Fogászati Portál.hu

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. Törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya kiterjed az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményekre, intézetekre, az orvostudományi egyetemekre és az Orvostovábbképző Intézetre, továbbá a tanácsok által fenntartott járó- és fekvőbetegellátó egészségügyi intézményekre és intézetekre (a továbbiakban: intézet).

2. § (1) Az egészségügyi ellátás során, illetve azzal összefüggésben keletkezhető fertőző ártalmak (a továbbiakban: iatrogen fertőzések) megelőzése, következményeinek leküzdése az intézetek vezetőinek és dolgozóinak feladata és kötelessége.

(2) Az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók képzésében és továbbképzésében résztvevő, gyakorlati oktatást végző intézetek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a képzésben, illetve a továbbképzésben résztvevők az iatrogen fertőzések megelőzésére vonatkozó ismereteket elsajátítsák.

3. § (1) Az intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az iatrogen fertőzések megelőzéséhez szükséges személyi, anyagi és műszaki feltétel biztosításáért, valamint e célra az intézeti tervekben rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért.

(2) Annak érdekében, hogy a munka hatékonyabbá váljék, az intézményekben e feladattal külön is megbízott dolgozók munkáját szervezettebbé kell tenni.

4. § (1) Higiénikus főorvosi állást a 800 ágyszámmal nagyobb intézetekben kell szervezni, valamint azokban az intézetekben, ahol ezt az ellátás szakmai sajátossága indokolja.

(2) Azokban az intézetekben, amelyekben higiénikus főorvos nem működik, az (1) bekezdésben említett feladatok ellátására az intézet vezetője a főorvosok egyikét bízza meg (a továbbiakban: megbízott higiénikus főorvos).

(3) Az intézetek higiénés-járványügyi feladatainak ellátása a higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos feladata.

(4) Az orvostudományi egyetemeken a higiénikus főorvosi állás mellett 1983. december 31-ig higiénikus adjunktusi állást kell szervezni.

5. § (1) A higiénikus főorvosi és higiénikus adjunktusi munkakör csak főfoglalkozásban látható el, és ezen állások terhére más szakterületen dolgozó orvos nem foglalkoztatható.

(2) A higiénikus adjunktus a higiénikus főorvos helyettese. Feladatát a higiénikus főorvos megbízása alapján látja el.

(3) A higiénikus főorvos és higiénikus adjunktus kinevezésére és képesítése követelményeire külön jogszabály az irányadó [19/1978. (Eü. K. 15.) EüM utasítás].

(4) A megbízott higiénikus főorvost - a fővárosi, illetve megyei felügyelő higiénikus szakfőorvos (a továbbiakban: megyei) higiénikus szakfőorvos) egyetértésével - az intézet vezetője a vezetők állománycsoportjába tartozó orvosok közül bízza meg. A megbízott higiénikus főorvos ezt a tevékenységet az alapfeladatának ellátásán túl, többletmunkaként végzi.

(5) A higiénikus főorvos, illetőleg a megbízott higiénikus főorvos e feladatkörét az intézetvezető közvetlen alárendeltségében látja el.

6. § (1) A higiénikus főorvos és a megbízott higiénikus főorvos (a továbbiakban: higiénikus főorvos) feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A higiénikus főorvos feladatát az intézetben látja el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézeten kívül elhelyezett, alapellátást biztosító, nem integrált egységek higiénés járványügyi ellenőrzését a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetőleg Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség végzi.

7. § (1) A higiénikus főorvost feladatának ellátásában a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, illetve - (3) bekezdésben meghatározott esetben - a higiénés feladatok ellátásával megbízott egészségügyi szakdolgozó segíti. Feladatukat a 3. számú melléklet állapítja meg.

(2) Közegészségügyi-járványügyi ellenőri állást azokban az intézetekben indokolt szervezni:

- ahol higiénikus főorvos működik:

1 000 ágyszámig egy állást,

1 000 ágyszám felett két állást;

- ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat meghaladja.

(3) Egészségügyi szakdolgozót kell megbízni a higiénés feladatok ellátásával - a munkaidőn belül napi három órában - azokban az intézetekben, ahol megbízott higiénikus főorvos működik és az ágyszám az ötszázat nem haladja meg.

8. § (1) A higiénés feladatokat ellátó dolgozók tevékenységüket a kórházhigiénés osztály, illetve ha létszámuk ötnél kevesebb - kórházhigiénés csoport keretében végzik. E szervezetbe tartoznak: a higiénikus adjunktus, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, a higiénés feladatokkal megbízott szakdolgozó, a központi sterilizáló és ellátó szolgálat dolgozói, valamint az intézetben fertőtlenítéssel, házi rovar- és rágcsálóírtással foglalkozó dolgozó.

(2) A gyógyító-megelőző intézetek kórházhigiénés osztályát, illetve kórházhigiénés csoportját a higiénikus főorvos vezeti.

9. § (1) Az intézetben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében közegészségügyi-járványügyi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell működtetni.

