemiológiai tényező meglehetősen ritka, egyes vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a 60 év feletti, elhanyagolt szájhigiénéju lakosság körében mintegy négyszeresére emelkedik a cerebrovascularis betegségek előfordulása.

A bakteriaemiához és a sepsishez vezető kórképeket és orvosi beavatkozásokat dr. Szalka András (Szent László Kórház) egyetemi tanár foglalta össze, kiemelve a beültetett protézisek jelentőségét. A mutéti protézisek fertőződésekor sebfertőzés, haematoma, láz, lokális vagy szisztémás tünetek jelennek meg. Később a panaszok csökkennek, és csak a fájdalom állandósul. Sepsis és meningitis is megjelenhet.

A diabetes mellitus és a fogágybetegség kapcsolatáról Dr. Albrecht Mária egyetemi adjunktus (SOTE, Konzerváló Fogászati Klinika) elmondta, hogy a diabetesben szenvedők közel 100%-a parodontopathiában szenved, amely a nem diabeteses fogágybetegségben szenvedők számával együtt a lakosság mintegy 10%-át érinti Magyarországon. A diabetes és a fogágybetegség együttes fennállásakor az inzulinszükséglet megemelkedik. Cukorbetegségben a nyálszekréció csökken, így a fogak és az íny természetes tisztulása mérsékeltebb. A betegek kb. 2%-ában található ép szájnyálkahártya, 20%-ban gingivitis, 78%-ban parodontitis képe mutatkozik. Az alveoláris csont destrukciója 10 évvel korábban következik be az egészségesekhez képest, így hamarabb válnak fogatlanná. A diabeteses beteget, ha lehet, betegségének kezdetekor fogászati gondozásba kell venni, mert megfelelő kezelés mellett a fogágyelváltozások kevésbé kifejezettek.

Dr. Pál Attila egyetemi tanár (SZOTE, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a koraszülésben szerepet játszó rizikótényezők között kiemelte, hogy a fogágy súlyos gyulladásában, a felszabaduló mediátorok, így a prosztaglandin elősegíthetik a méhizom összehúzódását és a szülés idő előtti megindulását. A kórokozók között kiemelkedő a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum, valamint a Lactobacillus korai burokrepedést okozó hatása.

A konferencia összefoglalásaként Dr. Gera István elmondta, hogy a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1997-ben adott ki egy körlevelet, amely az 1990-es Amerikai Szívsebész Társaság adatai alapján ajánlotta a profilaxis alkalmazását a fogorvosok számára. Kötelező protokoll még nem jelent meg. A profilaxis pontos megtartása és ennek dokumentálása a betegek és az orvosok védelmét is szolgálja. A kezeléshez lényeges az anamnézis pontos ismerete, mert az endocarditises esetek hátterében 25&SHY;30%-ban fogászati kezelés áll. Felmérések szerint a fogorvosok 39%-a alkalmazza a profilaxist, de az új ajánlás szerinti egyszeri adagolást még csak 5% választja. Bár a század elején még minden infekciós betegséget góc eredetunek tekintettek, ez a tendencia az ellenkezőjére fordult, és egyre kevésbé ismerték el egy betegség gócos eredetét. Ma ismét a figyelem középpontjába került, hiszen a kutatások cardiovascularis és a cerebrovascularis betegségek és a bakteriaemia között szoros összefüggést mutatnak.

Dr. Bánóczy Jolán elmondta, hogy a gócbetegség szervezeti összefüggéseit kutató vizsgálatok számos egybeesést mutattak, de a valós kapcsolatokat csak egy nagyméretu prospektív vizsgálattal lehetne feltárni. A budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem együttmuködve multicentrikus vizsgálatot tervez, a részletek még nem kerültek kidolgozásra. A kutatást segíti, hogy a fogorvosok és a társszakmában gyógyító általános orvosok között évek óta jó a kapcsolat.

Dr. Lázár Anikó

AMOXICILLIN
FELNŐTT 2 g per os
GYERMEK 50 mg/kg

AMPICILLIN 2 g
iv.50 mg/kg
(Ha a gyógyszer szájon át nem adagolható)

CLINDAMYCIN
600 mg per os
20 mg/kg (Penicillinallergia esetén vagy iv.
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A gócbetegség általános orvosi és fogászati szempontból

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Magyar Fogorvosok Egyesülete interdiszciplináris fórumot szervezett 1999 novemberében. Az egész napos konferencián a gócbetegséget vették nagyító alá a meghívott előadók, akik a belgyógyászat, a neurológia, a szülészet, az immunológia és a fogászat vonatkozásában ismertették a legújabb kutatási eredményeket és az új gócelméletet.

Dr. Bánóczy Jolán professzor asszony mint a konferencia moderátora, dr. de Chatel Rudolf professzor pedig levezető elnökként köszöntötte a konferencia előadóit és a nagy számban megjelent érdeklődőket.

A DENTALIS GÓC PARODONTOLOGIAI SZEMPONTBÓL

A megnyitó előadásban dr. Gera István professzor (SOTE Parodontológiai Klinika) az általános rizikótényezők szerepét emelte ki a stomatológiában, és a dentális góc mint rizikófaktor szerepét fejtette ki az általános betegségek kialakulásában. A fogágybetegség a kárieszhez hasonlóan népbetegség. Oka a fogakat borító bakteriális lepedék, amelynek 99%-a mikroorganizmus. Ezek a baktériumok a keringésbe kerülve komoly akut vagy krónikus szisztémás betegségek okai lehetnek, és ennek a bakteriális inváziónak a parodontális tasak a forrása. Ez az új elmélet ellentmond a korábbi klasszikus fogászati gócelméletnek, amely csak a letokolt, teljesen körbezárt folyamatokat tekintette gócnak. Az alábbi állítás a parodontiumra nem vonatkoztatható, hiszen az a szájüreggel közlekedik. Évtizedekig csak a rossz szájhigiénét tették felelőssé a tapadásveszteség kialakulásáért, de ma már ismeretes, hogy számos rizikótényező együttes hatása szükséges a destruktív fogágybetegség kialakulásához.
A destruktív parodontitis rizikótényezői: dohányzás, szisztémás betegségek, stressz, idős kor, népcsoport, férfi nem, előző parodontális folyamat, immundeficiencia, rossz szájhigiéné, fogászati kezelések minősége, öröklődés, hiperreaktív folyamatok.
Magyarországon mintegy 500 ezer ember tartozik a destruktív parodontitis rizikócsoportjába. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint ez a folyamat önmagában is komoly rizikótényező, elsősorban a cerebrovascularis és a cardiovascularis betegségek etiológiájában. A parodontális folyamatok és a szisztémás betegségek tehát szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Irodalmi adatok által igazolt, hogy krónikus gyulladás során a baktériumok és a gyulladásos mediátorok bejutnak a szisztémás keringésbe. A mély parodontális tasakok ugyanis hámbélésen keresztül közvetlen kapcsolatban állnak a parodontium kötőszövetével és a benne futó kapillárisokkal, így valódi bakteriális invázió léphet fel, amely a helyi kötőszövetet és a szervezetet is elárasztja. Ínygyulladás és parodontopathia esetén már rágáskor és fogmosás során is szóródnak a baktériumok, amely magas rizikócsoportba tartozó egyéneknél, tehát mubillentyut viselőknél és endocarditisen átesetteknél életveszélyes állapottal járhat. Minden fog körül átlagosan 5-6 mm mély tasakkal számolva, 70-80 cm2-nyi területen, azaz egy tenyérnyi felületen érintkezik a tasakflóra a szisztémás keringéssel. Ezt a nyitott sebfelszínt árasztják el a főként anaerob mikroorganizmusok. Irodalmi adatok szerint az endocarditisek többsége dentális okra vezethető vissza. Fontos szerepe van az ún. latens bakteriaemiának is, amelyben a krónikus gyulladás során a Gram-negatív mikroorganizmusokból származó lipopoliszacharidák és a gyulladásos termékek a keringésbe kerülve súlyos elváltozásokat okoznak. Beck és munkacsoportja által Amerikában végzett 18 évig tartó követéses vizsgálat szerint súlyos parodontális állapotban a koronária- betegségek kialakulása 3,7-szer gyakoribb az ép parodontiumú emberekhez képest. 40%-os parodontális csontvesztés esetén kiugróan megemelkedik az agyvérzés gyakorisága. Súlyos destruktív parodontitisben szenvedőknél 25%-kal nagyobb valószínuséggel alakul ki ischaemiás szívbetegség az ép ínyu populációhoz viszonyítva. A dohányzás nemcsak komoly rizikótényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában, hanem következményeként súlyos destruktív fogágybetegség jelentkezhet, amely szintén szív- és érrendszeri betegségek kialakulását segíti elő. Ismert, hogy a terhességi hormonváltozások parodontális változásokat &SHY; terhességi íngyulladást &SHY; okozhatnak. A jelenlegi adatok arra is fényt derítenek, hogy terhesség alatt az elhanyagolt szájhigiéné és a gyulladásos mediátorok a fejlődő magzat testsúlyára is hatással vannak. A mély parodontális tasakokkal rendelkező anyák közel 50%-ának alacsony testsúllyal születik a gyermeke. Kiemelendő, hogy a fogágybetegség nem civilizációs betegség, mert a fejlett országokban alacsonyabb az előfordulása.
"A klasszikus gócelmélet szerint a parodontális tasak nem tekinthető gócnak, és az orális mikroorganizmusok elsősorban mint antigének hatnak. Mai felfogás szerint a parodontális tasak az egyik legfontosabb góc. Direkt akut vagy krónikus bakteriaemia vagy endotoxaemia és a gyulladásos mediátorok a szisztémás keringésbe kerülve fejtik ki hatásukat és további kóros folyamatokat indítanak el."

A FOGÁGY FLÓRÁJÁNAK SZEREPE
AZ ÉRELMESZESEDÉS KIALAKULASABAN

Dr. Császár Albert egyetemi tanár (HIETE Belgyógyászati Klinika), az atherosclerosis kialakulásának új szemléletét mutatta be, egy esetleges infektív eredetre utalva. Magyarország a cardiovascularis betegségek tekintetében vezető helyen áll, így a betegségek pathogenesisének felderítése döntő a gyógyítás és a megelőzés hatékonyabbá tételéhez. Az atherosclerosis kialakulásának három fő tényezője van: a dyslipidaemia alacsony HDL, magas triglicerid- és koleszterinszinttel jár, a véralvadási zavarok között a koagulációs faktorok hiánya vagy túlsúlya jelentkezik, az endotheliális diszfunkció pedig a trombózis kialakulását segíti elő. A magas LDL-koleszterin az érfalban lerakódik és oxidálódik, és gyulladásos folyamatot indukál. Az erek falában lymphocyták és monocyták áramlanak, aktiválódnak és simaizomsejt-proliferációt indítanak el. Az elhalt sejtmasszában a lipid másodlagosan lerakódik, és endothelkárosodás jelenik meg, kialakul a thrombus, amely ha nagy, infarktus vagy stroke, ha kicsi, angina pectoris képét eredményezi. Összességében lokális gyulladás vezet a szisztémás folyamatokhoz. A C-reaktív protein (CRP), amelynek szintje mérhető, a gyulladás mértékére utal. Értékéből következtetni lehet újabb cardiovasculáris esemény kialakulására. A gyulladás kialakulásában infekcis ágensek is szerepet játszanak, amelyek citokinek aktiválása révén, a májban akut fázisreakciót hoznak létre, az endothel felszínére pedig adhéziós molekulákat vándoroltatnak, amelyek a leukocyták és a monocyták érfalba való áramlását segítik elő. Az atherosclerosis kialakulása nem folyamatos, hanem hullámszeru, amelynek fellobbanási szakasza a szervezetben lezajló gyulladás idejére esik, amely lehet akár egy fellobbanó krónikus gyulladás vagy parodontózis. Feltételezések szerint az atherosclerotikus plakk rupturájakor kialakuló myocardiális infarktus is akut gyulladás fellobbanásakor jelenik meg, ezt igazolja az akut fázis proteinek jelenléte is. A mikroorganizmusok közül elsősorban a Chlamydia pneumoniae játszik szerepet az atherosclerotikus plakk kialakításában. A Chlamydia a tüdő monocyta-makrofágjaiba bekerülve thrombotikus faktorokat és cytokineket szecernál, illetve a monocyták az endothelsejtbe jutva Chlamydia-részecskéket adnak le. A Porphyromonas gingivalis ellen a nyálban ellenanyag termelődik, amely az endothel területén a hősokkprotein elválasztását fokozza, így az endothelsejtek ellen autoimmun reakció alakul ki. A fogágybetegségek és az érelmeszesedés kapcsolata tehát igazolható. Az infektív ágensek ellen alkalmazott antibiotikumok ischaemiás szívbetegséget csökkentő hatása még kérdéses, a jelenlegi ajánlás szerint még nincs elég adat arra, hogy az antibiotikumok is szerepet kapjanak az ISZB megelőzésében.

INFECTIV ENDOCARDITIS PROFILAXIS
Az infectív endocarditis profilaxisát dr. Lengyel Mária professzor asszony (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) foglalta össze. Endocarditis során egy endotheliális sérülésen lerakódó thrombocyta depozitumban, bakteriaemia esetén bakteriális kolonizáció és infectív endocarditises vegetáció alakul ki. Bár az infectív endocarditis ritka betegség, a mortalitása még mindig nagyon magas, 20%-ra tehető. Egymillió lakosra vonatkoztatva, évente átlagosan 30 új eset jelenik meg. Profilaxis során a bakteriaemiát kell megszüntetni antibiotikumokkal, olyan betegeken, akiknek endocarditisre hajlamosító szívbetegségük van. Az esetek felében lehet a betegeket prevencióban részesíteni, mert a hajlamosító alapbetegség nem jelenik meg minden esetben. A beavatkozásokról sem mindig ismert, hogy bakteriaemiával járnak, így a profilaxis nem elég hatékony. Alacsony kockázat esetén nem szükséges profilaxis, ebbe a csoportba tartoznak a pitvari szeptumdefektussal, az operált kamrai szeptumdefektussal, az operált koronáriabetegséggel és a pacemakerrel élők. A közepes és a magas kockázati csoportba tartozóknál szükséges az antibiotikum-profilaxis, így szerzett billentyuhibák, hypertrofiás cardiomyopathia és a regurgitációval járó mitrális billentyu prolapsus esetén, amelyek a közepes rizikócsoportba tartoznak. Magas kockázathoz tartozik a mubillentyu, endocarditis az anamnézisben, komplex cyanotikus szívbeteg és a sebészi szisztémás pulmonális shönt.
Fogászati beavatkozás mintegy 10%-ban előzi meg az endocarditis kialakulását. A főként Streptococcus viridansból álló bakteriaemia már a beavatkozás után 30 másodperccel, legfeljebb 10 perccel megjelenik, és 1-4 hetes inkubációs idő telik el az infectív endocarditis fellépéséig. Bakteriaemia nemcsak foghúzáskor lép fel, hanem parodontális mutét és alapos fogmosás során is. Profilaxis nélkül bakteriaemia fogászati kezelést követően évente 1-2 esetben lép fel, 100 esetre vonatkoztatva. A profilaxist igénylő fogászati beavatkozások közé tartozik a foghúzás és a vérzéssel járó egyéb beavatkozások, mint a depurálás, a gyökércsatornát érintő beavatkozások és az intraligamentaris érzéstelenítés. Nem igényel fogászati profilaxist a fogpótlás, fogtömés, fogászati mintavétel és a röntgen. A profilaxisra optimális antibiotikum legyen biztonságos, jól felszívódó, és adjon megfelelő vérszintet. Alkalmazható az amoxicillin, a clindamycin, az ampicillin és a vancomycin, az utóbbi kettő esetleg gentamycinnel kombinálva. Fogászati, légúti, oesophagealis beavatkozásoknál főként Streptococcus viridans a kórokozó, így az erre ható antibiotikumot kell választani. A jelenlegi álláspont szerint a beavatkozás előtt egy órával kell per os vagy fél órával intravénás adagolást végezni. Egyetlen adag elegendő, kivéve a magas rizikójú betegeket, ahol két adag szükséges.
Fogászati beavatkozások esetén a következő standard használható:
Közepes rizikó esetén amoxicillin és ampicillin adható, penicillinallergia esetén viszont 1 g vancomycin adandó intravénásan. Magas rizikójú csoportnál 1,5 mg gentamicinnel kombinálni kell a profilaxist kezelés előtt, a beavatkozás után 6 órával a kezdő adagot ismételni szükséges. Penicillinallergia esetén vancomycin adható gentamicinnel. Reumás láz profilaxisának egyideju fennállásakor clindamycin, claritromycin és azitromycin ajánlható. Staphylococcus aureus fertőzés esetén vancomycin, Gram-negatív kórokozó jelenlétekor cephalosporin adható. A gyakori antibiotikum-adagolás rezisztenciát okoz, pl. heti négyszer adott amoxicillin esetén. Ennek megelőzésére a beavatkozásokat, ha lehet, egy hét elteltével vagy egy ülésben végezzük.
A megfelelő profilaxis alapja, hogy magas kockázatú beavatkozásoknál, magas vagy átlagos kockázatú betegeknél alkalmazzuk, és a megfelelő antibiotikumot adjuk.

AZ AGYÉRBETEGSÉGEK, A SEPSIS, A DIABETES ÉS A KORASZÜLÉS KAPCSOLATA A FOGAGYBETEGSÉGEKKEL

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet) a stroke epidemiológiai vonatkozásával kapcsolatban elsőként a WHO strokedefinícióját említette, amely szerint stroke-nak nevezünk minden olyan hirtelen kialakuló fokális vagy globális tünetegyüttest, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy ez idő alatt halált okoz, és nincs más bizonyítható oka, mint az agyi keringésben beállt változás. Míg az ötvenes évek óta a nyugati államokban a stroke mortalitása folyamatosan csökken, hazánkban emelkedő tendencia figyelhető meg. A rizikótényezők között a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás, a myocardialis infarktus, a diabetes mellitus szerepel elsősorban. A betegeknél általában 2-3 rizikófaktor áll fenn együttesen. Az infectív endocarditis mint stroke epidemiológiai tényező meglehetősen ritka, egyes vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a 60 év feletti, elhanyagolt szájhigiénéju lakosság körében mintegy négyszeresére emelkedik a cerebrovascularis betegségek előfordulása.
A bakteriaemiához és a sepsishez vezető kórképeket és orvosi beavatkozásokat dr. Szalka András (Szent László Kórház) egyetemi tanár foglalta össze, kiemelve a beültetett protézisek jelentőségét. A mutéti protézisek fertőződésekor sebfertőzés, haematoma, láz, lokális vagy szisztémás tünetek jelennek meg. Később a panaszok csökkennek, és csak a fájdalom állandósul. Sepsis és meningitis is megjelenhet.
A diabetes mellitus és a fogágybetegség kapcsolatáról Dr. Albrecht Mária egyetemi adjunktus (SOTE, Konzerváló Fogászati Klinika) elmondta, hogy a diabetesben szenvedők közel 100%-a parodontopathiában szenved, amely a nem diabeteses fogágybetegségben szenvedők számával együtt a lakosság mintegy 10%-át érinti Magyarországon. A diabetes és a fogágybetegség együttes fennállásakor az inzulinszükséglet megemelkedik. Cukorbetegségben a nyálszekréció csökken, így a fogak és az íny természetes tisztulása mérsékeltebb. A betegek kb. 2%-ában található ép szájnyálkahártya, 20%-ban gingivitis, 78%-ban parodontitis képe mutatkozik. Az alveoláris csont destrukciója 10 évvel korábban következik be az egészségesekhez képest, így hamarabb válnak fogatlanná. A diabeteses beteget, ha lehet, betegségének kezdetekor fogászati gondozásba kell venni, mert megfelelő kezelés mellett a fogágyelváltozások kevésbé kifejezettek.
Dr. Pál Attila egyetemi tanár (SZOTE, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a koraszülésben szerepet játszó rizikótényezők között kiemelte, hogy a fogágy súlyos gyulladásában, a felszabaduló mediátorok, így a prosztaglandin elősegíthetik a méhizom összehúzódását és a szülés idő előtti megindulását. A kórokozók között kiemelkedő a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum, valamint a Lactobacillus korai burokrepedést okozó hatása.
A konferencia összefoglalásaként Dr. Gera István elmondta, hogy a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1997-ben adott ki egy körlevelet, amely az 1990-es Amerikai Szívsebész Társaság adatai alapján ajánlotta a profilaxis alkalmazását a fogorvosok számára. Kötelező protokoll még nem jelent meg. A profilaxis pontos megtartása és ennek dokumentálása a betegek és az orvosok védelmét is szolgálja. A kezeléshez lényeges az anamnézis pontos ismerete, mert az endocarditises esetek hátterében 25&SHY;30%-ban fogászati kezelés áll. Felmérések szerint a fogorvosok 39%-a alkalmazza a profilaxist, de az új ajánlás szerinti egyszeri adagolást még csak 5% választja. Bár a század elején még minden infekciós betegséget góc eredetunek tekintettek, ez a tendencia az ellenkezőjére fordult, és egyre kevésbé ismerték el egy betegség gócos eredetét. Ma ismét a figyelem középpontjába került, hiszen a kutatások cardiovascularis és a cerebrovascularis betegségek és a bakteriaemia között szoros összefüggést mutatnak.
Dr. Bánóczy Jolán elmondta, hogy a gócbetegség szervezeti összefüggéseit kutató vizsgálatok számos egybeesést mutattak, de a valós kapcsolatokat csak egy nagyméretu prospektív vizsgálattal lehetne feltárni. A budapesti és a szegedi orvostudományi egyetem együttmuködve multicentrikus vizsgálatot tervez, a részletek még nem kerültek kidolgozásra. A kutatást segíti, hogy a fogorvosok és a társszakmában gyógyító általános orvosok között évek óta jó a kapcsolat.

Dr. Lázár Anikó

AMOXICILLIN FELNŐTT
2 g per os GYERMEK
50 mg/kg
AMPICILLIN 2 g iv. 50 mg/kg
(Ha a gyógyszer szájon át
nem adagolható)
CLINDAMYCIN 600 mg per os 20 mg/kg
(Penicillinallergia esetén) vagy iv.

A maxillo-facialis régió daganatmegelőző állapotainak és rosszindulatú daganatainak komplex kezelése

ÁLTALÁNOS RÉSZ

- A "komplex kezelés' alatt a megfelelő szövettani diagnózis után végzett sebészi, sugaras és gyógyszeres terápiát értjük, kiegészítve a daganatos betegek gondozásával, szükség szerinti protetikai, sebészi vagy más jellegű rekonstrukcióval, rehabilitációval.

- A stomato-onkológiai és maxillo-facialis daganatkezelés anatómiai határai:
A fejen és a nyakon elhelyezkedő elváltozások tartoznak ide, kivételt képez azonban az intracranium, szem, fül, gége és a pajzsmirigy. Így több, a fül-orr-gégészettel, szemészettel (pl. orbita) határos, sőt egymást fedő anatómiai terület is van, de ez természetes, nemzetközileg elfogadott álláspont. A szakma szigorú behatárolása helytelen lenne, és gátolná a szakorvosképzést, ami a stomato-onkológiai centrumok egyik legfontosabb feladata.

- A sebészi kezeléssel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy mindenfajta tumoreltávolítással egy időben funkcionális helyreállításra kell törekedni, ezért erre a részletes részben csak érintőlegesen térünk ki.

MAGYARÁZÓ
- A daganatos betegek gondozásának, ellenőrzésének mindig ott kell történni, ahol a fő kezelést végezték és ahol időben be tudnak avatkozni, ha recidiva jön létre. Az ellenőrzést a gyógyítást végző teamnek rendszeresen kell végezni. A testi és lelki rehabilitáció egyaránt lényeges.

- A "radikális műtét" alatt a regionális metastasisok és a primer tumoregyüttes eltávolítását értjük. Ott, ahol a disszekció külön meggondolás tárgyát képezi, kitérünk a kérdésre.

RÉSZLETES RÉSZ

1. DAGANATMEGELŐZŐ ÁLLAPOTOK

1.1. KONZERVATÍV KEZELÉS
Az exogén tényezők kiküszöbölése igen fontos (letört fogak, rossz fogművek, dohányzás, alkohol stb.). A kezelés megkezdése előtt próbaexcisio végzendő. A konzervatív kezelést legfeljebb 2 hónapig lehet végezni, ennek eredménytelensége esetén komolyan kell mérlegelni az aktív gyógymódokat.

1.2. SEBÉSZI KEZELÉS
Cryoterápia, elektrocoagulatio, lézerkezelés, sebészi kimetszés, ezt követően observatio jön szóba.

2. MALIGNUS DAGANATOK KEZELÉSE

2.1. AJAK

T1-T2: Sebészi eltávolítás (quadrátexcisio) vagy cryosebészet. Radikális műtét után postoperatív sugárkezelés nem szükséges.

Definitív sugárkezelés akkor jön szóba, amennyiben műtét nem lehetséges. Ilyenkor a primer tumor és a nyaki régió perkután sugárkezelését végezzük ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy dózissal, ezt követően a primer tumor interstitialis AL irradiatioja, lehetőleg frakcionáltan 20 Gy összdózissal. Amennyiben a frakcionálás nem megoldható, úgy egy ülésben 10 Gy AL kezelés végzendő 0,5 cm-re számítva a perkután kezelést követően.

T3: Sebészi eltávolítás (quadrátexcisio és rekonstrukció) és postoperatív sugárkezelés. Amennyiben a nyaki régiók szabadok, de a resectiós vonalak épsége kérdéses, úgy a tumorágy perkután sugárkezelése javasolt ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy összgócdózissal. Ezt követően interstitialis boost kezelés javasolt, mely történhet moulage technikával is AL kezelés formájában, lehetőleg frakcionáltan 20 Gy összdózissal. Nyaki nyirokcsomók műtétje után mindkét nyakfél sugárkezelése szükséges ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal.

T4: Radikális műtét (quadrátexcisio, mandibularesectio, maxillaresectio és rekonstrukció) és postoperatív sugárkezelés lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal.

Palliatív sugárkezelés: mindig ultrafeszültségű sugárforrással történik. A leadott összgócdózis a tumor kiterjedésétől és a beteg általános állapotától függ (30-60 Gy között).

Amennyiben bármely ajaktumor esetében fizikális vizsgálattal, CT-vel vagy ultrahangos vizsgálattal nyaki nyirokcsomóáttétre gyanú van, funkcionális vagy radikális disszekciót kell végezni.

2.2. BUCCA

Tl-T2: Radikális műtét. Amennyiben a resectios vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés nem végzendő. Amennyiben a resectiós vonalak nem épek, úgy sugárkezelés mindenképpen javasolt 50 Gy összgócdózissal perkután ultrafeszültségű sugárforrással, melyet interstitialis vagy intracavitalis HDR-AL boost kezelés követhet a beteg általános állapotától függően.

A buccacarcinoma sebészi és sugárkezelés során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy ha sebészileg károsítjuk a mandibula periosteumát és/vagy csontállományát, a csont radionecrosisa jöhet létre. Ezért a komplex kezelést úgy kell irányítani, hogy ez a szövődmény elkerülhető legyen. A sebészi excisiót egy ülésben sebészi rekonstrukciónak kell követni. Nyálkahártyapótlás elengedhetetlen, különben nagyfokú, tartós szájzár a következmény. A primer műtéttel egy időben funkcionális vagy radikális disszekció.

T4: A radikális műtétet követően a postoperatív perkután irradiatio minden esetben javasolt, lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Amennyiben radikális műtét nem lehetséges, úgy ia. kemoterápia után palliatív sugárkezelést végzünk lokoregionálisan lehetőleg 60 Gy összgócdózissal.

2.3. GINGIVA

Tl-T2: Radikális műtétet követően, amennyiben a resectiós vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés nem szükséges. A resectiós vonalak tumoros érintettsége esetében reoperatio szükséges. Inoperábilis (klinikai inoperabilitás, a beteg beleegyezésének hiányában stb.) esetekben 50 Gy összgócdózisú perkután sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással, melyet intracavitalis HDR-AL-boost kezelés formájában egészítünk ki 20 Gy dózissal frakcionáltan.

T3: Radikális műtétet követően csak abban az esetben végezhető irradiatio, ha a megmaradt csontoknak a vérellátása nem károsodott, akkor lokoregionális postoperatív sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben lokoregionális perkután sugárkezelést végzünk ultrafeszültségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal. A kiegészítő boost kezelést a beteg általános állapotától tesszük függővé. A citosztatikus kezelést mérlegelni kell, ha emellett döntünk, akkor azt a sugárkezelés előtt kell végezni.

T4: A radikális műtétet követően lokoregionális postoperatív besugárzás végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben a sugár- és gyógyszeres kezelés célja palliatio, melynek dózisát minden esetben a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

2.4. SUBLINGUA

T1-T2: Amennyiben a resectiós vonalak épek, úgy postoperatív sugárkezelés vagy citosztatikus kezelés nem szükséges. Ellenkező esetben definitív lokoregionális sugárkezelés (lásd a T3 nagyságrendű gingiva tumoroknál).

T3: A radikális műtét után postoperatív sugárkezelés minden esetben indokolt lokoregionálisan ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben lokoregionális citosztatikus kezelés, ezt követően besugárzás ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet követően kiegészítő boost sugárkezelés mérlegelendő HDRAL formájában 20 Gy összdózissal frakcionáltan.

T4: A radikális műtétet követően lokoregionális ultrafeszültségű sugárforrással végzett irradiatio mindenképp indokolt 60 Gy összgócdózissal. A palliatív sugárkezelés dózisát minden esetben a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

2.5. NYELV

Tl-T2: Radikális műtétet követően, amennyiben a resectiós vonalak épek, a postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Inoperabilitás esetében definitív sugárkezelés végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet követően HDR-AL boost kezelést végzünk 20 Gy összdózissal frakcionáltan.

T3: A radikális műtétet követően lokoregionális sugárkezelés végzendő ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal. Az esetlegesen szóba jövő interstitialis boost kezelést a primer tumor elhelyezkedése és a beteg általános állapota határozza meg.

T4: A radikális műtét után lokoregionális besugárzás javasolt 60 Gy összgócdózissal ultrafeszültségű sugárforrással.

Inoperábilis tumoroknál palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisát a tumorkiterjedés és a beteg általános állapota határozza meg.

T3-T4: Daganatok esetében a lokális vagy szisztémás citosztatikus kezelés mérlegelendő, összehangolva a sugárkezeléssel (mindig az előtt!).

2.6. KEMÉNYSZÁJPAD

Tl-T2: Radikális műtét és ép resectiós szélek mellett postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Nem radikális műtét után reoperáció, ha ez valami ok miatt nem végezhető el, akkor perkután lokoregionális irradiatio javasolt ultrafeszültségű sugárforrással 60 Gy összgócdózissal, melyet intracavitalis HDRAL moulage technikával kiegészíthetünk 20 Gy összgócdózissal frakcionáltan.

T3-T4: Postoperatív sugárkezelés a radikális műtétet követően minden esetben indokolt a Tl-T2 tumoroknál leírtakéhoz hasonló technikával. Inoperábilis esetekben palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisa egyénileg ítélendő meg.

2.7. ARCÜREG

Maxilladaganatok esetében a radikális műtétet (legtöbbször disszekció nélkül!) úgy kell végezni, hogy az arcbőr varratvonalai alatt csontos alap vagy megfelelő lágyrész maradjon. Ez azért fontos, mert a műtét+irradiacio után a bőr vérellátásának meggyengülése bőrnecrosist okozhat. A bőrnecrosis ebben az esetben defektust képez a szájüreg, arcüreg, orrüreg komplexum felé.

Tl-T2: Radikális műtét. Amennyiben a sebszélek épnek bizonyulnak, a szövettani feldolgozás során postoperatív sugárkezelés nem szükséges. Amennyiben műtét nem történik, úgy lokoregionális besugárzás ultrafeszültségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal.

T3-T4: A radikális műtét után postoperatív besugárzás mindenképp indokolt 60 Gy összgócdózissal ultrafeszültségű sugárforrással. Moulage technikával HDR-AL boost kezelést végezhetünk intracavitalisan abban az esetben, ha a műtéti resectiós vonal tumormentessége bizonytalan volt (0,5 cm szövetmélységre számítva 4x3 Gy dózissal). Amennyiben a sugárkezeléstől a tumor operábilissá válása várható, úgy preoperatív besugárzás végezhető ultrafeszültségű sugárforrással 30 Gy összgócdózissal, melyet a műtét után komplettálunk ugyancsak 30 Gy összgócdózisú ultrafeszültségű sugárkezelés formájában.

Inoperábilitás esetén lokoregionális ultrafeszültségű sugárkezelést végzünk 60-70 Gy összgócdózissal. A regionális vagy szisztémás citosztatikus kezelés mérlegelendő, összhangban a sugárkezeléssel.

2.8. RETROMAXILLARIS CARCINOMÁK

Itt főleg a pl. palatinából kinduló malignus folyamatokra gondolunk. Jó vérellátásuk és helyzetük miatt első lépésben ia. citosztatikus kezelés javasolt. Ezután:

T2-T3 daganatok esetében radikális műtét (disszekció a vizsgálatok függvényében). Postoperatív ia. kemoterápia vagy sugárkezelés (azonos, mint a szájgarattumorok esetében).

T4 daganatok: Gyakorlatilag csak palliatív kezelés (sebészi megkisebbítés, sugárkezelés, mint a T4 maxilladaganatok esetében).

2.9. SZÁJGARAT

A tonsilla körüli daganatoknál preop. ia. citosztatikus kezelés javasolt. A mellső fal tumorainál alternatívaként szóba jöhet a tumorextirpatio vagy primer ultrafeszültségű sugárkezelés 60-70 Gy összgócdózissal. A többi lokalizációknál (laterális-, hátsó-, felső fal tumorainál) a T stádiumtól függetlenül tumorextstirpatióra kell törekedni, melyet minden esetben lokoregionális posztoperatív sugárkezelés követ ultrafeszüJtségű sugárforrással 60-70 Gy összgócdózissal.

Ugyancsak posztoperatív besugárzás végzendő a fenti feltételek mellett az összes nyaki metastasissal járó operált esetekben is. Amennyiben a műtét nem jön szóba, úgy minden esetben a lokoregionális besugárzás megkísérelendő 60 Gy összgócdózissal. Inoperábilis esetekben általában palliatív sugárkezelés jön szóba, melynek dózisát egyénileg kell elbírálni.

3. NYÁLMIRIGY

3.1. PAROTIS DAGANATOK

A fej-nyak tumorok különleges részét alkotják. A fizikális vizsgálatokkal, CT, Ultrahang, MR a pontos diagnózishoz igen közel lehet jutni. Ezért a preop. pontos szövettani diagnózis csak abban az esetben elengedhetetlen, ha a radikális műtét csonkolással jár (an. facialis egyes ágainak vagy teljes egészének eltávolítása, csontresectio stb.). A tokkal bíró, körülhatárolt daganatok szövettani vizsgálata így műtét közben vagy után történik. Az infiltratíve kiterjedő tumorok preop. szövettani vizsgálata elengedhetetlen.

Tokkal bíró daganatok: radikális eltávolítás (subtotalis vagy totalis konzervatív parotidectomia). Ezután a szövettan birtokában mérlegelendő az esetleges sugár- vagy citosztatikus kezelés.

Infiltratíve terjedő daganatok: ia. kemoterápia után radikális parotidectomia (disszekció együtt), majd sugárkezelés.

A posztoperatív perkután sugárkezelés ultrafeszültségű sugárforrással történik 60 Gy összgócdózissal. A besugárzott mező a műtéti területet és a subdigastricus és a hátsó felső parajugularis nyirokcsomó csoportot is magába foglalja. Inoperábilis esetekben palliatív sugárkezelést végzünk 60 Gy összgócdózissal.

3.2. SUBMANDlBULARIS ÉS SUBLINGUÁLIS NYÁLMIRIGY

Radikális műtét, majd a T stádiumtól függetlenül agresszivitásuk miatt minden esetben posztoperatív sugárterápia indokolt ultrafeszültségű sugárforrás formájában 60 Gy összgócdózissal.

3.3. KISNYÁLMIRIGYEK

Radikális műtét ( a retromaxillaris elváltozások külön!), majd postoperatív sugárkezelés, ami megegyezik a submandibuláris és sublinguális nyálmirigyeknél leírtakéval.

3.4. MANDIBULA

A radikális sebészeti kezelés az elsődleges, osteosarcoma esetén preop. és postop. kemoterápia, mint a végtag osteosarcoma kezelés. A sugárérzékeny Ewing-szarkóma rendszerbetegség, melynek a mandibulán történő manifestatiója csupán a betegség megnyilvánulása, ezért ez esetben is a kemoterápia preferálandó. A sugárkezelés csak mint ennek kiegészítő kezelése jöhet szóba.

3.5. LÁGYRÉSZ

Elsődleges a radikális műtét.

Preoperatív sugárkezelés végezhető nem resecálható daganatok esetében, ha attól az operábilissá válása várható (30 Gy összgócdózissal, ultrafeszültségű sugárforrással).

Posztoperatív sugárkezelés indikált T2-től kezdődően minden tumornál. A régiók sugárkezelését a műtét után csak bizonyítottan érintett nyirokcsomók esetében végezzük, vagy ha a régiók sebészi ellátása nem volt elvégezhető (50-60 Gy összgócdózis ultrafeszültségű sugárforrással).
4. NYAKI METASTASISOK ELLÁTÁSA

Elsődleges a funkcionális vagy radikális disszekció. A maxillo-facialis régió daganatainál T3-T4 esetében az elektív nyaki sugárterápia nem kimutatható nyaki nyirokcsomók esetében is ajánlott ultrafeszültségű sugárforrással 50 Gy összgócdózissal. Független a primer tumor nagyságától minden olyan Nl-N2 nyirokcsomó státusnál posztoperatív irradiatio javasolt, ha a tumor extracapsuláris terjedést mutatott, vagy ha legalább is két régióban áttétet adott. A postoperatív sugárkezelés ultrafeszültségű sugárforrással történik 60-70 Gy összgócdózissal.

A T státustól függetlenül, amennyiben radikális nyaki dissectio nem volt elvégezhető, vagy a nyaki nyirokcsomó metastasisok inoperábilisak voltak, ultrafeszültségű sugárforrással besugárzás végzendő 60 Gy összgócdózissal.

Összeállította: PROF. DR. SZABÓ GYÖRGY, PROF. DR. NÉMETH GYÖRGY.
(idézve a Magyar Fogorvosból)

A parodontium megbetegedéseinek ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A parodontium megbetegedéseinek ellátása
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

A./ PLAKK OKOZTA GINGIVITIS KEZELESE

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése
Plakk okozta gingivitis

2. A megbetegedés definíciója
A plakk okozta gingivitis a leggyakoribb gyulladásos parodontális kórkép. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus. Fő tünete: Az ínyvérzés, az ínyszél színének elváltozása és az ínyszél duzzanata.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis - családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel az endocrin, immunológiai, keringési betegségekre), terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis - az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, száj higiénés eszközök használata

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakkfestő folyadékkal, vagy tablettával megfesteni. A plakk mennyiségét az epidemiológiai vizsgálatoknál használatos különböző plakk-indexek segítségével is értékelhetjük. Az íny vizsgálata
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az ínyvérzési index százalékosan fejezi ki az íny vérzést mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk (a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind orálisan, mind buccalisan). így pl. 28 fogat véve alapul, ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. (42:165x100).

2.2. Képalkotó vizsgálatok
A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. Ez azonban nem ad kellő éles részleteket, ezért legtöbb esetben szükséges intraorális fogfelvételeket is készíteni. Ez lehet szárnyas film vagy standard beállítású periapicalis fogfelvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok
Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

1.1. Száj higiénés motiváció és előzetes száj higiénés instrukciók
Plakkfestő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a dentális plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat. Felhívjuk a beteg figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő.

1.2. Professzionális szájhigiénés kezelés
A supra,- és subgingivális fogkövek (depurálás) és a plakk retenciós tényezők eltávolítása.
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el

A professzionális mechanikai tisztítás eszközei

A supra- és subgingivális depurálás eszközei a következőképpen csoportosíthatók:
* Kézi eszközök:
o depurátorok
o kürettek
+ univerzális kürettek
+ specifikus kürettek
+ periimplantalis kürettek
* Gépi eszközök:
o ultraszonikus depurátorok
o szonikus depurátorok
o lézer depurátorok
o egyéb műszerek

Depurálás technikája
A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ-

Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez. Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak

Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

3. Plakk retenciós faktorok eliminálása

Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:
- túlérő tömések korrekciója
- hibás koronaszélek korrekciója
- hibás hézagfogak korrekciója
- plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
- nyitott kontakt pontok korrekciója
- fogak anatómiai hibáinak korrekciója
- orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek korrekciója. Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy speciális reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk. A kompozit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszel őivel korrigáljuk, majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk.
A túlérő koronaszél korrekciója már sokkal nehezebb. Ilyenkor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy speciális vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt. A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.
Az íny szél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása. A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja a szájhigiénés kilátásokat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt.
A fogkorona anatómiai hibái: A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért mérlegelnünk kell azt a tényt, hogy elvileg aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a száj higiéné javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A tökéletes egyéni száj higiénés technika kialakítása - utólagos száj higiénés instrukció
Az utólagos egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el. Amennyiben a professzionális szájhigiénés kezeléssorozatban eltávolítottuk a supra- és subgingivális dentális plakkot és minden plakk retenciós tényezőt, ezzel egyben megteremtettük a hatékony egyéni szájhigiéne legfontosabb objektív feltételeit is, a sima tisztítható fogfelszíneket. Addig ugyanis hiába tanítjuk páciensünket a legkifinomultabb fogmosási technikára vagy fogselyem használatára, amíg a fogait fogkövek borítják, vagy elálló approximális tömésszélek zárják le a fogközöket
Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítás a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők el. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális száj higiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe, amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe szálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot.

Interdentális fogtisztító eszközök
Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják:
- fogselyem
- superfloss
- gépi interdentális fogtisztító eszközök

5. Eredmény/Vizsgálatok/Indikátorok
A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a dentális plakk eltávolítására és rendszeres távoltartására. A terápia sikere és kimenetele alapján az esetek újabb három diagnosztikai csoportba sorolhatók:

1. Gyógyult plakk okozta gingivitis
Amennyiben a klinikai tünetek megszűntek, a szájhigiéne jó, nincs jelentős plakk és fogkőképződés a beteg gyógyultnak nyilvánítható. Ez azonban nem jelentheti páciensünk végleges elbocsátást. Továbbra is rendszeres motivációra és időszakos száj higiénés instrukcióra szorul
2. Nem gyógyult plakk okozta gingivitis
Amennyiben a klinikai tünetek nem szűntek meg, a szájhigiéne nem kielégítő, további plakk és fogkőképződés észlelhető, a beteg ismételt professzionális száj higiénés kezelésre és instrukcióra, majd újabb ellenőrző vizsgálatra szorul. Mindezt addig kell megismételni, amíg tökéletes egyéni szájhigiénét nem érünk el és a beteg gyógyultnak nem nyilvánítható.
3. Kondicionált gingivitis
A plakk képződésen kívül több általános tényező is hozzájárulhat a gingivitis fenntartásához. Ezek között szerepelhet a hormonális, hematológiai faktorokon keresztül a HIV infekcióig nagyon sok tényező. Ilyen esetben a fogorvosnak a beteg általános kivizsgálását kell kezdeményeznie, hogy kiderüljön, milyen tényező miatt nem gyógyul meg a beteg. Szükség szerint parodontológus szakorvosi ellátás indikált.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés
Egy-két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés és gingivális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés. Ennek függvényében a fenntartó kezelés megtervezése.

VI. Irodalomjegyzék
1. Parodontológia (szerk.) Gera I. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.
2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium - Parodontológiai módszertani levél, 2002.

B./ PLAKK OKOZTA PARODONTITIS KEZELESE

I. Alapvető megfontolások

1. A megbetegedés elnevezése
Plakk okozta krónikus parodontitis

2. A megbetegedés definíciója
A krónikus parodontitis lényegesen gyakoribb kórforma, mint az agresszív. Oka a dentális plakk és bizonyos többé-kevésbé már feltárt általános szervezeti rizikó tényezők és helyi hajlamosító faktorok. Jellemzője az ínygyulladás, ínyvérzés, horizontális csontpusztulás, 4-6 mm mély lágyrész tasakok.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis - családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel az endocrin, immunológiai, keringési betegségekre), terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis - az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, szájhigiénés eszközök használata

2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat
Az egyéni szájhigiéne értékelése, a szájhigiénés és gingivális státus, valamint a parodontális tapadásveszteség, tasakmélység és fog mobilitási értékek rögzítése.
A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakkfestő folyadékkal, vagy tablettával megfesteni. A plakk mennyiségét az epidemiológiai vizsgálatoknál használatos különböző plakk-indexek segítségével is értékelhetjük.
Az íny vizsgálata
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az ínyvérzési index százalékosan fejezi ki az íny vérzést mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk (a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind orálisan, mind buccalisan). így pl. 28 fogat véve alapul, ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. (42:165x100).
A parodontális pusztulás mértékének vizsgálata
A rögzítő apparátus vizsgálatakor elsősorban a gyulladás következtében kialakult pusztulás mértékét vizsgáljuk és regisztráljuk. A vizsgálat kiterjed a sulcus mélységének, a tapadási nívónak, az ínyrecessio mértékének és morfológiájának, a betegség aktivitásának, a furcatio érintettségének és a fog mobilitásának értékelésére.
- A sulcus mélységének mérése
A gingivális sulcus mélységének meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,5,7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. Amennyiben az aktuális tasak mélységére vagyunk kíváncsiak, az ínyszél és a tasak fundusa közötti távolságot határozzuk meg. Megadhatjuk az egy fog melletti legmélyebb tasak értékét, de mérhetjük és értékelhetjük a fog hat felszíne mellett is a tasak mélységét. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük. A mért érték azonos tapadásveszteség mellett is nagyban függvénye a tasakfal gyulladásának, a szonda méretének, a behatolás irányának és az alkalmazott nyomóerőnek. A klinikailag mért érték soha nem egyezik meg a valódi, hisztológiai tasakmélységgel, és még kevésbé tükrözi a valódi parodontális pusztulás mértékét
- A parodontális tapadási nívó értékelése
Amennyiben a valódi parodontális tapadási nívót akarjuk regisztrálni, a zománccement határ és a tasak fundusa közötti távolságot kell meghatároznunk. Ezt nevezzük klinikai tapadási nívónak, vagy angol terminológiával clinical attachment levél (CAL). Az aktuális szondázási mélység és a klinikai tapadási nívó közötti különbség az ínyrecessio mértékével egyenlő. ínyduzzanat, ínyhyperplasia esetében ez az érték negatív . A klinikai szondázási mélység és a tapadásveszteség mérési pontosságát több tényező befolyásolja. Azonos klinikai állapot mellett a mért érték függ a parodontális szonda vastagságától, a szonda bevezetésének irányától, a fog anatómiai adottságaitól (fog kontúrja), a szondázáskor alkalmazott nyomástól és nem utolsó sorban a gyulladásos ödéma és kollagén veszteség mértékétől.
- A feszes íny szélességének vizsgálata
Parodontális szondával mérhető & feszes vagy a keratinizált íny szélessége is. A feszes íny szélességének értéke a keratinizált íny szélességének és a sulcus mélységének a különbsége. Funkcionális és terápiás szempontból nagyon fontos a sulcus/tasak bázis és a mucogingivalis junctio közötti távolság, azaz a feszes íny szélességének meghatározása. A mindenkori feszes íny szélessége az ínyszél és mucogingivalis junctio közötti távolság és a sulcus/tasakmélység különbsége. Ez az érték nem tévesztendő össze a keratinizált íny szélességével, amely magába foglalja a teljes ínyszél és mucogingivalis határ között mért távolságot. Normál körülmények között a keratinizált és a feszes íny szélessége közötti különbség 1-1,5 mm, azaz a fiziológiás sulcus gingivae mélysége. A feszes íny fiziológiás szélessége foganként változó.
- Az ínyrecessio vizsgálata
kz ínyrecessio a zománc-cement határ és az ínyszél közötti távolság. Az ínyrecessio számszerű meghatározásán túl rögzítenünk kell annak formáját és a mucogingivalis junctiohoz való viszonyát is.
- A fogágy betegség aktivitásának vizsgálata
A tasakmélység és tapadásveszteség magában nem reprezentálja az aktuális patológiás folyamat aktivitásának mértékét, csupán a korábban lezajlott folyamatok eredőjét. Parodontitisban a mély tasakok szondázásakor a tasak bázisa felöl feltörő vérzés a betegség aktivitásának egyik indikátora lehet.
Sulcus váladék - Suppuratio. A sulcus váladék gyulladásos exudátum, így mennyisége bizonyos határok között tükrözi a tasakban zajló gyulladásos reakció mértékét. A sulcus váladék mennyisége legegyszerűbben a sulcusba helyezett szűrőpapír csíkkal határozható meg.
- A furcatio érintettség vizsgálata
Amennyiben a parodontális tapadásveszteség a többgyökerű fogak gyökérelágazódására ráterjed, beszélünk furcatio laesióról. Ezt speciális hajlított parodontális vagy cariológiai szondával vagy parodontális kürett-el vizsgáljuk. A megnyílt interradicularis fogköz verticalis és horizontális irányú kiterjedése alapján beszélünk L, II. és III. fokú furcatio laesióról.
- A fog mobilitásának vizsgálata
A klinikai gyakorlatban elegendő a fogmozgathatóság qualitativ megítélése. A tükör és szonda nyelével a fogra különböző irányból erőt gyakorolunk és értékeljük a fog elmozdulását. Ennek alapján beszélhetünk I- II. és III. fokú fog mozgathatóságról.

2.2. Képalkotó vizsgálatok
A csontos parodontium állapotáról röntgenfelvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról. Hátránya azonban, hogy a periapicalis térség mindkét fogívben lemarad. Sok esetben szükség van standard beállítású periapicalis intraorális röntgenfelvételekre is. Erre a célra rendelkezésre állnak speciális célzó készülékek.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

A./ Terápiás eljárások
Terápiás szempontból fontos különbséget tenni a moláris fogak furcatio régióit érintő és
furcatio lézióval nem járó krónikus parodontitis között. A furcatio lézióval nem társuló
krónikus parodontitis kezelési esélyei lényegesen jobbak, mint különösen a II. és III osztályú
furkáció léziót szenvedett moláris fogaké. Ilyenkor már az interradicularis térközben a
professzionális és egyéni szájhigiéne esélyei lényegesen rosszabbak és nagyon nehéz
megállítani a tapadásveszteség progresszióját.
A krónikus parodontitis kezelése két nagy fázisra bontható: aktív kezelés és fenntartó kezelés
(gondozás). Az aktív kezelés tovább bontható initiális, vagy más néven oki kezelésre és
korrekciós (sebészi) fázisra.

A tervezéskor a következő kérdésekre kell választ adni.
a. Van-e a betegnek olyan fájdalmat okozó, akut parodontális kórfolyamata, amely azonnali ellátást igényel
b. Mely fogak szorulnak azonnal eltávolításra és melyek tarthatók meg
c. Milyen professzionális szájhigiénés beavatkozásokra van szükség a tökéletes egyéni szájhigiéne feltételeinek megteremtéséhez
d. Milyen módon javítható a beteg egyéni száj higiénés gyakorlatának hatékonysága
e. Milyen occlusios korrekciós lépésekre van szükség
f. Milyen ideiglenes sínezések indikáltak
g. Milyen sebészi tasak kezelésre lesz szükség a subgingivális patogén flóra eliminálására h. Milyen sebészi korrekciós plasztikai műtétek szükségesek
i. Milyen regenerációs műtétek várhatók j. Szükséges-e orthodontiai kezelés
k. Milyen végleges protetikai esetleg implantációs protetikai megoldás szolgálja a leghatékonyabb távlati parodontális rehabilitációs célokat

A krónikus parodontitisben szenvedő beteg kezelése a következő nagy fázisokra bontható:

1. Akut parodontális állapotok ellátása
Szükség szerint az akut parodontális állapot azonnali ellátása, esetleges stratégiai extractiok indikációja.

2. Szájhigiénés motiváció és előzetes szájhigiénés instrukciók
Plakkfestő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a dentális plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat. Felhívjuk a beteg figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő.

3. Professzionális száj higiénés kezelés
A supra,- és subgingivális fogkövek (depurálás) és a plakk retenciós tényezők eltávolítása, szükség szerint minőségi ideiglenes restaurátumok készítése és 5 mm-nél mélyebb tasakok esetében sebészi feltárásban elvégzett subgingivális depurálás, gyökérsimítás és nyitott kürett.
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el.

A professzionális mechanikai tisztítás eszközei
A supra- és subgingivális depurálás eszközei a következőképpen csoportosíthatók:
* Kézi eszközök:
o depurátorok
o kürettek
+ - univerzális kürettek
+ - specifikus kürettek
+ - periimplantalis kürettek
* Gépi eszközök:
o ultraszonikus depurátorok
o szonikus depurátorok
o lézer depurátorok
o egyéb műszerek

Depurálás technikája
A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ-
Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez. Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak

Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

Subgingivális kürett
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos mértékű tasakfal kürettálással is. Azonban, ha tudatosan, a tasakfallal szemben fordított műszerrel távolítjuk el a tasak hámbélését és a gyulladt, granulációs sarj szövetet, ez már valódi sebészi tasak kezelésnek minősül és ezt nevezzük subgingivális kürettnek. Amennyiben csupán a lágyrész tasak falát kürettáljuk, ezt gingivalis kürettnek nevezzük. Ha azonban mély verticalis tasakok esetében műszerünkkel mélyen az alveolaris csontszegély alá hatolunk, ezt subgignivalis csonttasak kürettnek nevezzük A subgignivalis kürett indikációja:

Végleges tasaksebészeti technika - könnyen megközelíthető, egygyökerű front fogak körüli közepesen mély tasakok esetében vagy olyan egyéneken, akiknél az invazív tasaksebészeti beavatkozások valamilyen okból kontraindikáltak (pl. véralvadási zavar, idős kor)

Bármelyik fogcsoport területén, mint nem definitív megoldás a gyulladás csökkentése érdekében, a fellazult, vérerekben gazdag gyulladásos sarj szövet eltávolítására a végleges lebenyes tasakműtétek előkészítőjeként.

Az ellenőrző, gondozási szakaszokban akkor, ha a már korábban sebészileg kezelt tasakban exacerbatio jelei észlelhetők.

Subgingivális kürett technikák:
Helyi érzéstelenítésben a depurálást és gyökérsimítást követően az univerzális vagy Gracey kürett pengéjét a tasakfallal szembe fordítjuk, másik kezünk ujjával az ínyről kívülről enyhe nyomást gyakorolunk, és a nagyon enyhe nyomás mellett, verticalis irányú húzó mozdulattal a fellazult hámot és kötőszövetet kikaparjuk. Hasonló módon, de erőtejesebb húzásokkal tisztítjuk ki a tasak intraalveoralis részét. A kürettálás végeztével az egymástól elvált interdentális papillákat tanácsos csomós öltésekkel egyesíteni. Megfelelő gyakorlattal subgingivális kürettálás ultrasonikus depurátorokkal vagy laser depurátorral is végezhető.

3/a. Plakk retenciós faktorok eliminálása
Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:
túlérő tömések korrekciója
hibás koronaszélek korrekciója
hibás hézagfogak korrekci ój a
plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
nyitott kontakt pontok korrekciója
fogak anatómiai hibáinak korrekciója
orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek korrekciója. Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy speciális reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk. A kompozit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszel őivel korrigáljuk, majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk.

A túlérő koronaszél korrekciója már sokkal nehezebb. Ilyenkor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy speciális vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt. A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.

Az íny szél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása. A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja a szájhigiénés kilátásokat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt

A fogkorona anatómiai hibái. A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.

A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért mérlegelnünk kell azt a tényt, hogy elvileg aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a száj higiéné javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A tökéletes egyéni száj higiénés technika kialakítása - utólagos száj higiénés instrukció
Az utólagos egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el. Amennyiben a professzionális szájhigiénés kezeléssorozatban eltávolítottuk a supra-és subgingivális dentális plakkot és minden plakk retenciós tényezőt, ezzel egyben megteremtettük a hatékony egyéni szájhigiéne legfontosabb objektív feltételeit is, a sima tisztítható fogfelszíneket. Addig ugyanis hiába tanítjuk páciensünket a legkifinomultabb fogmosási technikára vagy fogselyem használatára, amíg a fogait fogkövek borítják, vagy elálló approximális tömésszélek zárják le a fogközöket

Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítás a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők el. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális száj higiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe, amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe szálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot.