(2) A bizottság elnöke az intézet vezetője, titkára a higiénikus főorvos. A bizottság állandó tagjai: a sebészeti, a szülészeti-nőgyógyászati, a gyermekgyógyászati, a fertőző, a laboratóriumi és kórbonctani osztályok vezető főorvosai, a gazdasági igazgató, az intézetvezető főnővér és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete intézeti bizottságának képviselője. Több azonos profilú osztály esetén az intézet vezetője jelöli ki a bizottságban résztvevő főorvost.

(3) A bizottság elnöke - az állandó tagokon kívül - más személyeket is felkérhet a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság ülésére minden alkalommal meg kell hívni a megyei higiénikus szakfőorvost, az intézet helye szerint illetékes megyei, fővárosi, Közegészségügyi-Járványügyi Állomás kórházhigiénés feladatokat ellátó epidemiológusát, valamint a területileg illetékes Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, illetve Közegészségügyi-Járványügyi Kirendeltség vezetőjét.

(4) Az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a bizottság összetételét - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egyetem rektora határozza meg.

(5) A bizottság szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Az üléseket a bizottság titkára készíti elő.

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság által meghatározott feladatok végrehajtásáról az intézet vezetője köteles gondoskodni.

10. § (1) Az intézetek higiénés-járványügyi munkáját szakmai szempontból a területileg illetékes fővárosi, megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (a továbbiakban: KÖJÁL) felügyeli és irányítja, a megyei higiénikus szakfőorvos és a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi szervek bevonásával.

(2) A megyei higiénikus szakfőorvos - a 20/1975. (Eü. K. 12.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően - segíti és ellenőrzi a higiénikus főorvosok szakmai tevékenységét.

(3) A KÖJÁL vezetője és a megyei higiénikus szakfőorvos évente egy alkalommal munkaértekezletet tart az intézetek vezetői és higiénikus főorvosai részére, a kórházhigiénés tevékenység szakmai értékelése, valamint az iatrogén fertőzések megelőzésével kapcsolatos aktuális feladatok ismertetése céljából. Az értekezletre a fővárosi, megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjét kell meghívni. Meg kell hívni továbbá azon járási, kerületi, valamint városi tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjét is, amely fekvőbeteg ellátó intézetet, illetve önálló rendelőintézetet tart fenn.

11. § (1) Az intézet vezetője az intézet higiénés-járványügyi helyzetét évente legalább egyszer - főorvosi értekezleten - értékelni köteles, melyre meg kell hívni a területileg illetékes KÖJÁL vezetőjét és a megyei higiénikus szakfőorvost.

(2) Az intézetek vezetői az intézet higiénés-járványügyi helyzetéről évente, a tárgyévet követő január 15-ig beszámoló jelentést kötelesek készíteni a területileg illetékes KÖJÁL-ok részére.

12. § Az utasítás végrehajtása létszámfejlesztéssel nem járhat.

13. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a fekvő- és járóbeteg-gyógyintézetekben a közegészségügyi-járványügyi orvosok és bizottságok működéséről szóló 15/1967. (Eü. K. 11.) EüM utasítás és a kórházi higiénikus orvosok munkájához kiadott szakmai irányelvek (Eü. K. 1970. évi 2. szám) hatályukat vesztik.

1. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A higiénikus főorvos feladatai

Kórházhigiénés-járványügyi tevékenység fő irányai:

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység.

II. Iatrogen fertőzés előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység.

III. A gyógyító-megelőző intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozási szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység.

IV. Az intézeten belüli, a felügyelő higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység.

I. Megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvos legfontosabb feladata az iatrogen fertőzések megelőzése. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a higiénikus főorvos a működési területét képező betegellátó intézet viszonyait és a helyzetét illetően kellően tájékozott legyen. A higiénikus főorvosnak ismernie kell a betegellátó osztályok és részlege elhelyezését, a kiszolgáló és óvó felszereltség színvonalát, a személyi ellátottságot, általában minden olyan személyi, tárgyi és funkcionális tényezőt, mely a higiénés viszonyokat befolyásolhatja. Az ilyen irányú tájékozottság csak gondos felmérő munka során szerzett információkkal és adatokkal biztosítható, amire a higiénikus főorvosnak fel kell készülnie.

A) Kórházhigiénés tevékenység

1. Megelőzés céljából végzett higiénés szemle.

1. 1. A szemlék gyakorisága

A fekvőbetegellátó gyógyintézet osztályain, integrált intézményeiben, valamint a járóbetegellátó gyógyintézet rendelő részlegein, továbbá az említett betegellátó intézetek egyéb munkahelyein az iatrogen fertőzések megelőzése érdekében időszakos higiénés szemlét kell végezni.

A szemlék gyakoriságára vonatkozóan a következők irányadók:

- Legalább 3 havonként kell ellenőrizni az iatrogen fertőzések szempontjából különösen veszélyeztetett osztályokat, így az újszülött -, koraszülött csecsemő és gyermekosztályokat, a pathológiás újszülött osztályokat, perinatális intenzív centrumokat, továbbá a műtéti és fertőző osztályokat, valamint az intenzív therápiás és égési sérültek osztályait, és a művese állomásokat. Az említetteken kívül 3 havonként kell ellenőrizni a lefejt anyatej gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának körülményeit, a tej- és tápszerkonyhákat, infúziós oldatokat, magisztrális gyógyszereket előállító intézeti gyógyszertárakat, továbbá járóbetegellátó gyógyintézetben a rendelő helyiségeket és betegvárókat.

- Félévenként legalább egyszer kell ellenőrizni az intézet többi fekvőbetegellátó osztályát, a felvételi részleget, a központi konyhát, a személyzeti ebédlőt, a mosodát, a fertőtlenítő részleget és a szociális helyiségeket.

- Évenként kell ellenőrizni fekvőbetegellátó intézetben a szoptatós anyák részére biztosított elhelyezés körülményeit, valamint a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb osztályokat, munkahelyeket és a nővérszállásokat.

A higiénés szemlét az ismertetett gyakorisággal a higiénikus főorvosnak kötelező elvégezni. Miután a betegellátó intézet vezetője felelős az intézet higiénés-járványügyi helyzetéért, az aktuális higiénés helyzet, valamint az iatrogen fertőzések előfordulása ismeretében elrendelheti, hogy a higiénikus főorvos az előírtnál gyakrabban végezzen higiénés szemlét. Ezen túlmenően a higiénés szemlét soron kívül és minden részletre kiterjedően el kell végezni a járványügyi vizsgálattal egyidejűleg azon a fekvőbetegellátó osztályon, vagy rendelőintézeti orvosi munkahelyen, ahol halálos kimenetelű iatrogén fertőzés, vagy házijárvány fordult elő.

1.2. A higiénés szemle résztvevői

A higiénés szemlén a higiénikus főorvoson és a mellé beosztott közegészségügyi-járványügyi ellenőrön, vagy a higiénés feladatok ellátására kijelölt egészségügyi szakdolgozón kívül az ellenőrzendő osztály, részleg, illetve egyéb munkahely vezetője, vagy helyettese, az osztály főnővére és műtéti osztályokon a vezető műtősnő vesz részt.

1.3. A higiénés szemle szempontjai és iránya

A higiénés szemle során a betegellátó osztály (részleg) jellegéből, továbbá az aktuális higiénés viszonyoktól függően különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, melynek következtében az ellenőrzés iránya is ennek megfelelően változik. A részletes ellenőrző szemlék mellett szükség van olyan szemlékre is (célzott ellenőrzés), amikor a higiénikus főorvos egy-egy fontos kérdés, vagy kérdéscsoport szempontjainak megfelelően végzi ellenőrző munkáját, vagy egy foganatosított intézkedés hatékonyságát kívánja lemérni.

A higiénés szemle szempontjai:

a) A gyógykezelés és betegellátás higiénéje.

Ennek vizsgálata során fokozott figyelemmel kell kísérni:

- az orvosi beavatkozások higiénéjét. Ezek közül különösen a műtétek, az injectiózás, intravénás beavatkozás, lumbal és egyéb punctiok, valamint a katheterezés, az endoscopos vizsgálatok és a sebkötözés higiénés körülményeit;

- a betegek elhelyezését, különös tekintettel az elkülönítés lehetőségére;

- a betegek étkeztetési rendjét és feltételeit;

(különösen kora-, újszülött- és csecsemőosztályokon kell erre nagy gondot fordítani);

- a betegek tisztálkodási és fürdési lehetőségét, valamint a magatehetetlen betegek ellátását;

- a betegek ágyneműjének és fehérneműjének tisztaságát és cseréjük gyakoriságát;

- általában az osztály higiénés helyzetét befolyásoló műszer és textilia ellátottságot.

b) Az egészségügyi dolgozók személyi higiénéje

Az egészségügyi dolgozók higiénés magatartása, a test, a kezek, valamint a ruházat kifogástalan tisztasága elengedhetetlen higiénés-epidemiológiai követelmény.

Ezért ellenőrizni kell:

- az előírt módszernek megfelelően, a szükséges gyakorisággal végzik-e a fertőtlenítő kézmosást;

- megfelelő-e a hajzat fedése az ápoló és műtőszemélyzetnél;

- helyesen viselik-e a maszkot és cserélik-e a szükséges gyakorisággal;

- megfelelő-e a védőruházat tisztasága, és a váltás gyakorisága;

- a dolgozók szociális létesítményei biztosítottak-e és a betegektől el van-e különítve.

c) Egyéb higiénés vonatkozások

Ezek közül kiemelt jelentőségű:

- a betegek elhelyezésére szolgáló kórtermek állapota, illetve ilyen célra való alkalmassága;

- a betegellátó helyiségek fala és bútorzata festésének, illetve mázolásának gyakorisága;

- a szociális helyiségek tisztasága;

- a világítás, fűtés és szellőztetés módja;

- a vízellátás, ezen belül elsősorban a melegvíz szolgáltatás;

- a szemét és hulladék tárolásának, megsemmisítésének, illetve elszállításának módja;