Interdentális fogtisztító eszközök

Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják:
- fogselyem
- superfloss
- gépi interdentális fogtisztító eszközök

5. A korai érintkezések megszüntetése
Becsiszolás és szükség esetén a motilis fogak ideiglenes sínezése, valamint a fognyaki érzékenység kezelése.

6. Ellenőrzés, újraértékelés
Egy - két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés, gingivális és parodontális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés. Többnyire ebben a fázisban döntünk az oki sebészi parodontális beavatkozások indikációiról. Bár, mint jeleztük, előfordul, hogy már az iniciális fázisban azonnal sebészi feltárásban végzett, nyitott kürettet indikálunk, legtöbb esetben azonban az első fordulóban csupán zárt kürettet hajtunk végre és a sebészi fázisra csupán néhány hónappal később, a professzionális szájhigiénés fázis lezárulása után kerül sor. Ebben az újraértékelési fázisban kerülhet sor az elsődleges diagnózis módosítására is. A legmodernebb parodontális diagnosztikai módszerek mellett az egyik legmegbízhatóbb jel az iniciális kezelésre adott parodontális szöveti reakció jellege. Ennek alapján erősíthetjük meg, vagy vethetjük el elsődleges diagnózisunkat és kezelési tervünket. Általában az egy gyökerű fogak körüli 4-6 mm mély pardontális tasakok hagyományos subgingivális depurálásra és kürettálásra jól reagálnak. Az íny vérzés és tasak suppuratio megáll és 1-2 mm-es szondázási mélység csökkenés következik be. Hasonló látványos javulás nem várható mélyebb tasakok, vagy többgyökerű fogak körül. Amennyiben nem észleljük a kívánt javulást, annak oka többnyire a nem megfelelő subgingivális mechanikai plakk kontroll, de szóba jön a beteg nem optimális együttműködése és a tökéletes otthoni szájhigiéne hiánya vagy a betegség agresszívabb jellege.

7. Végleges diagnózis
A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a supragingivális dentális plakk eltávolítására és a subgingivalis patogen baktérium flóra eliminálására.

8. Oki terápiát támogató sebészi fázis
Az oki sebészi fázis legfőbb célja a subgignivalis régiók sebészi feltárása, és a szem kontrollja mellett végzett legtökéletesebb megtisztítása a subgignivalis bakteriális lerakódásoktól és plakk retenciós képletektől. A tasak feltárása mellett lehetőség kínálkozik a tasak sebészi eliminálására vagy a tasakmélység sebészi csökkentésére is. Ezzel jelentős mértékben csökken a patogén subgingivalis tasakflóra újraképződésének esélye és javulnak az egyéni szájhigiéne feltételei és a későbbi professzionális fenntartó kezelés esélyei is. Azonban nem minden krónikus parodontitisben szenvedő beteg esetében indikálunk sebészi beavatkozást. Csak az iniciális fázisban teljesen együttműködő, nagyon jó supragingivális egyéni szájhigiénét fenntartó, lehetőleg nem dohányzó, vagy a dohányzásról leszokni kívánó beteg esetében várható zavarmentes postoperativ gyógyulás és tartós eredmény. Fontos a beteggel történő konzultáció után annak az eldöntése is, hogy elsősorban tasakredukcióra alapuló vagy inkább reparatív / regeneratív jellegű parodontális műtéti technikához folyamodjunk. A resectiv jellegű műtétek eredménye jó, de több, kellemetlen esztétikai és szubjektív postoperatv hatással kell számolnunk. A reparatív jellegű műtétek esetében a mélyebb postoperatv sulcus lényegesen jobb egyéni száj higiénét és rendszeresebb postoperativ fenntartó kezelést kíván meg. Tudomásul kell venni, hogy a krónikus parodontitis nem gyógyítható betegség. Csupán a gyulladásos folyamat progressziójának megállítására vállalkozhatunk. Akinél egyszer már megindult a tapadásveszteség, mindig lényegesen nagyobb veszélye van annak, hogy az aktív gyulladásos folyamat újra fellángol, mint azoknál, akik ilyen betegségben még soha nem szenvedtek. Ezért ilyen beteg állandó professzionális ellenőrzésre és nagyon gondos helyreállító sebészi és protetikai kezelésre szorul.

9. Helyreállító sebészi fázis
Célja azoknak a gingivalis, mucogingivalis defektusoknak a plasztikai korrekciója, amelyek direkt plakk retenciós tényezők, vagy esztétikai zavart okoznak, ill. nehezítik a fogmosást.

10. Protetikai rekonstrukció
Részben a fogak sínezését, részben az elvesztett fogak pótlását célozza.

11. Eredmények/Vizsgálatok/Indikátorok
A kezelés eredménye soha nem lehet teljes restitutio ad integrum gyógyulás.

A. Megállított parodontális gyulladásos folyamat. Az ínyszövet klinikailag normálisnak tűnik, nincs suppuratio vagy ínyvérzés, az átlagos szondázási mélység 3-4 mm és a fog mobilitása minimális. Ilyenkor a beteg további aktív kezelést nem igényel, hanem az egyéni adottságok figyelembevételével tervezett visszarendelési programba és fenntartó kezelésbe kapcsolódik be. A visszahívások közötti intervallum 3-6 hónap között változik.

B. A parodontális gyulladásos folyamatot nem sikerült megállítani: Az ínyszövet klinikailag gyulladt, nem következett be jelentős szondázási mélység csökkenés, szondázáskor az ínytasakból vérzés indul el. Ennek oka lehet, hogy az első diagnózisunk téves volt, és agresszív formával állunk szemben, vagy a tasak túl mély volt, vagy a subgignivalis anatómiai viszonyok nem tették lehetővé hogy a subgingivalis patogen tasakflórát maradéktalanul eltávolítsuk.

Amennyiben az utóbbi okokra vezethető vissza az iniciális kezelés sikertelensége, akkor vagy még egy alkalommal elvégezzük a subgingivalis depurálást és zárt kürettet, vagy lebenyes feltárásban végzett nyitott küretthez folyamodunk. Mély tasakok és többgyökerű fogak esetében mindenképpen ez utóbbi indikált.

Ha a legtökéletesebb subgingivalis depurálás és kürett ellenére nem szűnik meg a gyulladás, akkor a folyamat agresszív jellege valószínű. Ilyenkor komplex sebészi, lokális és szisztematikus antibiotikus kezelés indikálható.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés
Parodontális gondozás, fenntartó kezelés. Minden korábban lezajlott parodontitises folyamat komoly rizikó tényezője egy újabb aktív gyulladásos folyamat elindulásának. Ez a rizikó faktor csak állandó, tökéletes egyéni szájhigiéne és rendszeres professzionális gondozás mellett hatástalanítható.

VI. Irodalomjegyzék
1. Parodontológia szerk. Gera I. - Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.
2. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium - Parodontológiai Módszertani levél

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

A szájüregi gócfertőzés

A szájüreg egészsége a páciensek általános állapotának fontos része, ezért a fogorvos is felelős betegének általános egészségi állapotáért. A fogeredetű gócbetegségre már Hippokratész is felhívta a figyelmet, amikor beszámolt egy betegről, akinek arthritise meggyógyult egy gyulladt fog extractiójától. A fogászati góc fogalmát elsőként W. D. Miller határozta meg 1891-ben. Miller egy tanulmányában leírta az orális és a szisztematikus fertőzések közötti összefüggést. William Hunter már 1900-ban publikálta, hogy a szájüregi mikroorganizmusok, valamint azok metabolitjai az arthritisen kívül számos más általános megbetegedést is okozhatnak.
Mai felfogásunk szerint a szájüregi fertőzés háromféle mechanizmus alapján okozhat gócfertőzést (Debalieu, 1994):
átmeneti bakteriaemia útján,
metastatikus szöveti károsodást okoz mikrobák toxinjai által,
metastatikus szisztémás gyulladást okoz az immunrendszer károsítása révén. Újabb felfogás szerint a szájüregi fertőzés, azaz a dentális góc kétféle lehet: nyitott, illetve zárt góc, vagyis nem csupán a periapicalis elváltozásokat kell gócnak tekintenünk (1. táblázat).

  • Dentális góc
    • Nyitott
      • Kariesz
      • Parodontalis task
      • Alveolitis
    • Zárt
      • Periapikális granulóma
      • Fertőzött elhalt pulpa
      • Elő nem tört fogak körüli gyulladt ciszta

Érdemes kiemelni a góckérdésben a parodontális megbetegedések fontos szerepét, amelyet a legújabb szakirodalmi adatok is alátámasztanak (2. táblázat).

  • Parodontális gócos megbetegedések
  • Myocardialis infarctus előfordulása férfiaknál szignifikánsan pozitív összefüggést mutat a fogágybetegségekkel
  • Stroke előfordulása gyakoribb krónikus parodontális betegségben szenvedőknél
  • Terhességnél
    • koraszülés gyakoribb előfordulása
    • kis súlyú újszülött

A szájüregi gócfertőzést okozó mikroorganizmusok vagy azok toxinjai többféle mechanizmus alapján érhetik el a szervezet más régióit: a csontállományon keresztül, az arc- és rágóizomzat fasciái mentén, a vér és nyirokerek által, az idegpályák mentén, valamint a nyálmirigy-vezetékeken keresztül (Newman, 1996). A fogeredetű gócfertőzés lokalizációit a 3., 4. táblázat foglalja össze.

  • A gócfertőzés lokalizációja I.
    • Fej, nyak, mellkas
      • sinusitis
      • ethmoiditis
      • szájfenék gyulladásai
      • sinus cavarnosus thrombosisa
      • mediastinitis, pericarditis
    • Intracranialis régió
      • agyi abcessus
      • meningitis
    • Szemtájék
      • uveitis
      • endophtalmitis
      • peri-orbital oedema, proptosis
  • A gócfertőzés lokalizációja II.
    • Légzőrendszer
      • idősek aspirációs pneumóniája
    • Cardiovascularis rendszer
      • endocarditis (bacteriaemia következménye)
      • jugularis thrombophlebitis
      • myocardialis infarctus (fogágybetegség fokozott rizikó)
      • akut bacterialis myocarditis
    • Gastrointestinalis tractus
      • epehólyag-gyulladás (parodontitis)
      • gastritis, duodeum fekély

A szájüregből künduló gócfertőzés gyakrabban alakul ki csökkent rezisztenciájú pácienseknél. Csökkent rezisztenciát jelenthet az idősebb életkor, szisztematikus megbetegedés, lázas állapot, vérképzőrendszeri és daganatos megbetegedések, ízületi protézis jelenléte, immunszupresszív terápia és irradiáció. A gócbetegségek megelőzésében is rendkívül fontos szerepe van a szájhigiénének. Érdemes figyelembe venni az Amerikai Szívgyógyász Társaság (American Heart Association) 1990-ben publikált állásfoglalását, miszerint az egyébként szükséges antibiotikum-profilaxis nem helyettesíti a szájhigiénét, és önmagában nem eléggé hatásos. Elsőrendű fogorvosi feladat az optimális szájhigiéné biztosítása lehetőleg minden olyan orvosi kezelés előtt, amely csökkenti az immunrendszer működését. A különböző daganatos betegségek kemoterápiája által előidézett neutrofil leukopénia (2000-es fehérvérsejtszám alatt) bármilyen odontogén infekció esetén súlyos szeptikus állapotot okozhat. Az optimális szájhigiénét a professzionális tisztítást követő helyes technikájú fogmosás, valamint a lokális antimikrobiális (chlorhexidin) kezelés jelenti. Természetesen a gócra hajlamos pácienseknél antibiotikum-terápiára is szükség van a fogorvosi kezelést követő bakteriaemia megelőzésére. Ilyen esetekben az antibiotikumok alkalmazásának előnyei jóval felülmúlják az antibiotikumkezelés kockázatait (allergia, rezisztencia, superinfectio). Az antibiotikum-profilaxist lehetőleg minden esetben a kezelőorvossal egyetértésben végezzük, az alábbi indikációkat figyelembe véve (Slots és mtsai, 1996).
Az antibiotikum-profilaxis indikációi: endocarditis profilaxis (kötelező):

  • congenitalis szívbetegségek (érbetegségek - stenosisok),
  • műbillentyű,
  • intra-, extracardialis shunt,
  • billentyűbetegségek (stenosis, insufficiencia, zörej),
  • dialízis;
  • mesterséges ízületek,
  • vesebetegségek,
  • lupus

(kezelőorvossal történt konzultáció alapján).
Jelenleg mikrobiológiai szempontból a gócfertőzés megelőzésére a penicillint, az amoxicillint, az erythromicint és a clindamycint tartják megfelelőnek. Fontos az antibiotikum adagolásának időzítése is, hogy a beavatkozás idején a lehető legmagasabb koncentrációban legyen jelen. Fogászati beavatkozásokat követően a bakteriaemia a beavatkozás után harminc perc múlva éri el a csúcskoncentrációt. A más, terápiás jellegű antibiotikum-terápiában szokásos többnapos adagolás helyett a gócbetegség profilaxisára ma már az alábbi táblázatban leírt kétszeri adagolást tartják megfelelőnek (5. táblázat).
Fertőzéses eredetű endocarditis antibiotikum-profilaxisa fogászati beavatkozások esetén (American Heart Association, 1997)

  • Amoxicillin:
    • 3 g 1órával a beavatkozás előtt,
    • 1,5 g 6 órával később
  • Erythromycin:
    • 800 mg - 1 g 1órával a beavatkozás előtt,
    • 400-500 mg 6 órával később
  • Clindamycin:
    • 300 mg 1órával a beavatkozás előtt,
    • 150 mg 6 órával később
  • Gyermekeknél a kornak megfelelő dózis.
  • Javallat: minden vérzéssel járó fogászati beavatkozás (foghúzás, dentoalveolaris műtétek, subgingivális fogkő-eltávolítás, implantáció stb.)

A fent leírtaknak megfelelően a gondos fogorvosi kezelés megelőzheti a szájüregi eredetű gócbetegségek kialakulását. A részletes anamnézisfelvételnek, az antibiotikumterápia ismeretének és a páciensek kezelőorvosával való konzultációnak egyformán fontos szerepe van a későbbi szövődmények elkerülésében.
DR. RIGÓ ORSOLYA
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Ajánlás a felső légúti infekciók antibiotikum terápiájára

NM közlemény - Gyógyszerterápiás ajánlások

Az elkészült öt, népbetegségnek számító korcsoportra vonatkozó terápiás ajánlásban a hatóanyag javaslatot a téma szerint illetékes, prominens szakemberekből álló szakbizottságok tették, az ennek megfelelő konkrét gyógyszerek megnevezését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei készítették el.

A szakértői csoportok által elkészített ajánlásokat az illetékes szakmai kollégiumok jóváhagyták.

Az ajánlások minden évben felülvizsgálatra kerülnek és a szükséges változtatásokat a Népjóléti Közlönyben minden év január 31-ig megjelentetjük.

Az elkészült ajánlások az optimális terápiás gyakorlatot célozzák és egyidejűleg a gazdaságos gyógyszerfelhasználásra ösztönöznek.

Ajánlás a felső légúti infekciók antibiotikum terápiájára

Az ajánlás a Belgyógyászati és Infektológiai Kollégium 1993-ban megjelent közös módszertani levelén alapszik.

1.
Közönséges meghűlés, nátha, rhinitis

Kórokozói: vírusok (rhinovirus, RSV, parainfluenza).
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia: csak tüneti. Antibiotikum kezelés szükségtelen!

Megjegyzés: Purulens rhinitis (bakteriális superinfekció) esetén amoxicillin javasolható.

amoxicillin

2.
Tonsillitis follicularis

Kórokozó: Steptococcus pyogenes
Megjegyzendő, hogy mononucleosis infectiosa (EBV) gyakran jelentkezik tonsillitis follicularis képében.
Diagnózis: klinikai kép, részletes fizikális vizsgálat.
Terápia: Első választandó gyógyszer: penicillin G, V 10 napon keresztül.
penicillin
Alternatív gyógyszerek penicillin allergia esetén: orális cefalosporinok:
cefaclor
makrolidek:
erythromycin
Megjegyzés:
a)
A penicillin esetleges hatástalansága a tonsillában jelenlevő, nem kóroki szerepet játszó, béta-laktamáz termelő baktériumoknak tudható be. Ezekben az esetekben béta-laktamáz stabil penicillin kombinációk, cefalosporinok egyaránt adhatók.
b)
A 10 napos kezelési idő penicillin esetében feltétlenül betartandó.
c)
Amennyiben a beteg anamnézisében penicillin származékra adott anaphylactoid reakció szerepel, semmilyen penicillin vagy cefalosporin származék nem adható és makrolid választandó.

3.
Pharyngitis, tonsillopharyngitis
Kórokozó:
kb. 70%-ban vírusok, 30%-ban elsősorban Streptococcus pyogenes,
ritkábban Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae
Diagnózis: klinikai kép. (Szükség esetén vérkép, tenyésztés, gyors teszt Streptococcus pyogenes kimutatására.)
Terápia: tüneti.

Bakteriális infekció vagy annak alapos gyanúja esetén első választandó gyógyszerek, penicillin, ampicillin, amoxicillin.
Alternatív antibiotikumok penicillin allergia esetén: makrolidek (erythromycin), cefalexin.
Megjegyzés: ulceratív folyamatokban (Plaut-Vincent) anaerob kórokozók miatt penicillin, bétalaktamáz stabil penicillin kombináció javasolt.

4.
Diphtheria

Kórokozó: Corynebacterium diphtheriae.
Diagnózis: anamnézis, klinikai kép, bakteriológiai vizsgálat, szérum antitest szint meghatározás
Terápia: antitoxin, makrolidek, kórházi (fertőző) kezelés.

makrolidek:
erythromycin

5.
Otitis media

Kórokozó:
Streptococcus pneumoniae,
Haemophilus influenzae,
Moraxella catarrhalis, ritkábban a Straptococcus pyogenes, újszülöttkorban E. coli.

Krónikus otitisben a fentiek mellett megjelennek:
Gram-negatív bélbaktériumok (E. coli, Proteus stb).
Staphylococcus aureus.

Diagnózis: klinikai kép, otoscopos vizsgálat. Szükség esetén orr-fül-gégészeti konzílium, tenyésztés. A krónikus otitis diagnózisa orr-fül-gégészeti feladat.
Terápia:
első választandó antibiotikum; amoxicillin,
súlyos klinikai kép esetén:
Augmentin 375 mg filmbevonatú tabletta
Alternatív antibiotikumok:
cefaclor
cefuroxim
ceftibuten
cefetamet
makrolidek közül: clarithromycin
azithromycin
Alternatív antibiotikumok penicillin allergia esetén:
makrolidek: erythromycin
esetenként szulfonamiddal kombinálva, mint:
önállóan:
clarithromycim
azithromycin
Penicillinre teljes rezisztenciát mutató Streptococcus pneumoniae esetében: ceftriaxon.

Megjegyzés:
- Az első választandó gyógyszer sikertelensége után, vagy krónikus, rekurráló esetekben a kezelést ajánlott bakteriológiai tenyésztés eredményére alapozni.

- Járóbeteg rendelésen a ceftriaxon (Rocephin) alkalmazása csak akkor javasolható, ha a magasfokú Streptococcus pneumoniae rezisztenciát laboratóriumi vizsgálat támasztja alá.

6.

Mastoiditis
Kórokozó: lásd otitis kórokozói.
Diagnózis: klinikai kép alapján (csecsemőkorban lehet latens mastoiditis is!), kezelése csak fül-orr-gégészeti konzílium javaslatára (tenyésztés).
Terápia:
első választandó antibiotikum: cefuroxim.
Alternatív antibiotikum:
Béta-laktám:
amoxicillin

7.
Sinusitis

Kórokozó:
Streptococcus pneumoniae,
Haemophilus influenzae,
Moraxella catarrhalis (gyermekben),
Anaerobok, Gram-negatív bélbaktériumok
(E. coli, Klebsiella pneumoniae) felnőttekben.
Krónikus esetben megnő a Gram-negatívok, fogászati beavatkozások után az anaerobok gyakorisága.

Diagnózis: klinikai kép, Rtg. vizsgálatok, tenyésztés.
Terápia:
első választandó antibiotikum: bétalaktamáz stabil penicillin származék
Alternatív antibiotikumok: cefaclor, cefuroxim, azithromycin.
Krónikus folyamatokban: clindamycin.
Penicillin rezisztens Streptococcus pneumoniae esetében: ceftriaxon

Megjegyzés:
a)
Az elsőnek választott antibiotikum sikertelensége, illetve krónikussá vált folyamat esetén az antibiotikum terápiát bakteriológiai érzékenységi leletre célszerű alapozni.
b)
A még több helyen ajánlott ampicillin/amoxycillin hatékonyságát e kórképben egyre többen kétségbe vonják a terjedő rezisztencia miatt.
c)
A krónikus folyamatokon előfordulhatnak rezisztensebb Gram-negatívok, amelyek más antibiotikumcsoportok alkalmazását (fluorokinolonok) is szükségessé tehetik. Ennek indokoltságát laboratóriumi vizsgálattal kell alátámasztani.
d)
A penicillinre rezisztens Streptococcus pneumoniae-k magas előfordulási aránya a gyermekkori infekciókban szükségessé teheti a ceftriaxon alkalmazását.
Járóbeteg rendelésen a Ceftriaxon (Rocephin) alkalmazása csak akkor javasolható, ha a magasfokú Streptococcus pneumoniae rezisztenciát laboratóriumi vizsgálat támasztja alá.

8.
Tracheobronchitis

Kórokozó: vírusok, Mycoplasma pneumoniae.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
tüneti, elhúzódó esetben makrolid származék.
erythromycin

9.
Epiglottitis

kórokozó: Haemophilus influenzae.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
ceftriaxon,
azonnali kórházi beutalás,

10.
Pseudocroup

Kórokozó: vírus.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia:
tüneti, szükség esetén kórházi kezelés.

11.

Pseudomembranosus tracheitis

Kórokozó:
Haemophilus influenzae,
Staphylococcus aureus, ritkán Streptococcus pyogenes.
Diagnózis: klinikai kép alapján.
Terápia: cefuroxim, ceftriaxon, kórházi kezelés

Az ajánlás tudatosan nem foglalkozik az esetleges műtéti beavatkozások indikációs lehetőségeivel, ez gégészeti szakorvosi feladat.

Az FDI / WHO közös nyilatkozata a fogászati amalgámról 1995

Referátum FDI World - july/august 1995. vol. 4. no. 4

Az FDI és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködés eredményeként, továbbá reagálva a fogászati amalgámmal kapcsolatban az utóbbi időben megjelent nemzetközi aggodalmakra, a két szervezet közös nyilatkozatot adott ki a fogászati amalgámról, aminek teljes szövege az alábbiakban olvasható.

1. AZ AMALGÁM FOGÁSZATI ALKALMAZÁSÁNAK INDOKLÁSA

A fogászati amalgám jelenleg a szuvas fogak állapotának helyreállításához leggyakrabban használt anyag. Fő előnyei között megemlítendő széles körű alkalmazási javallata, könnyű kezelhetősége és számos kiváló fizikai tulajdonsága. Ezt az anyagot már több mint 100 éve használják a fogászatban, igen jó eredménnyel. Az utóbbi 20 esztendó'ben a fogászati amalgám minősége javult. Az amalgámmal történő állapot-helyreállítások biztonságosak és gazdaságosak. Az amalgám egyetlen hátránya, hogy nem fogszínű.

2. AMALGÁM HELYETT HASZNÁLHATÓ EGYÉB TÖMŐANYAGOK

A fogászati állapot-helyreállító anyagok kísérletezésére számos kutatás történt már, mind ez ideig azonban nem sikerült olyan közvetlen tömőanyagot előállítani, ami teljes mértékben helyettesíteni tudná az amalgámot.

3. AZ AMALGÁM MELLÉKHATÁSAI

A fogászati állapot-helyreállító anyagok - idetartozik az amalgám is - komponensei nagyon ritkán helyi mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat válthatnak ki. Az amalgámmal történő kezelések - különösen a behelyezés és az eltávolítás - során például kis mennyiségű higany szabadul fel. Az ember higanyterhéhez azonban számos forrás hozzájárul, ideértve az élelmiszereket (főleg a halakat), valamint a víz és levegőszennyezést. A kedvezőtlen mellékhatások kialakulásának kockázata valamennyi műgyanta alapú és egyéb állapot-helyreállító anyagnál (ez utóbbiakhoz tartozik az amalgám) szinte elhanyagolható.
A higany esetleges káros hatásaitól tartva elképzelhető, hogy a különböző tüneteket mutató páciensek némelyike kéri az amalgámtömések eltávolítását. A tudományos irodalomban azonban semmi nem támasztja alá, hogy a tömések kicserélése enyhíthetné az általános tüneteket.

4. A FOGÁSZATI EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK FOGLALKOZÁSI KOCKÁZATA

Nincs bizonyíték arra, hogy az amalgám alkalmazása veszélyes lenne a páciensekre nézve, de az anyag helytelen kezelése esetén a fogorvosok, illetve a fogászati egészségügyben dolgozók ki vannak téve a higany egészségkárosító hatásának. Az a tény, hogy ők maguk is rendelkeznek tömésekkel, valamint hogy munkájuk jó részét amalgámtömések készítésével töltik, fokozhatja a károsító hatást. Jelentős mértékben csökkenthető a higanytartalom; ha hivatalosan jóváhagyott, előkapszulázott amalgámtöméseket használnak, a fogorvosi rendelőt megfelelően szellőztetik, ha vákuumot alkalmaznak, valamint ha betartják a tömések behelyezésének, eltávolításának vagy csiszolásának a szabályait. Az amalgámot sohasem szabad fedetlenül keverni és melegíteni, a kapszulázott ötvözetet/higanyt pedig megfelelően le kell zárni, mert így elkerülhető az apró higanygolyócskák szétszóródása.

5. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK

A fogászatban alkalmazott higany a fogászati hulladékokon keresztül szennyezheti a környezetet. Szerencsére ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű fogászati berendezések, amelyek az amalgámbehelyezés és -eltávolítás során keletkező fémhulladékokat összegyűjtik. Létezik már olyan technológia is, amellyel megakadályozható vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenthető a környezet higanyszennyezése (például a krematóriumokból származó) higanygőzelszívók felszerelésével. Ilyen eszközök alkalmazása esetén a környezetbe csak minimális mennyiségű higany kerül.

6. A KÖZVÉLEMÉNY- ÉS A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSI ESZKÖZÖK

Környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva, egyes tagállamok már javasolták a higany valamennyi alkalmazásának a megszüntetését és/vagy komoly megszigorítását (ideértve a fogászati amalgámot is).
Manapság erről élénk nemzetközi információcsere folyik. Egyes esetekben azonban - a tömegtájékoztatási eszközökben biztosított nyilvánosság miatt - az amalgám alkalmazását korlátozó országokban uralkodó tényleges helyzetet gyakran félreértelmezik, ami a fogászati amalgám biztonságára vonatkozó érdeklődések tömegét és az amalgámtömések kicserélésének kérését eredményezi. A rendelkezésre álló alternatív tömőanyagok jelenleg komoly mértékben megnövelik a restauráció költségét.
A közös nyilatkozat az FDI Tanács jóváhagyásával és a WHO különböző hivatalainak közreműködésével készült (Szájegészségügyi Program, Globális és Integrált Környezet-egészségügyi és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal). A nyilatkozat összhangban áll a szervetlen higanyról szóló 118. sz. környezet-egészségügyi kritériummal (Egészségügyi Világszervezet, Genf, 1991) és a fogászati amalgámmal kapcsolatos FDI irányvonallal (FDI World 1995. január/február 4. évfolyam, 1. sz. 12. oldal).
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Az állcsontok, a periosteum és a lágyrészek fogeredetű gennyes gyulladásainak kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Az állcsontok, a periosteum és a lágyrészek fogeredetű gennyes gyulladásainak kezeléséről

Készítette: a:Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása A fogeredetű gyulladások a leggyakoribb heveny kórképek közé tartoznak, ami miatt a betegek fogorvoshoz fordulnak. A protokoll a heveny fogeredetű gyulladás különféle formáival foglalkozik.
1.2. A protokoll célja: útmutatást nyújtani a heveny fogeredetű gyulladások diagnosztikájához, differenciál diagnosztikájához és kezeléséhez
1.3. A protokoll célcsoportja: az alapellátásban dolgozó fogorvosok, fogszakorvosok, háziorvosok, sürgősségi ellátó orvosok, valamint a szakellátásban dolgozó dento-alveolaris-, maxillofacialis-, szájsebész és fül-orr-gégész szakorvosok.

2. Definíciók

  • periodontitis apicalis acuta: a periapialis szövetek heveny gyulladása
  • pericoronitis acuta: az áttörésben lévő fogak koronája körül kialakult heveny gyulladás
  • cysta inflammata maxillae seu mandibulae: másodlagosan felülfertőződött állcsontciszta
  • subperiostealis infiltratum (periostitis (et ostitis) acuta serosa): a csont, a periosteum és a környező lágyrészek heveny gyulladása
  • submucosus abscessus (periostitis (et ostitis) acuta purulenta seu abscedens): a csont, a periosteum és a környező lágyrészek heveny gennyes gyulladása, mely a nyaki spatiumokba terjedhet
  • osteomyelitis acuta: a csont és csontvelő heveny gyulladása
  • phlegmone: a kötőszöveti rések lap szerint terjedő heveny gyulladása
  • phlegmone colli: a nyak kötőszöveti réseiben lap szerint terjedő heveny gyulladás
  • angina Ludovici: mindkét oldali sublingualis és submandibularis régió kötőszöveti réseit érintő phlegmone
  • phlegmone temporofacialis: az arc és halánték régió heveny gyulladása
  • phlegmone pterygocranialis: a koponyaalap irányába terjedő phlegmone, mely a sinus cavernosus thrombózisát, intracranialisan ascendáló heveny gyulladást okozhat

3. A betegség leírása

3.1. Oka dentalis eredetű bakterialis fertőzés, trauma, marginalis parodontitis, pericoronitis, megelőző szájsebészeti beavatkozás. Létrejötte leggyakrabban endodontális úton, caries és következményes megbetegedéseinek kialakulása útján történik. A kaszkád-szerű folyamat elemei: (caries, pulpitis, gangraena pulpae) acut v. chronicus periodontitis, ostitis, periostitis, osteomyelitis, phlegmone. Fő kockázati tényezők az elhanyagolt fogazati állapot, rossz szájhigiéné és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér, immunszuppresszív vagy chemotherapiás kezelés, stb. [1]
3.2 Genetikai háttér: specifikus genetikai háttér nem ismert.
3.3 Incidencia / Prevalencia / Morbiditás Magyarországon: nincsenek elérhető adatok, de incidenciája várhatóan szorosan korrelál a cariesével.
3.4 Jellemző életkor és nem: nincs.
3.5. Panaszok/Tünetek/Álatlános jellemzők
3.5.1. Periodontitis apicalis acuta: a fog kopogtatásra érzékeny, a beteg „hosszabbnak” érzi az érintett fogat, az apexnek megfelelően a vestibulumban nyomási érzékenység lehet.
3.5.2. Pericoronitis acuta: az áttörésben részlegesen vagy teljesen visszamaradt fog (leggyakrabban bölcsességfog vagy szemfog) koronája körül a csontban és környező lágyrészben kialakuló gyulladás lokális ödémával, hyperaemiával, fájdalommal, izmokra terjedés miatt következményes szájnyitási korlátozottsággal
3.5.3. cysta inflammata maxillae seu mandibulae: a ciszta területének megfelelően lokális gyulladásos jelek, nagy kiterjedés esetén általános tünetek
3.5.4. Submucosus és subperiostealis infiltratio (periostitis (et ostitis) acuta serosa): a gyökércsúcs körüli csont, majd a periosteum és környező lágyrészek fájdalma, duzzanata, arcduzzanat, amely kemény tapintatú, fluktuáció nem észlelhető. A vestibulum kitöltött, a fog mozgatható lehet. Szájnyitási korlátozottság, nyelési, légzési nehezítettség lehet. Általános tünetek: subfebrilitás, láz, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP.
3.5.5. Submucosus és subperiostealis abscessus (periostitis (et ostitis) acuta purulenta seu abscedens): a gyökércsúcs körüli csont, majd a periosteum és környező lágyrészek fájdalma, duzzanata, arcduzzanat, mely kemény tapintatú, fluktuációt mutat. A mélyebb regiok, spatiumok felé terjedő gyulladás esetén a fluktuáció nem mindig tapintható!
A vestibulum kitöltött, a fog mozgatható lehet. Szájnyitási korlátozottság, nyelési, légzési nehezítettség lehet. Intraoralisan vagy extraoralisan sipoly jelenhet meg. Általános tünetek: subfebrilitás, láz, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP, exsiccatio lehet.
3.5.6. osteomyelitis acuta: a betegséget okozó fog és a szomszédos, majd távolabbi fogak is mozgathatók, mérsékelt arcduzzanat, kifejezett lymphadenomegalia jellemző. Magas láz, elesettség, septikus lázmenet jelentkezik, balra tolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP is van. Rtg. jelek időben elmaradva követik a tüneteket (rötngen látencia)!
Az odontogén osteomyelitis jóval gyakoribb a mandibulában mint a maxillában. Az állcsont osteomyelitisek kb. 10%-a nem odontogén: főként trauma, haematogén szórás következményeként (főleg gyermekkorban más regiok gyulladásaiból, tonsillitis, morbilli, scarlatina után), osteoradionecrosis, biszfoszfonát kezelést követően kialakuló csontnecrosis. [1,2,3]
3.5.7. phlegmone colli: a nyak duzzadt, lángvörös, tapintásra fájdalmas. Bár nagy kiterjedésű, beolvadásra nem hajlamos, de kisebb fluktuáló területek több helyen is tapinthatók lehetnek. A beteg elesett, lázas, lymphadenomegalia, leukocytosis, balratolt vérkép, gyorsult süllyedés, CRP jellemző, nyelési, légzési nehezítettség lehet. A gyulladás a nyaki kötőszövetes spatiumokba terjed. Speciális forma a Ludwig-féle angina, ami mindkét oldali sublingualis és submandibularis régió phlegmonéjét jelent. A nyaki phlegmonét korábban megkezdett antibiotikus kezelés „maszkírozhatja” jellegzetes tüneteit elfedheti, de a lap szerinti terjedés ekkor is jellemző marad. Phlegmone kialakulhat az arcon is (phlegmone temporofacialis): az érintett oldali arcfélen hasonló tünetek jelentkeznek, mint a nyaki phlegmonéban. A gyulladás az orbitát is érintheti. Előfordul ascendáló gyulladás (phlegmone pterygocranialis), ami a sinus cavernosus thrombosisát, intracranialis komplikációt okozhat.
3.6. Érintett szervrendszerek: a fej-nyak régió valamennyi szövete-szerve érintett lehet. Következményesen a mediastinum és az intracranialis tér is érintett lehet.
3.7. Gyakori társbetegség: diabetesben, immunsupprimált betegeknél súlyosabb formákban fordul elő.

4. Ellátási folyamat leírása, ellátási algoritmus

Az ellátás az alapellátó fogorvosnál vagy szájsebészeti, dentoalveolaris sebészeti szakrendelésen történjen.
Hospitalizációra, maxillofacialis sebészeti osztályon történő kezelésre van szükség nyelési, légzési nehezítettséget okozó folyamat, phlegmone esetében mindig, illetve ha a beteg állapota vagy kísérőbetegsége azt igényli (pl. intravénás gyógyszeradagolás, folyadékpótlás szükséges). [1] Kiterjedt gyulladások (periostitis, osteomyelitis) ellátása dento-alveoláris szakrendelésen illetve maxillo-faciális sebészeti osztályon történjen.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1 Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, krónikus betegségek ( különös tekintettel endocrin, immunologiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés, folyadékfogyasztás, akut gyulladásos jelek, láz, stb.
1.2 Fogászati-szájsebészeti anamnézis – A tünetek kezdete, megelőző kezelés, fájdalom jellege, változásai (ha a pus áttöri a periosteumot a fájdalom csökken).

2. Fizikális vizsgálatok

A fej-nyak régió részletes fizikális vizsgálata (tapintás is), a szájüreg és garat vizsgálata. Különösen fontos a garat vizsgálata a parapharyngealis illetve retropharyngealis terjedés lehetősége miatt. Keresni kell a folyamat lehetséges okát.

3. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok: Rutin laboratóriumi vizsgálat (kvalitatív-kvantitatív vérkép, CRP vagy süllyedés, se Na, K, Ca, Cl, glükóz, vesefunkció, májfunkciós értékek, prothrombin) végzése hospitalizált betegnél feltétlenül szükséges, súlyosabb esetben ambulánsan is javasolt.
3.2. Képalkotó vizsgálatok
3.2.1. Röntgen diagnosztika: periodontitis esetén elegendő lehet a periapicalis felvétel. Ennél kiterjedtebb folyamat esetén kötelező az orthopantomogramm készítése. Szükség lehet más kiegészítő felvételekre is (ráharapásos felvétel, PA mandibula, PA sinus felvétel). CT vizsgálat is indikált lehet (parapharyngealis illetve retropharyngealis érintettség kizárására, mediastinum, orbita érintettségének megítélésére, intracranialis progressio esetén stb.)
3.2.2. Ultrahang vizsgálat: folyadékgyülem, beolvadás megítélésére javasolt, esetleg UH vezérelt punctio az abscessus lokalizálására.
3.3. Egyéb vizsgálatok: periostitisben javasolt, phlegmone, osteomyelitis esetén kötelező a mikrobiológiai diagnosztika.

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok, differenciál diagnosztika:

szükséges lehet elkülöníteni tumoroktól, specifikus, esetleg gombás eredetű gyulladástól, felszínes, bőr eredetű cellulitistől, fül-orr-gégészeti eredetű gyulladásoktól, illetve a terjedés irányának megfelelő további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Ennek érdekében további, konzíliumi vizsgálatokra lehet szükség (fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, szemészet, mellkassebészet, idegsebészet, stb.).

5. Diagnosztikai algoritmus

Diagnosztikai algoritmus

III. Terápia (Kezelés)

III/1 Gyógyszeres kezelés: Az acut periodontitis általában nem igényel gyógyszeres kezelést. Pericoronitisben a helyi mechanikus kezelés (tasak megnyitás, gézcsík behelyezés) mellett helyi gyógyszeres kezelés alkalmazható (Betadine-os átmosás, dezinficiensek, Chlumsky oldat, különféle gyári készítmények). Periostitisben akkor indokolt az empirikus antibiotikus kezelés, ha a beteg általános állapota rossz, vagy a gyulladás progrediál. Javasolt rezisztencia profil alapján célzott antibakteriális kemoterápia alkalmazása. Acut osteomyelitis esetén az empirikusan megkezdett kezelést antibiogramm alapján kell módosítani. Lehetőleg a csontban nagy koncentrációban jelen lévő, hosszú távon tolerálható szert kell választani és 6-8 hétig adni. Phlegmone esetén intravénás empirikus kezelést kell kezdeni és a rezisztencia profil alapján módosítani.
Az első választandó szerek a penicillinek, de célszerű ezeket béta-laktamáz gátlóval kombinálni [4,5,6 Evidencia Ia, ajánlás A]. Az anaerobok ellen főként a metronidazol (Gramm-negatív) és a clindamycin adása javasolt [7,8,9 Evidencia Ia, ajánlás A], az utóbbi származék penicillin érzékenység esetén is alkalmazhatók. Penicillin-allergiában középsúlyos infekcióknál makrolid származékok alkalmazása is szóba jöhet. A clindamycin osteomyelitis empirikus kezelésére is javasolt. [7,8]
Fontos a szupportív terápia: láz- és fájdalomcsillapítás, bőséges folyadékpótlás.
III/2 Sebészeti jellegű ellátás:
Az acut periodontitis ellátása endodonciai vagy esetleg extractio.
Pericoronitis esetén circumcisio végezhető hagyományos sebészi úton, elektromos, vagy laser eszközzel.
Inflammált cysta esetén incisio, cystostomia végzendő.
Serosus stádiumban elsősorban az érintett területre helyezett párakötés, esetleg infralámpás kezelés, naponkénti kontroll javasolt antibiotikus kezeléssel kiegészítve (ld. III/1.). Abscessus esetén incisio elvégzése ill. drainage biztosítása javasolt esetleges antibiotikus kezeléssel kiegészítve. Fontos a gyulladást okozó fog mielőbbi ellátása (endodoncia vagy extractio).
Lehetőleg intraoralisan, a fluctuáló duzzanat punctum maximumán kell az incisiot végezni helyi érzéstelenítésben, és a subperiostealis teret is explorálni kell, retentio megelőzése céljából. Ha szükséges, extraoralis incisiot maxillofacialis sebészeti jártassággal rendelkező személy végezzen! Helyi vagy szükség szerint általános érzéstelenítésben bőrmetszés után tompán preparálva szélesen fel kell tárni a tályogüreget, kiüríteni és drainálni. Intraoralisan a drainage többnyire gézcsíkkal, extraoralisan gumicsíkkal vagy gumicsővel történik. Fontos a naponkénti vagy naponként többszöri kötéscsere, revízió. Az okozó fogat mielőbb el kell látni (endodoncia vagy extractio). [1,10]
Acut osteomyelitisben elsődleges az okozó fog eltávolítása, szükség esetén a szomszédos, mozgatható fogak eltávolítása is. Egyebekben gyógyszeresen kezelendő betegség. Az elégtelen vagy későn kezdett kezelés subacut, chronicus osteomyelitis kialakulásához vezethet.
Phlegmonéban többnyire általános érzéstelenítésben több helyen, amennyiben szükséges extraorálisan széles feltárást, és drainage-t végzünk. Fontos a nyaki spatiumok feltárása. Naponkénti vagy naponként többszöri revízió, dezinficiens átöblítések, kötéscserék szükségesek. [1]
III/3 Egyéb beavatkozások: fokozott szájhigiéné, napi min. 2,5 l folyadékbevitel, diabetesesek esetén a serum glucose szint ellenőrzése, szükség esetén konzílium, belgyógyászati ellátás, hospitalizáció.
III/4 Egyéb terápia: Hasonló tünetekkel jelentkeznek a specifikus gyulladások is. Kezelésük is hasonló, de specifikus antibiotikus kezelést igényelnek.

IV. Rehabilitáció

Az aktív kezelés után az incisios seb gondozása szükséges a seb teljes záródásáig. Szükséges az acut gyulladás gyógyulása után a beteg teljes fogászati rehabilitációja, az esetleg felfedezett más kísérőbetegség kezelése. Megfelelő gyógyulási idő után hegkorrekcióra kerülhet sor.

V. Gondozás

1. Primer és szekunder prevenció: primer prevenció az általános fogászati prevenció. Szekunder prevenció: a kialakult carieses laesiok mielőbbi lege artis ellátása.
2. Prognózis: a betegségcsoport általában jó prognózisú. Legveszélyesebb a phlegmone, itt lethalis kimenetel is előfordul. Fokozottan veszélyeztetettek az immunsuppreszált betegek és a kezeletlen diabetesesek. A prognózist rontja az adekvát sebészi kezelés elmaradása. A hospitalizált esetek bennfekvési ideje átlag 5 nap, de a teljes kezelés 10-14 nap is lehet. [10]
Lehetséges szövődmények: progressio a mediastinum vagy az intracranialis tér felé, sepsis, távoli, „metastaticus” tályogok létrejötte.
Az ellátás megfelelőségének indikátora - Eredmények
Az ellátás akkor megfelelő, ha a heveny gyulladás annak összes tünetével együtt megszűnt, krónikus gyulladás jelei nem észlelhetők és a gyulladás okát is megszüntették.
Az eredmény indikátorai: a beteg láztalan, panaszmentes, az incisios seb váladékozása megszűnik, az záródott, retentiora utaló jel nincs, a gyulladásos tünetek regrediáltak.

A protokoll bevezetésének feltételei

1. Tárgyi feltételek

A minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, szájsebészeti szakrendelő, maxillofacialis sebészeti fekvőbeteg osztály

2. Személyi feltételek

Fogorvos, fogszakorvos, szájsebész, dentoalveolaris sebész, maxillofacialis sebész szakorvos

3. Szakmai/képzési feltételek

Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés különösen az antibiotikus szerek alkalmazása tekintetében.

4. Egyéb feltételek

– megfelelő betegirányítás az alapellátásból a szakellátás felé
– betegtájékoztató kiadványok terjesztése
– oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
– a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát
– gyógyszerészek továbbképzése a fájdalomcsillapítóért hozzájuk fordulók felvilágosításáról

VI. Irodalomjegyzék

1. Irodalom

  • 1) Szabó Gy. (szerk.): Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004.
  • 2) Weitzman R, Sauter N, Eriksen EF, Tarassoff PG, Lacerna LV, Dias R, Altmeyer A, Csermak-Renner K, McGrath L, Lantwicki L, Hohneker JA.: Critical review: Updated recommendations for the prevention, diagnosis, and treatment of osteonecrosis of the jaw in cancer patients-May 2006. Crit Rev Oncol Hematol. 2007 Feb 28
  • 3) Krueger CD, West PM, Sargent M, Lodolce AE, Pickard AS. Bisphosphonate-induced osteonecrosis of the jaw. Ann Pharmacother. 2007 Feb;41(2):276-84.
  • 4) Kuriyama, T. Nakagawa, K. Karasawa, T. Saiki, Y. Yamamoto, E.: Past administration of beta-lactam antibiotics and increase in the emergence of beta-lactamase-producing bacteria in patients with orofacial odontogenic infections. Oral Surgery Oral Medicine Oral Pathology Oral Radiology & Endodontics. 89(2):186-92, 2000 Feb.
  • 5) Eckert AW. Hohne C. Schubert J.: Erregerspektrum und Resistenzsituation bei rein anaeroben odontogenen Infektionen. Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie. 4(3):153-8, 2000 May
  • 6) Eick S. Pfister W. Korn-Stemme S. Magdefessel-Schmutzer U.: Erreger- und Resistenzspektrum bei intraoralen Infektionen des Kiefer-Gesichts-Bereichs unter besonderer Berucksichtigung der anaeroben Keimflora. Mund Kiefer Gesichtschir. 4(4):234-9, 2000 Jul.
  • 7) Mangundjaja S, Hardjawinata K.: Clindamycin alone compared with Clindamycin plus ibuprofen for odontogenic infections. Current Therapeutic Research Clinical and Experimental. 57(12):913-926, 1996.
  • 8) Flynn TR, Shanti RM, Levi MH, Adamo AK, Kraut RA, Trieger N.: Severe odontogenic infections, part 1: prospective report. J Oral Maxillofac Surg. 64(7):1093-103, 2006.
  • 9) Flynn TR, Shanti RM, Hayes C.: Severe odontogenic infections, part 2: prospective outcomes study. J Oral Maxillofac Surg. 2006 Jul;64(7):1104-13.
  • 10) Flynn, T R.: The swollen face. Severe odontogenic infections. Emerg Med Clin North Am. 18(3):481-519, 2000 Aug.

A szakmai protokoll érvényessége: 2010. szeptember 30.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei
Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (Ovid, Embase, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol publikációkra.
A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
Fogeredetű gyulladás témakörben adaptálható nemzetközi irányelvet nem találtunk.
Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Egyeztetés javasolt a fül-orr-gégészeti és szemészeti, valamint a sürgősségi ellátás szakmai szervezeteivel.
A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek
fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.
2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók
– Betegtájékoztató a fogeredetű gyulladásokról
3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok
Magyar Fogorvosok Egyesülete. Magyar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Társaság. Szponzori támogatás nem volt.

BETEGTÁJÉKOZTATÓ

A fogeredetű gyulladások leggyakrabban elhalt fogak, foggyökerek körül alakulhatnak ki. Megelőzhetők rendszeres fogászati ellenőrzéssel, kezeléssel.
A kezeletlen fogeredetű gyulladás tovaterjedhet a mellüreg vagy az agykoponya irányába is, és így életet veszélyeztető következményekkel járhat, ezért fontos korai felismerése és kezelése.
Ha Ön fogain, állcsontjain, nyakán fájdalmat érez, vagy duzzanatot, esetleg nyelési vagy légzési nehezítettséget tapasztal, forduljon mielőbb fogorvoshoz. Fogeredetű gyulladás esetén a fogorvos röntgenfelvételt, felvételeket készíttet. Bizonyos esetekben más kiegészítő vizsgálatra is sor kerülhet (ultrahang, bakteriológiai mintavétel, vérvétel, CT, stb.)
A fogeredetű gyulladások kezelése általában fogászati vagy sebészeti jellegű, szükség esetén gyógyszeres kezelést is igényelhet. Ha azonban az orvos gyógyszert rendel igen fontos annak pontos szedése! Az orvos által javasolt meleg borogatás, párakötés hatásos módszer. Szerepelhet a kezelésben gyökérkezelés, fogeltávolítás, tályogmegnyitás, ami történhet szájon belülről, vagy ha szükséges a bőr felől is, az arc vagy a nyak területén. A beavatkozásokat általában helyi érzéstelenítésben, ritkán altatásban végzik. Nagy kiterjedésű gyulladás esetén szükség lehet kórházi bennfekvésre, infúziós kezelésre is. Mind az ambuláns, mind pedig a kórházi kezelést követő időszakban mindenképpen be kell tartani az orvos által előírt visszarendelési időket, mert csak így előzhető meg a gyulladás kiújulása vagy idült betegséggé válása.
Különösen fontos, hogy állapotromlás esetén, vagy ha nyelése, légzése nehezítetté válna azonnal forduljon orvoshoz.
Mint minden gyulladásos állapotban, itt is fontos a lázcsillapítás és a bőséges, napi 2-3 literes folyadékfogyasztás.

Barázdazárásról

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Barázdazárásról

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása

Mi a barázdazárás?
A barázdazárás biztonságos és fájdalommentes, adhezív technikán alapuló primer prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására a fogak barázdáinak és gödröcskéinek területén. A kezelés során nincs fogfúrás, nincs foganyagveszteség.

Mi a barázdazárás célja és haszna?
A barázdazárás célja a fogszuvasodásra fogékony, plakkretencióra alkalmas szűk és mély gödröcskék és barázdák átformálása caries rezizstens, öntisztuló, széles és sekély barázdákká és gödröcskékké. A barázdazáró anyag plasztikus védő bevonatot képez a fogak veszélyeztetett felszínein, a kedvezőtlen anatómiájú, plakkretencióra alkalmas gödröcskék és barázdák területén. A barázdazáró anyag megkötése (megkeményedése) után olyan védőréteget alkot a fogakon, amely megakadályozza az ételmaradék és a baktériumok behatolását a szűk, szabálytalan lefutású barázdák és gödröcskék mélyére. A sima, barázdazárt fogfelszín könnyebben és hatékonyabban tisztítható. Így csökken a fogszuvasodás kialakulásának kockázata és a caries intenzitás/prevalencia.
A barázdazárás caries preventív hatása a maradó fogak barázdáiban és gödröcskéiben a legmagasabb evidencia szinten bizonyított (12, 15, 21). [Evidencia Ia; Ajánlás A].
A barázdazárás jótékony hatása a maradó moláris fogak rágófelszínén (5), ezen belül az első molárisoknál érvényesül a legjobban (1). [Evidencia Ia; Ajánlás A].
A módszert leghatásosabban és leghatékonyabban a caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekeknél lehet alkalmazni (2, 5, 20, 23, 27, 30). [Evidencia szint: Ia; Ajánlás A]. Tejmolárisok esetében a caries preventív evidencia inkomplett. (15) [Evidencia Ib; Ajánlás A]. Ennek ellenére a tej rágófogak barázdazárását sok esetben megfelelő módon el lehet, és érdemes is elvégezni. A fájdalmatlan, viszonylag rövid ideig tartó egyszerű eljárás eredményesen alkalmazható „bevezető" kezelésként a gyermek együttműködésének megnyerésére. (2, 5, 24). [Evidencia IV; Gyakorlati tanács]
Az ajánlás témaválasztása indokolt, hiszen szinte az egész populációt érintő megbetegedés, a fogszuvasodás hatásos, költség-hatékony megelőzését, illetve korai stádiumban való gyógyítását szolgáló eljárásról van szó. A barázdazárás népegészségügyi és egészségpolitikai szempontból is prioritást élvező eljárás.

1.2. A protokoll célja
A témában olyan ajánlások megfogalmazása, amelyek tudományos bizonyítékokon, széleskörű szakmai konszenzuson alapulnak, és megfelelnek a nemzetközi standardoknak és kritériumoknak, illetve azok hazai adaptálásai.
A fogorvosi ellátás, a preventív fogorvoslás minőségének javítása, preventív orientált és evidence-based fogorvosi praxisműködtetés elősegítése.
A klinikai döntések megkönnyítése a fog kemény szöveteinek védelme, restaurációja során. A döntési helyzetekben a preventív szemlélet érvényesítése. Az eljárás egységes szakmai tartalmának bevezetése, minőségének javítása Az eljárás klinikai hatásosságának, hatékonyságának javítása A biztosítótársaságok, a működtetés költséghatékonyságának segítése. Az ellátandók potenciális orális egészségnyereségének növelése. A klinikai audit, a minőségbiztosítás és ellenőrzés segítése.

1.3. A protokoll célcsoportjai
1.3.1. Ellátók köre: szakmai célcsoport: fogorvosok, fogszakorvosok, fogászati szakdolgozók (fogorvosi asszisztensek, klinikai fogászati higiénikusok)
1.3.2. Ellátandók köre: páciens célcsoport: gyermekek, ifjak. Ezen belül elsődleges életkor célcsoport: 6-8 és 11-14 évesek, caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekek.
1.3.3. Ellátási szint: alapellátási szint

2. Definíciók, rövidítések

3. A betegség/állapot leírása

A fogak rizikó gödröcskéi és barázdái
Cariesmentes fogak irreguláris, mély, szűk, nehezen tisztítható gödröcskéi és barázdái.
Kedvezőtlen morfológiájú és/vagy szerkezetű, ép, de szuvasodásra hajlamos gödröcskék és barázdák.
Zománc caries a fogak gödröcskéi és barázdái területén

3.1. Kockázati és kiváltó tényezők
3.1.1. Rizikó korcsoportok (6-8 évesek és 11-14 évesek)
3.1.2. Rizikó páciensek (szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, általános és fogászati egészség szempontjából veszélyeztetett)
3.1.3. Rizikó fogak, fogfelszínek (anatómiai forma, veszélyeztetett barázdák és gödröcskék (I és IK-alakú)).

3.2. Genetikai háttér
Genetikai hajlamosító tényezőként szóba jön a fogforma, fissuraforma örökölhetősége (18).

3.3. Incidencia/Prevalencia/Morbiditás Magyarországon
Hazai epidemiológiai adatok szerint a caries előfordulása 12 éves gyermekeknél 76,4 %, a 18 éveseknél 93,9 % (31) (Szőke J and Petersen PE. 2001, WHO Oral Databank).
Fogszuvasodás szempontjából a gyermekek kétharmada valamilyen szinten veszélyeztetettnek tekinthető általános és fogászati indokok alapján. A caries eloszlása azonban egyenlőtlen az érintett populációban. Például a 12 éves gyermekek 20-25 % -ánál fordul elő az összes caries 70-80 %-a.
Gyermekeknél és ifjaknál a szuvasodások 60-80 %-a a rágófelszíni barázdákban és gödröcskékben kezdődik, tehát ezek képezik a fogak legsérülékenyebb területeit. Ezért is fontos a célzott prevenció (5).

3.4. Jellemző életkor és nem
Az ellátásra ideális életkor az aktuális fog áttörését követő időszak, lehetőleg 6 hónapon belül. Az ellátandók tekintetében nincs szignifikáns különbség a nemek között.
3.5. Panaszok/Tünetek/Általános jellemzők
A preventív barázdazárásra indikált fogak panaszt nem okoznak. A dentint is érintő laesio esetén külső ingerekre érzékenység jelentkezhet.