- a betegellátó intézményben dolgozókra vonatkozó munkaegészségügyi előírások betartása, valamint a munkaegészségügyi helyzet javítását szolgáló intézkedések végrehajtása;

- a dolgozók munkába állását megelőző alkalmassági és időszakos vizsgálatok elvégzésének ellenőrzése;

- a nők és fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos előírások betartása;

- az intézményben dolgozók morbiditási adatainak figyelemmel kísérése;

- az egészségügyi miniszter 3/1979. (V. 29.) EüM rendeletének végrehajtása, különös tekintettel az egyéni védelem eszközeire, elsősorban a védőruha ellátottságra és rendeltetésszerű felhasználására;

- a konyhákra (központi főző-, tej és tápszer-, továbbá az osztályos tálalókonyhák), valamint az ottani munkafolyamatokra, az ételszállításra, tálalásra és ételminta vételére vonatkozó előírások végrehajtása;

- a mosogatásra vonatkozó előírások végrehajtása és a tiszta edény tárolásának körülményei;

- a hűtőszekrények rendeltetésszerű használata és tisztántartása;

- a betegek részére a hozzátartozók által behozott élelmiszer tárolásának módja;

- az ételmaradék kezelésének, tárolásának és elszállításának körülményei.

1.4. A higiénés szemle értékelése

A higiénés szemle során tapasztaltakat a résztvevőknek értékelni, és az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére javaslatot kell tenni. Ha azok megszüntetése a betegellátó osztály vagy részleg vezetőjének hatáskörét meghaladja, de azt az intézet szervezéssel, vagy a költségvetési keretből meg tudja oldani, a javasolt intézkedést feljegyzés formájában az intézet vezetőjéhez kell továbbítani. A higiénés szemlék tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javasolt intézkedéseket, továbbá a foganatosított intézkedések hatékonyságát a higiénikus főorvos a közegészségügyi-járványügyi bizottság soron következő ülésén ismertesse. A higiénés szemlék tapasztalatait a higiénikus főorvos évi jelentésében foglalja össze.

2. A beteglátogatás rendjének higiénés vonatkozásai

A higiénikus főorvos kísérje figyelemmel a beteglátogatás rendjét, a látogatásra vonatkozó központi és intézeti előírások betartását, valamint esetleges járvány idején a látogatási tilalmat előíró rendelkezések végrehajtását. Ha erre a betegek érdekében szükség van, a higiénikus főorvos az intézet vezetője felé tegyen javaslatot a szükséges rendszabályok foganatosítására.

3. A betegellátó intézet rekonstrukciója, illetve bővítése esetén végzett tevékenység

Szükséges, hogy a higiénikus főorvos ismerje az intézmény fejlesztési és rekonstrukciós terveit. Az ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken és tárgyalásokon a higiénikus főorvos részvételét az intézmény vezetőjének biztosítani kell.

B) Megelőző jellegű járványügyi tevékenység

1. A sterilizálás rendszere

A sterilizálási eljárásokra vonatkozóan, az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról. III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" című kiadványában foglaltak kötelezőek. Ennek alapján elsősorban a sterilizálás technológiai folyamatainak ellenőrzésére kell súlyt helyezni és vizsgálni kell.

a) az előfertőtlenítési-tisztítási munkafolyamatokat;

b) az előkészítést és csomagolást;

c) a sterilizálást, illetve a különböző sterilizálási eljárásokat (autoklávozás, hőlégzés, etilenoxid gázsterilezés), melynek során fokozott figyelemmel kell ellenőrizni az előírt paramétereket;

d) a szállítás módját;

e) az utótárolás rendszerét az osztályokon, részlegeken.

A felsoroltakon kívül fokozott gonddal kell ellenőrizni a sterilitási szavatossági idő betartását és a sterilen forgalomba hozott egyszerhasználatos disposibilis eszközök előírás szerinti felhasználását.

2. A sterilizáló gépek biológiai hatékonyságának ellenőrzése

A sterilizáló gépek ellenőrzése műszaki és biológiai szempontok alapján történik és a biológiai ellenőrzést mindig műszakinak kell megelőznie. A műszaki ellenőrzést műszaki szakember végzi. A biológiai ellenőrzést - a gépek mikrobiológiai hatásfokának az ellenőrzését - üzembeállításkor, a továbbiakban félévenként, valamint az esetleges javítás után és ezen túlmenően minden szükséges esetben el kell végezni. Erre vonatkozóan is kötelezőek az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" c. kiadványában foglaltak.