4. Az ellátási folyamat leírása, ellátási algoritmus

A betegirányításban, az ellátandók fogorvoshoz irányításában részt vehet a házi gyerek-orvosi, az iskolaorvosi és a védőnői szolgálat.
A barázdazárás, mint megelőző és/vagy terápiás eljárás leírása

4.1. A választható eljárások felsorolása
4.1.1. Preventív barázdazárás
A barázdazárás a teljesen ép fogak veszélyeztetett barázdáinak és gödröcskéinek, illetve a kezdődő zománc caries továbbterjedésének megakadályozására szolgáló caries preventív eljárás. A preventív barázdazárás általában non-invazív technikával készül. Igen ritkán alkalmazható invazív formája is szűk barázdabemenet esetén, minimális preparálással lehetséges a barázdaalap megnyitása és kiszélesítése (zománc plasztika). Vizsgálatok szerint nem észleltek lényeges különbséget a két módszer között. Megfelelő retenció érhető el fúró alkalmazása nélkül is, nincs szükség egészséges foganyag eltávolítására. ( 2, 4, 27). [Evidencia IIc; Javaslat B]
4.1.2. Terápiás (kiterjesztett) barázdazárás
Ma már elegendő evidencia áll rendelkezésre a barázdazárási technika gyógyító (szekunder preventív) eljárásként való alkalmazására is (2, 5, 26, 27). [Evidencia Ib Ic; Javaslat A]. Ennek célja a carieses folyamat megállítása, a caries progressziójának megakadályozása a zománcban, sőt a dentinben is. A terápiás (kiterjesztett) barázdazárás ugyanazon rágófelszínen egyidejűleg készített preventív barázdazárást és általában csak a fogzománcra korlátozódó, minimális cavitas alakítással járó tömést jelent. A barázdazáró anyag befedi a tömött gödröcskét/barázdát, és a csatlakozó kondicionált ép barázdákat és gödröcskéket is lezárja. Kezdődő rágófelszíni dentinlaesio restaurációjára alkalmazható excaválást követő lezárás, vagy minimál invazív technikával preparált tömés (11,30).

4.2. Az eljárások kiválasztásának szempontjai
A megfelelő eljárás kiválasztását döntően a diagnózis határozza meg, de más tényezők is befolyásolják. Ezek:

  • a páciens életkora, caries aktivitása, veszélyeztetettségének mértéke, együttműködő készsége
  • a lezárandó fog típusa, rizikó státusza, denticiós stádiuma

4.3. Barázdazáró anyagok
Felhasználhatók kémiai úton, vagy fényre polimerizálódó anyagok, átlátszó, opak és színes változatban. Az opak és színes anyagok jobban felismerhetők, így könnyebben monitorozható a barázdazárás állapota. Opak anyag alatt nehezebben ismerhető fel a caries. Klinikailag előnyt élveznek az egykomponensű, fényrekötő anyagok, mert alkalmazásuk egyszerű és időtakarékos. (30)
4.3.1. Kompozit bázisú anyagok
A kompozit bázisú anyagok effektivitását számos tanulmány megerősítette. A kompozit barázdazárások jó és tartós retenciót biztosítanak. Áttörőben lévő fogaknál használata nem ajánlott a csökkent nedvesség kontroll miatt. (1, 22, 28, 29). [Evidencia Ib,és IIa; Ajánlás B]
4.3.2. Kompomer alapú anyagok
Hibrid anyag, kompozit és üvegionomer cement keveréke.
4.3.3. Glassionomer cementek
Az üvegionomer cementek klinikai előnye abban áll, hogy kémiailag kötődnek a zománchoz és a dentinhez, kevésbé érzékenyek a nedvességre, fluorid release tulajdonságúak. Caries preventív hatásuk hasonló a kompozitokéhoz (3), [Evidencia Ib]. Azonban szignifikánsan alacsonyabb retenciós képességgel és abrazivitással rendelkeznek, ezért használatuk csak áttörőben lévő fogaknál, vagy elégtelen beteg compliance esetén ajánlott. Az üvegionomer cementek fluorid hordozóként szolgálnak, és átmeneti megoldást jelentenek, ideiglenes barázdazárásra alkalmasak elsősorban. (25, 27), [Evidencia IIa; Ajánlás B].

4.4. A barázdazárás időzítése
Az áttörőben lévő fogak korai lezárását követően gyakran újrazárásra van szükség. Ezért a barázdazárást csak akkor célszerű elvégezni, ha a fogak már teljesen áttörtek. (11, 30), [Evidencia II; Ajánlás B]. Kivételt képeznek a magas rizikójú páciensek áttörőben lévő fogai. (27), [Evidencia IIc; Ajánlás B].
Mind a korai lezárás következtében fellépő retencióveszteség, mind a késői, a fog teljes áttörése utáni időre halasztott lezárás növelheti a caries kockázatát (5).

4.5. A barázdazárás indikációja és kontraindikációja
A barázdazárás kezelési opció minden gyermek és ifjú számára, azonban javallata egyéni caries rizikóértékelésen alapszik (2, 18, 23, 27), [Evidencia Ia; Ajánlás A]. A barázdazárást azért sem kell minden gyermeknél és minden fognál rutinszerűen alkalmazni, mert csökken az eljárás költség-hatékonysága (5). A „minden fogat barázdazárni" teória növelheti a negatív hatások kockázatát; például a kezelés elősegítheti caries keletkezését abban az esetben, ha a barázdazáró anyag csak részben tapad meg és csak részben fedi a veszélyeztetett területet (5, 11).
A rizikó egyének többségénél általában elegendő a maradó moláris fogakat lezárni, míg az erősen veszélyeztetett gyermekek valamennyi fogának összes barázdáját és gödröcskéjét javasolt lezárni. (17, 23), [Evidencia IIc és III; Ajánlás C]
4.5.1. A preventív barázdazárás javallatai:
Rizikó páciensek (általános betegségben szenvedő, fogyatékkal élő, szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy fogászati szempontból veszélyeztetett, caries aktiv) cariesmentes barázdái és gödröcskéi Egészséges fogak rizikó gödröcskéi és barázdái (áttört, vagy áttörőben lévő) maradó kis- és nagyőrlők, tejőrlők retenciós gödröcskéi és/vagy barázdái, felső metszőfogak palatinális gödröcskéi.
Fogzománcra korlátozódó barázda és gödröcske caries (1, 2, 5, 16, 23, 25, 30), [Evidencia Ia, Ib, IIa; Ajánlás A].
4.5.2. A terápiás (kiterjesztett) barázdazárás javallatai:
kezdődő dentinlaesio
4.5.3. A barázdazárás ellenjavallatai:
Nem javasolt a lezárás gazdaságossági és egyéb szempontok alapján: rizikómentes páciens, rizikómentes fog nem teljesen áttört fog
approximalis szuvasodás egyidejű fennállása dentincaries
tej moláris, amely a fiziológiás fogváltáshoz közel áll

4.6. A preventív és terápiás* barázdazáró eljárás kivitelezése:
4.6.1. A lezárandó felületek mechanikai tisztítása
A sikeres kivitelezéshez tökéletesen tiszta, plakkmentes barázdák és gödröcskék szükségesek. A tisztítás fluoridmentes polírpaszta, polírkefe, gumiharang, és/vagy air-polishing technika segítségével történik. Követéses klinikai vizsgálatok nem találtak különbséget a retencióban egyik tisztítási módszer javára sem. (30), [Evidencia IIa Ajánlás B]
4.6.2. Zománc-plasztika esetén a barázda bemenetek kiszélesítése finom gyémántfúróval.
4.6.3. * Terápiás eljárásnál - ha szükséges - a szuvas laesio excaválása.
4.6.4. Gondos izolálás és szárítás - vattarolni (+nyálszívó), vagy kofferdám segítségével
A tökéletes szárítás előnyt jelent a részleges szárítással szemben, tendenciájában jobb retenciós értékeket figyeltek meg kofferdám esetében. Azonban nagyszámú tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a teljes és részleges szárítási mód között a barázdazárások megtartásában. (14), [Evidencia IIa; Ajánlás B]
4.6.5. A zománc kondicionálása
A kondicionáló anyag 35%-os foszforsav. A maradó fogak esetében 30-60 sec., tejfogaknál ennél hosszabb ideig tartó kondicionálás javasolt. RCT vizsgálatokban azt találták, hogy a különböző savazási idők nem befolyásolták lényegesen a barázdazáró anyag retencióját. (6), [Evidencia Ia].
4.6.6. A kondicionált fogfelszín mosása és szárítása
A sav lemosása 10-20 sec-ig tartson. Szárítás 15-30 sec-ig (de nem kiszárítás üvegionomer anyag esetén), majd vizuális kontroll (kellően matt-e a kezelt felület). A kezelt felületnek jól láthatóan krétafehérnek kell lennie.
4.6.7. A barázdazáró anyag applikálása
Az anyagot vékonyan, gracilis formában, levegőbuborék mentesen folyatva, a barázda lefutási vonalát szigorúan követve kell elhelyezni a korrekt zárás és okklúzió érdekében. (Az alkalmazott anyag használati utasításának megfelelően a barázdazáró anyag felhelyezése a bondozást követi.)
4.6.8. Az anyag polimerizálása
Fényrekötő anyag esetén 20-40 sec-os megvilágítás.
4.6.9. A zárás ellenőrzése (vizuálisan és tapintással)
Okkluzió-kontroll, szükség esetén korrekció forgó finírozó és polírozó eszközökkel.
4.6.10. Lokális fluoridálás
A kondicionált, de le nem zárt zománcfelszínek helyileg történő impregnálása fluorid készítménnyel.
4.6.11. Ellenőrzés
A barázdazárás állapotát folyamatosan monitorozni kell. Az első ellenőrzés a zárást követő fél éven belül javasolt, majd meghatározott időközönként rendszeresen. A további ellenőrző vizsgálatok gyakoriságának (re-call) meghatározása elsősorban a páciens caries veszélyeztetettségének mértékétől függ. A javasolt gyakoriság általában félév. ( 5, 23, 27, 30), [Evidencia II;, Ajánlás B]
A barázdazárás lépései - Ellátási algoritmus

Munkafázis Preventív barázdazárás Terápiás(kiterjesztett) barázdazárás Minimál invazív tömés
Fogtisztítás Igen Igen Igen
Fissura plasztika Nem Igen Igen
Caries excaváció Nem Igen, ha indikált Igen
Izolálás, szárítás Tökéletes, teljes szárítás (kofferdám) vagy részleges, relatív szárítás (vattarolni) négykezes munkánál
Kondicionálás maradó fogaknál 30-60 sec 30 sec /15 sec a dentinben
Bondozás Nem Nem, ha nincs szabad dentin felszín Igen
Használandó anyag Barázdazáró anyag, sealer Folyékony kompozit (+ sealer)
Fény-polimerizálás A használt anyagtól és a polimerizációs lámpától függ (általában 20-40 sec.)
Okkluzió-kontroll Igen Igen Igen
Polírozás Igen Igen Igen
Fluoridálás Igen Igen Igen

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis
Általános rizikó tényezők felmérése (általános egészségi állapot, betegségek, fogyatékosság, szociálisgazdasági háttér) és dokumentálása.

1.2. Fogászati anamnézis
Egyéni caries rizikó tényezők felmérése (szájápolási és táplálkozási szokások, fluorid ellátás, korábbi fogászati beavatkozások, tejfog-előzmény) és dokumentálása.

2. Fizikális vizsgálatok Klinikai fogászati vizsgálat

Inspectio, palpatio plakkmentes, száraz fogfelszíneken jó megvilágításnál. Ép, nem elszíneződött barázdák esetében a vizuális diagnózis általában kellően megbízható. Az elszíneződött barázdáknál a vizuális észlelet gyakran hamis pozitív eredményt ad.
A vizsgálat során a fogászati szonda használata mellőzendő a szondázást követő demineralizáció és a baktériumok bevitelének veszélye miatt (legfeljebb parodontalis szonda használata megengedett). A szonda használata nem növeli a diagnózis megbízhatóságát a vizuális vizsgálathoz képest (8, 13). [Evidencia IIa; Ajánlás B]

3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok és azok gyakorisága (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok:
Nem szükséges.

3.2. Képalkotó vizsgálatok:
Intraorális röntgen-felvétel (szárnyas film).
A dentin caries diagnosztizálása céljából alkalmazott szokványos klinikai vizsgálat szenzitivitása gyenge. Különösen problémás a látszólag ép rágófelszínen a rejtett dentin caries felfedezése. Korrekt diagnózis az esetek 42 % -ában születik. Szükség lehet tehát a korona caries röntgen diagnosztizálására, melyre legalkalmasabb a szárnyas-film felvétel. Szisztematikus irodalmi áttekintésekből kiderül, hogy a hátsó szárnyas-film felvételek fontos kiegészítői a klinikai vizsgálatnak.(7, 10, 19). [Evidencia Ia, Ib; Ajánlás A]. A szárnyasfilm technika szenzitivitása 0.62, specificitása 0.77 (9). 3.3. Egyéb vizsgálatok
3.3.1. Klinikai fogászati vizsgálat (lásd II/2. pont), fogazati státusz felvétel
3.3.2. Barázdarendszer vizsgálata
A barázdák lefutásának, alakjának, mélységének vizsgálata, értékelése
3.3.3. Caries diagnosztikai klinikai vizsgálat
A barázdazárás indikációjához pontos caries diagnosztikai vizsgálat szükséges (2, 5, 9, 30 ). [Evidencia Ib Ic; Ajánlás A]
- a caries kiterjedésének megállapítása
Klinikailag legfontosabb a rejtett szuvasodás felfedezése és az iniciális zománc caries elkülönítése a dentinbe terjedő szuvasodástól.
- a caries aktivitásának meghatározása
Fontos megkülönböztetni az aktív és inaktív laesiokat. Az aktív carieses laesio (krétafehér, lepedékkel fedett) rizikó tényező.
3.3.4. Szájhigiénés vizsgálat
A száj higiénés állapotának minőségét, látható lepedék jelenlétét figyelembe kell venni a rizikó megítélésénél.
3.3.5. Rizikó meghatározás
Minden gyermeknél - az összegyűjtött anamnesztikus adatok, klinikai észleletek és egyéb diagnosztikai eredmények alapján - caries rizikó meghatározást kell végezni a kezelést megelőzően, melyet dokumentálni kell. Ez képezi a bázisát a korrekt indikációnak. (19, 23, 27). [Evidencia IIb; Ajánlás B] A caries rizikó értékelésénél a következő tényezőket kell figyelembe venni:
- klinikai evidenciák, előző megbetegedések, caries státusz
- fluorid ellátottság
- plakk-kontroll
- táplálkozási szokások, különösen az édes étel- és italfogyasztás gyakorisága
- szociális-gazdasági háttér
- orvosi kórtörténet, fogyatékosság, általános betegségek
Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
Egyéb kiegészítő diagnosztikai eszközök, elektromos és optikai módszerek (lézeroptikai, FOTI stb.) használatára vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.
A rizikó meghatározáshoz szükség lehet még nyáltesztre, a nyál tulajdonságainak vizsgálatára (nyálszekréció, puffer-kapacitás, plakk baktériumok savtermelésének mérése Streptococcus mutans, illetve Lactobacillus szám meghatározás).
Diagnosztikai algoritmusok
Diagnosztikai döntési folyamat

Barázdák és gödröcskék caries diagnosztikai vizsgálata
Egészséges barázda Zománc caries (iniciális lézió) Dentin caries
korai stádium (mikrokavitáció)
Páciens- és fogfelszín függő caries rizikó Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
Nincs Van Nincs dentin caries Dentin caries
Nem szükséges barázdazárás Preventiv barázdazárás Terápiás barázdazárás Minimál invazív tömés

III. Kezelés

1. Gyógyszeres kezelés

Nem szükséges

2. Sebészi

Nem szükséges

3. Egyéb beavatkozás (ellátási szintek megjelölésével) (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

Nem szükséges.
3.1. Általános intézkedések
3.2. Speciális ápolási teendők
3.3. Fizikai aktivitás
3.4. Diéta
3.5. Betegoktatás
A beteget tájékoztatni kell a következőkről: a barázdazárás célja, lényege, haszna a várható kilátások, problémák ismertetése
a további rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségessége, gyakorisága a következő vizsgálat ideje

4. Egyéb terápia

Nem szükséges

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Primér és szekunder gondozás

Komplex fogászati gondozás javasolt minden gyermeknél valamennyi primer prevenciós eljárás alkalmazásával: szájápolás, plakk-kontroll, fluoridos fogkrémek használata, kiegyensúlyozott táplálkozás, barázdazárás. Fontos a szekunder gondozás megszervezése, az ellenőrző vizsgálatokon való rendszeres részvétel.

2. Prognózis (lehetséges szövődmények, megelőzésük)

A korrekt diagnózis és anyag használata, a szakma szabályai szerinti gondos kivitelezés esetén a barázdazárás évekig a helyén marad. Előfordulhat a barázdazáró anyag elszíneződése és kopása, kitöredezése, részleges vagy teljes hiánya, így a már lezárt felületek szabaddá válása. Retencióveszteség esetén - dentin laesio kizárása után - újrazárás javasolt, melyet a primer barázdazáráshoz hasonlóan kell elvégezni. (23, 27, 30), [Evidencia IIa és II; Ajánlás B].

3. Ellenőrzés

Minden lezárt fogfelszínt folyamatosan monitorozni kell klinikailag és szükség esetén radiológiailag is. Általában félévente vizuális és taktilis ellenőrző vizsgálat, caries gyanú esetén röntgenfelvétel is javasolt. A további kezelést illetően a döntést a vizsgálat eredménye alapján kell meghozni. (Lásd Diagnosztikai döntési folyamat c. táblázatot).
Az ellátás megfelelőségének indikátorai
Az ellátás akkor megfelelő, ha az összes (a lehető legtöbb) caries fogékony, erősen veszélyeztetett páciens részesül a kezelésben, és a barázdazárásra indikált valamennyi (a lehető legtöbb) fog lezárásra kerül.
A barázdazárás szakmailag megfelelőnek tekinthető, ha jól záródik, anatomikus kialakítású, a fogzománccal egységes struktúrát képező fogfelszínt alkot, az okklúziót nem zavarja. Eredményesnek minősíthető a kezelés, ha a barázdazáró anyag a későbbiekben is a helyén marad, sértetlen, beborítja a kezelt területet, nem kopik ki, nem töredezik és vele összefüggésben nincs fogszuvasodásra utaló jel. Eredményindikátorok
az erősen veszélyeztetett páciensek száma / a barázdazárásban részesülők száma
barázdazárásra indikált fogak száma / a lezárt fogak száma
a sértetlen, jól záródó barázdazárások száma / az összes elvégzett barázdazárás száma
a lezárt felszínen fogszuvasodás kialakulására utaló jelet nem mutató barázdazárások száma /
összes elvégzett barázdazárások száma
az okkluziót nem zavaró barázdazárások száma / az összes elvégzett barázdazárás száma
az ellenőrző vizsgálaton megjelentek száma, aránya
A protokoll bevezetésének feltételei
1. Tárgyi feltételek
A minimumfeltételeknek megfelelő, ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő
2. Személyi feltételek
Fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó
3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés
4. Egyéb feltételek
Az irányelvek passzív terjesztése nem elegendő. Szükség van megfelelő implementációs stratégia kidolgozására. Terjesztési módszerek lehetnek:
a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
betegtájékoztató kiadványok terjesztése
oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
érdekeknek megfelelő ösztönzők alkalmazása (pl. kredit pontos képzési rendszer része, az ellátás
finanszírozása az ajánlás alapján történik)
a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Irodalom
  • 1.1. Ahovuo-Saloranta A, Hiiri A, Nordblad A, Worthington H, Makela M: Pit and fissure sealants for preventing dental decay in the permanent teeth of children and adolescents. Cochrane Database Syst Rev, 2004;3:CD001830
  • 1.2. American Academy of Pediatric Dentistry: Guideline on Pediatric Dentistry; Pit and fissure sealants 2004.
  • 1.3. Beiruti N et al: Caries-preventive effect of resin-based and glass ionomer sealants over time: a systematic review. Comm Dent Oral Epidemiol, 2006; 34 403-409.
  • 1.4. Blackwood JA et al.: Evaluation of pumice, fissure enameloplasty and air abrasion on sealant microleakage. Pediatr Dent 2002, 24(3): 199-203.
  • 1.5. British Society of Paediatric Dentistry: a policy document on fissure sealants in paediatric Dentistry. Intern JofPaed Dent 2000; 10: 174-177
  • 1.6. Duggal MS,Tahmassebi JFToumba KJ Mavromati C.: The effect of different etching times ont he retention of fissure sealants in second primary and first permanent molars. International Journal of Paediatric Dent 1997; 7(2):81-86
  • 1.7. Faculty of General Dental Practitioners (UK) Working Party. Selection criteria for Dental Radiography. London. 1998.
  • 1.8. Fazekas Á (szerk) Megtartó fogászat és endodoncia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 28-40, 98-100.
  • 1.9. Hicks J., Flaitz CM: Pit and fissure sealants and conservative adhesive restorations. In. Pinkham J.R. (ed) Pediatric Dentristry 520-576. Saunders Company, Philadelphia 2005.
  • 1.10. Kidd EA, Pitts NB.: A reappraisal of the bitewing radiograph int the diagnosis of posterior approximal caries. BrDent J 1990; 169: 195-200.
  • 1.11. Koch G, Poulsen S: Fissure sealing. InPediatric Dentistry. Munksgaard, Copenhagen, 2001; 198-200.
  • 1.12. Llodra JC, Bravo M, Delgado-Rodriguez M: Factors influencing the effectiveness of sealants - a meta-analysis. Community Dent Oral Epidemiol 1993; 21: 261-8.
  • 1.13. Lussi A et al: Neue und konventionelle Methoden zur Diagnose der Fissurenkaries. Quintessence 2004; 54:1037
  • 1.14. Lygidakis NA et al: Evaluation of fissure sealants retention following four different isolation and surface preparationtechniques: fouryears clinical trial. J Clin Pediatr Dent 1994; 19:23-25.
  • 1.15. Mejare et al:Caries preventive effect of fissure sealants: a systematic review. Acta Odontol Scand 2004; 61 (6):321-30
  • 1.16. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. 53-54. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest 2002.
  • 1.17. Murray J, Nunn J: British Society of Paediatric Dentistry: a policy document on fissure sealants. Int J Paediatr Dent 2000.
  • 1.18. Nyárasdy I és Madléna M: A caries megelőzésének egyéb lehetőségei. In Preventív fogászat. Szerk.: Bánóczy J és Nyárasdy I. Medicina, Budapest, 2001; 102.
  • 1.19. Paediatric Dentistry UK. National clinical guidelines and policy documents. Dental Practice Board for England and Wales, 1999.
  • 1.20. Reeves A, Chiappelli F, Cajulis OS: Evidence-based recommendations for the use of sealants. Calif Dent Assoc. 2006; 34: 540-6.
  • 1.21. Rock WP, Anderson RJ.: A review of published fissure sealant trials using multiple regression analysis. 1982.
  • 1.22. Rock WP et al.: A comparative study of fluoride-releasing composite resin and glass ionomer materials used as fissure sealant 1996.
  • 1.23. Scottish Intercollegiate Guideline Network. Preventing dental caries in children at high caries risk. Targeted prevention of dental caries in the permanent teeth of 6-16 year olds presenting for dental care. A National Clinical Guideline, 2000.
  • 1.24. Scottish Intercollegiate Guideline Network. Prevention and management of dental decay in the pre-school child. A National Clinical Guideline, 2005.
  • 1.25. Simonsen RJ. Glass ionomer as fissure sealant - a critical review. Public Health Dent 1996; 56:146-9
  • 1.26. Simonsen RJ: Preventive resin restoration and sealants in light of current evidence. Dent Clin North Am 2005; 49: 815-23
  • 1.27. Welbury R, Raadal M, Lygidakis NA: EAPD guidelines for the use of pit and fissure sealants. Eur J PaedDent2004;5: 179-184.
  • 1.28. Wendt et al: On the retention and effectiveness of fissure sealant in permanent molars after 15-20 years: a cohort study. Comm Dent Oral Epidemiol 2001; 29:302-7.
  • 1.29. Wendt et al: Long-term evaluation of a fissure sealing programme in Public Dental Service clinics in Sweden. Swed Dent J 2001; 25:61-5.
  • 1.30. Zahnärztliche Zentralstelle Qualitätssicherung im Institute der Deutschen Zahnärzte: Fissurenversiegelung. Leitlinie. 2006. Köln.
  • 1.31. WHO Oral Databank Szőke J and PetersenPE, 2001.
  • 2. Kapcsolódó internetes oldalak
  • 2.1. www.agreecollaboration.org
  • 2.2. www.aapd.org/media/Policies_Guidelines/G_Restorative.pdf
  • 2.3. www.bspd.co.uk
  • 2.4. www.fdiworldental.org/resources/assets/guidelines/sealants.html
  • 2.5. www.pubmed.gov
  • 2.6. www.sign.ac.uk
  • 2.7. www.zzq-koeln.de/Leitlinien
  • 2.8. www. who. int/oral_health/database/en/

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Mellékletek

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja.
Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.
1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol és német nyelvű publikációkra. A Pubmed az utóbbi 10 évben angol és német nyelven 64 db Meta-Analysis, Randomized, Controlled Trial-t tart nyilván. A Cochrane adatbázisban 2972 publikáció, 551 review található „fissure sealant" címszó alatt.
1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.
1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt az iskolaorvosi, házi(gyerek)orvosi és védőnői hálózattal.
1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata A bizonyítékok szintjei:
Forrás: Scottish Intercollegiate Guidelines Network (SIGN 2001.) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.
Figyelembe vettünk más gradálási rendszert is (pl. SIGN 2000, AWMF)
Az ajánlások és az azokat alátámasztó tudományos bizonyítékok közötti összefüggés:

Evidencia fokozat Ajánlás fokozat
Ia, Ib, Ic A
IIa, IIb, IIc B
III C
IV Gyakorlati tanács 0

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Betegtájékoztató a barázdazárásról
Egészségnevelési kiadvány: „Az iskolás gyermekek egészséges fogaiért" (Gyermekfogászati
Prevenciós Szolgálat, 1997.)
3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok
Magyar Fogorvosok Egyesülete Preventív Fogászati Társaság. Szponzor támogatás nem volt. 4. Egyéb megjegyzések
Rövid összefoglalás (Quick reference guide)
Kulcs-ajánlások jegyzéke és fokozatai, evidenciaszintek

Sorszám Kulcsajánlás Evidencia szint Ajánlás szint
1. A barázdazárás adhezív technikán alapuló primer prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására a fogak barázdáinak és gödröcskéinek területén. A barázdazárás caries preventív hatása a maradó fogak barázdáiban és gödröcskéiben a legmagasabb evidencia szinten bizonyított. A barázdazárás jótékony hatása a maradó moláris fogak rágófelszínén érvényesül a legjobban. A leghatásosabb és leghatékonyabb eredmény a caries szempontjából erősen veszélyeztetett gyermekeknél tapasztalható. Ia A
2. Tejmolárisok esetében a caries preventív evidencia inkomplett. Ib A
3. Ennek ellenére a tej rágófogak barázdazárását sok esetben érdemes elvégezni, mert a fájdalmatlan, viszonylag rövid ideig tartó egyszerű eljárás eredményesen alkalmazható „bevezető" kezelésként a gyermek együttműködésének megnyerésére. IV 0
4. A barázdazárás indikációjához alapos caries diagnosztikai klinikai vizsgálat szükséges (caries kiterjedés, aktivitás). Ia,Ib A
5. A klinikai vizsgálat során a fogászati szonda használata mellőzendő. II.b B
6. Az intraorális szárnyas-film felvétel fontos kiegészítője a caries diagnosztikai klinikai vizsgálatnak. Ia,Ib A
7. Minden gondozott gyermeknél rizikó meghatározást kell végezni a kezelést megelőzően. A barázdazárás indikációja a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függ. A caries rizikó értékelésénél a következő tényezőket kell figyelembe venni: - klinikai evidenciák, előző megbetegedések - táplálkozási szokások, különösen az édes ételek és italok fogyasztásának gyakorisága - fluorid ellátottság - szociális-gazdasági háttér - plakk-kontroll - orvosi kórtörténet, fogyatékosság, általános betegségek IIb B
8. A barázdazárás kezelési opció minden gyermek és ifjú számára, azonban javallata egyéni caries rizikó-értékelésen alapszik. Az eljárást tehát nem kell minden gyermeknél és minden fognál rutinszerűen alkalmazni, Ia Ic A
9. A preventív barázdazárás indikációja: - rizikó páciensek egészséges barázdái és gödröcskéi - egészséges fogak rizikó barázdái és gödröcskéi - zománc caries a fogak barázdáiban és gödröcskéiben Ia,Ib A
10. A barázdazárás ellenjavallatai: - rizikómentes páciens, rizikómentes fog - nem teljesen áttört fog - approximalis szuvasodás fennállása - dentincaries - tej moláris, amely a fiziológiás fogváltáshoz közel áll Ib A
11. A barázdazárást csak akkor ajánlatos elvégezni, ha a fogak már teljesen áttörtek. Kivételt képeznek a magas rizikójú páciensek áttörőben lévő fogai. IIb IIc B
12. A kompozit barázdazáró anyagok biztosítják a legjobb és legtartósabb retenciót a zománc savas kondicionálását követően. Az üvegionomer cementek retenciója és abrazivitása sokkal gyengébb, ezért használatuk csak akkor javasolt, ha a nedvesség-kontroll hiánya miatt egyéb anyag nem jöhet szóba. (például áttörőben lévő molárisoknál, vagy nem együttműködő gyermeknél). Ib IIa A
13. Az átlagos rizikójú egyének többségénél elegendő a teljesen áttört maradó moláris fogakat lezárni. Az erősen veszélyeztetett gyermekeknél valamennyi fog (beleértve az áttörőben lévő fogakat is) összes barázdáját és gödröcskéjét javasolt lezárni,. IIc III C
14. A preventív barázdazárás általában non-invazív technikával készül. Alkalmazható invazív formája is szűk barázdabemenet esetén, minimális preparálással lehetséges a barázdaalap megnyitása és kiszélesítése (zománc plasztika). Vizsgálatok szerint nem észleltek lényeges különbséget a két módszer között a retenció tekintetében. IIc B
15. A barázdazárás menete: - Mechanikai tisztítás - Gondos izolálás (teljes vagy részleges) és szárítás - A zománc kondicionálása, mosása, szárítása - A barázdazáró anyag applikálása és polimerizálása - okkluzió-kontroll és fluoridálás Ia IIa IIb B
16. A lezárt fogakat és a barázdazárások állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Az első ellenőrzés a zárást követő fél éven belül javasolt. Retencióveszteség esetén - dentin laesio kizárása után - újrazárás javasolt, melyet a primer barázdazáráshoz hasonlóan kell elvégezni. A további ellenőrzések gyakorisága a páciens caries rizikó mértékétől függ. IIa B

Betegtájékoztató a „ Barázdazárás" című szakmai protokollhoz

Mi a barázdazárás?
Az eljárás lényege és célja:
A barázdazárás biztonságos és fájdalommentes prevenciós eljárás a fogszuvasodás megelőzésére, és/vagy
egyszerű terápiás eljárás a kezdődő szuvasodási folyamat megállítására.
A barázdazáró anyag plasztikus védő bevonat, amelyet a fogak veszélyeztetett felszínein alkalmaznak. A
barázdazáró anyag - megkötése (megkeményedése) után - olyan védőréteget képez a fogakon, amely
megakadályozza az ételmaradék és a baktériumok behatolását a szűk, mély, szabálytalan lefutású barázdákba és
gödröcskékbe. Így csökken a fogszuvasodás kialakulásának kockázata és a fogszuvasodás előfordulása.
A barázdazáró eljárás hatékonyságát világszerte végzett tudományos vizsgálatok eredményei és bizonyítékai
támasztják alá.
Kinél és milyen fog esetében javasolt alkalmazni?
Barázdazárást elvileg minden gyermeknél és ifjúnál lehet végezni. Azonban a barázdazárást mindig fogorvos javasolja pontos diagnózis és annak alapján, hogy a páciens mennyire veszélyeztetett fogszuvasodás szempontjából. Az eljárás leghatékonyabban az erősen veszélyeztetett gyermekeknél alkalmazható. A fogszuvasodás leggyakrabban az őrlőfogak rágófelszínén alakul ki gyermekkorban. Ezért a barázdazárást elsősorban gyermekeknél, a maradó őrlőfogak rágófelszíni barázdáiban és gödröcskéiben javasolt elvégezni, lehetőleg minél hamarabb a fogak áttörését követően. Ez rendszerint 6-8 éves és 11-14 éves korban időszerű.
Hogyan készül?
Először mindig alapos fogorvosi vizsgálat történik. Előfordulhat, hogy röntgenfelvételre is szükség van a pontos diagnózis (kórisme) felállításához. A kezelés során nincs fogfúrás, nincs foganyag-veszteség. Az eljárás menete:

  • A fog alapos megtisztítása
  • Előkezelés speciális oldattal
  • Mosás, szárítás
  • A folyékony barázdazáró anyag felhelyezése
  • Az anyag megkeményedése (megkötése) - legtöbbször megvilágítás fénnyel
  • A harapás ellenőrzése, szükség esetén a felesleges anyag eltávolítása
  • Védőecsetelés - fluoridálás

Mennyi ideig tart a kezelés?
A barázdazárás gyorsan elvégezhető kezelés, mely foganként (fogfelszínenként) néhány percet vesz igénybe.
Mennyi ideig tart a védő hatás?
Tanácsos a barázdazárt fogak állapotát 6 havonta fogorvossal ellenőriztetni.
Sikeres kivitelezés esetén a barázdazárás évekig sértetlenül a helyén marad. Előfordulhat a barázdazáró anyag kopása, részleges vagy teljes hiánya, így a már lezárt felületek szabaddá válása. Ebben az esetben - ha még nem alakult ki szuvasodás - újrazárást javasolt végezni. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés elősegíti a lezárt fogak tartós szuvasodás elleni védelmét.
Mennyibe kerül? Az eljárás költsége:
A fogorvosi alapellátás, az iskola-egészségügyi ellátás keretében térítésmentes a biztosítottak számára.
További tudnivalók:
A barázdazárás csökkenti a fogszuvasodás előfordulását, de önmagában nem elegendő annak megelőzésére. A továbbiakban is szükséges a jó szájhigiénia és az egészséges kiegyensúlyozott táplálkozás fenntartása. A sima, barázdazárt fogfelszín könnyebben tisztítható. A fogmosáshoz fluorid tartalmú fogkrém használata javasolt.

Endodontiai módszertani levél

A szakmai kollégium felkérésére az általam irányított bizottság tagjai, Fazekas Árpád SOTE, Bartha Károly SOTE, Dobó Nagy Csaba DOTE, Márton Ildikó DOTE, Mari Albert SZOTE, Olasz Tibor SZOTE, Lovász Tibor POTE, Vágó Péter Budapest, Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetem, Cseh László Baja, Fazekas Lehel Budapest, új endodontiai módszertani levél kidolgozását végezte el.

Áttekintve a hazai fogászati ellátás jellegzetességeit, az alábbi szempontok teszik szükségessé az új módszertani levél kibocsátását.

1. Az egyes egyetemi képzőhelyek endodontiai oktatási programjába beépülő új ismeretek miatt a frissen végzett és a régóta praktizáló fogorvosok endodontiai ismeretei és szemlélete között jelentős különbség lehet.
2. Az általános fogorvosi gyakorlatban praxisonként eltérő kezelési módszerek alakultak ki.
3. Egyes, a tb által működtetett rendelők inadekvát felszereltsége, a magánrendelő heterogén műszerezettsége.
4. A posztgraduális képzés hiányos, és az endodontiai szakvizsga jelenleg nem tehető le.
5. A magyar lakosság morbiditási statisztika adatai szerint az utóbbi években növekednek az elégtelen endodontiai kezelésekkel kapcsolatba hozható szekunder megbetegedések.
6. Az endodontiai fogmegtartó kezelés iránt növekszik a lakosság igénye.

A módszertani levél megszerkesztésekor igyekeztünk az általánosan elfogadott szemléletet és a nemzetközi irodalomban megtalálható irányzatokat figyelembe venni.

Az endodontiai beavatkozások módszertani irányelvei:

1. ANAMNÉZIS
1.1. Általános anamnézis: olyan betegségek felderítése, melyek módosíthatják a szokásos endodontiai kezelés menetét, pl. chr. szervi elváltozások, szekunder betegségek.
1.2. Lokális anamnézis: fájdalom, terimenagyobbodás, előző kezelések stb.

2. DIAGNÓZIS, KEZELÉSI TERV
Az adekvát vizsgálatok elvégzése és egyértelmű dg. nélkül endodontiai kezelés nem végezhető. Az endodontiai kezelés indikációja megfelelő mérlegelés tárgya, pl. ne történjen öncélú endodontiai kezelés, ha a gyökér vagy a fog megtartása nem segíti elő az oralis rehabilitációt.

2.1. Vizsgálatok:
2.1.1. Inspectio
2.1.2. Palpatio
2.1.3. Percussio
2.1.4. A pulpaszenzitivitás, "vitalitas� vizsgálat
2.1.5. Periapicalis rtg. vizsgálat
2.1.6. Mobilitásvizsgálat
2.1.7. Sipolyindentifikálás
2.1.9. Teszt kavitás preparálás
2.1.10. Szelektív anesztézia

2.2. Endodontiai diagnózisok:
2.2.1. Pulpitisek (symptomás, asymptomás)
2.2.2. Pulpa necrosis
2.2.3. Apicalis periodontitisek (symptomás, asymptomás)
2.2.4. Infractio, fractura dentis seu radicis
2.2.5. Subluxatio, luxatio
2.2.6. Avulsio
2.2.7. Periapicalis exacerbatio
2.2.8. Kombinált perio-endo laesio
2.2.9. Sikertelen endodontiai kezelés
2.2.10. Külső-belső gyökérresorptiok

2.3. A megfelelő kezelési módszer kiválasztása kezelési terv elkészítése, dokumentálása

3. A FOG KEZELÉSE IZOLÁCIÓ ELŐTT

3.1. Szuvas léziók és elégtelen tömések eltávolítása, szükség esetén a fog koronájának védelme egy esetleges fractura ellen
3.2. A szükséges parodontális kezelés elvégzése
3.3. A. fog alkalmassá tétele izolálásra

4. IZOLÁCIÓ

Az izolálás célja:
4.1. A műszerek, oldatok, anyagok lenyelésének, aspirálásának megelőzése
4.2. A nyálcontaminatio megakadályozása
4.3. A nyelv és más lágyszövetek távoltartása
4.4. A fog egyszerűbb instrumentálása
A kofferdam izolálás mind a négy fenti követelménynek biztonságosan eleget tesz, ezért ezen izolálási mód alkalmazását javasoljuk.

5. PULPASAPKÁZÁS ELVÉGZÉSE

A vitalis pulpa konzervatív kezelése (alternatív terápia akcidentális pulpa expozíció és hyperaemia pulpa esetén).
5.1. Direkt pulpasapkázás
5.2. lndirekt pulpasapkázás

6. TREPANATIO

6.1. A pulpakamra teljes feltárása úgy, hogy a tartalma maradéktalanul eltávolítható legyen
6.1.1. A trepanatiós cavitás elkészítése előtt tanulmányozni kell:
* a röntgenképen a pulpakamra alakját és helyzetét,
* a trepanatios cavitást turbinával célszerű készíteni,
* a pulpakamra megnyitását lassú fordulatú fúróval végezzük.
6.2. A gyökércsatorna-bemenetek helyének és számának meghatározása következik, valamint a trepanatiós cavitás esetleges módosítása annak érdekében, hogy a gyökércsatorna az apexig megfelelően instrumentálható legyen
6.3. Az ideiglenes tömés retencióját biztosítjuk
6.4. Fentiek mellett kívánatos a lehető legtöbb egészséges fogszövet megőrzése

7. A MUNKAHOSSZ MEGHATÁROZÁSA

7.1. A fejlődésüket befejezett maradó fogakon a munkahossz az apicalis constrictióig terjed (foramen fiziologicum), ami általában a radiológiai apextöl 1-1,5 mm-re koronálisan helyezkedik el
7.1.1. Rtg tűkontroll végzése
7.1.2. Elektronikus munkahosszbemérés
7.2. A megfelelő hosszúságú preparáló műszerek kiválasztása

8. A GYÖKÉRCSATORNA PREPARÁLÁSA

8.1. Célja
8.1.1. Valamennyi organikus debris eltávolítása a gyökércsatornából
8.1.2. A mikroorganizmusok eliminálása a gyökércsatornából
8.1.3. A gyökércsatorna preparálása olyan formájúra, hogy az obturatio könnyen és biztonsággal elvégezhető legyen
8.2. Módszerei
8.2.1. Manuális: tágítók és reszelők használata az alábbi technikák valamelyikének alkalmazásával:
* koronális irányba lépegető (step back)
* gyökércsúcs irányába lépegető (step down)
* kettős konicitású tágítás (double flared)
* körkörös reszelés (circumferential filing)
* görbülettel szembeni reszelés (anticurvature filing)
* kiegyensúlyozott erőkkel preparálás (balanced force)
8.2.2. Gépi meghajtású mechanikus
* hosszirányban alternáló
* negyedfordulaton alternáló
* vibrációs
* kombinált
8.2.3. Hangfrekvenciás
8.2.4. Ultrahangos
8.2.5. Lézer
8.3. A koronálisan tágasabb, apicalisan szűkebb gyökércsatorna-forma ("borosüveg") kialakítása a guttapercha gyökértömésnek kedvező, míg a kónikus, egyenletesen szűkülő a scoler point kombinációjú gyökértömésnek felel meg

9. IRRIGATIO

9.1. Célja
9.1.1. A csatorna falának lubricatioja
9.1.2. Az organikus debris oldása
9.1.3. Az inorganikus debris kimosása
9.1.4. A mikroorganizmusok eliminálása
9.1.5. Az elszíneződések megszüntetése
9.2. Általában használt irrigáló oldatok
9.2.1. Steril víz vagy fiz. sóoldat
9.2.2. Local anaestheticum
9.2.3. Nátrium-hypochlorit 0,5-1 %-os oldata
9.2.4. Nem maró desinficiens oldatok, pl. S-hydroxichinolin (oxin)
9.3. Módszere: nagy mennyiségű oldat befecskendezése enyhe nyomással, lehetőleg oldaltperforált irrigáló tű használatával vagy szívó-nyomó fecskendővel

10. MEDICATIO

Bactericid vagy bacteriostaticus anyagok elhelyezése gyökércsatornában
10.1. Ajánlott gyógyszerek
10.1.1. 1 %-os parachlor-phenol
10.1.2. metacresil-acetát
10.1.3. Ca(OH)2
10.1.4. antibiotikumok stb. (szisztémás antibiotikus kezeléssel kiegészítve)
10.2. Módszere: a gyökércsatorna kiszárítása után a gyógyszert steril vattaszálcsával, papírpoeunnel vagy lentulóval visszük a csatornába. A lezárást ideiglenes tömőanyaggal végezzük

11. AZ IDEIGLENES GYÖKÉRTÖMÉS

Célja: elmeszesedő barrier képződésének stimulálása az adekvát obliteratio kivitelezése érdekében
11.1 . Javallatok:
* fejlődő nem záródott gyökércsatornák esetében
* laterális perforatiók esetében
* külső és belső resoroptiók esetében
* periapicalis felritkulás esetében
11.2. A gyökércsatorna feltöltése Ca(OH)2 preparátummal, cseréje háromhavonta a kívánt eredmény elérésére
11.2.1. Ca(OH)2 por és steril víz összekeverésével nyert sűrű pépes formában is alkalmazható

12. OBTURATIO

A gyökércsatorna és az accessorius csatornák feltöltése, hermetikus lezárása, a gyökér üregrendszere és a periodontium közötti kommunikáció megakadályozása
12.1. A lezárás időpontja az alábbi kritériumok meglétekor:
12.1.1. Tünetmentes fog
12.1.2. Száraz vagy kiszárítható a gyökércsatorna
12.1.3. A percussio nem stimulál fájdalmat
12.1.4. A gyökércsatorna nem bűzös
12.1.5. A gyökércsatornából végzett leoltásból nem tenyészik ki kórokozó. Súlyos szekunder megbetegedés esetén, ha a fog megtartása mindenképpen indokolt, a gyökértömés olyan rendelőben történjen, ahol a gyökércsatornából leoltás készítésére lehetőség van
12.2. A lezárás módszere
12.2.1. Hidegen kondenzált guttapercha
12.2.2. Melegen kondenzált guttapercha
12.2.3. Kondenzáció nélkül, scoler és megfelelő méretű point együttes alkalmazása, ha a preparált gyökércsatorna alakja ezt lehetővé teszi. A lezáró gyömértömő anyag (scoler) megválasztása és a preparált gyökércsatorna alakja szerint történik
12.3. Elfogadhatatlan obturatiók:
12.3.1. Abszorbeálódó paszták használata
12.3.2. A gyökércsatorna csak egy szakaszának obturatiója
12.3.3. Guttapercha point használata kondenzáció nélkül
12.4. A lezáró anyag "sealer" megválasztása
12.4.1. Ne legyen irritáló
12.4.2. Jó dimenzionális stabilitása legyen
12.4.3. Ne legyen porózus
12.4.4. Nedvességre átjárhatatlan legyen
12.4.5. Szövetnedvek ne oldják, ne módosítsák
12.4.6. Bacteriostaticus legyen
12.4.7. Rtg. árnyékot adjon
12.4.8. Ne színezze el a fogat és környékét
12.4.9. Könnyen feldolgozható legyen
12.4.10. Szükség esetén könnyen eltávolítható legyen
12.4.11. Ne szívódjon fel
12.4.12. Ne tartalmazzon formaldehidet és corticosteroidot

Valamennyi fenti követelménynek eleget tesz pl. a Grossman sealer

13. A KEZELÉS EREDMÉNYÉNEK KIÉRTÉKELÉSE

Csak akkor minősül sikeresnek az endodontiai kezelés, ha a kezelés után négy évvel a következő négy kritérium teljesül:
13.1.1. Fájdalom, tompa érzékenység, időnkénti zavaró érzet, szövetduzzanat hiánya
13.1.2. Fistula hiánya
13.1.3. A teljes gyökér körül a rtg. képen normális periodontális ligamentum képe
13.1.4. A fog funkciójának megőrzése
13.2. Az eredmények kötelező kiértékelése klinikai vizsgálattal és hosszúkonusz rtg. technikával történjen azonnal a posztoperatív fázisban
13.2.1. Hat havonta négy évig, ha periapicalis elváltozás volt
13.2.2. Évente négy éven át, az összes többi esetben

14. A BEAVATKOZÁST VÉGZŐ FOGORVOS FELELŐSSÉGE

14.1. A minimálisan elfogadható eszközök és személyi feltételek hiánya esetén nem végezehető el definitív beavatkozás
14.2. Akut tünetek esetén az endodontiai elsősegély kötelező:
14.2.1. Pulpotomia
14.2.2. Pulpactomia
14.2.3. Drainage
14.2.4. Támogató általános gyógyszeres kezelés
14.3. Gócként számításba jövő krónikus periapicális gyulladás esetén a szekunder betegség vonatkozásában csak akkor felelős az endodontiai kezelést végző fogorvos, ha sikertelennek minősülő kezelést végzett és annak kötelező kiértékelését elmulasztotta, vagy a sikertelennek minősülő kezelést ismételt endodontiai kezeléssel nem gyógyította vagy nem gyógyíttatta

15. SPECIÁLIS SZAKTUDÁST ÉS FELSZERELTSÉGET IGÉNYLŐ ENDODONTIAI BEAVATKOZÁSOK

15.1. Csapos elhorgonyzás speciális esetei
15.2. Fogfehérítés
15.3. Apicalis curettage
15.4. Apicalis gyökérresectio
15.5. Retrográd gyökértömés
15.6. Hemisectio
15.7. Replantatio
15.8. Koronameghosszabbító műtétek
15.9. Forszírozott eruptio
15.10. Apexificatio
15.11. Transradicularis fixatio

Összeállította: DR. SZABÓ JÁNOS
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Foghiányok ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Foghiányok ellátása
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
I. Alapvető megfontolások
1. A megbetegedés elnevezése

Anodontia partialis/ Anodontia totális
2. A megbetegedés definíciója

A teljes, vagy részleges fogatlanság a szájbetegségek következtében kialakult állapot, amely károsodást vált ki és korlátozott funkcióval, vagy a funkció teljes elvesztésével jár együtt. A következmény fizikai és pszichológiai károsodás lehet, amely a minden napi életben képességeket korlátozhat és végül munkaképtelenséghez is vezethet.
II. Diagnózis
1. Anamnézis

Teljes körűen és minden részletre kiterjedően fel kell tárni a páciens foghiányos állapotát, fogazati, parodontológiai státuszát, az általános egészségi állapotát, a szociális helyzetét, az életvitelét, a terápiával kapcsolatos elvárásait.

Általános és speciális kérdéslista alkalmazása ajánlott minden új diagnózis felállítása előtt. A direkt személyes kérdezés jobb hatékonyságot mutat leírt kérdésekre adott válaszokhoz képest.
2. Diagnosztikai eljárások
a. Betegvizsgálat

A megtekintéshez háttér és operációs megvilágítás szükséges. Szisztematikus arc és száj vizsgálat szabad szemmel áttekintő jellegű, speciális esetekben a nagyítás ajánlott, amely javítja a részletek értékelését.

Extra és intraoralisan a tapintással rutin sorrendet (pl.ajak, bucca, fogak, fogsorviselő és teljes nyálkahártya terület, száj pad, nyelv) követve elkerülhető, hogy valamely képlet vizsgálata elmaradjon.

A maradék fogazat cariológiai, endodonciai és parodontológaiai vizsgálata alapvető. Ezen túlmenően kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, különös tekintettel a fogpótlások készítése során elhorgonyzásra igénybe vett fogak esetén. Ez foglalja magába a képalkotó eljárásokat is.

Egyes struktúráknál a mérés mm-ben (pl. harapási magasság, tasakmélység, csontkínálat) számszerű értékek rögzítésére ad lehetőséget.

A pontos analízis alapvető feltétele a diagnosztikai mintakészítés állcsont viszony meghatározással és artikulátorba rögzítéssel. Ugyanakkor a gipszmintákon a fogpótlás biomechanikai viszonyait tanulmányozhatjuk, viaszfelrakással pontosabban tervezhetünk.

Az elmúlt időszak viselt fogpótlás vizsgálata abból a szempontból fontos, hogy szöveti károsodás fogpótlás miatt már fennáll, vagy várható a közeljövőben.
b. Képalkotó vizsgálatok

A digitális képkészítés, az intraoralis kamera értékes kiegészítő eszköz lehet a diagnosztikus folyamatban és a dokumentáció nehezen nélkülözhető része. A röntgenfelvételek fontos segítséget adnak a lágyszövetek alatti képletek értékelésében, azonban önálló értékelésük bizonytalan következtetésekhez vezethet. Extraoralis állcsont felvételek, ortopantomogramm, TMJ felvételek, teleröntgenogram a maxillo-mandibularis szöveti környezet széleskörű vizsgálatát teszi lehetővé. A dento-alveolaris képalkotásban alapvető az intaroralis periapikális és koronális röntgen készítés.
c. Laboratóriumi vizsgálatok

A kezeléstervezés és a gondozási időszakban az alábbi tesztek a kórtörténet szerint választhatók:

* Allergia teszt (Fogászati sor)
* Diagnosztikus teszt Candidiasis irányában
* Nyálfunkció
* Táplálkozás/ diéta analízis

III. Terápia
1. Terápiás eljárások
a. A válaszható eljárások felsorolása

* Nem készül pótlás
* Rögzített fogpótlások
* Kivehető részleges fogsorok
* Kivehető teljes fogpótlások

b A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai
A klinikai korona hiányát pótló eljárások indikációs szempontjai

* Minimális szövetvesztés
* Fog vitalitás megtartás
* Eredeti szövetstruktúrához hasonló biomechanikai ellenállóképesség
* Parodontális állapot és prevenció
* Biokompatibilitás
* Esztétikai követelménynek megfelelés
* Átmeneti, provizórikus vagy végleges célú restauráció

Választható terápiás eszköz

* Fémborító korona
* Homlokzatos fémborító korona
* Fémmentes borító korona: kerámia, műanyag
* Csapos elhorgonyzású korona
* Részleges borító korona
* Onlay
* Kerámia vagy műanyag héj

Részleges foghiányos állapotban a terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai

A részleges fix és kivehető fogpótlások összehasonlító értékelését, a részleges foghiányos állapotban a tervezést befolyásoló tényezőket Fábián és mtsi Klinikai Fogpótlástan tankönyve tárgyalja.
Front régióban történő egy fog elvesztése esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Vitalitás megtartás
* Minimális szövetvesztés
* Kariológiai ellátások
* Parodontális prevenció
* Biokompatibilitás
* Esztétikai követelmény
* Biomechanikai ellenállóképesség
* Higiénés szempont
* Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Leplezett, esztétikus horgonykoronákkal rögzített híd
* Adhéziós híd
* Kivehető részleges lemezes protézis
* Implantációs fogpótlás

Rágó régióban egy fogas hiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

* Vitalitás megtartás
* Minimális szövetvesztés
* Parodontális prevenció
* Temporomandibularis funkció
* Biokompatibilitás
* Biomechanikai ellenállóképesség
* Higiénés követelmény
* Esztétikai követelmény
* Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Leplezett/fém borító horgonykoronákkal rögzített híd
* Implantációs fogpótlás
* Kezelés nem javasolt
* Adhezív híd

Front régióban több fog hiánya esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövetvédelem
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Temporomandibularis funkció
* Biokompatibilitás
* Parodontológiai prevenció
* Esztétikai követelmény
* Higiénés követelmény Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Homlokzatos/fémborító horgony koronákkal rögzített híd
* Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
* Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai
* Rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
* Implantációs fogpótlás csak enosszeális vagy enosszeális és dentális megtámasztással

Rágó régióban többfogas foghiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövetvédelem
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Temporomandibularis funkció
* Parodontológiai prevenció
* Higiénés követelmény
* Esztétikai követelmény
* Biokompatibilitás Befolyásoló tényezők (Fábián 1997)

Választható terápiás eszköz

* Homlokzatos/fémborító horgony koronákkal rögzített híd
* Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
* Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
* Implantációs fogpótlás csak enosszeális vagy enosszeális és dentális megtámasztással
* Fogpótlás nem javasolt (Rövidített fogív koncepció, sorvégi második őrlő hiány)

Teljes fogatlanságot megelőző állapot a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Preventív szövet védelem
* Temporomandibularis funkció
* Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (Fábián 1997) szerint
* Antagonista fogazat
* Parodontológiai prevenció
* Cariológiai, endodonciai és parodontológiai szempontok (Öwal 1996)
* Csontkínálat implantációhoz

Választható terápiás eszköz

* Overdenture vegyes megtámasztással
* Finom mechanikai rögzítő eszközök alkalmazása elsősorban a fogsor retenció és stabilitás fokozása miatt javasolt, a rágás hatékonyság jelentősen nem minden esetben javul.

Teljes fogatlanság esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai

* Morfológiai változások az maxillo-faciális régióban
* Temporomandibularis funkció
* Rágóizomzat mérete és tónusa
* A nyál mennyisége és minősége
* A nyelv tónusa
* A száj nyálkahártya egészségi állapota
* A gerinc mérete és alakja
* Interalveolaris távolság és viszony
* Röntgen lelet
* A viselt fogsor értékelése: panaszok és hibák

Választható terápiás eszköz

* Protézis javítás
* Protézis alábélelés vagy új alaplemez képzés
* Fogsormásolás
* Akrilát alaplemezes teljes fogpótlás
* Fém alaplemezes teljes kivehető fogpótlás
* Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
* Implantációs megtámasztású rögzített hídpótlás

Választható eljárások

* Hővel, nyomással polimerizált akrilát alaplemez
* Bázislemez módszer
* Protetikai tér lemintázás
* Fogsormásolás
* Artikulációban: csoport-, vagy szemfogvezetés, lingvalizált okkluzió
* Remontázs technika

Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
Implantációs megtámasztású fogsor indikációi

* Nyomatékos igény az implantációs fogpótlásra
* Olyan jó általános egészségi állapot, amely megenged egy kisebb sebészi beavatkozást
* A tervezett implantátumnak megfelelő csontkínálat
* A tervezett implantátum helyén az augmentáció feltételei szükség esetén
* A páciens együttműködő és képes arra, hogy a száj egészségi állapotát a megfelelő szinten tartsa.

Implantációs megtámasztású fogsor relatív és abszolút kontraindikációi
Abszolút kontraindikációk:

* A pácienssel a csökkent felfogó képessége miatt a kommunikáció nem biztonságos
* Általános egészségi állapot nem enged kisebb sebészi beavatkozást sem

Átmeneti abszolút kontraindikációk:

* Immunsuppressive terápia

Relatív kontraindikációk:

* Jelenlegi fogpótlás adaptációja, a viselés tapasztalata jó
* A fogatlan gerinc viszonyok nem felelnek meg a szükséges implantátum méreteknek
* Vazokonstriktorral az érzéstelenítés kontraindikált

Implantációs megtámasztású rögzített fogpótlás
Terápiás kontraindikációk

* Altalános állapot a kisebb sebészi beavatkozást sem engedi
* Általános gyógyszerelés
* Orofaciális sugárterápia ideje alatt és utána 1 évig
* Pszichiátriai rendellenesség
* Súlyos dohányzás
* Szájnyitás mérete és az interalveolaris távolság
* A csont minősége és mennyisége
* A mosolyvonal helyzete
* Esztétikai, okkluziós és megtámasztása hibák az előzőleg elkészített fogsoron
* Műfogak gerinchez viszonyított helyzete

2. Eredmény/ Vizsgálatok/ Indikátorok

A károsodott rágóképesség sok egyénnél nem vált ki komoly általános szervi problémát. A fogpótlással elért eredmény nem feltétlenül esik egybe a páciensnek a rágóképességről kialakított szubjektív értékelésével. A kezelés fő célja általában a homeosztatikus egyensúly megtartása a szájban, amely objektív funkcionális és szubjektív, pszichológiai szempontokat

is magában foglal. A rágóképesség fenntartása ma nem az emberi túlélés feltétele. A szociális és kulturális háttér határozza meg az egyén reakcióját a fogvesztésre és a fogpótlással helyreállított fogazatra. Ezért pszichoszociális mérési módszerektől (pl. OHIP-H 49) várható az életminőségre kifejtett hatás felmérése.
IV. Rehabilitáció
V. Gondozás
1. Ellenőrzés

A gondozásra kidolgozott visszahívásos rendszer elemei

* A páciens fő panasza
* Időszerű személyi adatok
* Altalános egészségi adatok
* Időszerű fogászati anamnézis
* A vizsgálat
* Speciális tesztek, vagy konzílium
* Egyénre szabott gondozási terv
* Új kezelési terv, ha szükséges
* A következő visszahívás meghatározása

VI. Irodalomjegyzék

1. Fábián T, Kaán M, Szabó L: Klinikai Fogpótlástan Medica, Budapest, 1989
2. Öwall B, Kayser AF, Carlsson GE: Prosthodontics, Principles and management strategies. Mosby-Wolfe 1996
3. Zarb GA, Bolender CL: Prosthodontic Treatment for edentulous Patients. Mosby 1997.
4. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma Budapest 2002.
5. Prágai G.: A teljes alsó kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne Medicina, 1986. Budapest
6. Stratton, R.J., Wiebelt F.J.: Atlas zur Gestaltung von Teilprothesen Quintessence, 1990
7. Rosentiel S.F., Land M.F., Fujimoto J.: Contemporary Fixed Prosthodontics Mosby, 2001.
8. Shillingburg H.T.: Fundamentals of Fixed prosthodontics Quitessence, 1997.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

Foghiányok ellátásáról - Anodontia partialis / Anodontia totalis

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Foghiányok ellátásáról
Anodontia partialis/ Anodontia totalis

(1. módosított változat)
Készítette: Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe

1.1. téma meghatározás, témaválasztás indoklás
A magyarországi lakossági korcsoportokban a részleges és teljes foghiányos állapot az életkor emelkedésével egyre gyakoribbá válik. A foghiányos állapot az életminőséget kifejezett mértékben rontja. A fogak pótlása nemcsak a lágy és keményszöveti rehabilitációt célozza, hanem az etiológiai tényezők további működését is fel kívánja számolni hatékony gondozási időszak tervezésével.
1.2. a protokoll célja
Az, hogy irányelveket adjon a diagnosztikai folyamatban, a kezeléstervezésben, a terápiában és a gondozási folyamatban.
1.3. A protokoll célcsoportjai (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szint)
A protokoll célcsoportjai közé tartoznak a fog és szájbetegségek következményeitől károsodott fiatal, közép és időskorú betegcsoportok egymástól elkülönülő prioritásokkal.
Ellátók köre: fogszakorvosok, a fogorvosok és a kisegítő személyzet.
Az ellátandók köre: mindazon páciensek, akik pulpális illetve periapikális kóros elváltozásokban szenvednek.
Az ellátás szintjei: a) alapellátás
b) kiemelt szakellátás – egyetemi klinikák

2. A megbetegedés definíciója:

A teljes, vagy részleges fogatlanság a szájüregi betegségek, elsősorban a fogszuvasodás és fogágybetegség következtében kialakult állapot, amely károsodást vált ki és korlátozott funkcióval, vagy a funkció teljes elvesztésével jár együtt. A következmény fizikai és pszichológiai károsodás lehet, amely a minden napi életben képességeket korlátozhat és végül, ritkán, munkaképtelenséghez is vezethet.

3. A betegség állapot leírása

Az Egészségügyi Világszervezet által bevezetett „International Classification of Functioning, Disability and Health” –ben használt korszerű egészségmodellben, a funkcionalitás csökkenésének három kategóriája különböztethető meg (9).
1. Károsodás – a test anatómiai felépítését és/vagy valamely funkcióját érintő probléma (pl.: maga a fog/fogak elvesztése)
2. Tevékenység akadályozottsága – valamely fizikai vagy mentális tevékenység végrehajtásában jelentkező probléma (pl.: a rágás vagy beszéd végrehajtásában jelentkező problémák)
3. Részvétel korlátozottsága – társadalmi szerep betöltésében, a társadalmi életben való részvétel során jelentkező problémák (pl.: fogatlan/foghiányos állapot esztétikai és funkcionális problémáira visszavezethető pszichés problémák, hátrányok a társadalmi beilleszkedésben, munka keresés illetve szabadidős és társadalmi elfoglaltságokon történő megjelenés során)
3.1. Incidencia Magyarországon
A részleges foghiányos állapot a középkorú és idős korcsoportokban az életkor növekedésével súlyosbodik. A teljes foghiányos állapot jóllehet előfordulásában csökken, azonban az átlagos életkor emelkedésével számban azonos nagyságrendben maradása várható.
3.2. Jellemző életkor és nem
A részleges foghiány főleg a középkorú lakosságra jellemző, de fiatalkorúaknál is előfordul. Gyermekkorban illetve pubertáskorban általában alapbetegség részeként, vagy következményeként figyelhető meg. A teljes foghiány főleg az idősebb populációra jellemző. Nemek szerinti elkülönülése nem jellemző.

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

Teljes körűen és minden részletre kiterjedően fel kell tárni a páciens foghiányos állapotának kialakulásának okait, fogazati, parodontológiai státuszára vonatkozó kórelőzményt, az általános egészségi állapotát, a szociális helyzetét, az életvitelét, és a terápiával kapcsolatos elvárásait.
Általános orvosi/belgyógyászati betegségekre vonatkozó és speciális/rágókészülékre vonatkozó kérdéslista alkalmazása ajánlott minden új diagnózis felállítása előtt. Azonban a direkt személyes kérdezés jobb hatékonyságot mutat leírt kérdésekre adott válaszokhoz képest.

2. Fizikális vizsgálatok

a. Betegvizsgálat
A megtekintéshez háttér és operációs megvilágítás szükséges. Szisztematikus arc és száj vizsgálat szabad szemmel áttekintő jellegű, speciális esetekben a nagyítás ajánlott, amely javítja a részletek értékelését.
Extra és intraorálisan a tapintással rutin sorrendet (pl. ajak, bucca, fogak, fogsorviselő és teljes nyálkahártya terület, szájpad, nyelv) követve elkerülhető, hogy valamely képlet vizsgálata elmaradjon.
A maradék fogazat kariológiai, endodonciai és parodontológiai vizsgálata (CPITN index, szükség esetén részletes parodontológiai státusz) alapvető. Ezen túlmenően kiegészítő vizsgálatokra is szükség van, különös tekintettel a fogpótlások készítése során elhorgonyzásra igénybe vett fogak esetén. Ez foglalja magába a képalkotó eljárásokat is.
Egyes struktúráknál a mérés mm-ben (pl. harapási magasság, tasakmélység, csontkínálat) számszerű értékek rögzítésére ad lehetőséget.
A pontos analízis alapvető feltétele a diagnosztikai mintakészítés állcsont viszony meghatározással és artikulátorba rögzítéssel a pontosabb analízis alapvető feltétele. Ugyanakkor a gipszmintákon a fogpótlás biomechanikai viszonyait tanulmányozhatjuk, viaszfelrakással pontosabban tervezhetünk.
Az elmúlt időszakban viselt fogpótlás vizsgálata abból a szempontból fontos, hogy már fennáll-e, vagy várható-e a közeljövőben szöveti károsodás a fogpótlás miatt.

3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok
A kezeléstervezés és a gondozási időszakban az alábbi tesztek a kórtörténet szerint választhatók:
Allergia teszt (Fogászati sor)
Diagnosztikus teszt Candidiasis irányában
Nyálfunkció
Táplálkozás/ diéta analízis
3.2. Képalkotó vizsgálatok
A digitális képkészítés, az intraorális kamera értékes kiegészítő eszköz lehet a diagnosztikus folyamatban és a dokumentáció nehezen nélkülözhető része.
A röntgenfelvételek fontos segítséget adnak a lágyszövetek alatti képletek értékelésében, azonban önálló értékelésük bizonytalan következtetésekhez vezethet. Extraorális állcsont felvételek, ortopantomogramm, TMI felvételek, teleröntgenogram a maxillo-mandibularis szöveti környezet széleskörű vizsgálatát teszi lehetővé. A dento-alveolaris képalkotásban alapvető az intraoralis periapikális és koronális röntgen készítés.

III. Kezelés

1. Terápiás eljárások

a. A válaszható eljárások felsorolása
  • − Nem készül pótlás
  • − Rögzített fogpótlások (7,8)
  • − Kivehető részleges fogsorok (1, 2)
  • − Kivehető teljes fogpótlások (3, 5, 6)
b. A terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai

A klinikai korona hiányát pótló eljárások indikációs szempontjai

  • − Minimális szövetvesztés
  • − Fog vitalitás megtartás
  • − Eredeti szövetstruktúrához hasonló biomechanikai ellenálló képesség
  • − Parodontális állapot és prevenció
  • − Biokompatibilitás
  • − Esztétikai követelménynek megfelelés
  • − Átmeneti, provizórikus vagy végleges célú restauráció

Választható terápiás eszköz (7,8):

  • − Fém borítókorona
  • − Műanyag vagy kerámia leplezésű fém borítókorona 2
  • − Fémmentes borítókorona: kerámia, műanyag (utóbbi csak ideiglenes céllal)
  • − Csapos elhorgonyzású korona
  • − Részleges borító korona
  • − Onlay
  • − Kerámia vagy műanyag héj

Részleges foghiányos állapotban a terápiás eljárások kiválasztásának szempontjai:
A részleges fix és kivehető fogpótlások összehasonlító értékelését, a részleges foghiányos állapotban a tervezést befolyásoló tényezőket Fábián és mtsi Klinikai Fogpótlástan tankönyve tárgyalja (1).
Front régióban történő egy fog elvesztése esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Minimális szövetvesztés
  • − Kariológiai ellátás
  • − Parodontális prevenció
  • − Biokompatibilitás
  • − Esztétikai követelmény
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Higiénés szempont
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett, esztétikus horgonykoronákkal rögzített híd (7,8)
  • − Adhéziós híd
  • − Implantációs fogpótlás
  • − Kivehető részleges lemezes protézis

Rágó régióban egyfogas hiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Minimális szövetvesztés
  • − Parodontális prevenció
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biokompatibilitás
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Higiénés követelmény
  • − Esztétikai követelmény
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém borító horgonykoronákkal rögzített híd (7, 8)
  • − Implantációs fogpótlás
  • − Kezelés nem javasolt
  • − Adhezív híd
  • − Kivehető részleges lemezes protézis

Front régióban több fog hiánya esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Vitalitás megtartás
  • − Preventív szövetvédelem
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biokompatibilitás
  • − Biomechanikai ellenálló képesség
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Esztétikai követelmény
  • − Higiénés követelmény
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém horgony koronákkal rögzített híd
  • − Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
  • − Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
  • − Implantációs fogpótlás csak enosszeális, vagy enosszeális és dentális megtámasztással

Rágó régióban többfogas foghiány esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Preventív szövetvédelem
  • − Vitalitás megtartás
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Higiénés követelmény
  • − Esztétikai követelmény
  • − Biokompatibilitás
  • − Befolyásoló tényezők (1)

Választható terápiás eszköz:

  • − Leplezett/fém horgony koronákkal rögzített híd
  • − Fémlemezes részleges kivehető fogpótlás
  • − Kivehető fogpótlás esetén az elhorgonyzás eszköze lehet: kapocs, finom mechanikai rögzítő eszközök, teleszkóp rendszer
  • − Implantációs fogpótlás csak enosszeális, vagy enosszeális és dentális megtámasztással
  • − Fogpótlás nem javasolt (Megrövidült fogív koncepció, sorvégi második őrlő hiány)

Teljes fogatlanságot megelőző állapot a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai:

  • − Preventív szövet védelem
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Biomechanikai szempontok a Protetikai Osztályokba sorolás (1) szerint
  • − Antagonista fogazat
  • − Parodontológiai prevenció
  • − Kariológiai, endodonciai és parodontológiai szempontok (2)
  • − Csontkínálat implantációhoz

Választható terápiás eszköz:

  • − Overdenture vegyes megtámasztással
  • − Finommechanikai rögzítő eszközök alkalmazása elsősorban a fogsor retenció és stabilitás fokozása miatt javasolt, a rágás hatékonyság jelentősen nem minden esetben javul.

Teljes fogatlanság esetén a terápiás eljárás kiválasztásának szempontjai (3)

  • − Morfológiai változások az maxillo-faciális régióban
  • − Temporomandibuláris funkció
  • − Rágóizomzat mérete és tónusa
  • − A nyál mennyisége és minősége
  • − A nyelv tónusa
  • − A szájnyálkahártya egészségi állapota
  • − A gerinc mérete és alakja
  • − Interalveolaris távolság és viszony
  • − Röntgen lelet
  • − A viselt fogsor értékelése: panaszok és hibák

Választható terápiás eszköz (3, 6,):

  • − Protézis javítás
  • − Protézis alábélelés vagy új alaplemez képzés
  • − Fogsormásolás
  • − Akrilát alaplemezes teljes fogpótlás
  • − Fém alaplemezes teljes kivehető fogpótlás
  • − Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
  • − Implantációs megtámasztású rögzített hídpótlás

Választható eljárások(3, 5, 6):

  • − Hővel, nyomással polimerizált akrilát alaplemez
  • − Bázislemez módszer
  • − Protetikai tér lemintázás
  • − Fogsormásolás
  • − Artikulációs mozgások során: csoport-, vagy szemfogvezetés; lingvalizált okkluzió
  • − Remontázs technika

Implantációs megtámasztású kivehető fogsor
Implantációs megtámasztású fogsor indikációi:

  • − Nyomatékos igény az implantációs fogpótlásra
  • − Olyan jó általános egészségi állapot, amely megenged egy kisebb sebészi beavatkozást
  • − A tervezett implantátumnak megfelelő csontkínálat
  • − A tervezett implantátum helyén az augmentáció feltételei szükség esetén
  • − A páciens együttműködő és képes arra, hogy a száj egészségi állapotát a megfelelő szinten tartsa.

Implantációs megtámasztású fogsor relatív és abszolút kontraindikációi:
Abszolút kontraindikációk:

  • − A pácienssel a csökkent felfogó képessége miatt a kommunikáció nem biztonságos
  • − Általános egészségi állapot nem enged meg kisebb sebészi beavatkozást sem

Átmeneti abszolút kontraindikációk:

  • − Immunsuppressziv terápia

Relatív kontraindikációk:

  • − Jelenlegi fogpótlás adaptációja, a viselés tapasztalata jó
  • − A fogatlan gerinc viszonyok nem felelnek meg a szükséges implantátum méreteknek
  • − Vazokonstriktorral az érzéstelenítés kontraindikált

Implantációs megtámasztású rögzített fogpótlás
Terápiás kontraindikációk:

  • − Általános állapot a kisebb sebészi beavatkozást sem engedi
  • − Általános gyógyszerelés
  • − Orofaciális sugárterápia ideje alatt és utána 1 évig
  • − Pszichiátriai rendellenesség
  • − Erős dohányzás
  • − Korlátozott szájnyitás és az interalveoláris távolság
  • − A csont minősége és mennyisége nem megfelelő
  • − A mosolyvonal helyzete
  • − Esztétikai, okkluziós és megtámasztása hibák az előzőleg elkészített fogsoron
  • − Műfogak gerinchez viszonyított helyzete

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

A gondozásra kidolgozott visszahívásos rendszer elemei
− A páciens fő panasza
− Időszerű személyi adatok
− Általános egészségi adatok
− Időszerű fogászati anamnézis
− A vizsgálat
− Speciális tesztek, vagy konzílium
− Egyénre szabott gondozási terv
− Új kezelési terv, ha szükséges
− A következő visszahívás meghatározása
Az ellátás megfelelőségének indikátorai (Eredmény/ Vizsgálatok/ Indikátorok)
A károsodott rágóképesség sok egyénnél nem vált ki komoly általános szervi problémát. A fogpótlással elért eredmény nem feltétlenül esik egybe a páciensnek a rágóképességről kialakított szubjektív értékelésével. A kezelés fő célja általában a homeosztatikus egyensúly megtartása a szájban, amely objektív funkcionális és szubjektív, pszichológiai szempontokat is magában foglal. A rágóképesség fenntartása ma nem az emberi túlélés feltétele. A szociális és kulturális háttér határozza meg az egyén reakcióját a fogvesztésre és a fogpótlással helyreállított fogazatra. Ezért pszichoszociális mérés módszerektől (pl. OHIP-H 49) várható az életminőségre kifejtett hatás és a foghiányos állapotok gyógyítása eredményességének felmérése.
A protokoll bevezetésének feltételei
1. Tárgyi feltételek
Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, ahol a kezelések elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök adottak, valamint a megfelelő fogtechnikai háttér.
2. Személyi feltételek
Az ellátók körébe tartoznak a fogorvosok, illetve konzerváló fogászati és fogpótlástani szakvizsgával rendelkező fogszakorvosok, a munkájukat segítő fogászati szakdolgozók (asszisztensek, dentálhigénikusok), és a velük együtt dolgozó szakképzett fogtechnikusok.
3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos szakmai továbbképzés.

VI. Irodalomjegyzék

1. Irodalom

  • 1. Fábián T, Kaán M, Szabó I.: Klinikai Fogpótlástan Medicina, Budapest, 1989
  • 2. Öwall B, Kayser AF, Carlsson GE: Prosthodontics, Principles and management strategies. Mosby-Wolfe 1996
  • 3. Zarb GA, Bolender CL: Prosthodontic Treatment for edentulous Patients. Mosby 1997.
  • 4. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma Budapest 2002.
  • 5. Prágai G.: A teljes alsó kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne Medicina, 1986. Budapest
  • 6. Stratton, R.J., Wiebelt F.J.: Atlas zur Gestaltung von Teilprothesen Quintessence, 1990
  • 7. Rosentiel S.F., Land M.F., Fujimoto J.: Contemporary Fixed Prosthodontics Mosby, 2001.
  • 8. Shillingburg H.T.: Fundamentals of Fixed prosthodontics Quitessence, 1997.
  • 9. Vitrai J., Vokó Z.: Egy korszerű szemléleten alapuló egészségmodell. Családorvosi Fórum 2002. http://www.csf.hu

2. Kapcsolódó internetes oldalak

Javaslat (Dr. Margitai Barnabás):

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel. 6
1.1. Az irodalom keresés és kiválasztás módszerei
Evidence based medicine elveinek alapján, megfelelő méretű betegcsoportokon végzett klinikai kutatások közleményeinek keresése elektronikus adatbázisokban (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline), és azok eredményeinek felhasználása a klinika gyakorlatban.
1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
Bizonyítékokon alapuló klinikai vizsgálatok körülményeinek analízise, azok összehasonlítása a hazai szakmai, technikai, és szocioekonómiai körülményekkel, és a vizsgálatok alapján közölt irányelveknek ennek megfelelően történő átültetése a napi gyakorlatba.
1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A szakmai kollégium a fogászati szakirányok minden ágában működtet véleményezési fórumot. Ezen a szervezeten keresztül a protokollok egységesítése, egybehangolása és időszakos átdolgozása biztosítható és javasolt.
1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Egy adott kezelési eljárás kiválasztásának három módja van. (2)
1. A kezelés tervezése az orvos korábbi tapasztalatainak vagy az aktuális kezelési gyakorlatnak megfelelően történik, amely kezelés várhatóan hatásos lesz.
2. A kezelés tervezése a nemzetközi szakirodalomban publikált, megfelelően tervezett és kivitelezett prospektív klinikai tanulmányok eredményein alapul.
3. A kezelés tervezése más kollégáktól, tanácsadóktól illetve különböző cégek eladótól hallott ajánlásainak, mintegy szájhagyomány útján terjedő elvek és módszerek alapján történik
Ezek közül a módszerek közül egyedül a második, az evidence based medicine elveinek megfelelő kezeléstervezés a tudományosan elfogadható és megvédhető eljárás.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Az egyéni kezelési tervekhez előre elkészített formanyomtatványokat használunk, melyekhez a betegtájékoztatást az adott fogpótlásoknak megfelelően egyénileg egészítünk ki, és ezt írásban rögzítjük.

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete Fogpótlástani Társaság. Szponzor támogatás nem volt.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

Infekciókontroll a fogászatokon

"JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIUMA
MÓDSZERTANI LEVÉL - INFEKCIÓKONTROLL A FOGÁSZATOKON
Összeállította:
dr. Böröcz Karolina osztályvezető főorvos (OEK)
dr. Gorzó István egyetemi docens, tanszékvezető
(Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma)
dr. Melles Márta főigazgató főorvos (OEK)
dr. Milassin Márta főtanácsos (OEK)
dr. Pechó Zoltán osztályvezető (OEK)
dr. Szilágyi Emese epidemiológus (OEK)
Budapest
2003

BEVEZETÉS
A járóbeteg-szakellátás különböző területein az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megjelenése a fertőzések kialakulását befolyásoló rizikó tényezők függvényében várható.
Annak ellenére, hogy Magyarországon nem rendelkezünk konkrét adatokkal a fogászati járóbeteg-szakellátás fertőzéseit illetően, irodalmi adatok sora bizonyítja, hogy e terület a fertőzési veszély szempontjából a kritikus ellátási területek közé tartozik. Az ezen a területen előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megfelelő preventív rendszabályok (infekciókontroll) érvényesülése esetén megelőzhetőek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséért a szolgáltatás nyújtója a felelős. A fogászati ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az ott dolgozók alapvető kötelessége és jogi felelőssége.

A módszertani levél kiadásának célja:
Az ellátottak (páciensek, betegek) és ellátók (orvos, asszisztens, technikus, takarító, küldönc) körében a szolgáltatással összefüggő fertőzések megelőzése;
A szolgáltatással kapcsolatos fertőzés-megelőzési standardok összefoglalása és érvényre juttatása;
A lehetséges legmagasabb szintű preventív eljárások alkalmazása és dokumentálása, helyi infekciókontroll protokoll összeállítása;
Az egészségügyi hatóság számára egységes szakmai információk nyújtása.
A módszertani levélben foglaltak alapján minden fogászati rendelőnek saját infekciókontroll protokollt kell kidolgoznia.

A fogászati infekciókontroll protokoll elemei/területei:
1. páciens
2. személyzet
3. rendelő kialakítása
4. fertőtlenítés (kéz, eszköz, környezet), sterilizálás
5. aszeptikus technikák
6. védőeszközök alkalmazása (személyzet, páciens)
7. oktatás, képzés

DEFINÍCIÓK
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
Mindazon fertőzések, melyek az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) során, azzal összefüggésben alakulnak ki az ellátott/kezelt személynél, vagy a szolgáltatónál (egészségügyi dolgozó).
Infekciókontroll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések extrinsic rizikó tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló módszerek (pl. fertőtlenítés, sterilizálás, védőeszköz-használat stb.) összessége, mely a lehetséges fertőzések kórokozóinak, a kórokozók terjedési módjának és a fertőzések iránti fogékonyságnak az ismeretén alapul.
Infekciókontroll protokoll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére szolgáló módszerek helyi szabályainak, folyamatainak leírása (izoláció, védőeszköz-használat, aszeptikus technikák, fertőtlenítés/sterilizálás, oktatás).
Rizikópáciens
a) Az az ellátandó beteg, aki fertőző betegség kórokozóját üríti, emiatt ellátása során a kórokozók átadásának kockázata, a fertőzés kialakulásának veszélye nagyobb;
b) Olyan kezelendő beteg, aki egészségi állapota, alapbetegségei (immunállapota) miatt különösen fogékony fertőzések iránt.
Higiénés zónák
A fogászati rendelőt, a fertőzési kockázat szempontjából a következő higiénés zónákra lehet felosztani: kezelési zóna, kezelési zónát övező terület, a kezelő többi része. A fertőzés kockázata függvényében az egyes zónákra különböző higiénés rendszabályok vonatkoznak. A kórokozók terjedésének/átadásának a legnagyobb kockázata a kezelési zónában van.

HÁTTÉR INFORMÁCIÓK
A fogászati ellátás során számos kórokozó (baktérium, vírus, gomba) által kiváltott fertőzés kockázatával kell számolni. A leggyakoribb kórokozókat a 1. táblázat tartalmazza.
A fogászati fertőzések forrása egyfelől a kezelt páciens, másfelől a személyzet. A fogászati kezelések során a páciens és az őt ellátó személyzet ugyanakkor a fertőzések szempontjából fogékony szervezet is. A fertőzések leggyakrabban kontakt úton (direkt - nem megfelelően fertőtlenített kéz - és indirekt - nem megfelelően fertőtlenített/sterilizált eszközök révén) terjednek, de igen jelentős a fertőzések továbbadásában a légúti terjedés és a cseppfertőzés jelentősége is (pl. a nagy fordulatszámú fúró alkalmazása során a technológiából adódóan 5 mikronnál kisebb részecskék megjelenése, azaz aeroszolképződés várható). A fogászati kezelés az ún. exposure prone beavatkozások közé tartozik, azaz a vér és testváladék útján tejredő kórokozók (HBV, HCV, HIV) által okozott fertőzések kockázata nagy. A fogászati ellátás során kialakuló fertőzések zöme megelőzhető. Az eredményes megelőzés az epidemiológiai ismereteken alapszik, a fertőzési láncszemek (fertőző forrás, terjedési mód, fogékony szervezet) összekapcsolódásának megakadályozását célozza, ezért a megelőzési módszereknek e három tényezőre kell hatniuk.
A fogászati rendelőben a fertőzés terjedhet a betegről a személyzetre, a személyzetről a betegre, ill. egyik betegről a másikra.
A fogászatokon dolgozóknak ismerniük kell az alábbiakban felsorolt néhány kritikus elemet, melyeknek kiemelt szerepük van a kórokozók terjedésében.
a) Szem és kéz
A kéz és a szennyezett eszközök szerepe alapvető a kórokozók terjedésében.
A kötőhártyán keresztül létrejöhet HBV, herpes simplex és bakteriális fertőzés is.
b) Szennyezett eszközök
A fogászati ellátás és az eszközkezelés során kerülni kell a szennyezett eszközzel történő sérülést.
c) Aeroszolképződés és fröccsenés
A fogászati kezelés során aeroszol képződhet, mely több órán keresztül a levegőben marad, és szerepet játszhat a légúti betegségek (beleértve a tbc) terjedésében. A véres fröccsenés magas fertőzési kockázatnak számít.
d) Szennyezett fogászati egységkészülék részei
A kézidarabok, a vízellátó rendszer, a levegő/víz, a fecskendő szennyeződhet az ellátás során és így a fertőzés átvitelében szerepe lehet.
e) Szennyezett felületek
A felületek szennyeződhetnek a fogorvos keze, törmelék, vér vagy nyálcsepp által. Annak ellenére, hagy a felületek alacsony kockázatúnak tekintendők a fertőzés átvitelében, a felületeket óvni kell a vérrel, nyállal való szennyeződéstől, és fertőtleníteni kell.
1. PÁCIENS
A fertőzésmentes betegellátás első lépése az anamnézis gondos felvétele és a kezelendő páciens megtekintése. Az anamnézis-felvétel és a megtekintés célja nemcsak a rizikópáciensek kiszűrése, hanem a fogászati kezelés során, vagy annak következtében kialakuló szövődmények megelőzése, gyakoriságuk csökkentése és a korábban nem diagnosztizált vagy nem megfelelően kezelt egészségügyi problémák kiszűrése is.
A fogászati ellátás során nagyon gyakran nem ismert a beteg fertőző állapota, ezért a fogászati kezelést igénybevevő valamennyi pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni (az 1.1. és 1.2. pontokban foglaltak az átlagosnál veszélyeztetőbb körbe tartozó páciensek kiszűrésére és kezelésük körülményeire vonatkoznak).
1.1. RIZIKÓPÁCIENS: teljes körű általános anamnézis (szóban; kérdőívvel, amit a beteg aláír).
1.1.1. HIV/HBV fertőzés kockázata valószínűsíthető
- a beteg hosszabb ideig élt Afrikában, Délkelet-Ázsiában,
- életviteli eltérések (homo- és biszexuálisok, prostituáltak),
- mentálisan retardáltak, intézetben élők,
- vérzékenyek stb.
1.1.2. Átvivő anyagok
- vér (0,0001 ml elegendő a HBV-fertőzéshez),
- nyál (AIDS esetén).
1.1.3. Kezelés ismert kórokozó-hordozók esetén
(pl. hepatitis, AIDS, tbc)
- alginátlenyomat készítése TILOS! Csak fertőtleníthető lenyomati anyag használható;
- a lenyomati mintákat a mintavétel helyén és a fogtechnikai laboratóriumban is fertőtleníteni kell;
- a lenyomati minta csomagoló anyaga veszélyes hulladékként kezelendő;
- a laboratóriumban minden fázis új gipszmintán készüljön;
- a kórokozó-hordozó kezelése lehetőleg külön kezelőben vagy utolsóként történjen;
- csak orvos kezelhet ilyen betegeket (orvostanhallgató, higiénikus nem);
- védőruha használata kötelező (részletezését l. később);
- lehetőleg extraorális röntgen készüljön;
- kerülni kell a turbina, a puszter, ill. a depurátor használatát;
- exhaustor használata javasolt;
- egyszer használatos öblítő pohár, partedli, nyálszívó szükséges;
- a köpőcsészét ne használja a beteg, helyette egyszer használatos kendőt, egyszer használatos műanyag poharat használjon, melyek veszélyes hulladéknak tekintendők.
1.2. IMMUNKOMPRIMÁLT BETEGEK KÖRE
- Az immunrendszer működését gátló gyógyszert szedők ill. szervtranszplantáltak (szteroid, cyclosporin, azathiaprint),
- immunhiányos állapot (gyógyszer okozta stb.), szerzett, öröklött,
- malignus haematológiai betegségek.
1.2.1. Kezelésük
- Ellátásuk előtt új védőruha, maszk felvétele kötelező.
- Immunhiányos beteg fertőző beteg után nem kezelhető.
A rizikópáciensek körébe tartozó ismert fertőző ill. immunhiányos beteg fogászati kezelését megtagadni nem lehet, az ilyen beteg ellátásáról gondoskodni kell.
2. SZEMÉLYZET
A fogorvosi rendelőkben dolgozó egészségügyi személyzet rutin tevékenysége során gyakran alkalmaz éles eszközöket olyan esetekben, amikor nem látja közvetlenül az ellátandó területet. Gyakori a vérrel, nyállal való kontamináció, és az eszközök/műszerek előkészítésével, kezelésével kapcsolatosan a perkután sérülés lehetősége is. Így a személyzet vérrel és testváladékokkal közvetített vírusfertőzésének (HBV, HCV, HIV) kockázata jelentős, ezért olyan fontos az expozíció elkerülésére szolgáló fertőzés-megelőzési előírások betartása.
Veszélyeztetettek köre: orvos, asszisztens, takarítók, küldönc, technikus, készüléket javító személyzet.
2.1. A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
- Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet];
- személyi higiénés előírások betartása (védőeszközök használata, lásd később);
- a személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját;
- megfelelő hajviselet, rövid-, lakkmentes körmök, ékszerek, óra mellőzése munka közben;
- élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata, dohányzás nem történhet a rendelőben.
2.2. SPECIFIKUS VÉDELEM (IMMUNIZÁCIÓ)
A dolgozók védőoltásai tekintetében a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ évente kiadásra kerülő, a védőoltásokról szóló módszertani levele az irányadó.
Kötelező védőoltások: HBV - a védőoltás alkalmazási feltétel minden egészségügyi dolgozó számára.
Ajánlott védőoltások: influenza ellen évente,
tetanus ellen 10 évente,
diftéria ellen10 évente,
rubeola ellen (a fogékonyak számára),
pneumococcus ellen (az 50 év feletti dolgozók számára).
A védőoltások megtörténtét oltási könyvben kell dokumentálni.
Tbc-szűrés évente.
2.3. TEENDŐK VÉRREL, TESTVÁLADÉKKAL TÖRTÉNT KONTAMINÁCIÓ (SZÚRÁSOS, VÁGÁSOS SÉRÜLÉS) ESETÉN
A vérrel, testváladékkal történt kontamináció esetén (irányadók a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által kiadott, "A betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről? c. tájékoztató - Epinfo 2003; 2. különszám):
- a seb azonnali kimosása bő vízzel,
- konzultáció a foglalkozás-egészségügyi orvossal, aki javasolja/előírja a HBV/HCV/HIV vizsgálatok elvégzését, a balesetet elszenvedett személy nyomon követését,
- annak a dolgozónak, aki HBV ellen nem volt oltva, a balesetet követő 24-48 órán belül speciális immunglobulin adandó,
- a speciális immunglobulin beadásával egyidejűleg aktív védőoltást (gyorsított séma szerint 0, 1, 2 és a 12. hónapban emlékeztető) kell adni,
- ha a sérülést elszenvedett dolgozó HBV ellen oltott, egy emlékeztető oltás javasolt,
- jegyzőkönyv készítése kötelező.
Minden egészségügyi dolgozónak tisztában kell lennie immunstátusával, hiszen az egészségügyi dolgozó fertőzések szempontjából nemcsak veszélyeztetett, de veszélyeztető is lehet.
HCV/HBV/HIV fertőzőképes egészségügyi dolgozó nagykockázatú (ún. exposure prone) beavatkozásokat nem végezhet (a 9/2002. EüM rendelettel módosított 18/1998. NM rendelet 2. sz. melléklete).
2.4. SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE
- Kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító készülék, illetve mosogató berendezés használata javasolt.
- Vastag, hosszúszárú gumikesztyű, vízhatlan kötény, védőszemüveg és maszk használata kötelező a kézi eszközkezelés/tisztítás esetén.
- Amikor csak lehetséges, egyszer használatos eszközöket kell használni.
- A kézidarabokról használat után a fúrót, a depurátorfejet el kell távolítani.
- A tűkre a védőkupak semmilyen körülmények között nem helyezhető vissza, a szike pengéjét mindig fogóval kell eltávolítani.
3. RENDELŐ KIALAKÍTÁSA
A fogászati rendelők kialakítására és felszerelésére vonatkozóan a 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmaz előírásokat. Mivel a minimumfeltételek nem térnek ki a helyiségek kialakítására vonatkozó részletes szabályokra, ezért az alábbiak betartása indokolt:
- minimális alapterület: 12 m2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterület legalább 9 m2 (az alapterületi minimumok alapvetően nem higiénés, hanem munkabiztonsági szempontból lényegesek);
- belmagasság min. 2,5 m;
- burkolatok: falburkolat 2,10 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat nem követelmény), padlóburkolat antisztatikus, mosható, fertőtleníthető legyen;
- hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt kézmosó, fali karos kézfertőtlenítőszer-adagoló, egyszer használatos papírtörlő tartó és folyékonyszappan-adagoló;
- az eszközkezelés (fertőtlenítés, tisztítás) és a sterilizálás lehetőség szerint (min. alapterületű rendelő esetében is szükségszerű) külön helyiségben történjen, amennyiben ez nem megoldható, úgy a folyamatok egyirányúságát a rendelőn belül kell biztosítani;
- a nem egyszer használatos eszközök kezeléséből/fertőtlenítéséből eredő fertőzési és baleseti kockázat csökkentése/elkerülése érdekében célszerű a kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító ill. műszermosogató-gépek alkalmazása;
- a berendezés/bútorzat mosható, fertőtleníthető felületű, szellős elhelyezésű legyen;
- váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2;
- WC a személyzet és betegek részére kézmosóval;
- szennyestároló (takarító eszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil stb. átmeneti tárolásához), melynek padló- és falburkolata mosható, fertőtleníthető, takarítási vízvételi hellyel;
- fogászati röntgenberendezések telepítése a 16/2000. VI. 8. EüM rendelet szerint;
- technikai eszközök: csak minősített és nyilvántartásba vett eszközök használhatók (47/1999. X. 6. EüM rendelet);
- szellőzési követelmények: lehetőség szerint természetes szellőzés, mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2 fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere;
- a rendelőn belül szétválasztandó az orvosi, asszisztensi és adminisztrációs terület, az eszközök, műszerek tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló tér és sterilizáló készülék területe;
- a kilincsek, kapcsolók simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek;
- függöny, szőnyeg, élőnövény nem lehet a rendelőben;
- a kezelő egység felszíne sima, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen;
- lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi kapcsolókat fóliával kell fedni.
3.1. HIGIÉNÉS ZÓNÁK
A higiénés zónák rendelőn belüli meghatározása a fertőzési kockázat felmérésén alapszik. A rendelőn belüli fertőzési kockázat különböző: pl. a kórokozók terjedésének/átadásának kockázata a legnagyobb az ún. kezelési zónában, kisebb a kezelési zónát övező területen, ill. a váróhelyiségben. A rendelőn belüli különböző fertőzési kockázatra építve hatékonyabb és költséghatékonyabb fertőzés-megelőzési stratégia alakítható ki.
3.1.1. Kezelési zóna (a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m)
Minden beteg után fertőtlenítendő:
- tároló asztal, görkocsi,
- kézidarabok, puszter, depurátor,
- szennyezett eszközök ledobója,
Csak az aktuális beteg kezeléséhez felhasználandó anyagmennyiség lehet ezen a zónán belül.
3.1.2. Kezelési zónát övező terület
Itt tartandók a leggyakrabban használatos anyagok, eszközök.
- Ezek is legyenek letakarva, a védőtakarást minden beteg után cserélni kell, a műszak végén fertőtlenítés (kézidarabok foglalata, röntgen, kézmosó csapok, lámpa, szívótömlő, köpőcsésze, kapcsolók, csapok, használt anyagok, fejtámla, kartámasz).
- Amennyiben takarás nincs, úgy ezeket minden beteg után fertőtleníteni kell.
3.1.3. A kezelő többi része (pl. adminisztrációs terület, falak, padló, szekrények fiókok, ajtók stb.)
- nem érintkezik közvetlenül a betegből származó anyagokkal, a fertőzések terjedésében nem játszik szerepet.
3.1.4. A veszélyes hulladék kezelése
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelésének gyakorlatát az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet határozza meg, a rendelet előírásait a fogászati ellátásban is alkalmazni kell.
A rendelet szerint az egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és települési hulladékok.
- 18 01 06 veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek,
- 18 01 10 fogászati célokra használt amalgám hulladékai,
- 18 01 03 különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladék (éles, hegyes eszközök, vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, tamponok),
- az éles, hegyes eszközöket szilárdfalú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni,
- a vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat, kötszereket, tamponokat műanyag zsákban kell gyűjteni,
- az amalgám törmeléket külön kell gyűjteni,
- a hulladékgyűjtő eszközök és berendezések orvostechnikai eszköznek minősülnek,
- a fertőző hulladékot hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékekben, 0-5°C-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók,
- a veszélyes hulladék elszállítását illetően a rendelő működtetőjének szerződnie kell veszélyes hulladékok szállítására, megsemmisítésére jogosult céggel.
4. A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÓDSZEREI
4.1. KÉZFERTŐTLENÍTÉS
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelében a személyzet keze meghatározó szerepet játszik.
A kézfertőtlenítés célja a tranziens flóra mikroorganizmusainak eltávolítása a kéz bőréről. A fertőtlenítőszerrel végzett kézmosás bizonyos ideig gátolja a mikroorganizmusok elszaporodását.
Kézfertőtlenítést kell végezni:
- a kezelés megkezdése előtt,
- a kesztyű levételét követően,
- két beteg kezelése között,
- eszközkezelést és tisztítást követően,
- eszközökkel/műszerekkel való manipuláció megkezdése előtt,
- a munkahely elhagyása előtt.
A kézfertőtlenítés kivitelezésének gyakorlatát a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan kiadott "Tájékoztató a fertőtlenítésről? c. kiadvány tartalmazza (a továbbiakban: Tájékoztató a fertőtlenítésről).
4.2. FERTŐTLENÍTŐ TAKARÍTÁS ZÓNÁK SZERINT
(felületek, berendezési tárgyak)
A fertőtlenítő takarítás gyakorisága: napi, heti, havi, ügyeleti takarítás, nagytakarítás. A felsorolt esetekben elvégzendő fertőtlenítő takarítás kiterjedését az 1. sz. melléklet tartalmazza. A fertőtlenítő takarítás kivitelezésében irányadó a "Tájékoztató a fertőtlenítésről? című kiadvány.
4.3. ESZKÖZFERTŐTLENÍTÉS/STERILIZÁLÁS
Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy a gyógyító, megelőző ellátásban profilaktikus, diagnosztikus és terápiás célra alkalmazott minden olyan eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásával, testüregeivel érintkezésbe kerül. Ennél fogva a szájba kerülő eszközöknek is sterileknek kell lenniük.
A betegekkel tartósan, vagy időlegesen kapcsolatba kerülő valamennyi eszközt (intakt bőrrel érintkező eszközökről van szó), felszerelési és berendezési tárgyat, helyiséget megfelelő gyakorisággal hatásos módon fertőtleníteni kell ("Tájékoztató a fertőtlenítésről?, valamint "Tájékoztató a sterilizálásról? c. kiadványok szerint).
A fogászati ellátás/tevékenység során alkalmazott eszközt - ideértve a kézidarabot, műszert, anyagot - a gyártó előírásai szerint kell kezelni (fertőtleníteni vagy sterilizálni).
A fogászati tevékenység során használt eszközök két csoportba sorolhatók sterilizálhatóságuk szempontjából.
Nem hőérzékeny eszközök
[Pl. fogászati műszerek, fémtárgyak, sebészi műszerek, sebészeti kötöző anyagok (len, selyem), varróanyagok, egészségügyi textíliák, gumi és hőálló műanyag eszközök.] Ezek megfelelő kezelést (lásd később) követően autoklávban vagy hőlégsterilizátorban sterilizálhatók az előírt paraméterek szerint.
Megjegyzés: Újonnan kialakított fogorvosi rendelőkben, vagy új beszerzések tervezése esetén gőzsterilizátorok (autoklávok) beszerzése indokolt.
Hőérzékeny eszközök
Az ide tartozó eszközök, anyagok megfelelő kezelést követően (lásd később) alacsony hőfokon, [etilénoxid (EO), vagy formaldehid (FH)] gázban, plazmában vagy oldatban sterilizálhatók. (Az alacsony hőfokon történő sterilizálási módszerek felsorolásának itt inkább csak elvi jelentősége van, ugyanis az EO és FH gázsterilizálásnak jelentős toxikológiai és a fogászati rendelőkben nehezen betartható munkavédelmi előírásai vannak.)
A hőérzékeny eszközök vegyi oldatban történő sterilizálása csak ritkán, kivételes esetekben megengedhető.
Az egyszer használatos eszközök használatára kell törekedni.
Az egyszer használatos eszköz újra sterilizálása és felhasználása tilos!
A kézidarabokat sterilizálni, és nem fertőtleníteni kell!
A sterilizáló berendezések forgalomba hozatalára a 47/1999. (X. 7.) EüM sz. rendelet, üzemeltetésükre a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan kiadott "Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások? című módszertani kiadvány vonatkozik.
- A sterilizálás megtörténtét minden alkalommal az adott sterilizáló eljáráshoz rendszeresített, engedélyezett kémiai indikátorcsíkkal kell ellenőrizni, melyet a rakomány minden egységén (csomagján) el kell helyezni.
- A kémiai indikátorcsíkok csupán csak azt jelzik, hogy a csomag sterilizálva volt.
- A csomagban elhelyezett többparaméteres indikátorok alkalmazásával, a sterilizálás különböző paramétereinek (hőfok, idő, nyomás) ellenőrzésével a sterilizálásnak nem csupán megtörténte, de a hatékonysága is ellenőrizhető.
- A sterilizáló készülék sterilizáló hatásának vizsgálatára csak a specifikus baktériumspórákat tartalmazó, engedélyezett bioindikátorok alkalmasak.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai, biológiai ellenőrzésének gyakorisága a következő:
- új vagy felújított készülék üzembe állításakor minden esetben; üzemelő készülékeknél félévenként;
- a mikrobiológiai hatásfok-vizsgálat nem megfelelő eredménye és az azt követő műszaki felülvizsgálat után;
- minden olyan műszaki hiba kijavítása, vagy alkatrészcsere után, mely a készülék sterilizáló hatását befolyásolhatja;
- minden olyan esetben, amikor a vizsgálat elvégzése egyéb okok (pl. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés) miatt indokolt.
A sterilizálásról naplót kell vezetni.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai ellenőrzése a működtető elemi érdeke. Speciális bioindikátorokat a területileg illetékes ÁNTSZ megyei/fővárosi vagy városi/fővárosi kerületi intézeteitől kell igényelni. A 47/1999. (X. 6.) EüM számú rendelet értelmében a sterilizáló berendezéseket háromévenként kötelező műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, melyet a felülvizsgálatra jogosult szervizzel kell elvégeztetni. (Országos Epidemiológiai Központ. A betegellátásban üzemeltetett sterilizáló berendezések működésének kötelező felülvizsgálata. Epinfo 2003; 4:29-36.)
4.4. A STERILIZÁLÁS LÉPÉSEI
4.4.1. Gyűjtés, előkészítés
Használat után az eszközöket, műszereket ún. "nedves gyűjtési? eljárással hideg csapvízben, vagy erre a célra engedélyezett enzim-tartalmú műszertisztító szer előírt koncentrációjú oldatában kell gyűjteni, előírt behatási ideig. Ezt követően az eszközöket folyó, langyos vízzel le kell öblíteni (műszertisztító szerek fertőtlenítő hatással nem rendelkeznek!). A használt eszközök, műszerek nedves gyűjtéséhez műszerfertőtlenítő szer nem alkalmazható!
4.4.2. Tisztítás, fertőtlenítés
A kézieszközök fertőtlenítésére széles antimikrobiális hatásspektrumú, virucid (HIV, HBV) és mycobactericid hatással is rendelkező fertőtlenítőszert kell alkalmazni.
A fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők:
- nem megfelelő fertőtlenítőszer koncentráció,
- a többször felhasználható dezinficiens oldat hatóanyagtartalmát indikátorcsíkkal kell ellenőrizni; a hosszabb ideig használható dezinficiens oldat készítésének időpontját az oldatot tartalmazó edényen jelölni kell,
- a gyári előírások pontos betartása,
- lejárt szavatosságú készítmény,
- az eszköz teljes felületén érintkezzen a dezinficiens oldattal,
- behatási idő,
- a fertőtlenítő oldatot tartalmazó edény tisztasága.
A fertőtlenítőszer kiválasztásának szempontjai:
- ne legyen korrozív hatású,
- ne szennyezze a környezetet (a párolgás megelőzése érdekében a dezinficiens oldatot tartalmazó edényt le kell fedni),
- megfelelő hatásspektrum/hatóanyagtartalom.
A fogászatokra alkalmazható eszközfertőtlenítő szereket a 2. sz. táblázat tartalmazza.
A tisztítás csak eszköztisztító szerrel, 30°C-ot nem meghaladó hőmérsékletű vízben, enzimatikus szerrel - mely csökkenti a mikrobák számát, eltávolítja a szennyeződést - abban az esetben történjen, ha tisztítást követően gépi fertőtlenítés következik.
4.4.2.1. Kézi módszer
A leöblített eszközöket, műszereket először ún. egyfázisú műszerfertőtlenítő szer előírt koncentrációjú oldatába kell helyezni az előírt behatási ideig, majd ugyanebben az oldatban csak erre a célra alkalmazott műszerkefe, vagy egyéb eszköz segítségével meg kell tisztítani. Az eszközök, műszerek az oldatot csak 2/3 részben töltsék ki és azokat az oldat ellepje. 30°C-nál melegebb víz nem használható. Öblítés kétszer, folyó meleg vízzel, majd szárítás.
4.4.2.2. Gépi módszer
Műszermosogató gép, ill. ultrahangos műszermosogató gépeket a gyártó előírása (a gép műszerkönyve/kezelési utasítása) szerint kell üzemeltetni.
4.4.3. Átvizsgálás, ápolás
4.4.4. Csomagolás
A fertőtlenített eszközöket/műszereket sterilizálás előtt csomagolni kell. A csomagolóanyag minősége függ a sterilizálás módjától, a csomagolásra csak az adott sterilizáló eljáráshoz engedélyezett csomagolóanyag alkalmazható. A sterilizált eszközök, műszerek csomagolásán elhelyezett címke a következőket tartalmazza:
- az eszköz, műszer megnevezése,
- a sterilizálás, valamint a sterilitás lejártának dátuma (év, hó, nap),
- a sterilizálást végző személy betűjele, esetleg személyi kódja,
- a csomagoláson kémiai indikátor elhelyezése,
- nagyobb egyedszámú sterilizálás esetén minden csomagoláson fel kell tüntetni az ún. sarzs-számot, mely ugyanazon sterilizáló készülékben, egyszerre (ugyanazon ciklusban) sterilizált eszközök, műszerek összességét jelenti. Ezeket az adatokat a sterilizálási naplóban is szerepeltetni kell.
4.4.5. Sterilizálás
Az eszközök, műszerek, anyagok sterilizálására a következő eljárások alkalmazhatók: sterilizálás autoklávban, hőlégsterilizátorban, etilénoxid gázban, formaldehid gázban, plazmasterilizátorban. Az alkalmazható sterilizálási módszereket a 3. sz. táblázat tartalmazza.
Sterilizálás antimikrobiális oldatban (ún. hideg sterilizálás): Az engedélyezett sterilizáló oldatban a jóváhagyott koncentráció és behatási idő mellett végezhető. (Megjegyzés: csak kivételes esetekben alkalmazható!)
4.4.6. Tárolás
A műszerek/eszközök csak abban a csomagolásban tárolhatók, amiben a sterilizálásuk történt. Felbontás után már nem tárolhatók.
Folyadékban, oldatban történő tárolás szigorúan tilos!
5. ASZEPTIKUS TECHNIKÁK
5.1. FOGÁSZATI RÖNTGEN
- A röntgenfilm behelyezésénél használt eszközök legyenek egyszer használatosak.
- Egyszer használatos védőkesztyű alkalmazása a film behelyezésekor kötelező. A kontaminált röntgenképeket aszeptikusan kell kezelni. azért, hogy a film ne szennyeződhessen a beteg nyálával, minden beteg esetében védőfilm alkalmazása szükséges.
- A védőkesztyűt a védőfilm eltávolítása után kell lehúzni.
- Ügyelni kell arra, hogy a röntgengép alkotó részei ne szennyeződjenek vérrel vagy testváladékkal. Mivel a röntgengép gyakran érintett részei szennyeződnek (tubus, kapcsoló, irányító), ezért felületfertőtlenítésüket minden beteg vizsgálata után el kell elvégezni, látható szennyeződés esetén azonnal.
5.2. FOGPÓTLÁS
- A lenyomatokat leöblítés után erre a célra engedélyezett, lenyomati minta fertőtlenítőszerrel dezinficiálni kell az adott készítményhez jóváhagyott alkalmazási előírás szerint.
- Lenyomatvétel előtt 30 másodpercig tartó, Chlorhexidin-nel történő öblítés ajánlott.
- A megrendelő és a lenyomat külön zacskóba kerüljön.
- A pótlásokat (új, javított), a sablont szájba helyezés előtt fertőtleníteni kell.
- A lenyomatkanalat (fém, műanyag) sterilizálni kell.
5.3. KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT
- Kofferdam használata kifejezetten ajánlatos.
- Kvadránsonként ajánlott dolgozni.
- Endodoncia kezeléshez is minden szükséges eszközt, anyagot előre kell elkészíteni.
- A "Kerr? tálca alkalmatlan aszeptikus tárolásra.
- Többgyökerű fogak esetében egy gyökércsatorna tágító csak egy csatornában használható.
5.4. FOGÁSZATI LABORATÓRIUM
Az érkező anyagok vérrel vagy nyállal lehetnek szennyezettek, ezért egy külön fogadó részleg kialakítása szükséges.
- A fogadó részlegben dolgozóknak egyéni védőeszközöket (kesztyű, maszk, szemüveg) kell használni.
- A szennyezett anyagot dekontaminálni kell.
- A szennyezett és tiszta munkafolyamatok szigorúan legyenek elkülönítve.
- A szennyezett anyagkezelő részlegbe belépéskor és onnan kilépve kézfertőtlenítést kell végezni.
- A szennyezett anyagok (lenyomat, protézis vagy egyéb, potenciálisan szennyezett anyag) csak tisztítást és fertőtlenítést követően kerülhetnek ki a fogadó részlegből.
- A munkaasztalt két anyag kezelése között fertőtleníteni kell. Amennyiben a munkaasztal védőtextíliával van letakarva, a textíliát anyagonként kell cserélni.
5.4.1. A lenyomatok kezelése
- A lenyomatokat a lenyomati mintavétel helyén (a fogászati rendelőben) előzetesen fertőtleníteni kell.
- A lenyomatot a fogászati laboratóriumba érkezését követően szintén fertőtleníteni kell. A lenyomatok fertőtlenítésére kizárólag lenyomati minták fertőtlenítésére szolgáló készítmények alkalmazhatók.
- A lenyomatokat a megfelelő behatási idő letelte után lehet leöblíteni.
- A többször használatos lenyomati tálcákat használat után tisztítani/fertőtleníteni, majd sterilizálni kell.
5.4.2. A protéziskezelés
Minden protézist először kefével és fertőtlenítőszert is tartalmazó detergenssel (antimikrobiális szappannal) meg kell tisztítani, a nagyobb törmelék és szennyeződés eltávolítása céljából. A tisztításhoz alkalmazott keféket sterilizálni kell.
A fertőtlenítést követően folyó csapvízzel történő alapos öblítés, majd szárítás szükséges.
5.5. FOGÁSZATI EGYSÉGKÉSZÜLÉK
A nagy fordulatszámú kézidarabokat minden egyes páciens kezelése előtt 20-30 másodpercig járatni kell a víz és a levegő kiürítése érdekében. Ennek a műveletnek az a célja, hogy a páciensnek a turbinába és a lég-, vagy vízvezetékekbe esetleg bejutó váladékait fizikailag kiöblítse. Minden klinikai nap kezdetén 2 perces járatás ajánlott. A gyártóknak azokat az előírásait, melyek az újrafelhasználásra vonatkoznak, be kell tartani.
6. VÉDŐESZKÖZ-HASZNÁLAT
A kórokozók terjedésének megelőzésében fontos szerepet játszik a védőeszközök megfelelő alkalmazása mind az egészségi dolgozó, mind a beteg tekintetében.
6.1. SZEMÉLYZET
6.1.1. A kéz védelme
A beteg ellátása során egyszer használatos védőkesztyű viselete kötelező. A védőkesztyűt betegenként kell cserélni.
Vastag védőkesztyű viselete az eszközök, műszerek tisztításakor és fertőtlenítésekor is kötelező.
Ismert fertőző beteg esetén, vagy amikor éles eszközzel "vakon? történik beavatkozás, vagy ha a kezelést végző személy keze sérült, dupla kesztyű viselése javasolt.
A védőkesztyű felvétele előtt és levétele után higiénés kézfertőtlenítést kell végezni.
6.1.2. Védőruházat
A személyzet munkája során védőruhát (köpenyt) köteles viselni. Rizikópáciensek kezelése esetén a védőruhának hosszú ujjúnak kell lennie (a hosszú ujjú védőruha az egyéb betegek kezelése esetén is ajánlott). Amennyiben a kezelés/ellátás során a beteg vérével, váladékaival való kontamináció várható, vízhatlan kötény (egyszer használatos) viselete indokolt. A védőruhákat naponta ill. szükség szerint kell cserélni. A védőruhák egészségügyi mosodában, fertőtlenítő mosással moshatóak.
6.1.3. Szem- és arcvédelem
A beteg ellátása/kezelése során a személyzetnek (orvos) védőszemüveget, arcvédőt és maszkot kell használnia.
6.2. BETEG
Szükséges: előke v. kötény, egyszer használatos öblítő pohár, minden beteg után fertőtlenítendő kötény, kofferdám az izoláláshoz.
Corsodylos öblítés a kezelés megkezdése előtt ajánlott.
7. OKTATÁS/KÉPZÉS
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések hatékony megelőzése csak a szolgáltató/személyzet tudatos cselekvő magatartására építhető, ezért szükséges az infekciókontroll ismerete, az ismeretek folyamatos felújítása.
A Szakmai kollégium által meghatározott időközönként, a "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központtal egyeztetett tematika szerint, pontszerző tanfolyamok keretében szükséges az oktatás megszervezése.
1. sz. melléklet
Útmutató a helyi infekciókontroll protokoll elkészítéséhez
1. A fertőzések megakadályozása
- a felületek letakarása (kezelőasztal, lámpaburkolat, polimerizációs lámpa vége stb.),
- hatásos elszívás (exhausztor),
- minden beteg után az 1., 2. higiénés zónában fertőtlenítés,
- a beavatkozás megtervezése (a szükséges eszközöket, anyagokat előre odakészítjük),
- mindenből csak egyszeri dózist készítsünk elő,
- a használt eszközök azonnal kerüljenek fertőtlenítőbe ill. az anyagok az erre a célra kialakított helyen tárolt, a veszélyes fertőző hulladék számára rendszeresített hulladékgyűjtőbe,
- kezelés közben kerüljük minden tárgy felesleges érintését (szemüveg, telefon, karton stb.),
- minden kezelés előtt Corsodyllal öblítsen a beteg,
- használjunk kofferdámot.
2. A rendelőben végzendő teendők
2.1. Naponta
- a padozat tisztítószeres és fertőtlenítőszeres lemosása,
- fogantyúk, kilincsek, kapcsolók fertőtlenítése,
- a nap kezdetekor és végén minden vízszintes felület fertőtlenítése,
- az elszívó tisztítása,
- a vízhűtéssel működő eszközök átöblítése,
- szellőztetés (minden órában 5 perc),
2.2. Hetente
- szekrények látható oldalainak tisztítása,
- gyakran használt fiókok, tárolók elejének tisztítása.
2.3. Havonta
- minden fiók és szekrény belsejének tisztítása,
- fertőtlenítendő oldatok felhasználhatósági idejének ellenőrzése.
2.4. Évente
- festés,
- védőoltások ellenőrzése,
- fogászati gépek karbantartásának ellenőrzése.
A sterilizáló készülékek mikrobiológiai hatásosságát félévenként, formaldehides gázsterilizáló esetében negyedévenként kell ellenőrizni, műszaki felülvizsgálatot a 47/1999 (X. 6.) EüM rendelet értelmében háromévente szükséges elvégeztetni az Orvostechnikai Hivatal által kijelölt szervizekkel.
3. Teendők a rendelés megkezdése előtt
- a vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor) kezelés megkezdésekor 2 percig,
- a munkaasztal és az egységkészülék felszínének tisztítása és fertőtlenítése,
- sterilizált ill. egyszer használatos eszközök, tálcák előkészítése (a kézidarabok is sterilizáltak legyenek),
- védőfóliák felhelyezése (kapcsolókra, szívócsőre, lámpa fogantyúra, fejtámlára, turbina-, depurátor- és pusztertömlőre),
- a védőfilmet a lámpán, a fejtámlán, kapcsolókon betegenként kell cserélni.
4. Teendők két kezelés között
- A vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor) két beteg között 30 másodpercig.
- Az 1., 2. higiénés zóna felületeinek fertőtlenítése.
- Kesztyűcsere, kézfertőtlenítés.
- Sterilanyag előkészítése az újabb beteg számára.
5. Egységkészülék és tartozékainak kezelése
Sterilizálandó
- kézidarabok (turbina, pusztervég, depurátor, többször használható elszívóvég) autokláv,
- minden kézieszköz, fúró, polírozó.
Fertőtlenítendő
- szék,
- lerakó asztala,
- lámpafogantyú,
- köpőcsésze,
- szívó.
Felületek kezelése
- felületvédők (fólia, papír) eltávolítása,
- nem védett felületek fertőtlenítése.
Kartonok kezelése
- tiszta kézzel, kesztyű eltávolítása után.
1. táblázat: A fogászati ellátásban előforduló kórokozók és terjedési módjuk
2/a-b. táblázat: Fogászati fertőtlenítő szerek
3. táblázat: Sterilizáló eljárások
Irodalom
1. 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges teendőkről
2. 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről
3. 12/1999. (V. 31.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról.
4. 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről
5. 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról
6. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
7. 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
8. 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről.
9. 9/2002. EüM rendelet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról
10. APIC Infection Control and Applied Epidemiolgy: Dental officies, Mosby 2000
11. CDC Recommended Infection-Control Practices for Dentistry, 1993, MMWR 1993;42 (RR-8): 1-12.
12. Goodman, H. S., Carpenter, R. D., Cox, M. R. et al.: Sterilization of dental instruments and devices: An update AJIC 1994; 22:90-95.
13. MSz-03-177-1988 Munkavédelem: fogászati rendelő és fogtechnikai laboratórium telepítésének munkavédelmi követelményei
14. MSz-03-190-87 Egészségügyi intézmények mesterséges levegőellátása
15. Országos Epidemiológiai Központ. A betegellátásban üzemeltetett sterilizáló berendezések működésének kötelező felülvizsgálata. Epinfo 2003;4:29-36.
16. Országos Epidemiológiai Központ. Módszertani levél a 2002. évi védőoltásokról. Epinfo 2002; 1. különszám.
17. Országos Epidemiológiai Központ. Tájékoztató a betegellátás során vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről. Epinfo 2003; 2. különszám.
18. Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. (Írta és szerkesztette: dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta). A "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ időszakos kiadványa. Budapest, 2000.
19. Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások. (Írta és szerkesztette: dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta). A "Johan Béla? Országos Epidemiológiai Központ kiadványa. Budapest, 1999.
20. Tempus Structural Joint European Project 1997: Infection Control in Dentistry Basis Guidelines
21. University North Carolina School of Dentistry: Infection Control Manual 2002. www.dent.unc.edu/admin/manuals/ic/icsect
22. USAF Dental Investigation Service: Year 2000 USAF 2000 Dental Infection Control Guidelines www.brooks.af.mil/dis

Infektív endocarditis-profilaxis a fogorvosi gyakorlatban

Hazai módszertani ajánlás (Magyar Belorvosi Archivum 1995. )
Infektív endocarditis-profilaxis szükséges:

* műbillentyű
* billentyűhibák
* anamnézisben reumás láz + zörej
* mitralis prolapsus + MI
* HOCM
* VSD, DBP posztoperatíve a 6.hónapig
* egyéb congenitalis szívhibák, kivéve: ASD
* hemodialísis-shunt
* aortopulmonalis shunt után

Infektív endocarditis-profilaxis nem szükséges:

* pacemaker
* ASD
* reumás láz után, zörej nélkül
* mitralis prolapsus M.I. nélkül
* coronariabetegség
* VSD, DBP posztoperatíve a 6. hónaptól

Profilaxist bacteriaemiát okozó beavatkozások:

* depurálás
* extractio, vésés
* gyökérkezelés, + kiegészítő sebészi beavatkozások (curettage, resectio)
* intraligamentaris injekció
* egyéb, gingivavérzéssel járó beavatkozások (íny- és parodontális műtétek )

Profilaxisra alkalmazható antibiotikumok:

1. Ismerten nem penicillinallergiás betegeknek:
3 g amoxicillin p.o. a beavatkozás előtt 1 órával
1.5 g amoxicillin p.o. a beavatkozás után 6 órával
2. Alternatíva/ill.penicillinallergiás esetekben:
300 mg clindamycin p.o. a beavatkozás előtt 1 órával
150 mg clindamycin p.o. a beavatkozás után 6 órával

A Magyar Kardiológusok Társasága , a Magyar Fogorvosok Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata által a fenti konszenzusként. elfogadott ajánlást minden fogorvosnak betartani javasolt. Budapest, l997.április 02.