3. A fertőtlenítés rendszere

A betegellátó osztályok, illetve részlegek, valamint az ilyen jellegű munkahelyek, továbbá a betegellátásban közvetlenül részt nem vevő egyéb munkahelyek fertőtlenítési rendszerének ellenőrzése során az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)" című kiadványában részletezett fertőtlenítési fokozatok irányadók. Fokozott figyelemmel kell vizsgálni:

- az inkubátorok fertőtlenítési módját és ennek hatékonyságát;

- a betegellátásban közvetlenül érintett helyiségek fertőtlenítő takarítását;

- a septicus és asepticus műtétek, illetve egyéb beavatkozások, továbbá kezelések térben és időben történő szétválasztását és az ennek során a gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítés módját;

- a beteg- és halottszállítás körülményeit, illetve az ilyen célra használt kocsik tisztításának és fertőtlenítésének gyakoriságát;

- az ágytálak, beöntő és éjjeli edények, kacsák, köpőcsészék fertőtlenítésének módját;

- a szennyes ruhanemű kezelését, tárolását és szállításának körülményeit a mosodai viszonyokat, a fertőtlenítő mosásra vonatkozó előírások betartását, a mosatás átfutási idejét, továbbá a tisztaruha kezelés, szállítás és raktározás feltételeit;

- a betegek utcai ruhájának tárolási lehetőségét és fertőtlenítésének módját;

- a betegellátó osztály, vagy részleg fertőtlenítő és takarítószerrel való ellátottságát.

4. A rovarok és rágcsálók elleni védekezés szervezése és irányítása

A megelőző jellegű járványügyi feladatok közé tartozik a fertőzést terjesztő, illetve egyéb egészségkárosodást okozó rovarok és rágcsálók elleni intézeten belüli védekezés. Az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni védekezés céljára alkalmazható eljárásokat és az ennek során felhasználható írtószereket a "Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. Országos közegészségügyi Intézet kiadványa tartalmazza.

A rovarok és rágcsálók elleni védekezést az intézmény szakembere is elvégezheti, de ez a tevékenység rovar és rágcsálóírtást végző vállalattal, szövetkezettel is végrehajtható. Az írtások szakszerű végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a területileg illetékes KÖJÁL segítségét lehet kérni. A megelőző feladatok közé tartozik a tetvesség elleni védekezés szervezése és végrehajtása az egészségügyi miniszter 23/1971. (Eü. K. 14.) EüM utasításban foglaltaknak megfelelően.

5. A kötelező, vagy fertőzőbetegség miatt szükségessé váló védőoltások szervezése

A higiénikus főorvos szervezi meg a betegellátó intézetben a dolgozók kötelező védőoltásait, és a fertőző megbetegedés esetén szükségessé váló védőoltásokat. A védőoltások rendjére a mindenkor érvényes jogszabályok irányadók, melyek vonatkozó utasításait a higiénikus főorvosnak ismernie kell.

C) A megelőző jellegű kórházhigiénés és járványügyi tevékenység során végzett laboratóriumi vizsgálat

Az időszakos higiénés szemléket esetenként szükséges laboratórumi vizsgálatokkal is kiegészíteni, a laboratóriumi vizsgálat azonban önmagában nem helyettesítheti az időszakos higiénés szemlét. A szennyezettségi - kivételt képez ilyen szempontból a rendszeresen végzett vérnyomkimutatás - vizsgálatokat a higiénés szemle során csak akkor végezze a higiénikus főorvos, ha a higiénés helyzet hiányosságaira tett megállapításait laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztani kívánja. Fertőzöttségi vizsgálatok végzése elsősorban iatrogen fertőzés előfordulása esetén, góckutatás jelleggel, fertőző forrás kimutatására és a terjedés útjának tisztázására indokolt. El kell végezni továbbá a vonatkozó szabvány előírásának megfelelően a kórházi mosodák hatásfokának elbírálásához szükséges vizsgálatokat is. A sterilitási vizsgálatok esetében fontos a kellő számú és szakszerűen végzett mintavétel. Ezekre elsősorban a központi sterilizáló részlegek, valamint a sterilizáló berendezések effektusának vizsgálatakor kerül sor. Ilyen vizsgálatát kell továbbá elvégezni mindazon tárgyaknak, eszközöknek és anyagoknak, melyeknek betegellátó intézményben sterilnek kell lenniük. A kórház higiénés laboratóriumi vizsgálatokhoz a mintavételt a higiénikus főorvos, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, vagy egészségügyi szakdolgozó végzi. A járványügyi vizsgálatok során történő mintavétel a KÖJÁL által megadott, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelő szempontok alapján történik.

A járványügyi vizsgálat során levett mintákat, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók epidemiológiai indikáció alapján végzett szűrővizsgálatát minden esetben a KÖJÁL laboratóriuma végzi. A higiénés helyzet regisztrálása céljából vett minták vizsgálatát a betegellátó intézet laboratóriuma, valamint a higiénikus főorvos irányítása mellett működő laboratórium is - felkészültségétől és kapacitásától függően - elvégezheti.

II. Iatrogén fertőző megbetegedés sporadikus és járványos méretű előfordulása esetén végzett járványügyi tevékenység

A higiénikus főorvosnak időszakos preventív tevékenysége mellett legfontosabb feladata a fekvő- és járóbetegellátó gyógyintézet jelentkező iatrogen fertőzés, valamint a kialakult házijárvány leküzdése.

1. Tennivalók behurcolt és iatrogen fertőzés előfordulása esetén

A betegellátó osztály, illetve rendelő részleg az észlelt behurcolt, vagy iatrogen fertőzésről a higiénikus főorvost telefonon, vagy szóban azonnal értesíti, és a megbetegedés írásban történő bejelentésének is - a vonatkozó rendelkezés értelmében - 24 órán belül eleget tesz. A fertőzőbeteg bejelentő lapon feltüntetett adatokat a fekvőbetegellátó osztályon vagy a rendelőintézeti szakrendelésen vezetett fertőzőbeteg nyilvántartó naplóba kell bevezetni. A fertőzőbeteg nyilvántartó napló adatait a higiénikus főorvosnak a bejelentett fertőzőbeteggel kapcsolatos járványügyi vizsgálat során ellenőriznie kell, amit a napló megfelelő rovatának aláírásával igazol. A boncolás során megállapított bejelentésre, kötelezett fertőző megbetegedést, iatrogen fertőzést, a boncoló orvos az előzőekben ismertetett módon jelenti, nyilvántartásba veszi és a higiénikus főorvost, valamint az illetékes osztályt, értesíti.

2. Járványügyi vizsgálat sporadikus iatrogen fertőzés esetén

A sporadikusan előfordult iatrogen fertőzés (Betegség, illetve tünetmentes ürítés) körülményeit a higiénikus főorvos irányításával a betegellátó osztály, illetve rendelő részleg vezetőjének, vagy helyettesének bevonásával haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során az adott körülményeket figyelembe véve kell dönteni a beteg osztályon belüli elkülönítéséről, fertőző osztályra történő szállításáról, továbbá a fertőtlenítő eljárás módjáról. A fertőző forrás és a terjedési mód felderítése érdekében a higiénikus főorvosnak gondoskodnia kell az epidemiológiai szempontból indokolt laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről, valamint - amennyiben erre az adott eset kapcsán szükség mutatkozik - a környezet (betegek és az egészségügyi dolgozók) járványügyi megfigyelésének, szűrővizsgálatának és esetleges védőoltásának megszervezéséről. Az elvégzett járványügyi vizsgálat eredményét, valamint a foganatosított intézkedéseket az erre a célra rendszeresített vizsgálati lapon 2 példányban rögzíteni kell, amit a higiénikus főorvos és a fekvőbetegellátó osztály, illetve a rendelő részleg vezetője aláír. A járványügyi vizsgálati lap 2 példánya a higiénikus főorvosnál marad és az iatrogen fertőzések csoportonkénti, valamint fekvőbetegellátó osztályokkénti, illetve rendelő részlegek szerinti nyilvántartására szolgál.

3. Járványügyi vizsgálat házijárvány, septicotoxicus állapottal járó, valamint halálos kimenetelű iatrogen fertőzés, továbbá gázgangraena esetén

Iatrogen fertőzés járványos méretű halmozódását, halálos kimenetelét, valamint a súlyos klinikai kórképet mutató septico-toxicus állapotot, továbbá gázgangraena esetét a higiénikus főorvos haladéktalanul köteles az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak - a jelentőlapon történt bejelentéssel egyidejűleg - telefonon vagy telex útján jelenteni. A KÖJÁL az így tudomására jutott előzetes adatokat telefonon vagy telex útján az Országos Közegészségügyi Intézet Kórházi Járványügyi Osztályával haladéktalanul közli. A higiénikus főorvos a KÖJÁL, epidemiológussal közösen végzi a helyszíni járványügyi vizsgálatot, erről a járványügyi vizsgálati lapot 3 példányban állítják ki, melynek 1 példánya a KÖJÁL számára készül, a további 2 példány az előző pontban foglaltak céljából a higiénikus főorvosnál marad.

A járványügyi vizsgálat során tisztázni kell az érintett betegek (tünetmentes ürítők) pontos számát, epidemiológiai szempontból fontos adataikat, valamint az egyes megbetegedések időbeli sorrendjét és fel kell jegyezni az érintett fekvőbetegellátó osztály, vagy rendelő részleg jellemző higiénés viszonyait. Nagy súlyt kell helyezni a járványt előidéző kórokozó mielőbbi kimutatására és annak megállapítására, hogy ugyanaz a kórokozó azonos sero- illetve fágtípusa idézte-e elő és tartja-e fenn a házijárványt. A járvány során a szűrővizsgálatot a kontakt ápoltakra, valamint az egészséges személyzetre is ki kell terjeszteni. A járványügyi vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről a KÖJÁL képviselőjének, valamint a higiénikus főorvosnak az intézet vezetőjét együtt kell tájékoztatni.