* Prof. Dr. Lengyel Mária Országos Kardiológiai Intézet
* Prof. Dr.Bánóczy Jolán MFE Elnöke
* Dr. Gera István MFE Főtitkára
* Dr. Gerle János MOKFT Elnök

Módszertani irányelvek fogművek készítéséhez

Fogműnek nevezzük azt a gyógyászati segédeszközt, amely a fog nagy kiterjedésű destrukcióját vagy a foghiány és a hiányzó processus alveolárist művi úton pótolja (fogtechnikai termékekkel). A fogművek feladata a fogazat funkciójának helyreállítása, a következményes elváltozások megelőzése, amelynek úgy kell megfelelnie, hogy a szájképletet ne károsítsa, a szervezetre káros távhatása ne legyen.
I. Általános szempontok

* általános és fogászati anamnézis; felvételének ki kell terjednie mindazon betegségekre, elváltozásokra és körülményekre, amelyek befolyásolják a kezelési tervet, illetve befolyásolhatják vagy megakadályozhatják a kivitelezés egyes fázisait (pl. tónusos-clonusos görcsökkel járó állapotok vagy a páciens kollaborációs készségének hiánya);
* száj és szájkörnyék vizsgálata megtekintéssel és tapintással (stomatoonkológiai vizsgálat), amelynek ki kell terjednie a nyálkahártya vizsgálatára, a parodontium állapotának megítélésére (foganként) és a maradék fogazati státus felvételére;
* kiegészítő vizsgálat (rtg.), diagnózis kötelező felállítása a nem élő maradék fogakra, valamint szükség esetén a fogmeder állapotára; - tanulmányi minta készítése, javallt nehéz esetek megoldásában: elemző és konzultációs lehetőséget biztosít a diagnózis és a kezelési terv vonatkozásában;
* a fogművek elkészítése előtt a száj szanálása szükséges, mely sebészi, parodontológiai konzerváló fogászati beavatkozást igényelhet;
* a fogművek készítését - az egész száj rehabilitációját figyelembe vevő - tervezés fázisa vezeti be (az anamnézis és szájvizsgálat, valamint egyéb szempontok mérlegelésével dönteni kell a fogpótlás, fogmű típusáról, anyagáról (beleértve a különböző fémek esetleges együttes alkalmazásának kedvezőtlen elektrokémiai korróziós hatásának mérlegelését is), valamint technológiai kivitelezéséről);
* a fogmű készítésének minden vonatkozásáról a pácienst megfelelő módon tájékoztatni kell, adott esetben a felvilágosítás tényét és a beavatkozásba való beleegyezést írásos nyilatkozatba foglalva.

II. Koronapótlások

A koronapótlás olyan fogmű, amely a klinikai korona hiányzó részét pótolja, a klinikai korona megfelelően előkészített felszíneit borítja, és foghiányt nem pótol.
Főbb indikációi

* a fogkorona alaki rendellenességei (elsősorban esztétikai indikáció); - a fogkorona állományának nagyfokú destrukciója (gyökérrestauráció);
* a fogkorona helyzeti rendellenessége ("szóló" koronák); - parodontium állapotának javítása, teherelosztás (sínezés); - fix fogpótlások horgonya;
* részleges kivehető fogpótlások elhorgonyzása;
* előkészített csonkra, letöredezett fogra ideiglenes korona; - harapásemelés.

A koronák főbb típusai

* fém borítókoronák: húzott, öntött, kétrészes technológiával,
* esztétikus borítókoronák: akrilát, porcelán vagy homlokzatos, - részleges koronák,
* gyökércsapos pótlások: öntött, sapkás csapos hátlemez, öntött sapkás csapos műcsonk,
* csapos műcsonk (csonk felépítése) + fém borítókorona + homlokzatos borítókorona.

Alkalmazható anyagok

* nikkel-króm ötvözetek (allergia lehetséges);
* 5-10%-os platinát tartalmazó aranyötvözetek;
* aranyötvözetek;
* ezüst-palládium ötvözetek;
* porcelán (önállóan égetve vagy fémkerámia leplező anyagaként);
* akrilát (ideiglenes koronaként vagy homlokzatos fogmű leplező anyagaként).

Koronatípusok alkalmazhatósága a főbb indikációk szerint:
a) "szóló� koronák:

* Bármelyik típusú fém borítókorona, bármely fogra alkalmazható, figyelembe véve az esztétikai szempontokat (metszőfogakra általában nem javallt).
* Fémkerámiai-korona minden fogra készíthető, fokozott esztétikai igényeket is kielégít (alsó kis- és nagyőrlők is).
* Homlokzatos, akrilát leplezésű koronák felső fogak és alsó frontfogak.
* Porcelánkorona elvileg bármely fogra készíthető.
* Csapos fogművek alkalmazásánál a csonkkiegészítő (csonkfelépítő) csapos műcsonk ajánlható (e megoldásra bármelyik típusú korona készíthető, illetve könnyen cserélhető). Öntött, csapos sapkás hátlemez indikált, ha okkluzálisan kevés hely áll rendelkezésre.

b) sínhorgonyok:

* Fém-, fazettás és részleges koronák egyaránt készíthetők.

c) hídhorgonyként:

* Fém-, fazettás és részleges koronák egyaránt készíthetők.
* Akrilátkorona horgonykénként csak ideiglenes pótlásoknál felel meg.

d) harapásemelők:

* Akrilátkoronán kívül minden típusú korona megfelel.

e) Részleges fogpótlások elhorgonyzásában részt vevő koronák:

* Kapocs-, illetve rágófelszíntámasz alkalmazásakor akrilátkorona kivételével minden típus megfelel (akrilát fazettás korona esetében lehetőség szerint nyaki fémszegéllyel).
* Finommechanikai rögzítő eszközök alkalmazása esetén akrilátkoronán kívül minden típusú korona megfelel.

A koronakészítés kivitelezése, munkafázisai
a) Csonkelőkészítés:

* Általános szempontok, az élő fogak pulpájának védelme, előkészítés közben és után (hűtés, mechanikus csonkvédelem, ideiglenes korona), fájdalommentes beavatkozás biztosítása, lágyrészvédelem.
* Húzott, kétrészes öntött rágófelszínű, valamint húzott sapka alakú homlokzatos koronához váll nem készül.
* Öntött technológiával készített koronához vállal (derékszögű, legömbölyített stb.) és váll nélkül is készülhet.
* Porcelánkorona körkörös, derékszögű (1 mm széles) vállal előkészített csonkra készíthető, kivéve, ha az újabb technológia más, pl. lekerekített vállat ír elő.
* Csapos fogművek előkészítésekor a gyökér hosszának 2/3-át, keresztmetszetének 1 /3-át kell feltárni.

b) Lenyomatvétel:

* Az előkészített csonkokról precíziós és szituációs vagy precíziós szituációs csonklenyomatot kell venni (nagy pontossággal lemintázó lenyomatanyagot alkalmazzunk, pl. kétfázisú szilikonbázisú lenyomatanyagok), a gipsz vagy alginát típusú anyagok precíziós lenyomatvételre nem alkalmasak. Lágyszöveti előkészítés: subgingivális csonkhatár esetén a sulcust tamponálni kell vagy a csonkhatár-preparáció előtt, vagy a csonkelőkészítés befejezése után. Száraz csonkszélek elérése érdekében az ínybarázdatampon a lenyomatvétel alatt is a csonkszélen túl a sulcusban tartható. A csapos elhorgonyzású pótlások esetében rézgyűrűs vagy azzal egyenértékű lenyomatvételi technikát kell alkalmazni, precíziós lenyomatvételkor.
* Az antagonista fogazatról szituációs lenyomat készítendő, mely célra bármely rugalmas lenyomatanyag megfelel.
* Az állcsontok centrál okklúziós helyzetét "kulcslenyomattal", viaszharapással rögzítjük.

Megjegyzés:

* a szituációs lenyomatnak az egész állcsontféle ki kell terjednie;
* a szituációs lenyomat szükségtelen, ha próbára húzott vagy öntött sapkát kérünk;
* a fogszín meghatározásába, melyet lehetőség szerint természetes fénynél végezzünk (az utólagos reklamációk elkerülése érdekében) a pácienst bevonjuk.

c) Koronapróba:

* Az öntvény vagy a kész fogmű ellenőrzése az artikulátorban, és illesztése a szájban.
* Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a fogmű széli záródására, marginális parodontium védelmének biztosítására, a korrekt artikulációs és okkluzális viszonyokra.

d) Koronapótlás rögzítése:

* Az ellenőrzött fogművet a rögzítőanyag előírásainak megfelelően kell tisztítani, zsírtalanítani, szárítani.
* A csonkot és környékét izolálni (az izolációt a rögzítő anyag előírásainak megfelelően kell fenntartani), tisztítani, fertőtleníteni, majd enyhén szárítani kell.
* A pácienst megfelelő instrukciókkal kell ellátni, amelynek ki kell terjednie a fogmű fokozott óvására és a szájhigiéniára is, valamint az időszakos orvosi ellenőrzés szükségességére.

III. A részleges foghiányok gyógyítása

Részleges foghiányok rehabilitációjára rögzített fogműveket (rögzített fix hidak) és kivehető részleges fogműveket (lemezes fogpótlás, kivehető hidak) készítünk.
A) Hídpótlások (fix)

Olyan fogmű, amely a hiányzó fogakat úgy pótolja, hogy nem foglal több helyet a szájban, mint a pótlandó fogak. Horgonyok segítségével, maradék fogra, gyökérre vagy implantátumra oldhatatlan kapcsolattal rögzül.
Indikációja:

* hídpótlást készíthetünk azokra a részleges foghiányokra, ahol az elkészült fogpótláson a rágónyomás terhének vertikális komponense hatására a pillérfogakon forgatónyomaték nem ébred (protetikai 1A. osztály);
* a forgatónyomaték csak oly mértékű, hogy hatása a rendelkezésére álló maradék fogak bevonásával kompenzálható (protetikai 1B. osztály).

Kontraindikációk:

* a páciens általános állapota nem teszi lehetővé;
* a páciens a beavatkozásba nem egyezik bele;
* az orvos részéről a kivitelezés akadályba ütközik;
* a maradék fogak mérete és a tengely állása a híd elkészítését, illetve a rögzítettséget nem teszi lehetővé.

Pillérfogak kiválasztása:

* ép parodontiumú fogak esetén az egyenes vonalban összeköthető hiányok pótlásakor elégséges erőtani szempontok figyelembevételével a hiányt határoló fogak felhasználása, segédpillér bevonása nem indokolt;
* insufficiens parodontiumú fogak esetén az egyenes vonalban összeköthető hiányok pótlásakor is szükséges - erőtani szempontok figyelembevételével - a hiányt határoló fogak felhasználásán túl, segédpillérek bevonása (sínezés);
* diszfunkciók és parafunkciók esetén a teherelosztás indokolttá teheti segédpillérfogak alkalmazását;
* ívesen összekötendő foghiányok pótlása esetén (felső frontfogak vagy a szemfog akár izolált hiányai is) kompenzáló merevítés szükségessége miatt segédpillérek bevonása szükséges, pl. négy felső metszőfog hiánya esetén a pillérfogak - ép parodontium esetén - az első kisőrlők és a szemfogak;
* esztétikai megfontolásokból a frontfogak területén, a hiányt határoló fogakon túl további fogak bevonása is indokolt lehet (például, ha amúgy is szóló koronára lenne szükség);
* a felső utolsó pillérfog mögötti fog (általában bölcsességfog) hídba való bevonása - preventív szempontok figyelembevételével indokolt lehet;
* a részleges foghiányok gyógyításában az implantátumok alkalmazásával mint pillérlehetőséggel, a Módszertani irányelvek fogművek készítéséhez" melléklete tartalmazza.

Horgonyok

* hídhorgony a koronapótlásoknál felsorolt indikációk alapján választható, továbbá MOD fémbetét is alkalmazható. (AZ MO- és az OD-betét csak pillérkiegészítésként alkalmazható. A hídtest nyúlványa a horgony amely az inlayben kialakított kazettába támaszkodik.)

Hídtestek

A hídtestek tervezésénél (vestibuloorális kiterjesztés, keresztmetszeti forma) figyelembe kell venni, hogy:

* a hídtest - pótolva a hiányzó fogakat - biztosítsa azok funkcióit; - a hídtest a rágónyomás hatására nem deformálódhat;
* a hídtest a szájképleteket nem károsíthatja, és a száj higiéniáját nem ronthatja.

A hídkészítés kivitelezése

A hídkészítés klinikai fázisai általában megegyeznek a koronakészítés fázisaival.
Megjegyzés:

* ha forrasztott hidaknál próbára horgonyokat kértünk, úgy a horgonyokkal szituációs lenyomat vétele szükséges olyan anyaggal, amelyben a próbakoronák rögzülnek vagy egyértelműen visszahelyezhetők;
* a megtartott centrális okklúzió hiányában vagy harapásemelés szükségessége esetén, a centrális okklúziós helyzetet sablon(ok) segítségével határozzuk meg;
* megtartott centrál okklúzió esetén az állcsontok viszonya viaszharapással rögzíthető. Homlokzatos hidak készítésénél a híd fémvázának próbája mint önálló munkafázis célszerű.

B) Részleges kivehető lemezes fogpótlások

A részleges lemezes fogpótlás olyan fogmű, amely a szájban több helyet foglal el, mint a természetes fogazat. Kapcsolata a maradék fogazattal könnyen oldható.
Indikációi:

* részleges kivehető fogpótlás minden részleges foghiányra készíthető (ahol fix pótlás készíthető, és készítése nem kontraindikált, fix pótlást javaslunk);
* kontraindikációja: a tónusos-clonusos görcsökkel járó megbetegedésben szenvedő páciensek.

A részleges fogpótlás tervezésének általános szempontjai:

* A dentális megtámasztás minden foghiány esetéh (még szubtotális esetekben is).
* A marginális parodontium védelmét minden körülmények között (lehetőleg dekoltázzsal) biztosítani kell.
* Az összekötő részeknek a fogpótlás funkció közbeni merev egységét biztosítani kell.
* Az összekötő rész kiterjesztése (redukciója) az előző pontban foglalt határig a megtámasztástól függ. Dentális megtámasztás esetén az összekötő rész a merevség határáig redukálható (vázasítható). Dento-gingivális megtámasztás esetén az alaplemez a dentális komponens függvényében redukálható. Gingivo-dentális megtámasztás esetén az alaplemez nem redukálható.
* A gingivo-dentális megtámasztású esetek kivételével fém alaplemez készítendő.
* Sorvégi foghiányok pótlásánál, a rágófelszín sagittalis irányú redukciója javallt.
* Az alapjáról elemelő erők billentő hatásának semlegesítésére billenésgátlók készítése javallt.
* Sima vonalú szerkesztéssel biztosítandó a páciens komfortérzése és a fogmű jó tisztíthatósága.

A részleges kivehető fogpótlás elhorgonyzása:

* kapocselhorgonyzás alkalmazása esetén támasztókorona (kapocstartó korona) indikált, ha a fog alakja (csepp fog), állománya (erősen tömött, szuvas), helyzete (tengelyállás miatt) kapocs-, illetve rágófelszíni támasz viselésére nem alkalmas;
* finommechanikai rögzítők, csúsztató, merevítőrúd stb. alkalmazásakor kompenzáló merevítésről kell gondoskodni (precíziós eszközönként legalább két fog sínezése)~
* a teleszkóp, teleszkóprendszerek (primer és secunder teleszkópok egyaránt öntött módszerrel készüljenek).

A részleges kivehető fogpótlások megtámasztása:

* rágófelszíni támaszok;
* zárt csúsztatók (finommechanikai rögzítő eszközök)
* frézelt vállba támaszkodó nyúlványok, szalagok;
* merevítőrudak.

A megtámasztás eszközei az okkluzális felszínből, incizális éltől nem emelkedhetnek ki.
A részleges kivehető fogpótlás készítésének kivitelezése, munkafázisai:
a) Lenyomatvétel:

* a lenyomat teljes állcsontra kiterjedő szituációs (anatómiai) lenyomat;
* lenyomatvételhez megfelelő pontosságot biztosító rugalmas lenyomatanyagok alkalmasak;
* szubtotális esetekben egyéni kanállal vett lenyomat készítése javallt (torzítás kiküszöbölése);
* a rágófelszíni támaszték elhelyezésének biztosítása az alaplemezkiterjesztés érdekében célszerű antagonista (szituációs) lenyomatot és viaszharapást készíteni.

b) Berajzolás és a minta előkészítése:

* az alaplemez szélének meghatározása és berajzolása valamint a rágófelszín-támasztékok és kapcsok helyének bejelölése, amely alapján a legkedvezőbb behelyezési irányt figyelembe véve - paralelométer segítségével - a fogtechnikai laboratóriumban a kivitelezés megtörténhet;
* a protetikai equátor szerint meghatározott alámenős részek feltöltése a kész fogpótlás behelyezése érdekében indokolt lehet;
* esetleges tehermentesítendő területek fóliájának berajzolása, illetve a fóliavastagság megadása.

c) Centrális okklúzió rögzítése, centrális okklúziós helyzet meghatározása:

* az alaplemez behelyezhetőségének és a rágófelszíni támasztékok kapcsok korrekt kialakításának ellenőrzése;
* okklúziós egységek hiányában a centrális okklúziós helyzetet a teljes foghiány pótlásakor alkalmazott módszerekkel állapítjuk meg;
* ha vannak okklúziós egységek, a megfelelően befaragott, jól felpuhított viaszsáncok összezáratásával rögzítjük;
* e munkafázisban ellenőrizni kell a minta épségét, a fóliázandó területeket;
* fogszínt kell választani a páciens véleményének kikérésével.

d) A próbafogsor ellenőrzésének szempontjai:

* ellenőrzés a mintán a centrális okklúzió és artikulációs helyzet valamint az alaplemez kiterjesztése vonatkozásában;
* a páciens véleményének kikérése a készrevitel előtt.

e) Részleges kivehető fogpótlás szájba helyezése:

* ellenőrzés az előző pont szerint;
* a páciens megfelelő utasításokkal történő ellátása a fogpótlás használatáról és kezeléséről, valamint a várható kellemetlenségekről;
* utógondozás.

IV. A teljes foghiányok gyógyítása

A teljes foghiányok gyógyítására alapvetően - az implantátumokat leszámítva - teljes lemezes fogpótlások készülnek. A teljes lemezes fogpótlás pótolja a hiányzó fogakat és a processus alveoláris sorvadásából adódó hiányokat.

A teljes lemezes fogpótlások megtámasztása a nyálkahártya csontalapzaton történik. Elhorgonyzása alapvetően "gingivális", melyhez kiegészítő, helybentartó tényezők csatlakozhatnak. Az egyes helybentartó tényezőket a fogpótlás készítésének különböző munkafázisaiban lehet elérni. Lehetőség szerint valamennyi helybentartó tényezőt a rögzítés szolgálatába kell állítani.
A teljes lemezes fogpótlás készítésének kivitelezése, munkafázisai
a) Anatómiai (szituációs) lenyomatvétel:

* a mucostatikus lenyomat "gyári' kanállal készül, amely túlterjed a készítendő teljes lemezes fogpótlás alaplemezének funkciós szélén;
* anatómiai lenyomatvételhez lehetőség szerint egyben eltávolítható rugalmas lenyomatanyag alkalmazása javallt.

b) Berajzolás:

* berajzolással határozható meg az egyéni kanál határa, az alkalmazandó funkciós lenyomatvételi technika függvényében.

c) Funkciós lenyomat készítése:

* az egyéni kanál becsiszolással és/vagy a funkciós szélek kiegészítésével (kompozíciós vagy poliéter anyagok felhelyezésével), a mozgáspróbák segítségével funkciós kanállá kell alakítani;
* a funkciós lenyomat készítése közben, a fiziológiás határok között, mozgáspróbák végzendők (mucodinamikus lenyomatvétel
* a funkciós lenyomatvételhez kellő, nyitott idővel rendelkező cinkoxid-eugenol paszták, megfelelő konzisztenciájú szilikonbázisú lenyomatanyagok és - kötési idő nélküli - oroplasztikus anyagok alkalmasak;
* az elkészült funkciós lenyomatot ellenőrizni kell;
* gondoskodni kell a fóliázandó területek berajzolásáról, fóliavastagság megadásáról.

d) CR meghatározásakor követendő munkafázisok:

* minta ellenőrzése,
* harapási sablonok ellenőrzése a mintán és a szálban,
* a centrális okklúziós helyzet beállítása,
* a centrális okklúziós helyzet vertikális és horizontális dimenziójának megfelelően a harapási sablonok hidegen történő befaragása,
* ellenőrzendő a sablonok korrekt fekvése a nyálkahártya csontalapzaton (spatulapróba)
* a centrális okklúziós helyzet vertikális és horizontális dimenziójának sablonokkal történő meghatározása, rögzítése (műfogások alkalmazásával),
* fogszín meghatározása a pácienssel egyetértésben,
* a fogfelállításra vonatkozó utasítások megadása (irányvonalak).

e) Próbafogsor ellenőrzése:

* a részleges kivehető fogpótlásoknál leírtak szerint,
* a centrális okklúziós helyzet hibás meghatározásának esetén munkafázist meg kell ismételni.

f) Fogpótlás szájba helyezése:

* a részleges kivehető fogpótlásoknál leírtak szerint,
* ha a centrális okklúziós helyzet meghatározásának hibája csak a fogpótlás átadásakor derül ki, új fogpótlást kell készíteni, a hiba becsiszolással korrigálhatatlan.

FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIMA
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Módszertani levél a fogorvosi röntgenvizsgalatokkal kapcsolatos előírásokról

Korábbi vizsgálatok és felmérések szerint Magyarországon több helyen a fogászati röntgenkészülékeket nem szakszerűen működtették.

Az 1973-ban kiadott módszertani levél óta a fogorvosi rtg. készülékek változtak (magasabb kV, ólombélésű, illetve belső fémkollimátoros tubusok, sugárvédelmi szempontból biztonságos, standard expozíciót biztosító kapcsolók), illetve új rtg. eljárásokat találtak fel (radiovisiographia, digitalizált felvételek). Számos országban módosították, szigorították a sugárvédelmi előírásokat. Ennek megfelelően módosítani fogják a hazai sugárvédelmi jogszabályokat és előírásokat a már érvényben lévő nemzetközi és európai követelmények szerint. (Magyarországon az MSZ 824 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken szabvány 1993. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ez tartalmazza többek között A röntgenmunkahelyek kialakításának általános követelményeit és A röntgenmunkahelyek sugárvédelmi előírásait.)

Új fogászati röntgenberendezés beszerzése esetén a várható előírásokra tekintettel a következő szempontok figyelembevételét javasoljuk:

* - a csőfeszültség ne legyen 50 kV nál kevesebb, lehetőség szerint 70 kV legyen,
* - a fogászati röntgenberendezések tubusának (arcbőrrel érintkező) végén a kilépő sugárnyaláb átmérője legfeljebb 60 mm legyen,
* - alumíniumszűrő kötelező, a röntgencső önszűrésével együtt a teljes szűrés 70 kV alatt 1,5 mm Al, 70 kV értéken és felette 2,5 mm Al egyenértékű,
* - a fókusz- (jelölése kötelező) -bőr távolság 60 kV-ig nem lehet kisebb 10 cm-nél, 60 kV felett nem lehet kisebb 20 cm-nél,
* - a tubus lehetőleg nyitott végű, illetve hosszú tubus legyen (a kúp alakú műanyag tubus alkalmazásakor nagy a szórt sugárzás), - az exponálás standardizált legyen (pl. microprocesszorral vezérelt).

Várható, hogy hazánkban is kidolgozzák a fogászati röntgenvizsgálatok minőségi követelményeit, és rendszeresen ellenőrizni fogják azok betartását. Ezek megjelenéséig az alábbiakban felhívjuk a figyelmet néhány jelenleg érvényben lévő követelményre, illetve kiegészítő ajánlásra.

Az alkalmazott film feleljen meg a nemzetközi szabványelőírásoknak, érzékenysége ultraspeed (D), illetve ektaspeed (E) legyen. Lejárt filmet nem szabad használni. A filmet a gyári előírásoknak megfelelően kell tárolni.

A fogászati röntgenfelvételeket optimális expozíciós idővel kell készíteni, és tökéletesen kell előhívni. Az optimális expozíció kellő feketedést eredményez a gyári előírások szerint előhívott filmen.

A hibásan exponált vagy nem megfelelően előhívott film diagnosztikai értéke korlátozott, vagy a kép értékelhetetlen. Megengedhetetlen, hogy ilyen hibák miatt a beteget többlet sugárterhelésnek tegyük ki.

A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 3. számú melléklete foglalkozik a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó előírásokkal. "Az atomenergia alkalmazási körében az a személy foglalkoztatható, aki a 3. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben illetőleg továbbképzésben részt vett." A fenti rendelet 14. paragrafusának (1) bekezdése "Az atomenergia alkalmazásához engedély szükséges." A 14., 15. és 16. paragrafus foglalkozik részleteiben az engedélyezéssel. A 4. paragrafus (2) bekezdése szerint "Az atomenergia alkalmazási körében csak az előírt sugárvédelmi ismeretekkel rendelkező személy foglalkoztatható."

Ahol a fogászati röntgenosztálynak nincs orvos vezetője, ott a togászati rendelést vezető orvos a felelős a vonatkozó rendelkezések betartásáért és ellenőrzéséért. A felelős orvosnak megfelelő sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkeznie.

Összeállította: DR. MARTONFFY KATALIN, DR. GYENES VILMOS, DR. PATAKY LEVENTE
(idézve a Magyar Fogorvosból)

Módszertani levél a kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban

Írta és összeállította:

  • Dr. Milassin Márta osztályvezető
  • Dr. Pechó Zoltán szaktanácsadó
  • Dr. Böröcz Karolina osztályvezető főorvos
  • Dr. Melles Márta főigazgató főorvos

Készült: az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal házi nyomdájában 7000 példányban. Tsz.: 1803/2010.
Budapest
2010

ELŐSZÓ
A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Tiszta Betegellátás – Biztonságosabb Betegellátás” (Clean Care is Safer Care) program részeként hirdette meg a „Ments életeket: moss kezet” (Save Lives: Clean Your Hands) szlogenű kampányát, mely a kézhigiéne fejlesztését tűzte ki célul. Idén második alkalommal került megrendezésre a WHO által koordinált – Kézhigiénés Világnap”, május 5-én.
A „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” című, 2009-ben megjelent WHO irányelv tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz az egészségügyi szolgáltatásban szükséges kézhigiéne gyakorlatához. Jelen módszertani kiadványt a WHO ajánlásai alapján az egészségügyi szolgáltatók hazai körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve állítottuk össze.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy fertőzések a szociális ellátó rendszer körülményei között is kialakulhatnak, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és kórokozóik a szociális intézményekben is megjelenhetnek (a szociális ellátás és egészségügyi ellátás között ingázó betegek miatt), indokolt, hogy a kézhigiénés módszereket és gyakorlatokat a szociális intézményben dolgozók is ismerjék és alkalmazzák. Ezért a módszertani levélben foglaltakat a szociális ellátó rendszer körülményei között is alkalmazni szükséges.

CsatolmányMéret
kezhigiene_2010.pdf520.75 KB

Módszertani levél a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) módszeréről

Írta és összeállította:

  • Dr. Melles Márta főigazgató főorvos
  • Dr. Milassin Márta osztályvezető
  • Dr. Pechó Zoltán szaktanácsadó

Készült: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal házi nyomdájában 3000 példányban. Tsz.: 1676/2008.
Budapest
2008

ELŐSZÓ
A műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) a műtéti eredetű sebfertőzések megelőzésének döntő, meghatározó eleme. A műtéti kézfertőtlenítés európai tagállamokban alkalmazott új módszerének hazai bevezetése ezért indokolja, hogy – jelentőségét ezzel is kiemelve – ezt a tevékenységet az Országos Epidemiológiai Központ külön módszertani levélben szabályozza.
Mint ismeretes, Magyarországon a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) a 18/1998. (VI. 3.) EüM rendelet 35. § (4) bekezdése alapján egységes módszer szerint történik. A rendelet 35. § (4) bekezdése alapján a fertőtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertőtlenítőszereket és eljárásokat az OEK időszakosan kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítőszerekről és fertőtlenítésről” című kiadványa tartalmazza. A 2007-ben megjelent kiadvány meghatározza a sebészi bemosakodás technikáját és a jelenleg engedélyezett fertőtlenítőszerekkel történő bemosakodáskor a bemosakodás idejét is.
Jelen Módszertani Levél a már 2007. évben kiadott „Tájékoztató a fertőtlenítésről” című kiadvány kiegészítését képezi: részletezi az eddig használt sebészi bemosakodási technika mellett a műtéti kézfertőtlenítés európai tagállamokban alkalmazott új módszerét is, melynél a bemosakodási idő rövidebb, s további előnye még, hogy költség-, kéz- és környezetkímélő.
Reméljük, hogy az európai normarendszer és módszertan átvétele nem csupán a bemosakodási idők változását jelenti, hanem szemléletváltozást is előidéz. Alapvető beruházások is elengedhetetlenek az ezt választó egészségügyi intézményben. Bevezetését oktatások és tréningek segíthetik, a megfelelő gyakorlat kialakításáig az infekciókontroll személyzet részéről tartott fokozott felügyelet biztosítása is ajánlott.

CsatolmányMéret
muteti_kezfertotlenítes_2008.pdf240.93 KB

Orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítés

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítés
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma
I. Alapvető megfontolások
1. A megbetegedés elnevezése
1.1. Egyes fogak rendellenességei
1.1.1. Helyzeti rendellenességek
1.1.1.1.-1.1.1.6. Labio-linguo-disto-mesio- infra-supra-occlusio
1.1.1.7. Torto-occlusio
1.1.1.8. Retenció
1.1.1.9. Diastema medianum
1.1.1.10. Keresztharapás
1.1.2. Számbeli rendellenességek
1.1.2.1. Csírahiányok:
Hypodontia
aplasia oligodontia,
anodontia partialis, anodontia totális
1.1.2.2. Számfeletti fogak: Hyperdontia
1.2. Angle I. osztályú anomáliák
1.2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás
1.2.2. Mélyharapás
1.2.3. Nyitott harapás
1.3. Angle II. osztályú anomáliák
1.3.1. Angle II. osztály 1. csoport
1.3.2. Angle II. osztály 2. csoport
1.4. Angle III. osztályú anomáliák
1.4.1. Dentoalveolaris Angle III. osztály
1.4.2. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
1.4.3. Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
1.4.4. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű
1.5. Ajak- és száj padhasadékos rendellenességek
1.5.1. Aj ak és alveolus hasadék együttes előfordulása
1.5.2. Hátsó száj padhasadék
1.5.3. Egyoldali teljes ajak- és száj padhasadék
1.5.4. Kétoldali teljes ajak- és száj padhasadék
1.6. Aszimmetriák
1.6.1. Dentalis, dentoalveolaris
1.6.2. Maxillaris, mandibularis
1.6.3. Craniofacialis
1.7. Micrognathia
1.8. Microgenia

2. A megbetegedés definíciója
2.1. Egyes fogak rendellenességei
2.1.1. Helyzeti rendellenességek
A fog lehet dőlt vagy testesen rendellenes helyzetben
2.1.1.-2.1.6. A fog normálistól eltérő helyzetének leírása, miszerint a fog a fogíven belülre, vagy kívülre, a középvonal felé, vagy attól távolodva, az occlusios síkhoz képest feljebb, vagy lejjebb helyezkedik el.
2.1.7. A fog a normál helyzetéhez képest a tengelye körül elfordul.
2.1.8. A kifejlődött fog előtörését valamilyen akadály gátolja (tengelyeltérés, számfeletti fog helyhiány stb.)
2.1.9. A két felső nagymetsző közötti rés
2.1.10. Valamely felső fog az alsóhoz viszonyítva lingualisan harap záróharapásban
2.2. Számbeli rendellenességek
2.2.1. Csírahiányok: A normál csíraszámnál kevesebb csíra található (hypodontia). A csírahiányt, ha csak egy vagy két fogra terjed ki, aplasianak nevezzük. Több fog csírahiánya esetén oligodontiáról vagy anodontiaról beszélünk, utóbbi lehet részleges (partialis) vagy teljes (totális)
2.2.2. Számfeletti fogak: A normálisnál nagyobb számú fog fejlődik (hyperdontia). A számfeletti fog lehet szabályos nagyságú és alakú vagy atipusos formájú, esetleg csökevényes alakú csapfog.

3. Angle I. osztályú anomáliák
A két fogsor közötti mesiodistalis viszony normális.
Az első maradó moláris fogak egymáshoz viszonyított helyzete szabályos.
3.1. Fogívszűkület-fogtorlódás
Fogívszűkületről akkor beszélünk, ha méretaránytalanság van a fogak mérete, valamint a fogívben rendelkezésre állóhely között. A fogív szűkület jellemző tünete a fogak torlódása.
3.2. Mélyharapás
Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis mélyharapásról akkor beszélünk, ha a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben. Skeletalis mélyharapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.
3.3. Nyitott harapás
Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis nyitott harapásról akkor beszélünk, ha záróharapásban valamely fogcsoport területén a fogak között nincs érintkezés, rés van. Skeletalis nyitott harapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.

4. Angle II. osztályú anomáliák
4.1. Angle II. osztály 1. csoport
Angle II. osztály 1. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők előredőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú.
4.2. Angle II. osztály 2. csoport
Angle II. osztály 2. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők palatinális irányú dőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú, és gyakran jár együtt mélyharapással is.

5. Angle III. osztályú anomáliák
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul.
5.1. Dentoalveolaris Angle III. osztály
Az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.
5.2 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
5.3. Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
5.4. Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű

6. Ajak- és száj padhasadékos rendellenességek
A hasadékok az embrionális fejlődés idején keletkeznek, az arcnyúlványok hiányos
összenövése miatt. Az ajak- és száj padhasadék együtt járhat az anteroposterior
irányba megrövidült és retropozícióban álló maxillával, relatív progéniával és
csírahiányokkal.
A meghatározások a rendellenességek kiterjedésére utalnak.
6.1. Ajak- és alveolushasadék együttes előfordulása
6.2. Hátsó száj padhasadék
6.3. Egyoldali teljes ajak- és száj padhasadék
6.4. Kétoldali teljes ajak- és száj padhasadék

7. Aszimmetriák
A median- sagittalis síkhoz viszonyítva a fogazat vagy az állcsontok két oldala között részaránytalanság figyelhető meg.
A meghatározások a rendellenességek kiterjedésére utalnak.
7.1. Dentalis, dentoalveolaris
7.2. Maxillaris, mandibularis
7.3. Craniofacialis

8. Micrognathia
A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete.

9. Microgenia
Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete.

II. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően (különös tekintettel az allergiára)

1.2. Fogászati anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.

1.3. Orthodontiai anamnézis

A státusz rögzítéséhez a következő adatokra lehet szükség: születési súly; szülés lefolyása; testvérek száma; táplálkozási szokások; tej fogak megjelenési ideje; családi fogazati rendellenességek; beszédhibák; rossz szokások; gyermekbetegségek; alvásmód; testalkat; szellemi fejlettség;
2. Diagnosztikai eljárások

2.1. Betegvizsgálat

- Általános klinikai vizsgálat

A paciens habitusának, psychés adottságának, fogstátusának vizsgálata

- Funkcionális vizsgálat

A száj nyitó csukó mozgásának és a temporomandibularis Ízületnek a vizsgálata, nyugalmi helyzet (interocclusalis térköz) meghatározása, nyelés módjának megítélése, nyelv- és garatképletek megtekintése, beszédhibák, rossz szokások kiszűrése.

- Orthodontiai vizsgálat

Száj vizsgálat és elasztikus lenyomatvétel alapján készült gipszmodellen történik. A vizsgálat kiterjed mindhárom dimenzióra (sagittalis, verticalis, transversalis) a vizsgálati módszer a hazai gyakorlatban elfogadott rendszerek közül szabadon választható (Angle diagnosztikai rendszere, Hasund, Rickettes, stb.)

2.2. Képalkotó vizsgálatok

- Intraoralis felvétel

- Periapicalis fogfelvétel

Egyes fogak, vagy több fog állapota, alaki, helyzeti, előtörési, számbeli rendellenességei esetén indikált.

- Ráharapásos felvétel

A fogak körüli alveolaris csont nagyobb részlete vizsgálható. Állcsonthasadék, számfeletti fog, retineált fog és a csontban lévő elváltozás vizsgálatára, lokalizálására használható.

- Extraoralis felvétel

- Állkapocsizületi felvétel

- Panoráma röntgenkép és orthopantomogramm

A fogak fejlődésére, és az állcsontban lévő folyamatok vizsgálatára alkalmas technika.

- Teleröntgen

A maxilla, a mandibula, illetve a fogívek egymáshoz és a koponyaalaphoz viszonyított helyzeti- alaki-eltérései vizsgálhatók a felvételen.

- Csontérettségi vizsgálat

A kronológiai és a biológiai életkor összehasonlítására alkalmas eljárás.

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok

Szükség szerint végzendő.

III. Terápia

1. Terápiás eljárások

Általános megjegyzés

Az egyes készülékek működésének részletes leírását lásd: Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján L: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004. 236-271.
1.1. Helyzeti rendellenességek

Terápiás eljárás:

* A fog helyzetének korrigálása, az ehhez szükséges hely megteremtése után, a megfelelő készülék(ek) alkalmazásának segítségével.

Alkalmazható készülékek:

* Passzív lemez segédrugóval
* Aktív lemez segédrugóval
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek
* Lingual és palatal ívek

1.2. Számbeli rendellenességek

Terápiás eljárás:

* Orthodontiai
* Orthodontiai és protetikai
* Protetikai
* Sebészi- orthodontiai
* Implantológiai
* A kezelés típusának megválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
* A számfeletti fogak kezelése általában a fog extractioja.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás

Terápiás eljárás:

* Prevenció.
* A helyviszonyok analizálása után (pl. Pont index) sagittalis vagy transversalis tágítás.
* A helyviszonyok analizálása után (pl. Pont index) extractioval kombinált kezelés
* Foganyag redukálása strippeléssel (Bolton analízis alapján)
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek
* Quad-helix, Hyrax-csavar

2.2. Mélyharapás

Terápiás eljárás:

* Intrusio a frontfogak területén
* Extrusio a moláris területen
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek

2.3. Nyitott harapás

* Terápiás eljárás:
* Az esetleges kiváltó ok (pl.: ujjszopás) megszüntetése
* A vertikális viszony korrigálása a két állcsont között.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Pitvarlemez
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

3.1. Angle II. osztály 1. csoport

Terápiás eljárás:

* Az esetleges kiváltó ok (pl.: nyelvlökéses nyelés) megszüntetése.
* Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
* A fogívek harmonizálása extractios terápiával.
* Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva.

3.2. Angle II. osztály 2. csoport

Terápiás eljárás:

* A felső metszőfogak tengelyállásának korrekciója a kezelés kezdeti szakaszában.
* A felső fogív szükséges mértékű tágítása.
* Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
* Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis skeletalis viszony megszüntetésére.
* Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
* A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, száj higiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

4. Angle III. osztályú anomáliák

Terápiás eljárás:

* Korai stádiumban, tej fogazati időszakban a keresztharapás kezelése és a mandibula reflexes előrevitelének megakadályozása a cél.
* A vegyes fogazati időszakban a szabályos metszőfogvezetés a kezelés mielőbbi kialakítása a cél.
* Dentoalveolaris eltérés esetén a fő cél a frontfogak helyzetének rendezése.
* Skeletalis; mandibularis eltérés esetén a kezelés sikeréhez a mandibula növekedési irányának kedvező befolyásolása elengedhetetlen.
* Skeletalis; maxillaris eredetű eltérés esetén a kezelés sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Skeletalis bimaxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez bimaxillaris növekedés kontrollra kell törekedni.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Áll sapka
* Delair-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

Terápiás eljárás:

* Komplex kezelés és hosszú távú gondozás szükséges. A kezelés úgynevezett "Hasadékos Centrumban" végezhető legsikeresebben. A multidiszciplináris team munkában a következő szakemberek vesznek részt: sebész, orthodontus, logopédus, foniáter, audiológus, gyermekgyógyász, pszichológus, gyermekfogorvos, protetikus, genetikus és szociális munkás.
* Sebészi ellátás: ajakhasadék zárása, alveolushasadék zárása csontbeültetéssel, száj padhasadék zárása, egyéb műtétek (orr- garatplasztika, dysgnathia- műtét, kozmetikai műtétek.
* Orthodontiai ellátás:
* Korai kezelés (lemez mélyhúzott változata).
* Tejfogazatban végzett fogív-tágítás.
* Vegyes fogazati időszakban az egyes fogak eltérésének korrigálása mellett a minél szabályosabb occlusio kialakítása, fenntartása valamint a maxilla sagittalis és vertikális növekedésének serkentése a cél.
* Maradó fogazatban a végleges occlusio kialakítása a feladat. A dysgnathia műtétek orthodontiai előkészítése is ebben az időszakban történik.

Alkalmazható készülékek:

* McNeil lemez
* Delaire-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

6. Aszimmetriák

Terápiás eljárás:

* Az esetleges kiváltó ok (pl.: fogív szűkület) megszüntetése.
* A vertikális eltérés korrigálása.
* A hibás, kényszerharapásos helyzet korrigálása, a szemfogvezetés normál működésének visszaállítása.
* Súlyos craniofacialis aszimmetriák esetén, amennyiben a konzervatív kezelés nem jár kellő eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Aktív és passzív lemezek
* Funkciós készülékek
* Hyrax-csavar
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extraoralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

7. Micrognathia

Terápiás eljárás:

* A maxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Delaire-féle maszk
* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva

8. Microgenia

Terápiás eljárás:

* A mandibularis eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a mandibula növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
* Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:

* Funkciós készülékek
* Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extroralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva

Eredmény / Vizsgálatok /Indikátorok

A fogazati rendellenességek elsősorban funkcionális károsodást okoznak, bár sok egyénnél a gyógyulás igényét az esztétikai szempontok motiválják.

A fogszabályozó eljárás eredményességének és a kezelések hatékonyságának vizsgálati szempontjai:

- funkcionális eredményesség

- a rágóképesség javulása

- a páciens szubjektív véleménye

- a páciens pszichés viszonyulása a kezeléshez és az elért eredményhez.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

1. Ellenőrzés

Az aktív kezelési időszakot követő retenciós fázis időtartama az aktív időszak két-háromszorosa is lehet. Ebben az időszakban minimum féléves gyakorisággal kontroll vizsgálatokra van szükség. Célszerű kontroll vizsgálatot végezni a bölcsességfogak előtörésének idején is.
VI. Irodalomjegyzék

1. Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján L: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004
2. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest, 2002
3. Proffit W.R.: Contemporary orthodontics. Mosby, Year Books, St. Luis, 1993.
4. Rehák G., Riskó R.: Hasund Orthodoncia. Savaria-Dent, Szombathely, 2001.
A szakmai protokollok érvényessége: 2008. december 31.

Orthodontiai diagnózisról és kezelési tervről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Orthodontiai diagnózisról és kezelési tervről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe

a fogazati rendellenességek kialakulásának megelőzése, a kialakult eltérések kezelése, a deviáció negatív következményeinek minimalizálása.

1.1.A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása:
A fogazati rendellenességek- a fogak, a fogazat és az állcsontok alaki, helyzeti és funkciós rendellenességei- fogszabályozó kezelésének, prevenciójának rendszerező ismertetése, mivel eltérő iskolák eltérő kezelési elvek érvényesülnek az ország különböző régióiban, az ellátásban résztvevő betegek tájékozottsága és tájékoztatása nem biztos, hogy mindig, és mindenben, tökéletesen megfelelő. A határterületeken dolgozó szakemberekkel kialakított a team munka még több még precízebb összehangolást folyamatszabályozás igényel.

1.2. A protokoll célja, az egységes kezelési szemlélet bevezetése, a legjobb tudományos ismeretek átadása, a kezelési módszerek tudatos átlátható kritikus alkalmazása, mindig a konkrét klinikai helyzetnek megfelelően, a hatékonyabb ellátás, a következő pontban részletezett célcsoport ismereteinek és tájékoztatásának kiszélesítése tökéletesítése a sikeresebb gyógyítás, az egészségesebb fogazat, az egészségesebb és elégedettebb ember érdekében.

1.3. A protokoll célcsoportjai (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szintek):
Az ellátottak közé bármely korosztályú és nemű fogazati rendellenességben szenvedő vagy azt csak megelőzni akaró egyén beletartozik. A protokollt alkalmazók széles körébe a fogszabályozást végző fogorvos, fogszabályzó szakorvos, a munkáját segítő nővér, dentálhigiénikus, fogtechnikus és a határterületek (gyermekfogorvos, szájsebész, logopédus, orr-fül-gégész, protetikus, speciális esetekben pszihológus) szakemberei tartoznak bele. Az ellátásban alapvetően az egészségügyön kívüli szakterületek nem tartoznak bele.
Szintek:
1. Alapellátásban fogorvos által is elvégezhető fogszabályzó kezelések
2 Fogszabályozó szakorvosi ellátás.
3. Nagyvárosi megyei regionális fogászati központok fogszabályozó osztályai.
4. Egyetemi klinikák és azok köré szerveződő centrumok pl. speciális ellátást igénylő rendellenességek „teamrendszerű” ellátása érdekében (pl. disgnathia sebészi orthodontiai ellátása, ajak szájpad hasadékok komplex kezelése stb.).
A protokoll bevezetésének alapfeltétele a célcsoportok között kialakítandó konszenzus a protokoll minden részletét tekintve. Az egyetértés kialakításához rendszeres egyeztető megbeszélésekre, konferenciákra, körlevelekre és hírlevelekre van szükség.

2. Definíciók, rövidítések

A megbetegedések elnevezése
1. Egyes fogak rendellenességei

1.1. Helyzeti rendellenességek
1.1.1. Labio- occlusio
1.1.2. Linguo- occlusio
1.1.3. Disto- occlusio
1.1.4. Mesio- occlusio
1.1.5. Infra- occlusio
1.1.6. Supra- occlusio
1.1.7. Torto- occlusio
1.1.8. Retenció
1.1.9. Diastema medianum
1.1.10. Keresztharapás

1.2. Számbeli rendellenességek
1.2.1. csírahiányok: Hypodontia
aplasia oligodontia,
anodontia partialis, anodontia totalis
1.2.2. számfeletti fogak: Hyperdontia

2. Angle I. osztályú anomáliák

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás
2.2. Mélyharapás
2.3. Nyitott harapás

3. Angle II. osztályú anomáliák

3.1 Angle II. osztály 1. csoport
3.2 Angle II. osztály 2. csoport

4. Angle III. osztályú anomáliák

4.1 Dentoalveolaris Angle III. osztály
4.2 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis eredetű
4.3 Skeletalis Angle III. osztály; maxillaris eredetű
4.4 Skeletalis Angle III. osztály; mandibularis és maxillaris eredetű

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

5.1 Ajak és alveolus hasadék együttes előfordulása
5.2 Hátsó szájpadhasadék
5.3 Egyoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
5.4 Kétoldali teljes ajak- és szájpadhasadék

6. Aszimmetriák

6.1. Dentalis, dentoalveolaris
6.2. Maxillaris, mandibularis
6.3. Craniofacialis

7. Micrognathia
8. Microgenia
A megbetegedések definíciója
1. Egyes fogak rendellenességei

Prevalencia Magyarországon: 45-55%

1.1. Helyzeti rendellenességek
A fog lehet dőlt vagy testesen rendellenes helyzetben
1.1.1. A fog normálistól eltérő helyzetének leírása, miszerint a fog a fogíven belülre, vagy kívülre, a középvonal felé, vagy attól távolodva, az occlusios síkhoz képest feljebb, vagy lejjebb helyezkedik el.
1.1.2. A fog a normál helyzetéhez képest a tengelye körül elfordul.
1.1.3. A kifejlődött fog előtörését valamilyen akadály gátolja (tengelyeltérés, számfeletti fog helyhiány stb.)
1.1.4. A két felső nagymetsző közötti rés
1.1.5. Valamely felső fog az alsóhoz viszonyítva lingualisan harap záróharapásban

1.2. Számbeli rendellenességek [1;2;3]
1.2.1. Csírahiányok: A normál csíraszámnál kevesebb csíra található (hypodontia). A csírahiányt, ha csak egy vagy két fogra terjed ki, aplasianak nevezzük. Több fog csírahiánya esetén oligodontiáról vagy anodontiaról beszélünk, utóbbi lehet részleges (partialis) vagy teljes (totalis)
1.2.2. Számfeletti fogak: A normálisnál nagyobb számú fog fejlődik (hyperdontia). A számfeletti fog lehet szabályos nagyságú és alakú vagy atípusos formájú, esetleg csökevényes alakú csapfog.
Kiváltó tényezők: fogívszűkület, rendellenes csírahelyzet, dentális trauma, számfeletti fog csírahiány, ankilózis,
Kockázati tényezők: Családi halmozódás, fogívszűkület, korai tejfogextractió, rossz szokások,
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: A maradófogak váltása idején jelenik meg leggyakrabban, mindkét nemben előfordul.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Elsősorban esztétikai panaszokkal jelentkeznek a páciensek a kezelésre. Fájdalmas panaszok nem jellemzőek. [1;2;3]
Gyakori társbetegségek: parodontium és a fogkeményszövetek fokozottabb károsodása jellemzi.