III. A betegellátó intézet rendeltetésszerű működéséhez igazodó higiénés vonatkozású szervező, irányító, oktató és adminisztrációs tevékenység

1. A közegészségügyi-járványügyi bizottság működésének megszervezése

Az intézetekben a higiénés-járványügyi munka hatékonyságának fokozása érdekében, közegészségügyi-járványügyi bizottságot kell létrehozni. A bizottság összetételét és működésének főbb szempontjait az idézett rendelkezés meghatározza. A közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájának szervezője - mint a bizottság titkára - a higiénikus főorvos; előkészíti a bizottság félévenkénti, vagy soron kívüli üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, gondoskodik az ülés lebonyolításának feltételeiről, valamint az ülésre szóló meghívók időben történő szétküldéséről. Az ülés első napirendi pontja a higiénikus főorvos beszámolója, melyben ismerteti az elmúlt időszak (az eltelt félév) fontosabb higiénés-epidemiológiai eseményeit, különös tekintettel az észlelt iatrogen fertőzésekre, illetve azok járványos méretű előfordulására. Célszerű ezzel kapcsolatosan rámutatni a bejelentési fegyelem esetleges hiányosságaira is. A beszámolóban külön ki kell térni a higiénés szemlék során tapasztaltakra és ismertetni kell az észlelt higiénés hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat, a fonatosított intézkedéseket, valamint azok eredményét. A higiénikus főorvos beszámolója mellett még további napirendi pontot kell beiktatni, mely kiemelten foglalkozik olyan higiénés problémával, ami egy, vagy több osztályt, illetve részleget érint. Ennek előadója az illetékes osztályvezető főorvos, vagy a téma illetékes szakembere legyen. A bizottság a napirendi pontokban elhangzottakat megvitatja, állást foglal a szükséges tennivalókat illetően. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az ott elhangzottakat, különös tekintettel a bizottság állásfoglalására és az elfogadott javaslatokra. Az osztálya higiénés- járványügyi helyzetéről beszámoló főorvos az osztály munkaértekezletén is ismertesse beszámolóját, tájékoztassa a dolgozókat a bizottsági ülésen elhangzottakról és a meghatározott feladatokról.

2. A kórházhigiénés osztály illetve csoport keretében dolgozók működésének irányítása

Az utasítás 8. §-ában foglaltak szerint a kórházhigiénés osztály illetve csoport vezetője a higiénikus főorvos, aki az osztály illetve csoport tevékenységét meghatározza és a munkát irányítja.

3. Oktató és továbbképző feladatok

A higiénikus főorvos oktató feladatai közül az egyik legfontosabb az egészségügyi dolgozók higiénés-epidemiológiai szemléletének formálása. A szakdolgozók számára tartott előadásokon, továbbképző tanfolyamokon elsősorban a fertőzések útjának megszakítására szolgáló eljárásokat és módszereket (fertőtlenítés, sterilizálás), valamint a személyi és környezeti higiéne szabályait, továbbá a higiénés-epidemiológiai szempontból helyes magatartást kell részletesen ismertetni. Az orvosok számára tartott előadásokon az előforduló iatrogen fertőzések gyakoriságára, okaira, megelőzésük és leküzdésük korszerű lehetőségeire kell rámutatni.

A higiénikus főorvos azt is kísérje figyelemmel, hogy részt veszenek-e az intézet dolgozói az egyéb szervek által számukra rendezett higiénés epidemológiai tárgyú továbbképző tanfolyamokon. Ezek közül fontos a KÖJÁL által rendezett sterilizáló tanfolyam, miután a sterilizáló gépeket kezelő egészségügyi dolgozók számára ennek elvégzése kötelező.

Foglalkoznia kell a higiénikus főorvosnak a kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében dolgozók szakmai tudásának állandó bővítésével és elmélyítésével.

4. Jelentési-nyilvántartási kötelezettség

A higiénikus főorvos legfontosabb jelentési és nyilvántartási kötelezettsége a következő:

- éves munkaterv készítése;

- évi jelentés, amit megadott szempontok alapján kell készíteni és a tárgyévet követő év január 15-ig kell az intézet vezetőjének, valamint a KÖJÁL-nak megküldeni;

- a szemlék során tapasztalt higiénés hiányosságokról feljegyzést kell készíteni, amit a hiányosságok megszüntetésére vonatozó javaslatokkal együtt intézkedésre az intézet vezetőjének kell megküldeni;

- jegyzőkönyv készítése a közegészségügyi-járványügyi bizottság üléseiről;

- járványügyi vizsgálat során a járványügyi vizsgálati lap kitöltése;

- a beteganyagban észlelt behurcolt és iatrogen fertőzésekről betegségekkénti és betegellátó osztályok (részlegek) szerinti nyilvántartás vezetése. Erre a célra a 2 (járvány esetén 3) példányban kitöltött járványügyi vizsgálati lap használható fel.

IV. Az intézeten belüli, valamint a KÖJÁL-lal való kapcsolat kialakítására és fenntartására irányuló tevékenység

1. Intézeten belüli kapcsolat

A higiénikus főorvos közvetlen felettese, az utasítás 5. §-ának (5) bekezdése alapján a fekvőbetegellátó intézetekben, szakorvosi rendelőintézetekben az intézet főigazgatója, igazgatója, az orvostudományi egyetemeken és az Orvostovábbképző Intézetben a rektor. A higiénikus főorvos munkájának eredményes ellátása érdekében intézeten belül tartson szakmai kapcsolatot az osztályvezető főorvosokkal, a felvételi részleg, a prosectura és a laboratórium vezetőjével. Ezzel biztosítható, hogy korai jelzéseket kapjon az iatrogen infectiók előfordulásáról és intézeten belüli terjedéséről. Amennyiben ellenőrző tevékenysége során hibát vagy hiányosságot észlel, arra kellő határozottsággal és segítő szándékkal mutasson rá és ennek megfelelően tegyen javaslatot azok megszüntetésére. Javaslatainak kidolgozása során mindig szem előtt kell tartania a betegellátó intézet elsődleges gyógyító feladatát, és a javasolt intézkedéseknek és rendszabályoknak - összhangban a gyógyító munkával - a betegek érdekét kell szolgálniuk.