2. Angle I. osztályú anomáliák

A hatos fogak egymáshoz viszonyított helyzete normális[1;2;3]

2.1 Fogívszűkület- fogtorlódás
Prevalencia Magyarországon:20-25%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek):Fogívszűkületről- fogtorlódásról akkor beszélünk, ha kevés a hely az állcsontokban a fogak normális elhelyezkedéséhez.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők: Az eltérés akkor alakul ki, ha diszharmónia van a fogak és az állcsontok mérete között, vagy a fog mérete nagyobb, mint a rendelkezésre álló hely. A torlódást okozhatja korai tejfog extractio, a fog előtörési zavara, vagy az állcsontméret és a fogak mérete közötti genetikai eredetű eltérés. [1;2;3] A fogívszűkület-fogtorlódás kezelése szükséges, mert:
1. Nagyban megnehezíti a fogak megfelelő tisztítását.
2. Jelentősen növeli a caries kialakulásának esélyét.
3. Jelentősen növeli a parodontium károsodásának lehetőségét.
4. A tökéletlen occlusio károsan hat a funkcióra és az esztétikumra is.
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: A maradófogak váltása idején jelenik meg leggyakrabban, mindkét nemben előfordul.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: A fogívszűkület jellemző tünete a fogak torlódása, rotálódása, dőlése, illetve testes áthelyeződése.
Gyakori társbetegségek Az eltérés fokozza a plakk retenciót nehezíti a fogak tisztítását így cariaes és a parodontális elváltozások kialakulását, funkcionális és esztétikai problémákat okoz. [1;2;3]

2.2. Mélyharapás
Prevalencia Magyarországon:18-20%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis mélyharapásról akkor beszélünk, ha a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben. Skeletalis mélyharapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik. [1;2;3]
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában örökletes, nem minden esetben tisztázható egyértelműen.
Jellemző életkor és nem:Már a vegyesfogazati időszak esetén diagnosztizálható. Férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőknél.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: a felső metszőfogak több mint 2mm-t takarnak az alsóból, záróharapásos helyzetben,
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások

2.3. Nyitott harapás
Prevalencia Magyarországon: tejfogazatban 12-18%,maradó fogazati időszakban már csak 2-4%
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Megkülönböztetünk dentalis és sceletalis típust. Dentalis nyitott harapásról akkor beszélünk, ha záróharapásban valamely fogcsoport területén a fogak között nincs érintkezés, rés van. Skeletalis nyitott harapás az állcsontok vertikális helyzetének eltéréseiből adódik.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:rossz szokások, általában ujjszopás
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen
Jellemző életkor és nem: Már a korai tejfogazati fogazati időszakban megfigyelhető
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Az alsó és a felső metszőfogak között nincs érintkezés záróharapásos helyzetben.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás, ajkak renyhesége kiszáradása[1;2;3]

3. Angle II. osztályú anomáliák

A hatos fogak egymáshoz viszonyított helyzete distal harapás
Prevalencia Magyarországon:14-26%,[1;2;3]

3.1. Angle II. osztály 1. csoport
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Angle II. osztály 1. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők előredőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető elsősorban a skeletális formák esetén, nem minden esetben tisztázható az etiológia egyértelműen, mivel habituális disfunctiok is szerepet játszanak a kialakulásában.
Jellemző életkor és nem: Már a korai vegyes fogazati időszakban megfigyelhető mindkét nemben azonos gyakorisággal.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: Az alsó és a felső metszőfogak között kifejezett sagittalis távolság OJ található. Gyakori a szájlégzés, nyelési és fonetikai rendellenesség, az ajak rendellenes formája és működése.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás elsősorban a frontfogak területén, ajkak renyhesége kiszáradása, szájlégzés, fonetikai és nyelési rendellenességek.

3.2. Angle II. osztály 2. csoport
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Angle II. osztály 2. csoportjában a mandibula helyzetét reprezentáló alsó hatos fogak distalisabban helyezkednek el a felső hatosokhoz viszonyítva. Ez a distal harapás együtt jár a felső metszők palatinális irányú dőlésével. A rendellenesség lehet skeletalis vagy dentoalveolaris típusú, és gyakran jár együtt mélyharapással is.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:
Genetikai háttér: Az esetek jelentős hányadában feltételezhető, nem minden esetben tisztázható egyértelműen.
Jellemző életkor és nem: Már a korai vegyesfogazati időszakban megfigyelhető.
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők: esztétikai hátrány, temporális típusú rágás, alsó frontfogak korai kopása, a frontfogak területén korai parodontális csontpusztulás, felső front területen nagyobb caries intenzitás.
Gyakori társbetegségek parodontális elváltozások, ínygyulladás, ajkak renyhesége kiszáradása, [1;2;3]

4. Angle III. osztályú anomáliák

Prevalencia Magyarországon:0,5-1,5%
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul.
A betegség leírása (Érintett szervrendszer(ek)): Dentoalveolaris Angle III. osztály esetén az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.Skeletalis Angle III. osztály; lehet tisztán mandibularis vagy maxilláris eredetű, illetve keverten bimaxilláris eredetű.
Kiváltó tényezők és kockázati tényezők:leggyakrabban örökletes tényezők játszanak szerepet a kialakulásában
Genetikai háttér:a leggyakoribb olyan eltérés mi bizonyíthatóan örökletes eredetű
Jellemző életkor és nem:Már a korai tejfogazati időszakban általában felismerhető
Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők:A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog haraás
Gyakori társbetegségek: A parodontium és a fogkeményszövetek elváltozásai, frontfog keresztharapás [1;2;3]

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

A hasadékok az embrionális fejlődés idején keletkeznek, az arcnyúlványok hiányos
összenövése miatt. Az ajak- és szájpadhasadék együtt járhat az anteroposterior irányba
megrövidült és retropozícióban álló maxillaval, relatív progeniával és csírahiányokkal

5.1. Ajak- és alveolushasadék együttes előfordulása
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.2. Hátsó szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.3. Egyoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

5.4. Kétoldali teljes ajak- és szájpadhasadék
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal. [1;2;3]

6. Aszimmetriák

A median- sagittalis síkhoz viszonyítva a fogazat vagy az állcsontok két oldala között részaránytalanság figyelhető meg.

6.1. Dentalis, dentoalveolaris
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

6.2. Maxillaris, mandibularis
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal.

6.3. Craniofacialis
A meghatározás a rendellenesség kiterjedésére utal. [1;2;3]

7. Micrognathia

A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete. [1;2;3]

8. Microgenia

Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete. [1;2;3]

II. Diagnosztikai eljárások

  • 1. Anamnézis
  • 2. Fizikális vizsgálatok
  • 3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • 3.1. Laboratóriumi vizsgálatok
      Gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják a laboratóriumi eredményeketBetegségek, amelyek befolyásolhatják a laboratóriumi eredményeket
    • 3.2. Képalkotó vizsgálatok
      A képalkotó eljárások adott állapotra vonatkozó diagnosztikai hatékonyságára utaló jellemzők (pl. szenzitivitás, specificitás, prediktív érték)
    • 3.3. Egyéb vizsgálatok
  • 4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
  • Differenciál diagnosztika (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
  • 5. Diagnosztikai algoritmusok, [1;2;3]

1. Anamnézis

A kórelőzmény felvétele három fő részre osztható
1. általános anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.
2. fogászati anamnézis a mindennapi fogorvosi gyakorlatnak megfelelően.
3. orthodontiai anamnézis

A státusz rögzítéséhez a következő adatokra lehet szükség: születési súly; szülés lefolyása; testvérek száma; táplálkozási szokások; tejfogak megjelenési ideje; családi fogazati rendellenességek; beszédhibák; szokások; gyermekbetegségek; alvásmód; testalkat; szellemi fejlettség; allergia. [1;2;3]

2. Fizikális vizsgálatok

1. Általános klinikai vizsgálat
Célja: A paciens habitusának, psychés adottságának, fogstátusának vizsgálata

2. Funkcionális vizsgálat
Célja: A száj nyitó csukó mozgásának és a temporomandibularis izületnek a
vizsgálata, nyugalmi helyzet (interocclusalis térköz) meghatározása, nyelés módjának
megítélése, nyelv- és garatképletek megtekintése, beszédhibák,
rossz szokások kiszűrése.
Módja:noninvazív manuális vizsgálat
Eredményessége:szubjektív eredményt ad nagy gyakorlatot rutint igényel

3. Orthodontiai vizsgálat modell analízis
Célja: dentoalveoláris eltérések meghatározása
Módja: Szájvizsgálat és elasztikus lenyomatvétel alapján készült gipszmodellen végezzük. A vizsgálat kiterjed mindhárom dimenzióra (sagittalis, verticalis, transversalis) a vizsgálati módszer a hazai gyakorlatban elfogadott rendszerek közül szabadon választható (Angle diagnosztikai rendszere, Hasund, Rickettes, stb.)
Eredményessége: precíz mérhető eredményt ad a beavatkozás noninvazív

4. Röntgen diagnosztika
4.1. Intraoralis felvételek
4.1.1.Periapicalis fogfelvétel
Egyes fogak, vagy több fog állapota, alaki, helyzeti, előtörési, számbeli rendellenességei esetén készítjük.
4.1.2. Ráharapásos felvétel
A fogak körüli alveolaris csontok nagyobb részletét vizsgáljuk rajtuk. Állcsonthasadék, számfeletti fog, retineált fog és a csontban lévő elváltozás vizsgálatára, lokalizálására használjuk.
4.2. Extraoralis felvételek 5
4.2.1. Állkapocsizületi felvételek.
4.2.2. Panorama röntgenképek és orthopantomogrammok
A fogak fejlődésére, és az állcsontban lévő folyamatok vizsgálatára alkalmas technika.
4.2.3. Teleröntgenek
A maxilla a mandibula illetve a fogívek egymáshoz és a koponyaalaphoz viszonyított helyzeti- alaki eltérései vizsgálhatók ezeken a felvételeken.
4.2.4. Csontérettségi vizsgálatok
A kronológiai és a biológiai életkor összehasonlítására alkalmas eljárás. [1;2;3]

III. Kezelés/Terápia

  • Nem gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
    • Általános intézkedések
    • Speciális ápolási teendők
    • Fizikai aktivitás
    • Diéta
    • Betegoktatás[1;2;3]
  • III/1.Gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
    • Speciális ápolási teendők
    • Ajánlott gyógyszeres kezelés (Kontraindikációk; lehetséges jelentős interakciók)
    • Kiegészítő / Alternatív gyógyszeres kezelés
    • Terápiás algoritmusok
  • III/2. Sebészeti jellegű ellátás
    • Műtét (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
    • A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
  • III/3. Egyéb beavatkozások
    • Általános intézkedések
    • Speciális ápolási teendők
    • Sebészeti kezelés (Műtéti indikáció; műtéti előkészítés; műtéti érzéstelenítés; műtét posztoperációs teendők.)
    • Fizikai aktivitás
    • Diéta
    • Betegoktatás
  • III/4. Egyéb terápia (pszichoterápia, gyógyfoglalkoztatás stb.)

IV. Rehabilitáció

1. A rehabilitáció szükségességének paraméterei
2. A megfelelő rehabilitációs ellátás szintje
3. Általános intézkedések
4. Speciális rehabilitációs teendők

V. Gondozás (a megbetegedések def. alapján)

1. Primer és szekunder prevenciós feladatok
2. Prognózis (a betegség várható kimenetele, a kezelés várható időtartama, lehetséges szövődmények, és megelőzésük-kezelésük)
3. Ellenőrzés

1.1. Helyzeti rendellenességek

1.1.1. Labio- occlusio
1.1.2. Linguo- occlusio
1.1.3. Disto- occlusio
1.1.4. Mesio- occlusio
1.1.5. Infra- occlusio
1.1.6. Supra- occlusio
1.1.7. Torto- occlusio
1.1.8. Retenció
1.1.9. Diastema medianum
1.1.10. Keresztharapás

Terápiás eljárás:
A fog helyzetének korrigálása, az ehhez szükséges hely megteremtése után, a megfelelő készülék(ek) alkalmazásának segítségével.

Alkalmazható készülékek:
Passzív lemez segédrugóval
Aktív lemez segédrugóval
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek
Lingual és palatal ívek [1;2;3]

1.2. Számbeli rendellenességek

1.2.1. csírahiányok: hypodontia, oligodontia, aplasia
anodontia partialis, totalis
1.2.2. számfeletti fogak: hyperdontia

Terápiás eljárás:
Orthodontiai
Orthodontiai és protetikai
Protetikai
Sebészi- orthodontiai
Implantológiai
A kezelés típusának megválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
A számfeletti fogak kezelése általában a fog extractioja.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek[1;2;3]

2.1. Fogívszűkület- fogtorlódás

Terápiás eljárás:
Preventio.
A helyviszonyok analizálása után(pl.: Pont index) sagittalis vagy transversalis tágítás.
A helyviszonyok analizálása után(pl.: Pont index) extractioval kombinált kezelés
Foganyag redukálása strippeléssel (Bolton analízis alapján)
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszhatnak
Hogyan kezelhető ez az eltérés?
Helyteremtésre van szükség a fogív tágításával, vagy fogak extractio-jával.
Milyen eredmény várható a kezeléstől?
Az eltérés sikeres kezelése biztosítja a feltételeket a tökéletes plakk –eltávolításhoz, ezzel segít megelőzni a cariaes és a parodontális elváltozások kialakulását. Az előzőeken túl, funkcionális és esztétikai javulás is várható.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek
Quad-helix, Hyrax-csavar[1;2;3]

2.2. Mélyharapás

Megjelenési formái:
Dentoalveolaris (metszőfog extrusio, vagy oldalsó fogak ifraocclusioja jellemzi)
Sceletalis (általában Angle II/2 osztállyal fordul elő)

Terápiás eljárás:
Intrusio a frontfogak területén
Extrusio a molaris területen
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek[1;2;3]

2.3. Nyitottharapás

Megjelenési formái:
Elülső
Oldalsó (egy vagy kétoldali)
Dentoalveolaris (általában habituális disfunctioval jár együtt)
Sceletalis (vertikális mandibula növekedés jellemzi)

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: ujjszopás) megszüntetése
A vertikális viszony korrigálása a két állcsont között.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Pitvarlemez
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

3.1. Angle II. osztály 1. csoport

Megjelenési formái:
Leggyakoribb tünetegyüttes a felső metszőfogak protrusioja, az alsó állcsont distalis helyzete mellett. Gyakori a szájlégzéssel kombinált eltérés, ami kiváltó okként is szerepelhet. A szájlégzésen kívül a nyelési rendellenességek és a rossz szokások is szerepet játszhatnak a kórképben.

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: nyelvlökéses nyelés) megszüntetése.
Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
A fogívek harmonizálása extractios terápiával.
Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva. [1;2;3]

3.2. Angle II. osztály 2. csoport

Megjelenési formái:
Leggyakoribb tünetegyüttes a felső metszőfogak retrusiója, distalharapás és kifejezett overbite mellett. A kórkép hátterében microgenia dentoalveolaris eltérés, prognathia és rendellenes metszőfog helyzet is megtalálható.

Terápiás eljárás:
A felső metszőfogak tengelyállásának korrekciója a kezelés kezdeti szakaszában.
A felső fogív szükséges mértékű tágítása.
Az állcsontok növekedésének kedvező irányú befolyásolása.
Felnőtt korban műtéti megoldás is választható a distalis skeletalis viszony megszüntetésére. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.
A megfelelő terápia kiválasztásában egyéb fogazati rendellenességek, szájhigiénia, életkor, rossz szokások is fontos szerepet játszanak.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

4. Angle III. osztályú anomáliák

Megjelenési formái:
A rendellenesség jellegzetes tünete a fordított metszőfog harapás. Dentoalveolaris és skeletalis formában is előfordul
Dentoalveolaris (Az állcsontok sagittalis viszonyában nincs eltérés. A rendellenességet elsősorban a felső frontfogak kedvezőtlen dőlése okozza.)
Skeletalis (mandibularis, maxillaris, bimaxillaris)
A kórkép hátterében micrognathia, dentoalveolaris eltérés is megtalálható.

Terápiás eljárás:
Korai stádiumban, tejfogazati időszakban a keresztharapás kezelése és a mandibula reflexes előrevitelének megakadályozása a cél.
A vegyesfogazati időszakban a szabályos metszőfogvezetés a kezelés mielőbbi kialakítása a cél.
Dentoalveolaris eltérés esetén a fő cél a frontfogak helyzetének rendezése.
Skeletalis; mandibularis eltérés esetén a kezelés sikeréhez a mandibula növekedési irányának kedvező befolyásolása elengedhetetlen.
Skeletalis; maxillaris eredetű eltérés esetén a kezelés sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Skeletalis bimaxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez bimaxillaris növekedés kontrollra kell törekedni
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Állsapka
Delair-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

5. Ajak- és szájpadhasadékos rendellenességek

Megjelenési formái:
A rendellenességhez társuló elváltozások: sagittalis irányban megrövidült retropozíciójú maxilla, csökkent verticalis maxilla magasság, megnövekedett alsó arcmagasság, csökkent hátsó arcmagasság, mandibula ramusa és corpusa megrövidült, gonion szög megnövekedett.

Terápiás eljárás:
Komplex kezelés és hosszú távú gondozás szükséges. A kezelés úgynevezett „Hasadékos Centrumban” végezhető legsikeresebben. A multidiszciplináris team munkában a következő szakemberek vesznek részt: sebész, orthodontus, logopédus, foniáter, audiológus, gyermekgyógyász, pszichológus, gyermekfogorvos, protetikus, genetikus és szociális munkás.Sebészi ellátás: ajakhasadék zárása, alveolushasadék zárása csontbeültetéssel, szájpadhasadék zárása, egyéb műtétek (orr- garatplasztika, dysgnathia- műtét, kozmetikai műtétek.
Orthodontiai ellátás:
Korai kezelés (McNeil lemez mélyhúzott változata).
Tejfogazatban végzett fogív-tágítás.
Vegyesfogazati időszakban az egyes fogak eltérésének korrigálása mellett a minél szabályosabb occlusio kialakítása, fenntartása valamint a maxilla sagittalis és vertikális növekedésének serkentése a cél. Maradó fogazatban a végleges occlusio kialakítása a feladat. A dysgnathia műtétek orthodontiai előkészítése is ebben az időszakban történik.

Alkalmazható készülékek:
McNeil lemez
Delaire-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extraoralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

6. Aszimmetriák

Megjelenési formái:
Dentalis, dentoalveolaris, maxillaris, mandibularis, craniofacialis.
Mindhárom forma az esetek jelentős részében oldalsó keresztharapással, és non occlusio esetén vertikális torzulással, az oldalfogak elongálódásával jár együtt.

Terápiás eljárás:
Az esetleges kiváltó ok (pl.: fogívszűkület) megszüntetése.
A vertikális eltérés korrigálása.
A hibás, kényszerharapásos helyzet korrigálása, a szemfogvezetés normál működésének visszaállítása.
Súlyos craniofacialis aszimmetriák esetén, amennyiben a konzervatív kezelés nem jár kellő eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Aktív és passzív lemezek
Funkciós készülékek
Hyrax-csavar
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extraoralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

7. Micrognathia

Megjelenési formái:
A felső állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete az Angle III. osztályú eltérések esetén gyakran megfigyelhető.

Terápiás eljárás:
A maxillaris eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a maxilla növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Delaire-féle maszk
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris extroralis transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

8. Microgenia

Megjelenési formái:
Az alsó állcsont fejletlensége, vagy retropozíciós helyzete általában az Angle II. osztályú eltérések esetén figyelhető meg.

Terápiás eljárás:
A mandibularis eredetű eltérés kezelésének sikeréhez a mandibula növekedési irányának befolyásolása a fő feladat.
Amennyiben a növekedés befolyásolása nem jár eredménnyel, műtéti megoldás válik szükségessé. Ilyen esetben a fogszabályozó kezelés célja a műtéti előkészítés - két egymással arányos és önmagában szabályos fogív kialakítása révén.

Alkalmazható készülékek:
Funkciós készülékek
Multiband rendszerű készülékek intermaxillaris, extroralis, transzpalatinalis elemekkel kombinálva[1;2;3]

Az ellátás megfelelőségének indikátorai (Eredmény / Vizsgálatok /Indikátorok)

A fogazati rendellenességek elsősorban funkcionális károsodást okoznak, bár sok egyénnél a gyógyulás igényét az esztétikai szempontok motiválják. A fogszabályozó eljárás eredményességét mégis elsősorban a funkcionális eredményesség a rágóképesség javulása határozza meg. A kezelés fő célja - a rágóképesség javítása - mellett, a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni a páciens szubjektív véleményét, pszichés viszonyulását a kezeléshez és az elért eredményhez.
A felsorolt szempontok alapján végzett felmérések alkalmasak a kezelések hatékonyságának vizsgálatára.
A helyi minőségrendszerek kiértekelési rendszerének adaptálása képezi az indikátor rendszer egyik alappillérét. (minta mellékletként csatolva.
A hatékonyság mérésére a betegforgalmi statisztika adatait kell felhasználni, amiből jól megítélhető az ellátás hatékonysága.
A költséghatékonyságot az intézetek gazdasági vezetőinek adataiból kell kiszámítani.

A protokoll bevezetésének feltételei

  • - Tárgyi feltételek: A protokoll készítéshez szükséges technikai háttér (jó minőségű számítógép, nyomtató, internet kapcsolat a szükséges adatbázisok eléréséhez megfelelő belépési engedélyekkel, helyiség biztosítása a munkavégzéshez. Kellő mennyiségű és minőségű adatra támaszkodó protokoll nagymennyiségű kinyomtatása a széleskörű terjesztéshez.
  • - Személyi feltételek: Kellőszámú elismert szaktekintély és a rendszer működtetésében jártas szakember megnyerése tiszteletdíjának biztosítása a protokoll bevezetéséhez. Véleményező és fejlesztő csoport felállítása. Konzultáció, szakmai értékelés és véleményezés résztvevőinek kiválasztása, lektorok felkérése. A fejlesztő csoportba az érintett szakterületek és ellátási szintek képviselőit is be kell vonni.
  • Független szakértői csoport felállítása a protokoll véleményezésére.
  • - Szakmai/képzési feltételek: Munkacsoportok felállítása esetlegesen speciális képzése a legfrissebb a protokoll állandó fejlesztéséhez szükséges adatok professzionális gyűjtéséhez, a konszenzus kialakításához a kezelőorvos társszakmák ellátásban részesülők stb. között.
  • - Egyéb feltételek: A fejlesztés működtetés anyagi hátterének biztosítása

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján I.: Gyermekfogászat , fogszabályozás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004
  • 2. Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye. Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma. Budapest, 2002
  • 3. Proffit W.R.: Contemporary orthodontics. Mosby, Year Books, St. Luis, 1993.
  • 4. Rehák G., Riskó R.: Hasund Orthodoncia. Savaria-Dent, Szombathely, 2001.

Terápiás útmutatók:

  • Cochrane Library
  • MEDLINE, Index Medicus
  • Excerpta Medica EMBASE
  • Current Contents
  • Science Citation Index
  • Magyar Orvosi Bibliográfia
  • ACP (American College of Phisicians) Journal Club
  • Evidence Based Medicine
  • York Centre for Reviews and Dissemination
  • Clinical Evidence
  • Best Evidence
  • EB Journals

Kapcsolódó internetes oldalak

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru.mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/library/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

1.1 Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei:
A diagnosztikus és terápiás útmutatóknak korszerű és megbízható mértékadó eredményeken kell alapulnia. A tudományos eredményeket lehetőleg a ma legmegbízhatóbb legjobb minőségű forrásokból kell beszerezni
Szem előtt kell tartani azt, hogy az orvos saját tapasztalata leghatékonyabban akkor érvényesül, a beteg számára legjobb eljárás és eredményes gyógyulás akkor biztosított, ha mindig hozzájut az elérhető legjobb kutatási eredményekhez. Ennek a sikernek érdekében, a tudományos eredményeket a következő szempontok szerint kell megkeresni:
Keresni kell korábbi útmutatókat, rendszerezett irodalmi áttekintéseket, konszenzus riportokat és nemzeti terápiás irányelveket. A megtalált eredményeket kritikus elemzésnek kell alávetni és bizonyító erejüknek megfelelően rangsorolni. Az evidencia szinteket lásd később.
Az irodalomkeresést a protokoll folyamatos fejlesztésével harmonikusan kell végezni a legalább éves gyakorisággal az alább felsorolt keresők, útmutatók segítségével:

Terápiás útmutatók:

  • Cochrane Library
  • MEDLINE, Index Medicus
  • Excerpta Medica EMBASE
  • Current Contents
  • Science Citation Index
  • Magyar Orvosi Bibliográfia
  • ACP (American College of Phisicians) Journal Club
  • Evidence Based Medicine
  • York Centre for Reviews and Dissemination
  • Clinical Evidence
  • Best Evidence
  • EB Journals

Terápiás útmutatók az interneten

  • Guidelines Appraisal Project http:/hiru.mcmaster.ca/cpg/default.htm
  • Clinical Practice Guidelines http:/www.ogh.on.ca/library/cpg.htm
  • US National Guideline Clearing House http:/www.guideline.gov/index.htm
  • A Cochrane Collaboration Handbook a Cochrane Library kézikönyve, amely a vizsgálatok tervezéséhez és a korszerű irodalomkutatáshoz nyújt segítséget és útmutatót.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei
A diagnosztikai és terápiás útmutatók meghonosítása, aktív módszerekkel. Továbbképzések tartásával, neves hazai és külföldi szaktekintélyek bevonásával kell elősegíteni a rendszer széleskörű ismertté tételét. Célszerű összekapcsolni a protokoll megfelelő elemeit a helyi minőségbiztosítási rendszerekkel is.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
A Magyar Fogorvosok Egyesületét és a Fog- és szájbetegségek Szakmai Kollégiumát kell megbízni a társszakmák közti egyeztetés szervezésével irányításával és ellenőrzésével.

1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata
Az evidencia szintje szerint a különböző tanulmányok eltérő bizonyítóerejűek. A publikációk az evidencia értékének ismerete a szakirodalmi tájékozódás fontos segítője.

I. tervezett randomizált kontrollált vizsgálat
II. nem randomizált, de kontrollált vizsgálat
III. multicentrikus kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálat
IV. több különböző időben végzett kontrollált vizsgálatból nyer evidencia, illetve bizonyos esetekben nem kontrollált vizsgálatok.
V. leíró tanulmányok, szakértői vélemények

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók, indikátorként használandó elégedettségi vizsgálat kérdőlapjai

betegtájékoztató

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete Gyermekfogászati és Fogszabályozási Szekciója

4. Egyéb megjegyzések

A betegek auditálásához, véleményük kikéréséhez a minőségbiztosítási kérdőívek értékelését kell felhasználni, az országos eloszlást figyelembe véve. A vizsgálatok éves gyakorisággal történjenek, az etikai, jogi, betegjogi aspektusok messzemenő figyelembevételével.

Betegtájékoztató

„Az orthodonciai diagnózis és kezelési terv készítése” című protokollhoz
Tájékoztató a fogszabályozó kezelésről
A fogszabályozó kezelés eredményessége a jól informált és megfelelően együttműködő beteg esetén várható el.
A fogszabályozás célja: a fogak, a fogazat és az állcsontok helyzeti rendellenességeinek meggyógyítása.
A szabálytalan fogazat nemcsak esztétikai probléma, hanem beszédhibához, ínygyulladáshoz, fogágy betegséghez, s így a fogak korai elvesztéséhez, a rágás tökéletlensége miatt emésztési zavarhoz vezethet.
A fogszabályozás általában több évig tartó kezelést jelent, ami türelmet és kitartást igényel a páciens (gyermek esetén a szülő is) részéről, valamint jó együttműködést a beteg és az orvos között.
A kezelés félbeszakítása eredménytelenséghez vezethet.
A fogszabályozás rendszeres kontrollvizsgálatot igényel, aminek időpontjait a betegnek pontosan be kell tartani. Ugyancsak fontos az orvos szájápolással és a készülék viselésével kapcsolatos utasításainak betartása is.
A fogszabályozó kezelés általában a terveknek megfelelően zajlik, azonban mint a többi gyógyító szakmánál, a végeredmény nem garantálható és nem minden és nem minden mellékhatást lehet előre kiszámítani.
Tájékoztató a fogszabályozó kezelés lehetséges mellékhatásairól

  • 1. A szájápolás elhanyagolása, helytelen táplálkozás örökletes tényezők, hatására fokozott fogszuvasodás, ínybetegség, fogfelszínek elszíneződése.
  • 2. Foggyökerek felszívódása,
  • 3. A kezelés eredményének visszarendeződése a kezelés eredményét helybetartó készülék viselésének elhanyagolásából adódóan.
  • 4. A fogszabályozó kezelés eredményének visszarendeződése, a bölcsességfogak előtörése után, rossz szokások hatására ill. az arcterületet érintő növekedés hatására.
  • 5. Késői recidíva, visszarendeződés, egyéb hatások következtében (pl.: parodontium pusztulás)
  • 6. Izületi fájdalmak, panaszok kialakulása a kezelés során vagy a kezelés után.
  • 7. Nyálkahártya, lágyrészek sérülése a készülék viselése miatt.
  • 8. A fogak átmeneti érzékenysége és mozgathatósága a kezelés alatt.
  • 9. A kezelési idő elhúzódása.

Forrás: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/fog-szajbetegsegek

Plakk okozta gingivitisről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Plakk okozta gingivitisről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási területe:

Az általános fogorvosi praxis és szak parodontológiai ellátás keretében ellátott, ínygyulladásban szenvedő páciensek körére terjed ki

1.1. A gingivitis az egyik leggyakoribb orális népbetegség, ez indokolja a kezelési protokoll felállítását

1.2. A protokoll célja útmutatást nyújtani az ínygyulladásban szenvedő betegek adekvát ellátására

1.3. A célcsoport: minden gyakorló fogorvos és minden ínygyulladásban szenvedő gyermek és felnőtt

2. Definíció: plakk okozta gingivitis - elfogadott rövidítése nincs

3. A megbetegedés definíciója

A plakk okozta gingivitis a leggyakoribb gyulladásos parodontális kórkép, amely az ínyszélre korlátozódik és nem jár parodontális tapadásveszteséggel (1,2,13,).

3.1. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus (13). Fő kockázati tényezők a helyi plakk retenciós faktorok, elálló tömésszél, valamint a dohányzás és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér (15,16).

3.2 A gingivitis genetikai rizikó tényezői, szembe a parodontitissel nem igazoltak.

3.3 A felnőtt lakosság közel 70%-a enyhébb- súlyosabb gingivitisben szenved, ezek közül 30 % szorul szakorvosi ellátásra.

3.4 Az incidencia a pubertás korban magas, majd nőkben a terhesség kapcsán, a női nemi hormonszint emelkedés következtében mutat kiugró értékeket. Idős korban a prevalencia a fogak elvesztésével ill. a folyamat parodontitisbe fejlődésével csökken (1).

3.5. Fő tünete: ínyvérzés, az ínyszél színének elváltozása és az ínyszél duzzanata. általában fájdalommal nem jár. általános tüneteket, vérképeltolódást nem okoz (1).

3.6. Érintett szervrendszerek – csak az ínyszélre lokalizálódik, gócként nem szerepel.

3.7. Gyakori társbetegség: Terhességben, diabetesben előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb (14)

4. Ellátási folyamat leírása

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

1.1. Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel endocrin, immunológiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés

1.2. Parodontális anamnézis – Az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, fogmosási gyakorlat, szájhigiénés eszközök használata,

2. Fizikális vizsgálatok

3. Kötelező- minimálisan elvégzendő vizsgálatok:

A száj higiénés állapotának vizsgálata A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet. A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. A nagytömegű vastag plakk már szabad szemmel is jól látható, szondával karcolható. A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakk festő folyadékkal megfesteni (1).
Az íny vizsgálata: Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát (1,2).
Az Ínyvérzési Index százalékosan fejezi ki az ínyvérzés mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk ( a fogfelszín distalis, középvonali és mesialis oldalán mind oralisan, mind pedig buccalisan). Így pl. 28 fogat alapul véve ha valakinek a lehetséges 168 felszín közül 42 felszínén mutatkozott vérzés, akkor az ínyvérzési index pontosan 25%. ( 42:165x100)

3.1. Laboratóriumi vizsgálat általában nem indokolt. Súlyos, ínyduzzanattal járó ínygyulladásban rutin vérkép és vércukorszint vizsgálat indokolt.

3.2. Képalkotó - Radiológiai diagnosztikus módszerek. A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Gingivitisben a csontos parodontium röntgen elváltozása nem látható. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. Szükséges intraorális fogfelvételeket is készíteni. Ez lehet szárnyas film vagy standard beállítású periapicalis fogfelvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról és jól láthatók az approximális plakk retenciós tényezők is.

3.3. Egyéb kiegészítő vizsgálat a diagnózis felállításához nem szükséges

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok:

nem indokolt

III Kezelés


III/1 Gyógyszeres kezelés: a gingivitis kezelése elsősorban nem gyógyszeres, hanem mechanikus tisztítás és a szájhigiéne helyreállítása. A gyógyszeres, antiszeptikus kezelés magában hatástalan. Csak kiegészítésként rendelhetünk 1,2 ill. 2 ezrelékes chlorhexidines öblítést vagy egyéb antiszeptikumot (Meridor, Betadine). Gingivitisben antibiotikum adása nem indikált. Gyógyszeres kezelésre általában a mechanikus terápiára nem reagáló, szisztémás háttérbetegség által súlyosbított esetekben van szükség (1,2).
III/2 . Sebészi jellegű ellátás
Gingivitisben műtét csak fibrotikus ínyduzzanat esetében indikált. A gingivitis alapvető terápiája nem sebészi de operatív jellegű.

1. Szájhigiénés motiváció és előzetes szájhigiénés instrukciók dentális plakk festő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat és felhívjuk a figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő (1,2)

2. Professzionális szájhigiénés kezelés: a supra,- és subgingivális fogkövek és plakk retenciós tényezők eltávolítása (depurálás)
A depurálás és gyökérsimítás célja a dentális plakk maradéktalan eltávolítása. az ínygyulladás megszüntetése azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el
Supragingivális depurálás könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak (3,4,5,)
Subgingivális depurálás és gyökérsimítás A subgingivális depurálás és gyökérsimítás lényegesen bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint a supragingivális. A subgingivális fogkövek keményebbek és szívósabban tapadnak a fognyakon. A művelet során a vizuális kontroll is limitált vagy teljesen hiányzik. Legtöbbször az operátor csupán tapintással tájékozódik. A tasakfal jelentős mértékben korlátozza a mozgási lehetőséget. Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni (1,3,4).

Plakk retenciós faktorok eliminálása

Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:

  • túlérő tömések korrekciója
  • hibás koronaszélek korrekciója
  • hibás hézagfogak korrekciója
  • plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
  • nyitott kontakt pontok korrekciója
  • fogak anatómiai hibáinak korrekciója
  • orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek Az amalgám töméseket vagy finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy specialis reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk le. A kompozíciós töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszelőivel korrigáljuk majd finom polírozó csíkokkal polírozzuk ki (1,3).

A túlérő koronaszél korrekciója során választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása és jó minőségű, szigorúan supragingivális széli zárású ideiglenes korona/híd munka elkészítése és a hídváz szájban elvégzett korrekciója között.
Helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy specialis vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.

Az ínyszél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni. Mivel gyulladt íny mellett dolgozunk, ajánlatos kofferdam izolálás alkalmazása (1).

A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja szájhigiénés kilátásainkat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért indokolt lehet orthodontiai kezelés indikációja.

A tökéletes egyéni szájhigiénés technika kialakítása – végleges szájhigiénés instrukció

A végleges egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a professzionális szájhigiénés kezelési fázis sikeres lezárásával kezdhetjük el (6,7,8,9,10,).

  • Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. A professzionális szájhigiéniában használt polírozó kefék működési elvét használják ki az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék (Oral B-Braun, Colgate, Aquafresh stb) és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe ( Sonicare, Oral B Soni), amelyek nem csupán mechanikai dörzsöléssel, hanem a fogkefe sörteszálak által továbbított alacsony energiatartamú, ultrahang-frekvenciájó rezgésekkel fellazítják és eltávolítják a dentális plakkot (19,20,21,22,23)

Interdentális fogtisztító eszközök Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják (9,18).

Fogselyem az ép parodontiumu fogak és a gingivitises fogak approximális és interdentális subgingivális felszíneinek tisztítását szolgálja (18).

A Superfloss olyan speciális, a cipőfűző végére emlékeztető kemény műanyag véggel van ellátva, melynek segítségével a fogselyem bevezethető a fogközökbe akkor is, ha a kontakt ponton nem lehet átvezetni

A Gépi interdentális fogtisztító eszközök közül ajánlott a legújabb Oral B Kolibri

Gingivoplastica Amennyiben az ínygyulladás megszüntetése után duzzadt, fibrotikus ínyszél marad vissza, az ínylemetszéssel korrigálható.

III/3 Egyéb beavatkozások –

III/4 Egyéb terápia – nem igényel

IV. Rehabilitáció

nem igényel

V. Gondozás

1. Primér és szekunder prevenciós teendők

– A páciens egyéni szájhigiénéje, plakk- és fogkőképződésének sebessége függvényében professzionális szájhigiénés kezelésre félévente vagy évente a beteg visszarendelendő. Ilyenkor nem csupán fogköveit távolítjuk el, hanem újra motiváljuk és újabb szájhigiénés tanácsokkal látjuk el.

Primér prevenció – lényege az idejében, még teljesen ép íny és fogazati státus mellett bevezetett, jó fogmosási technika és időszakos professzionális fogtisztítás.

Szekunder prevenció lényege a kezelést követő időszakos visszarendelés és professzionális fogtisztítás.

2. Prognózis

– a gingivitis prognózisa jó. Hatékony fogmosás és időszakos ellenőrzés és tökéletes minőségű restaurativ fogászati munkák mellet nem tér vissza

3. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a dentális plakk eltávolítására és rendszeres távoltartására. A terápia sikere és kimenetele alapján az esetek újabb három diagnosztikai csoportba sorolhatók:

A. Gyógyult plakk okozta gingivitis: Amennyiben a klinikai tünetek megszűntek, a szájhigiéne jó, nincs jelentős plakk és fogkőképződés a beteg gyógyultnak nyilvánítható. Ez azonban nem jelentheti páciensünk végleges elbocsátást. Továbbra is rendszeres motivációra és időszakos szájhigiénés instrukcióra szorul

B. Nem gyógyult plakk okozta gingivitis: Amennyiben a klinikai tünetek nem szűntek meg, a szájhigiéne nem kielégítő, további plakk és fogkőképződés észlelhető a beteg ismételt professzionális szájhigiénés kezelésre és szájhigiénés instrukcióra szorul. Ezt követően betegünk újabb ellenőrző vizsgálatra szorul. Mindezt addig kell megismételni, amíg tökéletes egyéni szájhigiénét nem érünk el és a beteg gyógyultnak nem nyilvánítható.

C. Kondicionált gingivitis: A plakk képződésen kívül több általános tényező is hozzájárulhat a gingivitis fenntartásához. Ilyen esetben a fogorvosnak a beteg általános kivizsgálását kell kezdeményeznie, hogy kiderüljön, milyen tényező miatt nem gyógyul meg betegünk. Szükség szerint parodontológus szakorvosi ellátás indikált.

4. A protokoll bevezetésének feltételei

4.1. Tárgyi feltételek
Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő

4.2. Személyi feltételek
Parodontológus szakorvos, fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó

4.3. Szakmai/képzési feltételek
Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés

4.4. Egyéb feltételek

  • - a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
  • - betegtájékoztató kiadványok terjesztése
  • - oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
  • - a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Parodontológia szerk. Gera Semmelweis Kiadó 2005.
  • 2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium – Parodontológiai Módszertani levél
  • 3. Axelsson P Lindhe J.: The effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. Results after 6 years. J Clin Periodontol 1981;8:239-248.
  • 4. Axelsson P, Lindhe J, Nystrom B.: On the prevention of caries and periodontal disease. Results of a 15 year longitudinal study in adults. J. Clin Periodontol 1991;18:182-189
  • 5. Axelsson,P. és Lindhe,J.: Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. J. Clin. Periodontol. 1978;5:133-151
  • 6. Beals, D, Ngo T., Feng Y., Cook D., Grau D.G., Weber D.A.: Development and laboratory evaluation of a new toothbrush with a novel brush head design Am J Dent 2000; 13: 000-000
  • 7. Boyd RL, Murray P, Robertson PB.: Effect on periodontal status of rotary electric toothbrushes versus manual toothbrushes during periodontal maintenance. I. Clinical results J. Periodontol 1989;60:390-395.
  • 8. Cronin, MJ., Dembling WZ, Low MI., Jacobs DM, Weber DA.: A comparative clinical investigation of a novel toothbrush designed to enhance plaque removal efficacy Am J Dent 2000; 13: 000-000
  • 9. Gjermo L, Flötra L.: The effect of different methods of interdental cleaning. J. Periodontal Res 1970;5:230-236.
  • 10. Graves Rc, Disney JA, Stamm JW.: Comparative effectiveness of flossing and brushing in reducing interproximal bleeding. J. Periodontol 1989;60:243-247.
  • 11. Heasman PA, Jacobs DJ, Chapple IL.: An evaluation of the effectiveness and patients compliance with plaque control methods in the prevention of periodontal disease Clin Prev Dent 1989;11:24-28
  • 12. Lang WP, Farghey MM, Ronts DL.: The relation of preventive dental behaviors to periodontal health status J. Clin Periodontol 1994;21:194-198.
  • 13. Löe H, Theilade E, Jensen SB.: Experimental gingivitis in man. J. Periodontol 1965;36:177-187.
  • 14. Payne JB, Zachs NR, Reinhardt RA et al. The association between estrogen status and alveolar bone density changes in postmenopausal women with a history of periodontitis. J Periodontol 1997;68:24-31.
  • 15. Preber H, Bergstrom J: Occurrence of gingival bleeding in smoking and non-smoking patients. Acta Odontol Scand 1985; 43: 315-320.
  • 16. Preber H, Bergstrom J: Effect of cigarette smoking on periodontal healing following surgical therapy. J Clin Periodontol 1990;17: 324-329.
  • 17. Rich SK, Friedman JA, Schultz LA.: Effects of flossing on plaque and gingivitis in third grade schoolchildren J. Public Health Dent 1989;49:73-77.
  • 18. Ronis DL,Lang WP, Farghey MM. Passow E.: Toothbrushing, flossing and preventive dental visits by Ditroit-area residents in relation to demographic and socioeconomic factors J Public Health Dent 1993;53:138-145.
  • 19. Sharma NC., Qaois JG., Galustian HJ., King D.W., Low ML, Jacobs DM, Weber DA.: A 3-month comperative investigation of the safety and efficacy of a new toothbrush: Results from two independent clinical studies Am J Dent 2000; 13: 27A-32A
  • 20. Sharma NC., Qaois JG., Galustian HJ., Low ML, Jacobs DM, Weber DA.: An advanced toothbrush with improved plaque removal efficacy Am J Dent 2000; 13: 15A-19A
  • 21. Van der Weijden GA, Denser MM, Nijboer A, Timerman MF, Van der Velden U.: The plaque removing efficacy of an oscillating/rotating toothbrush. A short term study. J. Clin. Periodontol 1993;20:273-278.
  • 22. Van der Weijden GA, Timmermann MF, Reijerse E, Mantel MS, Van der Velden U.: The effectiveness of an electronic toothbrush in the removal of established plaque and treatment of gingivitis. J. Clin Periodontol 1995;22:179-182.
  • 23. Van der Wiejden GA, Timmermann MF, Nijboer A, Lie MA, Van der Velden U.: A comparative study of electric toothbrushes for the effectiveness of plaque removal in relation to toothbrushing duration. Timer study. J. Clin Periodontol 1993;20_478-481.

Kapcsolódó Internetes oldalak

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.

1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol és német nyelvű publikációkra.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt az primer prevenció érdekében az iskolaorvosi, valamint felnőtt alapellátás fogorvosaival

1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

- Betegtájékoztató a gingivitisről és parodontitisről

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

A Magyar Fogorvosok Egyesülete.
Magyar Parodontológiai Társaság
Szponzor támogatás nem volt.

Betegtájékoztató

„A parodontium megbetegedéseinek ellátása/Plakk okozta gingivitis” című protokollhoz
Az ínygyulladást és fogágy gyulladást a szájban élő, a fogak felszínére tartósan kitapadt baktériumok, az un. plakk okozza. Ön most részt fog venni olyan íny és fogágykezelés sorozatban, amelyben kisebb műtéti beavatkozásokra is sor kerülhet. Ezek a kezelések az Ön számára semmilyen veszélyt nem jelentenek, de a kezelések után átmenetileg a megtisztított fogak hidegre és fogmosásra érzékennyé válhatnak. Mivel a fogágybetegség bakteriális fertőzés, ezért szükség lehet antibiotikum adására is. Az antibiotikus kezelésében már évek óta kipróbált és hazánkban is széles körben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, amelyek a patikában, orvosi vényre kapható. Az alkalmazott kezelésben és a kiválasztandó gyógyszerek összetételében meghatározó, hogy Ön a jelentkezéskor kapott adatlapot mennyire pontosan és a valóságnak megfelelően tölti ki, különösen figyelve a gyógyszerallergiára, vérzékenységi állapotokra vagy szív-keringési betegségekre.
Az első vizit alkalmával fogorvosa az általános egészségügyi állapotával kapcsolatban még több kérdést tehet fel Önnek. Ezt követően orvosa alaposan megvizsgálja a szájüregét, hogy meggyőződjön arról, hogy ínypanaszai mellett vannak-e egyéb fogászati vagy szájnyálkahártya elváltozásai is.
Először a fogait alaposan le fogjuk tisztítani, hogy eltávolítsuk az íny feletti bakteriális lepedéket és fogkövét, amely alapvetően felelőssé tehető az egész fogágy-gyulladásért. Majd elvégezzük az íny alatti fogfelszínek tökéletes letisztítását és az ínytasakok kikaparását (kürett). Ezt követően el kell sajátítania a helyes fogmosás szabályait. Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha Ön otthon, az általunk ajánlott fogkefével a megtanult technikával és gyakorisággal mossa fogait. Ha nem tud javítani otthoni fogmosási technikáján, akkor nagyobb parodontális műtéti beavatkozások vagy egyéb helyreállító kezelések sikerrel nem alkalmazhatók.
Ínytasak műtét helyi érzéstelenítésben, ambuláns körülmények között végezzük. A műtét után számíthat kisebb-nagyobb fájdalomra, íny vagy arcduzzanatra. Ezek a műtétet követő 3-4 napon belül elmúlnak. Sokkal kisebb a műtét utáni komplikációk veszélye, ha a műtét után is tökéletes szájhigiéniát tart fenn és a korábban már 6
elsajátított módszerekkel mossa, tisztítja fogait. A műtéti területet éppen akkor kíméli, ha rendszeresen tisztán tartja és nem hagyja ismételten befertőződni. A műtét egyik legfontosabb célja, hogy a mély ínytasakokat megszüntesse. Ez sokszor azzal jár együtt, hogy a műtét után a fognyak kisebb-nagyobb mértékben (az eredeti tasakmélységtől függően) szabaddá válik. A szabaddá vált felszín hőre kezdetben érzékeny lehet. Ezt azonban kezelni lehet és az érzékenység a legtöbb esetben spontán is megszűnik.
Az alkalmazott antibiotikumnak is lehet mellékhatása. Ha Ön bármilyen kellemetlen mellékhatást, vagy bármilyen utóhatást észlel, mely kapcsolatba lehet a kezeléssel, azonnal forduljon a fogorvosához.
Azt nem tudjuk garantálni, hogy a kezelés azonnali gyógyulást fog eredményezni. Azonban az alkalmazott kezelés-sorozat a ma elfogadott egyik leghatásosabb kezelése az ínygyulladásnak és a súlyos, pusztító fogágybetegségnek. Ez képes megállítani az Ön szájában is a fogmedercsont további pusztulását és a fogai megszilárdulását eredményezi.
Amennyiben aláírja a Beleegyezési Nyilatkozatot, ezzel kinyilvánítja, hogy részt kíván venni a kezelésben. Kijelenti, hogy elolvasta a Betegtájékoztatót, és volt alkalma kérdéseket feltenni és ezekre a kérdésekre megnyugtató és kielégítő válaszokat kapott orvosától. Önnek bármikor joga van megszakítani a kezelést.

Plakk okozta parodontitis kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Plakk okozta parodontitis kezeléséről

(1. módosított változat)
Készítette: A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási területe:

Az általános fogorvosi praxis és szak parodontológiai ellátás keretében ellátott, ínygyulladásban szenvedő páciensek körére terjed ki

1.1. A krónikus parodontitis a felnőtt lakosság körében az egyik leggyakoribb orális népbetegség, ez indokolja a kezelési protokoll felállítását

1.2. A protokoll célja útmutatást nyújtani a krónikus parodontitisben szenvedő betegek adekvát ellátására

1.3. A célcsoport: minden gyakorló fogorvos és minden ínygyulladásban szenvedő gyermek és felnőtt

2. Definíció:

krónikus parodontitis - elfogadott rövidítése nincs

3. A megbetegedés definíciója

A krónikus parodontitis oka a dentális plakk és bizonyos, többé-kevésbé már feltárt általános szervezeti rizikó tényezők és helyi hajlamosító faktorok. Jellemzője az ínygyulladás, ínyvérzés, horizontális csontpusztulás, 4-6 mm mély lágyrész tasakok a folyamat terminalis szakaszában foglazulás. (1) .

3.1. Oka a nem kielégítő egyéni szájhigiéne következtében felhalmozódó dentális plakk és calculus (1, 23). Fő kockázati tényezők a helyi plakk retenciós faktorok, elálló tömésszél, valamint a dohányzás és általános szervezeti hajlamosító tényezők, hormonális és immunológiai háttér, valamint magatartási tényezők: dohányzás, táplálkozás, stress stb.

3.2 Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá a genetikai örökletes tényezők meghatározó szerepét. a krónikus parodontitis kifejlődésében. Ennek egy része valódi monogenicus chromosoma eltérés manifeszt általános rendellenességekkel ( Down szindroma, Papillion-LeFevre szindroma, Leukocyta adherencia deficiencia stb. ) a másik része enyhébb chromosoma polimorfizmus, amely csökkent immun védekezést, avagy hevesebb és pusztítóbb gyulladásos szöveti reakciókat okoz (1).

3.3 A felnőtt lakosság közel 30-50%-a enyhébb- közepesen súlyos parodontitisben szenved és 10-20%-nak van olyan súlyos parodontitise, amely szakorvosi ellátás nélkül korai fogelvesztéshez vezet (7,8,9,10,11,).

3.4 Az incidencia a pubertás korban alacsony, alig éri el az 1%-ot, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. A prevalencia 50-60 év között tetőzik, ezt követően a fogak elvesztésével a prevalencia az idős lakosság körében csökken, de ezzel párhuzamosan a teljesen fogatlan egyének aránya nő (1,2).

3.5. Fő tünete: ínyvérzés, tasakképződés, tapadásveszteség, csontpusztulás idővel a fogak meglazulása. Egyes esetekben a gyulladásos folyamatot ínyvisszahúzódás kíséri, ilyenkor a tapadásveszteség nem jár jelentős tasakmélység növekedéssel. Általában krónikus állapotban fájdalommal nem jár. Akut fellángolások alkalmával parodontális tályog fejlődhet ki, amely jelentős fájdalommal, arcduzzanattal és általános tünetekkel, hőemelkedéssel vagy lázzal, nyirokcsomó duzzanattal és néha vérképeltolódással jár (1) .

3.6. Érintett szervrendszerek – csak a parodontális szövetekre korlátozódik, de egyre több bizonyíték található az irodalomban amely alátámasztja azt, hogy a mély parodontális tasak gócként szerepelhet. Akut esetben oka lehet infectiv endocarditisnek, krónikus hatásában pedig hozzájárulhat az atherosclerosis kifejlődéséhez és rizikó faktora lehet az alacsony testsúlyú koraszülésnek is (1,6, 27).

3.7. Gyakori társbetegség: diabetesben előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb, valamit több immun deficens állapottal társul.

4. Ellátási folyamat leírása

Az eljárás algoritmusa

  • 1. acut esetek ellátása – parodontális elsősegély
  • 2. parodontális diagnosztika – elsődleges diagnózis felállítása
  • 3. professzionális szájhigiéne
  • 4. szájhigiénés instrukció- motíválás
  • 5. első megfigyelés
  • 6. parodontális műtét
  • 7. második ellenőrzési szakasz
  • 8. korrekciós műtétek
  • 9. protetikai rehabilitáció 1
  • 10. parodontális gondozás

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

Általános anamnézis – családi, szociális, magatartási, táplálkozási szokások, krónikus betegségek (különös tekintettel endocrin, immunologiai, keringési betegségekre) terhesség, gyógyszerszedés
Parodontális anamnézis – Az íny és parodontális tünetek kezdete, ínyvérzés, foglazulás, fogmosási gyakorlat, szájhigiéns eszközök használata,

2. Fizikális vizsgálatok

BETEGVIZSGÁLAT, az egyéni szájhigiéne értékelése a szájhigiénés és gingivális státus, valamint a parodontális tapadásveszteség, tasakmélység és fog mobilitási értékek rögzítése

3. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok

A száj higiénés állapotának vizsgálata
A száj higiénés állapotáról a dentális plakk mennyisége, a fogkő-felhalmozódás mértéke és a plakk retenciós tényezők jelenléte ad képet . A pontosabb diagnosztika érdekében, valamint a beteg számára demonstrációs célokból célszerű a dentális plakkot plakk festő folyadékkal megfesteni.
Az íny vizsgálata:
Értékeljük az íny színét, formáját, konzisztenciáját, az interdentális papillák alakját, a feszes keratinizált íny szélességét, a mucogingivalis határvonal jellegét, a vestibulum mélységét, az ínyszél közelében tapadó frenulumoknak és izomrostoknak az ínyszélhez való viszonyát.
Az Ínyvérzési Index százalékosan fejezi ki az ínyvérzés mutató vizsgálati egységek arányát, az összes vizsgált egységhez viszonyítva. Az ínyvérzést általában egy-egy fog hat felszíne mentén vizsgáljuk
A parodontális pusztulás mértékének vizsgálata:
A rögzítő apparátus vizsgálatakor elsősorban a gyulladás következtében kialakult pusztulás mértékét vizsgáljuk és regisztráljuk. A vizsgálat kiterjed a sulcus mélységének, a tapadási nívónak, az ínyrecessio mértékének és morfológiájának, a betegség aktivitásának, a furcatio érintettségének és a fog mobilitásának értékelésére.
A sulcus mélységének mérése: A gingivalis sulcus mélységének meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,-5-7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük (1)
A parodontális tapadási nívó értékelése Amennyiben a valódi parodontális tapadási nívót akarjuk regisztrálni, a zománc-cement határ és a tasak fundusa közötti távolságot kell meghatároznunk. Ezt nevezzük klinikai tapadási nívónak, vagy angol terminológiával clinical attachment level (CAL ). A meghatározását kalibrált parodontális szondával végezzük. A legelterjedtebb a milliméter beosztású (1,2,3,-5-7,8,9,10 mm) Williams szonda, Michigen szonda. A mérést a fog hossztengelyével párhuzamosan tartott szondával, enyhe, kb. 20-25 grammos erővel végezzük (1)
Az ínyrecessio vizsgálata. Az ínyrecessio a zománc-cement határ és az ínyszél közötti távolság. Az ínyrecessio számszerű meghatározásán túl rögzítenünk kell annak formáját és a mucogingivalis junctiohoz való viszonyát is (1)
A fogágybetegség aktivitásának vizsgálata: Parodontitisban a mély tasakok szondázásakor a tasak bázisa felöl feltörő vérzés a betegség aktivitásának egyik indikátora lehet. A másik a sulcus váladék, amely gyulladásos exudátum, így mennyisége bizonyos határok között tükrözi a tasakban zajló gyulladásos reakció mértékét. A sulcus váladék mennyisége legegyszerűbben a sulcusba helyezett szűrőpapír csíkkal határozható meg (1).
A furcatio érintettség vizsgálata Ezt specialis hajlított parodontális vagy cariológiai szondával vagy parodontális kürett-el vizsgáljuk. A megnyílt interradicularis fogköz verticalis és horizontális irányú kiterjedése alapján beszélünk I., II. és III. fokú furcatio laesióról.
A fog mobilitásának vizsgálata A klinikai gyakorlatban elegendő a fogmozgathatóság qualitativ megítélése. A tükör és szonda nyelével a fogra különböző irányból erőt gyakorolunk és értékeljük a fog elmozdulását Ennek alapján beszélhetünk I.- II. és III. fokú fog mozgathatóságról (1).