A higiénikus főorvos működése során az intézet igazgatójához - a folyamatos táéjékoztatáson túl - akkor forduljon, ha a szükséges intézkedések elrendelése és végrehajtása az érintett osztály, illetve részleg vezetője részéről késik, vagy ha az osztály, illetve részlegvezető hatáskörét meghaladja.

2. Kapcsolat a KÖJÁL-lal

A higiénikus főorvos tartson szakmai kapcsolatot a megyei higiénikus szakfőorvossal, valamint a KÖJÁL megfelelő osztályaival, elsősorban a járványügyi osztállyal, (a kórházhigiénés osztállyal) valamint a település-, munka- és élelmezés-egészségügyi osztállyal. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a higiénikus főorvos tájékozott legyen az intézet működési területének mindenkori közegészségügyi-járványügyi helyzetéről. Ennek ismeretében, területi járványok idején, lehetőség nyílik a felvételre kerülő betegek közvetítette fertőzés intézeten belüli terjedésének megakadályozására. Iatrogen fertőzés bizonyos eseteiben, valamint járványos méretű előfordulása esetén a higiénikus főorvos tevékenysége a KÖJÁL utasításaihoz igazodik és azzal összehangolva történik. A KÖJÁL és a higiénikus főorvos kooperatív tevékenysége közül ki kell emelni a közösen végzett intézeti ellenőrzést, a laboratóriumi háttér biztosítását, valamint az intézeti közegészségügyi-járványügyi bizottság munkájához nyújtott támogatást.

A kórházhigiénés főorvosnak a megyei higiénikus szakfőorvossal, továbbá a KÖJÁL-lal való szoros és közvetlen munnkakapcsolata elengedhetetlen feltétele a fekvő-járóbetegellátó gyógyintézetekben végzett higiénés-epidemiológiai munka eredményességének.

A higiénikus főorvos ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy felettes szerve feladatkörébe utal.

2. számú melléklet a 32/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasításhoz

A kórházhigiénés osztály, illetve csoport keretében foglalkoztatott dolgozók feladata

1. Higiénikus adjunktus

Ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a higiénikus főorvos megbízza.

2. Közegészségügyi-járványügyi ellenőr illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó

A kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja munkáját.

Ellenőrző tevékenysége kiterjed:

- a betegápolás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az egészségügyi dolgozók személyi higiénjére;

- az intézet tisztaságára, higiénés rendjére;

- az előírt fertőtlenítési és sterilizálási utasítás végrehajtására;

- a beteg és személyzeti élelmezés higiénés rendjére;

- a kórházi szennyes és tiszta textília kezelésének és szállításának higiénés rendjére, valamint a kórházi mosoda működésére;

- a szemét és hulladék kezelése illetve eltávolítás higiénés szabályainak végrehajtására;

- az intézet rovar- és rágcsáló helyzetére és az ezzel kapcsolatos irtási tevékenységre,

További feladatai:

- mintavétel laboratóriumi vizsgálatok céljára;

- kéziműszerek, elsősorban fecskendők és tűk, sterilizálás előtti vérszennyezettségi vizsgálata;

- közreműködés a közegészségügyi-járványügyi bizottságok üléseinek előkészítésében;

- az intézet szakképzetlen dolgozóinak higiénés képzése és továbbképzése;

- részvétel munkavédelmi szemléken;

- adminisztrációs tevékenység;

- további minden egyéb feladat, amivel a higiénikus orvos megbízza.

3. A központi sterilizáló és ellátó szolgálat

A központi sterilizáló szolgálat feladata a betegellátó egység steril eszközökkel és anyagokkal való ellátása. Ezirányú tevékenységét az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a sterilizálásról III. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható sterilizáló eljárások)" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően végzi. A sterilizálási munkát egészségügyi szakdolgozó irányítja, akinek tevékenységét a központi sterilizáló működéséért felelős higiénikus főorvos ellenőrzi.

4. Szakképzett kórházi (intézeti) fertőtlenítő

Működését a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja; tevékenységét szakmai szempontból az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről. II. kötet. (A betegellátó intézményekben alkalmazható fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eljárások)". c. kiadványában foglaltak határozzák meg.

5. Szakképzett kórházi (intézeti) gázmester

Feladata a rovar illetve rágcsálóirtás elvégzése az Országos Közegészségügyi Intézet "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről" c. kiadványában foglaltaknak megfelelően. Ezirányú tevékenységét a kórházhigiénikus főorvos, illetve helyettese irányítja.