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok: Általában nem szükséges, azonban súlyos esetben rutin kislabor vizsgálat és indokolt esetben heamtológiai- immunológiai kivizsgálás szükséges. Bakteriológiai vizsgálatok esetén hagyományos tenyésztési technikák helyett PCR technika javallt, a fő parodontopatogén baktériumok kimutatására.

3.2. Képalkotó vizsgálatok - parodontológiai radiológiai diagnosztika A csontos parodontium állapotáról röntgen felvételen tájékozódhatunk. Áttekintő, előzetes diagnosztikus célból megfelelő az orthopantomograph felvétel. A szárnyas film előnye, hogy viszonylag vetülés mentesen ad éles képet a fogkorona approximális felszíneiről és az interdentális csontseptumról. Hátránya azonban, hogy a periapicalis térség mindkét fogívben lemarad. Sok esetben szükség van standard beállítású periapicalis intraorális röntgen felvételekre is. Erre a célra rendelkezésre állnak speciális célzó készülékek (1)

3.3. Egyéb vizsgálatok: Indokolt esetben occluzalis analizis indikált

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok – nem szükséges

5. Diagnosztikai algoritmus (1,18)

III. Kezelés

III/1. Gyógyszeres kezelés :
A krónikus parodontitis általában nem igényel gyógyszeres kezelést. Amennyiben parodontális tályog alakulna ki 2x250mg metronidazol, vagy 3x625mg Augmentin, penicillin túlérzékenység esetén 2x300mg clindamycin adandó. A szájöblítő szerek magukban hatástalanok. Parodontális műtét után azonban két-három hétig naponta két alkalommal 0.2%-os chlorhexidines szájöblítő használata ajánlott.

III/2. Operatív kezelések:
A krónikus parodontitis kezelése alapvetően operatív de nem feltétlenül műtéti. Az aktív kezelés initiális, vagy más néven oki kezelésre és korrekciós (sebészi) fázisra (1).
A tervezéskor a következő kérdésekre kell választ adni (18,25):

  • Van-e a betegnek olyan fájdalmat okozó, akut parodontális kórfolyamata, amely azonnali ellátást igényel.
  • Mely fogak szorulnak azonnal eltávolításra és melyek tarthatók meg
  • Milyen professzionális szájhigiénés beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy a tökéletes egyéni szájhigiéne feltételeit megteremthessük
  • Milyen módon javítható a beteg egyéni szájhigiénés gyakorlatának hatékonysága
  • Milyen occlusios korrekciós lépésekre van szükség
  • Milyen ideiglenes sínezések indikáltak
  • Milyen sebészi tasak kezelésre lesz szükség a subgingivális patogén flóra eliminálására
  • Milyen sebészi korrekciós plasztikai műtétek szükségesek
  • Milyen regenerációs műtétek várhatók
  • Szükséges-e orthodontiai kezelés
  • Milyen végleges protetikai esetleg implantációs protetikai megoldás szolgálja a leghatékonyabb távlati parodontális rehabilitációs céljainkat

A krónikus parodontitisben szenvedő beteg kezelése a következő nagy fázisokra bontható:

1. AKUT PARODONTÁLIS ÁLLAPOTOK ELLÁTÁS
Szükség szerint az akut parodontális állapot azonnali ellátása, esetleges stratégiai extractiok indikációja (1)

2. SZÁJHIGIÉNÉS MOTIVÁCIÓ ÉS ELŐZETES SZÁJHIGIÉNÉS INSTRUKCIÓK
Dentális plakk festő folyadék vagy tabletta segítségével a beteg számára láthatóvá tesszük a plakkot és demonstráljuk a szájhigiénés hiányosságokat és felhívjuk a figyelmét arra, hogy az ínygyulladás alapvető oka a nem megfelelő fogmosási technika, ill. a nem megfelelő minőségű tömésekben és pótlásokban keresendő
Konzervatív operatív kezelés:

3. PROFESSZIONÁLIS SZÁJHIGIÉNÉS KEZELÉS:
Professzionális szájhigiénés kezelés: supra és subgingivális fogkövek és plakk retenciós tényezők eltávolítása (depurálás), szükség szerint minőségi ideiglenes restaurátumok készítése és 5mm-nél mélyebb tasakok esetében sebészi feltárásban elvégzett subgingivális depurálás, gyökérsimítás és nyitott kürett (3,4,5,14)
A depurálás és gyökérsimítás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladásos tapadásveszteség további progressziójának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős bakteriális tényezőket eltávolítjuk. Nagyon sok klinikai vizsgálat bizonyította, hogy alapos supra- és subgingivális depurálás után drámai módon csökken a subgingivális Gram- negatív anaerob baktériumok száma és a supragingivális plakk összetétele a dominánsan Gram negatív, anaerob flórától a dominánsan Gram pozitív, aerob flóra irányába tolódik el (1,15,19, 21, 22, 23)
Depurálás technikája A kézi műszerekkel végzett depurálás helyes technikája, ergonómiája több tényezőtől függ. A helyes technika függ a beteg és az operatőr megfelelő pozíciójától, a jó megvilágítástól, az ajak, nyelv és bucca helyes retractiojától, a megfelelő műszerválasztástól, az adekvát műszerfogástól és biztos kéztámasztól.

Supragingivális depurálás technikája
A supragingivális fogköveket eltávolíthatjuk kézi műszerekkel és gépi eszközökkel. A gépi depurátok között vannak sonicus és ultrasonicus depuratorok és bizonyos specialis rotációs eszközök. A supragingivális depurálás kényelmesebb, technikailag könnyebb és igénytelenebb formája a sonikus vagy ultrasoknikus depurálás. Ilyenkor a depurátor vibráló vége zúzza porrá a fogköveket és tisztítja meg a fogakat. Depuráláskor a műszert a fog felszínével párhuzamosan, állandóan mozgatva, enyhe nyomással vezetjük. A vibráló műszervég a hűtővízből permetet képez Ennek a hűtővíz permetnek veszélyes mellékhatásai vannak (1)
Subgingivális depurálás és gyökérsimítás
Subgingivális depuráláshoz ma leginkább univerzális és felület specifikus (Gracey) küretteket alkalmazunk. Ultrasonikus depurátorokkal is végezhető subgingivális depurálás, azonban ezt követően a gyökérsimítást mindig kézi műszerrel kell elvégezni.

Subgingivalis kürett
A subgingivális depurálás és gyökérsimítás elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos mértékű tasakfal kürettálással is

A subgignivalis kürett indikációja:

1. Könnyen megközelíthető, egygyökerű front fogak körüli közepesen mély tasakok esetében vagy olyan egyéneken, akiknél az invazívabb tasaksebészeti beavatkozások valamilyen okból kontraindikáltak (pl. véralvadási zavar, idős kor) végleges tasaksebészeti technikának minősül

2. Bármelyik fogcsoport területén a végleges lebenyes tasakműtétek előkészítőjeként. mint nem definitív megoldás a vérerekben gazdag gyulladásos sarjszövet eltávolítására szolgál.

3. Az ellenőrző, gondozási szakaszokban akkor, ha a már korábban sebészileg kezelt tasakban exacerbatio jeleit észleljük.

Subgingivális kürett technikák:
Helyi érzéstelenítésben a depurálást és gyökérsimítást követően az univerzális vagy Gracey kürettel végezzük, nagyon enyhe nyomás mellett, verticalis irányú húzó mozdulattal a fellazult hámot és kötőszövetet a tasak belső felszínéről kikaparjuk. A kürettálás végeztével az egymástól elvált interdentális papillákat tanácsos csomós öltésekkel egyesíteni. Megfelelő gyakorlattal subgingivális kürettálás ultrasonikus depurátorokkal vagy laser depurátorral is végezhető

3/a. PLAKK RETENCIÓS FAKTOROK ELIMINÁLÁSA
Ennek kapcsán a következő lokális faktorok eliminációjára kerül sor:

  • túlérő tömések korrekciója
  • hibás koronaszélek korrekciója
  • hibás hézagfogak korrekciója
  • plakk retenciót okozó carieses léziók ideiglenes ellátása
  • nyitott kontakt pontok korrekciója
  • fogak anatómiai hibáinak korrekciója
  • orthodontiai korrekciók

Az elálló tömésszélek : Az amalgám töméseket finom, láng alakú finírozó vídia fúróval korrigáljuk, vagy specialis reciprok mozgást végző reszelővel (EVA rendszer) polírozzuk le. A composit töméseket finom, láng alakú gyémánt finírozó/polírozó fúrókkal, vagy/és az EVA rendszer reszelőivel korrigáljuk
A túlérő koronaszél korrekciójakor választhatunk a korona/híd pótlás eltávolítása vagy a hídváz szájban elvégzett korrekciója között. Utóbbi esetben helyi érzéstelenítésben vidia fissura fúróval, vagy specialis vidia korona felvágóval nagyon óvatosan az íny alá menő, elálló koronaszélt levágjuk, majd 1-2 mm-rel supragingiválisan alakítjuk ki az új koronaszélt A koronaszélt polírozó gyémánt fúrókkal simára polírozzuk. Approximálisan itt is alkalmazható az EVA rendszer.
Az ínyszél közelében kifejlődő, ellátatlan III, IV. V. osztályú szuvas üregek jelentős plakk retenciót okoznak és lehetetlenné teszik a fogak plakk mentesítését. Ezért ezeket az üregeket ideiglenesen, kivételes esetben végleges töméssel el kell látni.
A nyitott kontakt pont étel beékelődéshez vezet, amely jelentős mértékben rontja szájhigiénés kilátásainkat. A kontakt pont korrekciójára szóba jöhet orthodontiai kezelés, a kontakt pont kiépítése vagy esetleg olyan mértékben történő kiszélesítése, amely már könnyen tisztíthatóvá teszi a fogközt
A fogkorona anatómiai hibái sokszor lehetetlenné teszik a fogak tökéletes tisztítását. A leggyakoribb plakk retenciós hiba a zománc gyöngy, az íny alá terjedő oldal barázdák elsősorban a felső front fogak palatinális felszínén, vagy az éles fognyaki ék alakú kopások. Ezeket finom tűgyémánttal kell elsimítani és polírozni, a fognyaki kopásokat pedig töméssel lehet ellátni.
A torlódott, mesialisan bedőlt, rotációban lévő fogak, vagy ectopias fogak tisztítása nehéz, sokszor lehetetlen. Ezeket szabályozni kell. Mérlegelni kell azt a tényt, hogy aktív stádiumban lévő parodontális gyulladásban az orthodontiai kezelés kontraindikált. Ezért előbb mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyulladás megszűnjön, a szájhigiéne javuljon, és ezt követően kerülhet sor a fogszabályzó kezelésre.

4. A TÖKÉLETES EGYÉNI SZÁJHIGIÉNÉS TECHNIKA KIALAKÍTÁSA – VÉGLEGES SZÁJHIGIÉNÉS INSTRUKCIÓ
A végleges egyéni szájhigiénés gyakorlatot csak a sikeres professzionális szájhigiénés kezelési fázis lezárásával kezdhetjük el. Megtanítjuk páciensünket a számára leghatékonyabb fogmosási technikára, és a fogközök tisztítására (1,3,5).
Az egyéni mechanikai plakk kontroll legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkefével végzett fogmosás. Azonban magában a fogkefével végzett tisztítása a legtöbb esetben nem elégséges, mivel az interdentális területek fogkefével csak részben vagy egyáltalán nem érhetők. A hagyományos fogkefék mellett vannak speciális célokra készült fogkefék. Ilyenek az oscilláló félkörkörös mozgásokat végző elektromos fogkefék (Oral B-Braun, Colgate, Aquafresh stb) és az ultrahang rezgés tartományban dolgozó ultrasonikus fogkefe ( Sonicare, Oral B Soni),
Interdentális fogtisztító eszközök Elsősorban a hagyományos fogkefékkel el nem érhető approximális fogfelszínek tisztítását szolgálják.
Fogselyem az ép parodontiumu fogak és a gingivitises fogak approximális és interdentális subgingivális felszíneinek tisztítását szolgálja. Parodontitisben a megnyílt fogközöket elsősorban interdentális fogkefékkel tisztítjuk.
A Superfloss olyan speciális, a cipőfűző végére emlékeztető kemény műanyag véggel van ellátva, melynek segítségével a fogselyem bevezethető a fogközökbe akkor is, ha a kontakt ponton nem lehet átvezetni

5. A KORAI ÉRINTKEZÉSEK MEGSZÜNTETÉSE, becsiszolás és szükség esetén a motilis fogak ideiglenes sínezése, valamint a fognyaki érzékenység kezelése.

6. ELLENŐRZÉS ÚJRAÉRTÉKELÉS Egy – két hónappal később ebben a fázisban döntünk az oki sebészi parodontális beavatkozások indikációiról. Ebben az újraértékelési fázisban kerülhet sor az elsődleges diagnózis módosítására is. Ennek alapján erősíthetjük meg, vagy vethetjük el elsődleges diagnózisunkat és kezelési tervünket.

7. VÉGLEGES DIAGNÓZIS: A végleges diagnózis azon alapul, hogy a gingivalis/parodontális szövetek hogyan reagáltak a supra-és subgingivális dentális plakk eltávolítására a patogén subgingivalis baktérium flóra eliminálására.

8. OKI TERÁPIÁT TÁMOGATÓ SEBÉSZI FÁZIS: Az oki sebészi fázis legfőbb célja a subgignivalis régiók sebészi feltárása és a szem kontrollja mellett elvégzett legtökéletesebb megtisztítása a subgingivális bakteriális lerakódásoktól és plakk retenciós képletektől. A tasak feltárása mellett lehetőség kínálkozik a tasak sebészi eliminálására vagy a tasakmélység sebészi csökkentésére is. Fontos a beteggel történő konzultáció után annak az eldöntése is, hogy elsősorban tasakredukcióra alapuló vagy inkább reparatív / regeneratív jellegű parodontális műtéti technikához folyamodjunk. A resectiv jellegű műtétek eredménye jó, de több, kellemetlen esztétikai és szubjektív postoperativ hatással kell számolnunk. A reparatív jellegű műtétek esetében a mélyebb postoperativ sulcus lényegesen jobb egyéni széjhigiénét és rendszeresebb postoperativ fenntartó kezelést kíván meg. Ezért ilyen beteg állandó professzionális ellenőrzésre és nagyon gondos helyreállító sebészi és protetikai kezelésre szorul (1, 7,8,9,10)

9. HELYREÁLLÍTÓ SEBÉSZI FÁZIS célja azoknak a gingivalis mucogingivalis defektusoknak a plasztikai korrekciója, amely vagy direkt plakk retenciós tényezőként szerepelhet vagy esztétikai zavart okoz, ill. megnehezíti a fogmosást. Egy – két hónappal később ellenőrzés, a szájhigiénés és gingivális index értékek ismételt rögzítése, valamint a kiindulási értékekkel való összehasonlítása és újraértékelés (1,20,21,22,23,24, 26)

IV. Rehabilitáció

A protetikai rekonstrukció részben a fogak sínezését, részben az elvesztett fogak pótlását célozza (24). Szempontjait a protetikai protokollok tárgyalják

V. Gondozás

Folyamatos ellenőrzés, parodontális gondozás, fenntartó kezelés : Minden korábban lezajlott parodontitises folyamat komoly rizikó tényezője egy újabb aktív gyulladásos folyamat elindulásának. Ez a rizikó faktor csak állandó, tökéletes egyéni szájhigiéne és rendszeres professzionális gondozás mellett hatástalanítható. (3,4,5,13,14,15, 26).
Primér prevenció – lényege az idejében, még teljesen ép íny és fogazati státus mellett bevezetett, jó fogmosási technika és időszakos professzionális fogtisztítás amellyel egyébként egészséges egyénben a tapadásveszteség kifejlődése elkerülhető(19,20).
Szekunder prevenció lényege a kezelést követő időszakos visszarendelés és professzionális fogtisztítás. A páciens egyéni motivációja, kézügyessége, az elvégzett műtétek után vissza- maradt ínyrecessio mértéke, és az 6
általános rizikó tényezők száma és súlyossága határozza meg a visszarendelések és időszakos professzionális szájhigiénés gyakorlatok frekvenciáját.
Prognózis – az idejében adekvát kezelésben részesített krónikus parodontitis prognózisa jó jó. Hatékony fogmosás és időszakos ellenőrzés és tökéletes minőségű restaurativ fogászati munkák mellet a folyamat megáll vagy olyan mértékben lassul, hogy nem veszélyezteti a fogak élettartamát (19, 22).
Az ellátás megfelelősségének indikátora - Eredmények
Mivel a fogágybetegség irreverzibilis parodontium károsodást okoz, a kezelés eredménye soha nem lehet teljes restitutio ad integrum gyógyulás.

A. Megállított parodontális gyulladásos folyamat: Az ínyszövet klinikailag normálisnak tűnik, nincs suppuratio vagy ínyvérzés, az átlagos szondázási mélység 3-4 mm és a fog mobilitása minimális. Ilyenkor a beteg további aktív kezelést nem igényel, hanem az egyéni adottságok figyelembevételével megtervezett visszarendelési programba és fenntartó kezelésbe kapcsolódik be. A visszahívások közötti intervallum 3-6 hónap között változik (3,4,26).

B. A parodontális gyulladásos folyamatot nem sikerült megállítani: Az ínyszövet klinikailag gyulladt, nem következett be jelentős szondázási mélység csökkenés, szondázáskor az ínytasakból vérzés indul el. Ennek oka lehet, hogy az első diagnózisunk téves volt, és agresszív formával állunk szemben, vagy a tasak túl mély volt, vagy a subgignivalis anatómiai viszonyok nem tették lehetővé hogy a subgingivalis patogen tasakflórát maradéktalanul eltávolítsuk (1,20,25) .

  • Amennyiben az utóbbi okokra vezethető vissza az iniciális kezelés sikertelensége akkor vagy még egy alkalommal elvégezzük a subgingivalis depurálást és zárt kürettet, vagy lebenyes feltárásban végzett nyitott küretthez folyamodunk. Mély tasakok és többgyökerű fogak esetében mindenképpen ez utóbbi indikált.
  • Ha a legtökéletesebb subgingivalis depurálás és kürett ellenére nem szűnik meg a gyulladás, akkor a folyamat agresszív jellege valószínű. Ilyenkor komplex sebészi, lokális és szisztematikus antibiotikus kezelés indikálható.

A protokoll bevezetésének feltételei

  • 1. Tárgyi feltételek
  • Akkreditált, a minimumfeltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező fogorvosi rendelő, parodontológiai szakrendelő
  • 2. Személyi feltételek
  • Parodontológus szakorvos, fogorvos, fogszakorvos, fogászati szakdolgozó
  • 3. Szakmai/képzési feltételek
  • Graduális és posztgraduális képzés, folyamatos továbbképzés
  • 4. Egyéb feltételek
    • - a beteg és ellátó közötti közvetlen kommunikáció
    • - betegtájékoztató kiadványok terjesztése
    • - oktatáshoz, továbbképzéshez társuló terjesztés
    • - a minőségirányítási rendszer megköveteli a protokoll használatát

VI. Irodalomjegyzék

  • 1. Parodontológia szerk. Gera - Semmelweis Kiadó 2005.
  • 2. Fog és Szájbetegségek Szakmai Kollégium – Parodontológiai Módszertani levél
  • 3. Axelsson P & Lindhe J: Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. J Clin Periodontol 1978;5:133-151.
  • 4. Axelsson P & Lindhe J. Effect of controlled oral hygiene procedures on caries and periodontal disease in adults. Results after 6 years.J Clin Periodontol 1981: 8: 239-248.
  • 5. Axelsson P, Lindhe J&, Nystrom B. On the prevention of caries and periodontal disease. Results of a 15 year longitudinal study in adults. J. Clin Periodontol 1991;18:182-189
  • 6. Beck JD & Offenbacher S. Oral health and systemic disease: periodontitis and cardiovascular disease. J Dent Educ 1998: 62: 859-870.
  • 7. Caton J & Zander HA. Osseous repair of an infrabony pocket without new attachment of connective tissue. J Clin Periodontol 1976: 3: 54-58.
  • 8. Caton J & Nyman S. Histometric evaluation of periodontal surgery. I. The modified Widman flap procedure. J Clin Periodontol 1980: 7: 212-223.
  • 9. Caton J, Nyman & S Zander H: Histometric evaluation of periodontal surgery. II. Connective tissue attachment levels after four regenerative procedures J Clin Periodontol 1980; 7: 224-231 .
  • 10. Egelberg J.: Regeneration and repair of periodontal tissues. J Periodont Res 1987; 22: 233 -239.
  • 11. Gottlow J, Nyman S, Karring T & mts.: New attachment formation as the result of controlled tissue regeneration J Clin Periodontol 1984;11: 494-503.
  • 12. Grossi SG & Genco RJ. Periodontal disease and diabetes mellitus: a two-way relationship. Ann Periodontol 1998: 3: 51-61.
  • 13. Heasman PA, Jacobs DJ & Chapple IL: An evaluation of the effectiveness and patients compliance with plaque control methods in the prevention of periodontal disease Clin Prev Dent 1989;11:24-28
  • 14. Kaldahl WB, Kalkwarf KL & Patil KD. A review of longitudinal studies that compared periodontal therapies. J Periodontol 1993: 64: 243-253.
  • 15. Kaldahl WB, Kalkwarf KL, Patil KD, Dyer JK & Bates RE Jr. Evaluation of four modalities of periodontal therapy. J Periodontol 1988: 59: 783-793.
  • 16. Karring T, Nyman,S & Lindhe J: Healing following implantation of periodontitis affected roots into bone tissue J Clin Periodont 1980; 7: 96-105.
  • 17. Kornman KS. The role of supragingival plaque in the prevention and treatment of periodontal diseases. J Periodontal Res 1986;Suppl. 5-22.
  • 18. Kornman KS & Wilson TG: The presumptive diagnosis and diagnostically driven therapy in. Fundamentals of Periodontics ed. Wilson TG & Kornman KS. Quintessence Books 1996 pp.293-318.
  • 19. Lang WP, Farghey MM & Ronts DL.: The relation of preventive dental behaviors to periodontal health status J. Clin Periodontol 1994;21:194-198.
  • 20. Lindhe J & Nyman S. The effect of plaque control and surgical pocket elimination on the establishment and maintenance of periodontal health: a longitudinal study in cases of advanced disease. J Clin Periodontol 1975: 2: 67-79.
  • 21. Lindhe J, Westfelt E, Nyman S, Sokransky SS, Heijl L & Bratthall G: Healing following surgical/non-surgical treatment of periodontal disease. A clinical study. J Clin Periodontol 1982; 9: 115-128.
  • 22. Lindhe J. & Nyman, S: The effect of plaque control and surgical pocket elimination on the establishment and maintenance of periodontal health. A longitudinal study of periodontal in cases of advanced disease. J Clin Periodont 1975; 2: 67-79.
  • 23. Lövdal A, Arnö A & Waerhaug J: Incidence of clinical manifestatiton of periodontal disease in light of oral hygiene and calculus formation. J Am Dent Assoc 1958;56:21-23.
  • 24. Nyman S & Lindhe J. A longitudinal study of combined periodontal and prosthodontic treatment of patients with advanced periodontal disease. J Periodontol 1979: 50: 163-169.
  • 25. Nyman S, Lindhe J &Rosling B. Periodontal surgery in plaque infected dentitions. J Clin Periodontol 1977: 4: 240-249.
  • 26. Nyman S, Rosling B & Lindhe J. Effect of professional tooth cleaning on healing after periodontal surgery. J Clin Periodontol 1975: 2: 80-86.
  • 27. Offenbacher S, Katz V, Fertik G, Collins J, Boyd D, Maynor G, McKaig R&Beck J. Periodontal infection as a possible risk factor for preterm low birth weight. J Periodontol 1996: 67: 1103-1113.
  • 28. Polson AM & Heil LC: Osseous repair in infrabony periodontal defects J Clin Periodontol 1978; 5:13-23.

Kapcsolódó Internetes oldalak

A szakmai protokoll érvényessége: 2009. december 31.

VII. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

Hazai és nemzetközi protokollok és irányelvek adaptációja. Figyelembe vettük az érintett ellátotti kör preferenciáit és a növekvő társadalmi elvárásokat a preventív technikák alkalmazását illetően. Az ajánlást véleményeztettük az ellátási felelősséggel bíró szakterületek képviselőivel.

1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei
Elektronikus adatbázisok (lásd kapcsolódó internetes oldalak, Medline) Irodalomkutatás elsősorban 2000-2006 között megjelent szakmai könyvek, cikkek, különös tekintettel a randomizált, kontrollált vizsgálatok, rendszerezett áttekintés angol publikációkra.

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálási módszerei
A nemzetközi irányelveket szisztematikusan és kritikusan értékeltük, figyelembe vettük saját beteganyagunkat és szolgáltatói környezetünket. Előfordult, hogy ugyanazt a kérdést több irányelv eltérő módon és ajánlási fokozattal tárgyalta. Az információk minősége alapján történő mérlegelés után alakítottuk ki a hazai ajánlást.

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus
Együttműködés és egyeztetés javasolt a felnőtt alapellátás fogorvosaival

1.4. A bizonyíték és ajánlási szintek meghatározása, magyarázata
A bizonyítékok szintjei:
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló irányelvek fejlesztéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 3, 753. 5. sz. táblázat.

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

Betegtájékoztató a gingivitisről és parodontitisről

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

Magyar Fogorvosok Egyesülete. Magyar Parodontológiai Társaság Szponzor támogatás nem volt.

Betegtájékoztató „A parodontium megbetegedéseinek ellátása/Plakk okozta parodontitis” című protokollhoz

Az ínygyulladást és fogágy gyulladást a szájban élő, a fogak felszínére tartósan kitapadt baktériumok, az un. plakk okozza. Ön most részt fog venni olyan íny és fogágykezelés sorozatban, amelyben kisebb műtéti beavatkozásokra is sor kerülhet. Ezek a kezelések az Ön számára semmilyen veszélyt nem jelentenek, de a kezelések után átmenetileg a megtisztított fogak hidegre és fogmosásra érzékennyé válhatnak. Mivel a fogágybetegség bakteriális fertőzés, ezért szükség lehet antibiotikum adására is. Az antibiotikus kezelésében már évek óta kipróbált és hazánkban is széles körben alkalmazott gyógyszereket alkalmazzuk, amelyek a patikában, orvosi vényre kapható. Az alkalmazott kezelésben és a kiválasztandó gyógyszerek összetételében meghatározó, hogy Ön a jelentkezéskor kapott adatlapot mennyire pontosan és a valóságnak megfelelően tölti ki, különösen figyelve a gyógyszerallergiára, vérzékenységi állapotokra vagy szív-keringési betegségekre.
Az első vizit alkalmával fogorvosa az általános egészségügyi állapotával kapcsolatban még több kérdést tehet fel Önnek. Ezt követően orvosa alaposan megvizsgálja a szájüregét, hogy meggyőződjön arról, hogy ínypanaszai mellett vannak-e egyéb fogászati vagy szájnyálkahártya elváltozásai is.
Először a fogait alaposan le fogjuk tisztítani, hogy eltávolítsuk az íny feletti bakteriális lepedéket és fogkövét, amely alapvetően felelőssé tehető az egész fogágy-gyulladásért. Majd elvégezzük az íny alatti fogfelszínek tökéletes letisztítását és az ínytasakok kikaparását (kürett). Ezt követően el kell sajátítania a helyes fogmosás szabályait. Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha Ön otthon, az általunk ajánlott fogkefével a megtanult technikával és gyakorisággal mossa fogait. Ha nem tud javítani otthoni fogmosási technikáján, akkor nagyobb parodontális műtéti beavatkozások vagy egyéb helyreállító kezelések sikerrel nem alkalmazhatók.
Ínytasak műtét helyi érzéstelenítésben, ambuláns körülmények között végezzük. A műtét után számíthat kisebb-nagyobb fájdalomra, íny vagy arcduzzanatra. Ezek a műtétet követő 3-4 napon belül elmúlnak. Sokkal kisebb a műtét utáni komplikációk veszélye, ha a műtét után is tökéletes szájhigiéniát tart fenn és a korábban már elsajátított módszerekkel mossa, tisztítja fogait. A műtéti területet éppen akkor kíméli, ha rendszeresen tisztán tartja és nem hagyja ismételten befertőződni. A műtét egyik legfontosabb célja, hogy a mély ínytasakokat megszüntesse. Ez sokszor azzal jár együtt, hogy a műtét után a fognyak kisebb-nagyobb mértékben (az eredeti tasakmélységtől függően) szabaddá válik. A szabaddá vált felszín hőre kezdetben érzékeny lehet. Ezt azonban kezelni lehet és az érzékenység a legtöbb esetben spontán is megszűnik.
Az alkalmazott antibiotikumnak is lehet mellékhatása. Ha Ön bármilyen kellemetlen mellékhatást, vagy bármilyen utóhatást észlel, mely kapcsolatba lehet a kezeléssel, azonnal forduljon a fogorvosához.
Azt nem tudjuk garantálni, hogy a kezelés azonnali gyógyulást fog eredményezni. Azonban az alkalmazott kezelés-sorozat a ma elfogadott egyik leghatásosabb kezelése az ínygyulladásnak és a súlyos, pusztító fogágybetegségnek. Ez képes megállítani az Ön szájában is a fogmedercsont további pusztulását és a fogai megszilárdulását eredményezi.
Amennyiben aláírja a Beleegyezési Nyilatkozatot, ezzel kinyilvánítja, hogy részt kíván venni a kezelésben. Kijelenti, hogy elolvasta a Betegtájékoztatót, és volt alkalma kérdéseket feltenni és ezekre a kérdésekre megnyugtató és kielégítő válaszokat kapott orvosától. Önnek bármikor joga van megszakítani a kezelést.

Útmutatás a választandó antibiotikumokról

SEMMELWEIS OKVOSTUDOMÁNYI EGYETEM SZÁJSEBÉSZETI ÉS FOGÁSZATI KLINIKÁJA
Útmutatás a választandó antibiotikumokról

Az 1996 októberében Székesfehérváron megtartott infektológiai kongresszus állásfoglalása alapján antibiotikumos kezelés esetén az első választandó szerek közé napjainkban is a penicillin és az első generációs cephalosporin készítményeket soroljuk.

* Penicillin:
o ampicillin
o ampicillin+sulbactam
o amoxicillin
o amoxicillin+klavulánsav
* Cephalosporin:
o cephalexin
o cefaclor
* Egyéb antibacteriális szer:
o metronidazol (anaerob fertőzésnél)

Ezekbe a csoportokba tartozó készítményekkel szemben tapasztalt allergia esetén második választandó csoportba tartoznak a makrolidok, linkozaminok, fluoroquinolok egyes képviselői.

* Makrolid:
o spiramycin
o roxitromycin
o josamycin
* Linkozamin:
o clindamycin
* Fluoroquinol:
o ofloxacin

Dentális gyulladások kezelésénél tetracyclin nem használandó.

Működési nyilvántartás megújítása

A működési nyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) vezeti.

2005.03.31. napján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába felvételt nyertek működési nyilvántartásai 2010.03.31. napján lejárnak.

Feladatok:

A 2005.03.31-2010.03.31 közötti folyamatos továbbképzési ciklus

Jövő márciusában lesz vége a 2005.03.31-től 2010.03.31-ig tartó folyamatos továbbképzési ciklusnak.
Nem árt, ha felmérjük mit is teljesítettünk. Ezt pontban mérik.

A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt összesen 250 pontot kell teljesíteni.

1. Ebből 60 - 100 gyakorlati pontot (évente 20 pontot) kell meg szerezni.
A 60 pont kötelezően teljesítendő pontszámon felül még további 40 gyakorlati pont szerezhető meg (évente 20 pont), de ezt a 40 pont kiváltható elméleti tanfolyamokon megszerzett pontokkal is! Egy továbbképzési ciklusban max. 100 gyakorlati pont számolható el, de legalább 60 pontot meg kell szerezni!

2. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, a szakvizsgához (vagy képzési besoroláshoz)
- 50 pontot kötelező szinten tartó tanfolyamon
és
- 25 pontot kötelezően választható tanfolyamon
kell teljesíteni.

3. A fennmaradó 75 (100 gyakorlati pontnál) - 105 (60 gyakorlati pontnál) pontot szabadon válaszható tanfolyamon szerezhető meg.

Célszerű megnézni a tájékoztatót, hogy hogyan is állunk a teljesítéssel.
A www.oftex.hu - ra bejelentkezve, a Teljesítés > Megszerzett pontjaimra kattintva

megjelenik a továbbképzendő által már megszerzett, az egyetem által elismert továbbképzési pontokat tartalmazó lista.
Csak azok a tanfolyamok és egyedi képzések láthatóak itt, amelyek a képző egyetem felé már továbbításra kerültek!

A lista végén található Tájékoztató gombra kattintva elvégzi az összesítés.

Nálam látható, hogy sáros vagyok 24 kötelező szinten tartó tanfolyamon megszerzendő ponttal :(((.

Jogszabályi háttér: http://fogaszatiportal.hu/522003-viii-22-eszcsm-rendelet-az-orvosok-fogo...

Felhívás a működési nyilvántartás megújítására

EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
Elismerési és Nyilvántartási Igazgatóság
Nyilvántartási Osztály

Tárgy: felhívás a működési nyilvántartás megújítására
Iktatószám:

Tisztelt Dr. ...!

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.
Egészségügyi tevékenységet önállóan az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység - az Eütv. 110. §-ának (4) és (10) bekezdésében foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. A működési nyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) vezeti.
Ön 2005.03.31. napján nyert felvételt az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába.
Az Eütv. 112. §-ának (10) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a nyilvántartott személy kérelmére újabb ötéves időtartamokra megújítható, vagy egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható.
Az Eütv. 113. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatom, hogy az Ön 50737 számú működési nyilvántartása 2010.03.31. napján lejár.
Kérem, hogy a működési nyilvántartásának megújítása érdekében legkésőbb a lejáratot megelőzően 30 nappal az alábbiakat szíveskedjék megküldeni az EEKH részére:

  • • a kitöltött megújítási kérelem formanyomtatványt, mely letölthető a www.eekh.hu weboldalról,
  • • a nyilvántartás megújításához szükséges 1000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló banki átutalási megbízás vagy postai csekk - melyet Hivatalunktól kérhet - feladóvevény másolatát (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-00285788-00000000),
  • • amennyiben a lezáruló ötéves időtartam alatt szakképesítést szerzett, akkor csatolnia kell a szakvizsga bizonyítvány fénymásolatát, továbbá
  • • az Ön továbbképzését vezető egyetem szak- és továbbképzési titkársága által kiállított továbbképzési pontösszesítőt.

1051 BUDAPEST V., ZRÍNYI U. 3. Levélcím: 1245 BUDAPEST, PF.: 980
Telefon: 06-1-235-7982
Tisztelettel kérem Önt, hogy segítse munkánkat és az alábbi 3 kérdésre szíveskedjék válaszolni lehetőség szerint legkésőbb 2009. december 15-éig. A válaszok megadására két lehetőséget biztosítunk:
1. Jelen levelünket a levelezési címünkre (1245 Budapest, Pf. 980) kitöltötten lehet visszaküldeni,
vagy
2. az eekh.hu weboldalán (www.eekh.hu) található „Tájékozódó kérdések az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartásáról" linkre kattintva elektronikus úton.
Kérdéseink célja annak felmérése, hogy a jövő évben várhatóan hányan nem tudnak eleget tenni a továbbképzési kötelezettségüknek, és ennek következtében hányan nem tudják időben a működési nyilvántartásukat megújítani.
Az alábbi kérdésekre várjuk szíves válaszát:

  • 1. A működési nyilvántartása jelen ötéves periódusának lejártáig teljesíteni fogja-e tudni a továbbképzési kötelezettségét?
    • igen
    • nem
  • 2. Jelenlegi munkahelyén milyen szakterületen dolgozik?
  • 3. Kérem, az email címét megadni szíveskedjék annak érdekében, hogy a később esetlegesen szükségessé váló kommunikáció gördülékenyebb lehessen: ...................................@..........................................

Budapest, 2009. december 1.
Válaszait előre is megköszönve, tisztelettel:
dr. Papp Dávid mb. osztályvezető
1051 BUDAPEST V., ZRÍNYI U. 3. Levélcím: 1245 BUDAPEST, PF.: 980
Telefon: 06-1-235-7982

OSZMK hírlevelek

Itt kerülnek felsorolásra az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ hírlevelei

OSZMK Informatikai, Adatkezelési és Elemzési Osztály – 2009. november I. évfolyam 3. szám

Fogászatot érintő rész (téves lásd hozzászólás):

F O G Á S Z A T A U D I T
Értesítjük tisztelt fogorvos adatszolgáltatóinkat, hogy a 2009. évről szóló jelentés, hasonlóan az eddigi évek gyakorlatához írásos formában történik, a szokott határidővel.
2010. január elsejével viszont kötelezı jelleggel sor kerül a „Beavatkozások és Diagnózisok audit” havi on-line jelentésére. Mint az ismeretes, a TETFOG program használói elektronikus adatbeküldéssel is teljesíthetik adatszolgáltatásukat. Ezzel kapcsolatosan várjuk a TETFOG-on kívüli programok készítőinek a jelentkezését, hogy ők is felkészíthessék rendszerüket az elektronikus adatfeltöltésre.
A kötelező adatszolgáltatás következtében 2010. évről szóló jelentést a havi adatokból fogjuk generálni, vagyis az adatszolgáltatók éves jelentést már nem fognak készíteni.

OSZMK Informatikai, adatkezelési és elemzési osztály – 2009. június I. évfolyam 1. szám

Fogászatot érintő rész:

ZAJLÓ ADATGYŰJTÉSEK
...
Az országos szakfelügyelő főorvos és munkatársai által összeállított adatlap felhasználásával folyik a fogászat on-line adatgyűjtése. Az adatlap erénye a minőségi adatok gyűjtése, mennyiségi adatok helyett. A jelenlegi kísérleti fázisban a legtöbb fogorvos által használt TETFOG fantázianevű program képes együttműködni az OSZMK adatgyűjtésével, így a havi jelentés a gépen már szereplő adatokból feltölthető, ismételt begépelés nélkül.
....

CsatolmányMéret
OSZMK_Hirlevel_1_1.pdf183.99 KB

TEÁOR'08

Mit kell tennie a TEÁOR számokkal július 1-ig minden cégnek?
2008. Január 1.-től megváltoztak a TEÁOR és szakmakódok. A régi TEÁOR '03 helyett a TEÁOR '08 számokat kell alkalmazni.

Az alábbiakban segítséget adunk a TEÁOR számok módosításához. Kövesse a lépéseket, és töltse le tárolt cégkivonatát ingyenesen! >>> http://www.teaor.eu

Jogszabályok:
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600005.TV&cel=P
41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A0700041.IRM
- 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0600021.IM

Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény

Részlet az
„Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény”-ből:
(megjelent: a Magyar Közlöny 2007. évi 155. számában)

479. § (1) Azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR’03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon, a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell változásként az állami adóhatósághoz bejelentenie a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig.

(2) Azokat, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket), amelyek az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK. 5.) KSH-APEH együttes tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájékoztató) és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül a körzetközponti jegyző, valamint az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. A KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható, a körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozó a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejegyzési kérelmében, de legkésőbb 2008. július 1-jéig köteles bejelenteni a körzetközponti jegyzőhöz. Az egyéni vállalkozó illetékmentesen kérheti a változás átvezetését, illetve a vállalkozói igazolvány cseréjét, ha arra kizárólag a Rendeletben meghatározott osztályozási rendszerre való áttérés érdekében van szükség.

(3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó adózók esetén azokat a 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, illetve szakmakód számokat, amelyeket a TEÁOR’03 és a Rendelet, illetve a Tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott szakmakódjegyzék közötti fordítókulcsot tartalmazó KSHközlemények alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati, illetve szakmakód szerinti besorolássá, 2008. január 31-ig
az állami adóhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett, a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható tevékenységi körök esetén a tevékenységi kör változását az adózónak kell változásként bejelentenie az állami adóhatósághoz a 2007. december 31. napját követően előterjesztett első változásbejelentési kérelmével egyidejűleg, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. E bekezdés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez.

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/KSHPORTAL/SZOLGALTATASOK/OSZTA...

TEÁOR'08 fórum téma

Ma jelent meg a Weborvos.hu-n:

Közeleg a határidő, utána bűntet az APEH
A bejelentést elmulasztók bírsága az új szabályok alapján akár 500 ezer forint is lehet.

Mint arról januárban beszámoltunk, július 1-ig adott időt az adóhatóság a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak arra, hogy igazodjanak az új TEÁOR-besorolásokhoz, és módosítsák alapirataikat.

A TEÁOR és szakmakód-változással érintett adózók a változás-bejelentést ez év július 1-jéig, írásban adhatják be az APEH-hez, illeték- és igazgatási szolgáltatási díj mentesen. A késedelmes változás-bejelentés azonban a társas vállalkozások esetén 500 ezer forint, egyéni vállalkozók és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek esetén pedig 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. A TEÁOR és szakmakód jegyzék változásával kapcsolatos részletes tájékoztató és a teljes fordítókulcs a www.apeh.hu honlapról a KSH honlapjára mutató linkről indulva, vagy közvetlenül a www.ksh.hu Szolgáltatások/Osztályozások (SZJA,TEÁOR stb.) menüpontjából letölthető.

Törvények, rendeletek

Fogászatot érintő törvények, rendeletek felsorolása és az ezt értelmező, felülbíráló alkotmánybírósági határozatok

Alkotmánybírósági határozatok

Fogászatot érintő törvényeket, rendeleteket értelmező, felülbíráló alkotmánybírósági határozatok

28/2006. (VI. 21.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0028.ab
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában - dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének harmadik mondata alkotmányellenes volt, ezért a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 7. § (3) bekezdésének „és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdése a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel” mondatrésze alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A megsemmisítést követően a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:

„7. § (3) A működtetési jogot - ingyenesen vagy visszterhesen - csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik működtetési joggal, de birtokában van a Kamara határozata arról, hogy megfelel a működtetési jog engedélyezésére nézve jogszabályban megállapított feltételeknek.”

3. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján - a folyamatban lévő eljárást felfüggesztve - kezdeményezte, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) az adott ügy elbírálásánál irányadó 3. § (1) bekezdése harmadik mondatát, valamint 7. §-a (2) bekezdését az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Indítványozta továbbá, mondja ki az Alkotmánybíróság, hogy az említett rendelkezések nem alkalmazhatók a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyben. Az indítványozó a kérelem alapjaként az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére, 9. §-ának (1) bekezdésére és 13. §-ának (1) bekezdésére, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-ára hivatkozott.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatát 2002. április 15-i időponttal hatályon kívül helyezte a 71/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhrm.) 6. §-ának (2) bekezdése. A bírói kezdeményezésből megállapíthatóan azonban az elbírálásra váró ügyben a Vhr. támadott szabályát a Vhrm. hatálybalépése előtti szövegével kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezett jogszabályt az Alkotmánybíróság akkor vizsgál, ha annak alkalmazhatóságáról is dönteni kell (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). A jelen esetben a bírói kezdeményezés alapján a jogszabálynak a hatályon kívül helyezés előtti szövege alkalmazhatóságáról is dönteni kell, ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta az egyébként már hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát.

II.

A határozat meghozatalánál figyelembe vett jogszabályok:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

2. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.):

„2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

(...)

(4) A működtetési jog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a működtetési jog folytatására

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a működtetési jog folytatására való jogosultság sorrendjét.

(...)

(6) Ha a (4) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

- a működtetési jog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(7) Ha a működtetési jog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a működtetési jog megszűnik.”

„3. § (7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

(...)

rendeletben meghatározza.”

3. A Jat. szabályai:

„1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt,

b)

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

e)

f) az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

4. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002. április 15. előtt hatályos szövege:

„Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában lehet. Ennek megfelelően a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson. Ugyanakkor a működtetési jog engedélyezése nem érinti az önkormányzatnak az egészségügyi ellátásról való gondoskodáshoz kapcsolódó jogkörét: az engedély megadása még a működtetési jog elidegenítése vagy folytatása esetén sem hárít az önkormányzatra a működtetési jogot megszerző orvos foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget.”

5. A Vhr.-nek a határozathozatal időpontjában hatályos, alapul vett rendelkezései:

„3. § (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak külön működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában lehet. Ennek megfelelően a működtetési jog megszerzése a jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson.

(2) Az Öotv.-ben meghatározott működtetési engedély, valamint a hatósági bizonyítvány kiadása a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) megyei szervezetének (a továbbiakban: Kamara) hatáskörébe tartozik.

(3) A Kamara határozata ellen benyújtott fellebbezést a MOK országos ügyintéző szerve bírálja el.”

„4. § (1) A működtetési jogot a Kamara annak az orvosnak engedélyezi, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek.

(2) A működtetési jogra vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

a) a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,

b) az (1) bekezdésben foglalt külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a) a működtetési jog elidegenítése esetén: a működtetési joggal rendelkező háziorvos és a kérelmező által kötött előszerződést a működtetési jog átadásáról, valamint az önkormányzat és a kérelmező által kötött előszerződést, vagy az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a működtetési jog megszerzése esetén a kérelmezőt háziorvosként kívánja foglalkoztatni,

b) a működtetési jog folytatása esetén: a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. §-ának (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is,

c)

d) tartósan betöltetlen vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén: az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve újonnan létesített háziorvosi körzet esetén az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról.

(4) Az Öotv. 3. §-a (3) bekezdése alapján működtetési jogot szerző háziorvosnak a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelméhez mellékelnie kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolását arról, hogy az Öotv. hatálybalépésének napján háziorvosi tevékenységet legalább 200 hozzá bejelentkezett betegre kiterjedően látott el.”

„5. § Nem kaphat működtetési jogra vonatkozó engedélyt az a kérelmet benyújtó orvos

a) aki működtetési joggal már rendelkezik,

b) akitől a működtetési jogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig,

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, akit gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit a foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A bíróság az erre vonatkozó jogerős ítéletéről a Kamarát értesíti.”

„6. § A működtetési jogra vonatkozó határozat egy-egy példányát a működtetési jog jogosultján kívül meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztiorvosi Hivatalának (a továbbiakban: ÁNTSZ OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és a területileg illetékes illetékhivatalnak.”

„7. § (1) A működtetési jog jogosultja a működtetési jogot mint vagyoni értékű jogot az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személynek elidegenítheti.

(2) A működtetési jognak elidegenítéssel történő megszerzésénél értelemszerűen irányadók a 3-6. §-ban foglalt rendelkezések a (3) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel.

(3) A működtetési jogot - ingyenesen vagy visszterhesen - csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki nem rendelkezik működtetési joggal, de birtokában van a Kamara határozata arról, hogy megfelel a működtetési jog engedélyezésére nézve jogszabályban megállapított feltételeknek és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdése a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel.”

III.

1. Az indítványozó álláspontja szerint „a Kormány a törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletében túllépett a törvényi felhatalmazáson, a törvény céljával ellentétesen szabályozta a működtetési jog elidegenítésének feltételeit”.

Az indítványozó kifejti, hogy a törvény „a működtetési jogot olyan személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jogként határozta meg, amely elidegeníthető és folytatható, meghatározta az elidegenítés feltételeit is, a működtetési jog folytatására jogosult személy esetében ennek gyakorlását határidőhöz kötve, a határidő elmulasztása esetére a működtetési jog megszűnését kimondva, nyilván azért, hogy a jogosult indokolatlan késlekedése az értékesítéssel ne veszélyeztesse az orvosi ellátás biztonságát”.

A Vhr. a működtetési jog elidegenítésének feltételévé tette, hogy a vevő az önkormányzattal előszerződést kössön. Az önkormányzat az előszerződés megkötését indokolás nélkül megtagadhatja. Az alkotmányossági vizsgálatot kezdeményező bíró szerint ennek következtében a működtetési jog elidegenítése lehetetlenné válhat, mert a határidő letelik. A működtetési jog elidegenítésének ettől a feltételtől való függővé tétele miatt „a vagyoni értékű jog lényegében kiüresedik, ami a bíróság megítélése szerint a tulajdonhoz való alkotmányos jogot is sérti.”

Az indítvány megalapozott.

2. Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy - egyebek mellett - a működtetési jog átengedésére vonatkozó szabályokat meghatározza.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata kimondta, hogy a működtetési jog elidegenítése vagy folytatása nem hárít az önkormányzatra a működtetési jogot megszerző orvos foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget.

A Vhr. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a működtetési jognak elidegenítéssel történő megszerzése esetén irányadók a 3-6. §-ban meghatározott rendelkezések. A hivatkozott szabályokban megállapított feltételek - egyebek mellett - azt jelentik, hogy a működtetési jogot megszerezni kívánó személynek előszerződésben meg kell állapodnia az önkormányzattal a működtetésről vagy meg kell kapnia az önkormányzattól egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a működtetési jog megszerzése esetén az önkormányzat a kérdéses személyt háziorvosként kívánja foglalkoztatni. Ilyen nyilatkozat mellékelésével lehet kérni a Magyar Orvosi Kamarától a működtetési engedély megadását és kerülhet sor a működtetési jog elidegenítéssel történő megszerzésére. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002-ben hatályon kívül helyezett - de a bírói kezdeményezésben hivatkozott ügyben még irányadó - harmadik mondata és 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint 7. §-ának (3) bekezdése egységben értelmezve tartalmazza az említett feltételt.

A Vhr. említett szabályai azt jelentik, hogy a működtetési jog elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi önkormányzat hajlandó szerződést kötni azzal a személlyel, aki a működtetési jogot meg akarja szerezni. Ez a feltétel a működtetési jog folytatására jogosult személyek alkotmányos védelem alá tartozó vagyoni értékű jogosultságának gyakorlása szempontjából lényeges korlátozást jelent. Az esetek egy részében ez a feltétel lehetetlenné is teszi a jog gyakorlását, mert az Öotv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy a működtetési jogot csak korlátozott ideig idegenítheti el. Ez a törvényben meghatározott időtartam a korábbi jogosult halálától számított hat hónap. Az Öotv. 2. §-ának (7) bekezdése szerint megszűnik a működtetési jog, ha a hat hónapon belül nem történik meg az elidegenítés. Az esetek egy részében nem lehetséges hat hónapon belül olyan jogosult személyt találni, akivel az önkormányzat hajlandó szerződni; a határidő eltelte pedig az Öotv. szerint a jog megszűnését vonja maga után. A vagyoni értékű jog gyakorlására a törvényben meghatározott rövid határidő mellett a Vhr.-ben megjelölt feltétel a joggyakorlás jelentős korlátozását, egyes esetekben kizárását jelenti.

3. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése kimondja a tulajdonhoz való jog védelmének elvét.

a) Az Alkotmánybíróság gyakorlata a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként részesíti alkotmányos védelemben [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. A 17/1992. (III. 30.) AB határozat kimondta, hogy a tulajdonjog alkotmányos védelme nemcsak a polgári jogban meghatározott tárgyakra terjed ki, hanem minden vagyoni értékű jogra (ABH 1992, 104, 108.).

Az Öotv. 2. §-ának (3) bekezdése szerint a működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. Ennek megfelelően a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme a működtetési jogra is kiterjed.

b) A jelen esetben vizsgált kérdésnél tisztázandó, hogy a Vhr. által az újonnan létesített működtetési jog gyakorlására meghatározott feltételek nem minősülnek-e olyan korlátozásnak, amelyek a korábban nem létező jog esetében alkotmányosan megengedettnek tekinthetők.

Az Alkotmánybíróság a társadalmi tulajdon lebontásának során történő vagyonjuttatások szabályozásával kapcsolatban kimondta, hogy a tulajdoni rendszert átalakító törvények a társadalmi tulajdont ingyenesen megszerző személyek között a tulajdonjog alkotmányos védelmének sérelme nélkül a társadalmi tulajdon terheit is eloszthatják [16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991, 58, 63.]. Az önkormányzatoknak történő vagyonjuttatásról az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzésére az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést, a tulajdonjog védelme csak a már megszerzett jogokra vonatkozik [37/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 238, 243.]. A tulajdonszerzés jogcíme akkor kétségtelen, akkor élvez védelmet, ha a tulajdonszerzés és annak terjedelme törvény által garantált (893/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 496, 500.).

A működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2. §-a meghatározta. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a működtetési joghoz a Magyar Orvosi Kamarának az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyét írta elő feltételként. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdése azonban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az engedélyhez szükségesek (kamarai tagság, működési nyilvántartásban szereplés, jogszabályban meghatározott kizáró ok hiánya). Mindezek alapján a működtetési jog megszerzése - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - törvény által garantált. Nincs szó tehát olyan bizonytalan tulajdonszerzésről, mint a tulajdoni rendszer átalakulása során a vagyonjuttatások tekintetében volt.

c) A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat kifejtette, hogy az Alkotmány a tulajdonjogot az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjaként részesíti védelemben. A tulajdonjog elvonására az Alkotmány 13. § (2) bekezdése speciális rendelkezést határozott meg. E szerint a rendelkezés szerint a tulajdonjog teljes elvonására közérdekből és meghatározott feltételek szerint nyújtandó kártalanítás mellett kerülhet sor. A tulajdonjog társadalmi kötöttsége szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását, de a korlátozásnál is figyelembe veendő az arányosság követelménye. Az arányosság követelményét sértheti, ha a korlátozás időtartama nem számítható ki. Az arányosság megkövetelheti a kártalanítást is (ABH 1993, 373, 379-382.). A tulajdonjog korlátozásánál is tekintettel kell lenni egyrészt az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében a tulajdonjog elvonására meghatározott feltételekre, valamint 8. §-ának (2) bekezdésére is. Mindebből az következik, hogy - más alapjogokkal megegyezően - a tulajdonjog korlátozását csak törvényben lehet kimondani. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában alapelv, hogy az alapvető jogokkal való nem mindenfajta összefüggés követeli meg a törvényi szintű szabályozást, de „valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csak törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 300.].

4. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének 2002. április 15-ig hatályos harmadik mondata - a 4. § (3) bekezdésének a) pontjával és 7. §-ának (3) bekezdésével egységben értelmezve - vagyoni értékű jognak olyan korlátozását mondta ki, amelyet csak törvény állapíthatott volna meg az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése és 13. §-ának (1), illetve (2) bekezdése, valamint az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság követelménye alapján, figyelembe véve 7. §-ának (2) bekezdésére, tekintettel a Jat. 1. §-ának (1) és (2) bekezdését is [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 432-433.; 551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841-842.].

Az Alkotmánybíróságnak ez a határozata nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen jogviszony van az önkormányzat és a működtetési jogot megszerző, illetve a működtetési joggal rendelkező orvos között.

A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének időközben hatályon kívül helyezett harmadik mondatával szoros kapcsolatban áll a Vhr. 4. § (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 7. § (3) bekezdése „és rendelkezik e rendelet 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti önkormányzati nyilatkozattal vagy előszerződéssel” mondatrésznek. Ezért az Alkotmánybíróság a szoros összefüggés miatt az alkotmányossági vizsgálatot ezekre a rendelkezésekre is kiterjesztette és megállapította azok alkotmányellenességét és az Abtv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján ezeket a rendelkezéseket a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

5. A Vhr. 7. §-ának az indítványozó által támadott (2) bekezdése csak utaló szabályt tartalmaz. A 4. § (3) bekezdése a) pontjának megsemmisítése következtében a 7. § (2) bekezdése nem vonja maga után - az utalás révén - alkotmányellenes szabályok alkalmazását. Ezért az Alkotmánybíróság - a 4. § (3) bekezdése a) pontjának megsemmisítésére tekintettel - a 7. § (2) bekezdését nem találta alkotmányellenesnek, a megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

6. A Vhr. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata 2002. április 15-i időponttal hatályát vesztette. A bírói kezdeményezésre indult, a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt 1.P.20.779/2002 szám alatt folyamatban lévő ügyre irányadó szabály alkotmányossági vizsgálatát az állandó gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság elvégezte. Megállapította, hogy a már hatályon kívül helyezett rendelkezés alkotmányellenes volt és az eljárás feleinek különösen fontos érdekére tekintettel az Abtv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján kimondta, hogy az alkotmányellenes rendelkezés a folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

A határozat Magyar Közlönyben való közzétételéről szóló rendelkezés az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. és 2. pontjával.

Az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részének 1-2. pontjában a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezései alkotmányellenességét állapítja meg. E rendelkezések szerint a működtetési jog megszerzésének előfeltétele, hogy a települési önkormányzat a későbbi jogosult foglalkoztatására vonatkozóan nyilatkozatot adjon, illetve a későbbi jogosulttal előszerződést kössön. A működtetési jog megszerzésének e feltételét a határozat a tulajdonjog korlátozásának minősíti.

Ezzel szemben megállapítható, hogy az előzetesen kibocsátott önkormányzati nyilatkozat, illetve előszerződés elsősorban nem korlátozást, hanem biztosítékot jelent a jogszerző számára. Ez biztosítja őt arról, hogy a működtetési jog megszerzése után a települési önkormányzat foglalkoztatni fogja, s így élni tudjon a működtetési jogával.

A Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyáltalán nem köteles a működtetési jog jogosultjának foglalkoztatására. Eszerint a működtetési jog megszerzése csak „jogi előfeltétele annak, hogy az önkormányzat valamely orvost háziorvosként foglalkoztasson”. A működtetési jog jogosultjának a települési önkormányzat döntésétől függő foglalkoztatása azonban nem kizárólag a Vhr.-ből eredő szabály. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapítható, hogy a működtetési jog „önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog”. Az Öotv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint az önálló orvosi tevékenység „a területi ellátási kötelezettség körében (...) nyújtott egészségügyi ellátás”. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint a területi ellátási kötelezettség „az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít”. A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése alapján köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról. A helyi önkormányzatok számára meghatározott feladatok és hatáskörök pedig az alkotmányosan védett autonómia részét képezik. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanis a helyi képviselőtestület az önkormányzati ügyekben önállóan dönthet. Mindezekből következik, hogy a települési önkormányzatnak alkotmányos és törvényes joga van arra, hogy az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás keretében a működtetési jog jogosultjának foglalkoztatásáról szabadon döntsön. Ezt az Alkotmányból és törvényből származó önkormányzati jogkört, vagyis a jogosult foglalkoztatásáról való döntést minősítette az Alkotmánybíróság az alkotmányos tulajdonjog korlátozásának, s így semmisítette meg a Vhr. egyes rendelkezéseit. Megállapítható azonban, hogy a települési önkormányzatnak a tulajdonjog említett korlátozásához való joga a Vhr. egyes rendelkezéseinek megsemmisítésével sem szűnt meg. Legfeljebb azt - az Alkotmánybíróság határozata alapján - nem a működtetési jog megszerzése előtt, hanem azt követően gyakorolja a települési önkormányzat.

A működtetési jog megszerzéséhez szükséges előzetes önkormányzati nyilatkozat és előszerződés alkotmányellenességének megállapítása, illetve megsemmisítése a működtetési jog intézményét teljesen kiszámíthatatlanná teszi. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a települési önkormányzat már csak a működtetési jog megszerzése után dönthet a jogosult foglalkoztatásáról. Előfordulhat ezért, hogy hiába szerzi meg valaki a működtetési jogot, a települési önkormányzat törvényesen megtagadhatja a foglalkoztatását. A jogosult foglalkoztatása nélkül nem folytatható önálló orvosi tevékenység, így a jogosult a működtetési jogát nem tudja hasznosítani. Ezért rákényszerül a működtetési jog eladására. A működtetési jog önkormányzattól függő hasznosítása miatt bizonytalan azonban, hogy egyáltalán meg fogja-e valaki vásárolni tőle az esetleg hasznosíthatatlan működtetési jogot? Mindeközben, vagyis a működtetési jog jogosultja és a települési önkormányzat közötti vita alatt, magának az orvosi tevékenységnek az ellátása is bizonytalanná válik. Hiszen a működtetési jog jogosultja a települési önkormányzat miatt nem láthatja el az orvosi tevékenységet, míg a települési önkormányzat a működtetési jog hiányában más orvost sem foglalkoztathat. Megállapítható tehát, hogy az Alkotmánybíróság határozata nemcsak az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből származó jogbiztonság követelményével ellentétes, hanem az Alkotmány 70/D. §-a szerinti egészséghez való jogot veszélyeztető helyzetet okoz.

Minderre tekintettel a működtetési jog megszerzésével kapcsolatos előzetes önkormányzati döntés alkotmányellenességének megállapításával nem értek egyet.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye

Egyetértek a határozat rendelkező részének 3. pontjában foglalt elutasítással, nem értek egyet viszont az alkotmányellenesség megállapításával a Vhr.-nek az 1. és 2. pontban elbírált rendelkezéseivel kapcsolatosan. Álláspontom szerint az indítványt e rendelkezések tekintetében is el kellett volna utasítani.

A határozat az alkotmányellenesség megállapítását azzal indokolja, hogy a Vhr. alkotmányellenesnek ítélt rendelkezései az alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló működtetési jognak, mint vagyoni értékű jognak olyan korlátozását mondták ki, amelyet csak törvényben lehetett volna megállapítani.

Álláspontom szerint a Vhr.-nek ezek a szabályai a működtetési jognak az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) foglalt szabályaihoz képest nem állapítanak meg új korlátozást.

Az Öotv. 1. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt rendelkezések alapján megállapítható, hogy teljes értékű, vagyoni értékű jognak minősülő működtetési joggal csak önálló orvosi tevékenységet végző, a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátást nyújtó orvos rendelkezhet.

Az Öotv. e szabályai alapján megállapítható, hogy a területi ellátási kötelezettség a működtetési jognak tartalmi eleme, azaz a vagyoni értékű jognak az önkormányzat ellátási felelőssége által való korlátozottsága a törvényen alapul.

A határozat által alkotmányellenesnek ítélt szabályok nem állapítanak meg a törvényi előírásokhoz képest új korlátozást, hanem a törvényi szabályok érvényesítésének módját határozzák meg.

Ezért, amint azt az 508/B/2000. AB határozathoz írott különvéleményemben kifejtettem az önkormányzatok alkotmányos alapjogai és a tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog összhangjának hiánya által felvetett alkotmányossági problémát, az Öotv. rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata során kellett volna elbírálni.

Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleménye

1. Nem értek egyet a többségi határozat rendelkező részének 1. és 2. pontjában foglaltakkal, vagyis azzal, hogy a határozat az Alkotmány 13. §-ában szabályozott tulajdonjog korlátozásának tekinti a működtetési jog elidegenítésére, illetve megszerzésére vonatkozó egyes feltételeket tartalmazó szabályokat, és azokat - a korlátozónak tartott Vhr. jogforrási szintjének elégtelenségére hivatkozva - alkotmányellenessé nyilvánítja.

Véleményem szerint az indítvány elbírálásakor abból kell kiindulni, hogy a működtetési jogot, mint vagyoni értékű jogot az Öotv. hozta létre, és ezzel egyidejűleg adott a törvény felhatalmazást arra, hogy a Kormány a működtetési jog megszerzésének feltételeit rendeletben szabályozza.

Jóllehet az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány tulajdonvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit olyan alapjognak tekinti, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok az egyéb dologi jellegű vagyoni jogok védelmére is alkalmazhatnak [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.], a vagyoni jogok esetében a tulajdonvédelem másként érvényesül.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a vagyoni értékű jogok esetében tulajdonvédelemnek akkor van helye, ha a jogosultság tárgya kellően meghatározott, és maga a jog kellően megszilárdult, ténylegesen jogszabályok által elismert módon létezik. Az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy a bevezetett és gyakorolt, rendszeres kereső tevékenység, amely rendszeres jövedelmet biztosít, az Alkotmány 13. § (1) bekezdés szerint tulajdoni védelmet élvez [40/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 282.].

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor már több határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 13. §-a a már megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben, az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a magánszemélyt tulajdonszerzéshez vagy tulajdon élvezetéhez segítse [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 936/D/1997. AB határozat, ABH 1999, 615, 619.]. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság az önkormányzati tulajdonra vonatkozó egyes szabályok alkotmányellenességének vizsgálatakor, amikor kimondta, hogy az önkormányzatoknak nem volt és nincs alanyi joga arra, hogy meghatározott tulajdoni tárgyakat vagy a tulajdont meghatározott feltételekkel szerezzék meg (1582/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 605, 606.).

2. A Vhr.-nek azok a szabályai, amelyek meghatározzák a működtetési jog, mint vagyoni értékű jog tartalmát, nem tekinthetők korlátozásnak az Alkotmány 13. §-a alkalmazásában.

A működtetési jogot az Öotv. hozta létre. A működtetési jog az önálló orvosi tevékenységhez tapad, az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét jeleníti meg. Az önálló orvosi tevékenység a területi ellátási kötelezettséghez kapcsolódik. Mind az önálló orvosi tevékenység, mind a működtetési jog olyan új jogintézmény a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos (házi gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátást illetően, amelynek fogalmát, tartalmát az Öotv. határozza meg [1. § (2) bekezdés a) pont].

Önálló orvosi tevékenység csak személyesen folytatható az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől. A működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható [Öotv. 2. § (1)-(2) bekezdés].

A Vhr. 3. § (1) bekezdésének a határozat rendelkező része 1. pontjában alkotmányellenessé nyilvánított harmadik mondata az Öotv. említett szabályaiból, a működtetési jog törvényi definíciójából következik: ennek értelmében a működtetési jog létrehozása nem érinti az önkormányzatok területi ellátási kötelezettségét; a területi ellátási kötelezettség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosításának mikéntjét az érintett önkormányzat jogosult meghatározni.

A Vhr.-nek a határozat rendelkező része 2. pontjában alkotmányellenessé nyilvánított szabályaiban szereplő feltételekből az következik, hogy az Öotv. által elképzelt működtetési jog akkor idegeníthető el, ha a helyi önkormányzat nyilatkozik arról, hogy a területi ellátási kötelezettsége körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosítását azzal a személlyel képzeli el, aki a működtetési jogot meg akarja szerezni. Minthogy az Öotv. rendelkezései értelmében a működtetési jog az önálló orvosi tevékenységhez tapad, az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét jeleníti meg, az önálló orvosi tevékenység pedig a területi ellátási kötelezettséghez kapcsolódik, a Vhr.-ben megjelenő feltételek az Öotv. szerint létrehozott és meghatározott tartalmú működtetési jog jellegzetességeiből következnek, nem jelentik az alkotmányos értelemben vett tulajdonjog korlátozását.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom:

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró

29/2006. (VI. 21.) AB határozat

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A06H0029.ab

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában - dr. Bihari Mihály, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény egésze, valamint 1. § (2) bekezdése, 2. § (3) bekezdése, (6) bekezdésében a második mondatból „a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül” szövegrésze, (7) bekezdése, 3. § (3) bekezdése, (6) bekezdése, valamint (7) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely arra irányult, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azért, mert az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény nem szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását.

3. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet egésze, valamint 13. § (3) bekezdése, 14. § (1) bekezdés b) pontja, valamint (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet egésze, illetve 1. §-ának (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Öotv.), a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), továbbá a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelettel (a továbbiakban: R.) kapcsolatban.

2. Az egyik indítványozó az Öotv. és a Vhr. egészét, valamint az R. 1. §-ának (3) bekezdését tartotta alkotmányellenesnek, és kérte ezeknek a szabályoknak a megsemmisítését az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére, 8. §-ának (2) bekezdésére, 13. §-ának (1) bekezdésére, 35. §-ának (2) bekezdésére és 70/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva. Az indítványozó az alkotmányellenességet az Öotv. és a Vhr. egyes szabályai tekintetében fejti ki részletesen, de az az álláspontja, hogy egyes rendelkezések megsemmisítésével nem lehet az alkotmányellenességet kiküszöbölni, ezért kell az említett jogszabályok egészét megsemmisíteni.

a) Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését sérti az Öotv. és a Vhr. azért, mert rendelkezéseik nem világosak és nem egyértelműek. Így nem világos, hogy „a működtetési jog kötődik-e egy konkrét háziorvosi körzethez, vagyis csak azok birtokolhatnak működtetési jogot, akik vagy egy háziorvosi körzetet ellátnak, vagy egy háziorvosi körzet ellátására szerződtetni kívánják”. Nem állapítható meg az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének pontos jelentése, „mert a jelzett rendelkezésnek olyan tartalom is tulajdonítható, mely szerint a hatálybalépés napján háziorvosi tevékenységet végző orvosok életük végéig engedély nélkül végezhetnek ilyen tevékenységet függetlenül attól, hogy melyik háziorvosi körzetben végzik munkájukat”. További bizonytalanságot talál az indítványozó a háziorvosi tevékenységet végző orvos jogi minősítése tekintetében, mert az Öotv. nem állapít meg ugyan különbséget a közalkalmazotti és a vállalkozói minőségben tevékenykedő orvos között, de a Vhr. különbséget tesz e két kategória között. „Alaposan feltehető azonban, hogy a közalkalmazotti státus esetén a működtetési jog, mint vagyoni értékű jog nem érvényesülhet a vállalkozói háziorvosokéhoz hasonló terjedelemben.”

b) Az indítványozó kifejti, hogy az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja olyan kérdések szabályozására adott felhatalmazást a Kormánynak, amelyek a tulajdonhoz való jog szempontjából garanciális jelentőségűek. Ennek a felhatalmazásnak az alapján szabályozta a Vhr. 8. §-a a működtetési jogra vonatkozó engedély visszavonását.

A tulajdonhoz való jog indokolatlan korlátozását tartalmazza az indítványozó szerint az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése, amely 2000. december 31-ig megtiltotta a működtetési jog elidegenítését.

Az Öotv. és a Vhr. felsorolt rendelkezései az indítványozó szerint sértik az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdését és egyúttal 8. §-ának (2) bekezdését is.

c) Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott diszkrimináció tilalmával ellentétes az indítványozó álláspontja szerint az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely a területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosok számára nem teszi lehetővé a működtetési jog elidegeníthetőségét és folytathatóságát. Ugyanilyen alkotmányossági aggályt vet fel az indítványozó azzal a szabállyal szemben, amely szerint csak 2000. december 31-ig illetékmentes az elidegenítés.

d) Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésével ellentétesnek tartja az indítványozó a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését, mert ez a szabály szerinte nem vette figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ában foglaltakat.

e) Az R. 1. §-ának (3) bekezdését az indítványozó többféle alapon is alkotmányellenesnek tartja. A támadott rendelkezés szerinte egyrészt magasabb szintű jogszabályba ütközik, másrészt a miniszter felhatalmazás nélkül alkotta meg a szabályt, harmadrészt nem egyértelmű a szövegezés.

3. Egy másik indítványozó az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdését, 3. §-a (3) bekezdésének második francia bekezdését, a Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését tekinti az Alkotmány 70/A. §-a (1) és (3) bekezdésével ellentétesnek. Ezek a szabályok ugyanis különbséget tesznek a területi ellátási kötelezettségű és ilyen kötelezettséggel nem rendelkező orvosok között. Az indítványozó kérte az említett rendelkezések „visszamenőleges” hatályú megsemmisítését. Első beadványában az indítványozó általános jelleggel hivatkozott az Alkotmány 70/A. §-ának (2) bekezdésére és a 70/B. § (1) bekezdésére is, de későbbi beadványában az Alkotmánynak ezeket a rendelkezéseit az alkotmányellenesség megállapításának alapjaként már nem említette.

4. Több indítványozó közös beadványban kérte:

a) az Öotv. 2. §-a (3) bekezdéséből a „személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog” szövegrésznek, 2. §-a (6) bekezdésében a második mondatból „a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül” szövegrésznek, valamint a 2. § (7) bekezdésének megsemmisítését az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése (a megfogalmazás homályossága, továbbá a törvényalkotási eljárás szabályainak súlyos megsértése miatt) és 13. §-ának (1) bekezdése alapján,

b) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és a törvényalkotó kötelezését arra, hogy tegyen eleget jogalkotói feladatának, mert „az Öotv. szabályozatlanul hagyja a működtetési jog földrajzi területhez kötöttségének kérdését”, mivel „ennek hiányában a törvény rendelkezései nem érvényesülnek a jogbiztonság követelményének megfelelően, és sértik a tulajdonnal való rendelkezés jogát. A törvényalkotónak szabályoznia kellett volna azt is, hogy a működtetési jog érvényesülése hogyan érinti az önkormányzati autonómiát. A jogalkotónak ez a mulasztása sérti a jogállamiságnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott elvét, valamint a 13. § (1) bekezdésében szabályozott tulajdonhoz való jogot.”

Az indítványozók a támadott jogszabály megváltoztatása után előterjesztett beadványukban kérelmüket változatlanul fenntartották.

5. Az Alkotmánybíróság az ügyeket - a tárgyi összefüggésre tekintettel - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 28. § (1) bekezdése alapján (ABH 2003, 2065.) egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.

Az indítványok beadását követően a támadott jogszabályok többször módosultak, de az indítványozók által alkotmányellenesnek tekintett rendelkezések a módosítás után is hatályban maradtak. Ezért az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - a határozat meghozatalakor hatályos szöveget bírálta el.

Az indítványokkal kapcsolatban közölte álláspontját az egészségügyi miniszter és az igazságügyi miniszter.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványok elbírálásánál a következő jogszabályokat vette figyelembe:

1. Az Alkotmány szabályai:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”

„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(...)

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”

„70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.”

2. Az Öotv. szabályai:

„1. § (2) E törvény alkalmazásában

a) önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;

b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy;

c) működtetési jog: a Magyar Orvosi Kamara által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.”

„2. § (3) A működtetési jog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.

(4) A működtetési jog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a működtetési jog folytatására

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a működtetési jog folytatására való jogosultság sorrendjét.

(...)

(6) Ha a (4) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

- a működtetési jog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(7) Ha a működtetési jog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a működtetési jog megszűnik.

(...)”

„3. § (3) Azokra az orvosokra, akik e törvény hatálybalépésének napján, bár területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 hozzájuk bejelentkezett betegre kiterjedő érvénnyel látnak el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott körbe tartozó orvosi tevékenységet, az e törvényben foglaltakat azzal a megszorítással kell alkalmazni, hogy

- a működtetési jogra való jogosultságukat e törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül igazolják a Magyar Orvosi Kamaránál, továbbá

- működtetési joguk szorosan személyhez kapcsolódó: az nem idegeníthető el és nem folytatható.

(...)

(6) A működtetési jog 2000. december 31-ig nem ruházható át, kivéve, ha a működtetési jog folytatására jogosult nem felel meg a működtetési jog engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és ezért a 2. § (3) bekezdése értelmében köteles azt elidegeníteni. A működtetési jog elidegenítése és folytatása 2000. december 31. napjáig nem esik illetékfizetési kötelezettség alá.

(7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

b) az egészségügyi miniszter, hogy a működtetési jog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat

rendeletben meghatározza.”

3. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: MOKtv.) rendelkezései:

„1. § (1) A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) az orvosok és fogorvosok (a továbbiakban: orvosok) önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestülete.”

„2. § (1) A MOK

a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

(...)

f) véleményezési jogot gyakorol

fa) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,”

„(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;

b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;

d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.”

„(3) A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.”

4. Az Ötv. hivatkozott rendelkezései:

„8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.”

5. A Vhr. támadott szabályai:

„13. § (3) Az e rendelet hatálybalépése napját követően gazdálkodó szervezettel vagy magánorvossal az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott önálló orvosi tevékenységre kötött szerződés esetén a szerződés legrövidebb időtartama 5 év [Ptk. 226. § (1) bekezdés].”

„14. § (1) Az Öotv. alapján szerzett működtetési jog jogosultja a működtetési jog gyakorlásához szükséges, az önkormányzat tulajdonában álló orvosi rendelő, amennyiben az orvosi lakás az orvosi rendelővel egybeépített, úgy az orvosi lakás, továbbá gép, műszer megvásárlásához - a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés alapján - kiemelt kamattámogatásra jogosult a következők szerint:

a) az orvosi rendelő, illetve az orvosi lakás megvásárlására, valamint felújítására felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak kiegyenlítéséhez kiegészítő kamattámogatás illeti meg a lakáscélú támogatásokról szóló általános szabályok szerint azzal, hogy az általános feltételek közül az életkorra, a gyermekszámra és a házastársi életközösségre vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni;

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához a szakmailag szükséges gép, műszer, egyéb berendezés, a távoli hálózati hozzáférésre alkalmas személyi számítógép, valamint a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak vásárlása költségeinek fedezetére maximum 5 éves lejáratú kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben legalább 70%, a második évben legalább 60%, a harmadik évben legalább 50%, a negyedik évtől legalább 40% a jegybanki alapkamat százalékában.

(2) A működéshez szakmailag szükséges feltételeknek megfelelő, nem önkormányzattól vásárolt gép, műszer, egyéb berendezés vételárához felvett hitelintézeti kölcsönhöz kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke az első évben 60%, a második évben 50%, a harmadik évben 40%, a negyedik és ötödik évben 30% a jegybanki alapkamat százalékában.”

6. Az R. megváltoztatott számozású, támadott rendelkezése:

„1. § (4) A rendelet előírásait értelemszerűen kell alkalmazni a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzőkre is.”

III.

1. Az Alkotmánybíróság először a formai alkotmányellenesség kérdését vizsgálta meg.

Az Öotv. 2. §-a (3) bekezdésének egyes szövegrészeit, valamint (7) bekezdését egyes indítványozók azért tekintik alkotmányellenesnek, mert az Egészségügyi Minisztérium és a Kormány nem egyeztette az Öotv. tervezetét a Magyar Orvosi Kamarával, a Házi Gyermekorvosok Egyesületével és a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségével. Az „indítványozók álláspontja kezdettől fogva - már az Öotv. előkészítésével kapcsolatos kamarai műhelymunkák során is - határozottan az volt, hogy a működtetési jognak konkrét háziorvosi körzethez kell kötődnie. A működtetési jognak konkrét háziorvosi körzethez kötöttsége lényegi kérdésként szerepelt abban az előkészítő anyagban is, amit az indítványozók 1999 októberében terjesztettek dr. Gógl Árpád, akkori egészségügyi miniszter elé”. Az egészségügyi miniszter is azt közölte, hogy nem történt egyeztetés az indítványozókkal, de a Kormány csak 1999. november 2-án tárgyalt a törvény tervezetéről.

Az indítványozók álláspontja szerint sérültek az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből levezethető jogállamiság követelményei, mert a Minisztérium az Öotv. tervezetét nem az indítványozók javaslatának megfelelően készítette el, és nem egyeztette az indítványozókkal annak ellenére; hogy a MOKtv. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a MOK-nak véleményezési joga van.

2. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A jogállamiság elve alapján az Alkotmánybíróság nem csak akkor állapítja meg az alkotmányellenességet, ha valamilyen jogszabály tartalma sérti az Alkotmány valamelyik rendelkezését, hanem akkor is, „ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg amely másként nem orvosolható, csak a jogszabály megsemmisítésével” [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 345.].

a) Az Alkotmánybíróság a 496/B/1990. AB határozatban már megfogalmazta arra vonatkozó álláspontját, hogy mi a következménye a jogszabálytervezetek előkészítése során az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek véleménye beszerzése elmulasztásának. Az ilyen mulasztásnak államigazgatási jogi, esetleg politikai felelősség lehet a következménye, de önmagában nem érinti az adott törvény érvényességét (ABH 1991, 493, 495-496.). A 13/1992. (III. 25.) AB határozat is megerősítette, hogy az érdek-képviseleti szervek közreműködésének mellőzése nem vezethet a törvény alkotmányellenességének a megállapításához (ABH 1992, 95, 99.).

Az 50/1998. (XI. 27.) AB határozatban az Alkotmánybíróság nyomatékosan hivatkozott arra, hogy a jogszabályt előkészítő szerveknek a vélemények beszerzésénél elkövetett mulasztása önmagában nem érinti a jogszabályok érvényességét. Nem minősül súlyos eljárási szabálytalanságnak és így nem eredményez közjogi érvénytelenséget a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szerv véleménye kikérésének elmulasztása (ABH 1998, 387, 396., 397.). Az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalóan bemutatva mondta ki a 488/B/1999. AB határozat, hogy nincs a jogszabály-előkészítő szervnek olyan kötelezettsége, „amelynek alapján a jogszabálytervezeteket az ezzel kapcsolatos beérkezett véleményeknek megfelelően kellene elkészíteniük”. A közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi, érdek-képviseleti szervek „véleménye beszerzésének elmaradása, vagy a véleményadás határidejének megállapításával kapcsolatos rendelkezések megsértése nem eredményezi a jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítását” (ABH 2003, 1104, 1108.).

Az említett gyakorlattól az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozata olyan esetben tért el, amelyben törvény által létrehozott, nem érdekvédelmi feladatot ellátó társadalmi szervezet véleményének kikérését írta elő törvény a jogszabály tervezetének társadalmi, tudományos és szakmai megalapozása érdekében. A határozat általános jellegű, elvi megállapítása szerint „azt a kérdést, hogy a külön törvényekben meghatározott jogalkotási eljárási szabály megszegése súlyosságánál fogva adott esetben eléri-e az alkotmánysértés szintjét, az Alkotmánybíróságnak eseti mérlegeléssel kell eldöntenie” (ABH 2000, 202, 207.). A meghozott döntést a 7/2004. (III. 24.) AB határozat úgy értékelte, hogy az adott esetben „a véleményeztetési kötelezettség elmulasztásának súlyosságát alkotmányossági szempontból növelte az a körülmény, hogy a mulasztás az Alkotmány 18. §-ában garantált egészséges környezethez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyeztette”. (ABH 2004, 98, 104., 106.).

b) A köztestületek közhatalmi jogosítványairól általános jelleggel nem foglalt állást az Alkotmánybíróság. A 16/1998. (V. 8.) AB határozat csak arra utalt, hogy vannak olyan esetek, amelyekben köztestület közhatalmi jogosítványokat gyakorol, de ezen tevékenység és egyéb feladatok ellátása között nincs éles határvonal (ABH 1998, 140, 145.). Esetenként, a törvényben biztosított hatáskör alapján kell vizsgálni, hogy a köztestület közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik-e.

A MOKtv. egyes kérdéseit a 39/1997. (VII. 1.) AB határozat már vizsgálta. Azt állapította meg, hogy a Magyar Orvosi Kamarának a törvényben biztosított jogosultságai között vannak érdek-képviseleti és önkormányzati természetűek, meghatározott esetekben pedig közhatalmi jellegűek. Közhatalmi jellegűnek minősítette az Alkotmánybíróság a meghatározott miniszteri döntéssel kapcsolatban előírt egyetértési jogot, de nem ilyen természetűként kezelte a törvényben megjelölt körben fennálló véleményezési jogot (ABH 1997, 263, 268., 270.).

c) A MOKtv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a MOK az orvosok önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestülete. A 2. § (1) bekezdése alapján - többek között - a MOK az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, egyetértési jogot gyakorol az egészségbiztosítási szervekkel létrehozandó szerződések általános feltételeinek kialakításában, valamint meghatározott orvosi tevékenységre jogosító engedély kiadására irányuló kérelmek ügyében, széles körben véleményezési jogot gyakorol.

A jelen esetben a MOK számára a MOKtv. 2. §-ának (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogról van szó, amelyet a MOK elsődlegesen az orvosi kar érdekeinek képviseletében gyakorol. A 2. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását, ha a MOK nem nyilvánított véleményt a megadott határidőig és nem is kezdeményezte a határidő meghosszabbítását. Maga a törvény sem tekinti tehát a véleményezést a jogalkotás elengedhetetlen feltételének.

d) Az Alkotmánybíróság az érdekképviseleteknek a jogalkotásban való részvételével kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket vizsgálva, állandó gyakorlatát megerősítve kimondta, hogy a jogalkotás nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek és egyéb szervezetek állásfoglalásától [40/2005. (X. 15.) AB határozat, ABH 2005, 427, 439.]. A 7/2004. (III. 24.) AB határozatban pedig az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy különbség van a Kormány rendeletalkotó tevékenysége és a törvény-előkészítés között. Törvénytervezet előkészítésénél elkövetett mulasztás „csak akkor eredményezheti a törvény közjogi érvénytelenségét, ha az egyúttal a törvényalkotási eljárás valamely szabályának alkotmányellenességét előidéző megértésével is jár” (ABH 2004, 98, 107.).

Az indítványozók nem kifogásolták a törvényalkotási eljárás szabályainak megtartását, csak azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslatnak a Kormány elé történő terjesztését megelőzően a javaslatról az illetékes minisztérium nem kérte a MOK véleményének közlését. A fentiek alapján ez a mulasztás a kérdéses törvény tekintetében nem vezet közjogi érvénytelenséghez, a törvény alkotmányellenességének megállapításához.

IV.

1. Több indítványozó kifogásolta az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése alapján az Öotv. fogalmainak homályosságát. Nem látják tisztázottnak, hogy mire jogosít a működtetési jog. Vitatják a működtetési jog vagyoni értékét abban az esetben, ha e joghoz nem kapcsolódik háziorvosi körzet. Nem látják értelmezhetőnek a működtetési jognak a személyhez kötöttségét. Kérdésesnek tartják annak a rendelkezésnek a következményeit, hogy nem kell működtetési engedély a törvény hatálybalépésekor háziorvosi tevékenységet végző orvosnak. Értelemzavarónak tartják azokat a rendelkezéseket, amelyek a háziorvosi tevékenységet végző orvosok státusára vonatkoznak. Nem találnak támpontot az értelmezéshez az indítványozók a Vhr. szabályaiban sem. Kifogásolták az R. 1. §-ának (4) bekezdését is a szöveg nem egyértelmű megfogalmazása miatt.

2. Az Alkotmány 32/A. §-ának (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata. Az Alkotmánybíróságnak nem tartozik a hatáskörébe a jogszabályokkal kapcsolatban az adott szakterületen felmerülő viták eldöntése.

Az egyes jogszabályok világos tartalmával kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálja. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvének fontos eleme a jogbiztonság; a jogbiztonságból az a követelmény származik, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos legyen, a rendelkezés esetleges bizonytalansága ellenére is az alkalmazás során értelmezhető normatartalommal rendelkezzék [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]. A jogalkotó maga dönti el, hogy milyen fogalmakat használ, de a jogállamiság követelményének eleget kell tennie: a fogalomnak egyértelműnek, a következményeknek kiszámíthatónak kell lenniük (544/B/1997. AB határozat, ABH 1999, 589, 590.).

A jogszabályok megfogalmazása általános, elvont; a jogalkalmazás feladata a szabályoknak az egyedi esetekre történő vonatkoztatása. Az általános megfogalmazás nem jelent homályosságot, értelmezhetetlenséget (1160/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 607, 608.). Nem állapítja meg az Alkotmánybíróság a jogállamiság követelményének sérelmét, ha a norma nem ad alapot önkényes jogalkalmazói döntésre vagy nem vezet döntésképtelenséghez (713/B/2002. AB határozat, ABH 2004, 1644, 1646.). Nem áll fenn alkotmányellenesség, ha a norma értelmezése önmagában nem ad lehetőséget a jogbiztonság sérelmével járó szubjektív jogalkalmazói döntésre. Az értelmezéssel kapcsolatos célszerűségi, jogtechnikai szempontú minősítés nem az Alkotmánybíróság feladata (21/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 476, 478.),

3. A jelen esetben az Öotv. támadott szabályai világosak. Kimondják, hogy a működtetési jog önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely bár személyhez kapcsolódó jog, meghatározott feltételek esetén átruházható, vagyoni értéke van. Az Öotv. nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel.

Az Öotv. megoldásai - más fontos jogszabályokhoz hasonlóan - szakmai vita tárgyát képezik, szabályai értelmezést igényelnek. A támadott rendelkezések azonban nem olyan bizonytalanok, hogy jogalkalmazói önkényre adnának alapot és nem annyira bizonytalanok, hogy döntésképtelenséghez vezetnének.

Az R. 1. §-ának (3) bekezdése figyelembe veszi, hogy a háziorvos nem egyedül végzi feladatát. Az R. a háziorvos feladatainak meghatározásával összefüggésben olyan szabályokat tartalmaz, amelyek kihatnak a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolási és egészségügyi tevékenységet végzőkre is. Az R. erre tekintettel azt a jogalkotásban szokásos megoldást alkalmazza, hogy a közvetett hatás eseteire az alapvető szabályozási körre vonatkozó rendelkezéseknek az értelemszerű alkalmazását írja elő. Az R. 18. §-a (2) bekezdésének utaló szabálya alapján a 2. számú melléklet magáról a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolói tevékenységről tartalmaz rendelkezést. Az R. 1. §-ának (3) bekezdése nem tartalmaz tehát olyan szabályozást, amely az alkotmányellenesség megállapítására alapot nyújtana.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére alapított indítványi kérelmeket elutasította.

V.

1. Az indítványozók szerint sérül a támadott jogszabályok révén a tulajdonhoz való jognak az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében kimondott védelme is.

Az egyik indítványozó szerint nincs összhangban a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmével az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja, amely olyan kérdések szabályozására adott felhatalmazást a Kormánynak, amelyek garanciális jelentőségűek az alkotmányos védelmet illetően. A felhatalmazás alapján határozza meg a Vhr. a működtetési jogra vonatkozó engedély visszavonásának eseteit. Kifogásolja az indítványozó azt is, hogy az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése indokolatlanul korlátozza a tulajdonjogot, mert nem tette lehetővé a működési jog 2000. december 31-ig történő elidegenítését. Az Öotv. és a Vhr. szabályai tehát - álláspontja szerint - sértik az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdését. Mindezek a rendelkezések egyúttal ellentétesek az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdésével is.

Más indítványozók is hivatkoznak az Alkotmány 13. §-a (1) bekezdésének az Öotv. szabályai által történő megsértésére, de a működtetési jog vagyoni értékének vitatásán és számos jogalkalmazási kérdés tárgyalásán kívül nem jelölik meg azt, hogy milyen alkotmányos kifogásuk van a konkrét szabályokkal kapcsolatban.

2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi tevékenységet az adott tevékenység folytatására jogosító szakképesítéssel (illetve szakirányú szakképesítéssel) rendelkező személy végezhet, de ennek további feltétele a működési nyilvántartásba való bejegyzés. Az Öotv. ehhez a rendszerhez igazodóan ad az 1. §-ban meghatározásokat. A (2) bekezdés b) pontja szerint orvosnak minősül a megfelelő szakképesítéssel rendelkező, alap- és működési nyilvántartásban szereplő személy. A (2) bekezdés a) pontja az önálló orvosi tevékenységet határozza meg. Eszerint önálló orvosi tevékenységnek minősül a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos (házi gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás.

Az Öotv. törvényjavaslatának általános miniszteri indokolása a törvény célját a következőképpen jelölte meg:

„Ezért szükséges megteremteni annak jogszabályi feltételeit, hogy az orvos a jövőben közvetlenebbül teljesíthesse közszolgáltatói feladatait és ne csupán a gyógyító-ellátó hálózat egy eleme legyen. A jogi szabályozás előfutárának tekinthető, hogy az orvosi tevékenységet tíz éve lehet vállalkozásként végezni és 1992 óta a háziorvosi és házi gyermekorvosi tevékenység elsődlegesen vállalkozási keretet kapott.”

Az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a működtetési jog az orvos részére a Magyar Orvosi Kamara által, törvényi szabályozás alapján adott engedélyben biztosított olyan jog, amely alapján önálló orvosi tevékenységet lehet végezni. A 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. A (4) bekezdés szerint a működtetési jog folytatása a jogosult halála esetén a házastársát, illetőleg egyenesági leszármazóját illeti meg. A (6) bekezdés alapján a működtetési jog folytatására jogosult személy a működtetési jogot elidegenítheti.

3. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként részesíti alkotmányos védelemben [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]. Az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése nemcsak a polgári jogi tulajdonjogra, hanem egyéb vagyoni jogokra is vonatkozik [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.]. A tulajdonhoz való jog védelmét kimondó 13. § (1) bekezdésének alkalmazását az Alkotmánybíróság gyakorlata kiterjesztette a vállalkozói jellegű tevékenységre is. Az építéstervezési jogosultság szabályainak vizsgálatával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a jövedelemmeljáró, vállalkozói jellegű tevékenységre alkalmazandónak találta a tulajdonjog alkotmányos védelmének szabályait [40/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 282, 286., 287.]. Az Öotv. javaslatának miniszteri indokolása a működtetési jogot az orvosi tevékenység vállalkozásként történő végzésével összefüggésben magyarázza. Ennek megfelelően a tulajdonjog alkotmányos védelme kiterjed a működtetési jogra, mint - az Öotv. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott - vagyoni értékű jogra is.

Az Alkotmány a tulajdonjogot az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapjaként részesíti védelemben. A védelem terjedelme a közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értelmezhető, függ a jogosultság alanyától, tárgyától és funkciójától, valamint a korlátozás módjától [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380.].

4. Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése általános szabályként nem tette lehetővé, hogy a működtetési jog átruházására a törvény hatálybalépésének napjától (2000. február 26-tól) sor kerüljön, hanem csak 2000. december 31. után. Ez a szabály kétségtelenül korlátozta a vagyoni jogosultság egyes elemeinek gyakorlását.

Az Öotv. a működtetési jogot új jogként hozta létre. Az Alkotmánybíróság új tulajdoni jogok korlátozásainak kérdését a tulajdoni rendszer átalakításával összefüggésben vizsgálta. Így az önkormányzatoknak történő vagyonjuttatásról az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzésére az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést, a tulajdonjog védelme csak a már megszerzett jogokra vonatkozik [37/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 238, 243.]. A tulajdonszerzés jogcíme akkor kétségtelen, akkor élvez védelmet, ha a tulajdonszerzés és annak terjedelme törvény által garantált (893/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 496, 500.). A működtetési jog szabályozásánál azonban az állapítható meg, hogy a működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2. §-a meghatározta. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja a működtetési joghoz a Magyar Orvosi Kamarának az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedélyét írta elő feltételként. A MOKtv. 2. §-ának (4) bekezdése azonban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az engedélyhez szükségesek (kamarai tagság, működési nyilvántartásban szereplés, jogszabályban meghatározott kizáró ok hiánya). Mindezek alapján a működtetési jog megszerzése - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - törvény által garantált. Nincs szó tehát olyan bizonytalan tulajdonszerzésről, mint a tulajdoni rendszer átalakulása során a vagyonjuttatások tekintetében volt. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy alkotmányos-e a tulajdoni védelem alá eső jog korlátozása.

A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat kifejtette, hogy napjainkban gyakran sor kerül a tulajdonjog korlátozására és az lett gyakori alkotmányossági kérdés, milyen esetekben kell a tulajdonosnak ellenszolgáltatás nélkül eltűrnie a korlátozást. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy tulajdonkorlátozás esetén a kisajátításhoz hasonló védelem jár. Az elbírálás döntő kérdése a közérdek és a korlátozás aránya (ABH 1993, 373, 381.).

A tulajdonhoz való jognak az Alkotmány 13. §-ában meghatározott védelme a többi alapvető jog védelméhez viszonyítva annyiban sajátos, hogy a 13. § (2) bekezdése a jog teljes megszüntetését is lehetővé teszi, de ehhez olyan feltételeket ír elő, amelyek a jog lényeges tartalmának megőrzését biztosítják (a kártalanítás meghatározásával). Nem szól azonban a 13. § a tulajdonjog korlátozásáról. A korlátozás eseteire is irányadók azok az elvek, amelyeket az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése alapján kialakított, azaz a korlátozás szükséges és az elérendő célhoz viszonyítva arányos legyen [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 70., 71.]. A tulajdonjog korlátozásának vizsgálatánál is figyelembe kell azonban venni a 13. § (2) bekezdésének azt az elvét, amely közérdek fennállta esetén - kártalanítás ellenében - a tulajdonjog elvonását is lehetővé teszi. Ennek megfelelően a korlátozás szükségességének megállapításánál irányadó lehet a közérdek, de az arányosság ebben az esetben is követelmény.

A jogalkotó gyakran alkalmazza azt a megoldást, hogy nagyobb jelentőségű új szabályok megalkotásakor az alkalmazás időpontját a kihirdetést követő későbbi időpontra teszi. Ezzel időt hagy az új szabály megismerésére, a felkészülésre, az alkalmazásnál jelentkező bizonytalanság csökkentésére [a kérdés alkotmányossági elbírálására példa a 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 158., 159.]. Hasonló, a jogbiztonságot szolgáló megoldás jelentkezik a támadott rendelkezésnél is. Az adott esetben az új szabályokra való felkészülés szükségessége alapot szolgáltat a működtetési jog gyakorlásának átmeneti időre való megtiltására, ami a tulajdonjog korlátozását jelenti. A néhány hónapos időtartamra szóló korlátozás az elérendő célhoz viszonyítva nem tekinthető aránytalannak. Ezért az Alkotmánybíróság az ebben a tekintetben előterjesztett indítványi kérelmet elutasította.

5. Az egyik indítványozó alkotmányellenesnek tartotta az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontját azért, mert a tulajdonjog szempontjából garanciális kérdésben a Kormánynak adott felhatalmazást a szabályozásra.

Az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése szerint törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban már megállapította, hogy az alapjogokkal összefüggésben álló nem minden kérdésben követelmény a törvényi szintű szabályozás. Közvetett és távoli összefüggés esetében elegendő a rendeleti szint (ABH 1991, 297, 300.). A MOK átruházott normaalkotási jogának alkotmányosságát vizsgálva az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bár az alapjog tartalmának meghatározása, közvetlen és jelentős korlátozása csak törvényben történhet, a foglalkozás gyakorlásának korlátozását általában alkotmányosnak tekinti szakmai és célszerűségi indokok alapján is. „Alapjogot érintő és az adott hivatás lényegét meghatározó kérdésekben ezért a szakmai kamarának adott szabályozási jogkörnek legalább a tartalmi kereteket meghatározó törvényi alappal kell rendelkezniük” [39/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 263, 269., 270.].

Az Öotv. a működtetési jog alapvető szabályait határozza meg. Az egyes részletkérdések meghatározására a Kormánynak adott felhatalmazás nem tekinthető alkotmányellenesnek. Ezért az Alkotmánybíróság az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjára vonatkozó indítványi kérelmet elutasította.

6. Több indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, és hívja fel a törvényalkotót jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. Álláspontjuk szerint a jogállamiság követelményeit és a tulajdonhoz való jog érvényesülését sérti, hogy az Öotv. nem szabályozza a működtetési jognak a földrajzi területhez kötöttségét. Az indítványozók kifejtik a szabályozás indokoltnak tartott módját.

Az indítvány beadását követően az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe új rendelkezést léptetett az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 26. §-ának n) pontja, amely a működtetési jognak a helyi önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben történő folytatásáról rendelkezett. Az indítványozók ezt követően is fenntartották kérelmüket, mert „álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezéseknek nem azt kellene kimondaniuk, hogy az önkormányzat állapítja meg a háziorvosi körzetet, ahol a háziorvos folytatja a tevékenységet, hanem azt az általános érvényű elvet, hogy a működtetési jog csak egy konkrét - és nem az egész ország területén bármelyik - háziorvosi körzetben használható fel”.

Az Öotv.-t később módosította az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény, amelynek 33. § (3) bekezdésének m) pontja újra meghatározta az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdését, de ez sem hozta meg az indítványozók által kívánt változtatást. Ezt a 2003. évben megalkotott törvényt közjogi érvénytelenség miatt a 63/2003. (XII. 15.) AB határozat (ABH 2003, 676.) megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-ának (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerül sor, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő.

Az Abtv. hivatkozott szabályát értelmezve a 22/1990. (X. 16.) AB határozat megállapította, hogy önmagában valamely jogi szabályozást igénylő kérdés jogi rendezésének elmulasztása nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek. Más a helyzet azonban, ha a jogi szabályozás iránti igény azért jelentkezik, mert az állam jogalkotással beavatkozott bizonyos életviszonyokba és ezzel az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének gyakorlati lehetőségétől (ABH 1990, 83, 86.). Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg az Abtv. alapján olyankor is, amikor alapjog érvényesülését akadályozza az a tény, hogy az ehhez feltétlenül szükséges szabályozás nem létezik [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].

Az Öotv. 3. §-a alapesetben a fennálló háziorvosi körzethez kapcsolt orvosi tevékenységre ismeri el a működtetési jogot. A törvény hatálybalépése után megadott engedélynél a működtetési jog nem áll összefüggésben háziorvosi körzettel; a háziorvosi körzetben végzendő tevékenység az önkormányzattal való megállapodástól függ. A működtetési jog a háziorvosi körzetre való pályázás feltétele. Ez a szabályozás igényelhet jogértelmezést, de nem állapítható meg, hogy jogalkotói mulasztás állna fenn, és ennek következtében alkotmányellenes helyzet jött volna létre. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az Országgyűlés által elfogadott szabályozási koncepció helyett újat alkosson és tegyen kötelezővé (677/B/1995. AB határozat, ABH 2000, 590, 592.).

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozók kérelmét elutasította.

VI.

1. Több indítványozó támadja az Öotv. különböző rendelkezéseit a diszkriminációnak az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében kimondott tilalmára hivatkozva.

A 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a megkülönböztetés tilalmát úgy értelmezte, hogy a jognak mindenkit egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie (ABH 1990, 46, 48.). A mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében kell megvizsgálni, hogy a hátrányos megkülönböztetés az alkotmányos határok között maradt-e. Az egyenlőségnek az adott tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia. A megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik valamelyik csoportra [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77, 78.]. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenes megkülönböztetést állapít meg abban az esetben, amelyben jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között anélkül tesz különbséget, hogy ennek alkotmányos indoka volna (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.). Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében kimondott megkülönböztetési tilalom nemcsak az alapvető jogok tekintetében áll fenn, hanem egyéb jogokra vonatkozóan is [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]. Az alapvető jogok esetében jelentkező diszkriminációnál az Alkotmánybíróság a szükségesség és az arányosság szempontjai alapján bírálja el a jogszabályt. Ha nem alapvető jogról van szó, akkor az Alkotmánybíróság olyan esetben tekinti alkotmányellenesnek a megkülönböztetést, amelyben a megkülönböztetésnek nincs ésszerű indoka, önkényes [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 139., 140.].

2. Az egyik indítványozó szerint alkotmányellenes megkülönböztetést tartalmaz az Öotv. 3. §-ának (3) bekezdése, amely területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosoknak megtiltja a működtetési jog elidegenítését és folytatását. Egy másik indítvány pedig az Öotv. 1. §-ának (2) bekezdését támadja azért, mert kirekeszti a területi ellátási kötelezettség nélküli orvosokat.

Az Öotv. szabályozásában központi szerepe van annak, hogy a háziorvos területi ellátási kötelezettséggel tevékenykedik. Az ilyen csoportba tartozó orvosoktól eltérő csoportba tartoznak azok az orvosok, akik területi ellátási kötelezettség nélkül látnak el meghatározott feltételek mellett orvosi tevékenységet.

Az előzőekben kifejtettek szerint nem tekinthető az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével ellentétesnek az Öotv. 3. §-a (3) bekezdésének második francia bekezdése sem. Itt is a területi ellátási kötelezettség nélkül orvosi tevékenységet ellátó személyekre vonatkozó speciális rendelkezésről van szó. Ezeknek az orvosoknak külön kedvezményként nyújtja a törvény meghatározott feltételek mellett a működtetési jogot, de a kedvezményt nem akarja kiterjeszteni az adott körön kívülre. Az általános szabálytól való ez az eltérés nem valósít meg diszkriminációt.

3. Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdését azért támadta az egyik indítványozó, mert véleménye szerint diszkriminatív az a rendelkezés, amely csak a 2000. december 31-ig történő elidegenítést mentesíti az illetékfizetés alól.

Az Öotv. 3. §-ának (6) bekezdése megtiltja a működtetési jog elidegenítését 2000. december 31-ig. Így a bevezetésre került rendszer az átmeneti időszak alatt tulajdonképpen nem működött. Ez alól a törvény kényszerítő okból két kivételt tett. Az egyik esetet az jelentette, hogy meghatározott feltételek mellett jogszabály alapján elidegenítési kötelezettség keletkezett, és ebben a tekintetben nem érvényesült az átmeneti várakozási idő. Az ebbe a külön szabályozási csoportba tartozó személyi kör jogszabályban előírt kötelezettségnek tett eleget az elidegenítéssel, és e kötelezettség terhének csökkentését szolgálta az illetékfizetés alól történő mentesítés. A másik kényszerítő okot a működtetési jog jogosultjának a halála jelentette. Az egész rendszer működésének felfüggesztése alól tett kivételhez társult itt is az illetékmentesség. Az e két külön szabályozási csoportba tartozó esetekre meghatározott speciális szabály nem sérti a megkülönböztetés tilalmát.

A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését azért tekinti diszkriminatívnak az egyik indítványozó, mert az ezekben a szabályokban meghatározott kedvezményt nem biztosítja a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosoknak. Már a 9/1990. (IV. 25.) AB határozat megállapította, hogy egyes esetekben sor kerülhet pozitív diszkriminációra, feltéve, hogy az Alkotmányba nem ütköző társadalmi cél vagy alkotmányos jog csak így érvényesíthető (ABH 1990, 46, 48., 49.). A 33/1993. (V. 28.) AB határozat pedig a kedvezmény nyújtásának megengedhetőségénél a gazdaságstratégiai célokkal kapcsolatban fennálló funkciót emelte ki (ABH 1993, 247, 253.). Az Öotv. szabályozásának központi eleme a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosokra vonatkozó rendelkezések meghatározása. Ehhez a szabályozási koncepcióhoz igazodnak a Vhr. támadott szabályai, és nyújtanak kedvezményt a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében. Így nem áll fenn a diszkrimináció tilalmának megsértése. Az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdéséről pedig a 652/G/1994. AB határozat kimondta, hogy ez a szabály nem határoz meg konkrét intézkedést, pozitív diszkriminációra senkinek nincs alkotmányos joga (ABH 1998, 574, 580.).

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ának (1) és (3) bekezdésére alapított indítványozói kérelmeket elutasította.

VII.

1. Az egyik indítványozó a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdését és az R. 1. §-ának (3) bekezdését azért tekintette alkotmányellenesnek, mert magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, illetve az R. esetében felhatalmazás nélkül született a jogszabály.

2. A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése az önálló orvosi tevékenységre kötött szerződés legrövidebb időtartamát 5 évben határozza meg. Az indítványozó feltételezésétől eltérően azonban a Vhr. nem az önkormányzattal kötendő szerződésről rendelkezik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhatalmazást kapott a Kormány a finanszírozási szerződések megkötésére és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó részletes szabályok meghatározására. Ennek alapján született a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, amelynek 7. §-át módosította a Vhr. 13. §-ának (4) bekezdése. Mind a támadott (3) bekezdés, mind a (4) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésre vonatkozik. A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése nem áll tehát ellentétben az Ötv. 8. §-ával és nem sérti az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdését.

3. Az R. 1. §-ának támadott (4) bekezdése szerint az önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzőkre is értelemszerűen alkalmazni kell az R. előírásait. Az R. bevezető sorai hivatkoznak az Öotv.-ben adott felhatalmazáson túlmenően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában szereplő felhatalmazásra is. Az utóbb említett felhatalmazás az egyes egészségügyi ellátásokra vonatkozó részletes szabályok megalkotásáról szól. Az egészségügyről szóló törvény az ellátásokra vonatkozó rendelkezések meghatározásánál mindig kiterjed a személyi vonatkozásokra is. Így az ápolásról szóló 98. § meghatározza az ápoló feladatát is, a 150. § szerint a miniszter irányító jogköre minden egészségügyi tevékenységre és minden egészségügyi szolgáltatóra kiterjed. Ennek a szabályozási rendszernek felel meg az, hogy az R. 1. §-ának (4) bekezdése utaló szabályt tartalmaz a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó ápolási tevékenységet végzőkre is. Ez a szabály tehát törvényi felhatalmazáson alapul és nem alkotmánysértő.

Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság a Vhr. 13. §-ának (3) bekezdésére és az R. 1. §-ának (3) bekezdésére vonatkozó indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát közérdekű tartalma miatt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleménye

Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. pontjával.

Álláspontom szerint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) megalkotása során a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania az Öotv. közjogi érvénytelenségét, s az Öotv.-t meg kellett volna semmisítenie.

1. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is [vizsgálja, s dönt a formai hibás jogalkotási eljárás alkotmányosságáról.

Az Alkotmánybíróság már a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kifejtette: „A jogállamiság és a jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály (...).” (ABH 1992, 77, 85.)

Az Alkotmánybíróság több határozatában részletesen foglalkozott a közjogi érvényesség eseteivel. A 29/1997. (IV. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy a „formai hibás törvényhozási eljárás - megfelelő indítvány alapján - a jövőben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére”. (ABH 1997, 122.) A határozat indokolása szerint ,,[a] megsemmisítés alapja a közjogi érvénytelenség, amely a norma formai alkotmányellenességének egyik változata”. (ABH 1997, 122, 128.)

Az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozat rendelkező részében megismételte azt a korábbi határozatában foglalt tételt, melynek megfelelően a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét. (ABH 1997, 331, 332.) Az indokolás pedig újfent megállapította, hogy a súlyos eljárási szabálytalanság közjogi érvénytelenséget idéz elő.

Az Alkotmánybíróság több határozatában, elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában (ABH 1999, 325, 349.) azt is hangsúlyozza, hogy „a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 33, 39-40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 332., 345.]”

Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozatában alkotmányos követelményként azt is meghatározta, hogy „jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás (...) ésszerű rendben történjék (...).” (ABH 2003, 74.)

2. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogalkotót terhelő egyeztetési kötelezettséggel. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabály-alkotási követelményeket meghatározó állandó gyakorlata, hogy „a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi, érdek-képviseleti szervek véleményének beszerzése a jogszabály közjogi érvényességének nem feltétele”. [39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 349.; korábban: 7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993, 418, 419.; 50/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 387, 397.]

Az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozatában - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Jat.) összhangban - megállapította, hogy „a véleményező szerv „közhatalmi jellegének” tisztázása a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettség alkalmazása esetén azért szükséges, mert a Jat. rendelkezései alapján az egyeztetési körbe bevonandó intézményi-személyi kör bizonytalan. A véleményező szerv „közhatalmi jellege” irányadó arra vonatkozóan, hogy a jogszabály-előkészítés során a jogalkotóval szemben a Jat. által támasztott általános jellegű egyeztetési, együttműködési elvárás alapján megállapítható-e az adott szerv véleményének beszerzésére vonatkozó speciális jogalkotói kötelezettség. Ha ugyanis a Jat. szerinti általános egyeztetési kötelezettségnek minden egyes társadalmi, érdek-képviseleti szervvel szemben való megtartása a jogalkotásra vonatkozó formai alkotmányossági kritérium lenne, akkor a Kormány gyakorlatilag semmilyen rendeletet nem alkothatna, törvényjavaslatot nem készíthetne, hiszen mindig akadhatna újabb, magát érdek-képviseletiként meghatározó szervezet, amelynek véleményét ki kellene kérnie.” (ABH 2000, 202, 206.)

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 30/2000. (X. 11.) AB határozatában „arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabály által kifejezetten és konkrétan megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek - a demokratikus döntéshozatali eljárásban betöltött szerepük miatt az egyeztetési kötelezettség vonatkozásában - közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek minősülnek.” (ABH 2000, 202, 206.)

A 30/2000. (X. 11.) AB határozat szerint ,,[a]z Alkotmánybíróság gyakorlata folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint »a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam«. A jogállamiság részét képező döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. Ellenkező esetben maga a demokratikus rendszer veszíti el legitimációját, hiszen a különböző társadalmi részérdekek megjelenítésére és összehangolására nem nyílik mód, így a konszenzus elérés